 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
töredékét se. Több nagyságrenddel kevesebbet fogyaszt egy telefon kijelzõvel és antennával együtt, mint egy olyan proci.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." //INRI
|
Kivételesen egyet kell értenem veled! Öregszel? Vagy mifene, mert nem vall rád az ilyen hozzáállás.
|
nézőpont kérdése. Arra amire tervezték őket 100%-ban megfelelnek. Akkor mihez képest nézzük a kezdetlegeset? :)
Megjegyzem: még az ISS-n is 386-os gépek dolgoznak ;) Lehet őket eléggé kezdetélegesnek nevezni, de ők azok a vasak amik legkevésbé érzékenyek a különböző kűlső behatásokkal szembe. Az, hogy mi a kezdetleges meg mi nem az, az egy eléggé szubijektív dolog. Ezeket úgy hívják célorientált gépek. A területükön jelenleg nincsen jobb nálunk. Azon a teürleten ők az IStenek.
Amúgy meg ahhogy írátk: ezek maguk a történelem.
|
A MIR-rel leginkább az volt a baj, hogy a megsemmisítésekor már 15 éves volt az első modulja. Egy Szojuz jótállása a fellövés után csak hat hónap, utána nem szabad használni. Ezért szerelték át az űrhajósok üléseit a frissen dokkolt űrhajóba, és a távozók ezért mentek le a régebbi űrhajóval.
|
A nemzetközi egyezmények az atomfegyverek világűrbeli tárolását és felhasználását tiltják, a nukleáris energiaforrások felhasználását nem.
Ami azt illeti, az izotópok hőjével táplált termoelektromos energia-cellák nélkül nem menne egyetlen külső naprendszeri szonda sem. A Jupiternél már alig van napfény, a napelemek nem adnának elég áramot.
|
"A Mir még a '80-as évek szovjet technikája volt. Semmi keresnivalója nem votl szerint egy zsír új állomásnál."
Höhöhö. Az oroszok egyik központi modulja a Zvezda (DOS-8)a Mir-2-höz készült. Volt olyan terv, hogy először a Mír-hez csatlakoztatják és onnan fejlesztik tovább.
Valójában az ISS az a Mir-2 + Freedom + egyéb nemzetközi modulok. A russzkik és az amcsik is a saját új űrállomasukat valamikor a kilencvenes évek elején, esetleg nyolcvanas évek végén akarták üzembe helyezni. Csak beütött hogy véget ért a hidegháború meg hogy szétesett a SZU. Aztán elővették mégiscsak a már megépült modulokat és a két űrállomásból csináltak egyet, meg kiegészítették újabbakkal.
Ennyit az átkos rencerben készült űrteknolódzsiról.
árvíztűrő tükörfúrógép - ha ezt nem tudod leírni, jobb ha nem is szólsz hozzá!
|
Ja. Meg a mobilja a soxorosat fogyasztja..
|
Azert azt nem art nem elfelejteni, hogy a hadiipar es az urkutatas sosem az aktualis technologiaval dolgozott annak idejen.
Boven elotte jartaka a kereskedelemben kaphato cuccoknak.
Ne felejtsuk el, hideghaboru volt!!!!!!!!!!!!!!!!
Szal a 77 hethez adjal hozza egy 10-15 evet.
|
Azon feül lehet, hogy a pálya sem volt megfelelő hozzá. A Mir még a '80-as évek szovjet technikája volt. Semmi keresnivalója nem votl szerint egy zsír új állomásnál.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Az oroszok megpróbálkoztak vele. A nemzetközi űrállomás orosz részlege lényegében a törölt Mir 2 űrállomás projekt némileg módosított moduljai. Azt akarták hogy a Mirt módosítsák a hasonló design miatt, és épüljön bele az ISS-be, de a többi nemzetközi partner nem egyezett bele. A Mir addigra már elöregedett és elavult, veszélyessé vált.
Az űrbeli újrahasznosítás nagyságrendekkel nagyobb volumenű jelenlétet igényel, komplett kitelepített ipart, üzemeket. Nem olyan egyszerű amilyennek hangzik.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/
chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
|
Mondjuk pont ezert nem ertettem, hogy a MIRt miert iranyitottak a legkorbe? Miert nem hasznositottak ujra?
