fórum / Tudomány, technika és gazdaság >> / 
Házigazda: guardian hero oldalak: Listázás időrendi sorrendben A téma listázása RSS-en 
Miért pont így és erre...
Ebbe a fórumba csak regisztrált és bejelentkezett fórumozók írhatnak! Bejelentkezés >>
 © Koppixer   
  2013. ápr. 08. 00:17 | válasz | #6434
El kell ismerni, a hüllők mindig is fontos szerepet játszottak az életünkben!
 © Koppixer   
  2013. ápr. 08. 00:14 | válasz | #6433
Esznek, de nagyon keveset. Ha egy egyed úgy mutálódna, hogy onnantól már nem állítana elő c-vitamint, akkor végül is így vagy úgy, de megmurdelne és kampec az új dns-nek.
 © primavis   
  2013. ápr. 07. 11:54 | válasz | #6432
A szintén a Pantotheriákból leszármazott erszényeseknél is megtaláljuk ugyanazokat a táplálkozás típusokat mint a méhlepényeseknél. Mindkettő ugyanis a háromgumósfogú ősemlősökből(Trituberculata) fejlődtek ki, mig a kloákások (pl. kacsacsőrű emlős) egy másik ágból a sokgumósfogúakból (Multituberculata).
 © primavis   
  2013. ápr. 07. 11:47 | válasz | #6431
Az emlősök anyagcseréjének vizsgálatakor az elődökből kell kiindulni, azok pedig a hüllők! A méhlepényesek ősei a Pantotheriak és a legprimitivebb méhlepényes fogazat a rovarevőké. Ergo, a húsevés a kiindulópont, ebből alakultak ki a többi típusok.
 © primavis   
  2013. ápr. 07. 11:42 | válasz | #6430
Rengeteg ragadozó eszik gyümölcsöt! Többek közt a kutyák is, s így a róka, de még a farkas is, csak a macska-félékről és a hiéna-félékről nem lehet ezt tudni, de a kutya-, medve-, cibetmacska-, nyest-félékről viszont biztosan, hogy a pandákról már ne is beszéljünk. Annak ellenére, hogy képesek előállitani a C-vitamint. A növény-és mindenevők viszont nem, ezért kivülről kell bevigyék. A sertések kivételek, de ők más szempontból is hasonlitanak a ragadotzókra, pl. képesek a dögökben képződött é mérgező bomlástermékeket semlegesiteni.
 © hihy   
  2013. márc. 28. 19:36 | válasz | #6429
A mindenevők, és a növényevők szerintem is ezen az úton haladtak. A szervezetük megszabadult egy munkától. Az eszkimók (persze főleg régebben) úgy jutottak c vitaminhoz, hogy az állatok máját nyersen fogyasztották el. Náluk ismeretlen volt a skorbut, nem úgy mint a ma élő modern utódaik egy részénél.
 © MaRee   2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó 2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó
  2013. márc. 28. 17:38 | galéria | válasz | #6428
Én is így gondoltam.
 © Koppixer   
  2013. márc. 28. 17:35 | válasz | #6427
A gyümölcsevéssel szoktattuk le magunkat a c-vitamin előállításról.

 © MaRee   2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó 2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó
  2013. márc. 28. 14:51 | galéria | válasz | #6426
Nem tudom, annyiban vagyok biztos, hogy a kutyánál így van, meg a majmoknál és az embernél nincs. A többit sajnos nem tudom. Egyes tudósok ezzel is kampányoltak a c-vitamin mellett, hogy pl. a kutyák meg a nem tudom milyen emlősök több grammnyit termelnek egy nap, és az embernek is 5-8 gramm a napi szükséglete.
 © hihy   
  2013. márc. 28. 14:47 | válasz | #6425
Ez az összes ragadozó fajnál így van, vagy csak a kutyánál?
 © MaRee   2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó 2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó
  2013. márc. 28. 11:42 | galéria | válasz | #6424
Épp egy vitában vagyok, segítsetek :D

Én úgy tudom, hogy egyes állatok (pl kutyák) szervezete magának állítja elő (pontosabban az L-gulonolakton-oxidáz nevű enzim) a c-vitamint.

Viszont az összes majomfajtában és az emberben ez az enzim nem működik. Ennek van valami magyarázata, hogy mi az oka?

