Másodpercenként 10 Mb mennyiségű adatot is képes továbbítani az emberi testen keresztül az Ericsson mérnökei által bemutatott technológia. A Connected Me segítségével akár egy mobiltelefon és egy táblagép között is kapcsolatot teremthetünk, pusztán azáltal, hogy a két eszközt egyszerre érintjük meg. A cég szerint ez várhatóan új irányokat jelöl ki a telekommunikációs fejlesztések számára.

Hirdetés

Az Ericsson Connected Me elnevezésű technológiája az emberi test elektromos vezetőképességét használja adattovábbításra. A kísérleti fázisban 6-10 Mbps sebességet értek el a mérnökök, és a kiadott sajtóközlemény szerint csak karnyújtásnyira van a 20 Mbps-os átvitel. (Az összehasonlítás kedvéért, a HD-TV videó üzemeletetéséhez 12-16 Mbps sebesség szükséges.) A technológiával sikeresen továbbítottak zenét és okostelefonnal készített fotót két eszköz között, csupán érintés útján.

A bemutatón használt okostelefonokat kapacitív adatátvitelre képes speciális digitális áramkörrel látták el, melyből egy lap továbbította a jelet az emberi testbe. A vevő oldalon egy hasonló lap és áramkör fogadja az üzenetet. Az információt úgy küldik el, hogy a feszültséget az átvivő elektródánál modulálják, miközben a vevő elektródánál a potenciálváltozásokat érzékelhetővé teszik. A potenciálváltozással párhuzamosan az emberi testen gyenge áram halad át. A fizika nyelvén ezt kapacitív csatolásnak nevezik.


A technológia legizgalmasabb tulajdonsága, hogy a kapacitív csatolás alkalmazásával információkat küldhetünk élő szöveten, például emberi testen keresztül. Az információ akár egy ajtózárat nyitó jelszó is lehet, így kulcs használata nélkül, már a kéz puszta érintésére is enged a kilincs. A felhasználás lehetőségei végtelenek, a technológia a hétköznapi élettől, az ipari innovációig számtalan területen alkalmazható. A Connected Me nem lép a Bluetooth (vagy az NFC) helyébe, inkább új megoldásokkal gazdagítja a személyes hálózat felépítésének lehetőségeit. A napjainkban kifejlesztett okostelefonok gyakran szenzoros bemenetet támogató alkalmazásokra épülnek, így a kapacitív csatolás logikus kiegészítő funkció lehetne.

A saját testünk szolgálhat elektromos áramkörként, ha ki akarjuk nyitni a gépkocsinkat vagy a szállodai szobánkat. Ha az üzletben fizetünk, megtehetjük egyetlen érintéssel, ha a nyomtatóhoz akarjuk csatlakoztatni telefonunkat, szintén. Hasonlóképpen akár egy kézfogással cserélhetünk személyes információkat egymással (névjegykártyákat, telefonszámokat) vagy közölhetünk egészségi állapotunkra vonatkozó adatokat orvosunkkal. Nagy átviteli sebességet igénylő kapcsolat esetén zeneszámokat, videókat multimédiás tartalmakat is megoszthatunk egymással azonnal, csupán egy érintéssel.


A kapacitív csatolással a mobilkészülékek, például az okostelefonok is radikálisan átalakulhatnak. A hangszórók, kamerák és egyéb egységek az emberi test alkotta csatorna révén csatlakoztathatók a "személyes hozzáférési ponthoz", ami a jövőben az emberi testbe épített orvosi készülékek esetében is új lehetőségeket jelent. Pusztán a fejhallgató felvételével lehet csatlakozni a HBC (Human Body Communication)-képes okostelefonhoz, és máris indulhat a zenelejátszás, de a Connected Me használható kihangosítót alkalmazó telefonbeszélgetésben is.

Bár a Connected Me technológia csak most került ki a laboratóriumból, az Ericsson már mérésekkel bizonyította, hogy a laboratóriumi eszközök teljesen megfelelnek az olyan kereskedelmi készülékekkel szemben támasztott követelményeknek, mint például az okostelefonok. A cég szerint már most megállapítható, hogy a megoldás nem veszélyes az emberre, az alkalmazott áramerősség alacsony. A mérésekhez az ICNIRP (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection - Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárzás Elleni Védelmi Bizottság) specifikációját használták, amelyet az Egészségügyi Világ Szervezet (WHO) hagyott jóvá.


A kapacitív csatolás technológiáját T. G. Zimmerman mutatta be 1995-ös egyetemi diplomamunkájában a MIT-nál. A sebesség alacsony volt, körülbelül 2,4 kBps. A dél-koreai természettudományi egyetem, a KAIST és a japán távközlési hálózatüzemeltető, az NTT DoCoMo szintén tartott bemutatókat az emberi testen áthaladó kommunikációval kapcsolatban. Bár a téma már egy ideje akadémiai kutatás tárgyát képezi, a korábbi kísérletekben elért sebességek alacsonyak voltak, ma már azonban olyannyira megnőttek, hogy szinte bármilyen tartalom átvihető.