Kvantumhatás a fotoszintézisben
2012. május 27. 06:39, vasárnap
A kvantum fizikát és a növénybiológiát két egymástól igen távol álló területnek tekintik, egy új kutatás szerint azonban egészen szoros lehet a kapcsolat a két tudományág között.

Hirdetés

Ultragyors spektroszkópia alkalmazásával tudósok megfigyelték, mi történik szubatomi szinten a fotoszintézis legelső szakaszában, felfedezve egy jóval alapvetőbb kölcsönhatást, mint amit korábban lehetségesnek tartottak. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Argonne Nemzeti Laboratóriuma és a Notre Dame Egyetem kutatói a Berkeley Egyetem egy korábbi, a fotoszintetikus rendszerekben a kvantum összefonódás mint kvantum koherencia megjelenését vizsgáló tanulmányának folyománya.

Az Argonne biokémikusa, David Tiede magyarázata szerint bár a különböző növény-, alga- és baktérium fajták különböző fényenergia hasznosító mechanizmusok egész sorát fejlesztették ki, mindannyian rendelkeznek egy közös jellemvonással, az úgynevezett fotoszintetikus reakció központtal. Az ebben található pigmentek és fehérjék segítik a különböző organizmusoknak az energia átalakítás kezdeti szakaszának elsajátítását. Ezek a pigment molekulák, a kromofórák felelnek a beérkező fény által hordozott energia elnyeléséért. Miután egy foton becsapódik a sejtbe, izgalmi állapotba hozza a kromofóra egyik elektronját.

Amikor Tiede és kutatótársai megfigyelték a folyamat kezdeti lépését, az olyasvalamit tárt eléjük, amit korábban még nem észleltek, egy foton látszólag több kromofórát is gerjesztett egyidejűleg. "Az észlelt viselkedés az elektromos állapotok egy sokkal kifinomultabb keveredése" - jegyezte meg Tiede. "Azt mutatja, hogy a magas szintű biológiai rendszerek olyan módon merítenek az egészen alapvető fizikából, ami nem tűnt valószínűnek, vagy inkább lehetségesnek"

A kísérlet során észlelt kvantumhatások arra utalnak, hogy a fotoszintézisben szerepet játszó természetes fényhasznosító folyamat sokkal hatékonyabb lehet, mint amit a klasszikus biofizika sugall. "Vajon hogyan alkotta meg az anyatermészet ezt az elképesztően finom megoldást?" - tette fel a kérdést az Argonne kémikusa, Gary Wiederrecht.

A tanulmány eredményei hatással lehetnek a természetes fotoszintetikus rendszereket utánzó mesterséges anyagok és eszközök előállítására. "Azon a szinten, amin jelenleg a mesterséges fotoszintézis tart, képesek vagyunk pigmentek előállítására és egymáshoz csatolására, azonban nem tudunk egyetlen külső környezetet sem lemásolni" - magyarázta Tiede, hozzátéve, hogy a mesterséges fotoszintézis kísérletek nem tudták lemásolni azt a molekuláris mátrixot, ami magába foglalja a kromofórákat. "A következő lépés, hogy ebbe a vázba beépítsük, ezután ezek a kvantum hatások jóval nyilvánvalóbbá válhatnak"

Mivel az a pillanat, amikor a kvantum hatás kialakul rendkívül rövid életű, mindössze egy másodperc billiomod részéig tart, Tiede meggyőződése, hogy a tudósoknak nehéz dolguk lesz megállapítani a hatás létezésének biológiai és fizikai magyarázatát. "Kíváncsiak vagyunk, hogy csupán véletlenül vannak ott, vagy valami szövevényes és egyedülálló dologról tanúskodnak ezekkel az anyagokkal kapcsolatban. Akármi legyen is a helyzet, közelebb kerülünk a fotoszintézis energia átalakításának első lépcsőfokának alapjaihoz" - összegzett Tiede.

Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2012. jún. 02. 19:19 | válasz | #97
2012. jún. 02. 17:47 | galéria | válasz | #96
"(A critical biomassról meg már elmondtam a véleményemet a SETI-s cikk alatt. Nagyképűsködés és tudományoskodó szóhasználat indokolatlan idegen szavakkal a birkák átejtése céljából.) )"

Igen, jól megmondatad ott is a véleményedet. Csak éppen arra senki sem volt kíváncsi, azt kértem, hogy fogj meg egy cikket, és mond el szerinted miben tévednek (vagy cáfold meg, de azt úgysem tudod). Ráadásul ott sem volt igazad, amit felhoztál példának, nem teljesen azt jelentette, amit te írtál.
2012. jún. 02. 10:33 | válasz | #95
"(bár a bőrszárny az nincs idézőjelben)"

Kész katasztrófa vagy. Én a szárnyról beszéltem.
"Éppen ezért a repülőmakik "szárnyának" 70 cm-es fesztávolsága nagyobb, mint bármely más, vitorlázó emlősé."

Na, van idéző jel?

(A critical biomassról meg már elmondtam a véleményemet a SETI-s cikk alatt.
Nagyképűsködés és tudományoskodó szóhasználat indokolatlan idegen szavakkal a birkák átejtése céljából.) )
2012. jún. 02. 10:15 | válasz | #94
Mire gondolsz a "minden" alatt?
2012. jún. 01. 18:10 | válasz | #93
De hiszen minden kialakul és fejlődik! Kivéve az élet? Elég bátor feltételezés.
2012. jún. 01. 01:00 | galéria | válasz | #92
Végülis lemaradt, hogy ez a fajta kezdetleges szárny - ami nem alkalmas még rendes repülésre, előbb kellett megjelenjen, mint egy kifejledt szárny. Mondhatni egy bizonyítéka az evolúciónak a végtelenből, hogy ez is ki tudott alakulni íly módon.
2012. jún. 01. 00:51 | galéria | válasz | #91
Legyen egy valamiben igazad, most rákerestem több helyen is, tényleg nem használják rá a szárnyat (bár a bőrszárny az nincs idézőjelben). Nemmintha túl nagy jelentőssége lenne, azt addig is tudtam, hogy mire használja. Pláne nem értem, hogy mi célt szolgál nálad ez, hogy nem írnád le értelmesen, kifejtve azt, hogy mikor mivel nem értesz egyet, vagy szerinted miért nem úgy van (most nem csak erre az esetre gondolok). Csak én vagyok iylen hülye, hogy idegesít és nem bírom megállni, hogy ne ettesem tovább a Tautrollt.

Visszatérve a szárnyakra. Az evolúció alapján is LEHETETLEN AZ, hogy egyből annyi mutáció történjen (akármilyen szelekció hatására), hogy közvetlenül funkcióképes szárnya legyen ez élőlénynek (pl. agárnak). Lépésekben kell kialakuljon, ráadásul úgy, hogy ne veszítse el közben életképességét, szaporodni tudjon. Egy egérnél még ez levezethető valamennyire, genetikailag is lehetséges. Egy kutyánál már ez sokkal bonyolultabb lenne, és figyelembevéve azt, hogy viszonylag lassan szaporodnak, a változások ráadásul véletlenszerűek, így még sokmillió év alatt sem valószínű az a változás.
Ez teljesen logikus, és továbbra is fenntartom, hogy gondold végig értelmesen azokat, amiket írtál, hogy miért volt marhaság - még a kérdéseid is.