 © primavis   
  2013. márc. 16. 12:58 | válasz | #6423
2. a szárny nincs kötelező módon csak repülésre használva! lehet másra is. Ld. pl. a pingvint!
 © Zero 7th   
  2013. márc. 14. 21:31 | válasz | #6422
Akkor viszont érted az analógiámat. Ami annyiból áll, hogy:
1. Az elcsökevényesedett lábak lábak voltak, amik járásra voltak használva, csak elcsökevényesedtek, és a funkciójuk megszűnt.
2. Az elcsökevényesedett szárnyak szárnyak voltak, amik repülésre voltak használva, csak elcsökevényesedtek, és a funkciójuk megszűnt
 © primavis   
  2013. márc. 14. 18:41 | válasz | #6421
ugyanazt az időt jelentik!-:))
 © Zero 7th   
  2013. márc. 14. 18:25 | válasz | #6420
Igeidők. Így nem tudom, hogy egyetértsek, vagy ellentmondjak.

Ha az első "voltak" ugyanaz az idő, mint a második, akkor egyetértek, ha nem, akkor nem.
 © primavis   
  2013. márc. 14. 16:14 | válasz | #6419
szárnyak voltak azok is, de nem repülésre volta használva!
 © primavis   
  2013. márc. 14. 16:09 | válasz | #6418
ugyan, a felületek tényleg azt jelzik, de önmaguk már nehezen csökevényesednek el, akkor sem sem, ha már izom alig tapad rájuk! legjobb példa a futómadarak (strucc, nandu, emu, kazuár) nagy és széles mellcsontja! tarajuk már nincs, de amúgy megőrizték a felületük nagy részét! Izmok meg alig tapadnak rájuk! Tudom gyakorlatból is, ugyanis tartott a családunk emut is struccot is, levágásra! Nincs strucc mellfilé! -:))
Úgyhogy O. okoskodása tévutca!
 © hiper fizikus   
  2013. márc. 12. 11:28 | válasz | #6417
Kedves hihy !
Lehet hogy elmegy a jókedved, de a természetnek ninncsen szándékai csak az indivídiunoknak. A természetben csak replikálódás, mutálódás és szelektálódás van. Az evolúció abból áll, hogy az indivídiumok küzdenek, versengenek a létfentartásért, az erőforrásokért.
Pluskast   
  2013. feb. 06. 15:24 | válasz | #6416
Szívesen
 © hihy   
  2013. feb. 06. 14:25 | válasz | #6415
 © hihy   
  2013. feb. 06. 14:23 | válasz | #6414
Köszi a választ!
Én arra gondoltam, hogy valaminek az elcsökevényesedett maradéka lehetett. Arra voltam kíváncsi, hogy mások hátha több infóval rendelkeznek. Ezek szerint a természet, mivel nem tűntek el teljesen ezek a végtagok, valamiféle funkciót mégiscsak szánt nekik. Az étkezés szempontjából én már kissé szkeptikus vagyok, ugyanis elég messze helyezkedtek el a szájnyílástól. De ez csak az én véleményem.:))
Inkább, mivel megmaradtak, a párosodáskor lehetett valamiféle szerepük.
Meg persze a kisebb zsákmány megtartására talán.

"Ezek a testrészek a méretük ellenére nem voltak elcsökevényesedve,"
Persze az is lehet, hohgy eleve ezen rendeltetésük volt az igazi ok.

Így is meg lehet osztani mással a tudást:
Pluskast   
  2013. feb. 06. 09:49 | válasz | #6413
A válasz a kérdésedre:

"Ezek a testrészek a méretük ellenére nem voltak elcsökevényesedve, a nagy izomtapadási felületek arról tanúskodnak, hogy meglehetősen erősek lehettek. Osborn 1906-os feltételezése alapján a mellső lábakat a párosodás során fogókarként használták. Az is elképzelhető, hogy az állat a mellső lábai segítségével állt fel hason fekvő helyzetből, vagy talán ezeket használta arra, hogy a szájába juttassa a zsákmányt (ezt az elméletet biomechanikai elemzés támasztja alá).
A végtag csontjai rendkívül vastag, tömör csontok, ami arra utal, hogy igen nehéz terhet is elbírtak. Egy kifejlett Tyrannosaurus rex bicepsze képes lehetett 199 kilogramm felemelésére; de más izmok (például a felkari izom) együttes használatával ennél nagyobb erőt is kifejthetett. A mellső végtagok mozgása meglehetősen korlátozott volt, a váll és a könyök ízületek egyenként csak 40–45 fokos elmozdulást tettek lehetővé. Ezzel ellentétben például a Deinonychus hasonló ízületei 88 és 130 fokban voltak mozgathatók, míg az ember karjai a vállnál 360, a könyöknél pedig 165 fokkal fordíthatók el. A nehéz csontozat és a különösen erős izomzat, valamint a korlátozott mozgási lehetőség arra enged következtetni, hogy ezek a végtagok a vergődő préda lefogását szolgálták."
 © MaRee   2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó 2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó2006. 04. 14. óta regisztrált VIP fórumozó
  2013. feb. 06. 09:00 | galéria | válasz | #6412
 © hihy   
  2013. feb. 05. 18:42 | válasz | #6411
Ja! És addig örülj még ilyen nyugodt vagyok:




