Ugyan az 1991-es Öböl-háború úgy vonult be a médiába, mint a precíziós fegyverek diadalmenete, ám ez nagyon is fals kép volt. Az irányított fegyverek aránya megdöbbentően alacsony volt a hagyományos, "buta", irányítatlan bombák és rakéták arányához képest, másfelől pedig már a II. világháború alatt is vetettek be irányított bombákat és rakétákat, tehát a képesség alapjai már évtizedekkel korábban is megvoltak. A 2000-es években kezdett elterjedni a precíziós fegyverek alkalmazása olyan szinten az amerikai haderőben, amikor már inkább az volt a ritkaság, hogy "buta" bombát dobott le egy vadászgép, amikor légi támogatást kértek tőle. Az Egyesült Államok tehát végre eljutott a precíziós fegyverek valódi korába, és látszólag ezzel a képességgel egyedül van a világban. Még.
A brit légierő Reaper drónja két lézer irányítású légibombával és négy Hellfire rakétával - klikk a nagyobb képért
Csakhogy egyre terjed az irányított rakéták, aknagránátok, bombák fejlesztése és gyártása a világ többi részén is, és ez által egyre valószínűbb, hogy az amerikai haderő is találkozni fog velük az ellenségeinél. További problémát jelent, hogy nem csak a "harctéri" (itt a hozzávetőleg 32 km-esnél kisebb hatótávolságú eszközöket értik), hanem a "hadszíntéri" (32-2400 km hatótávolságú rakéták és robotrepülőgépek) eszközök is megjelenhetnek, így pedig már nem csak a régimódi SCUD ballisztikus rakétáktól kell tartani, hanem a nehezen felderíthető, alacsonyan repülő robotrepülőgépekre is számítani lehet, amelyek messze a biztosnak vélt "hátországba" is elérnek.
5.: Harcvonalak nélküli háború
Az elmúlt évtizedekben a konfliktusok jó részében nem lehetett harcvonalakat egyértelműen megállapítani, ami jelentős problémát vetett fel a biztonság tekintetében. Még messze a frontvonalak mögött is kísérettel ellátott konvojokat kell szervezni az utánpótlási vonalak védelme érdekében, és a biztonságosnak tekintett régiókban is voltak támadások, merényletek. Ha mindezt párosítjuk az előbb említett precíziós fegyverekkel, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a harctér kiterjedése jelentősen megnő, eltűnik a "biztonságos hátország" fogalma.
Egy Afganisztánba szánt utánpótlást szállító konvoj ég éppen, miután a biztonságosnak tekintett Pakisztánban megtámadták
Ebből következik, hogy a hátsó vonalakba szánt járműveket is páncélozni kell, és felkészíteni arra, hogy hasonló támadásoknak lesznek kitéve, mint az első vonalakba szánt járművek.
6.: A városi hadszíntér előre tör
A városi hadviselés mind inkább előtérbe kerül, az Egyesült Államok ellenfelei (és általánosságban a "gyengébb" fél az "erősebb" féllel szemben - lásd a csecsen - orosz konfliktust) igyekezni fognak a városokba terelni a háborút. Teszik ezt mindazért, mert tudják, hogy a városi hadviselés milyen nehézségekkel jár: csökkenti a modern katonai erők mozgékonysági, hatótávolsági, precíziós és felderítési előnyeit, és közben a városi harc kényszerűen nagy erőt igényel (házak átvizsgálása) és a nagy veszteségekkel jár.
Hirdetés
Egy Abrams harckocsi a kísérő gyalogság gyűrűjében Al-Faludzsában. A szűk utcákban bizony létfontosságú az ilyen kíséret - klikk a nagyobb képért
Ennek a trendnek szintén az elmúlt évtized adott komoly életet. Az amerikai haderő kénytelen - kelletlen fel kellett készítse a nyílt hadviselésre szánt harcjárműveit a városi hadviselésre, kiegészítő páncélzattal kellett felszerelni őket (rácspáncélzat és reaktív páncélzat), és gondoskodnia kellett arról, hogy mindig kellő kísérete legyen a nehéz harcjárműveknek.
Az Al-Faludzsai tapasztalatok után "felöltöztetett" Abrams, kiegészítő páncélmodulok, védőpajzs a géppuskához, plusz géppuska
7.: A nukleáris fegyverek elterjedése
Noha évtizedekig a szuperhatalmak és nagyhatalmak saját játékeszközei voltak a nukleáris fegyverek, egyre inkább a közép-, sőt, akár a kisebb hatalmak kezében is előfordulhatnak. Nincs megemlítve Észak-Korea és Irán, de a trend mögött ők húzódnak meg. Ha pedig adott esetben Irán szintű országok is atomfegyverekhez jutnak, akkor Irán ellenlábasai (mint Szaud-Arábia vagy Omán) is úgy dönthet, hogy saját atomarzenált épít ki. Vagyis elszabadul egy új atomfegyverkezési verseny.