Ha a genetikai rész is érdekel, és nem csak a te fejedbevett baromságokat akarod hajtogatni, és nem is szeretné legyetemi anyagokat olvasni, akkor ott vannak a critical biomass cikkek, szépen levezetve, hogy genetikailag hogyan lehetségesek az adott változások.
2012. máj. 31. 22:51 | válasz | #90
A "kialakult", az ugye az evolúció elméletes verzió.

Szerintem ezt helytelen tényként kezelni.
2012. máj. 31. 22:47 | válasz | #89
"Valószínűleg én nem hiszek a saját linkemnek, mikor 2 mondattal később szárnyként említi az a cikk is."

Pontosabban: "szárny"-ként. Így idézőjelben.
Ugye nem kell elmagyaráznom az idézőjel jelentését ebben az esetben?
2012. máj. 31. 22:12 | válasz | #88
De akkor most mégiscsak KIALAKULT? Ez a lényeges, nem az, hogy Baluman mit mondott.
2012. máj. 31. 22:08 | galéria | válasz | #87
Valószínűleg én nem hiszek a saját linkemnek, mikor 2 mondattal később szárnyként említi az a cikk is. Meg úgy valószínűleg viccből tartozik a bőrszárnyúak családjába;
"Jellegzetességük a mellső és hátsó végtagjaik, valamint a farok között feszülő bőrszárny. Csak vitorlázó (vagyis sikló)repülésre képesek."

Te szándékosan provokálsz, mert ennyire hülye nem vagy te sem, képtelenség.
2012. máj. 31. 21:41 | válasz | #86
Miért nem vagy képes belátni, hogy ezt (is ) bebuktad?

A denevér csapkod a szárnyával meg repül, a repülő mókus meg vitorlázik. Jellemzően lefelé, max pár száz métert. :)
Tehát a repülő mókusnak csincsen szárnya, de látom te már a saját linkednek sem hiszel.
2012. máj. 31. 21:20 | galéria | válasz | #85
Denevér és egér
2012. máj. 31. 21:18 | galéria | válasz | #84
A patagium szárnyként funkcionáló bőrlebeny (bőrszárny). Ez van a denevéreknek is.
2012. máj. 31. 21:10 | válasz | #83
Csodálkoznék, ha krumplitermesztő volnál, de végül is nem tudhatom...

"Valahol az egyikben, volt egy génmódosulás,..."

Aha.
Aztán melyik laborban vizsgáltattad be hogy ebben ilyen bizos vagy?
Az nem lehet, hogy porcukrot vettél a mezgaz bótban? :)

De félre a tréfát...
A rezisztancia kialakulása egy-egy vegyszerre, az nem evolúciós lépés. Jellemzően a rezisztens egyed DNS-e sérül és az így keletkező hiba miatt a vegyszer nem tudja kifejteni a hatását.
Tehát a rezisztens egyed nem talált fel semmi újat, hanem elvesztett valamennyi információt a DNS-éből.

Gondolom te is belátod, hogy véletlenül el lehet veszíteni egy repülőgép alkatrész tervrajzát, de megtalálni egy addig nem ismert hasznos alkatrész tervrajzát már inkább a lehetetlen kategória.
2012. máj. 31. 20:53 | válasz | #82
Eddig még nem gondoltam magamra soha úgy mint darwinista, én inkább úgy mondanám, belátom az évmilliárdok, és a statisztikai valószínűségek mindent átformáló erejét.

Tudod, én sokat kertészkedek. Mondhatom, hogy ennek élek. Napi szinten találkozok egyes egyedek hihetetlen alkalmazkodóképességével, amin csak ámulok.

Mondok egy példát:
A krumplibogárra évek óta az Actara nevű felszívódó (tehát nem csak kontakt hatású) rovarölő szert használjuk. Több okból előnyös. Kevés szermaradvány marad utána hátra, az élelmezés egészségügyi várakozási idő végére szinte teljesen lebomlik, az alatt mégis végig kifejti a hatását. Legalábbis eddig így volt. Ha lefújtam a krumplit másnapra kinyiffant az összes bogár, és lárva. Azonban tavaly valamiért megmaradt néhány lárva. Nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget, meg már egyébként is barnult a szár, nemsokára fel is szedtük a krumplit. Idén, amikor már jól kibujkált a növény, megjelentek annak rendje, és módja szerint a bogarak. Egy picit még töményebbre is kevertem a permetlevet, mert azt hittem tavaly én rontottam el valamit, meg jó vastagon adtam a levelek aljára, tetejére. Hullottak is a bogarak szépen, meg a lárvák is letakarodtak, örültem is neki. Öt napra rá nézem, pár napos krumplibogár hernyók, vígan dézsmálják a leveleket. Bedühödtem. Olyan tömény mérget kevertem, hogy azt hittem mind leég a krumpli levele (kicsit itt-ott meg is kapta), de ezek a dögök rá se b@sztak! Kézzel kellett fél hold krumpliról (tudod te mennyi az?) leszedni a frissen kitenyésztett actara-rezisztens bogarat, mert az a rohadék alkalmazkodott a szerhez. Valahol az egyikben, volt egy génmódosulás, ami lehetővé tette, hogy túlélje a mérgezést, és mivel helybeliként egyetlen túlélő volt, a valahonnan máshonnan érkező egyedekkel ő párosodott, és szépen tovább örökítette ezt az előnyös tulajdonságot.

De ez csak egy példa. Én személy szerint soha ki nem zártam se az értelmes külső beavatkozás lehetőségét, se az evolúciót. Mindig mindent igyekszem több szempontból megvizsgálni, és amelyik a legjobban passzol, (tudod, mint a geoid a föld alakjához) azzal a véleménnyel egyetértek.

Azonban te itt, arra kérsz mindenkit, hogy feltétel nélkül higgyen el mindent, holott te magad mindennek feltételt szabsz. EZ, jóember, a széles látókör megnyirbálása, amit te kívánsz tőlünk!
2012. máj. 31. 20:53 | válasz | #81
Saját linkedről idézet:

"..a repülőmakiknak is egyetlen, nagy bőrlebenyük van: ez a patagium."

Szóval, nincs szárnyuk. :)
2012. máj. 31. 19:09 | galéria | válasz | #80
"Újabb bizonyíték az evolúciós elmélet mellett.
Gratulálok!"

Ez maximum arra bizonyíték (már sokadjára), hogy össze-vissza írkálsz minden marhaságot :D Ez egy válasz volt a "lehetséges-e" kérdésedre, amire válaszoltam a "tudományos bizonyítékok" alapján.