Te is nyomathatnál fel magadról egy képet.
Köszi!
 © hihy   
  2013. feb. 05. 18:34 | válasz | #6410
Látod megy ez neked! Bár igaz nyögvenyelősen.
Ne is hagyd magad. S főleg azt ne hagyd, hogy a fejedre tojjanak, amikor van neked szád is.
Zárójelben(( nézd már meg a te első reagálásodat: "Ennek felismeréséhez nem kifejezetten szükséges a zseni szintű intellektus azért... Elég lenne mondjuk ismerni a szavak jelentését."))
De igyekezz, mert egyenlőre még faragatlan vagy, de még lehet belőled juhász bot is, olyan kampós.
Na szedd össze magad!!!
Te jössz.:)))))
 © Zero 7th   
  2013. feb. 05. 15:39 | válasz | #6409
Még mindig azt hiszed, hogy meg tudod nekem szabni, hogy mit csinálhatok? Aranyos.

Válaszoltam a kérdéseidre, és hasznos tanácsokat adtam. Az egy másik kérdés, hogy besértődtél, és inkább pattogsz, mint megfogadnád, de ez csak téged minősít. Jellemző egyébként a hülyékre.

Egyébként a bunkóságom is egy nagyon fontos lecke lenne számodra, ha lenne némi eszed, hogy felfogd: a bunkó válasz is válasz. Kérdeztél, választ kaptál. Minden bunkóságommal együtt többet tettem a szellemi fejlődésedért, mint azok, akik nem válaszoltak neked.

És ez a fehéröves szintű szájkarate amit művelsz, kifejezetten röhejes, és a szituáción nem változtat: te kérdezel, én adom az információt.
Bárminek is mondasz el, ez a tény téged egy fokkal lejjebb pozicionál.
 © hihy   
  2013. feb. 05. 14:49 | válasz | #6408
Ha úgy érzed, hogy a kérdés számodra szaros, akkor minek nyalogatod. Ilyen ostoba kérdésnél ne azon gondolkozz, hogy tudsz a kérdésnél is bunkóbb válasz adni, hanem ülj a pofádra, te észlény. Bocsi, de majdnem véglényt írtam.

De:te kemény fickó vagy--TUSKÓ !!!!!

Szedd össze magad, most te jössz:))))))

 © Zero 7th   
  2013. feb. 05. 14:24 | válasz | #6407
A válasz nem ostoba volt, csak nem az, amit vártál, meg nem tanárbácsis stílusú. Amit nem tudom, mire föl vársz el, az internet nem azon egy célból létezik, hogy téged korrepetáljon biológiából. Én a saját szórakoztatásomra vagyok itt, ha nem tetszik, nem kell elolvasni.
Ezzel együtt a válaszod megkaptad, megköszönöd szépen, vagy befogod. Pattogással úgysem érsz el semmit.

Egyébként ha már ennyire hobbid/érdekel a dolog, akkor kicsit tanulhatnál is a témában, mert bődületesen tájékozatlan vagy. Például nincs, és soha nem is volt hatlábú gerinces(életképtelen mutációktól eltekintve), az, hogy elképzelhetőnek tartod, csak a hozzánemértésed mutatja be gyönyörűen.

Kezdhetnéd mondjuk egy középiskolás biológiakönyvvel... Sokat segítene, hidd el!
 © hihy   
  2013. feb. 05. 13:36 | válasz | #6406
Ostoba vagy mert egy ostobának ostoba válasz adtál.
Mivel olvastam egy cikket valamikor, hogy a T rex őse tollas dinó volt, ezért nekem is volt, és még van is annyi eszem, hogy rádöbbenjek az elkorcsosodásra. Vagy, hogy négy, esetleg hatlábú volt.
Én arra voltam kíváncsi, hogy mi vezethetett arra az állapotra.
De, ha úgy érzed ilyen alantas kérdések számodra kínosak, ne erőltesd magad.
Köszi!!

egy bunkó sem volt örökké bunkó, csak sokáig püföltek vele:))
 © Zero 7th   
  2013. feb. 05. 12:09 | válasz | #6405
Te tényleg nem érzed, mekkora ostobaság volt a kérdés?

"elkorcsosult láb"
A kifejezésben minden benne van, amit kérdeztél.
Elkorcsosult, tehát már semmi szerepe nincs.
Láb, mert elkorcsosulás előtt azon járt.

Ennek felismeréséhez nem kifejezetten szükséges a zseni szintű intellektus azért... Elég lenne mondjuk ismerni a szavak jelentését.
 © hihy   
  2013. feb. 04. 23:17 | válasz | #6404
Mi a francért húztad fel magad?