Save yourself a penny for the ferryman
Save yourself and let them suffer
|
A Curiosity-n 4,8kg plutónium-238 van.
|
Ez Aranyi László! Minden szava Aranyat ér! :)
|
"Az Egyesült Államokat elhagyó tudósok némelyike arról számolt be, hogy a Holdra vonatkozó ismeretek némelyikét bizony meghamisították. Égi kísérőnk ugyanis vékony légkörrel rendelkezik, a víz pedig jóval nagyobb gyakorisággal fordul elő rajta, mint ahogy az a köztudatban él. Ismert egy fotó, ahol egy már csontvázzá bomlott emberi test közönséges farmernadrágot visel."
priceless
|
Höhöhö!
árvíztűrő tükörfúrógép - ha ezt nem tudod leírni, jobb ha nem is szólsz hozzá!
|
Csak nem erre gondoltál?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." //INRI
|
De csak a japán, meg a német csillagokat!
2020-ban pedig kettővel minimum kevesebb bolygó lesz, mert az olyan bolygókat, amely olyan légkörrel rendelkeznek, amelynek magas CO2 szintje van, bannolják a Naprendszerből, szal Mars/Vénusz ugrott. A következők a szénhidrogén légkörű holdak lesznek.
árvíztűrő tükörfúrógép - ha ezt nem tudod leírni, jobb ha nem is szólsz hozzá!
|
nyilván a mesterséges eredetűekről van szó :D
|
na ja, és 2030-ra leállítják a csillagok 50%-át
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." //INRI
|
Szerintem most fordult vissza, csak még nem elemezték ki
http://muszaly.hu
A szingularitás fel fog robbanni. Akármit is jelent.
|
Űrszemét:
Azért az is sokat mondó, hogy több mint 2000!!! űrben keringő tárgyról (műholdak, <ebben benne vannak a felfújható álműholdak is>, rakétadarabok)tudtak a 70-es évek elején. És még csak gondolkodtak azon, lehet-e esetleg kommunikációs célra is használni őket...
|
1972-ben így látták itthon:
"Az űrhajózás első 12 éve alatt a gazdaságosság tekintetében is óriási fejlődés ment végbe. A kezdetben felbocsátott műholdak minden kilogrammjára 10 millió forint költség esett.
A Hordozórakéták növekedésével növekedett a hasznos teher, és vele párhuzamosan a hasznos teher 1 kilogrammjára eső rakétasúly kisebb lett. A 202. oldalon említett példában 300 millió forint startköltséggel 2360 kilogrammot juttathatunk 557 kilométer magasságban föld körüli pályára. Így 1 kilogramm hasznos súly föld körüli juttatása 300 000 000 : 2360 = 130.000 forintba kerül. Ma 1 kilogrammra általában 100 ezer forintot számíthatunk.
Tehát a technika fejlődése tíz év alatt százszor olcsóbbá tette az eszközök, a tárgyak Űrpályára állítását..."
|
A NASA is állami intézmény, és ez meg is látszik rajta. 20-30 éve még jelentett valamit a név, de mára belecsúszott abba, amit ez mindig is jelentett (hatékonyság, források felhasználása, politikai kézivezérlés szempontjából).
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
asszem van egyezmény, hogy ne nukleáris cuccok ne kerüljönek az űrbe.
|
Annyira olcsó talán sose lesz.
De a mai technológiát is bőven ki lehetne még kihasználni.
Pl. az ISS űrálomás tömegének nagyrészét olyan dolgok teszik ki, amelyek az űrben is előállíthatóak lennének, viszonylag egyszerű technológiával, pl fémcsövek/lemezek/idomok. Ehelyett persze amikor lejár az ISS üzemideje sem újrahasznosítják, hanem beléptetik a légkörbe. Bár az oroszok egyedül is folytatnák, vagy átvontatnák a Holdhoz, de egyelőre ez kevésbé valószínű.
Azonban minimális képességünk sincs kinn az űrben arra, hogy ilyen termelést, vagy újrahasznosítást végezzünk.
Ha egy 10 t-ás űrállomás modulból csak pár száz kg-t kéne felvinni, az azért jelentősen csökkentené az űrhajózás költségeit.
Az űrszemét meg csak gyűlik a földkörül.
De a gond inkább az, hogy a politika max annyi perspektívát lát ebben az egészben, hogy valahova esetleg zászlót lehet kitűzni majd a távoli jövőben, ami olyan mint az olajtartalék elfogyása: mindíg 20-30 év múlva várható a jelenhez képest.
A Hold-programok után az egész űrhajózás, a központi szervezetek is látványosan elvesztették a motivációjukat. A NASA sem tudott reális célt maga elé tűzni, ami valamennyire is összhangban lett volna a politikai akarattal és a költségvetéssel.
Kevésből is lehet jót építeni, ha hosszútávú célok és források vannak. A 2-3 évenkénti "útvonal újratervezések" miatt van ott az űrhajózás ahol. Nagyjából sehol.
