Bemutatták az első Orion kapszulát
2012. július 4. 06:08, szerda
A Kennedy Űrközpontban hivatalosan is bemutatták a NASA űrsikló-korszak utáni első űrjárművének, az Orion kapszulának a központi elemét. Az Orion képes lesz kilépni az alacsony földkörüli pályáról, megnyitva az utat az emberi mélyűr küldetések előtt. Az első próbarepülést 2014-re tervezik.

Hirdetés

"Az Orion az űrkutatás egy új korszakát hozza el, lehetővé téve, hogy minden korábbinál messzebbre merészkedjünk. A jövő itt van, és a jármű, amit ma itt látunk nem egy Powerpoint bemutató. Ez egy valódi űrhajó, ami 2014-ben már próbarepülést fog végrehajtani" - mondta beszédében a több mint 400 fős, mérnökökből, technikusokból és vezetőkből álló hallgatóságának az űrközpont igazgatója, Robert Cabana, egykori űrsikló parancsnok.

Az első Orion kapszula magját képező, alumínium ötvözetből készült, zöld legénységi modult a múlt héten szállították a Kennedy Űrközpontba, amit a jövő év során a mérnökök egy hőpajzzsal látnak el, illetve beszerelik a repülési rendszereket és a fedélzeti számítógépeket az összes többi létfontosságú alkatrésszel együtt.

A NASA egy új Saturn 5-osztályú, nehéz rakományok szállítására alkalmas rakétát tervez a jövő emberi mélyűr küldetéseihez, a 2014-es teszthez azonban a United Launch Alliance Delta 4 rakétáját fogják használni. A Delta 4 megközelítőleg 5.800 kilométer magasságú pályára állítja az Oriont. A kapszula ezt a pályát elhagyva óránkénti 32.000 kilométeres sebességgel fog visszatérni a légkörbe, szimulálva azt a sebességet, amit egy mélyűr küldetésből visszatérő űrhajósnak el kell majd viselnie. "Ez alapvetően a legelső legénység nélküli teszt" - mondta Rex Walheim, az utolsó űrsikló legénység tagja. "Az űrállomás magasságának körülbelül tizenötszörösére küldik fel, hogy egy igazi nagy sebességű visszatérést produkáljunk. Egyértelmű, hogy minél messzebbre küldünk valamit, annál nagyobb sebességgel érkezik vissza, ami nagy segítség lesz a hőpajzs és az összes többi fedélzeti rendszer tesztelésében, megmutatva, min kell még alakítanunk a következő próbaút előtt"


Ha ez a repülés jól sikerül a NASA vezetősége a következő próbarepülést egy SLS rakétával végezné el 2017-ben, mellyel a rendszerek teljesítményét mérnék fel, majd a harmadik repülés, amire 2021-ig kerülne sor már akár négy főnyi legénységet is magával vihet. Az időpontok nem tűnnek túl közelinek, azonban ezekhez is szükség van a Kongresszus folyamatos finanszírozására, ami a jelenlegi költségvetési hiányok, adók és a szövetségi kiadások csökkentésére irányuló általános nyomás közepette elég kényes kérdés. A NASA az új rakéták és kapszulák fejlesztésén túl a kereskedelmi emberi űrrepülést is támogatja, ami a Nemzetközi Űrállomás (ISS) elérését biztosítaná az amerikai asztronautáknak. Az első emberi kereskedelmi próbarepülésre már 2015-ben sor kerülhet, az első ISS-re utazó NASA legénység azonban leghamarabb csak 2017-ben kelhet útra az amerikai űrjárművekkel.

Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2012. júl. 07. 17:19 | válasz | #85
Hagyjuk. Nem elég, hogy képtelen felfogni, hogy mit is magyarázunk neki, de még büszke is a semmire, és megsértődik, mert nem érti.

Ilyet utoljára hatodikban tapasztaltam, amikor Soós Erikának próbáltam elmagyarázni a gyökvonást...Az se értette, és még le is hülyézett...
2012. júl. 07. 16:27 | galéria | válasz | #84
Hihetetlen, hogy te ne fogod fel. Egy álalános iskolás értelmi szintjét sem éred el...
Kelta  
2012. júl. 07. 13:57 | válasz | #83
Hihetetlen ennyire nem fogod fel mit írok, annyira magas ez neked :)
inkább hagyjuk, ok..sok ez neked...kösz az eddigieket..
béke veled!
2012. júl. 07. 13:33 | galéria | válasz | #82
Igen, ugynis búvárkodásnál is számításba kell venni, hogy mit viszel le és hogyan. Tudod, régen a nehézbúvárok ballassztal merültek és úgy jöttek fel, hogy leoldották. Csak LEO pályára felmenni egészen más mutatvány, mint 100 méter mélyre lemerülni...
Kelta  
2012. júl. 07. 09:42 | válasz | #81
Kösz az okos válaszokat, tehát ha arról érdeklődik valaki, hogy pl: búvárkodásnál hogy kell felmerülni, milyen szabályok és törvények vannak a feljövetelkor...... akkor arról írtok, hogy hogy kell lemerülni, világos :)
és persze az a hülye, aki nem érti a válaszokat:) pffffffff...
nyilván van összefüggés...de nem erről volt szó :)

teddy: melyik felvetésemről? semmit nem vetettem fel, csak kérdeztem, lehetett persze a kérdés hülyeség, de sok kérdés az eleinte :)
te beszélsz emberi értetlenségről?? hehe...
sosem írtam hogy a hőpajzsos+ejtőernyős az nem fizikai..én a meghajtásról írtam ezt...(értő olvasás, ugye)a rakéta az kémiai...
antigravról egy szót sem írtam, sőt kiemeltem, hogy fantaszta dolgokban nem
hiszek..ez se tűnt fel neked...
olyan dolgok írását tulajdonítod nekem, amit sosem írtam, és leszólsz érte..most abba már bele se megyek, mért is személyeskedsz?? mi ad neked erre jogot?? de hogy olvasni se tudsz...pff :)