"Egy pár kibaszott LÁBról beszélünk. Szerinted mi a szerepe egy pár lábnak?"
Szerinted mi a szerepe annak az "Egy pár kibaszott LÁB"-nak??
De, ha úgy gondolod, hogy bedurranás nélkül nem tudsz válaszolni, akkor inkább tartsd meg magadnak.
 © Zero 7th   
  2013. feb. 04. 21:41 | válasz | #6403
A nem röpképes madarak szárnyai minek az elkorcsosulásai? Milyen szerepük lehetett?

...

Egy pár kibaszott LÁBról beszélünk. Szerinted mi a szerepe egy pár lábnak?
 © hihy   
  2013. feb. 04. 21:29 | válasz | #6402
Bár olvastam valahol olyat is, hogy a T rex valamelyik ős-őse röpképes tollas hüllő volt (?!)
 © hihy   
  2013. feb. 04. 21:13 | válasz | #6401
Proceratosaurus volt az őse, de ő is már két lábon járt.


 © hihy   
  2013. feb. 04. 21:05 | válasz | #6400
A Tyrannosaurus rex, és más hasonló felépítésű hüllők mellső lábai minek az elkorcsodásai? Előtte milyen szerepük lehetett?


 © polarka   
  2013. feb. 02. 18:14 | válasz | #6399
Fehercsoki   
  2012. dec. 29. 14:40 | válasz | #6398
Nem harcolok, eszmecserélek:D Amúgy arra írtam az isteni teremtés logikátlanságát, hogy ha isten teremtette volna a világot, akkor nem lennének ilyen korlátok mint amik most jelen vannak, vagy legalábbis nem lenne rájuk szükség. Szerintem.
 © ManoNegra   
  2012. dec. 29. 14:34 | galéria | válasz | #6397
A #6392-ben már Isteni teremtés logikátlanságáról beszélsz. De mindegy is, én elfogadom az evolúciót mint elméletet, tehát velem nem kell "harcolnod" ezügyben.
Fehercsoki   
  2012. dec. 29. 14:25 | válasz | #6396
Hát a "kialakul" szót itt nem úgy értettem, hogy létrejön, hanem ahogy eléri a mai formáját, bár szerintem ha az egészet egyben nézed akkor egyértelmű, hogy nem az élet létrejöttéről szól.
 © ManoNegra   
  2012. dec. 29. 14:22 | galéria | válasz | #6395
Azt én is tudom, de akkor te itt miről beszéltél, ha nem az élet kialakulásáról? Kicsit félreérthető.
Fehercsoki   
  2012. dec. 29. 14:19 | válasz | #6394
Az evolúció nem az élet kialakulását magyarázza meg, hanem hogy miután kialakult az élet, hogyan fejlődtek ki az egyes fajok, miképp specializálódtak a környezet és más fajok hatására.
 © ManoNegra   
  2012. dec. 29. 14:15 | galéria | válasz | #6393
Ez itt olyan nagy OFF, hogy jobban tesszük ha hanyagoljuk.