Ábra arról, hogy óvjuk meg a járművünket a nukleáris robbanástól
A hidegháború végével a nukleáris szennyezés figyelembe vétele egy harcjármű tervezésekor háttérbe szorult, de úgy tűnik, hamarosan megint számba kell venni ennek a lehetőségét, tehát fel kell készülni rá. Ez annak a fényében is figyelmeztető jel, hogy eleddig az Egyesült Államok nem került nyílt konfliktusba nukleáris fegyvert birtokló hatalommal (a koreai és vietnámi háború nem tekinthető közvetlen konfliktusnak a Szovjetunióval szemben).
Miben változtatja, változtathatja ez meg a jelenlegi terveket?
Az amerikai haderő az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején egy könnyű, légi szállítható erőt képzelt el a jövőjének. Ez az elképzelés azonban hatalmas pofont kapott az iraki és afganisztáni tapasztalatok által, ráadásul a könnyebb járművek helyett éppen a nehéz páncélozott járművek fele terelődik a hadsereg figyelme, ami számtalan problémát vet fel.
Különféle MRAP járművek indulnak bevetésre Afganisztánban - klikk a nagyobb képért
Egy HMMWV tömege 3 - 3,5 tonna, egy MRAP (mint a MaxxPro) tömege 12-14 tonna. Nem csak maga a jármű drágább, de a nagyobb tömeg miatt a hadszíntérre való szállítás is jóval többe kerül (egy MRAP légi szállítása az Egyesült Államokból Afganisztánba több, mint 110 ezer dollár), és több üzemanyagot is fogyaszt. Ugyanez igaz a harcjárművekre is. Az M113 Gavin (~12 tonna) és az M2/M3 Bradley (~28-30 tonna) leváltására szánt GCV jármű tenderére a BAe által vezetett konzorcium terveiben például mintegy 53 tonnás "alap tömeg" szerepel, de a kiegészítő páncélzattal együtt ez akár 75 tonnára is felmehet.
Az Izraeli NAMER nehéz APC-t is teszteli az amerikai haderő. A Merkava Mk.4 alvázára épülő jármű tömege 60 tonna
A kérdés az, hogy ez-e a helyes út. A nagyobb páncélzat és a szofisztikáltabb védelmi rendszerek ellenére sincs garantálva, hogy a személyzet tökéletes biztonságban lesz, hiszen M1 Abrams harckocsikban is halt meg amerikai katona IED következtében. A nagyobb tömeg viszont a fent említettek szerint jelentősen drágítja az üzemeltetést.
Az egyik kulcsprobléma az üzemanyag-fogyasztás letörése, ami viszont a nagyobb tömeg miatt csaknem lehetetlen vállalkozás. Márpedig a szárazföldi járművek voltak a felelősek az iraki háború üzemanyag-fogyasztásának harmadáért, és a magas fogyasztás miatt kiterjedt és nagy volumenű utánpótlási vonalakra volt szükség - amelyek sérülékenyek. Az Irakban elszenvedett amerikai katonai veszteségek nyolcada az utánpótlást szállító konvojokban szolgálókból került ki, és nincs pontos adat, hogy a civil teherautó-sofőrök és kvázi-zsoldosok közül mennyien haltak meg a konvojok elleni támadásokban.
Kiégett konvoj mellett elhaladó járőr Afganisztánban. A konvojok a NATO erők legsebezhetőbb elemei
Erre megoldást állítólag a robotika adhat. Személyzet nélküli teherjárművek segítségével az emberi veszteségek csökkenthetők, és az ehhez szükséges technológia jelenleg öles lépésekkel halad előre, az évtized közepére már akár meg is jelenhetnek a hadszíntereken. Csakhogy ettől nem lesz alacsonyabb a katonai járművek üzemanyag fogyasztása, vagyis a probléma gyökerét nem kezelték. Igaz, hogy a JLTV és a GCV esetében is pontos adatokat kérnek a fogyasztásról, de nehéz azt hinni, hogy az csökkenő tendenciát mutatna a sokkal könnyebb leváltandó járművekhez képest.
A BAe cég koncepciója a konvojvédelemre: a kis sárga robot-felderítők feladata a célpontok felfedése...