Csak annyi volt a lényege amit írtam: mért gyorsan jönnek be a légkörbe, kockáztatva az elégést, és meglehetősen szűkre szabva a visszatérési lehetőségeket? (belépési ablak)
erre jöttek értelmes válaszok is...(nem a tied) :)
de, kösz.
2012. júl. 07. 09:00 | galéria | válasz | #80
Ahhoz le gyere fel is kell menni...
2012. júl. 07. 04:28 | válasz | #79
Különben meg:

Az űrlift minden további nélkül működne mindkét irányban. Épp úgy alkalmas körpályára emelni embereket és egyéb holmikat, mint ahogy visszahozni.

Ami pedig a magleb-ágyút illeti, elvileg az is alkalmas fordított üzemmódban működni, azaz ahelyett, hogy felgyorsítaná az űrhajót, lelassítja leszálláskor. Csakhogy pontosan el kéne találni a szerkezet felső pályarendszerének nyílását az űrhajóval, ami nem lenne egyszerű. Ráadásul ha hibáznak, akkor egy több tonnás tömeg fog a közelben becsapódni, több kilométeres másodpercenkénti sebességgel, ami jókora krátert ütne a felszínbe.
2012. júl. 07. 04:18 | válasz | #78
A felvetésedről jópáran elmondták már, hogy hülyeség. Kár hogy még mindig nem fogtad fel. Én nem fogom még egyszer elmondani, annyira nem bírom az emberi értetlenséget, nem fogok veled kínlódni.

Fizikai elven működő módszer a hőpajzsos+ejtőernyős leszállás is, csak nem fogtad fel eddig.

Az antigravitációs hajtómű meg nem létezik, legfeljebb egy-két elborult elméjű ufóhívő hisz benne.
Kelta  
2012. júl. 07. 01:24 | válasz | #77
Na ja..érdekes, hogy te a felszállásról írsz, pedig én arról egy szót se kérdeztem.. :)

Nem tűnt fel, hogy én a visszajövetelről érdeklődtem?? :), a te példáid meg a felszállásról szólnak :)
Azért te se csodálkozz, ha minek is néznek?:)
2012. júl. 07. 00:41 | válasz | #76
Szóval, ezek után ne csodálkozz, ha lehülyéznek. Megdolgoztál érte.

Perpillanat egyedül a kémiai rakéták tudnak akkora tolóerőt produkálni, amely elegendő a földkörüli pálya eléréséhez. Persze ezt lehet kombinálni hagyományos repülőgéppel is, amikor az első fokozat rakétáját magával a repülőgéppel helyettesítjük. Így, ha mondjuk veszünk egy MIG-31-est, és rápakolunk egy 2-3 tonnás rakétát, fel tudunk juttatni LEO pályára úgy 80-120 kilót.

Voltak tervek ennél sokkal nagyobb kapacitású hordozó-repülőgépekre is, de aztán abbamaradt még a tervezési fázisban az egész.

Más módszerek:

Űrlift. Arthur C. Clarke ötlete, hogy ha egy nagyobb tömeget helyezünk el geostacionárius pályára, arról kötelet bocsáthatunk le a felszínre. Ezzel aztán egy űrliftet hozhatunk létre, amellyel embert és felszerelést juttathatunk földkörüli pályára. Ennek az ötletnek a továbbfejlesztése a Clarke-öv, amely tulajdonképp egy, a geostacionárius pályán keringő egyfajta abroncs, amely űrliftekkel van a felszínhez horgonyozva.

Magleb-ágyú. Egy olyan kilövőszerkezet, amely mágneses erővel gyorsítaná fel a felbocsájtandó tömeget egészen a szökési sebesség fölé.
A gond az vele, hogy az elviselhető mértékű gyorsulás betartásához, hatalmas méretekkel kell hogy rendelkezzen. Néhányszor tíz kilométeres magasságig kellene felnyúlnia. ez, a mostani építészet szerint kivitelezhetetlen.
2012. júl. 06. 18:09 | válasz | #75
"érdemben nem változtat az általam leírt alapképességein."

Persze ez attól függ mit értesz alapképesség alatt, igazi semmit mondó szó. Köszi, de nem a wcére gondoltam. Az eddig felvázolt számtalan "orion" típus neked mind egyforma? Értem.
Kelta  
2012. júl. 06. 16:50 | válasz | #74
Igen, elvetélt ötlet, csak próbálkozom:) marad a melegedjünk leszállás közben...vagy valami új :)
Thrawn  
2012. júl. 06. 15:39 | válasz | #73
"egyébként mért nem visznek fel apránként üzemanyagot, és tárolják az űrállomáson? lenne a visszaútra"

Mint ahogy azt Kamov megírta, 5 tonnás cucc visszahozására kb. 250 tonnás rakéta kellene, aminek döntő többsége üzemanyag. Ennek a felvitele alsó hangon is 10 indítás a mai legerősebb rakétákkal. Az mennyi is? Milliárd dollár? Mindez azért, hogy 5 tonnát visszahozzunk. Nem beszélve arról, hogy ennek a hatalmas üzemanyagmennyiségnek a fogadására ki kellene építeni egy hatalmas űrbéli benzinkutat. Lásd be, ez nem járható út.
2012. júl. 06. 15:20 | galéria | válasz | #72
Tehát nem tudod, hogy mi a mai technológia, de azért elvult meg bóhóckodás szavakkal dobálózól. Nem semmi öcsém...
2012. júl. 06. 15:18 | galéria | válasz | #71
Nem értem a kérdést sem. Most leszállni akarsz vagy keringeni? A Mars légköre olyan ritka, hogy ottan az aerodinamikai elven (szárny) repülő eszköz ötten nem működik a jelenlegi technológiánkkal, tehát egy űrsikló szerű szerkezet sem tudna landolni.
kamov  
2012. júl. 06. 14:08 | galéria | válasz | #70
AZ hogy az Orion a 2010 októberi kongresszusi döntés nyomán MPCV néven fut tovább, érdemben nem változtat az általam leírt alapképességein. Arról meg hogy visszakerült a fedélzeti WC, nekem sincs kedvem oldalakat írogatni.