Azért kérdeztem hogy ez biztos-e, mert ezen kívül a pánspermia-elmélet is fennáll, mint az élet kialakulásának egy lehetősége. Tehát az élet spontán kialakulása a kölcsönhatások kedvező alakulása folytán, csak az egyik lehetséges elmélet. Persze ha időközben már cáfolták, akkor bocsánat a felkészületlenségemért...
Fehercsoki   
  2012. dec. 29. 14:03 | válasz | #6392
Nem gondolod, hogyha isten teremtette volna a világot, akkor az mellőzne minden logikát, minden összefüggést és minden értelmetlenül történne? Mert úgy magától biztosan nem fejlődhetett volna ki.
Fehercsoki   
  2012. dec. 29. 09:13 | válasz | #6391
Egyébként már mondtam is neked, hogy olvasd el a fajok eredete című könyvet, sok érdekes dolog van benne.
Fehercsoki   
  2012. dec. 29. 09:09 | válasz | #6390
Természetesen nem az, de minden jel erre utal.
 © ManoNegra   
  2012. dec. 28. 15:40 | galéria | válasz | #6389
És ez biztos?
Fehercsoki   
  2012. dec. 28. 15:28 | válasz | #6388
Nem, minden kölcsönhatásban volt mindennel kialakulása során, így gyakorlatilag egymás(és a környezet) változására reagálva fejlődött ki minden, így lehetett ilyen bonyolult de mégis tökéletes működő minden, nem így ugrott ki a világ egy raptorjézus tojásából ahogyan ma jelen van.
 © primavis   
  2012. nov. 16. 11:14 | válasz | #6387
no igen, de ha hiányzik az ösztöne, akkor nem fog semmiféle fészket sem építeni! Az ösztön olyan mint a nyers gyémánt, lehet csiszolni és briliáns lesz belőle. DE a folyami kavicsból soha sem lesz! Ergo, azt lehet csak fejleszteni ami van! Tanlni is csak a megfelelő alapok és képességek tulajdonában lehet! A gerinctelenek többsége és a primitiv gerincesek tanulási lehetőségeit behatárolják az idegdúcok, illetve az agy mérete (ergo, a benne levő neuronok és szinapszisok száma!). Ez határolja be a hüllők és a madarak inteligenciáját is, mivel keskenyalapú (tropibázikus) koponyával rendelkezve, az agy nem képes a két szemgödör mögé behatolni az orrtájékot is elfoglalva! Ez az emelősöknél már lehetséges (platybázikus koponyájuk lévén). Ezért lehetünk mi is intelligensek! (már aki, persze).
 © primavis   
  2012. nov. 16. 11:07 | válasz | #6386
a természetes szelekciónak nincs célja! ahogy esik úgy püffen alapon működik! Csak az ember hajlamos célt látni ott is ahol nincs!
 © primavis   
  2012. nov. 16. 11:05 | válasz | #6385
ha nagyon ragaszkodsz hozzá, akár meg is próbálhatom a cáfolást! -:)
 © primavis   
  2012. nov. 16. 11:05 | válasz | #6384
ez mind igaz, csak éppen az egyedek nem egyetlen tömegben élnek, hanem populációkban és a mutagén hatások is rendszerint az egész populációt érintik, ahogy a szelekciós nyomás is. S egy populáció gyakran csak pár tucatnyi egyedből áll.
 © uwu420   
  2012. nov. 16. 11:00 | galéria | válasz | #6383
Csak épp azzal kezdted hogy cáfolnád, de elmaradt.
PSG 1   
  2012. nov. 16. 10:46 | válasz | #6382
Egyet elfelejtesz..Az evolucio(es a szelekcio) statisztikai valoszinuseg szerint mukodik..(nagy szamok torvenye)
Ha egy egyed(plane sok egyed) tobb olyan tulajdonsaggal rendelkezik, ami hajlamossa teszi arra, h (az adott korulmenyek kozott) nagyobb valoszinuseggel legyen "jokor, jo helyen" ; vagy kifinomultabbak az erzekei,reflexei, hogy a "veletlen" balesetek bekovetkeztenek a valoszinuseget csokkentse, maris szelekcios elonyt elvez...

Az evolucio lenyege: millio-milliard szamra tenyeszo egyedek, es az adott korulmenyek kozott(az egyedi sajatsagokat nem mellozve) a legjobban alkalmazkodok fennmaradasanak statisztikai valoszinusege...
PSG 1   
  2012. nov. 16. 10:35 | válasz | #6381
"a mesterséges szelekciónak is van célja.."
Minden szelekcionak ugyanaz a "celja"= eletkepesebb egyed letrehozasa(Ha celtudatossagot tulajdonitunk neki), de ez "cel" nelkul is megtortenik..
Alapjaban veve akkor is mukodik az evolucio("termeszetes"-"mesterseges"),ha nincs ilyen celja...ezert nyugodtan tekinthetjuk ugy,h nincs celja..(Az igaz, h a kreacionista az celiranyitottsagot feltetelez..)
PSG 1   
  2012. nov. 16. 10:28 | válasz | #6380
"Mivel örökölt tevékenység/hajlam, ergo ösztönös. Nem kell tanulni, elég hozzá a kulcsinger, hogy beinduljon és működjön.."