"Nincs szárnya, úgyhogy triplán benézted."

Van szárnya.
2012. máj. 31. 18:20 | válasz | #79
"Sőt, ezt duplán benéztem, mert még ott a repülő maki is (szárnya van)."

Nincs szárnya, úgyhogy triplán benézted.
2012. máj. 31. 18:12 | válasz | #78
"DE úgyis mondhatnám, hogy bekövetkezhet sokmillió év múlva,..."

Újabb bizonyíték az evolúciós elmélet mellett.
Gratulálok!
2012. máj. 31. 18:04 | galéria | válasz | #77
DE úgyis mondhatnám, hogy bekövetkezhet sokmillió év múlva, csak akkor nem sok köze lesz már a kutyákhoz.
2012. máj. 31. 18:00 | galéria | válasz | #76
Sőt, ezt duplán benéztem, mert még ott a repülő maki is (szárnya van). Én a madárszárnyakról olvastam részletesebben mindenfélét, és csak az volt a fejemben.
De a kutyáknál akkor is sok változás kellene, nem fog kialakulni.
2012. máj. 31. 17:58 | válasz | #75
Talán nem eléggé értelmes dolog felvilágosítani a sötétségben élőket?
Merces  
2012. máj. 31. 17:40 | válasz | #74
...hihetetlen mennyire szorgalmas vagy, mi lenne ha valami értelmeset csinálnál inkább
2012. máj. 31. 17:20 | válasz | #73
Bravó!

Sose vontam kétségbe a darwinisták fantáziáját. :)

Már csak a bizonyítékok hiányoznak arra, hogy mi lenne a gyöngytyúkjaiddal és a kendermagosokkal, HA elvándorolnának a sivatag felé.
2012. máj. 31. 17:15 | válasz | #72
Azt hiszem ezt Balumannak kellett volna címezned.
Ő mondta, hogy az emlősöknél nem alakulhat ki a szárny:

"emlősöknél már nem fog tudni kialakulni szárny, az még sokkal korábbi "szinten" alakult ki""
2012. máj. 31. 16:19 | válasz | #71
A gyöngytyúkokba nálunk a tanyán, ahol dolgozom, belefagyott a xar a télen, úgy fáztak. Több is volt, amelyiknek összefagyott fenn a faágon a lába az ággal, és ott pusztult el. A kendermagos tyúk viszont úgy rúgta a havat, hogy a fagyott nyűveket kikapirgálja a fagyott sz@rból, hogy öröm volt nézni.
Konklúzió: a gyöngytyúknak rossz a hőszigetelése, a kendermagosnak meg nagyon is jó.
Pörgessük előre pár millió évet az időt. Történetünk mindkét hősének utódai elvándorolnak majd a déli száraz sivatagok felé. A gyöngytyúk utódai vígan el lesznek ott is, valószínűleg nem sokat fognak változni, ellenben a kendermagossal. Az ő utódainak egy része hőgutában elpusztul a délre tartó vándorlás során, de a túlélők utódaiból is csak azok fognak túlélni, akik alkalmazkodnak majd a meleghez: némelyik úgy, hogy ritkásabb lesz a tollazata, némelyiknek meg nagyobb a csőre, hogy legyen plusz hőleadó felülete..

Tehát a tukán nagy csőrének magyarázata nem merül ki annyiban, hogy hőszabályozó szerepet lát el, a magyarázathoz hozzátartozik az is, hogy az állat testének többi részét jól szigetelő tollazat fedi, amiből ki lehet következtetni, hogy az ősei valószínűleg mérsékeltebb éghajlaton voltak honosak, szemben a sivatagi hantmadárral, amelynek a testét leheletvékony tollazat borítja, és sokkal régebb óta a honosak az ősei a trópusokon.

Attól, hogy minden második biológus érvelésében hibát találsz, (mert lehet is) attól még az evolúciót ne temesd. Ha Darvin ma is élne öt perc alatt lenyomná bármelyikünket szellemi párbajban. Igen. Téged is.

A gondolkodásod annyira logikus, mint a nagyanyámé, aki azért nem volt hajlandó hinni Istenben, mert a helyi pap megsértette a cölibátust.
2012. máj. 31. 02:27 | válasz | #70
2012. máj. 30. 23:31 | galéria | válasz | #69
"Miért mit kellene még megérteni az evolúcióból?
Állandó önellentmondásban vannak egymással a magyarázatai."

Elmondtam már többször is. Amiket te vitatsz itt, abban nincs ellentmondás, te írsz akkora marhaságokat, hogy már az eszem megáll, pedig én még biológus sem vagyok.

"Te se tudsz rá mit lépni, mert az összes bizonyítékotok FEL-TÉ-TE-LE-ZÉS."

A törzsfejlődés terén (és természetesen más területen is ) van, ahol csak feltételezéseket tudunk tenni - főleg minél régebbre megyünk vissza, és minél kevesebb fosszilia segít ebben. De pl. az öröklődéstani megfigyeléseink azok nem feltételezések (valamiért te ragaszkodsz itt a marhaságaidhoz, hogy nem lehetséges a változás csak "jelentéktelen" mennyiségben, nem tudom miért nem fogadod el a valóságot :D ), a véletlenszerű mutációk, természetes szelekció és még sok más nem feltételezések.

Mostmár csak azért sem fogok a szárnyas kérdésedre válaszolni. Nincs is értelme, mert 2-3 magyarázat magától értetődő, ha megvizsgálnád az emlősök és a hüllők (ezen belül is főképpen a többszáz millió évvel ezelőttieket, tehát dinoszauruszokat) közötti különbséget, megnéznéd mit tudunk a madarak őseikről, stb.. Nem is érdekel téged, hiába logikus a válasz, ugyanúgy le fogod írni, hogy minden csak önellentmondás meg feltételezés, és nem működik az evolúció.
NEXUS6  
2012. máj. 30. 22:43 | galéria | válasz | #68
A fajok, élőlények, nem valami mérnök által meghatározott képességek, funkciók összessége. Pl egy szerv marha specializáltnak tűnik, de sok minden másra is jó, azon kívül mint, amit középiskolai szinten tanítanak róluk.

Az evolúció arról szól, hogy ezek a képességek mindig vannak annyira általánosak, hogy képessé tesznek más élőhelyekhez történő létezésre, alkalmazkodásra is. Az ember pl. szárazföldi lény, de nagy levegővel elég mélyre tud a vízbe is lemenni.

Az ember nem élt soha, a megelőző évmilliók alatt az űrben, manapság meg egyre jobban elboldogul ott is, pedig az agyán kívül nincs erre alkalmassá tevő szerve.:)

Szerinted mi lesz ennek a vége?
Szerintem galaktikus birodalom.
Pedig az biztos nincs belénk kódolva genetikailag.
2012. máj. 30. 22:28 | válasz | #67
Miért mit kellene még megérteni az evolúcióból?

