Edzőtől is függ, van aki felkészít tényleges harcra is az edzéseken, de van aki nem. A stílus karatén belül inkább csak a különféle nézőpontok kifejeződése. Az a kettő amit említesz pl pont két ellentétes nézetű. Egyik inkább védekezésre, másik támadásra fókuszál. Tényleges harcban egyébként eléggé egyen értékűek, inkább csak az adott személy állóképessége döntő.
Egyébként ebben volt még jó a Rómaiak hadserege is pl, hogy edzettek voltak. Nagyobb volt az állóképességük sok esetben mint az ellenfeleiknek. Ez egyik előnye a "professzionális" seregnek. A jó képzés, fegyelmezettség és okos taktika, esetek többségben felülmúlja az egyedi képességet és a létszámfölényt is.
Igen, ezt a mai elit alakulatok is előszeretettel használják a kiképzés alatt. Mármint azt, hogy ne fogadja el, hogy halálos lövést kapott, ha lövést kap...de nem akarok nagyon belemenni. Viszont azzal nem teljesen értek egyet, hogy az első bevitt találat dönt. Mármint sok estben igen, de van egy jó pár közelharc stílus(ma), ami olyan szinten ezt tartja a legfontosabbnak, hogy a gyakorlói a legtöbb esetben nem-azaz-nem tudnak megsemmisítő csapással támadni, hanem csak-így hívjuk-cica harcot csinálnak. Nézzél meg utcai bunyókat, esetleg késeléseket. Mindkettőnk által leírt eseteket meg lehet figyelni. Nagyon jó példa erre egy japán mester küzdelme amikor egy fiatalabb kihívja bottal, és a harmadik összecsapás után sem tudják megállapítani a nézők' ki csapott először..az öreg állítja, hogy ő. A végén a harcos ragaszkodik az éles kardhoz'. Az öreg halálos csapást visz be, és bár centiken múlik de sértetlen. Célzok itt arra, hogy ha valaki profi harcos, tudni fogja mi az amikor megússza, és mi az amikor nem. És azt is tudja, amikor nem tudja már..mert a harc ilyen.
Na igen, amennyire a videóban látom, a lándzsás győzelme, nem túl meglepő módon, főként attól függ, mennyire képes tartani a távolságot. Mondjuk az „azonnali halál” is egy erős kérdés! Létezik, de nem játszhat erre a vívó. A középkorban létezett egy nagyon érdekes játék – sajnos, nincs előttem a forrás, ezért sem helyet, sem időpontot nem tudok mondani konkrétat -, ami kábé így nézett ki: Adott egy „király”. A „királyt” bármely játékos kihívhatja, azonban van egy előjoga: nevezetesen az utóütés. Ez megállapodás kérdése, lehet pl. tempóban, vagy lépésben definiálni, a poén és a példa kedvéért mondjuk legyen ez ezúttal két lépés. Ez azt jelenti, hogy akár érintésig, akár testtájas pontozásig stb. megy a párbaj, a kihívó nem nyert egészen addig a pontig, amíg a győzelmét követően két lépést el nem hátrált a „királytól” anélkül, hogy az viszontsebezte volna! Ha a „király” elérte a kivonulásnál, bukta a dolgot és jöhet a másik kihívó. Ezzel arra a nagyon fontos dologra próbálták rászoktatni a vívókat, hogy nem akkor van vége egy összecsapásnak, amikor az ellenfél meghalt, hanem akkor, amikor ő maga még mindig életben van! Az emberi szervezet adott ideig még egészen brutális sérüléseket is kibír, úgyhogy a meccs többnyire nincs lejátszva egyetlen bevitt találattal, még akkor sem, ha a másik papír szerint már halott ember, csak ő még erről nem tud. A kezdők is sűrűn bele szoktak futni abba a hibába, hogy a találatra törekednek, nem a túlélésre. Szoktuk is mondani, hogy haver, ha ez egy éles kard lenne a kezemben, nem pattognál ilyen elánnal előre... :)) Ezért is tartom elvi szempontból némileg életszerűtlen megközelítésnek az olimpiai vívásét, ahol az első bevitt találat dönt, noha megértem, hogy ez egy sport, absztrakció, és ha a pusztán tiszta találatokra játszanánk, éjjelig elhúzódnának az asszók... Annál pedig kevés szánalmasabb dolog van, amikor két ember kölcsönösen kivonja egymást a forgalomból. Csak az egyik mondjuk, három perc alatt kivérzik ütőérből, a másik pedig két hónapig szenved a sebbel, amíg elviszi végül egy fertőzés. Ki nyert...? :D
Persze, a csata megint, megint más dolog. Wisbynél akadt csontváz, akinek a tulajdonosát tizenegynéhány végtag(csont)sérüléssel hányták a sírgödörbe. Legjobb egyáltalán nem is rántani kardot.
A másik, az erő kérdése. Lehet itt karcolgatni meg érintgetni, de igazi harcban szinte észre sem venné, miközben egyetlen pontos szúrás és vége.Ezért is tetszik amúgy a lenti videó, mert ott aztán látni mi lett volna a fatal. Ez olyan min amikor az érintős karate st. átment a danos barátom a k. stílusra. 1 hónapig verték konkrétan. Ő úgy tanulta , hogy elég érinteni...