Nagyjabol egyetertek, de ez sem igaz 100%-osan..Az osztonok orokletes resze is csak az elso pillanatban mukodik spontan modon..Utana a tanulas,kondicionalodas igenis befolyasolja, fejleszti az osztonos torekvest..Pl. 1 madar amelyik feszket epit,az elso esetben(hiaba a"tokeletes" oszton) elegge bena feszket tud csak fabrikalni, de amint egyre tobb a gyakorlata, ugy lesz egyre tokeletesebb az epitmeny..,vagy hiaba a vadasz-oszton, a tigrisnek/oroszlannak,stb. is meg kell tanulnia, el kell sajatitani a vadaszat fortelyait es egyre jobb vadassza valik(kolyok korban a fajtarsakkal valo jatek ezt is szolgalja,nem beszelve a szuloi mintak koveteset..)
Ugyh en ovatosan bannek az orokletes dolgoknak(plane osztonok) valo tulsagosan nagy szerep szanasatol..
 © primavis   
  2012. nov. 16. 09:37 | válasz | #6379
igaz, de gyengébbek kedvéét pontosítottam az állítást.
 © uwu420   
  2012. nov. 16. 08:38 | galéria | válasz | #6378
Én azt mondtam ám, hogy nem sokat változott, ez nem azt jelenti hogy egyáltalán nem.
 © primavis   
  2012. nov. 16. 07:54 | válasz | #6377
az alkalmazkodás/adaptáció egy rosszul sikerült kifejezés, mivel eleve egy célszerűséget sugall! Az evolúcióban pedig nincs célszerűség! Ergo, tudatos alkalmazkodás sincs! Minden élőlény az örökölt tulajdonságai keretein v belül képes elviselni a külső körülményeket, illetve az egyiket felváltani másokkal. ha az utódok közt akad olyan,a melyik tágabb keretekkel rendelkezik, akkor az tovább megy az új úton és képes túlélni, szaporodni és génjeit továbbadni. Sohasem az akarattól, hanem mindig a lehetőségektől függ, hogy egy élőlény mit tehet meg!
rengeteg vitám van pl. amadárak aktiv repülésének elsajátitásának kapcsán biológusokkal s paleontológusokkal. Ők is abba a hibába esnek, hogy az alkalmazkodást célszerű, célkövető cselekedetnek tekintik. Szerintük az ősmadár elkezdett csapkodni a szárnyaival s egyszer csak sikerült neki felemelkednie a földről! Ergo, repülni akart s ezért ráedzett! Nos, ez a bugyuta- de divatos - elképzelés több sebből is vérzik:
1. még ha sikerült volna is ez a mutatvány,akkor sem lehetett volna továbbadni az utódnak, az ugyanis szerzett tulajdonságot nem örökölhet s amúgy sem edz rá erre a tojásban!
2. senkiből sem lett még úgy fittness bajnok/testépitő, hogy erőkifejtés , súlyok, gépek nélkül, pusztán a karjai lengetésével szerzett volna fejlett izomzatot! Itt is érvényes a mondás: teher alatt.....Tehát, az izomzat csak fokozotas igénybevétel hatására növekszik meg. De ez nem átörökithető! mindeki saját maga kell kidolgozza őket tréning révén.
3. ergo, a madarak ama lehetősége, hogy eleve már tojásból való kibujásukkor olyan váll/mell izomzattal rendelkezzenek amely képes lesz majd felemelni őket a levegőbe, csak örökölt jelleg révén valósulhat meg s ahhoz hogy ez örökölhető legyen, egy természetes kiválasztódási folyamaton kell átessenek az elődök. Egy olyan életmód követésében, amelynél valamilyen más okból kifolyólag, ez az izomzat típus eleve hasznos kellett legyen számukra és szelekciós téynezővé vált..
 © primavis   
  2012. nov. 16. 07:37 | válasz | #6376
Ezt azért cáfolnám. Ld. pl. a fogainkat! Nézz meg egy múzeumban vayg régészseti tárlaton, netáén egy gyüjtemáényben 1-2 ezer éves koponyákat de akár pár száz éveseket is, és megfigyelheted, hogy mennyire távol állnak a fogak egymástól! Mert sokkal többet rágtak az emberek, ergo nőtt az állkapcsuk is a rágóizmokkal együtt s volt hely bőven a fogaknak az állkapcsokban. ma meg ritka az az ember, akinek kijön minden bölcsességfoga , vagy akinek hézagok vannak a fogai közt. A sok pépes, puha étel miatt gyengébebn fejlettek a rágóizmaink s ez kihat az állkapcsok méretére, ergo a fogak elhelyezkedési lehetőségeire is. (Ezt némileg kompenzálja a rágógumi illetve a nyers ételek fogyasztása!) Ez nyilvánvalóan még nem öröklődő tulajdonság, de növekszik azoknak a száma is,a kik már eleve örökitik az ilyen fogsort.