Mert kérdem én hol vagyunk, ha kis cégecskék 5-6 év fejlesztőmunka után, gyak a nulláról, a tecsóból vásárolt eszközökkel lefutják a NASA-t!?
árvíztűrő tükörfúrógép - ha ezt nem tudod leírni, jobb ha nem is szólsz hozzá!
 |
Az űrkutatás valóban pénz kérdése jelenleg, de csak azért mert a technológia legfontosabb része a meghajtás bizony alig-alig fejlődött. Egyelőre pedig kézzelfogható közelségben nem nagyon látszik helyettesítő technika. Mondjuk ha 10,000 dollár lenne már LEO-ra is felvinni 1kg hasznos terhet hanem mondjuk csak 100 akkor már lehetne bátrabban próbálkozni.
|
Ezek a "kezdetleges" cuccok még ma is megállják a helyüket, hiszen tudományos méréseket végeznek, műszereik többsége pedig azért nem működik mert az RTG már nem ad hozzá elég áramot, de még mindig kommunikál a földdel!
A Voyager és Pioneer szondák a maguk idejében sokkal inkább kiemelkedő műszaki szintet jelentettek, mint ma a New Horizons! (utóbbi sem lebecsülendő persze)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Nincs nagyon messze az a csillagköz? Még csak a bolygóköz jön, és a kolonizálás.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." //INRI
|
Ez így erős túlzás. A nehéz "vas" része igen. A többi rendszerük a normális országokban köszönyőviszonyban sincs azzal, amit akkor beleraktak. Pl. az első F-15A és az MSIP II moderznizáció után AN/APG-70-es F-15C gépek számítástechnikai kapacitása között olyan 30-szoros eltérés volt, a memória 16 kb-ról 1 MB tájára nőtt. Mindez kb. 1 évtized alatt. Még mindig csak a '80-as évek közepéről van szó...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Azert azt hozzatennem, hogy egy nuklearis hajtomuvel szerelt szonda 1-2 ev alatt lehagyna a jelenleg mar hajtomu nelkul repulo voyager-eket, viszont ilyen epitesere nem csak penz nincs, de akarat sem. Arrol nem beszelve, hogy ha egy szonda kijut a csillagkozi urbe, akkor sem tudunk meg sokkal tobbet, csak azt, hogy mekkora a maximalis sugarzasi szint a csillagok vedo mezojen kivul. Mondjuk az uj szondak epitesehez ez egy fontos adat lesz.
ps: Pontos hatarreteg nincs, ez is olyan mint a Fold legkore. Szepen lassan fogy el, tehat a keresett hatar valahol ott van, amikor mar nem emelkedik tovabb a sugarzas.
|
Ott nem is kell feltétlenül olyan hűde nagy számítási teljesítmény. Csak pár beágyazott rendszer kell az irányításhoz, ahhoz ez is bőven elég.
Feldolgozáshoz kellhetne nagy számítási teljesítmény, de annyi érzékelő nem fér el, hogy ez komoly mennyiséget jelentene, nameg haza is lehet küldeni, és itthon feldolgozni.
|
70-es években a holdra is mentek, nem olyan kezdetleges cuccok ezek. A ma elterjed technológiák, pl haditechnikai eszközök jó része, ekkoriban készült.
Van 1-2 alkatrész, ami azóta nagyságrendeket fejlődött, például processzorok, képérzékelők, de ne ebből indulj ki, van még ott jó pár dolog, aminek a fejlődési görbéje "normálisabb".
|
A '70-es évek primkó technolódzsijával az amcsik a Holdra jártak. A mai csúcsszuperrel meg még évtizedekig nem fogunk.
Mint látható az űrkutatás sokkal inkább pénz mint technológia kérdése. Nem mellesleg ezeken az űreszközökön szokás viszonylag régi, de szélsőséges körülmények között is megbízható technológiát alkalmazni, szemben az új nagyobb teljesítményű, de érzékenyebbel.
Pl. a Curiosity ezt használja:
"Computers: The two identical on-board rover computers, called "Rover Compute Element" (RCE), contain radiation-hardened memory to tolerate the extreme radiation from space and to safeguard against power-off cycles. Each computer's memory includes 256 KB of EEPROM, 256 MB of DRAM, and 2 GB of flash memory.[50] This compares to 3 MB of EEPROM, 128 MB of DRAM, and 256 MB of flash memory used in the Mars Exploration Rovers.[51]
The RCE computers use the RAD750 CPU, which is a successor to the RAD6000 CPU used in the Mars Exploration Rovers.[52][53] The RAD750 CPU is capable of up to 400 MIPS, while the RAD6000 CPU is capable of up to 35 MIPS.[54][55] Of the two on-board computers, one is configured as backup, and will take over in the event of problems with the main computer.[50]"
Szal valszeg a mobiltelcsid erősebb ennél, más kérdés, hogy az meg nem bírja sugárzást.
