 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem, nem ugyanezt, mert ez tök más.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
"Az anyagnak és az energiának van egy egyenértékűsége. Azok nem szimpla bomlások, hanem átalakulások. Energia-tömeg, spin, töltés kvantum tulajdonságok állandók maradnak, és új részecskékké alakulnak. Az, hogy a protonban három kvark van, csak annyit jelent, hogy az energia kvarkok formájában mutatkozik meg."
-Gyakorlatilag ugyanezt írtam.
("Egyébként azt sem mondanám, hogy pl. a proton tartalmazza ezeket a részecskéket a kvarkokat, elektront, stb.
A részecskék hullámcsomagok. Amikor egy részecske hullámcsomagját felbontjuk vagy felbomlik akkor alakulnak ki azok a hullámcsomagok amikről azt gondoljuk, hogy így vannak benne külön külön és valami másik részecske összeköti őket.")
|
A több száz tudós egyikének sem jutott eszébe, hogy ne ellenőrizzék 5000x a kábeleket, számításokat, műszereket, stbstb...
|
Re :) No willcox, végigolvastam minden hozzászólást azóta :) Te egyetlen értelmes dolgot sem mondtál. Én felhoztam egy rossz példát, igaz, el is ismertem. De te? Egyetlen épkézláb dolgot ne csináltál, csak kötözködsz mindenkivel akit érsz, méghozzá úgy, hogy kicsike jártasságod sincs a témában, még annyi sem, mint nekem. :) Az a féysebességes-autós példád meg egyszerűen közröhej. Tudod miért van igaza Einsteinnek, és neked miért nincs? Azért, mert őt évtizedek óta próbálják cáfolni, eddig ki nem sikerült. Téged meg az elmúlt majd 200 hozzászólás alatt, kb 10x cáfoltak :) Ráadásul, Einstein, ha valamiben rájött, hogy nem gondolkodott jól, akkor ismert olyan szót, hogy: "tévedtem", szerintem te nem. :) A további kellemes trollkodást. Pedig olyan jól indult ez a topic. :S
|
"A modell szerint valóban csak kvarkok vannak, a bomláskor mégis ott az elektron
Én nagyon leegyszerűsített modellnek tartom, hogy a proton három golyócska és kész. Persze, nyilvánvaló, hogy egy modell nem részletgazdag, nem is ez a lényege."
Rosszul közelíted meg a kérdést, mert azt feltételezed, hogy abból van, amivé lebomlik. De ez nem igaz. Az anyagnak és az energiának van egy egyenértékűsége. Azok nem szimpla bomlások, hanem átalakulások. Energia-tömeg, spin, töltés kvantum tulajdonságok állandók maradnak, és új részecskékké alakulnak. Az, hogy a protonban három kvark van, csak annyit jelent, hogy az energia kvarkok formájában mutatkozik meg.
Űj megfigyelések szerint, a sziklák mélyébe vájt neutrino megfigyelésekre épített létesítményekben megnövekednek az atomok felezési idejei. Arra következtetnek, hogy az izotópok bomlásai ismeretlen részecskékkel történt ütközéseknek a következményei.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
 |
Nethuszár. Ezen jót derültem. Bár mintha ez rád jobban illene.
Elküldheted a kommentemet mindenkinek, akinek csak akarod.
|
Egy szájkaratés minimum legyen barnaöves, de sajnos willcox a fehéret is alig éri el.
|
urban legend. Ezt te el is hiszed? Miért kéne kilométereket tévednie? Részleteznéd?
Istenem, ezt a kommentet el kellene küldeni miden térinformatikusnak, a rendszer tervezőinek és üzemeltetőinek. Majd pont egy hozzád hasonló nethuszár fogja kioktatni őket erről az UL-ról.