Mindemellett az Orion név használatban maradt, a gyártó Lockheed Martin továbbra is hivatkozik ezen a néven az MPCV-re pl itt
2012. júl. 06. 13:06 | válasz | #69
Nagyon le vagy maradva. MPCV néven fut a drága, ami nem csak névváltoztatást jelent. Nem írom le mi miniden változtattak az Orionhoz képest, de az egyik a szavatosság.
Kelta  
2012. júl. 06. 12:16 | válasz | #68
nem tudom..honnan tudnám?? világelső feltaláló fizikus vagyok? nem :)
Nyilván akkor nem kérdezném :)
csak akkor lehet ilyet kérdezni ha fizikaprofesszori a végzettség??:)
Gondoltam, hátha valaki bemutat valami elvi lehetőséget, vagy bármit, és beszélgetés lesz róla..de van pár nagyokos (nem te) aki a beszólogatáson kivül, okoskodni meg személyeskedni tud csak.

Csak annyit jegyeztem meg, hogy a kémiai motorok, pont a hatalmas üzemanyag mennyiség miatt rég elavultak (egyébként mért nem visznek fel apránként üzemanyagot, és tárolják az űrállomáson? lenne a visszaútra :))..és nem alkalmasak űrrepülésre.... valami más kéne..
Ionhajtómű, jó..de csak kint, és hosszabb távú utazásoknál..atommeghajtás még rendesen gyerekcipőben..nyilván az ilyen fantaszta térhajtóművek nem játszanak..:)
Nem tudom, de valamit ki kéne találni, mert így semmi haladás, már vagy 40 éve :)
2012. júl. 06. 11:57 | válasz | #67
A Marsra esélyes lenne leszállni vízszintesen, mint egy repcsi a talpára, ha lenne ott reptér? Felhajtóerő nélkül milyen gyorsan kéne a felszí felett menni, hogy körpályán maradjon?
2012. júl. 06. 11:51 | válasz | #66
Kérdeznék tőled valamit. Méghozzá azt, hogy milyen fizikai motort szeretnél alkalmazni az űrhajókon? Merthogy én speciel most csak az ionhajtóművet tudom elképzelni, de a mostani verziói nem elég erősek ahhoz, hogy felemeljenek, vagy lehozzanak egy komplett űrhajót. Más meg nincs, én nem tudok róla.
2012. júl. 06. 11:17 | galéria | válasz | #65
És folytatja... Pont, hogy kihasználjuk...
Kelta  
2012. júl. 06. 10:24 | válasz | #64
Persze a fizika adott, csak épp nem használjuk ki,pont ez a baj... elavult kémiai motorokat használunk, mikor már rég fizikai motorokat kellene, sokkal fejlettebbeket (magánvéleményem)
troll kifejezést kikérem magamnak, csak kérdeztem, és kételkedtem...kissé könnyedén szórjátok a troll kifejezést, annak, aki mást mer írni mint itt néhány nagyokos...pff
Kelta  
2012. júl. 06. 10:20 | válasz | #63
Megvilágítom neked a különbséget:

Én, a NASA meg USA űrhajózási technikáját, és CSAK azt véleményeztem..amihez, lehetőségem, és jogom van (véleményszabadság, ugye?)
De te, meg engem szóltál le, és személyeskedtél...én a témához szóltam hozzá, arról írtam véleményt (sajátomat!) és arról tettem fel kérdéseket

De te meg rólam... Túl primitiv vagy hogy felfogd a különbséget???
ki akkor a bunkó???

Kaptam válaszokat, értelmeseket, és meg is köszöntem...látom ez se jutott el borsónyi agyadig...kár rád vesztegetni az időmet...
2012. júl. 06. 09:18 | galéria | válasz | #62
Kisfiacskám úgy kezdted, hogy "bohóckodás", meg hogy "elavult". Elmagyarázta más, továbbra is folytattad. Banned újra leírta hosszabban, amit más is. Ezek után meg itt játszod a sértett jófiút. Eszemfaszom megáll..

Rajtam múlna, repülnél innen, mint a győzelmi zászló...
T0nk  
2012. júl. 06. 05:39 | válasz | #61
Javallom mindenkinek megcsinálni saját kútfőből Mun megkerülést és visszatérést a Kerbal Space Program-ban, és mindjárt teljesen nyilvánvaló, kézzelfogható, és alapvető zsigeri és gyakorlati tudást fog szerezni fizikából, rakétatechnológiából, navigációból, meg ami kell.

