2012 március 6-án a CSBA (Center of Strategic and Budgetary Assesments ~ Stratégiai és Költségvetési Befektetések Központja) egy elemzést tett közzé felhívva a figyelmet az amerikai hadsereg szárazföldi harcjármű fejlesztéseinek kihívásaira.
Hirdetés
A CSBA egy független elemzőcsoport, hasonlókból pont 12 egy tucat az Egyesült Államokban és annak határain túl, ám mégis megéri gyorsan átfutni a mindössze 22 diából álló prezentációt, ugyanis egy újabb figyelmeztető jel, arra, hogy milyen trendek várhatóak a közeljövő harcterein. A fő problémakör, amire koncentrálnak a szerzők az amerikai hadsereg egyre inkább elöregedő harcjárműparkjának jövője. Az US ARMY (az amerikai szárazföldi hadsereg) két fő nehéz járműve az M1 Abrams harckocsi, amit az 1970-es években terveztek, és az M2/M3 Bradley lövészpáncélos és páncélozott felderítő harcjármű család, amely története még régebbre nyúlik vissza. Ezeket egészítik ki a Stryker gumikerekes és M113 lánctalpas páncélozott szállító harcjárművek, illetve a HMMWV és MRAP terepjárók.
Bradley harcjárművek 2004-ben Irakban - klikk a nagyobb képért
A hadsereg évtizedek alatt immár dollár százmilliókat költött egy egységes harcjárműcsalád, az FCS (Future Combat System ~ Jövőbeni Harci Rendszer) keretében, ám ez az ambiciózus program a gigászi költségek (egyes számítások szerint bő 130 milliárd dollárba fájt volna a program az amerikai adófizetőknek) miatt végül el lett kaszálva. Jelenleg az M2/M3 család leváltása van csak napirenden az GCV (Ground Combat Vehicle ~ Szárazföldi Harcjármű) program keretében, illetve az M113 az AMPV (Armored Multi-Purpose Vehicle) programban.
Tengerészgyalogos AAV-7 demonstrálja kétéltűségét - klikk a nagyobb képért
Az USMC (az amerikai tengerészgyalogság) szintén hasonló cipőben jár. A meglehetősen koros AAV7 kétéltű járművükön túl a LAV-25 gumikerekes páncélozott személyszállító járműveiket is lecserélésre szánják, de az M1 Abrams náluk is marad a frontvonalban, váltás nélkül. Az AAV7 utódja már csaknem készen volt, az EFV (Expeditionary Fighting Vehicle ~ Expedíciós Harcjármű) program azonban ugyancsak túlzott ambíciók áldozata lett. A tengeren hajókkal versenyző, szárazföldön pedig teljes értékű lövészpáncélos túl drágának bizonyult és a kukába került, miután 3 milliárd dollárt költöttek a kifejlesztésére. Utódját most fejlesztik, és kulcselvárás, hogy a darabára feleannyi legyen, mint az EFV-nek lett volna, vagyis ne legyen drágább 10-12 millió dollárnál. Persze mint minden újrakezdésnek, ennek is ára van: az AAV7-eseket fel kell újítani (darabonként 2-3 millió dollárért), hogy kihúzzák, amíg a váltás elkészül, valamikor 2020 körül.
Az EFV vesztébe rohan: hiába felelt meg az elvárásoknak, a 25 csomós (~60km/h) tengeri sebességének ára túl magas volt - klikk a nagyobb képért
Mindkét haderő lecseréli továbbá hosszú távon a HMMWV és MRAP terepjáróit is, várhatóan az új, JLTV (Joint Light Tactical Vehicle ~ Közös Könnyű Taktikai Jármű) járművekre. Ám a fent említett programokban közös, hogy mindegyik jelenleg még az előzetes kiválasztás embriófázisában leledzik, tehát van már egy többé-kevésbé kialakult kép, hogy mit várnak el, ám határozott, kiválasztott verzió nincs. Ha eljutnak oda, akkor ott már nehéz változtatni az elképzeléseken, de legalábbis extra költségekként fog jelentkezni.
A Lockheed Martin cégcsoport JLTV proto-járműve - klikk a nagyobb képért
Ami bizonytalanná teszi a választást az a ködös jövő. Nem lehet bizonyosan látni, hogy milyen hadszíntereken, milyen ellenfél ellen fognak harcolni az amerikai katonák az elkövetkezendő 10-20 évben, márpedig ezeknek a járműveknek még annál is tovább kell szolgálniuk, várhatóan 2030-2040-og, de akár még azon is túl. Ennyire előre látni a mai világban pedig nem lehet, aki mást állít, az illúziókat kerget. Ami viszont biztos, hogy az Egyesült Államok védelmi kiadásait megvágják, alaposan.
A jövő pedig ugyan nem előre látható, de a várható nehézségek, lehetőségek bizonyos szintig előre sejthetőek, így tehát ezekre fel lehet készülni. Az elemzés hét fő pontban határozza meg azokat az elemeket, amiket figyelembe kell venni a jövőbeni harcjárművek tervezésekor és kiválasztásakor, és kihangsúlyozza, hogy pesszimistának kell lenni, a kellemes meglepetésekre nem lehet építeni. Itt egy pillanatra álljunk meg: mégis milyen kellemes meglepetésekre építettek eddig?