Ez volt a hónap kommentje sakcok. Istenem, de felvidítottad a napom. :)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Nem biztos, hogy végletekig igazak, de a műszaki használhatóságon belül nagyonis annak tűnnek. Lehet, hogy nem pontos, de totálisan falsnak nevezni elég nagy butaság.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Igen kapott méghozzá most kapaszkodj meg a fénnyel végzet tanulmányaira. Eredetileg az Általános relativitás elméletére akarták adni neki, de amikor éppen csak igazolást nyert Einstein elmélete még sokan vitatták (és NEM mindenki) ezért régebbi munkásságára adták. Ma már egyre kevesebben vitatják és kezdik elfogadni, mert a világban ez is tapasztalható és tökéletesen le is írja a világ működését. És ez nem csak Einsteinnél van így megnyugtatlak. Nikolausz Kopernikusz világképét olyan nehezen fogadták volna el, hogy meg is ölték volna érte. Ezért csak élete végén jelentette meg munkáit. És milyen igaza lett. Vagy Johannes Kepler világképét mely szerint a bolygók ellipszis alakú pályát írnak le a nap körül és nem kör alakút. Hát öt is hülyének nézték meg csalónak nagyon sokáig. Gaileit is börtönbe csukták az elméletei miatt és neki is igaza volt. Aztán Newton jött sorra, aki ezeknek az embereknek a munkáit fejlesztette tovább és Einstein is így tett Newton munkáival. Einstein világképét még könnyen el is fogadták a múltban történt fizika fejlődéséhez képest. Persze lehet nem tökéletes Einstein világképe se és majd jön valaki, aki továbbfejleszti és magyarázatott arra is, amire még Einstein se adott. De az ő munkája mindig megmarad, ahogy a többi nagy fizikus munkája se lett eldobva, amikor továbbfejlődőt a fizika.
Amúgy nem lehet Einstein csaló, mert olyan kísérletek támasztják alá az elméleteit, amihez neki aztán semmi köze nem volt. A mai napig minden megfigyelés őt igazolja vagy Einstein csal most is a sírjából? :D
|
Tudod, sokan nem fogadják el a relativitáselméletet. Amikor a csaló előjött vele, szinte senki sem fogadta el a tudóstársadalomból (remélem most azokat is dilettánsnak tartod, meg azokat is, akik azóta sem fogadják el, ugye?). De hát a média nagy úr, és a fajtája uralja. Aztán vannak olyanok is, akik nem merik felvállalni a véleményüket, egyszerűbb beállni a bégető nyájba.
Ha annyira igaz lenne, akkor Nobel díjat kapott volna érte. Kapott ugyan, de nem a relativitáselméletért. Pedig a díjazók előszeretettel díjaznak abból a közösségből, aminek a csaló is a tagja.
|
Ne legyél már ennyire szemellenzős! Bizonyítsd be a kilométereket, hiszen azt állítottad. Vagy az már nem megy, csak a szajkózás?
|
A műholdak folyamatosan esnek a Föld felé, az atomóra a súlytalanság állapotában van.
A Földön viszont gravitációs térben.
Inkább ez az oka az eltérésnek, mint pusztán a sebesség.
|
A modell szerint valóban csak kvarkok vannak, a bomláskor mégis ott az elektron
Én nagyon leegyszerűsített modellnek tartom, hogy a proton három golyócska és kész. Persze, nyilvánvaló, hogy egy modell nem részletgazdag, nem is ez a lényege.
|
Igen a hit meg a szélhámosság írja a fizikát. :D
Aki valaha is foglalkozott a fizikával az aláírja azt az alaptételt, hogy ami nem megtapasztalható azt a fizika igyekszik kiküszöbölni. Örülök, hogy magas szinten tanultál ezekről, de ezzel nem vagy tisztában.
Csalni meg nem tud egy fizikus egy kísérlettel. Bárki más is el tudja végezni ugyan az a kísérletet bárhol a világon igazolva a szélhámosságot. Illetve az elmélete a valóságban alkalmazva nem működne, sehogy sem mert csalt. Ennyire ne nézd már ostobának a fizika tudományát.
|
" urban legend. Ezt te el is hiszed? Miért kéne kilométereket tévednie? Részleteznéd?"