Kerbal Space Program

A fizika sajnos adott, még a fórumtrollok sem tudják megváltoztatni.
Kelta  
2012. júl. 06. 00:21 | válasz | #60
te egy beképzelt majom vagy, én csak érdeklődtem...te meg bunkó voltál alapból....
okoskodtál, de értelmes válaszra nem futotta, csak lekezelőre...

volt aki értelmesen válaszolt (Bannedusermail) bár messze többel tisztában vagyok, mint azt saejtené, de jót mosolyogtam, neki köszönöm a választ.

te meg egy tahó vagy.
2012. júl. 05. 23:23 | galéria | válasz | #59
Nem, pont jól.
2012. júl. 05. 23:08 | válasz | #58
Valamit rosszul írtam?
2012. júl. 05. 23:07 | válasz | #57
Ja, bocs, most látom, hogy km/secet írtál, nem Machot.
2012. júl. 05. 23:04 | válasz | #56
Nem 25-30 Mach az a 7-8?
Thrawn  
2012. júl. 05. 21:54 | válasz | #55
Azért 7.8 km/sec. mert alacsony pályán kb. ennyi a keringési sebesség. Persze a pontos adat a pályamagasságtól függ, magasabb pályán ennél kisebb. Ehhez képest a visszatéréshez, mint már írtam, kb. 120 m/sec sebességváltozás elegendő. A kb, 7-8 tonnás Szojuz 900 kg üzemanyagot visz magával, ezzel 300 m/sec sebességváltozást lehet elérni, mint ahogy Kamov is írta, néhány száz kg elég a fékezéshez. Az itt használt hőpajzsot meg nem szabad keverni a Shuttle használta megoldással, teljesen más a felépítése, annál sokkal megbízhatóbb. Elavultnak se nevezném, mint ahogy Te nevezted, hiszen valami akkor számít elavultnak, ha kiváltható egy (sokkal) jobb eszközzel. Na, ez jelenleg nem lehetséges, a hőpajzs a létező legjobb, sőt, nem is a legjobb, hanem jelenleg az egyetlen szóba jöhető megoldás.
2012. júl. 05. 21:31 | galéria | válasz | #54
Amen atyám.
2012. júl. 05. 21:03 | válasz | #53
Te körülbelül vagy tíz alapvető fizikai ténnyel nem vagy tisztában, ami a kérdésed megértéséhez szükséges volna.
Egyébként föld körüli pályán megy az űrhajó vagy 30 Machal. Ha elkezded lassítani, már azonnal nem lesz föld körüli pályán, hanem beesik a légkörbe. Ugyanis majdnem akkora gravitáció hat rá a keringési pályán, mint itt a felszínen. Itt most kell egy kis kitérő, hogy akkor mi a súlytalanság. Hát annyi, hogy az űrkabin együtt zuhan az űrhajóssal, és az űrhajós nem tud gyorsabban esni, mint az űrhajó, ezért lebeg, mintha nem hatna rá a gravitáció. Pedig hat. Mintha egy befőtesüvegben lenne egy béka, amit kiejtesz az ablakon. Nem, ez túl bonyolult. Mint amikor elindul a lift, és könnyebbnek érzed magad. Ha nem elindulna, hanem zuhanna, akkor lebegnél abban is. Na, akkor vissza az űrhajóhoz. Ha folyamatosan zuhan keringés közben, akkor miért nem esik le? Azért, mert a Föld nem lapos. Tehát, mondjuk repülne az űrhajó érintővel azonos irányban a felszín felett, és alatta görbül a felszín, tehát magasabban lenne, mint korábban. Mert ugye a felszín elgörbül alatta. Na de ő közben esik. A keringéshez pont akkora sebesség kell, hogy annyit emelkedjen, amennyit esik. Gyakorlatilag körbe zuhanja a Földet. Szemléletes példa erre a rulett golyó. AZ körbe-körbe gurul, mert amennyit emelkedne a folyó azzal, hogy ő kirepülne a pályáról, annyit esik is. Na most képzeld el, hogy a rulett görgető pályája az alján egy vastag sávban be van kenve ragasztóval. Na ez a Föld légköre. Ha te lassítod a golyót, akkor azonnal elérné a ragasztót. Nem lassan, hanem elég gyorsan. Tehát repülsz körbe az űrhajóval 30 Machal, és fékezel, de már 25 Machal így belezuhansz a légkör felső rétegeibe. De tegyük fel, hogy lenne olyan eszközöd, ami Hirtelen lefékezné a körmozgást. Hát akkor 200 km magasan megállnál egy helyben. Mi történne ekkor? 1 G-vel kezdenél zuhanni. A végén gyorsabban esnél le, mint amennyivel föntről indulnál. Ugyanis 200 km-en keresztül egyfolytában úgy gyorsulnál, mint egy F1 autó. Mennyi idő alatt akarnál leereszkedni? Fél óra? Na akkor ahhoz folyamatosan fél óráig kellene üzemeltetni egy hajtóművet. Több üzemanyag kellene hozzá, mint amennyivel feljutnál, de ez nem minden, ahogyan a tévéshopban mondják, ahhoz hogy oda felvidd, még több üzemanyag kellene, mert úgy nem csak az űrhajónak kellene felszállni, hanem annak az üzemanyagnak is, ami a leszálláshoz kell, tehát nem csak az lenne a többlet, amit felviszel, hanem ehhez még nagyobb többlet kellene, ami felviszi. Gyakorlatilag ez olyan nehéz úrhajót igényelne, ami nem is tudna felszállni, mert olyan nehéz. De, ha nem tudsz felszállni sem, akkor van értelme arról beszélni, hogyan akarsz a felszállni sem tudó űrhajóval leszállni?

Na most már tudhatod, hogy miért kellett volna odafigyelned fizika órán. A NASA-s főkonstruktőrök odafigyeltek. Ezért rakják ők össze meg lövik fel a rakétákat, és azért olyanok a rakéták, amilyeneket ők választanak, és azért nem olyanok, mint amilyeneket a fotelből összeálmodozol. Most komolyan gondolod, hogy azért, mert ötvenszer megnézted az összes star wars filmet, és kened vágod, a lézerkardokat meg a jediket, még nem vagy okosabb egy rakétamérnöknél.