Nos, az igazság az, hogy nagyon is sokfélére. Az FCS program eredetileg például roppant könnyű járműveket vizionált, a védelemről pedig kis méretű elhárító-rakéták gondoskodtak volna. Csakhogy ez a program sem volt képes fából vaskarikát csinálni, a kellő szintű védelmet nem voltak képesek biztosítani, így végül ezt az elképzelést (bő négy évnyi fejlesztés után) sutba vágták, vele együtt pedig az egész addigi jármű-koncepciót. Új, hatékonyabb fegyverekre vágytak, amelyek kvázi hálózat-alapúan megreformálták volna a harcérintkezést.
Az FCS programban vizionált Bradley utód fantáziaképe
Szemben a jelenlegi trenddel, amikor igazából a frontvonalban lévő egységek magukba foglalják a felderítést és a csapásmérés eszközeit is, egy olyan megoldás körvonalazódott, ahol az első vonal feladata csak az ellenség felderítése, a tűzerőt a második - harmadik vonalban, viszonylagos biztonságban lévő nem páncélozott járművekre telepített rakéták adták volna. Az összetett rendszer előnye, hogy a felderítésre optimalizált járművek kicsik és nehezen felderíthetőek (divatosan: "lopakodók") lehetnek. Nincs akkora szükség nagy tűzerejű fegyverekre rajtuk, mert ha felderítik a célpontokat, rövid idő alatt a 10-20 km-el hátrább elhelyezkedő egységek által indított eszközök precíziósan irányított lövedékei végeznek velük. Irak és Afganisztán tapasztalatai alapján viszont ez a rendszer életképtelen lenne; nincs biztonságos terep és nincs könnyen felderíthető, éles határokkal körberajzolható célpont sem.
Ilyen nagy erejű IED ellen aligha véd bármilyen páncélzat
A hét trend
1.: A kard és pajzs versenye tovább folyik
Ez az egyik legkritikusabb pont. Hiába születnek egyre hatékonyabb páncélzatok, aktív és passzív védelmi eszközök, velük együtt fejlődnek a fegyverek, amelyek a "sebezhetetlen" harcjárműről szőtt ábrándokat kíméletlenül tépik szét. Az iraki és afganisztáni harctéren pedig rövid úton bebizonyosodott, hogy az új támadási formák elleni védekezés és ellen-tevékenység mindig lassabban és drágábban kivitelezhető, mint ahogy arra a támadók újabb válasza megérkezne. Még az elszigetelt gerilla-erők is képesek versenyre kelni a legmodernebb védelmi rendszerekkel, ráadásul sokszor nagyon találékonyan és mindig sokkal olcsóbban, mint amennyibe az ellene való fellépés kerül.
Egy tengerészgyalogos LAV-25. Az orrán lévő fehér dóm rejti a Warlock zavarót, amely elsősorban a mobil, másodsorban a rövid hatótávolságú rádiók jelét fedi el
Egy példa: az IED-k (improvizált robbanóeszköz) legnépszerűbb beindítási módja az volt, hogy egy mobiltelefont kötöttek rá a gyújtószerkezetre, majd feltárcsázták a mobilt és a hangszóróra kötött gyújtószerkezet berobbantotta a bombát. A szövetséges járműveken ezért elkezdtek felszerelni olyan zavarórendszereket, amelyek a mobiltelefon hálózat hullámhosszán működve elnémította a telefonokat. A rendszer se nem volt olcsó, se nem terjedt el gyorsan, de amikor a gerillák rájöttek a működési elvére, egyszerűen áttértek más megoldásra, például sima rádió adó-vevőre, vagy telefondrótokból eszkábált távirányításra.
2.: A katonák életének védelme egyre hangsúlyosabb
A jelenlegi helyzetben a katonák élete kiemelt fontosságú, ám a védelem biztosítása egyre több és több pénzt emészt fel. A háttérország elvárja, hogy a távoli vidékeken harcoló alakulatok megkapjanak minden lehetséges eszközt, amely a biztonságukat szolgálja, és ennek költségei bizony exponenciálisan emelkednek.
Egy összevetés hogy mennyibe került egy katona felszerelése (felső sor), illetve mennyi volt a halálos áldozatok aránya a sebesültekhez képest (alsó sor) a II. világháborúban, Vietnamban, Irakban, és várhatóan mennyi lesz a közeljövőben
Egy sima HMMWV terepjáró mintegy 60 000 dollárba kerül, páncélozott változata pedig hozzávetőleg háromszor annyiba. Egy MRAP aknabiztos kialakítású jármű (az MRAP egy gyűjtőfogalom az ilyen aknarobbanásra felkészített járművekre) pedig alsó hangon is közel fél millió dollár. Az amerikai fegyveres erők több, mint 43 milliárd dollárt költöttek MRAP járművekre, miután az útszéli improvizált bombák egyre több halálos áldozatot okoztak a HMMWV terepjárókon közlekedő katonák között.