Állandó önellentmondásban vannak egymással a magyarázatai.
Mondtam rá példát is, de felesleges, mert mindenki hallott már ezerfélét.
Csak egymás mellé kell állítani őket.

Te se tudsz rá mit lépni, mert az összes bizonyítékotok FEL-TÉ-TE-LE-ZÉS.

Ha a hüllő mellső lábaiból kifejlődhet a szárny, akkor az emlősnél miért nem?
Ha az emlős mellső lábaiból nem fejlődhet szárny, akkor a hüllőéből miért fejlődhetett?
Na?

Bajban vagy, mert a saját szavaidat kellene bármilyen magyarázattal cáfolnod.
2012. máj. 30. 22:09 | galéria | válasz | #66
Őszintén sajnálom, hogy te csak ennyit értesz meg az egész tudományból, az evolúcióból. Én föladom.
2012. máj. 30. 22:05 | válasz | #65
"emlősöknél már nem fog tudni kialakulni szárny, az még sokkal korábbi "szinten" alakult ki""

Na miből alakult ki a szárny?
Gyík mellső lábából, vagy miből?

Ha hüllőnek érdemes megtanulni repülni, akkor emlősnek miért nem?

Csupa hülyeséget tanít az evolúciós elmélet.

Állandóan a "ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes" szituáció.

Egyes fajok azért hoznak létre sok utódot, mert így hatékonyabb.
Egyes fajok azért hoznak létre kevés utódot, mert így hatékonyabb.

Egyes fajok azért élnek falkában/csordában, mert így hatékonyabb.
Egyes fajok azért élnek magányosan, mert így hatékonyabb.

Az egész evolúciós elmélet egy nagy BULLSHIT generátor.
Mindenre találnak 5 perc alatt valami "elképzelhető" magyarázatot, aztán, ha valaki akar diplomamunkát ír egy ilyen ötletelésből, vagy úgy vannak vele, hogy nem élethalál kérdés, a lényeg, hogy el lehet képzelni, ergó: az evolúció bizonyítva van.

Miért akkor a tukán csőre?

"A kutatók több száz éve próbálnak rájönni, mi célt szolgálhat ez a rendkívüli csőr. Egyesek szerint a nagy méret és a színpompás megjelenés a lehetséges nemi partner elbűvölésére szolgál. Másoknak az a véleménye, hogy a csőr mérete és alakja segíti a táplálékul szolgáló gyümölcsök megszerzését."

Eddig ez volt az evolúciós "magyarázat".

Majd ez lett:
"A csőr mint hűtőtest"

Látod, az evolúció máris bizonyítva van.
A tukánnak azért lett akkora csőre, mert melege volt.

Már csak azt nem tudom, hogy bírja a Szaharát ekkora csőrrel a sivatagi hantmadár




2012. máj. 30. 21:10 | galéria | válasz | #64
"Annyira nincs kedvem logikai hibáidat szájba rágni, hogy elmondhatatlan."
Pontosan ugyan így érzek én is.

"Azért nem lesz a kutyádnak se szárnya, se agancsa, mert ahhoz több ponton kellene egyidejűleg hasznosan meghibásodnia a DNS-ének, ami lehetetlen."

Ahhoz, hogy új tulajdonságok megjelenjenek, nem kell EGYIDEJŰLEG megtörténnie a változásoknak (pontosan ez teszi lehetővé az evolúciót). Viszont logikusan olyan előfordulhat, hogy valaminek a kialakulásához tényleg olyan változássorozatokra lenne szükség, ami egyszerűen nem történhet meg (mert pl. életképtelen egyedet eredményezne valamelyik "lépésnél", vagy hasonló ok miatt), tehát tényleg egyszerre kellene létrejönnie a változásoknak, PONTOSAN EZÉRT nem is fog bekövetkezni.
Hogy konkrétabban válaszoljak, a szárnyra nagyobb valószínűséggel az utóbbi igaz (emlősöknél már nem fog tudni kialakulni szárny, az még sokkal korábbi "szinten" alakult ki"). Az agancsra meg nem tudok mit mondani, hogy mennyi a valószínűsége, vagy egyáltalán lehetségesnek mondható-e - ezért nem is válaszoltam rá.
Ennek így kell lennie az evolúció szerint, nem tudom kit akarsz hülyíteni azzal, hogy úgy csinálsz, mintha nem lenne logikus (vagy csak magadat hülyíted vele).

"Mi lehet a természetben nagyobb szelekciós erő az emberi szelekciónál? "
Hát ha olyan tulajdonságot szeretnél "szelektálni" ami lehet, hogy meg se fog jelenni, vagy csak pl. 30 millió év múlva, akkor annál minden jobb, mert addig a természetben rengeteg más új megjelenhet. :D
A természetes szelekciónál nincs hatékonyabb szelekciós erő az élővilág szempontjából, főleg ha hosszabb távon, sok generáción keresztül nézzük.
2012. máj. 30. 19:16 | válasz | #63
Annyira nincs kedvem logikai hibáidat szájba rágni, hogy elmondhatatlan.

Mi lehet a természetben nagyobb szelekciós erő az emberi szelekciónál?

Azért nem lesz a kutyádnak se szárnya, se agancsa, mert ahhoz több ponton kellene egyidejűleg hasznosan meghibásodnia a DNS-ének, ami lehetetlen.
Még az agancshoz is tervrajz kell, meg ott szaporodó megfelelően specializálódott sejtek, nem is beszélve a szárnyról.

Te mondjuk milyen körülményeket teremtenél, hogy a szárnyas kutya kifejlődésének irányába hasson a legnagyobb szelekciós nyomás?
2012. máj. 30. 13:20 | válasz | #62
Jösz, én pont fordítva hallottam. Mármint, hogy a Farkast tartották valószínűnek, de a genetikai elemzések a sakált közelibb nek találták a kutyákhoz. Ezek szerint fordítva történt.
2012. máj. 30. 13:17 | válasz | #61
Egyáltalán nem öngól. A házimalac is vaddisznóssá válik, és még szaporodnoa sem kell ehhez. Egyszerűen a rózsaszín kismalac pihepuha "bőre" hirtelen szőrössé válik. A nehezebb körülmények, és a küzdelem befolyásolhatja a hormonháztartását.

A kutyáknál nem erről van szó. A sok fajtabeli különbségek elátlagolják egymást. Egyébként a kutya az egy faj. Még nem vált szét.
physis  
2012. máj. 29. 22:23 | válasz | #60
Köszönöm, nekem is tetszett a zenés összefoglaló videó. Érteni sajnos nem sokat értek belőle, csak legdurvábban a nagy vonalakat, meg a rövid említést Lynn Margulis jelentőségéről.
2012. máj. 29. 22:23 | galéria | válasz | #59
"Megnézném egy csimpánzzal összehozott közös gyerekedet, hiszen ugyanolyan jelentéktelen a különbség közted és egy nőstény csimpánz között, mint közted és egy nő között."