Két fő vonal van a témában,-ami két totál különböző dolog. Ahogy írtad 1-1 ellen, és ami totál más még az adott korszakon belül is-tömegharc. pl az alant látott videóban, rengeteg az oldal kilépés-de még több a hátra irányuló. Csapatban oldal lépés alig, hátrafelé meg semennyi nincsen. puff neki. Máris ami következtetést levontunk a két harcos fegyverneméről(ből), a fele megy is a levesbe.
Ez sajnos nagyon, nagyon széles skálán változhat. Csupán a középkortól kezdve tudok mondani alátámasztott dolgokat, úgyhogy akit az ókor érdekel, attól ezen a ponton elnézést kérek. :D Spoilerbe teszem, hogy ne zavarjam a topikot.
Kimondottan a nyugat-európai harcművészeti rendszerek kutatása eléggé szárnyrakapott az elmúlt néhány évtizedben. Ezzel – noha természetesen, mint mindent, néhányan vitatják – a valójában brutális forrásbőség (konkrét vívókönyvek, korabeli értekezések, életvezetési tanácsadó, vívást is érintő könyvek, kódexek stb., de tömegével) miatt egészen prímán, kielégítő forráskritikára módot adva lehet rekonstruálni egyes dolgokat úgy az 1300-as évektől fölfelé. A probléma ezzel az, hogy sokkal egyszerűbb/kifizetődőbb (halkan hozzáteszem: és biztonságosabb) koreografált dolgokat, esetleg nettó marhaságokat bemutatni a közönségnek, mint nyolc éven keresztül csak azt tanulni, hogyan kell egy jobb felsőt ütni egy karddal úgy, hogy az ember ne essen el a saját lábában, mindezt egy olyan „fegyvernemben”, aminek a kutatására más (=nemzetközi összefogásban) már eleve rászánt további nyolc évet az életéből, a szabadidejében. Bonyolítja a helyzetet, hogy a történet tovább bomlik, amint mélyebbre ásunk: kizárólag a hosszúkardot, azaz a milliónyiból egyetlen egy fegyvert illetőleg már nem mindegy, hogy páncélozott, vagy páncélozatlan ellenféllel vív az ember, hadi-, vagy civil környezetben, utóbbi esetben pl. törvényszéki párbajszituációban, vagy korabeli versenyvívás formájában. Ha pedig mindez le lett bökve, még akkor sem mindegy, hogy milyen tradíciót veszünk alapul, milyen időpontot, helyszínt – és megintcsak sőt. Most pl. egy ibériai kétkezes kard egyik forrásanyagát fordítgatom, a montante-t, ezt illetőleg ugyanazon helyen, ugyanabban az időpontban két, egymástól eltérő „iskola” is egymás mellett létezett vagy száz éven keresztül párhuzamosan, egyrészt az ún. „vulgáris” vagy „közönséges” megközelítés (Esgrima Común), és az újonnan feltörekvő la Verdadera Destreza, aminek a jelentése angolban jobban kijön, „True Skill”, és az akkoriban divatos geometriai származtatást alkalmazta. Ez időszakot tekintve legkorábban a XVI. század vége, de az egykezes kard&ökölpajzs forgatására átnyergelve az 1300-as évek legelején is kiköpött ugyanez a helyzet az előbb felemlegetett I.33 kéziratot illetőleg, ahol az ún. „vulgáris vívók” ellen igyekszik egy pap felkészíteni a tanítványát egyfajta ellen-iskolával. Mókás módon, arról van kevesebb információnk, hogy (eleinte, mert a későbbi századokban a vívás már kb. tömegsporttá vált a városokban)a többség hogyan vívott... Azt is hozzá kell tenni a teljes képhez, hogy nem mindenki (sőt, mint említettem, feltehetően a többség nem) volt „iskolai vívó”, tehát lehettek úgy gyakorlott fegyverforgatók, hogy érdemben nem kaptak oktatást céhben, mestertől (itt jegyzem meg, hogy jelenlegi tudásunk szerint az iskolarendszerek Európa komoly hányadában szinte államtól függetlenül hasonlóak voltak felépítésüket tekintve), kiforrott tradícióból merítve. Teszem azt, akár a középkori Magyarországon is a közhiedelemmel ellentétben egy szabad paraszt v. jobbágy is különösebb korlátozás nélkül hozzájuthatott a gyakorlatban számszeríjhoz, kardhoz, később puskához, és mindezt meg is engedhette magának! (Bár a páncélt nem.) Nyilván ettől még úgy aránylottak a lovagsághoz, vagy akár egy vértes zsoldoshoz, mint ma pl. egy szamurájkard-lóbáló etnikum a rohamrendőrhöz, de a lehetőség adott volt. A probléma ott kezdődik, amikor valaki ezt a „képzettségi” szintet lovagi vértezetben próbálja színpadon eladni... :D Mint amikor az árkád játékos eladja magát szimulátorosnak, mert joystickkel játszik. Összességében nincs komoly akadálya korabeli módszerek korrekt, közelítő felélesztésének és kontextusba helyezésének, mivel megfelelő mennyiségű és megbízhatóságú forrásanyag áll a rendelkezésünkre, az ember anatómiája, úgy is, mint a kard fizikája lényegében nem változott, de – amennyire olvaslak más topikokban is, ezt nagyon is jól tudod – amint valamibe mélyebben ássa bele magát az ember, hirtelen szinte megfullad a lényegtelennek tűnő részletekben, a részletek egész képbe helyezésében, ezt pedig nem vállalják fel azok, akik gyors „eredményekre” vágynak.
