Az uniós polgárok aggódnak a személyes adatok és az online fizetési műveletek biztonsága miatt.

Hirdetés

Egy új Eurobarométer-felmérés tanúsága szerint az internethasználók rendkívül aggályosnak ítélik a kiberbiztonság helyzetét: a válaszadók 89%-a tartózkodik a személyes adatok interneten történő közlésétől, 74%-uk véleménye szerint pedig az elmúlt évben megnőtt az esélye annak, hogy számítástechnikai bűnözés áldozatává váljunk. Az európai internethasználók 12%-a volt már online csalás szenvedő alanya, míg 8%-uk személyazonosság-lopás áldozatául esett. Mindazonáltal az internetezők 53%-a egyetlen online jelszavát sem változtatta meg az elmúlt évek során.

"Ahogyan egyre több ember aknázza ki az internetben rejlő lehetőségeket és élvezi a digitális gazdaság előnyeit, nem véletlen, hogy a személyes adatok és az online fizetési műveletek biztonsága az egyik legaggályosabb kérdéssé vált mindannyiunk számára. Sokkal inkább meglepő azonban, hogy csupán az európaiak fele védekezik konkrét lépésekkel a számítástechnikai bűnözés ellen" - nyilatkozta Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos.


Az összes uniós tagállamból származó közel 27 000 európai polgár megkérdezésével készült felmérésből kitűnik, hogy szoros összefüggés áll fenn a számítástechnikai bűnözés veszélyeiről szóló tájékoztatás, illetve az emberek internetes tranzakciókkal kapcsolatos bizalma között. A banki ügyletek vagy vásárlások interneten történő intézése iránt kellő bizalommal rendelkezők többsége azt állítja, kellően tájékozottnak érzi magát a számítástechnikai bűnözést illetően. "Nem szabad megengednünk, hogy a számítógépes bűnözők akadályozzanak bennünket az internet zavartalan használatában. Minél inkább tisztában vagyunk a veszélyekkel és tudjuk, hogyan védhetjük meg magunkat, annál teljesebbé tehetjük a digitalizált életünket" - jelentette ki Cecilia Malmström.

Az internethasználók 53%-a állítja azt, hogy online vásárol árucikkeket és szolgáltatásokat, 52%-uk látogatja a közösségi oldalakat, 20%-uk pedig árucikkeket és szolgáltatásokat értékesít az interneten keresztül. A válaszadók 29%-a nem meri az internetet pl. online banki műveletek vagy online vásárlások céljára használni. 59%-uk érzi úgy, hogy nem ismeri eléggé a számítógépes bűnözés veszélyeit, 40%-uk aggódik amiatt, hogy illetéktelen személyek hozzáférnek a személyes adataikhoz és azokkal visszaélnek, 38%-uk pedig az online fizetési műveletek biztonságát tartja aggályosnak


A bizalom növelésére 2013-ban állítják fel a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem európai uniós központját (EC3), amely az európai polgárok és vállalkozások számára hivatott védelmet biztosítani az egyre inkább terjedő számítógépes fenyegetésekkel szemben. Ez elsősorban a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett jogellenes online tevékenységekre összpontosít majd, különös tekintettel az elektronikus banki szolgáltatásokra és egyéb pénzügyi tevékenységekre irányuló támadásokra. A központ továbbá igyekszik majd módot találni arra, hogy hatékonyabb védelmet biztosítson a közösségi oldalak profiljainak az elektronikus bűnözéssel szemben, valamint tájékoztatást és elemzéseket nyújtson a nemzeti bűnüldöző hatóságok számára. Így ez utóbbiak hozzájárulhatnak az internetes személyazonosság-lopásokkal, a gyermekek szexuális kizsákmányolásával és a kritikus fontosságú európai infrastrukturális és információs rendszerekkel szembeni informatikai támadások elleni küzdelemhez.

Az EC3 várhatóan jövő év januárjában lesz működőképes. Az Europol hágai székhelyén jó ütemben halad a központ felállítása, ideértve egy, a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelmet szolgáló laboratórium építését, mintegy 30 teljes munkaidős álláshely létrehozását, valamint kapcsolattartást a központ munkáját szakértők bevonásával segítő tagállamokkal. Az elmúlt hónapok során az Europol szintén jelentősen növelte a számítástechnikai bűncselekményekkel kapcsolatos tagállami vizsgálatokhoz nyújtott gyakorlati támogatást. A központ létrehozásának részeként kapcsolatokat építettek ki a számítástechnikai bűncselekményekkel foglalkozó nemzeti bűnüldöző egységekkel, valamint a magánszektor kiberbiztonságra és vírusmentesítésre szakosodott szereplőivel.

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat jelenleg dolgozza ki a kiberbiztonság európai stratégiáját. A kiberbiztonságra vonatkozó átfogó megközelítéshez nem csupán a hatóságok bevonására van szükség, hanem - a számítástechnikai infrastruktúrák túlnyomó többségét tulajdonló és üzemeltető - magánszektor részvételére is. A stratégiának ki kell terjednie számos olyan szakpolitikai területre, amelyet a kiberbiztonsággal kapcsolatos veszélyek és fenyegetések hátrányosan érinthetnek. Olyan intézkedéseket kell magában foglalnia, amelyek többek között az infrastruktúra védelmére és a számítástechnikai bűnözés visszaszorítására, valamint bizonyos külső szempontokra - például a virtuális tér szerepe a demokratikus mozgalmakban és kapacitásépítés a harmadik országokban - irányulnak.