Sajnos ahhoz már kicsit túl sok lett a "jelentéktelen különbség", pl. a kromoszómák száma sem egyezik (csimpánzoké 2-vel több), úgyhogy ez már nem olyan egyszerű.

"Micsoda logikai baki.
Hiszen, ha a 6000 év elég lett volna egy új faj kitenyésztéséhez, akkor valaki biztos akadályozta a millió éves fajok deformációját. Hát persze."

Te most itt mégis miről beszélsz megint?
Jelenlegi ismereteink szerint (genetika, paleontológia) 6000 év kevés ahhoz, hogy jelentősebb eltérés kialakulhasson egy emlős állatnál. Az ember és csimpánz (ősei) különválásánál 6 millió évről beszélünk, miközben alig néhány százalékos a genetikai különbség.

"Azt kérdést persze nagyvonalúan kikerülted, hogy lehet e addig tenyészteni egy kutyát, amíg agancsos agár lesz belőle, vagy akár repülő pincsi. Mert ilyet persze még te sem mersz mondani. Ergó, az evolúció nem működhet."

Nem tértem ki erre a kérdésedre, mert nincs sok értelme. Hogy pont agancs vagy szárny fog kialakulni egy agárnál, ráadásul tenyésztés során(tehát mégcsak nem is az, hogy erős szelekciós nyomás lenne rajta a természetben, ahol ez nagy előnyt jelentene számára), nem látom sok esélyét, ráadásul nem tudom, hogy pontosan mekkora változásnak kellene bekövetkeznie ehhez, ráadásul a változások sem túlságosan kiszámíthatóak.
Ha az a kérdés, hogy a természetben megjelenhet-e farkas vagy más fajnál agancs vagy szarv (sokezer-százezer-millió) év alatt, akkor az igen, lehetséges (ahogy meg is történt nem is egyszer nagy valószínűséggel, bár az agancs evolúciójával sem foglalkoztam túl sokat őszintén szólva).
2012. máj. 29. 20:56 | válasz | #58
"Ausztráliában a sok kutya, aki kóbor életmódra váltott sokkal inkább hasonlít az eredetihez."

1. Ez ugye megint csak az evolúciót cáfolja, hiszen ha egy mesterségesen eldeformált fajt szabadon engedünk a természetben, az szerinted visszaalakul az eredeti fajjá.
Gratulálok, szép öngól.

2. Az #55-ben egy nagy evós (és sg-s) "tudós" is megbuktatott. Szóval úgy tűnik nagyon nem vagy képben a témával.
2012. máj. 29. 20:50 | válasz | #57
"Olyan olyan "jelentéktelen különbségek" okozzák az eltérést pl. a csimpánzok és emberek között is, sőt, az összes élőlény között is. Ilyen "jelenetéktelen különbségek" a te fejedben léteznek, a valóságban nem."

Megnézném egy csimpánzzal összehozott közös gyerekedet, hiszen ugyanolyan jelentéktelen a különbség közted és egy nőstény csimpánz között, mint közted és egy nő között. (saját elmondásodból kiindulva, hiszen ezen különbségek csak az én fejemben léteznek)

"Ha nem lett volna kevés a 6000 év, akkor lehetne gyanítani, hogy valaki vagy valami beleszólt az evolúciós folyamatba."

Micsoda logikai baki.
Hiszen, ha a 6000 év elég lett volna egy új faj kitenyésztéséhez, akkor valaki biztos akadályozta a millió éves fajok deformációját. Hát persze.

Szerintem meg megdicsőülve hordoznátok körbe a Földön az egyetlen bizonyítékot az evolúcióra. És lehet, hogy még én is elhinném.

Azt kérdést persze nagyvonalúan kikerülted, hogy lehet e addig tenyészteni egy kutyát, amíg agancsos agár lesz belőle, vagy akár repülő pincsi.
Mert ilyet persze még te sem mersz mondani.
Ergó, az evolúció nem működhet.
NEXUS6  
2012. máj. 29. 17:49 | galéria | válasz | #56
Feltétlenül tanulságos megismerni az adott tudóst magát, aki a felfedezések, kijelentések mögött áll. Ilyenkor jön le igazán, hogy a tudomány sokkal színesebb valami, mint ahogy az a középiskolai szinten megrekedteknek lejön. Sokkal inkább bazár, mint egy katedrális. :) Igen, vannak ugyan a standard elméletek, de azok olyanok, mint egy szép szökőkút azon a téren, ami amúgy egyszínes vásárnak ad helyet. A standard elméletek unalmasak, egyszerűek, a legkisebb közös többszöröst jelentik. Valójában talán azok az elméletek lesznek ilyenekké, amelyek a legtöbb lehetőséget adják a fejlődés számára, nem túl korlátozóak, ergo nem is túl bonyolultak. (lásd Occam borotvája.) Ezeknél az elméleteknél sokkal izgalmasabb, hogy hogyan jutottunk idáig, és az is, hogy valójában azzal, hogy nem korlátoznak mennyi minden előtt nyitnak meg lehetőséget. Amíg egy konkrétabb, szebb, bonyolultabb rendszer mindig bezár valamit.

De visszatérve a bioszra, az az érdekes, hogy az eredeti evolúciós modell olyan, mint ahogy a fa ágai elágaznak. Egyrészt a fajok fejlődésének képe, meg ahogy az egyszerűtől a bonyolultakig eljutunk.
Azonban ebben a képben benne van az a korlát, hogy csak örökölni tudunk, szerezni nem nagyon. Erre jött be az eléggé véletlenszerű mutáció, ami a szelekcióval megszegényített örökséget újra és újra gazdagíthatja.

Arra sokáig nem is gondoltak, mert egyfajta lamarckizmus lett volna, hogy bonyolultabb rendszerek, örökítő anyag darabok is bekerülhetnek az élő organizmusokba. Ilyenek pl a sejtszervecskék példája, vagy az ugráló gének, vagy a retrovírusok esetei.
Innentől kezdve azonban az egész evolúció már már kaotikusan bonyolulttá válik. Mert teszem az, mi van, ha egy retrovírus átvisz az egyik fajról a másikra egy új képességet, amivel az egy új élőhelyhez, erőforrásokhoz jut és így a vírus a gazdatesten keresztül önmaga is jobban tud szaporodni. Ez nem tűnik ma már olyan eretnekségnek. De hol van a határ? Mi az amit egy retrovírus magával vihet? Egész szerveket is, pl egy szárnyat?:)
Na ezekért a kérdésekért talán még ma is tűzhalál jár a máglyán.
2012. máj. 29. 16:14 | válasz | #55
Nem akarok belefolyni a vitába, úgyhogy csak ehhez szólnék hozzá...
De, már biztos, hogy a kutya (Canis lupus familiaris) a farkas, és csakis a farkas haziasodásával (és háziasításával) alakult ki.
Régebben volt olyan elmélet, hogy pl. a kutya ősei részben a farkas, részben az aranysakál voltak (Konrad Lorenz), de ma már teljesen egyértelműen tudjuk, tehát tény, hogy az egyetlen őse a farkas (Canis lupus lupus).