Ami kimondottan a videót illeti, az abban szereplő úriember egyike a kard&buckler legjobbjainak, a következtetései indokoltak, de ettől még tény marad, hogy korabeli direkt forrás ezt az időszakot nem erősíti meg, ilyen értelemben ezek következtetések is maradnak. Hipotézis, mondhatni, még ha megalapozott is. Afféle „a jelenleg elérhető legjobb találgatás.”
Ökölszabályként azt tudom mondani, bár ez szerencsére, egyre kevésbé van így, és csúnya dolog is általánosítani, de paradox módon inkább fogadj el dolgokat olyan embertől, akin modern vívómaszk van, mint olyantól, akin fazéksisak. :D Többemberes hirigeket illetőleg amúgy is érdemes óvatosnak lenni a mikroszintű vizsgálattal, mert míg egy egy-egy elleni, non-letális párbajt federrel, modern védőfelszereléssel kimondottan jól tudunk szimulálni ma már, addig egy sokrésztvevős, sokfegyveres, soktényezős csatát, hát... mondjuk úgy, hogy ezen a területen már könnyebb lenne olyannak beállítanom a kutatási eredményeimet, amilyennek eleve látni akartam. Ehhez képest egy középkori szabályrendszerben lefolytatott párbajban az ember elég egyértelműen döglik bele a hülyeségébe. Lábjegyzetnek meg a fent említett vívókönyvekről annyit, hogy volt szerencsém többször vívni echte, „képzetlen”, de gyakorlott hagyományőrzőkkel. Marha nagyot tudnak ütni – és nagyon gyorsan elhullani... kis mértékben az ő saruk, amiért ma az átlagember az európai, évszázadokon átívelő tradícióra úgy tekint, mint valami bunkólóbálásra, csak épp karddal. Valójában semmivel nem volt alábbvaló pl. a japán harcművészetekkel összevetve, sőt, még az erkölcsi háttere is hasonlóképp megvolt, csak épp nem Bushidónak hívták. Az is tény, mondjuk, hogy a korszak népszerűsítését kiválóan (mármint látványosan) csinálják.
A németekéről-mint szervezet sokat halottam, elég komoly kutatáson alapul a történet, és ha jól emlékszem fent maradt pár korabeli oktató' tankönyv a vívásról, azon alapul az egész, kiegészítve a a gyakorlati alkalmazással. Mint japánban is, rengeteg stílus volt(iskolák)ez az egyik. Most természetesen nem a korszakot és a kardot mondom, hanem adott korszak adott fegyver-és sok stílus. Rendes versenyek is vannak.(nekem az nem tetszik, de ez szubjektív) Viszont amúgy tök jó dolog. Főleg annak aki történész, és van pár fanatikus majom' aki kísérletezik magán, helyette.
Akkor már a "barbárok" se maradjanak ki. A gyakorlati értelemben véve keresztvas nélküli kardok (azaz elméletben akár a gladius) és a kerekpajzs együttes alkalmazása az Ms. I.33 kézirat tapasztalatainak extrapolációjával, egy-egy elleni küzdelemben.
Papíron nem kimondottan a szóbanforgó korszak, de a diszciplína alkalmazható bármilyen formai hasonlóságot mutató fegyvernemre korszakfüggetlenül.
Én csak objektív vagyok. Amit látok videót, vagy olvasok infót, azokra reagálok és ez eddig nem volt számomra túl sok pozitívum(kivéve a karthagói ostrom). DE ezek a dolgok nagyon jól hangzanak. De ami tényleg tetszik, hogy reagálnak a sirámokra..és ez a mai világban nagy dolog, főleg ezen a piacon.
És a másik ötletet pont a tw onlinen taglaltuk az is bejött. Na végre valami kézzelfogható remény. Arról nem beszélve, hogy a rohangálást is javítják. Szóval lesz több győzelem fajta, pont ezt mondtam múltkor, hogy milyen jó lenne a kis népekkel valamilyen presztizs pont szerű győzelem típus.
Úgy látszik, régi vágyam teljesül: " Ezzel akkor találkozhatunk, ha egy olyan sereget ér támadás, amelyik a kampány térképen éppen erőltetett menetben halad. Ez azt hangsúlyozza ki, hogy az így megtámadott sereg sokkal kiszolgáltatottabb és felkészületlenebb a támadásra. Ez az erőletett menet által megnőtt megtehető távolságot kívánja ellensúlyozni, érdemes lesz jól meggondolni, mikor haladunk így."
Egyrészt nagyon örülök, mert úgy látom, törődnek a rajongói észrevételekkel. Másrészt azt gondolom, el vannak maradva mint az állat, tartani akarják a dátumot, és senki nem megy szabira.
Jó a cikk, sok (számomra) új info volt benne. (Például erről a politikai rendszerről is)
A forum témában meg a repülős marhaságon túl az e3 videoval kapcsolatban felmerült komolyabb kérdésekre is. Ami számomra pozitív, hogy mindenre valami magyarázatot próbál adni, nem csak elhessegeti az aggályokat, hogy "mit sírtok, jó ez így" :) Persze az majd ősszel derül ki, mennyire lehet a válaszokat komolyan venni.