...és az ilyen tolólapos, erősen páncélozott és felfegyverzett konvojvédő járművek dolga azok megsemmisítése
Szintén fel kell készülni arra, hogy a járművek hosszú, nagyon hosszú ideig lesznek rendszerben. A hidegháborúra jellemző maximum 2 évtizedes életciklus ma már legalább kétszer, de akár háromszorosan is kitolódhat (például az M113 Gavin több, mint 50 éve van rendszerben). A fejlesztéskor előre kell gondolni arra, hogy később új technológiákat építhettsenek be, újabb elektronikai eszközöket szerelhessenek fel, vagy új fegyver illetve védelmi eszközöket kell a járműre integrálni, esetleg akár az egész erőforrást (jelenleg leginkább dízelmotort) könnyen és gyorsan kicserélhessék egy új alternatíva megjelenésekor. Ehhez előre szabad helyeket kell kiképezni, és túl kell méretezni a terhelhetőséget (a beépítendő rendszerek tömege miatt) illetve az elektromos rendszert (a beépítendő rendszerek energiaigénye miatt).
A német PUMA lövészpáncélos egy megnagyobbított testvére is az indulók között van - klikk a nagyobb képért
Amennyire látni lehet, a jövő harcjárművei egyre nehezebbek és nagyobbak lesznek, egyre több elektronikával telezsúfolva. Ez növeli a bonyolultságukat és ezáltal az árukat is, továbbá pedig a karbantartás igénye is várhatóan emelkedni fog. Semmi garancia persze arra, hogy ez lesz a meghatározó a jövőben. A II. Világháború óta százas nagyságrendű kísérleti jármű-koncepciók születtek és kerültek a fiókokba, sok látszólag biztos megrendelés kapott kaszát, és természetesen nem lehet kizárni, hogy bizonyos technológiai áttörések esetén alapjaiban változik majd meg a hadviselés. Egy egyszerű példaként, ha a harci vázak (exoszkeletonok) elterjednek, a szállító járműveket is hozzájuk kell méretezni.
A gyártónak az az érdeke, hogy megvegyék tőle az új cuccokat. Majd hülye lesz megmondani, hogy mik a gyenge pontjai a rendszernek. Legfeljebb majd jó sok pénzért továbbfejleszt.
Hásznyszor kell még ezt a marhaságot cáfolni? A Hidegháború legsötétebb éveiben volt 12% körüli. A HH után volt olyan év, amikor a 4%-ot is alig érte el a DoD költségvetése GDP arányosan...
Csak mert az új gyártók nem tudnak betörni a piacra, a régieknek meg az az érdeke, hogy a régi xarokat sózzák rá újra meg újra a kormányzatra.
Nem, a gyártók érdeke pont az, hogy újabb és újabb fegyverrendszereket fejlesszenek ki és azokat a hadsereg megrendelje. A probléma ott van, hogy sokszor nem alátámasztható az elv, ami alapján meghatározzák, hogy mely rendszerek kerülnek rendszeresítésre, és melyek nem.
Amerikával kapcsolatban elég ellentmondásos a kép. Az általad leírtakat én a következőkkel egészíteném ki.
Figyelembe kell venni, hogy az, hogy ők tényleg kontrollálni akarják az egész világot oda vezet, hogy a külügyi kérdések belügyivé válnak, és az amerikai politikai, gazdasági kérdések pedig a világ bármely részét érintik. A globalizáció azt jelenti, hogy Amerika tudatosan hozott létre olyan rendszert, amiben ezek a folyamatok szabadon tudnak megnyilvánulni (lásd liberális nemzetközi gazdasági rendszer), most viszont, hogy Amerika gyenge, az ő gyengesége, az ottani folyamatok rávetülnek a világra, mérgezik a nemzetközi politikát és a gazdaságot.
Konkrétan a hadviselésnél, konfliktus kezelésnél egyrészt a xar gazdasági helyzetük miatt a nem hagyományos hadviselési formákat egyre inkább előtérbe helyezik, lásd diverzáns/kommandós akciók aka. különleges erők alkalmazása. Az ellenséges politikai erők vezetőinek célzott likvidása fizikailag, vagy más eszközökkel, stb.
A másik oldalon meg ott van, hogy a II. VH alatt megerősődőtt katonai szektor iszonyat módon ráül a központi költségvetésre és nem ereszti, a mai napig 10% körüli az amcsik GDP arányos katonai költségvetése!!!!! Ez azért gáz, mert eközben a nagy katonai gépezet meg mégsem tűnik túl hatékonynak. Legalább is amennyit ráköltenek annyira nem az. Csak hogy nem is ez a cél. A pénzből bizony emberek gazdagodnak, erről szól a dolog. Mondva csinált konfliktusokat folytatnak, amiket olyan fegyverekkel kell megvívniuk a katonáknak, amelyek nem hogy nem szakmailag a leghatékonyabbak, de még csak nem is a költségek szempontjából, hanem egyszerűen csak olyan fegyverek ezek, amit a húsosfazékhoz közel álló nem teljesen tiszta viszonyok között született állami megrendeléseken meggazdagodott üzletemberek a kezükbe adnak. A háború valójában csak ezen fegyverek marketingje, a hősi halott, meg csak egy kötelező feszültségkeltő elem a fegyvereket hirdető reklámfilmben, amit a média van szíves ingyen leforgatni.