(A kutyát nem mindig a Canis lupus egyik alfajaként rendszerezték, volt, mikor külön Canis faj volt, de ma már a rendszertani neve is egyértelműen mutatja, hogy legközelebbi rokona (és őse) a farkas.)
physis  
2012. máj. 29. 14:30 | válasz | #54
Dawkins könyveit azért szerettem olvasni, mert a hasonlatai (önző gén) mögött én egy matematikailag tiszta és világos, mély elméletet éreztem. Az "önzés" szó képszerű használatával Dawkins szerintem valami matematikai, statisztikai vagy populációbiológiai fogalmakra, matematikai tételekre akar utalni, szóval szerintem ő ezzel egyszerűen csak röviden utal egy csomó matematikai törvényszerűségre, hiszen egy népszerűsítő könyvben nem is tehetne másképp.

Az a különös, hogy a tiszta matematikai alapokra sok olyan emergens jelenség tud ráépülni, ami a szemlélet számára meglepő. Lynn Margulis életútja érdekes történet volt. Nem tudom, de úgy képzelem, hogy sajnos ezeket az emergens jelenségeket előre nehéz lenne megjósolni, evolúciószimulátorral meg szerintem csak korlátozott mértékig lehet "előre" kutatni, mert a valós fizikai közeg mindig nyitottabb, mint amire a virtuális modellek, szimulációk képesek.

Talán ezért lehet az, hogy volt néhány olyan elmélet, amelyek eredetileg az evolúcióelmélet valamiféle "riválisaként" vagy legalábbis "revíziójaként" indultak, és végül az elmélet szerves részéve váltak. Pl. az, hogy legalábbis egyes sejtszervecskéknek önálló múltjuk van egy valamikori független léttel, az annak idején meglepő felfedezés volt, úgy tudom, előre nem számítottak rá, Lynn Margulis pedig pályája elején eléggé nehéz fogadtatással szembesült, amíg nem volt meg az első kísérleti bizonyíték. Utólag azonban lehet, hogy beilleszthető a Dawkins által népszerűsített tiszta matematikai elmélet keretei közé is, mint valamiféle abból eredeztethető emergens jeneség (nem tudom hol tartanak). Mindenesetre az ilyen emergens jelenségeket szerintem nehéz előre megsejteni.
NEXUS6  
2012. máj. 29. 10:29 | galéria | válasz | #53
Az élet tényleg arról szól, hogy a lények gyak kölcsönösen kihasználják egymást.

De, ha esetleg tényleg találnak rá bizonyítékot, hogy a Földön a Gaia nevű lény tényleg a növénytakaró maga, ami egy nagy hatalmas összefüggő tudattal rendelkező organizmus, és gyak ő alkotja meg a lényeket, akár bennünket is, mint ilyen kozmikus spóratokot. Azonban ettől még a mi önmeghatározásunk szintén érvényben marad. Ezek szerintem nem kizáró dolgok. Olyan, mint a kvantumosság a részecske és hullámtermészet egyidejűsége. Meg ugye a tudomány is ezer féleképpen látja az embert magát, máshogy a fizikus, a biológus, a kémikus, a társadalomtudós, meg persze máshogy az átlagember. Mindegyik érvényes kép.

Dawkins is ugye ilyen alternatív nézőpontként ajánlotta az önző gén perspektíváját.
Ha megtalálnánk a növényekben Gaiat valójában semmi nem változna, mindenki ugyan úgy élné a kis életét, csak max megjelennének a speciális Gaia kutatók.

Érdekes módon itt beindult a vita, hogy evolúció, vagy nem evolúció esetleg intelligens, vagy unintelligens tervezettség.
Szerintem ezek sem egymást kizáró nézőpontok. Talán egyfajta képesség, kultúráltság kell ahhoz, hogy valaki akár egyszerre többet is értelmezni tudjon. Mint a Necker-kockácán, az embereknek általában nehezére esik a nézőpontokat váltogatni. Egyszere a kettőt pedig biztos senki nem látja.
:)
NEXUS6  
2012. máj. 29. 10:11 | galéria | válasz | #52
Tényleg zavaró, hogy nem tudod értelmezni amit írtam.

Mondom mégegyszer érthetően: NEM KONTEÓZTAM! Leírtam, hogy van egy sci-fi ötletem.
A sci-fi pont ilyen dolgokról szól, mint írtam. Olyan eseményeket, jelenségeket kapcsol össze, amelyek között nincs ismert tudományosan elfogadható kapcsolat. Ettől sci-fi.
Pl. Han Solo bemegy a kocsmába a Tatooinon. Lehetséges, hogy lesz ilyen ember a jövőben? Igen. Lesz egyáltalán kocsma a jövőben? Nagyon remélem. Lehetséges, hogy van valahol egy kettőscsillag, ami körül van egy földszerű bolygó? Már találtunk hasonlókat. Az ember el fog oda jutni? Na ezt viszont nem tudjuk, meg jelenleg még nem is valószínű, mert nem találtuk még ki a csillagközi utazás eszközét, pedig a SW tele van ilyen szerkezetekkel. Hát kérem ettől sci-fi.

Meg az is amit írtam. Nem csúsztatás, nem homályos utalgatás, nem mismásolsás, szarkenés, faszkodás, hanem mint írtam: SCI-FI.
Sajnálom, hogy mint Móriczkának neked mindenről ugyan az jut az eszedbe, de ez Móriczka esetében legalább valami értelmes dolog, te meg rögtön nekiállsz konteózni.

Capisco?
2012. máj. 29. 02:11 | válasz | #51
Csak elkezdődött! Sőt, valószínűleg az én hibámból! Bocsássatok meg!
2012. máj. 29. 00:15 | válasz | #50
Tényleg zavaró, hogy felteszel egy megállapítást, és rögtön utána egy hozzá nem tartozó következő állítást támasztasz vele alá. Ez tipikusan a konteósok és ezotériások módszere, amivel hülyére veszik az embereket. Egyszerűen nem tudom tisztelni azokat az embereket, akik így érvelnek.
2012. máj. 29. 00:10 | válasz | #49
"A kutyás példád is az evolúciót cáfolja.
6000 év is kevés volt, irányított módon, hogy a kutyát annyira eldeformálják, hogy képtelen legyen szaporodni a farkassal. "

Amúgy a kutyák nem feltétlenül a farkastól származnak, hanem a sakál a valószínűbb (nádi farkas, toportyán). A kutyafélékhez tartozik mindkettő. Csak a pontosítás kedvéért.
Ausztráliában a sok kutya, aki kóbor életmódra váltott sokkal inkább hasonlít az eredetihez.
2012. máj. 28. 23:29 | galéria | válasz | #48
"Jelentéktelen különbségek okozzák az eltérést DNS-edben."
Olyan olyan "jelentéktelen különbségek" okozzák az eltérést pl. a csimpánzok és emberek között is, sőt, az összes élőlény között is. Ilyen "jelnetéktelen különbségek" a te fejedben léteznek, a valóságban nem. Különben nem lenne ilyen változatos az élővilág, nem lenne annyi hasonlóság bizonyos fajok között (már amennyire lehet ilyen szempontból határt húzni). És erre rohadtul nem magyarázat, hogy "Isten miért ne használta volna föl a korábbi tapasztalatait", mikor ott van előtted minden bizonyíték a mutációkra és a szelekció törvényszerűségére is.