Boccs, hogy gúnyos voltam, de nagyon arcoskodtál.
2012. júl. 05. 20:03 | galéria | válasz | #52
ezen dőltem a röhögéstől
kamov  
2012. júl. 05. 19:23 | galéria | válasz | #51
Mert a lassításhoz és a leszálláshoz ugyanakkora rakéta kellene mint amivel elindul.

Egy 5 tonnás űrhajó Föld körüli pályára állításához egy 250 tonnás rakéta kell.

Ha légköri fékezés nélkül akarsz ugyanerről a pályáról lefékezni és leszállni, akkor ehhez ugyanúgy egy 250 tonnás rakéta kellene amit 20000 dollár/kg áron előtte egy 6000 tonnás rakétával kellene felvinni.

Ezzel szemben légköri fékezéssel egy 5 tonnás űrkabint egy 400kg tömegű hőpajzs és 250kg üzemanyag és egy 100kg-os ejtőernyő felhasználásával vissza lehet hozni.

2012. júl. 05. 18:53 | galéria | válasz | #50
Á, bazdmeg feldom. Teljesen hülye vagy. Mintha a falnak beszélnénk...

Közbe beugrott, hogy te is az sg egyik balfasz főtrollja vagy, csak most jöttél vissza eltávról...
Alexease   2001. 03. 10. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 03. 10. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 03. 10. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 03. 10. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 03. 10. óta regisztrált VIP fórumozó
2012. júl. 05. 18:45 | galéria | válasz | #49
Amig nem lesz valami nagysagrenddel komolyabb vagy teljesen mas elven mukodo hajtomu, addig marad ez az "agyugolyo" stilus;)
Igazabol az ursiklo sem volt sokkal jobb ezeknel, azt is felfele toltak, lefele pedig zuhant (csak szepen es elegansan):D

Kelta  
2012. júl. 05. 18:45 | válasz | #48
Jaa..az adataid:
belépő sebesség: 7.8km/sec??
mért ennyi a visszatérő sebesség? ezt kellene lelassítani...és akkor nincs gond...mielőtt belépne a légkörbe, lassítani :) szépen szabadeséssel..akkor nem izzik fel, nem kell bazinehéz hőpajzs.. :)
Kelta  
2012. júl. 05. 18:42 | válasz | #47
Te kis művelt, értelmes válaszod....kösz..értékelted magad, kb nullára.

Molnibalage: látom az értő olvasás nem erősséged, meg más se...bugriskám..menj ki az udvarra éheznek a malacok...azzal foglalkozz.
mért nekem kéne megoldást adnom?? ha már nem ért4ek egyet, akkor rögtön legyek atomfizika, űrrakéta szakértő?? normális vagy?


Trhawn: értem amit írsz, csak továbbra is elavultnak találom ezt a behasítok, és majd a légkör lelassít,közben majd elégek ha nincs szerencsém :)
mindegy, kösz a választ.
kamov  
2012. júl. 05. 16:56 | galéria | válasz | #46
Az Oriont Holdutazásra tervezték, ezen belül a kabint négy fő maximum három hetes tartózkodására, a műszaki egységet a Holdtól való visszatérésre.

A Dragont Föld-körüli pályára és Mars programban való használatra tervezték, ezen belül a kabint négy-hét fő maximum pár napos utazására, az integrált, újrafelhasználható hajtóműegységet orbitális manőverekre és kisebb pályakorrekciókra.

Mindkettő jármű tervezésénél az elsődlegesen fél éves szavatosság mellett a későbbi két éves szavatosság volt követelmény. Mindkét jármű hőpajzsánál a marsi visszatérés volt a követelmény.

Ezek megadják hogy mire alkalmasak.
Föld körüli pályán végrehajtott feladatokhoz, marsi vagy mélyűri űrhajó visszatérőegységéhez, marsi felszállóegységhez a könnyebb, egyszerűbb Dragon alkalmasabb.

Az Orion funkcionálisan ott rúghat labdába, ahol pár hetes Hold környéki missziókat kell végrehajtani. Itt a nagyobb kabin és a nagyobb műszaki egység miatt nem kell hozzá plusz lakómodul és visszatérő fokozat.

Minden más feladatra keményen túlsúlyos még a kiherélt képességű 607-es változat is.
2012. júl. 05. 15:58 | válasz | #45
Nem értem, miért "szakértesz" ilyen hévvel, ha még az elemi8-ban tanított fizikát sem érted??
Thrawn  
2012. júl. 05. 14:41 | válasz | #44
Akkor még egyszer: kitűnő péld a fékezésre a holdkomp leszállómanővere. Légkötr nuku, önerőből kell megoldani a problémát. Ha megnézed a holdkomp adatait, a leszálló egység tömegének jó háromnegyede a leszálláshoz szükséges üzemanyag. Pedig kb. 1.6 km/sec sebességet kellett eliminálni. Na most földkörüli pályáról való visszatéréskor ez a sebesség kb. 7.8 km/s. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az üzemanyagszükséglet a szükséges sebességváltozás növekedésével nem lineárisan, hanem exponenciálisan nő, nézz utána, a google rakétaegyenlet címszó alatt tálalni fogja a megoldást. A légköri fékezés tehát nagyon is áldásos dolog, üzemanyagfelhasználás szempontjából gyakorlatilag ingyen van. A fékező manőver mindössze 120-150m/sec sebességcsökkentést jelent, a többit elintézi a súrlódás.
2012. júl. 05. 14:30 | válasz | #43
Az Orion tervezése több fázisban történt, és többször állt a tervezés/építés pénzhiány miatt, így elég nehezen készült volna el határidőre.