IED által elpusztított HMMWV. A jármű végén lévő két fehér rúd IED zavaró antenna, de ezek sem tudták megmenteni. Ilyeneket látva nehéz nemet mondani arra, amikor a hadsereg MRAP járművekre kér pénzt
Ez a tendencia nem valószínű, hogy megfordul, és ezt szem előtt kell tartani a jövőbeni járműveknél is, amely viszont egyben egyre drágább járműveket jelent.
3.: A partnerek növekvő fontossága
Ez a rész ügyesen megfogalmazva azt takarja, hogy helyi erőkre, illetve partner országok katonai erejére kell(ene) támaszkodni a saját haderő helyett. A fentiekből kiderül, hogy szárazföldi haderőt (és azok harcjárműveit) egy távoli harctérre küldeni bizony roppant költséges, és morális problémákkal jár. Tehát minden szempontból üdvösebb lenne, ha a saját erők helyett/mellett helyi csoportok illetve baráti országok haderejére támaszkodnának. Ez a doktrína nem új, sőt, igazság szerint jelenleg is ezt alkalmazzák Irak és Afganisztán esetében, ahol például a helyi biztonsági erőkkel és hadurakkal együtt járőröztek/járőröznek az amerikai katonák.
Az afgán hadsereg katonái tárgyalnak törzsi vezetőkkel, miközben a háttérben amerikai katonák figyelnek
Ezzel azonban van két probléma. Az egyikről említést is tesznek: a partnerség jegyében fegyvereket és járműveket is átadnak a baráti erőknek, igen ám, csakhogy az amerikai fegyver és hadiipar jellemzően bonyolult és drága eszközöket gyárt - hiszen ilyesmiket igényelnek tőlük az amerikai fegyveres erők. A partner csoportoknak viszont ezeket átadni egyfelől biztonsági okokból nem lenne bölcs (hiszen azok az ellenség kezében landolhatnak, ahogy arra számtalan példa is van), másfelől pedig nem is felelnek meg az ő igényeiknek és képességeiknek.
Az afgán hadsereg és teherautói - klikk a nagyobb képért
A másik problémáról már nem tesznek említést, de kétségkívül ott bujkál: a megkérdőjelezhető bizalom a partnerekben. Mind Irakban, mind Afganisztánban jelentős mennyiségű amerikaiak által biztosított fegyver került amerika-ellenes erők kezébe, továbbá komoly probléma, hogy olykor az ellenség érzelműek éppenséggel ellenük fordulnak, vagy öngyilkos akciókat hajtanak végre miután beépültek helyi erők közé. Ez pedig tovább rontja a partnerek és az Egyesült Államok közötti együttműködés körülményeit.
A gyártónak az az érdeke, hogy megvegyék tőle az új cuccokat. Majd hülye lesz megmondani, hogy mik a gyenge pontjai a rendszernek. Legfeljebb majd jó sok pénzért továbbfejleszt.
Hásznyszor kell még ezt a marhaságot cáfolni? A Hidegháború legsötétebb éveiben volt 12% körüli. A HH után volt olyan év, amikor a 4%-ot is alig érte el a DoD költségvetése GDP arányosan...
Csak mert az új gyártók nem tudnak betörni a piacra, a régieknek meg az az érdeke, hogy a régi xarokat sózzák rá újra meg újra a kormányzatra.
Nem, a gyártók érdeke pont az, hogy újabb és újabb fegyverrendszereket fejlesszenek ki és azokat a hadsereg megrendelje. A probléma ott van, hogy sokszor nem alátámasztható az elv, ami alapján meghatározzák, hogy mely rendszerek kerülnek rendszeresítésre, és melyek nem.
Amerikával kapcsolatban elég ellentmondásos a kép. Az általad leírtakat én a következőkkel egészíteném ki.
Figyelembe kell venni, hogy az, hogy ők tényleg kontrollálni akarják az egész világot oda vezet, hogy a külügyi kérdések belügyivé válnak, és az amerikai politikai, gazdasági kérdések pedig a világ bármely részét érintik. A globalizáció azt jelenti, hogy Amerika tudatosan hozott létre olyan rendszert, amiben ezek a folyamatok szabadon tudnak megnyilvánulni (lásd liberális nemzetközi gazdasági rendszer), most viszont, hogy Amerika gyenge, az ő gyengesége, az ottani folyamatok rávetülnek a világra, mérgezik a nemzetközi politikát és a gazdaságot.
Konkrétan a hadviselésnél, konfliktus kezelésnél egyrészt a xar gazdasági helyzetük miatt a nem hagyományos hadviselési formákat egyre inkább előtérbe helyezik, lásd diverzáns/kommandós akciók aka. különleges erők alkalmazása. Az ellenséges politikai erők vezetőinek célzott likvidása fizikailag, vagy más eszközökkel, stb.