"A kutyás példád is az evolúciót cáfolja.
6000 év is kevés volt, irányított módon, hogy a kutyát annyira eldeformálják, hogy képtelen legyen szaporodni a farkassal. "

Ha nem lett volna kevés a 6000 év, akkor lehetne gyanítani, hogy valaki vagy valami beleszólt az evolúciós folyamatba. SZerencsére a kutyák pontosan úgy változtak, ahogy az evolúció "megengedi". Emlősök evolúciójánál millió évekről beszélünk, és nem azért, mert akkor "hátha történik" valami. Egy kis logikát próbálj alkalmazni. Ha a kutyák 6000 év alatt ennyit változtak, milyenek lesznek 60000, meg 6000000 év múlva?
(mellesleg, megnézném hogy párosodik pl. egy tacskó a farkassal xD ).
2012. máj. 28. 19:25 | válasz | #47
2012. máj. 28. 19:15 | válasz | #46
csak feltűnt a közted és az ismeretlen közti stílusbeli hasonlóság.
2012. máj. 28. 19:07 | válasz | #45
Csak fikázásra telik a nagy okosságodból?
2012. máj. 28. 18:42 | válasz | #44
Tau nem te okoskodtál ennél a cuccnál is? link
2012. máj. 28. 13:01 | válasz | #43
itt is volt egy kisebb flame
http://ize.hu/comments.php?post_id=21563
physis  
2012. máj. 28. 12:36 | válasz | #42
Nekem a spóra (spóratok)-gondolatod tetszett, nem is csak szószerint értve, hanem azért is, mert hasonlít néhány korábbi olvasmányélményemre (agyag "bootstrap" fázis, Dawkis "túlélőgép" hasonlata). Ahogy én kivettem, néha nehéz megmondani, ki kinek is a "túlélőgépe".
NEXUS6  
2012. máj. 28. 11:02 | galéria | válasz | #41
Tévedsz, nem mindenkit tartok magamnál hülyébbnek!


Amúgy édeske, hozzád meg a ki a kispöxöm kiszólt? Nem mellesleg leírtam az elején, hogy most sci-fizek, szal tudtommal nem valakivel szembe írtam bármi véleményemet, csak úgy elsűlt a zagyam.

Köszi, hogy pünkösd alkalmából rögtön nekem támadtok! Mi ez valami antitrollnap, kiadta a pappbácsi a templomban, hogy a mai napon mindenki szóljon be egy trollnak?

Fasz!

2012. máj. 28. 10:30 | válasz | #40
"Ha nem lenne jelen a legkisebb mértékben sem, akkor minden ember és minden egyéb élőlény 100% ugyanúgy nézne ki mint a szülője. Ugye ez nem így van? Nem értek hozzá semmit. "

Ha nem értesz hozzá semmit, akkor lehet utána kellene nézned pár dolognak. Nem kell vakon hinni a tudomány mai álláspontját.
Az, hogy nem 100%-ig úgy nézel ki, mint a szüleid, az nem evolúció. Jelentéktelen különbségek okozzák az eltérést DNS-edben.

A kutyás példád is az evolúciót cáfolja.
6000 év is kevés volt, irányított módon, hogy a kutyát annyira eldeformálják, hogy képtelen legyen szaporodni a farkassal.
Eltudod képzelni, hogy a kutyát, addig tenyésztik, amíg egyszer csak megjelenik az agancsos agár?
2012. máj. 28. 00:25 | galéria | válasz | #39
Mindig ezt csinálja. Az ilyen emberek az internet árnyoldalai. Google mindenre, aztán leírják az okosságot. Azért nem konkrét választ írnak, mert az nincs a wikipédián, a yahoo answeren pedig túl sok idõ, amíg válaszolnak.
2012. máj. 27. 23:35 | válasz | #38
Te ugyanolyan troll vagy, mint TUTANGWU, csak körmönfontabb.

Soha nem tudtem tisztelni azokat az embereket, akik modoroskodnak, miközben folyamatosan csúsztatnak, úgy válaszolnak másnak, hogy ez nem is volt állítása a másik embernek.
2012. máj. 27. 23:25 | válasz | #37
na azért annyira hülye nem vagyok. itt van sanyo piaci panel 17%-kal. az 50 fokon még mindig 15.66% gyakorlati termelés. de nem hiszem, hogy ezek a különbségek olyan lényegesek, az árak úgyis kwh-ra vannak normalizálva, némi prémium felárral.
2012. máj. 27. 23:25 | válasz | #36
"A növényeket primitívnek tartottuk eddig, mert nem mozognak és nincs idegrendszerük. Ezek szerint nem is kell nekik ilyen."

Zagyvaság két logikailag össze nem függő jelenségnél párhutamot vonni, hogy megalapozottnak tűnjön a harmadik hipotézisünk.

Ezt csak hülye emberekkel lehet eljátszani, ezért kelleme lrszoknod róla. AMikor téged olvaslak, mindig az az érzésem, hogy magadon kívül mindenkit hülyének nézel.
2012. máj. 27. 23:16 | válasz | #35
igen is meg nem is. a termelt energia egy részét közvetlenül használod, a maradékot az akksikba azért 90% felett nyomja be egy modern töltésvezérlő. esetleg csontra töltés közelében megy 90% alá. ha azt mondom 2/3 energia megy az akksik felé és 95% vezérlő dc-dc van, akkor 12.5%-ból: 0.0425 + (0.0825 x 0.9 x 0.95) = 11.3%. még mindig nem 10% alatti. de azért okos fogyasztással meg némi hűtéssel "sokat" lehet ezen tornászni felfelé.

elvileg lifepo akksikat valami nagyon kevés veszteséggel lehet tölteni, de azok aranyárban vannak és az újrahaszonsításról még nem sokat hallottam.

mindazonáltal inkább a visszatáplálás van favorizálva (nem általam), ahol csak az inverter vesztesége van. erre azt szokták írni 95% körüli a hatásfok, az még mindig 11.875%.

persze ez kevésnek hangzik, de hőerőműben meg 40% x 0.9 (hálózati veszteség) = 36% hatásfokkal gyártunk áramot szennyező módon és brutál energiasűrűségű alapanyagból. azért az, hogy egy üveglap kiterjedésben tisztán megvan ennek a harmada szerintem annyira nem rossz.