Mint mindenek, az űrhajóknak is van szavatossági ideje, a Soyuzoknak 6 hónap! Bolygóközi űrhajónk tervezték, vagyis arra, hogy éveket kibírjon az űrben. Illetve képes lesz lassítás nélkül, második kozmikus sebsebégnél is belépni a Föld légkörébe, ami nagyon hasznos dolog... Természetesen nem Orionban összezárva tesznek meg nagy távolságokat. Bolygóközi repülés alatt az Orion "lesz" a parancsnoki modul, illetve mentőűrhajó (persze ez távolság és felszereltség függő). Nos erre egyenlőre egyetlen magánűrhajó sem képes (persze tudom, most mindenki a Dragon hozná fel, de előbb nézze meg a jelenlegi paramétereit, és utána szóljon).
2012. júl. 05. 14:09 | galéria | válasz | #42
És megint. Mi az, hogy elavult és ócska te szerencsétlen. Mutass jobbat te nagyokos..
2012. júl. 05. 13:42 | válasz | #41
De hat hogy lepjenek be lassan? :)
A gravitacio mar csak ilyen, hogy lehuzza oket eleg gyorsan..
Kelta  
2012. júl. 05. 13:33 | válasz | #40
Már hogy hol is pontosan? szerintem te voltál meglehetősen tuskó, és bunkó..meg nagyképű is. ennyit rólad.

értelmes válaszokat köszönöm kvp!

omerta, meg te hát..okoskodni rendesen tudtatok, de értelmesen válaszolni...pfff az már nem erősségetek.

Tehát a hiba, nem az én elgondolásomban van, hanem az elavult ócska technikában..mikor bazisok üzemanyagot kéne felvinni, az elavult rakéta hajtőművekhez.
Tehát jobb lenne, lassan és izzás nélkül belépni a légkörbe, csak erre nem vagyunk képesek....ahelyett hogy ezt a problémát (meg sok egyebet) megoldanának, inkább vissza a 60-as 70-es évek "komoly" technikáihoz.
super..előre az univerzum meghódításához. egy nagyobb kuka méretű tákolmánnyal. klassz :)
2012. júl. 05. 11:55 | galéria | válasz | #39
Ha valaki valóban csak kérdez, akkor nem kezdi úgy, hogy "bohóckodás"...
2012. júl. 05. 10:21 | válasz | #38
Majd jöttek a kérdések.

Na meg ott volt abban a mondatban az is, hogy "szerintem", ezzel megadva a lehetőséget, hogy téved és nem teljesen biztos a dolgában.

Mindegy, nincs kedvem prédikálni...
...pedig még tudnék.
2012. júl. 05. 09:41 | galéria | válasz | #37
Idézek.

Biztos én vagyok a nagy tudatlan, de szerintem nagyon gáz az egész ürkutatás, bohóckodás

Ha ez neked kérdés és nem arcoskodás...
2012. júl. 05. 09:28 | válasz | #36
Szerintem az SG-n mindenki arcoskodni szokott, es azert nem a professzorok jarnak ide:)
2012. júl. 05. 09:19 | válasz | #35
"Az arcod ehhez képest meglepően nagy..."

Bagoly mondja verébnek...

Kelta csak kérdezett, te viszont valóban arcoskodsz, megítélésem szerint.
2012. júl. 05. 08:46 | galéria | válasz | #34
Ezek szerint még a középsulis fizikát sem érted. Kirány. Az arcod ehhez képest meglepően nagy...
2012. júl. 05. 08:41 | galéria | válasz | #33
Egyébként meg azért nem jönnek lassan, mert az fizikailag nem leheséges. Mivel aerodinamikailag nem tudják irányítani a gépet, azért hajtművel kellene ennyire lassítani és órákig kellene brutális tolóerő. Hajtóanyagot ehhez honnan lopsz? Mert fel kellene vinni...
2012. júl. 05. 08:25 | galéria | válasz | #32
Igen, te vagy nagyon tudatlan. Valahol mindig röhejesnek tartom, hogy magadfajta észkombájnok mérnökök és tudosók ezreid nézik hülyének. Láttál te már olyan diffegyeneleteket, amit pályamódosítások kiszámítására használnak? Én egyszer. Elég is volt...
kvp  
2012. júl. 05. 02:15 | válasz | #31
"Mért nem jönnek be lassan? nagyon lassan? és akkor nem izzana..ilyen egyszerü..mért kell bazigyorsan behasítani?? nem lenne egyszerübb szép lassan leereszkedni?"

Foldkoruli palyan tartani egy hajot eleg nagy sebesseg kell. Ezt a sebesseget valahogy le kell csokkenteni. Lehet szepen lassan, ezt hivjak heat soaking-nak, amikor a legkor felso retegen kacsazik a hajo, amig lelassul. Viszont ahogy lassul, ugy kerul egyre lejjebb, aminek hatasara megno a surlodas, tehat egyre gyorsabban lassul, amitol egy ido utan felizzik a hopajzs vagy barmi ami elol van.

A hajot palyan lefekezni es ugy fuggolegesen visszajonni nem igazan lehet, mivel mar relative kis fekezes hatasara is egyszeruen belezuhan a legkorbe a jarmu ha kozben nem emeli fuggolegesen egy jo eros raketa. Tehat egyszer kellene akkora toloero ami a felloveshez kellett a vizszintes sebesseg elvesztesehez, masreszt kellene annyi amennyi fuggolegesen megtartja a jarmu sulyat, hogy szepen lassan ereszkedjenek le.