Ha még nem olvastátok volna a strategyinformer összeszedte a legfontosabb tudnivalókat a kampánnyal kapcsolatban amit itt olvashattok (megéri, sok érdekes info kiderül belőle): link
Összességében sok újítás lesz az eddigiekhez képest amelyek szerintem mind az előnyére válnak majd a játéknak ( az átdolgozott provincia rendszer, a toborzás, a belpolitika, hajózható folyók stb). A nagy kérdés persze az, hogy miképp teljesít majd az ai.
A repülő rómaiakkal kapcsolatban pedig azóta megjelent a készítők magyarázata is amit itt lehet olvasni: link
A lényeg, hogy a végleges változatban nem fognak ekkorát repülni az egységek.
Szerintem javitani fog a jatekekmenyen, mert egy bizonyos meret utan nem lesz az az erzesed, hogy mar feleslegesen jatszol, ugyis nyertel. De teny, hogy errol olyan keves az info, hogy akarmilyen lehet.
Igen, ezért húzom én is a számat, amikor a harc megjelenítését fényezik nagy marketinggel... leszarom :)
Más: a délelőtti gamestaros linkben arról próbálnak hírt adni meglehetősen ügyetlenül (pl. civil háború - jaj), hogy lesznek a faction-ökön belüli politikai konfliktusok.
"A belharcok, árulás és ármány jellemzi ezt a történelmi korszakot, annak ellenére hogy úgy látszik, mintha egységes birodalmak hajtanák uralmuk alá Európa nagy területeit. Holott rengeteg ember próbált hatalmat szerezni a többiek fölött, és úgy éreztük, hogy ezt nem megjeleníteni nagy hiba volna."
Ilyet is mondott még Dominique Starr ebben az interjúban: "Megpróbáljuk ezeket a belső feszültségeket úgy szimulálni, hogy kiegészítsék, de ne feltétlen akadályozzák a hagyományos stratégiai játékmenetet. Nehéz feladat volt."
Hm. Egy kicsit olyan 'legyen is benne meg ne is' érzésem van. Mindegy, lehet belőle jó dolog, remélem úgy lesz :)
Látom van köztünk egy intellektüel is :D tragikus hogy ilyennek ábrázolják a filmek a régi Rómát. Döbbenet, komolyan mondom elfajzik így a világ, jó hogy nem láttad.. lehet felvágtad volna az ereid ilyen szentségtörés láttán. Ennél már csak a repkedő légiosok rosszabbak. :D LOL Beteg vagy ember :D komolyan, ezek szorakoztató alkotások amit írtam vicc volt ^^ szerintem kapcsold be a history channel-t ;)
Ha élethűek és tényleg nagyok lesznek a csaták, csatán belül is megteheted bőven.(amúgy az összes tw közül így is a régi romában vannak a leghosszabb csaták.) De amúgy nem rossz ötlet amit írtál.
Ha valaki taktikusan játssza a csatákat nem sok ideje van az egységeket nézegetni... Én azt szoktam, hogy madártávlatból végigjátszom a csatát, aztán lementem replaybe (visszajátszásnak a csata videót), ha nagy és élvezetes csata volt. Aztán akkor visszanézem, olyankor lehet nézegetni a harc animációkat.
Én úgy tudom , hogy ke.272. Disznó kérdésre visszatérve:ok, de hányszor volt ez? Akkor legyenek Gallriasztó libák is. Én úgy gondolom ami csak 1-2* történt meg, azt ne tegyük bele.
És ezt a részét pl nagyon kevesen ismerik a római történelemnek, miközben sokkal komolyabb veszélyben volt az állam mint bármikor-kivéve Hannibált és a germánokat. De Spartacust mindenki ismeri, mondjuk elég érthető, hisz szinte lehetetlen amit véghezvitt.
Hát azért a szicíliai rabszolgafelkelések is elég jelentősek voltak. Epeiroszra kiváncsi vagyok, elefántok, falanx? Ellenük meg disznók? Jó lenne ha így beletennék. Jelentsen komoly gondot Rómának ez a kis állam.