Más példa, az orvostudomány fejlődésével egy sor olyan fejlődési rendellenességben szenvedő ember életben maradt,a ki másként - régen - biztosan elpusztult volna. S sok közülük szaporodásra is képes, ergo sok eséllyel örökitik a jellegeiket! Gondoljunk legelőbb is a nők medence méretére! A múlt század első harmadáig a keskeny medencéjű nők csak akkor tudtak probléma nélkül szülni, ha szerencséjükre kicsi volt az újszülöttjük! Ha pechükre nagy volt, akkor vagy darabokban szedték ki belőle, vagy ő is belehalt a szülésbe! nem véletlen a kőkorbeli termékenység szobrok alakjainak rendkivül szélles cslpője és az akkori szépség ideál sem!
 © primavis   
  2012. nov. 16. 07:24 | válasz | #6375
Ez sem igaz! A kiválasztódás vak és véletlenszerű! Aki jókor, jó helyen van az életben marad, aki nem az elpusztul. A véletlenszerű balesetektől a legkiválóbb tulajdonságok sem védenek meg! S ekkor a rangban következő himnek/nősténynek lesz lehetősége az örökitésre.
 © primavis   
  2012. nov. 16. 07:20 | válasz | #6374
Ez sem igaz! Minden fajnál úgy alakult pont a természetes szelekció hatására a magzati korszak, hogy melyik változat vált be jobban. Ahol védett fészket tud nyújtani a szülő a fiókáknak és etetni is tudja őket,ott megengedhető, hogy nem teljesen kifejletten jöjjenek világra, mivel így a vemhes anya kisebb ideig s kevesebb veszélynek van kitéve. ha nincs fészkelési lehetőség, a populáció állandó mozgásban van, akkor a másik változat a nyerő, mivel bár a vemhes anya fokozottabban veszélyeztetett, de ezt ellensúlyozza a csorda, falka védelme, viszont a magzat teljesen kifejlődhet és pár óra múlva már a többiekkel tarthat! Az ember nyilvánvalóan helyben élő populációkat képező őstől származik s bár hosszú a vemhességi idő, mégsem teljesen kifejletten jön világra a magzat. jellemző, hogy a pigmeusoknál az újszülöttek rendkivül gyorsan fejlődnek , már ami a mozgás képességeiket illeti, s 1-2 éves korban már a mi gyerekeink 4-5 éves képességeit mutatják.
 © primavis   
  2012. nov. 16. 07:12 | válasz | #6373
Már miért ne lenne természetes szelekció az embernél? a nagy járványok (pestis, kolera, himlő, stb) esetén pont ez történt. A különböző földrészek lakónak vércsoport összetétele is mutatja ezt. Egyik járvány sem pusztitott ki mindenkit adott településen. mindig voltak túlélők. nem szándékosan maradtak életben és nem szelektálta őket senki, a természeten kivül!
 © primavis   
  2012. nov. 16. 07:07 | válasz | #6372
Pedig van! Ugyanis az evolúciónál is az a különbség az evolúcionista és a kreacionista illetve ID-os értelmezés közt, hogy mig az evolúcionista jogosan azt vallja, hogy az evolúciónak nincs célja, addig az ID (IT) pont az ellenkezőjét! Nos, a mesterséges szelekciónak is van célja (még ha nem is mindig teljesen tudatos), mig a természetesnek soha sincs!
 © primavis   
  2012. nov. 16. 07:02 | válasz | #6371
Nem nevezném kódnak, hanem inkább egy tervrajz-félének. Ugyanis ennek alapján jönnek létre akkor és azok a fehérjék, amely az élethez szükségesek. Mivel a genom élőlénycsoportonként, fajonként, de még egyedenként is némileg eltér, ez hozza létre a különbségeket is.
 © primavis   
  2012. nov. 16. 06:57 | válasz | #6370
Miért ne tudnánk? Még csak biológusnak sem kell lenni hozzá. Amit örököltünk azt tudjuk felhasználni. Ha beválik akkor életben maradunk és sikeresebbek a többieknél. Ergo van esélyünk rá, hogy az örökséget átvevő utódok is élni és szaporodni tudnak. Mivel örökölt tevékenység/hajlam, ergo ösztönös. Nem kell tanulni, elég hozzá a kulcsinger, hogy beinduljon és működjön. Mióta élőlények vannak, ez így működik!
Balumann   
  2012. nov. 15. 14:29 | galéria | válasz | #6369
Az embernél is ugyanúgy van természetes szelekció és igazából nem is nagyon van értelme szétválasztani ilyen szempontból a mesterséges és természetest.
Az újszülött ember élete valóban a szülőkön múlik, ez viszont nem azt jelenti, hogy nincs természetes szelekció, hanem azt, hogy legfőképpen a szülőknél (felnőtteknél) kell nézni. Nyilván akkor lesz életképes, ha a szülőben megvan az az ösztön, hogy "szeresse", táplálja és megvédje gyermekét ("anyai ösztön") -> és ez továbbadódik, az is fel fog nőni, stb.. Valószínűleg ennek kellett először kialakulnia, csak úgy lehetséges, hogy az ujjszülött tovább legyen ráutalva.
Továbbá az is ugyan úgy része az evolúciónak, hogy megtanultunk együttélni, kommunikálni, eszközöket használni és készíteni, és megváltoztatni a környezetünket.