A másik oldalon meg ott van, hogy a II. VH alatt megerősődőtt katonai szektor iszonyat módon ráül a központi költségvetésre és nem ereszti, a mai napig 10% körüli az amcsik GDP arányos katonai költségvetése!!!!! Ez azért gáz, mert eközben a nagy katonai gépezet meg mégsem tűnik túl hatékonynak. Legalább is amennyit ráköltenek annyira nem az. Csak hogy nem is ez a cél. A pénzből bizony emberek gazdagodnak, erről szól a dolog. Mondva csinált konfliktusokat folytatnak, amiket olyan fegyverekkel kell megvívniuk a katonáknak, amelyek nem hogy nem szakmailag a leghatékonyabbak, de még csak nem is a költségek szempontjából, hanem egyszerűen csak olyan fegyverek ezek, amit a húsosfazékhoz közel álló nem teljesen tiszta viszonyok között született állami megrendeléseken meggazdagodott üzletemberek a kezükbe adnak. A háború valójában csak ezen fegyverek marketingje, a hősi halott, meg csak egy kötelező feszültségkeltő elem a fegyvereket hirdető reklámfilmben, amit a média van szíves ingyen leforgatni.
A gond az, hogy ez a rendszer önpusztító. A hidegháborúból itt maradt őskövületek irányítják Amerikát és marhára nem tudnak lépést tartani a kor kihívásaival. Van fegyverkezési verseny? Van. Elsők ebben az amcsik? Igen. Rendszeresíteni fogják ezeket az eszközöket? Nem! Csak mert az új gyártók nem tudnak betörni a piacra, a régieknek meg az az érdeke, hogy a régi xarokat sózzák rá újra meg újra a kormányzatra.
"A harckocsi továbbra is az első számú szárazföldi tűzerő a hadseregekben."
Naaaaa, ne máááááá'... Cifu... :D
Támadóerő az igen, elsőszámú? Igen! Tűzerő is, no de elő számú??? :D Attól bizony messze áll... :) Nem felejtettél ki valamit? A tűzerő nevű dologra külön szakosodott fegyvenem van. ;)
Az a gond, hogy a jelenlegi konfliktusok ezt a technológiát nem teszik szükségessé. Másrészt nem is segítenék feltétlenül azok megnyerését.
Az oroszok kb egy évtizeddel korábban hagyták abba Afganisztán baxtatását, mint amikor az amcsik nekimentek. Hasonló nagyságú haderővel, hasonló elvek alapján folytatott stratégiával, hasonló eredménnyel. A fejlődés kb annyi, hogy az oroszok 10-20 ezer embert veszítettek, ma meg eddig kb ennek ötödét/tizedét könyvelheti el a koalíció. Ez azonban igazából a katonai egészségügyi rendszernek köszönhető, mert a katonák már nem halnak bele az elvérzésbe, ami régebben a leggyakoribb ok volt, vagy légmellbe. Szomorú, de kb ennyi fejlődés történt a hadviselésben.
Az afgánok persze hullanak, mint a legyek, de azt meg ugye ki nem xarja le nyugaton.
Ehhez másféle fegyverek kellenek, mint az eddigi tipusú hadviseléshez. Egyszerűen csak erről van szó.
Azért jelenleg meglehetősen kevés ország akar lemondani a harckocsiról. Igaz vannak példák, mint például Hollandia, de kétlem, hogy te rájuk gondoltál amikor ezt leírtad. :)
A harckocsi továbbra is az első számú szárazföldi tűzerő a hadseregekben.
Nem lennék meglepve, ha a nagy csinnadrattával végrehajtott "leszerelgetés" meg fegyverzetvisszafejlesztés mögött egy új generációs fegyverzetfejlesztgetés kezdődött volna el.
Nincs "mögött", illetve nem "kezdődött" el. Az Egyesült Államok kb. 25 éve folyamatosan fejlesztette az Abrams különböző utódjait, modernizált változatait, amelyek nem valósultak meg.
Az 1990-es évek végén például egy 40 tonnás prototípust készítettek, ám ez nem valósult meg, az FCS program a közös alváz miatt egy ettől eltérő megoldást vázolt fel a 2000-es évek második felében.
Ehhez képest jelenleg az Abrams helyzete stabilnak tekinthető, jelenleg úgy számolnak, hogy még legalább 10-20 évig rendszerben marad.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
Igen gondolatébresztő a cikk, ahogy összefoglalja a hadviselés egy szeletének jelenét.
Érzek egy kis ellentmondást aközött hogy -- "a katonai kiadások mindig másodrendűnek bizonyulnak a civil kiadásokkal szemben" (ennek többféle változatával találkoztam, köztük egyes nyugati országok feltűnően csökkenő meg "megnyirbált", stb. hadikiadásaival) (aki írta nem a levegőből vette, tehát kb. tényként vagy legalábbis nyomós látszatként fogadható el) -- és aközött, hogy az USA és a vele egy húron pendülő országok egyáltalán nem kíván lemondani a világot dirigáló szerepéről! Sőt, csökkenteni sem kívánja azt, hanem egyre csak nyomul előre. Ehhez két észrevételem lenne:
1.) Csak hab a tortán, hogy a legújabb doktrinájukhoz nem kell harckocsi! A vak is látja, hogy mi zajlik újabban egyre gyakrabban: a belső bomlasztás és népfelkelésnek álcázott ultrafelfegyverzett zsoldosok és lefizetett/megzsarolt belső vezetők felhasználásával megbuktatni a nekik nem tetsző kormányt, és a nálunk jól ismert hazaáruló haddnemondjamkimicsodákat ültetni a nép nyakába, akik aztán eladósítják az országot, tönkreteszik a gazdaságot és végül nyomorba és rabigába döntik a népet, majd kihúzzák alóluk a földjüket, vizüket...