A gond az, hogy ez a rendszer önpusztító. A hidegháborúból itt maradt őskövületek irányítják Amerikát és marhára nem tudnak lépést tartani a kor kihívásaival. Van fegyverkezési verseny? Van. Elsők ebben az amcsik? Igen. Rendszeresíteni fogják ezeket az eszközöket? Nem! Csak mert az új gyártók nem tudnak betörni a piacra, a régieknek meg az az érdeke, hogy a régi xarokat sózzák rá újra meg újra a kormányzatra.
"A harckocsi továbbra is az első számú szárazföldi tűzerő a hadseregekben."
Naaaaa, ne máááááá'... Cifu... :D
Támadóerő az igen, elsőszámú? Igen! Tűzerő is, no de elő számú??? :D Attól bizony messze áll... :) Nem felejtettél ki valamit? A tűzerő nevű dologra külön szakosodott fegyvenem van. ;)
Az a gond, hogy a jelenlegi konfliktusok ezt a technológiát nem teszik szükségessé. Másrészt nem is segítenék feltétlenül azok megnyerését.
Az oroszok kb egy évtizeddel korábban hagyták abba Afganisztán baxtatását, mint amikor az amcsik nekimentek. Hasonló nagyságú haderővel, hasonló elvek alapján folytatott stratégiával, hasonló eredménnyel. A fejlődés kb annyi, hogy az oroszok 10-20 ezer embert veszítettek, ma meg eddig kb ennek ötödét/tizedét könyvelheti el a koalíció. Ez azonban igazából a katonai egészségügyi rendszernek köszönhető, mert a katonák már nem halnak bele az elvérzésbe, ami régebben a leggyakoribb ok volt, vagy légmellbe. Szomorú, de kb ennyi fejlődés történt a hadviselésben.
Az afgánok persze hullanak, mint a legyek, de azt meg ugye ki nem xarja le nyugaton.
Ehhez másféle fegyverek kellenek, mint az eddigi tipusú hadviseléshez. Egyszerűen csak erről van szó.
Azért jelenleg meglehetősen kevés ország akar lemondani a harckocsiról. Igaz vannak példák, mint például Hollandia, de kétlem, hogy te rájuk gondoltál amikor ezt leírtad. :)
A harckocsi továbbra is az első számú szárazföldi tűzerő a hadseregekben.
Nem lennék meglepve, ha a nagy csinnadrattával végrehajtott "leszerelgetés" meg fegyverzetvisszafejlesztés mögött egy új generációs fegyverzetfejlesztgetés kezdődött volna el.
Nincs "mögött", illetve nem "kezdődött" el. Az Egyesült Államok kb. 25 éve folyamatosan fejlesztette az Abrams különböző utódjait, modernizált változatait, amelyek nem valósultak meg.
Az 1990-es évek végén például egy 40 tonnás prototípust készítettek, ám ez nem valósult meg, az FCS program a közös alváz miatt egy ettől eltérő megoldást vázolt fel a 2000-es évek második felében.
Ehhez képest jelenleg az Abrams helyzete stabilnak tekinthető, jelenleg úgy számolnak, hogy még legalább 10-20 évig rendszerben marad.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
Igen gondolatébresztő a cikk, ahogy összefoglalja a hadviselés egy szeletének jelenét.
Érzek egy kis ellentmondást aközött hogy -- "a katonai kiadások mindig másodrendűnek bizonyulnak a civil kiadásokkal szemben" (ennek többféle változatával találkoztam, köztük egyes nyugati országok feltűnően csökkenő meg "megnyirbált", stb. hadikiadásaival) (aki írta nem a levegőből vette, tehát kb. tényként vagy legalábbis nyomós látszatként fogadható el) -- és aközött, hogy az USA és a vele egy húron pendülő országok egyáltalán nem kíván lemondani a világot dirigáló szerepéről! Sőt, csökkenteni sem kívánja azt, hanem egyre csak nyomul előre. Ehhez két észrevételem lenne:
1.) Csak hab a tortán, hogy a legújabb doktrinájukhoz nem kell harckocsi! A vak is látja, hogy mi zajlik újabban egyre gyakrabban: a belső bomlasztás és népfelkelésnek álcázott ultrafelfegyverzett zsoldosok és lefizetett/megzsarolt belső vezetők felhasználásával megbuktatni a nekik nem tetsző kormányt, és a nálunk jól ismert hazaáruló haddnemondjamkimicsodákat ültetni a nép nyakába, akik aztán eladósítják az országot, tönkreteszik a gazdaságot és végül nyomorba és rabigába döntik a népet, majd kihúzzák alóluk a földjüket, vizüket...
Ehhez másféle fegyverek kellenek, mint az eddigi tipusú hadviseléshez. Egyszerűen csak erről van szó.