Itt fekezett egy kicsit az ursiklo, aztan hirtelen elkezdett zuhanni. Persze a zuhanas nem fuggolegesen tortenik, hanem az orbitalis sebesseghez merhetoen, csak mivel az iss is mozgott, ezert tunik fuggolegesnek. Szoval a sikloval egyszeruen nagy sebesseggel beestek a legkorbe, kb. mintha egy tegla lenne.
Omega  
2012. júl. 05. 00:37 | válasz | #30
Szövegértésből újabb 1-es!
Nem tudnak felvinni nagy mennyiségű üzemanyagot, amit lassításra használhatnának, mert ahhoz még több üzemanyagot kellene elhasználni a fellövésnél. Sokkal drágább és nehezebb lenne megcsinálni.
Kelta  
2012. júl. 05. 00:04 | válasz | #29
Tök hülyeség akkor ez, azért jönnek gyorsan mert jól eléghessenek? az a lényeg hogy jöhessenek gyorsan???? mikor ha lassan jönnének, akkor az egész biztosnsági hokamoka elkerülhető? és senki nem halt volna bele??? :)
NEXUS6  
2012. júl. 04. 23:12 | galéria | válasz | #28
Sajna az a helyzet, hogy a központi kormányzatok által megrendelt emberes űrutazások gyakorlatilag zászlókitűzéses PR események voltak. Egyetlen szerencse, hogy azért ki kellett hozzájuk fejleszteni a technológiát, amit a mai napig hasznosítunk. Új ötvözetek, számítástechnika, akármi formájában, vagy most a kis magáncégek által épített űreszközökként.

Sajna soha nem volt konkrét célja az emberi űrrepüléseknek, ha a politikusok nem mondták meg, hogy mit és mikorra (a köv Nov7-re, vagy Júli 4-re kell megtenni) akkor ment a tökölődés. Kennedy is megmondta, hogy a Holdra kell menni, és azt is hogy miért: "Nem azért mert könnyű, hanem mert nehéz!"
Ja az más!


Az utóbbi 10 év nagy eredménye pont ez, hogy ezek a kis vállakozások megerősödni látszanak (igaz még mindig főleg állami támogatásból) és az állami szférától is részben független üzleti tevékenységbe kezdtek.

Jelen körülmények között kezd kissé nevetséges lenni az a cirkusz, amit a NASA továbbra is a saját fejlesztésekkel csinál.
Thrawn  
2012. júl. 04. 22:17 | válasz | #27
Azért nem jönnek be szép lassan, mert az az egész belépés lényege, hogy irtózatos mennyiségű hajtóanyag helyett - amit még irtózatosabb mennyiségű hajtóanyaggal kellene az űrhajóval együtt felbocsátani - a légkör közegellenállását használják fékezésre.
Kelta  
2012. júl. 04. 22:07 | válasz | #26
Biztos én vagyok a nagy tudatlan, de szerintem nagyon gáz az egész ürkutatás, bohóckodás. szégyen hogy még csak itt tartunk.
Amugy meg nem értem ezt a hőpajzs problémát...mért jönnek be a légkörbe 7-8x hangsebességgel?..persze hogy felizzik, meg nagy pajzs kell.
Mért nem jönnek be lassan? nagyon lassan? és akkor nem izzana..ilyen egyszerü..mért kell bazigyorsan behasítani?? nem lenne egyszerübb szép lassan leereszkedni?
2012. júl. 04. 21:14 | válasz | #25
feleekkora hőpajzs is elég lenne akár a marsról visszatérni :) csak a légkörbelépés módszerén kéne változtatni, de hát a názánál biztosra mennek, mert a tetves férgek(politikusok) vonják a pénzt ha egy kis hibát is elkövetnek.
Thrawn  
2012. júl. 04. 18:31 | válasz | #24
Mire ez eljut LEO-ra, addigra rutinos vén rókának számít majd a Falcon Heavy, meg tán a még izmosabb útódai is. A Mars utazáshoz meg teljesen felesleges ez az izé. A Mars űrhajóra a Dragon is eljuttatja a legénységet, meg kell egy kapszula, amit magukkal kell vinni a Mars körül keringő, onnan visszainduló visszatérő egységhez kapcsolva, mert valamivel majd le is kell szállni a Földre. Azt épeszű ember nem gondolhatja, hogy csak és kizárólag ezzel jutnak el a Marsig, meg vissza.
NEXUS6  
2012. júl. 04. 17:42 | galéria | válasz | #23
Hát az lehet, hogy ez a hivatalos álláspont, de a Dragonon is olyan hőpajzs van ami bírja a távolabbról történő visszatérést.
2012. júl. 04. 17:41 | válasz | #22
A kereskedelmi cégek a földközeli pályákat töltik be, míg az orion ennél messzebbi célok elérésére készült. Ez hivatalos álláspont.
És így logikus is, a NASA-nak ott kell kezdődnie, ahol a kereskedelmi cégeknek a vége van.
2012. júl. 04. 16:58 | válasz | #21
"Szerintem az lett volna visszafejlődés, ha tovább erőltetik a zsákutcának bizonyuló űrsikló vonalat."

Ki írta azt, hogy erőltetni kéne az űrsikló projectet?
Nehéz dolog a szövegértés öreg!
2012. júl. 04. 14:36 | válasz | #20
Már ne haragudj, de hogy a faszba szerepelne angol nyomtatott szöveg egy 3500 éves rajzon?
2012. júl. 04. 13:50 | válasz | #19
a következő (vissza)lépés a V-2 lesz :)
2012. júl. 04. 13:47 | válasz | #18
Az honnan derül ki, hogy ez egy 3500 éves kép?
2012. júl. 04. 13:24 | galéria | válasz | #17
Tovább kapják a fizetést......
2012. júl. 04. 13:23 | galéria | válasz | #16
Teljesen úgy néz ki, mint a 3500 éves képen egy VIMANA.
Így ni.
NEXUS6  
2012. júl. 04. 13:20 | galéria | válasz | #15
"Az apollo és a saturn terveit lehúzták a wc-n?"

