Megérkezett a Curiosity első hibajelentése. A robot időjárás állomásának egyik szenzora szenvedett el sérülést, ami széladatokat biztosított volna. Szerencsére a szenzor kiesése nem jelent komoly problémát, csupán néhány mérés pontosságán ront, azonban nem gátolja azokat, számolt be a történtekről a NASA.

Az időjárás állomás érzékelők egész sorával van felszerelve, amik a szél sebességét és irányát, hőmérsékletet, légnyomást, páratartalmat és ultraibolya sugárzást mérnek a küldetés minden egyes napján. Két szél-szenzor van, ezek egyike teljesen valótlannak tűnő adatokat küldött vissza a küldetést felügyelő Sugárhajtómű Laboratóriumnak (JPL). A földi irányítás a marsjáró kameráival megvizsgálta a kritikus területet, töréseket fedezve fel a szenzor gyakorlatilag védtelen áramköri lapján.


A sérülés oka még nem egyértelmű, a mérnökök azonban azt gyanítják, hogy a leszálláskor az égi daru rakétái által felvert felszíni kövek egyike találhatta el a szenzor áramköreit, megtörve a vezetékeket. Az űrügynökség sajnálatát fejezte ki az eddig kiváló ütemben haladó küldetés hibája kapcsán, a földi irányítás jelenleg a probléma enyhítésén dolgozik. "Azon dolgozunk, hogy a lehető legműködőképesebb állapotba hozzuk" - nyilatkozott Javier Gomez-Elvira, a sérült műszert is magába foglaló REMS (Marsjáró Környezeti Megfigyelő Állomás) főfelügyelője. A szóban forgó szenzor a marsjáró mögül érkező szeleket mérte volna, a szemből érkező légmozgásokat figyelő érzékelő "tökéletesen működik" - tette hozzá Gomez-Elvira. "Továbbra is tudjuk mérni a szembe szelet, vagyis szinte minden eredeti képességünkkel rendelkezünk"

Mivel a Curiosity nukleáris energiaforrása éjszaka és a marsi télben is melegen tartja a robot műszereit, így a REMS először adhat közvetlen időjárási méréseket a teljes marsi év, illetve egy teljes marsi nap során, amire nem volt példa a Viking 1 leszállóegység 1982-es elnémulása óta. Az első napi mérésekre körülbelül egy hetet kell még várni.

A jelenlegi időjárás nyomon követése bepillantást engedhet a bolygó múltjába is. A marsjárónak otthont adó Gale-krátert évmilliárdokon át alakította a szél munkája. Az utóbbi időben a medencében oda-vissza csapongó szél hozta létre azokat a sötét homokdűnéket, amin a marsjárónak át kell evickélnie, hogy eljusson a Mount Sharphoz. "Szeretnénk megtudni, miért vannak ott, ahol, és hogyan kerültek oda" . magyarázta Ashwin Vasavada, a projekt helyettes tudományos vezetője. "A REMS rendkívül fontos ilyen szempontból, annak ellenére, hogy csak a napi időjárást méri"

A többi műszer továbbra is egészségesnek tűnik. A héten beüzemelték a Curiosity a robotkarját, meggyőződve a rajta lévő műszerek, egy kamera, egy fúró és egy röntgensugarú spektrométer működéséről, melyek a kar végén elhelyezkedő tartószerkezettel együtt közel 30 kilogrammot nyomnak. A Curiosity elvégezte első lézeres kőzetvizsgálatát is, egyben letesztelve fedélzeti kémia laboratóriumát. Egy másik érdekes műszert is aktiváltak, ami vizet keres a talaj ásványaiban egészen egy méteres mélységig. Az orosz eszköz kulcsa egy földi olajkutatásoknál is használt technika, amit más bolygókon még soha nem alkalmaztak. "A Curiosity neutronokkal kezdte bombázni a talajt" - mondta Igor Mitrofanov, a moszkvai Űrkutatási Intézet tudósa, a DAN (Dinamikus Neutron Albedo) főfelügyelője. "A neutronok szétszóródásából mérni tudjuk a talajban levő hidrogén mennyiségét, ami a Marson a víz indikátora"

Hétfőn megmozgatták a marsjáró első és hátsó kerekeit, leellenőrizve a kormányzását. Szerán került sor az első méterek megtételére. "Néhány métert fogunk előre haladni, majd helyben teszünk egy 90 fokos fordulatot, és visszatérünk" - mondta Mike Watkins, a küldetés vezetője. "Csinálunk néhány nyomot"

A robot 4,5 métert gördült előre, majd az óramutató irányával egyezően közel 120 fokos fordulatot tett és további 2,5 métert halad vissza, eredeti helyzete felé. A manőver 5 percet vett igénybe, majd további 10 percen át felvételeket készített a végeredményről, megörökítve az első keréknyomait a Mars talaján.


A NASA még egy bejelentést tett szerdán, a Curiosity leszállóhelyet a júniusban elhunyt sci-fi íróról, Ray Bradbury-ről nevezte el, így tisztelegve munkássága előtt. "Könyvei nagy hatással voltak ránk" - mondta Michael Meyer, a NASA Mars kutatási programjának vezetője. "A Marsbéli krónikák inspirálták kíváncsi és nyitott gondolkozásunkat a marsi élet lehetőségéről"