2.) Ez a "leszerelünk mert kevés a pénz" tipusú duma valószínűleg porhintés a világ szemébe!
Nem lennék meglepve, ha a nagy csinnadrattával végrehajtott "leszerelgetés" meg fegyverzetvisszafejlesztés mögött egy új generációs fegyverzetfejlesztgetés kezdődött volna el. Ami csak későn fog kiderülni az "ellenség" számára. Hogy ez milyen lesz, azt nehéz megjósolni. Ha tippelgetni kezdek, azt max. sci-fi írói munkásságom újabb szárnybontogatásának lehet csupán tekinteni: pl. önmagukat szaporító gépek (távoli), vagy egymást kisegítő robotok, vagy embereket széjjelrágó férgek vagy rovarok kifejlesztése (nagyon demoralizáló hatású lenne!), vagy horribilis erős mérgű, és kifejezetten emberszag-kedvelő rovarok, stb...
Azt mondtad hogy a németek nem birtak megbirkozni az orosz téllel. Én meg azt mondtam hogy ez bullshit. Azzal nem birtak megbirkozni, hogy amig kilőttek 10 orosz tankot addig azok legyártottak másik 20-at.
Az orosz technikára meg jó hogy kevesebb hatással volt, amig 1 puska jutott 3 katonára addig nem fagyhatott be fejenként 1 puska...
De erről nem akarok vitatkozni. Legyen annyi elég hogy jelenleg amerika tartja megszállva irakot és afganisztánt és nem forditva továbbá Cortezék hódították meg az indiánokat és nem forditva. Majd ha forditva lesz, akkor visszatérhetünk arra hogy a fejletlenebb technologia legyőzi a fejlettebbet.
Amint mondtam, ez maximum akkor lehetséges ha óriási túlerőben vannak.
Leírom, hogy a tél hatással volt a német technikára jobban, mint az oroszra, erre te leírod, a németek nem emiatt vesztettek. Igaz én sehol sem írtam, hogy emiatt vesztették el a háborút, hogy emiatt vesztettek, pusztán, hogy hátrányosabban értintette őket, de oké. A válaszod inkább a kötözködés kategória.
Nem a németeknek nem az orosz tél vert oda. Az vert oda, hogy egyszerre 3 fronton háborúztak igy az erőforrásaik megosztottak voltak, tovább oroszország k.rvára messze volt tehát nagyon megnyúltak az utánpotlási vonalak továbbá belementek a sztálingrádi csatába aminek semmi stratégiai jelentősége nem volt, ámde sokat vesztettek rajta. Ezen felül pedig az oroszok többszörös túlerővel rendelkeztek, igy egy német katona hiába ölt meg 5 orosz katonát mig ő maga is elesett, ha 10 orosz katona jutott 1 németre.
Szóval oroszok nem az egyszerü technika miatt nyertek és még csak nem is a tél miatt, hanem mert kurva sokan voltak. Ez pedig nem technológia probléma, hanem utánpotlás. Ezért irtam korábban, hogy nem az számít hogy mennyibe kerül valami, hanem hogy kinek van több pénze.
Ha neked 10 tankra van pénzed, az ellenfélnek pedig csak 1 tank elpusztitására való bombához van pénze, akkor nem számít hogy neked mennyivel többe került a 10 tank mint a másiknak a bomba, a végén te ott fogsz állni 9 tankkal az ellenfél meg letolt gatyával.
Nézd a 2. vh-ban az orosz tél már önnmagában odavert a technikának. Egyszerűen azért, mert a tervezők azzal nem számoltak. És ez függetlenül attól, hogy melyik félnek mekkora emberanyaga volt, a németeknek okozott nagyobb hátrányt, hiszen az orosz technikára kevésbé volt hatással. Azon nyilván nem fogok vitatkozni, hogy 10 géppuskás ellen hiába áll ki a nyílt hadszintéren 10 nyílpuskás nem fognak győzni. De vannak olyan helyzetek, ahol jócskán van esélyük. És ez azért erről is szól, nem csak arról, hogy X átütőerőt és Y tűzgyorsaságot szembeállítjuk és amelyik jobb az nyer. Erre ékes példa a cikkben is felvázolt dolgok.
"de ha az erőforrások, embereanyag-hadianyag kiegyensúlyozott, nem biztos, hogy a jobb-drágább technológia a nyerő, hiszen erre a történelemben is látunk példát, hogy bizony sokszor a modernebb technológia elbukik a "kőbalta" ellenében"
Ez hülyeség. A történelemben arra van példa, hogy a jobb, drágább haditechnológiát nem lehetett legyőzni "kőbaltával" csak ha óriási túlerő jött azzak a kőbaltával. Ha kiegyensúlyozott volt az ember és hadianyag a háborúzó felek között, akkor bizony a jobb technologia nyert.