Bocs ha hosszú-de érdekes: "A szövetséges vagy marsus háború Kr. e. 91-ben (u. c. 663) kezdődött és teljes három évig tartott. Fellobbanása váratlanul érte a köztársaságot. Közép-Itália minden részében egyidejüleg tört ki a háború. A történetírók mindkét részen fölsorolják a hadvezéreket és a csatákat, melyekben állításuk szerint a rómaiak győztek. Róma hadvezérei közt sok név merül föl, mely később nevezetessé vált. Marius ebben a háborúban csak mint Publius Rutilius Lupus consul legatusa szerzett érdemet, midőn a vezér a Tolerus vagy a Liris mentén jelentékeny veszteség után elesvén, ő mentette meg a sereget. Nagy szerepet talán azért nem viselt, mert szorosabb viszony fűzte az ellenséghez, hogysem szigorúan léphetett volna föl. A római vezérek között kiváltak Lucius Julius Caesar, Gnaeus Pompeius Strabo, de valamennyit fölülmulta Lucius Cornelius Sulla, ki legtöbb babért szerzett. Érdekes megemlíteni, hogy a fiatal Gnaeus Pompeius, a későbbi nagy hadvezér is részt vett a csatákban, s hogy Cicero, Róma legnagyobb szónoka, Strabo alatt érdemelte ki első és egyetlen «stipendiumát». A szövetségesek között a legtehetségesebb vezér volt a marsus Pompaedius Silo, ki az északibb vidékeken harczolt, Gaius Judacilius a picenumi Asculumból, s a samnit eredetű Gaius Papius Mutilus, a déli hadak feje. A római vezérek sikeres műveletei a háború első évében nem tarthatták volna vissza Etruria és Umbria lakosait, hogy a szövetségesekhez ne csatlakozzanak, ha Róma a fenyegető veszély nyomása alatt fel nem ruházza ezeket és az el nem pártolt itáliai lakosokat a lex Julia alapján polgári jogokkal. Kr. e. 89-ben (u. c. 665) Marcus Plautius Silvanus és Gaius Papirius Carbo néptribunusok még szabadelvűbb törvényt fogadhattak el (lex Plautia Papiria), melynél fogva a Pótól délre minden itáliai lakos, ki 60 nap alatt Rómában jelentkezik, a köztársaság egyenjogú tagjává lesz. A már meglevő 35 tribushoz ezért tíz újat szerveztek. Így akarták a föllázadt szövetségeseket megtérésre birni. De a törvénynek nem volt nagy vonzó ereje. A római vallás megkivánta, hogy minden törvényes eljárást bizonyos szertartás előzzön meg, s ez csak a város szentelt falai közt mehetett végbe. Szavazni sem lehetett másutt, csak Rómában. A polgári jogok megszerzése ezért eleinte nem igen csábította a távol lakókat, a kik helyi illetőségükkel járó előnyeikről kénytelenek voltak lemondani olyan kiváltságokért, melyeket ritkán élvezhettek. A szövetséges háború sok vérontása után az itáliaiak nagyobbrészt beérték azzal, hogy régi közjogi állásukban megmaradjanak. A római polgárok száma, melyet a 114. évi (u. c. 640) census 394,336-ra becsült, huszonnyolcz év alatt (mert csak a Kr. e. 86. évről vannak ismét adataink) csak 463,000-re szaporodott, s 16 év mulva lefogyott 450,000-re. Mindazáltal megtörtént az első lépés, melynek a római történet későbbi korszakaiban áldásos következményei voltak. Egyes esetekben már most megkapták africai, hispaniai és galliai lakosok a teljes polgárjogot; a latin jogot, mely a rómaihoz lépcsőül szolgált, még nagyobb bőkezüséggel osztogatták. Pompeius Strabo Gallia Transpadana összes lakóit felruházta ezzel. E válságos években a szabadelvű engedmények élesen kidomborítják a római kormányzat bölcseségét. A római irók kivétel nélkül magasztalják e politikát; ennek tulajdonítják az állam fönmaradását és azt az erőt, mely fejlődésének útját egyengette. Róma tényleg elvesztette a városállam jellegét, s az itáliai népek elvesztvén faji tulajdonságaikat, a latin törzsbe olvadtak bele. " forr.-Nk.világtörténelem
Igen, bár történelmileg(a Spartacus félét kivéve) fél kézzel megoldották a rabszolga lázadásokat. A körül lakók' viszont nagyon nagy gondot okoztak némelykor.
Szerintem nem igazán lehet tudni, hogy igaz volt-e a pletyka vagy sem. Attól hogy valaki volt férfival is, még nem számít kapásból melegnek, tehát az hogy esetleg volt ilyen esete fiatalon, majd utána mennyi nője volt, a kettő nem zárja ki egymást.
De egyébként nem tartom én se hihetőnek, inkább csak olyan rágalom féle, de biztosat nem lehet erről tudni,mint ahogy a derék gladiátor Spartacus származásáról is van egy rakás elmélet. Olvastam már mindenfélének. De egyébként sem a származása érdekes, hanem a lázadás, ésaz a mély társadalmi probléma ami a birodalomban volt már ekkor-és hogy ne csak off legyen. lehetnének nagy rabszolga felkelések a Rome 2-ben. Tök fasza lenne, ha nagyon elégedetlenek, hopp megjelenik egy -két lázadó sereg, rabszolgákból, szegény szabadokból, gladitárokból...
Igen, bár a császárkor az egyszerűbb eset, inkább a köztársasági résztől félek. Pedig az itáliai nagy lázadás nagyon jó lenne a beraknák...és többször volt igazából is.(a leigázott de rokon népek, akik adták a katonákat, de nem kaptak polgárjogot-samnisok , masusok,stb.
De visszatérve a játékhoz, nagyon reménykedem valami jó alapban, már ami a diplomáciát illeti. Az sem baj , ha torz(történelmileg), mert ha jó maga a rendszer, majd megcsinálják a moder gyerekek élethűre.
Szerintem mondjuk lehetne olyan ötletük, hogy amikor épp császár váltás van, mondjuk az egyik hadvezér fellázad, szintén császárnak kiálltja ki magát, pár város, légió mellé áll,-és akár lehetne is ilyenkor választani melyik mellé állunk, és onnantól őt irányítjuk. Kicsit mint az Empire-ben az államforma váltás, az egész ötletes volt.
