Közeledik a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodásról (ACTA) való voksolás időpontja. A felhasználók és a civil csoportok folyamatosan nyomást gyakorolnak az európai parlamenti képviselőkre, s ez a stratégia sikeresnek tűnik.

A Netzpolitik.org információi alapján a szavazásra július 4-én kerül sor. Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) már foglalkozott a szerződéssel és szintén elutasította az ACTA-t. A parlamenti eljárásrend szerint az INTA feladata, hogy javaslatot tegyen az EP képviselőinek az ACTA szavazás kimenetelére. A szavazás eredményei szerint - 19 képviselő egyetértő és 12 képviselő elutasító voksa mellett - a bizottság az ACTA elvetésére tett javaslatot.

David Martin, az INTA jelentéstevője - aki korábban szintén a megállapodás ellen foglalt állást - üdvözölte a bizottsági szavazás eredményét. Mint mondta, elégedett, hogy a bizottsági tagok is elismerték azokat az aggályokat, amelyeket jelentésében maga is megfogalmazott. Martin jelentésében azzal érvelt, hogy véleménye szerint a hamisítás elleni megállapodással elérni kívánt előnyök nincsenek arányban az állampolgári szabadságjogok esetleges korlátozásával járó hátrányos következményekkel, amelyeket a megállapodás szövegének általánossága, és az ebből fakadó értelmezési bizonytalanságok eredményezhetnek.


Az INTA tagjaihoz korábban számos európai és nemzetközi civil csoport fordult közös nyílt levélben. A szervezetek azt kérték a politikusoktól, hogy utasítsák el az ACTA-t. A levél aláíró között van az Átlátszó.hu, a Bits of Freedom, a European Digital Rights, az Electronic Frontier Finland, a Független Magyar Tudásközpont (H.A.C.K.), a La Quadrature du Net, az Open Rights Group, a Nyílt Szabvány Szövetség és a Riporterek Határok Nélkül (RSF).

A csoportok szerint a szavazás időpontjának módosítását azért szerette volna már hetekkel ezelőtt elérni az Európai Bizottság és az ipari lobbi, mert abban reménykedtek, hogy az Európai Parlament mégis megszavazza az ACTA-t. A levélírók kiemelték: a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás veszélyezteti az alapvető jogokat, az internetsemlegességet, az innovációt, a szabad technológiákhoz való és a rendkívül fontos gyógyszerekhez való hozzáférést. Szerintük a szerződés elfogadásával fennáll a veszélye annak, hogy a kontinensen ellenőriznék az adatforgalmat és a többszöri szerzői jogsértések esetén hozzáférés-blokádokat vezetnének be. Az ACTA vonatkozásában következő lépésként az Európai Parlament veszi napirendjére a megállapodás megtárgyalását. Az Európai Parlament képviselői előre láthatóan július 2-a és 5-e közötti plenáris ülésükön szavazhatnak az ACTÁ-ról.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke, egyben az EU távközlési biztosa május elején kijelentette, hogy már nem számol az ACTA-val. Ugyanakkor arra kérte az aktivistákat, hogy ne hagyják abba a küzdelmüket, a szabadságért világszerte folytatott harcban ugyanis a világháló az új határterület. Az elmúlt hetekben már négy EP-bizottság (jogi, állampolgári jogi, ipari, fejlesztési) is az ACTA elfogadása ellen szavazott. Áprilisban ismertté vált, hogy a G8-as államok már a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás utódján dolgoznak.