Ehhez másféle fegyverek kellenek, mint az eddigi tipusú hadviseléshez. Egyszerűen csak erről van szó.
2.) Ez a "leszerelünk mert kevés a pénz" tipusú duma valószínűleg porhintés a világ szemébe!
Nem lennék meglepve, ha a nagy csinnadrattával végrehajtott "leszerelgetés" meg fegyverzetvisszafejlesztés mögött egy új generációs fegyverzetfejlesztgetés kezdődött volna el. Ami csak későn fog kiderülni az "ellenség" számára. Hogy ez milyen lesz, azt nehéz megjósolni. Ha tippelgetni kezdek, azt max. sci-fi írói munkásságom újabb szárnybontogatásának lehet csupán tekinteni: pl. önmagukat szaporító gépek (távoli), vagy egymást kisegítő robotok, vagy embereket széjjelrágó férgek vagy rovarok kifejlesztése (nagyon demoralizáló hatású lenne!), vagy horribilis erős mérgű, és kifejezetten emberszag-kedvelő rovarok, stb...
Azt mondtad hogy a németek nem birtak megbirkozni az orosz téllel. Én meg azt mondtam hogy ez bullshit. Azzal nem birtak megbirkozni, hogy amig kilőttek 10 orosz tankot addig azok legyártottak másik 20-at.
Az orosz technikára meg jó hogy kevesebb hatással volt, amig 1 puska jutott 3 katonára addig nem fagyhatott be fejenként 1 puska...
De erről nem akarok vitatkozni. Legyen annyi elég hogy jelenleg amerika tartja megszállva irakot és afganisztánt és nem forditva továbbá Cortezék hódították meg az indiánokat és nem forditva. Majd ha forditva lesz, akkor visszatérhetünk arra hogy a fejletlenebb technologia legyőzi a fejlettebbet.
Amint mondtam, ez maximum akkor lehetséges ha óriási túlerőben vannak.
Leírom, hogy a tél hatással volt a német technikára jobban, mint az oroszra, erre te leírod, a németek nem emiatt vesztettek. Igaz én sehol sem írtam, hogy emiatt vesztették el a háborút, hogy emiatt vesztettek, pusztán, hogy hátrányosabban értintette őket, de oké. A válaszod inkább a kötözködés kategória.
Nem a németeknek nem az orosz tél vert oda. Az vert oda, hogy egyszerre 3 fronton háborúztak igy az erőforrásaik megosztottak voltak, tovább oroszország k.rvára messze volt tehát nagyon megnyúltak az utánpotlási vonalak továbbá belementek a sztálingrádi csatába aminek semmi stratégiai jelentősége nem volt, ámde sokat vesztettek rajta. Ezen felül pedig az oroszok többszörös túlerővel rendelkeztek, igy egy német katona hiába ölt meg 5 orosz katonát mig ő maga is elesett, ha 10 orosz katona jutott 1 németre.
Szóval oroszok nem az egyszerü technika miatt nyertek és még csak nem is a tél miatt, hanem mert kurva sokan voltak. Ez pedig nem technológia probléma, hanem utánpotlás. Ezért irtam korábban, hogy nem az számít hogy mennyibe kerül valami, hanem hogy kinek van több pénze.
Ha neked 10 tankra van pénzed, az ellenfélnek pedig csak 1 tank elpusztitására való bombához van pénze, akkor nem számít hogy neked mennyivel többe került a 10 tank mint a másiknak a bomba, a végén te ott fogsz állni 9 tankkal az ellenfél meg letolt gatyával.
Nézd a 2. vh-ban az orosz tél már önnmagában odavert a technikának. Egyszerűen azért, mert a tervezők azzal nem számoltak. És ez függetlenül attól, hogy melyik félnek mekkora emberanyaga volt, a németeknek okozott nagyobb hátrányt, hiszen az orosz technikára kevésbé volt hatással. Azon nyilván nem fogok vitatkozni, hogy 10 géppuskás ellen hiába áll ki a nyílt hadszintéren 10 nyílpuskás nem fognak győzni. De vannak olyan helyzetek, ahol jócskán van esélyük. És ez azért erről is szól, nem csak arról, hogy X átütőerőt és Y tűzgyorsaságot szembeállítjuk és amelyik jobb az nyer. Erre ékes példa a cikkben is felvázolt dolgok.
"de ha az erőforrások, embereanyag-hadianyag kiegyensúlyozott, nem biztos, hogy a jobb-drágább technológia a nyerő, hiszen erre a történelemben is látunk példát, hogy bizony sokszor a modernebb technológia elbukik a "kőbalta" ellenében"
Ez hülyeség. A történelemben arra van példa, hogy a jobb, drágább haditechnológiát nem lehetett legyőzni "kőbaltával" csak ha óriási túlerő jött azzak a kőbaltával. Ha kiegyensúlyozott volt az ember és hadianyag a háborúzó felek között, akkor bizony a jobb technologia nyert.