Mert a GPS úgy működik, hogy minden műhold a pontos időt sugározza, és a műholdakra már hat az idődiletáció,m amit figyelembe kell venni.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
"Amit állítok az nem hitt kérdése mert ez a tapasztalt valóságra alapszik ezért biztos, hogy így van" - mit is tapasztaltál te meg? Ja, hogy azt szajkózod, amit mások mondanak. Értem. Komoly érv!
"Ami te csinálsz, hogy másban hiszel, azt hiszed, mert valójában nem tudod, csak hiszem, hogy úgy van az nem tudás." - én nem hiszek semmiben. Van, amit elfogadok, és van, amit nem. Ahogy elnézem, a hit inkább rád jellemző.
"Csak a valóságot illetve a fizikát nem a józan ész írja pont ez miatt kedves barátom." - hanem inkább a hit? Vagy a szélhámosságok? Nagy öngólt rúgtál most!
|
"Az egész elmélkedő okoskodásod ott bukik, hogy működik a GPS. Mert a rendszerbe belekódolták azokat az általad hamisnak tartott einsteini elméleteket, amik szerinted nem is igazak. Márpedig ha a klasszikus fizikával számolna a rendszer, akkor kilométereket tévedne." - urban legend. Ezt te el is hiszed? Miért kéne kilométereket tévednie? Részleteznéd?
"Leírtam, bár nem hiszem, hogy bármit is jelentene ez a számodra. Füleden be, füleden ki, és holnap megint ott fogsz tartani, hogy hülyeség a relativitás-elmélet. Pedig csak korlátolt vagy a befogadásához. A korlátolt szót nem sértésnek szánom, hanem annak a leírásához, hogy gátló folyamatok munkálkodnak benned a megértésé ellen." - Leírtam, bár nem hiszem, hogy bármit is jelentene ez a számodra. Füleden be, füleden ki, és holnap megint ott fogsz tartani, hogy igaz a relativitás-elmélet. Pedig csak korlátolt vagy a felismeréshez. A korlátolt szót nem sértésnek szánom, hanem annak a leírásához, hogy gátló folyamatok munkálkodnak benned a megértése ellen.
"Nagyon könnyen elmélkedsz a fénysebességről annak alapkán, hogy egyszer ültél egy kocsoban, ami 140-el ment, és az már nagyon sok, mert a sebességhatár felett van" - talán egyszer már 131-gyel is mentem... Bár egy gyors autóm van (B-vel kezdődik és W-vel végződik) és sokszor mentem 200 fölött is, ennek semmi köze ahhoz, hogy ez alapján elmélkednék a fénysebességről.
"De komolyan, te haéadtál már fénysebességgel, hogy elmondhasd, hogy tapasztalati úton értékelted, hogy az idő nem lassult le? Hogy nem igaz, hogy az idő múlása más lehet a megfigyelőnek, mint egy fénysebességgel haladónak?" - mondja ezt egy olyan, aki rendszeresen fénysebességgel halad, és az idő rendszeresen lelassul a számára (biztos lehetsz már többezer éves, igaz? LOL!). Esetleg mégsem? Akkor vegyél vissza a nagy arcodból, és ne halandzsázz itt tapasztalatról, okés? Nem ment itt még senki sem fénysebességgel, hogy elmondhassa a tutit. Minden más csak agyalás és tippelgetés.
"Miért ne lehetne úgy, ahogyan Einstein állítja?" - miért kéne, hogy úgy legyen? Azért, mert te azt mondod?
"Komoly műszerek és mérések bizonyítják, hogy Einstein elméletei igazak." - nem.
"A GPS rendszer is ezekkel számol. És kilométeres eltérésekről van szó." - erről már az elején írtam. |
Amit állítok az nem hitt kérdése mert ez a tapasztalt valóságra alapszik ezért biztos, hogy így van. Ami te csinálsz, hogy másban hiszel, azt hiszed, mert valójában nem tudod, csak hiszem, hogy úgy van az nem tudás.
De mivel biztosra vehetnéd Einstein állítását ezért te vagy az elvakult, hogy a kísérletek és megfigyelések ellenére nem hiszel a saját szemednek.