A fejlett római haderő 1000 évig volt a világ ura, hiába próbálkoztak a különféle törzsek kőbaltával ellátni a bajukat. De vehetjük a puskás Cortezéket, mennyi ideig is álltak ellen az indiánok? Pedig ott tényleg bőven túlerőben voltak amúgy az indiánok.
A cég szempontjából teljesen indokolt, hogy el akarja adni a zavaróját. A gyenge pont - szokás szerint - az állam részéről adódik, akinek ugyan lenne pénze szakértőket fogadni, megnézni a gyenge pontokat, de egyrészt a hivatalnok/bizottság nem a saját pénzét költi, másrészt neki csupán annyit adnak ki feladatnak, hogy védje meg a katonákat a mobiltelefonos robbantásoktól. Megoldotta, nem? Ezután az illetékes politikus nyugodtan kiállhat a választók elé, és elmondhatja, hogy ezt meg ezt tettem a katonák védelmében.
Az, hogy ezután más eszközökkel gyilkolják, nem szorosan ide tartozik.
Nem tudom miért lenne paranoia. :) Ha valaminek hatékonynak kell lennie, akkor annak a hatékonysága nem akkor dől el, amikor a prezentáció a költségvetésről szavazó kongresszus előtt lemegy, hanem akkor, amikor a hatékonyság valóban tesztelésre kerül: a harcmezőn. Ha pedig harcmező, akkor ott ugye van ellen fél is, akinek van agya és megpróbál túljárni az eszünkön. :) Ebből egyenesen következik, hogy a lehető legtöbb dolgot meg kell vizsgálni, mielőtt elköltünk dollármilliárdokat valamire. PL az előzőekben említett mobiltelefon zavaró készülék, hát az a hülyeség csúcsa. Nem jutott eszébe senkinek, hogy áttérnek más rendszerű gyújtószerkezetre és kalap? Gyanítom, volt akinek eszébe jutott. Hiszen a eléggé egyszerű az ügy. Csak épp a mobiltelefonzavaróval a költségvetésből le lehetett húzni pénzt. Igaz valós értelme, haszna nem volt, mert az ellenfél szinte azonnal kikerülte alternatív gyújtószerkezetekkel. Hozzteszem, nem vagyok hadimérnök. De ilyen idióta ötletet még én sem javasoltam volna.
"Inkább azt az analógiát próbálnám felhozni, ha van egy új ötlet páncélzatra, fegyverzetre, bármire. Helyesebb lenne a látványprezentációk tervezgetése helyett azon gondolkodni, hogy mi az ötlet gyenge pontja. Mit tud ez ellen az egyszerű ember kitalálni? Hiszen, ha hatékony dolgot akarunk egyszerű emberek ellen, akkor nme baj, ha az ő fejükkel gondolodunk."
Nem vitatom amit mondasz, de jelenleg a harc a "fanatikusok" és a modern technika között zajlik. Ebben az esetben pedig, nem baj ha van agy is a katonai vezetők fejében, nem pedig csak pénz a zsebükben új technikákra.
Inkább azt az analógiát próbálnám felhozni, ha van egy új ötlet páncélzatra, fegyverzetre, bármire. Helyesebb lenne a látványprezentációk tervezgetése helyett azon gondolkodni, hogy mi az ötlet gyenge pontja. Mit tud ez ellen az egyszerű ember kitalálni? Hiszen, ha hatékony dolgot akarunk egyszerű emberek ellen, akkor nme baj, ha az ő fejükkel gondolodunk.
A cikkben említett:
"Egy példa: az IED-k (improvizált robbanóeszköz) legnépszerűbb beindítási módja az volt, hogy egy mobiltelefont kötöttek rá a gyújtószerkezetre, majd feltárcsázták a mobilt és a hangszóróra kötött gyújtószerkezet berobbantotta a bombát." stratégia ellen pl annó a németek kitalálták a zimmeritet. Ami azt a célt szolgálta, hogy a bombák ne tudjanak megtapadni a harckocsik felületén (tökéletesen nem vált be, de működött). Ehhez képest a mobilfrekvencia zavarás kissé hülye ötlet, amikor szintén a cikkből idézem: "egyszerűen áttértek más megoldásra, például sima rádió adó-vevőre, vagy telefondrótokból eszkábált távirányításra." mindig az ellenfél fejével kellene gondolkodni a jelenlegivel nagyobb agykapacitással és lehet megmentene ez ugyanannyi életet, mint egy dollármilliárdokból kifejlesztett újfajta páncélzat.
A kép csalóka. A legmodernebb harckocsi is leküzdhető városi harcban, ha tucatszám eltalálja az ősrégi RPG-7 és jó helyen. Csak arról ritkán szól a beszámoló, hogy ebbe hány próbálkozó hal bele.