Na ezért fikáztam olyan keményen a mai filmeket, és tört. program szerűségeket. Hogy sokan innen vesznek tudást, a régi korokhoz. Ha vicc volt, vedd úgy , hogy nem is írtam. Csak szólok bárki, akiről kiderült, hogy homok volt a köztársasági időkben, annak a politikai karrierje ki volt herélve. Caesarról pont azért terjesztették a homok pletykát, mert húszon évesen rábeszélte az egyik 80 éves! öreg királyt, hogy adjon x hajót Róma egy háborújához. És ez senkinek nem ment addig, így a politikai ellenfelei(főleg később) erre hivatkozva állították a storyt.(mármint, hogy megszúrta az öreg, aki mint a keleten sokan tényleg az volt) Mellékesen jegyzem meg, az összes ellenfele feleségét lek*rta, mert igen nagy kujon volt, meg aztán bizonyítéknak sem utolsó buziság ellen.. Erre mi marad meg hollywoodban-buzi volt..gratulálok. Spartacus(bár nem nézem a sorozatot, lehet ott már az eredeti az alaptörténet) az amcsi szarokban, a trák harcos legény, akit rabszolgának hurcoltak. Ezzel szemben az igazság: római légiós volt(de legalábbis légióban szolgált valószínűleg valami kisebb rangban), aki megszökött, elkapták és választhatott a halál, meg a gladiátorság között...ja így már nem olyan szép a story.
Hát olyan lesz mint a Spartacus 4. évadában. :D az ellenséges hadvezért akár meg is erőszakolhatjuk, ezzel is gyengítve az önbecsülését :D Szegény Caesar-nak is becsúszott :D
Viccet félretéve Shogun 2-nél is azt mondták hogy az Ai tudni fogja az Art of War mű minden okosságát. Hát nem tudja :D Biztos lesz házasság, esetleg homokosok is barátkozhatnak, megmérgezhetjük aki nem szimpi, ahogy eddig is. Ez marketing, jol hangzik csodát nem kell várni.
Ez jó lesz, ha jó lesz :) (Bár mondjuk mindig ígérik, hogy a diplomácia meg politika mennyire jó lesz, aztán nem szokott annyira bejönni, de el kell ismerni, hogy azért nagyon sokat fejlődött már a kezdetek óta)
Konkrétan pl a repkedés engem majdnem annyira hidegen hagy, mint az (azt hiszem) MTW2-ben behozott "no more army of clones", vagy a később fényezett szuper harci animációk - a csatát úgyis kizoomolva vívja az ember.
Az egységkártyákkal meg úgy vagyok, ahogy a Shogun2-nél - nekem annyira nem jön be, de az egész design-hoz, hangulathoz marhára illeszkedik (arra nem lehet rossz szava senkinek).
Szóval remélem én is, hogy ez faszán meg lesz csinálva.
Ez például szerintem megint csak sokkal érdekesebb, mint hogy jaj repkedő egységek, de még az egység kártyáknál is-bár szerintem se szépek, de teszek rá. Nem tök mindegy? Nekem ez lényegtelen.
Ez a hír lényegesebb, legalábbis remélem, hogy nem csak egy üres marketing duma, hanem tényleg meg is valósították. És remélem a belharcok nem azt jelentik, hogy hopp fellázad időnként egy-egy város, olyat az összes eddigi TW tudott, az nem túl érdekes.
De ha tényleg rendesen megcsinálják ,hogy polgárháborúk, egymás ellen császárok, politika, az nagyobn fasza lenne.-És a repkedő légiós, meg hogy nem úgy fogja a kardot vagy tököm tudja mit a kezében ahogy kell( valahol ilyet is olvastam, hogy ezért szar!) továbbra se érdekes.
"Ocsmányak a kártyák" :D azért ez így erős, inkább egyes emberek ízlésvilágának nem túl tetszetős. Nekem is furcsa volt első ránézésre de teljesen illeszkedik az adott korba, simán telitalálat.. Az 1 év/kör azért lenne gond mert elveszne egy taktikai lehetőség. Most az hogy 6 év az adott út engem nem zavar ^^ japánt is be lehet járni egy hónap alatt a seregeknek pedig volt vagy 10 év :P
Ja ezen én is jót mosolyogtam :) Repkedő légiósok. Biztos azt fogom figyelgetni a csata hevében, hogy repkednek. Eddig az összes TW sorozattal játszottam és kb jó ha a csaták 1%-nál zoomoltam ki tökig a játékot. Max az elején a csata előtt megnéztem, hogy milyen szépek az egységek de utána tojtam rá, mert a legtöbbször nincs is időd rá meg nem is célszerű.
Nekem tetszik ez a klasszikus stílus, ha már a realizmusnál tartunk, jóval korhűbb ez az egységkártya kinézet. Egyébként is tetszenek az ilyen ókori képrajzok.
A videóban látott 1-2 egység egyensúlytalanságán kívül, (ami még béta állapot volt) igazán nem tudok sok rosszat mondani. A kinézetet, meg majd alakítják a történész modderek ha szerintük nem tökéletes. De én azt ránézésre nem mondom meg, hogy nem jó színű valamelyik sisakja.