Józan ész? Ha felnézel az égre, akkor a teljesen tudatlan embernek a józan ész azt diktálja, hogy a föld lapos és minden a föld körül mozog beleértve a napunkat is. Mert ügye tök így is tűnik. Csak a valóságot illetve a fizikát nem a józan ész írja pont ez miatt kedves barátom. :)
|
4/3 -1/3 = 1 természetesen. :-)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Az egész elmélkedő okoskodásod ott bukik, hogy működik a GPS. Mert a rendszerbe belekódolták azokat az általad hamisnak tartott einsteini elméleteket, amik szerinted nem is igazak. Márpedig ha a klasszikus fizikával számolna a rendszer, akkor kilométereket tévedne.
Leírtam, bár nem hiszem, hogy bármit is jelentene ez a számodra. Füleden be, füleden ki, és holnap megint ott fogsz tartani, hogy hülyeség a relativitás-elmélet. Pedig csak korlátolt vagy a befogadásához. A korlátolt szót nem sértésnek szánom, hanem annak a leírásához, hogy gátló folyamatok munkálkodnak benned a megértésé ellen.
Nagyon könnyen elmélkedsz a fénysebességről annak alapkán, hogy egyszer ültél egy kocsoban, ami 140-el ment, és az már nagyon sok, mert a sebességhatár felett van. Neked van tapasztalatod. De komolyan, te haéadtál már fénysebességgel, hogy elmondhasd, hogy tapasztalati úton értékelted, hogy az idő nem lassult le? Hogy nem igaz, hogy az idő múlása más lehet a megfigyelőnek, mint egy fénysebességgel haladónak?
Miért ne lehetne úgy, ahogyan Einstein állítja?
Mert szerinted az nonszensz?
Komoly műszerek és mérések bizonyítják, hogy Einstein elméletei igazak.
A GPS rendszer is ezekkel számol. És kilométeres eltérésekről van szó.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
"Egyébként azt sem mondanám, hogy pl. a proton tartalmazza ezeket a részecskéket a kvarkokat, elektront, stb."
A protonban egy árva elektron sincs. Három kvarkból áll.
Két Up és egy Down kvarkból.
Az U kvark töltése 2/3, a D-é -1/3. Így jön ki az eredő 1-es töltés. (4/3 - 1/3=0)
A neutronban meg fordítva egy U és két D kvark van. (2/3 - 2/3 = 0)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Mondhatod egy vallásos embernek is, hogy nincs isten, maximum hülyének néz.
A hasonlatomban te vagy a vallásos ember. Nagyon elvakultnak kell lennie valakinek, hogy a józan észnek ellentmondó dolgokat ilyen meggyőződéssel állítson. Persze nem vagy egyedül. Korántsem vagytok annyian, mint a vallásos emberek, de az olyanoknál, mint én, sokkal többen vagytok. Egyelőre.
Mint írtam, nem vitatom, hogy a fény fénysebességgel halad. Mi más lehetne a sebessége, hiszen róla nevezték el. De hogy nem lehet nagyobb sebesség, azt vitatom. Félreértés ne essék, elég magas szinten tanultam ezekről, tehát ismerem, hogy mit tanítanak, de nem fogadom el, és ennek több oka is van, de nem fogom indokolni. A vallások tanításait sem fogadom el, pedig sok vallást ismerek.
Nem célom senkit sem győzködni, mindenki azt fogad el/abban hisz, amiben akar, csupán a véleményemet írtam le.
|
Érdekes, mert azt írtad, hogy „És most egy szemléletes példát írok le, hogy mekkora kamu is a fénysebesség, mint maximális sebesség."
A példádban az autó nem utazik nagyobb sebességgel, mint a fénysebesség. Se anyag se energia se információ nem utazik abban a helyzetben több mint fénysebességgel. Azért látod állni a másik autót illetve a múltban, mert nem lépi át semmi a fénysebességet a két autó között. Mert fizikailag nincs semmi, ami át tudná lépni a 'c' értéket.