 © uwu420   
  2012. nov. 15. 13:03 | galéria | válasz | #6368
Nem logikus amiket mondasz.
Az utóbbi 2000 évben azért biológiailag nem sokat változott az ember.
Szóval nyugodtan kihúzhatod az elektromosságot, meg még sok mást is.
PSG 1   
  2012. nov. 15. 12:50 | válasz | #6367
A #6366 folytatasa a hsz-edre adott korabbi valszomnak..
PSG 1   
  2012. nov. 15. 12:43 | válasz | #6366
Mint ahogy a csajok szivesebben valasztanak egy olyan pasit, aki kepes katonai muholdat epiteni(fejleszteni, osszeszereleseben reszt venni,stb.),mint azt aki csak egy ocska samlit tud osszetakolni...Minden szinten mukodik a szelekcio..(Persze ez nem jelenti automatikusan azt: h aki csak egy szar hokedli konstrualasara kepes annak nem lehet noje es nem tudja igy a DNS-et atorokiteni, pusztan annyit jelent, hogy a csinosabb, okosabb, stb.--tehat a jobb gen-kombinaciokkal rendelkezo-- csajok, kisebb valoszinuseggel fogjak ezt a szerencsetlent valasztani...)
Sajnos ez van...
PSG 1   
  2012. nov. 15. 12:37 | válasz | #6365
Mindig(minden szinten) mukodik a kivalasztodas=szelekcio...Ez volt a beszelgetes kiindulasi alapja...
PSG 1   
  2012. nov. 15. 12:35 | válasz | #6364
Igen..bizonyos madarfajok meg ahelyett, hogy alkalmazkodtak volna(mihez is?) elkezdtek feszket epiteni..., a hod szinten elkezdett gatakat emelni es elterelni a folyot, a hulye vakond meg--a tobbi cickanytol elteroen--lemaszott a fold ala es mindenfele jaratokat, odukat feszeknek as, stb.stb. hogy evvel novelje a tulelesi kepessegeit..Az ember meg katonai-muholdakat fejleszt,mert okosabb a madarnal es kepes erre is..a madar csak feszekepitesre kepes(egyenlore), bar vannak ugyesebbek fajokon belul akiknek ez jobban megy es a tojo szivesebben valasztja azt a kakast amelyiknek szebb a feszke...
 © EJECT   
  2012. nov. 15. 12:09 | válasz | #6363
Általánosságban igaz.De vannak ikrek is de ez szőrszál hasogatás.
Végül is a lényeg
Az ember nem alkalmazkodott a változásokhoz hanem, megváltoztatta a körülményeket. Nem növesztett bundát a hideg miatt hanem házat épített és fűtött,nem növesztett izmos lábat ha gyorsan akart haladni hanem járműveket csinált. Gyakorlatilag elérte azt hogy tőle függ a kiválasztódás. Aki, ami ,az emberhez alkalmazkodik annak sikerül tovább lépni. De azt is figyelembe kell venni hogy az embert csak az általa létrehozott tecnika tette naggyá. Mi van akkor, ha megfosztják tőle. Itt van pl az elektromosság. Vegyük ki a képletből és rögtön változik a túlélés esélye.
 © uwu420   
  2012. nov. 15. 12:09 | galéria | válasz | #6362
Amíg kétszeresen hibás állításokkal érvelsz, felesleges tovább lépni.
 © uwu420   
  2012. nov. 15. 12:05 | galéria | válasz | #6361
Mi ez a szar már megint?
Nem tudom kimásolni a video linkjét.
www.youtube.com/watch?v=N-6iNzwXEg0
 © uwu420   
  2012. nov. 15. 12:04 | galéria | válasz | #6360
A főemlősöknek egyszerre csak egy utódjuk szokott lenni.
 © uwu420   
  2012. nov. 15. 12:03 | galéria | válasz | #6359
http://www.youtube.com/watch?v=N-6iNzwXEg0
 © uwu420   
  2012. nov. 15. 12:01 | galéria | válasz | #6358
Jaj ez nem az
Más volt kijelölve
 © uwu420   
  2012. nov. 15. 12:01 | galéria | válasz | #6357
 © EJECT   
  2012. nov. 15. 12:00 | válasz | #6356
Csak hogy a kiválasztódás nem erről szól.A gyenge elpusztul röviden ennyi.Ha nem alkalmazkodol elpusztulsz.Egy vírus is letud győzni ha nem alkalmazkodol hozzá vagy te le nem győzöd.
 © EJECT   
  2012. nov. 15. 11:56 | válasz | #6355
Csak hogy az újszülött állatok saját maguk másznak oda hogy egyenek és ráadásul ott már működik a kiválasztódás,mert az az egyed amelyik gyenge nem tud annyit enni ezáltal még gyengébb lesz.
 © uwu420   
  2012. nov. 15. 11:54 | galéria | válasz | #6354
Ez nem igaz.
De ha igaz lenne akkor sincs összefüggés a két állítás közt.
Egy fajt a rokon fajokhoz kéne hasonlítani, nem a többséghez.
A legtöbb élőlény egysejtű, a te logikád szerint mindennek osztódással kéne szaporodnia.


Keresés a témában, vagy ugrás sorszámra:

A fórumban portálunk látogatói kapnak lehetőséget véleményük kifejezésére.
Az itt megjelenő vélemények regisztrált látogatóink magánvéleménye,
és nem tükrözik az SG.hu Hírmagazin szerkesztőségének álláspontját.