Viszont ami igazán érdekel az a játékmenet, hogyan oldják meg az 1 kör 1 év dolgot leginkább, illetve a diplomácia és az AI képességei érdekelnének. Ezek az igazán fontosak szerintem, nem az elefánt fülmérete. Remélem lesz játszható demó vagy még jó pár gameplay vidi, szeptember előtt.
"Egy közülük több időt öl a játékba, mint egy átlag sutyerák".
Ezt most érvnek szántad? Lehet, hogy egy "átlag sutyerák" nem játszik annyit, mint egy TW centeres felhasználó, aki több száz órát beletol. Csak tudod lehet, hogy az a sutyerák viszont fizetőképes keresletet jelent a több száz órát játszó (valószínűleg marhára ráérő és valószínűleg nem dolgozó diákkal) felhasználóval szemben.
Na de tényleg hagyjuk, mert baromira nem is érted miről hadoválunk.
Kíváncsi vagyok (gondolom az előző témát elég jól kiveséztük), hogy láttátok e a kampánytérkép-térképén,-hogy területekre van osztva a tenger. Ez akár jó is elsülhet. Viszont nagyon remélem revideálják az egy év egy kör, elosztást, mert ahogyan nézem, 6 év lesz eljutni Rómából Egyiptomba.
Shogunban mint említettem nem a gyorsasággal volt gondom, hanem hogy nem volt különbség az egységek között, minden klánnál ugyanazok voltak (értem én, hogy ez akkoriban így volt, de a változatosságot totálisan agyonüti, legalábbis számomra).
Shogun 2-ben mint ahogy Tom én is a diplomáciát utáltam még nagyon. Fél Japán a tiéd és a kis fing klánok hadat üzennek neked. Értem én, hogy a sógunátus fontos dolog volt akkoriban, de ez azért a józan észnek bőven ellent mond.
Nekem már ott köröket ver az előző részekre az új rész, hogy a kedvenc korszakomban játszódik. Imádtam a Medievel 2-t is, de ami a legjobb volt az a Rome. Ha már kapok egy Empire szintű játékot római korba ültetve, korabeli harcosokkal, változatos egységekkel (népenként legyen jó pár eltérő speciális csak általuk toborzható csapat) én már élvezettel fogok nekiülni. Sőt még vihorászva fogom a DLC-kben kiadott plussz népcsoportokat is megvenni mindenféle szemrebbenés nélkül.
Az ember azt kritizálja, amit lát. Lehet, hogy fanboy barátunknak semmi sem jön le a látott csatajelenetekből (merthogy volt már korábban is csatavideo), másnak igen. Főleg ha az ember a korábbi TW-k ismeretében (igen, a Rome 1 óta, amióta a Sega a kiadó, vannak ugyanezek az arcade elemek) már tudja, mit figyeljen.
A Total War az első Shogunnál azzal fogta meg az embert, hogy nagy(obb) léptékű és (meglehetősen) realista csatákat lehetett vívni, azóta se nagyon van párja szvsz. Ez kezdett megbotlani a Rome 1-ben már, és bizony aki fan volt korábban, már ott is húzta a száját a felpörgetett sebesség miatt (vissza lehet keresni ha valakinek sok idje van). Persze sokkal több volt a pozitív változás, és lelkes rajongók ezt a hiányosságot napok alatt orvosolták. (De nem az ő dolguk lenne, és az ezeket javító modok megjelenési gyorsaságából látható, mennyire nem lenne nehéz beépíteni mondjuk kétféle választható rulesetet)
Azóta mindig hasonló a tendencia, villámgyorsan mozgó egységek, pillanatokig tartó csaták az alapjátékban. Ez pedig nem a hardocre stratégáknak fáj, hanem bárkinek, aki egyáltalán stratégiát akar játszani - a felgyorsított összecsapásokkal éppen a lényegéből veszít sokat a program, mert egyszerűen nincs idő taktikázni.
Kedves TomDantes, egyáltalán nem mondtam, hogy rossz lesz a játék. Az eddig látottak alapján szerintem nagyon fog tetszeni, és rengeteg időt bele fogok ölni. Csak azt mondtam, hogy ha valami nem tetszik, azért szólni kell, mert ha senki nem háborog, akkor biztos benne marad.
És igen, fontosabb a gazdaság, a diplomácia és az AI, csak azok egész másfajta problémamegoldást igényelnek, mint ahogy leírtam az előző hozzászólásomban. A harciszekér meghajtású római légideszant valószínűleg elég könnyen kezelhető lenne, és valószínűleg szándékoltan került be.
Részemről a vita lezárva. Ennyit nem ér. És még egyszer, szerintem jó lesz a játék, és szerintem is fontosabb sok általad felsorolt dolog, de attól még ezt is ki lehetne javítani.
Azt próbálja magyarázni Tom egy kissé érdekes hangnemben, hogy a kritika akkor jó, ha megalapozott. Amíg nem játszottál vele nem tudsz hiteles véleményt alkotni, csak találgatsz.
Sok játékos szokása hogy megjelenés előtt ítél, ami nagy hiba.