A fejlett római haderő 1000 évig volt a világ ura, hiába próbálkoztak a különféle törzsek kőbaltával ellátni a bajukat. De vehetjük a puskás Cortezéket, mennyi ideig is álltak ellen az indiánok? Pedig ott tényleg bőven túlerőben voltak amúgy az indiánok.
A cég szempontjából teljesen indokolt, hogy el akarja adni a zavaróját. A gyenge pont - szokás szerint - az állam részéről adódik, akinek ugyan lenne pénze szakértőket fogadni, megnézni a gyenge pontokat, de egyrészt a hivatalnok/bizottság nem a saját pénzét költi, másrészt neki csupán annyit adnak ki feladatnak, hogy védje meg a katonákat a mobiltelefonos robbantásoktól. Megoldotta, nem? Ezután az illetékes politikus nyugodtan kiállhat a választók elé, és elmondhatja, hogy ezt meg ezt tettem a katonák védelmében.
Az, hogy ezután más eszközökkel gyilkolják, nem szorosan ide tartozik.
Nem tudom miért lenne paranoia. :) Ha valaminek hatékonynak kell lennie, akkor annak a hatékonysága nem akkor dől el, amikor a prezentáció a költségvetésről szavazó kongresszus előtt lemegy, hanem akkor, amikor a hatékonyság valóban tesztelésre kerül: a harcmezőn. Ha pedig harcmező, akkor ott ugye van ellen fél is, akinek van agya és megpróbál túljárni az eszünkön. :) Ebből egyenesen következik, hogy a lehető legtöbb dolgot meg kell vizsgálni, mielőtt elköltünk dollármilliárdokat valamire. PL az előzőekben említett mobiltelefon zavaró készülék, hát az a hülyeség csúcsa. Nem jutott eszébe senkinek, hogy áttérnek más rendszerű gyújtószerkezetre és kalap? Gyanítom, volt akinek eszébe jutott. Hiszen a eléggé egyszerű az ügy. Csak épp a mobiltelefonzavaróval a költségvetésből le lehetett húzni pénzt. Igaz valós értelme, haszna nem volt, mert az ellenfél szinte azonnal kikerülte alternatív gyújtószerkezetekkel. Hozzteszem, nem vagyok hadimérnök. De ilyen idióta ötletet még én sem javasoltam volna.
"Inkább azt az analógiát próbálnám felhozni, ha van egy új ötlet páncélzatra, fegyverzetre, bármire. Helyesebb lenne a látványprezentációk tervezgetése helyett azon gondolkodni, hogy mi az ötlet gyenge pontja. Mit tud ez ellen az egyszerű ember kitalálni? Hiszen, ha hatékony dolgot akarunk egyszerű emberek ellen, akkor nme baj, ha az ő fejükkel gondolodunk."
Nem vitatom amit mondasz, de jelenleg a harc a "fanatikusok" és a modern technika között zajlik. Ebben az esetben pedig, nem baj ha van agy is a katonai vezetők fejében, nem pedig csak pénz a zsebükben új technikákra.
Inkább azt az analógiát próbálnám felhozni, ha van egy új ötlet páncélzatra, fegyverzetre, bármire. Helyesebb lenne a látványprezentációk tervezgetése helyett azon gondolkodni, hogy mi az ötlet gyenge pontja. Mit tud ez ellen az egyszerű ember kitalálni? Hiszen, ha hatékony dolgot akarunk egyszerű emberek ellen, akkor nme baj, ha az ő fejükkel gondolodunk.
A cikkben említett:
"Egy példa: az IED-k (improvizált robbanóeszköz) legnépszerűbb beindítási módja az volt, hogy egy mobiltelefont kötöttek rá a gyújtószerkezetre, majd feltárcsázták a mobilt és a hangszóróra kötött gyújtószerkezet berobbantotta a bombát." stratégia ellen pl annó a németek kitalálták a zimmeritet. Ami azt a célt szolgálta, hogy a bombák ne tudjanak megtapadni a harckocsik felületén (tökéletesen nem vált be, de működött). Ehhez képest a mobilfrekvencia zavarás kissé hülye ötlet, amikor szintén a cikkből idézem: "egyszerűen áttértek más megoldásra, például sima rádió adó-vevőre, vagy telefondrótokból eszkábált távirányításra." mindig az ellenfél fejével kellene gondolkodni a jelenlegivel nagyobb agykapacitással és lehet megmentene ez ugyanannyi életet, mint egy dollármilliárdokból kifejlesztett újfajta páncélzat.
A kép csalóka. A legmodernebb harckocsi is leküzdhető városi harcban, ha tucatszám eltalálja az ősrégi RPG-7 és jó helyen. Csak arról ritkán szól a beszámoló, hogy ebbe hány próbálkozó hal bele.
Maga a technológiai fölény egy olyan hadviselési formát kényszerít az ellenre, hogy nyílt ütközetben esélytelen. A megszállókat lehet zargatni mindenféle IED-vel, de ez már azt jelenti, hogy régen legyőztek és megszálltak. Az országok nagy része idáig nem szeretne eljutni.