Gyakorlatilag igen, ahogy tudom.
mortep  
2012. júl. 04. 12:55 | válasz | #14
2021?? Még néhány évet rá kell tenni, mert szokás szerint csúsznak az űrprojektek. Mi a francnak kell annyi idő? Ez nem egy új koncepció, hanem bejáratott tehnika, konkrét tervekkel és megvalósitásokkal. Az apollo és a saturn terveit lehúzták a wc-n? Értem én, hogy 0-ból kezdenek, meg mindent újraterveznek, de van miből épitkezni
endrev  
2012. júl. 04. 12:20 | válasz | #13
Miért éreztem azt, hogy mintha ők sem vennék komolyan ezt az új fejlesztést? A mimikai, nonverbális kommunikációból...
2012. júl. 04. 11:42 | galéria | válasz | #12
Szerintem a sikló volt visszalépés, az Orion ott folytatná ahol az Apollo abbahagyta. A sikló nem a felfedezést szolgálta, hanem elvileg az ürrepülést akarta olcsó, rutinszerű dologgá tenni. 30 évvel, 100 milliárd dollárral és 14 halálos áldozattal később a NASA rájött, hogy erre a feladatra vannak sokkal jobb megoldások is (Dragon).

Az Orion célja a visszatérés a Holdra, vagy ami ennél is inkább előtérbe került, a földközeli aszteroida missziók végrehajtása. Ez az eredeti Kennedy -féle felfedező küldetés, és nem az eddigi sártaposás, hogy meddig él egy patkány az ISS-en...
NEXUS6  
2012. júl. 04. 11:11 | galéria | válasz | #11
Na most az Orion teljesen másra lett kitalálva, mint a sikló, vagy hogy fogsz ez után a búgócsiga után egy 30t-ás űrállomásmodult aggatni?:)

Az űrrepülőgép, az az a légkört indításnál, visszatérésnél jelentősen kihasználó űrjármű koncepciója nem hulladék. Az elsőgenerációs, gyak prototípus kategóriájú jelentős kompromisszumokkal terhelt járművön gyorsan túl kellett volna lépni. Az, hogy a NASA szinte belerokkant az STS-be annak tudható be, hogy a költségek lefaragása, az ellentmondásos politikai döntések miatt soha nem sikerült ezt megtennie. Ahol most tart, az gyak tényleg egy reboot, újraindítás egy jelentősen alacsonyabb sebességi fokozaton. Az az visszalépés.

Valójában az űrrel kapcsolatos stratégia az mindíg is meglehetősen píár szagú volt a nagyhatalmak részéről. A politikai jellegű néhány darab emberes küldetés, illetve a néhány kutató szonda fellövése nem igényel nagy szállítási kapacitást. Ezt csak az űrt gazdasági szférának feltételező koncepció követeli meg. Ezt az államok nem igazán támogatják.

Az STS végső kialkaítását a hadsereg követelményei és az alacsony megépítési (és nem üzemeltetési!) követelmények határozták meg végül. Ez a gép pontosan olyan is lett, mint amennyi pénzt szántak rá. Egy olcsó üzemeltetésű rendzser még drágábban kifejleszthető, megépíthető lett volna, amire akkor perpillanat az aktuális háború/gazdasági válság miatt nem volt pénz.

Az Orion meg mégolcsóbb, még kevesebb képességgel rendelkezik, mert jelenleg is van aktuális nemzetközi helyzet és gazdasági válság.
kvp  
2012. júl. 04. 10:57 | válasz | #10
Miert erzem ugy, hogy ezt a nasa sem gondolja komolyan. Amire az elso teszt repules megtortenhet, addigra az uj kereskedelmi cegek nagyjabol betoltik a teljes piacot, toredek aron. Meg a nasa is toluk akar urhajokat berelni. Innentol nagyjabol csak annyi haszna van a cikkben emlitett programnak, hogy a regi nagy beszallitok is kapjanak egy kis penzt, mert egyebkent csodbe mennek.

Egyebkent a bolygokozi urhajok jelen technikai szinten inkabb neznenek ki hajtomuvekkel felszerelt urallomasnak, mint barmifele kapszulanak. Az, hogy milyen jarmuvel teszik meg a fel es leszallast nem jelent sokat a tenyleges, ket bolygo koruli palya kozti utazas alatt.
NEXUS6  
2012. júl. 04. 10:53 | galéria | válasz | #9
Mer a zélet nem egy habostorta!
;D
2012. júl. 04. 10:17 | válasz | #8
A nemzetközi űrverseny fokozódik...

...mióta kínaiak rátapostak a gázra.

7HTH7  
2012. júl. 04. 10:11 | válasz | #7
Nem csak kockázatminimalizálás, de költségcsökkentés is. Az űrsiklók üzemeltetése aránytalanul sokba került, miközben eredetileg pont azért tervezték őket, hogy csökkentsék a költségeket. Sajnos a költségcsökkentés nem jött össze, nagyon nem...
7HTH7  
2012. júl. 04. 10:08 | válasz | #6
Szerintem az lett volna visszafejlődés, ha tovább erőltetik a zsákutcának bizonyuló űrsikló vonalat.
Igazából semmi előnye nem volt az űrsiklónak, azt leszámítva, hogy egy tudatlan embernek látványosabb volt.
2012. júl. 04. 10:05 | válasz | #5
Igen, az autónak meg négy kerek van, mint a szekérnek tehát visszatért a középkor? A forma nem véletlen, a kúp vagy harang forma a legbiztonságosabb a visszatéréshez. Az indok meg az, hogy az űrsiklós korszak után kockázatminimalizálást akar a NASA félősvezetés, és politikusok. Az más kérdés, hogy valóban ideokolt-e ez a fajta biztonság...