Nem megyek bele értelmetlen vitába. Meg nem is tudunk még konkrétan semmit. Majd ha lesz játszható verzió, ha kijött a játék szeptemberben, akkor majd visszatérhetünk rá. Addig csak szócséplés az egész.
Nekem már a korválasztás miatt hatalmas plusszal indul a játék (se a shougun, se az empire nem jött be első sorban a korválasztás miatt, másodsorban az ugyanolyan egységek miatt, harmadrészt a bugyuta toborzás és építkezés miatt. Valószínű ezek ugyanúgy benne lesznek a Rome 2-ben sajnos, legalábbis a toborzás és építkezés biztosan, az első kettő meg talán jó lesz) , nem nagyon lehet lerontani, de biztosat majd akkor mondok, ha már játszottam vele 5 órát.
Te meg nyugodtan fejtegesd tovább, hogy miért lesz rossz a játék, csak már kissé unalmas. Egy dolgot felejtesz el, hogy egyrészt ez egy játék és a valós dolgok beépítése nem feltétlen eredményezne jó játékmenetet, másrészt meg nem mindenki olyan "szakértő" mint te vagy és nekik talán úgyis megfelel majd ahogy kialakítják. Üzleti szempontból (mert hogy a játékmenetet az üzleti szempontok is befolyásolják mégpedig, hogy lesz a legjobban eladhatóbb a dolog) és ebből a szempontból a valóság beépítése nem biztos, hogy megtérülne.
Ha ettől neked nem lesz jó a játék, akkor játssz mással. De akkor nem is kell ide bejárkálni szidni egy olyan programot, amit még csak képen, meg videón láttál, játszani meg egy másodpercet se játszottál vele. Hiteltelenné tesz, ha láttatlanban fikázol valamit. De ez már a te dolgod.
Ügyes vagy , hogy feltűnt. Főleg, hogy eddig alig adtak ki olyan videót amiben ez nincsen bent. De ha már itt tartunk, nekem pl tetszik a játék színvilága-és bár találtam azért hibát-de nagyon jók a tengeri csaták. Az , hogy evezős hajók lesznek benne főleg, segít hogy élethűbb legyen a harc de ne az élvezet rovására. Lásd NTW-ETW.
A grafikája se tetszik. Áh...márha lesz , nem fog tetszeni, mert megmondó ember vagyok. Éspunktum
Értem én azt is, hogy eddig látottak alapján. De eddig nem láttunk szinte semmit. Pár kép, egy beállított videó? Hű.
Majd olyan 20 beleölt óra után, akkor már lehet egy ilyen játékról rendes véleményt formálni. A többi meg továbbra is csak ökörségekbe belekötés.
Bánja a tököm , hogy például mekkorát ugranak a rómaiak...ki a fene figyeli majd ezt harc közben? Hát persze az, aki mindenbe bele akar kötni, mert ezt élvezi. Nekem fontosabb, hogy legyen egy nagyjából épkézláb AI a csatában. Na, ha ez szar lesz, jogosan lehet mondani, hogy nem jó.
Arról nem is szólva, például nekem ebben a videóban az tűnt fel, hogy az íjászok ilyen szalma golyókat vagy mifenéket gyűjtanak fel, és görgetik le, nem nagy dolog, de jó kis taktikai dolog, mint a Empire-ben ahol lehetett végre sáncot meg karókat letenni, meg aknát letenni. Ja, nekem ez tűnt fel, nem az hogy mibe kössek bele, csak hogy moroghasak mint a bolhás kutya.
Senki nem(de legalábbis én) nem állítom, hogy elbaszták, itt többen arról beszélgetünk ha még szabad, hogy az eddig látottak alapján, nem tetszik a dolog. Ki habitusától függően, pro és kontra. Valaki azt írja nincsen remény én nem, de nem tetszik amit eddig láttam-hogy egy Gallust idézzek"szabad ember vagyok egy szabad hazában!-(csak úgy mellesleg az utolsó szavai voltak) és ez akkor is így van ha szétrobban az agyad. És még csak hülye sem vagyok.
A fórumban portálunk látogatói kapnak lehetőséget véleményük kifejezésére. Az itt megjelenő vélemények regisztrált látogatóink magánvéleménye, és nem tükrözik az SG.hu Hírmagazin szerkesztőségének álláspontját.
..mert a harc ilyen.
Tök jó írás.
) Viszont amúgy tök jó dolog. Főleg annak aki történész, és van pár fanatikus majom' aki kísérletezik magán, helyette.
..várjuk csak meg a következő videót. 
. Amit látok videót, vagy olvasok infót, azokra reagálok és ez eddig nem volt számomra túl sok pozitívum(kivéve a karthagói ostrom). DE ezek a dolgok nagyon jól hangzanak. De ami tényleg tetszik, hogy reagálnak a sirámokra..és ez a mai világban nagy dolog, főleg ezen a piacon.
Több mint 200 bőven, hacsak nem folynak egybe.
ha még szabad, hogy az eddig látottak alapján, nem tetszik a dolog. Ki habitusától függően, pro és kontra. Valaki azt írja nincsen remény én nem, de nem tetszik amit eddig láttam-hogy egy Gallust idézzek"szabad ember vagyok egy szabad hazában!-(csak úgy mellesleg az utolsó szavai voltak) és ez akkor is így van ha szétrobban az agyad. És még csak hülye sem vagyok.