Maga a technológiai fölény egy olyan hadviselési formát kényszerít az ellenre, hogy nyílt ütközetben esélytelen. A megszállókat lehet zargatni mindenféle IED-vel, de ez már azt jelenti, hogy régen legyőztek és megszálltak. Az országok nagy része idáig nem szeretne eljutni.
Én azt gondolom, hogy ez ilyen kütyükkel teleaggatott vackokat az szülte, hogy egyesek képtelenek elfogadni a katonaélet velejáróját, a halált. Közgasdsági értelmben valszeg bukás 40 millárdért venni járművet, hogy 5 év alatt legyen mondjuk 500-2000 emberrek kisebb veszteséged. Azonban vannak országok, ahol nem így mérik az emberéletet. Ugyanis a választók már nem engedik.
60 éve a nagy csaták elején a napi 5000 halotton simán magvonták a válukat. Most 7 év alatt halt meg ennyi katona és mindeni hűűűűűűűű meg háááááááááá. Zsukov meg röhög a sírjában.
Szerintem ez az álláspont a mai média tükrében született. Én egyetlen afgán közembert sem láttam nyilatkozni a dologról a médiában. Amit láttam USA propaganda vs Afgán fanatikusok. A média ezt hozta le, ez a hír. Objektív képet semmiképp nem közöl. Hogy valójában honnan indult az egész, azt nem lehet tudni. Nyilván nem onnan kezdődik, hogy volt szeptember 11. ami egyébként tragédia, de annak kellett legyen kiváltó oka. Tudod, azzal soha semmit nem lehetett megmagyarázni, hogy azzal kezdődött az egész, hogy a másik visszaütött.
"Pusztán a másik oldala, hogy a drága fegyverek ugyanúgy emberek életeit célozzák, csak az ellentétes oldalon."
Szerintem ez nem így van. A drága fegyverek eleve nem is lennének ott, ha béke lenne. Nem a tankok vitték oda a háborút, az eleve ott volt, legalább három évtizede folyamatosan. Eleve nincs semmilyen olyan páncélozott erő a tálibok oldalán, ami ellen tankokkal kellene harcolni, inkább elrettentésként, illetve védelemként szolgálnak.
Egyébként félre ne érts, nem azt akartam mondani, hogy hülyeség felpáncélozni egy harcjárművet csak azért mert drága. Hanem arra akartam célozni, hogy mielőtt beleölik a dollármilliókat, azelőtt kérdezzenek meg egy afgán, hogy az adott technikával, ha szembe kerülne, mit tenne? Nyilván nem fogja megmondani :) De remélem a lényeg átment :)
Ezzel meg én értek egyet :) Pusztán a másik oldala, hogy a drága fegyverek ugyanúgy emberek életeit célozzák, csak az ellentétes oldalon. Azt megítélni pedig, hogy jogos e egy akció, egy hadművelet, vagy nem, majd évtizedek után, visszatekintve tudjuk meg csak. A jelenkori médiából semmiképp.
Ha csak a történelmi tényeket nézzük, akkor igazat is adok neked, sokszor volt, hogy primitívebb népek győztek le náluk fejlettebbeket. Viszont szerintem mindenki olyan környezetben szeretne élni, ahol nem az az elv érvényesül, hogy "a jó fegyverek sok pénzbe kerülnek, az emberélet viszont ingyen van".
Azért ez inkább erőforrás kérdése, mint a technikáé. Az orosz is nekiment a mágneses bombával a tigrisnek. És nem is bizotos, hogy az orosz volt a kevésbé hatékony. Nyilván egy iszonyat nagy háttérrel redelkező ország, jelen esetben USA vs Afgán helyzetben, senki nem fogad az utóbbira, de ha az erőforrások, embereanyag-hadianyag kiegyensúlyozott, nem biztos, hogy a jobb-drágább technológia a nyerő, hiszen erre a történelemben is látunk példát, hogy bizony sokszor a modernebb technológia elbukik a "kőbalta" ellenében.
"Ezeknek a terveknek számomra eléggé ágyúval a verébre fílingje van. Mennyibe is kerül egy páncélozott szállító? És mennyibe egy IED? Mekkorák az elmúlt év veszteségei szövetséges oldalon Afganisztánban, és mekkorák a valóban harcoló táliboké? (A sportból levadászott, vagy tévedésből lebombázott civileket nem számolnám az "ellenség" veszteségei közé.) Mennyibe is kerül egy amerikai űberkommandós felszerelése és kiképzése, és mennyibe egy tálib AK-47-ese + RPG-je? Az aszimmetrikus hadviselés már csak ilyen."