Én azt gondolom, hogy ez ilyen kütyükkel teleaggatott vackokat az szülte, hogy egyesek képtelenek elfogadni a katonaélet velejáróját, a halált. Közgasdsági értelmben valszeg bukás 40 millárdért venni járművet, hogy 5 év alatt legyen mondjuk 500-2000 emberrek kisebb veszteséged. Azonban vannak országok, ahol nem így mérik az emberéletet. Ugyanis a választók már nem engedik.
60 éve a nagy csaták elején a napi 5000 halotton simán magvonták a válukat. Most 7 év alatt halt meg ennyi katona és mindeni hűűűűűűűű meg háááááááááá. Zsukov meg röhög a sírjában.
Szerintem ez az álláspont a mai média tükrében született. Én egyetlen afgán közembert sem láttam nyilatkozni a dologról a médiában. Amit láttam USA propaganda vs Afgán fanatikusok. A média ezt hozta le, ez a hír. Objektív képet semmiképp nem közöl. Hogy valójában honnan indult az egész, azt nem lehet tudni. Nyilván nem onnan kezdődik, hogy volt szeptember 11. ami egyébként tragédia, de annak kellett legyen kiváltó oka. Tudod, azzal soha semmit nem lehetett megmagyarázni, hogy azzal kezdődött az egész, hogy a másik visszaütött.
"Pusztán a másik oldala, hogy a drága fegyverek ugyanúgy emberek életeit célozzák, csak az ellentétes oldalon."
Szerintem ez nem így van. A drága fegyverek eleve nem is lennének ott, ha béke lenne. Nem a tankok vitték oda a háborút, az eleve ott volt, legalább három évtizede folyamatosan. Eleve nincs semmilyen olyan páncélozott erő a tálibok oldalán, ami ellen tankokkal kellene harcolni, inkább elrettentésként, illetve védelemként szolgálnak.
Egyébként félre ne érts, nem azt akartam mondani, hogy hülyeség felpáncélozni egy harcjárművet csak azért mert drága. Hanem arra akartam célozni, hogy mielőtt beleölik a dollármilliókat, azelőtt kérdezzenek meg egy afgán, hogy az adott technikával, ha szembe kerülne, mit tenne? Nyilván nem fogja megmondani :) De remélem a lényeg átment :)
Ezzel meg én értek egyet :) Pusztán a másik oldala, hogy a drága fegyverek ugyanúgy emberek életeit célozzák, csak az ellentétes oldalon. Azt megítélni pedig, hogy jogos e egy akció, egy hadművelet, vagy nem, majd évtizedek után, visszatekintve tudjuk meg csak. A jelenkori médiából semmiképp.
Ha csak a történelmi tényeket nézzük, akkor igazat is adok neked, sokszor volt, hogy primitívebb népek győztek le náluk fejlettebbeket. Viszont szerintem mindenki olyan környezetben szeretne élni, ahol nem az az elv érvényesül, hogy "a jó fegyverek sok pénzbe kerülnek, az emberélet viszont ingyen van".
Azért ez inkább erőforrás kérdése, mint a technikáé. Az orosz is nekiment a mágneses bombával a tigrisnek. És nem is bizotos, hogy az orosz volt a kevésbé hatékony. Nyilván egy iszonyat nagy háttérrel redelkező ország, jelen esetben USA vs Afgán helyzetben, senki nem fogad az utóbbira, de ha az erőforrások, embereanyag-hadianyag kiegyensúlyozott, nem biztos, hogy a jobb-drágább technológia a nyerő, hiszen erre a történelemben is látunk példát, hogy bizony sokszor a modernebb technológia elbukik a "kőbalta" ellenében.
"Ezeknek a terveknek számomra eléggé ágyúval a verébre fílingje van. Mennyibe is kerül egy páncélozott szállító? És mennyibe egy IED? Mekkorák az elmúlt év veszteségei szövetséges oldalon Afganisztánban, és mekkorák a valóban harcoló táliboké? (A sportból levadászott, vagy tévedésből lebombázott civileket nem számolnám az "ellenség" veszteségei közé.) Mennyibe is kerül egy amerikai űberkommandós felszerelése és kiképzése, és mennyibe egy tálib AK-47-ese + RPG-je? Az aszimmetrikus hadviselés már csak ilyen."
Csak két dolog: - ha választanod kéne (és persze szeretnéd túlélni is), neked melyik oldal a vonzóbb? - azért a "nyugatnak" (gyak. az USA-nak) vannak fenntartásai azzal kapcsolatban, hogy milyen fegyvereket vet be (ha nem is feltétlenül etikai okokból), különben a közel-kelet helyén már csak egy radioaktív pusztaság lenne (ami persze csak egy művi kép, ma már valószínűleg vannak sokkal alattomosabb fegyverek is).