Továbbá a fény sebessége, függetlenül a fényt kibocsátó test mozgásától mindig ugyanaz az érték. Ha jön az autó, ha távolodik, nem adódik hozzá, illetve vonódik le, mindig állandó marad a fény sebessége. Erről az állításról van is egy híressé vált kísérlet Michelson–Morley-1887 ami folytán véletlenül fedezték fel ezt. Mert eredetileg az éterszélt akarták kimutatni, de nem kaptak eltérést a föld forgásához viszonyított fény sebességében. Ma meg már modern lézerekkel is igazolták tucatszor ezt a tényt. |
Én sem vitattam, hogy a fény fénysebességgel megy, elvégre azért kapta a nevét.
Az autó bizony az ellenkező irányban haladó (a példában leírt) testhez képest nagyobb sebességgel megy, mint a fénysebesség.
"a fénynek van egy kitüntetett maximális sebessége, ami minden vonatkoztatási rendszerhez viszonyítva 'c' tehát állandó" - ez az, ami nem igaz (a vessző előttit nem vitatom én sem). Hogy sokan bedőlnek ennek a marhaságnak, az nem az én bajom.
|
A Worldwide Telescope telepítése után állítsátok a bolygók felszínét magas felbontásúra a beállításoknál.
Az egér görgőjével távolodjatok el a Naprendszertől, majd a Tejútrendszerünktől amíg láthatóvá válnak a galaxisok alkotta szálak.
Forgassátok is meg.
Jó szórakozást, mindkét program ingyenes.
|
Ezzel nem állítottad, hogy az autód fénysebesség +10m/s sebességgel megy. Mert ha az aszfalthoz viszonyítod, vagy a melletted lévő vonathoz vagy egy ellenkező irányban haladó, de jóval lassabb autóhoz akkor más-más sebesség értékeket kapsz. És jön a kérdés, de akkor mennyivel megy valójában az autód? Erre mondta Galilei, amikor a mozgás relativitásáról beszélt, hogy a sebesség is változik attól függően, hogy mihez viszonyítjuk tehát nincs abszolút állandó sebessége semminek. És nem tudjuk meghatározni, hogy mi mennyivel megy valójában és mi megy vagy áll épp. De hála isten ez az elv ma már meghaladta korát és bebizonyosodott megannyi kísérlettel, hogy a fénynek van egy kitüntetett maximális sebessége, ami minden vonatkoztatási rendszerhez viszonyítva 'c' tehát állandó. Tehát a fénysebesség nem relatív sebesség. Ezért viszonyítunk a fénysebességhez. A neutrínókat is a fénysebességhez mérték nem az autókhoz vagy bármi máshoz. Kaptunk is volna mindenféle eredményt meg hülyeséget. |
Ez pontosan így van. És most egy szemléletes példát írok le, hogy mekkora kamu is a fénysebesség, mint maximális sebesség.
Tételezzük fel, hogy fénysebesség-10 m/s sebességgel halad egy test. Elhalad egy álló autó mellett. A testhez képest persze az autó halad fénysebesség-10 m/s sebességgel. Elindul az autó az ellenkező irányba, gyorsít, és könnyedén felgyorsul 20 m/s sebességre minden erőlködés nélkül, holott a testhez képest ezt nem tehetné meg, hiszen a testhez képest fénysebesség-10 m/s sebességgel haladt, és rettenetesen nagy energia kéne ahhoz, hogy egy icipicit is tudjon gyorsulni, nem hogy ráadásul túl is lépi a relatív sebességük a fénysebességet, hiszen akkor már fénysebesség+10 m/s sebesség értéket ad. A relativitás elmélete ezt pedig tagadja, pedig az is hihetetlen nagy szemfényvesztés. Az előbb említett példának egy következménye lesz: ahogy az autó eléri a 10 m/s sebességet, csak egy állóképet fogunk az ellenkező irányba haladó testről látni, de ha növeljük az autó sebességét, akkor azt látjuk, mintha a test visszafelé jönne, nem hogy távolodna, hiszen a testről jövő fény egy korábbi állapotát mutatja.