Csak két dolog: - ha választanod kéne (és persze szeretnéd túlélni is), neked melyik oldal a vonzóbb? - azért a "nyugatnak" (gyak. az USA-nak) vannak fenntartásai azzal kapcsolatban, hogy milyen fegyvereket vet be (ha nem is feltétlenül etikai okokból), különben a közel-kelet helyén már csak egy radioaktív pusztaság lenne (ami persze csak egy művi kép, ma már valószínűleg vannak sokkal alattomosabb fegyverek is).
Picit nekem úgy tűnik, hogy ezek a milliók, milliárdok jórésze elpocsékolt összegek, hiszen sok esetben egyszerű paraszti ésszel megtalálják ezeknek a harcjárműveknek az ellenszerét. Megtalálják a gyenge pontokat, nagyon gyorsan alkalmazkodnak hozzájuk. Ami egy prezenációs videón nagyon jól néz ki, később kiderül, hogy a gyakorlatban közel sem válik be, ahogy az elképzelések sugallni akarják. Nem kellene inkább a gondolkodást erősíteni a milliárdok elköltése helyett?
Az EFV került volna ennyibe. Leginkább azért, mert egy MTU883-as diesel-motort kellett stabil és megbízható 2700 lóerős teljesítményre felpiszkálni, hogy az EFV tudja az elvárt 25 csomós tengeri sebességet.
Miután ilyen méregdrága lett, és az EFV-t kaszálták, a gyár felajánlott egy jó pár millióval olcsóbb verziót, gyengébb motorral és értelemszerűen sokkal kisebb (talán 10-12 csomós?) tengeri sebességgel.
Mindegyik amerikai haderőnek megvan a saját publikus galérája, persze nagyon ügyelnek a PR-re, az ilyen szétrobbant HMMWV képeket nem onnan szedtem. :)
nemtudom hogy jön a népjólét a bizniszhez. akik részt vesznek az üzletben igen is jó biznisz. A fegyvergyártók óriási pénzt kapnak, a politikusok, állami döntéshozók visszakapnak egy bizonyos százalékot az elintézett megrendelésekért, a nép meg le van szarva csak annyit kell nekik hagyni hogy kussoljanak, ez a kapitalista "demokrácia" lényege.
ip címem 192.168.0.10 nehogy meghaxxoljátok mint a názát ;D
Age of Empires 3 kerülendő, egy bugos játszhatatlan foshalmaz. Multiplayer nem működik. Aoe2 HD szintén
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Ha egy mód van rá, akkor legközelebb kevésbé ismert és elterjedt tadzsik és üzbég nyelvjárásokból is idézz fordítás nélkül! Az ógörög és szanszkrit nyelv használata viszont már túlzott elvárás lenne, ezért nem tettem róla említést, bár megjegyzem, hogy annak is sokat örülnének. Most pedig, hogy érdemben is hozzászóljak:
Kruzsnyica ohlany ahoj poplacsek urti mustri tri budem vyge.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"One observer wrote that "In more than 30 years working in the defense industry, I have never, never heard anybody use the name "Gavin" for the M-113. Not in the US nor in any of the many countries that use the vehicle. Not in the military forces, not in the companies that build and equip it, not in the groups that retrofit and repair it. This usage appears not only to be "unofficial", it is entirely fictional and I believe that you may have been the victim of a hoax or deliberate disinformation."" - http://www.globalsecurity.org/military/systems/ground/m113.htm
Frászt. Ha a népjólét vs. fegyverzet beszerzés és haderő fenntartása feszül egymásnak szinte mindig a népjóléti kiadások győznek. Mennyivel jobb biznisz felhúzni egy erőművet és áramot eladni egy totál stabil piacnom, mint milliárdokat ölni akár egy fejlesztésbe, indulni egy tenderen majd bukni az egészet. A fegyverüzletekben mozgó pénzek kispályások az energetikához képest. Labdába nem rúgnak.
Csak engem zavar, hogy a JLTV csak kb. 180 fokban képes védeni magát a tetőfegyverével?
Ezeknek a terveknek számomra eléggé ágyúval a verébre fílingje van. Mennyibe is kerül egy páncélozott szállító? És mennyibe egy IED? Mekkorák az elmúlt év veszteségei szövetséges oldalon Afganisztánban, és mekkorák a valóban harcoló táliboké? (A sportból levadászott, vagy tévedésből lebombázott civileket nem számolnám az "ellenség" veszteségei közé.) Mennyibe is kerül egy amerikai űberkommandós felszerelése és kiképzése, és mennyibe egy tálib AK-47-ese + RPG-je? Az aszimmetrikus hadviselés már csak ilyen.
Az FCS-ben szereplő harcjármű-családod kéne megcsinálniuk, csak könnyű páncélzat helyett nehezet. A modularitással csökkenthető a költségek egy jelentős része. Persze az üzemeltetés nem, pláne ha minden nehézpáncélzatot kapna, de anélkül meg sebezhetőek.