persze tök mindegy, a gépeink elpazarolják akárhonnan van.
2012. máj. 27. 22:55 | válasz | #34
a napelem egy csoda. gyakorlatilag egy vacak kis üveglapra ragasztott szilícium, és csak nyomja az energiát 20-30 évig. persze semmi sem egyszerű, de a hőerőmű + távvezeték ezerszer komplexebb, mint a panel meg valami akksi. persze, drágább mint a fosszilis égetése. talán soha nem is lesz olyan olcsó, bár ehhez leginkább a tárolásban kéne egy komolyabb (mondjuk költségeket 1/5-re csökkentő) áttörés. persze begyűjteni a co2-t se lenne olcsó, de azt nem látja senki, tehát no problem. ugyanígy a többlethő sem jelentkezik a megújulónál, azt is nehéz lenne neutralizálni.

a "gyártásilag környezetszennyezőnek tűnik" alatt mit értesz?

itt van amúgy mindenféle tech összehasonlítás. persze ezek labor körülmények meg részben lencsével fókuszáltak stb.
2012. máj. 27. 22:51 | válasz | #33
Napelem másik nagy hátránya a szolár parabolákkal szemben, hogy azok könnyebben forgathatók és plusz teljesítményt nyúlt ha azt a nagyon kevés áramot befektetik és mindig a megfelelő irányba forgatják. Végülis egy nap csak 1x kell körbe fordulni és akkor mindig a napra néz. Ha egy tetőt bevon valaki napelemmel, azt nem fogja mozgatni, vagy csak nagyon nagyon drágán a méretei miatt.
Mindkettő közös hátulütője, hogy melléjük még akkumulátorok is kellenek és valami vezérlés ami össze fogja a rendszert. Máskülönben abból a tizenpár százalékból még a fele sem fog akkor termelődni amikor fel is használnád éppen. Kivéve ha van valamid ami egész nap megy és elviszi az egész termelését. Az akkumulátorok szintén nem 100% hatásfokúak. A rajtuk lévő veszteséget mire levonod, már 10% se lesz a legjobb napelem.

@Tau Tang Wou: Az evolúció magyarra fordítva, fejlődést, változást jelent. Ha nem lenne jelen a legkisebb mértékben sem, akkor minden ember és minden egyéb élőlény 100% ugyanúgy nézne ki mint a szülője. Ugye ez nem így van? Nem értek hozzá semmit. Egy darab Darwin könyvet nem olvastam. A nevét hallottam már, illetve hallottam az evolúcióról. De még ilyen tudatlanul is elég egyértelmű, hogy változnak a dolgok. Talán a legközelebbi példa a kutyák. Keresztezéssel olyan retardált kinézetű fajokat tudnak létrehozni ami biztosan nem létezett azelőtt. Nos igen, a fejlődés/változás mehet mindkét irányba.... De ennél többet nem jelent. Mellé Istenhívő vagyok. Nem tudom ez számít-e. Csak gondoltam ez jó ellenpélda, ha továbbra is a sötétséget próbálnád bele magyarázni. Nem tudom végülis te miben hiszel, miért tartod annyira kizártnak az evolúciót. Nem olvastam a mások által emlegetett trollharcot :) Szerintem a kettő jól megfér egymás mellett. Az evolúció elmélet semmilyen mértékben nem zár ki más elméleteket. Csak kiegészíti és azt mondja, hogy igenis van fejlődés és nem csak copy copy copy copy megy millió éveken át.
2012. máj. 27. 21:16 | válasz | #32
Ja értem. Nem tudom, nekem még mindig drágának, soha meg nem térülőnek, nem hatékonynak és gyártásilag környezetszennyezőnek tűnik a dolog. De nemrég megfigyeltem ezeket a Szolár Parabolákat kertes házban, közintézmény tetején, stb. Utánaolvasva értelmesebb dolognak tűnik.
2012. máj. 27. 21:09 | válasz | #31
oké, a 17% kis túlzás volt. itt van egyik kupac datasheet, ebből elsődlegesen 14,5% jön le, viszont üzemi körülmények közt (50 fok) ez inkább 12,5% lesz.

itt van olcsósított kivitel, itt a 240w-ost számolva max 14.91%. azért max, mert ez a cella hatásfokból van számolva, és nem 100% a cellák általi fedés.

bevallom őszintén, eddig nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget a hőmérséklet koefficiensnek, pedig kellett volna.
2012. máj. 27. 20:36 | válasz | #30
Különösebben nekem sincs kedvem az értetlenkedésedet hallgatni.

Meg nekem olyan mindegy, hogy jól érzed magad a darwinizmus által generált sötétségben.
2012. máj. 27. 20:09 | galéria | válasz | #29
Nem írtam olyat, amit most másképp gondolnék. Csak téged akartalak észhez téríteni, nem sikerült, úgyhogy nincs mire büszkének lennem.
Mondanám, hogy idézz, mostmár végre időm is lenne rá, de nem hiszem, hogy itt sok embert érdekelne, nem szeretném miattad ezt a hírt is széttrollkodni.
Ha tudsz végre bármi használható érvet a tudomány álláspontjával szemben, akkor ott is folytathatjuk nyugodtan, de ha azok is olyan szintűek, amiket eddig írtál, hagyjuk inkább. :)
2012. máj. 27. 19:51 | válasz | #28
Bocsika, csak kicsit trollkodtam...
2012. máj. 27. 19:39 | válasz | #27
Én nem lennék büszke arra, amit ott műveltél.

Idézzek tőled?
2012. máj. 27. 19:23 | galéria | válasz | #26
Hagyd, majd abbahagyja. Mi több mint 900 hozzászóláson keresztül próbáltuk megértetni vele, miért beszél hülyeségeket.
2012. máj. 27. 19:21 | válasz | #25
Persze Stirling akart lenni, csak elírtam. :D
2012. máj. 27. 19:20 | válasz | #24
"a bolti (nagy) napelemek már rég 15% körül vannak, a jobbak 17% körül."
Mennyire biztos és/vagy van erre forrás, ahol esetleg gyártó/típus is szerepel? Csak azért kérdem, mert elkezdtem olvasgatni egy csomó anyagot a Sterling motorral kapcsolatban és ott és máshol is szerepelt a Napkohó, alias Szolár Parabola mint a napelemeknél sokkal hatékonyabb dolog, és ott a legjobbakra írtak 10% hatékonyságot. Viszont az egy régebbi anyag volt 2009-ből.
2012. máj. 27. 19:13 | válasz | #23
Fejezd már be ezt a trollkodást!
2012. máj. 27. 19:09 | válasz | #22
Az értelmetlen trollkodást! Kérlek ne tedd!
2012. máj. 27. 19:05 | válasz | #21
Csak várd ki a végét. :)
2012. máj. 27. 19:02 | válasz | #20
Mit akarok elkezdeni?
2012. máj. 27. 19:02 | galéria | válasz | #19
pont, hogy nem. :)
2012. máj. 27. 18:53 | válasz | #18
Most megint el akarod kezdeni itt is? Mekkora troll vagy már!!!
2012. máj. 27. 18:14 | válasz | #17