Picit nekem úgy tűnik, hogy ezek a milliók, milliárdok jórésze elpocsékolt összegek, hiszen sok esetben egyszerű paraszti ésszel megtalálják ezeknek a harcjárműveknek az ellenszerét. Megtalálják a gyenge pontokat, nagyon gyorsan alkalmazkodnak hozzájuk. Ami egy prezenációs videón nagyon jól néz ki, később kiderül, hogy a gyakorlatban közel sem válik be, ahogy az elképzelések sugallni akarják. Nem kellene inkább a gondolkodást erősíteni a milliárdok elköltése helyett?
Az EFV került volna ennyibe. Leginkább azért, mert egy MTU883-as diesel-motort kellett stabil és megbízható 2700 lóerős teljesítményre felpiszkálni, hogy az EFV tudja az elvárt 25 csomós tengeri sebességet.
Miután ilyen méregdrága lett, és az EFV-t kaszálták, a gyár felajánlott egy jó pár millióval olcsóbb verziót, gyengébb motorral és értelemszerűen sokkal kisebb (talán 10-12 csomós?) tengeri sebességgel.
Mindegyik amerikai haderőnek megvan a saját publikus galérája, persze nagyon ügyelnek a PR-re, az ilyen szétrobbant HMMWV képeket nem onnan szedtem. :)
nemtudom hogy jön a népjólét a bizniszhez. akik részt vesznek az üzletben igen is jó biznisz. A fegyvergyártók óriási pénzt kapnak, a politikusok, állami döntéshozók visszakapnak egy bizonyos százalékot az elintézett megrendelésekért, a nép meg le van szarva csak annyit kell nekik hagyni hogy kussoljanak, ez a kapitalista "demokrácia" lényege.
ip címem 192.168.0.10 nehogy meghaxxoljátok mint a názát ;D
Age of Empires 3 kerülendő, egy bugos játszhatatlan foshalmaz. Multiplayer nem működik. Aoe2 HD szintén
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Ha egy mód van rá, akkor legközelebb kevésbé ismert és elterjedt tadzsik és üzbég nyelvjárásokból is idézz fordítás nélkül! Az ógörög és szanszkrit nyelv használata viszont már túlzott elvárás lenne, ezért nem tettem róla említést, bár megjegyzem, hogy annak is sokat örülnének. Most pedig, hogy érdemben is hozzászóljak:
Kruzsnyica ohlany ahoj poplacsek urti mustri tri budem vyge.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"One observer wrote that "In more than 30 years working in the defense industry, I have never, never heard anybody use the name "Gavin" for the M-113. Not in the US nor in any of the many countries that use the vehicle. Not in the military forces, not in the companies that build and equip it, not in the groups that retrofit and repair it. This usage appears not only to be "unofficial", it is entirely fictional and I believe that you may have been the victim of a hoax or deliberate disinformation."" - http://www.globalsecurity.org/military/systems/ground/m113.htm
Frászt. Ha a népjólét vs. fegyverzet beszerzés és haderő fenntartása feszül egymásnak szinte mindig a népjóléti kiadások győznek. Mennyivel jobb biznisz felhúzni egy erőművet és áramot eladni egy totál stabil piacnom, mint milliárdokat ölni akár egy fejlesztésbe, indulni egy tenderen majd bukni az egészet. A fegyverüzletekben mozgó pénzek kispályások az energetikához képest. Labdába nem rúgnak.
Csak engem zavar, hogy a JLTV csak kb. 180 fokban képes védeni magát a tetőfegyverével?
Ezeknek a terveknek számomra eléggé ágyúval a verébre fílingje van. Mennyibe is kerül egy páncélozott szállító? És mennyibe egy IED? Mekkorák az elmúlt év veszteségei szövetséges oldalon Afganisztánban, és mekkorák a valóban harcoló táliboké? (A sportból levadászott, vagy tévedésből lebombázott civileket nem számolnám az "ellenség" veszteségei közé.) Mennyibe is kerül egy amerikai űberkommandós felszerelése és kiképzése, és mennyibe egy tálib AK-47-ese + RPG-je? Az aszimmetrikus hadviselés már csak ilyen.
Én vagyok az őrült zseni, Fresh Duke! Átverni a világot számomra gyerekjáték!
Még egyszer elmondom. Én vagyok az őrült zseni, Fresh Duke! A világ pedig a markomban van!
Az FCS-ben szereplő harcjármű-családod kéne megcsinálniuk, csak könnyű páncélzat helyett nehezet. A modularitással csökkenthető a költségek egy jelentős része. Persze az üzemeltetés nem, pláne ha minden nehézpáncélzatot kapna, de anélkül meg sebezhetőek.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A közeljövő harctereinek kihívásai
Egyre aggasztóbb az űrszemét mennyisége
Cameron felkutatja a mélység titkát
Másképp is kialakulhattak az élet alkotóelemei
Saját játékot készít egy MI
Felfedezték a gerincesek legősibb előfutárát
Veszélyben a sötét anyag elméletek
Oxigén légkört találtak a Dione holdon
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
lehet csupán tekinteni: pl. önmagukat szaporító gépek (távoli), vagy egymást kisegítő robotok, vagy embereket széjjelrágó férgek vagy rovarok kifejlesztése (nagyon demoralizáló hatású lenne!), vagy horribilis erős mérgű, és kifejezetten emberszag-kedvelő rovarok, stb...