árvíztűrő tükörfúrógép - ha ezt nem tudod leírni, jobb ha nem is szólsz hozzá!
|
Ja, igen. Pénzt adsz arra, hogy vizsgálja egy modern űrszonda azt a térséget ahol a Voyagerek vannak? Csak mert a NASA nem kap ilyen célra pénzt a politikusoktól. Nem véletlen, hogy 40 évet kellet várni egy szondára ami a Plútót végre készít két-három használható képet, aztán csókolom. Pedig a terv nem ez volt...
Amúgy nem tudom milyen elképzelésed van arról, hogy ahol a Voyagerek vannak mi van. Arrafelé csak töltött részecskék és por van. Persze vannak kis- és törpebolygók is, meg üstökösök, de azokat egy űrszondával megtalálni elég bajosan lehet. Egyrészt erre nincs műszere, másrészt annak valószínűsége, hogy véletlenül összetalálkozik egy ilyennel égitesttel igen kicsi, minthogy az űr hatalmas.
|
Egy. A New Horizons szonda, ami remélhetőleg a Plútót és holdrendszerét fogja vizsgálni. Meg az esetleg útjába kerülő egyéb törpe, vagy kisbolygókat. De a cél, a két Voyagernél és a New Horizons-nál sem a csillagközi űr.
|
a kerék meg még régebbi de még mindég használjuk
|
Nem tudom mikori adatok lehetnek, tudom picit apró is, de a lényeg benne van :)
Orbit
|
Nem értek hozzá, de egyébként azóta küldtek ugyan ilyen céllal űrszondákat? mármint, az eredeti cél az volt ezeknél is, ha jól tudom, hogy a külső bolygókat vizsgálják de mivel az sikerült mehettek tovább. Azóta van hasonló reménység ami megcélozta a csillagközi űrt? Mert értem én, hogy ezek történelem de valóban nem ártana küldeni egy két modernebbet is. Nem kell megvárni amíg ezek elhallgatnak...
|
És mégis ha lenne utódjuk az hol tartana? Ha nem valami elcseszetten nagy erejű ionhajtoművel lennének felszerele a türelmes gyorsulás miatt (ami meg gyorsan lezabálná az "aksiját", egy ilyen pár évtized múlva talán beelőzné..
|
"Tudjuk hogy át fogják lépni a csillagközi űrt, csupán az a kérdés, mikor"
Talán be fognak lépni, vagy átlépni a határt vagy ilyesmi...
Mondjuk az is igaz hogy a csillagközi űrt is átlépik egyszer, de az így eléggé nagy...
|
ja ilyen alapon sose indítsunk el semmit az űrbe, mert mire eljut messzire, addigra elavul :D
Saját fejlesztésű fps nézetű scifi kalandjátékom: http://deadcyborg.com/
|
úristen ez is ilyen tipikus 12 éves gyökér hozzászólás, már bocs, ez a két űrszonda egy történelem...
"kiskirája helyesen bocs, hogy kijavítalak..."
You could be Hoffed
|
Kezdetlegesek, de hát látod hogy nem egy túl bonyolult feladatot szabtak a számukra :D Mellékesen nekem ez a két szonda a kedvencem, nagyon remélem hogy átlépik a "határt" a csillagközi űrbe... a nuki forrásuknak meg még elégnek kell lenni vagy 10-15 évre még gondolom, szóval ha le nem fejel valami aszteroidát, akkor ez még működni fog :)
We'll get higher and higher, straight up we climb. We get higher and higher, leave it all behind !
|
Nincsen utódjuk ?
Ezek valami nagyon kezdetleges cuccok lehetnek, ha a 70-es években készültek.
TheAnonPress : youtu.be/yX_ox-e4vTE youtu.be/RxwvWDz9bcc
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Jelentős ingadozások a Voyager adataiban
Hogyan keletkeznek a legnagyobb fekete lyukak?
Curiosity: a Mars-kutatás jövője a tét
Az urbanizáció a felelős a pekingi viharokért
Kéz a kézben az olimpia és a technika
Tíz katonai repülőgép, ami soha nem állt szolgálatba 
Átverhetők az íriszen alapuló biometrikus rendszerek
Lezajlott Baumgartner „gyakorló” ugrása