Ettől persze a fénysebesség értéke nem lesz más, azért nevezzük fénysebességnek, mert a fény ekkora sebességgel halad. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne nagyobb sebesség is, mint a fénysebesség, csupán azt nem látjuk. |
Nyilván a magreakciókra értettem, vagyis ha a proton "elnyeli" az elektront. Az ovis ismeret már, hogy a proton és az elektron "laza kapcsolata" a hidrogén.
Tudom, hogy ütköztetésekről van szó, szándékosan írtam hozzáadást és elvételt.
Egyébként azt sem mondanám, hogy pl. a proton tartalmazza ezeket a részecskéket a kvarkokat, elektront, stb.
A részecskék hullámcsomagok. Amikor egy részecske hullámcsomagját felbontjuk vagy felbomlik akkor alakulnak ki azok a hullámcsomagok amikről azt gondoljuk, hogy így vannak benne külön külön és valami másik részecske összeköti őket.
|
"Ha a neutronból elveszünk egy elektront és egy anti-elektronneutrinot akkor a maradék egy proton."
A neuztonban van három kvark, elektron egy szál sem. :-)
"De ha a protonhoz adunk egy elektront akkor kapunk egy neutront és még marad egy elektronneutrino."
Hát abból meg egy hidrogénatom lesz, mert a proton körül s-pályán egy hullámként fog az elektron körbe-körbe kóricálni.
Ezeknek a miből mit vonunk ki, meg mit adunk hozzá dolgoknak nincs semmi értelme. Ha két részecskét ütköztetsz, akkor a két részecskének a kvantum tulajdonságai és a mozgási energiái összegződnek, és olyan részecskék születnek, aamelyeknek a kvantum tulajdonságaik összege azonos az ütköző részecskékkel. Ez igaz az összenergiákra is. Ha nagyobb energiával ütközteted a részecskéket, akkor más részecskék keletkeznek.
D eegyébként inkébb neked van igazad a többiek ellenében, csak ilyeneket, hogy miből mit vonunk ki, ne írjál le!
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Eddig se tetted. Ezek itt az első mondataid. És van egy szint, ami fölött nem trágár az ember.
|
Ne haragudjál baz+ de ezek után nem tudok veled vitatkozni. Ennyire okos vagy! 
Saját magamat fejbelövős smiley holvan?
|
Ugyanez az én álláspontom is.
Matematikai számítások értelmezési hibáit látom a relativitás elméletnél, az ősrobbanás elméleténél.
De azt nem gondoltam volna, hogy a magfizikában is részecskének értelmezik az ellentétes műveletet.
|
"Akárhol nézem mindenütt így van." - ugye ismered az "egymilliárd légy nem tévedhet" mondást?
|
A csillagászok is rengeteg szélhámosságot tudnak csinálni. Én már csak röhögök rajtuk. A matekot meg hagyjuk, mert a matekkal fizikai képtelenségeket is le lehet írni (pl: -200 Celziusz fokról 100 fokkal tovább hűtünk valamit. A matek szerint -300 Celziusz fokot kapunk. Az abszolút nulla fok meg valahol -273 körül van. A matek hiába ad ki helyesen egy eredményt, ha annak az eredménynek az értelmezése képtelenség).
|
Akárhol nézem mindenütt így van.
Nyilvánvaló hogy ha neutronból elveszem az elektront meg a -neutrinot akkor azt kell visszatenni, hogy ismét neutron legyen.
Gondolom hogy matematikáját nézték, mert aszerint ha nem visszateszem a protonhoz hanem elveszem akkor az előjelek megváltoznak.
Itt is menne a varázslat mint a kozmológiában a szingularitással?
|
Miért kéne leírnom? Nem én állítottam valamit, hanem te, amiről kiderült, hogy képtelenség. Neked ez nem tűnt fel? Csak szolgai módon idézgetsz?
|
O.K.
Megtennéd, hogy a pozitív és a negatív béta bomlást leírnád?
Én nem szégyellek tanulni.
|
Az sem szentírás. Láttam én már ott ennél nagyobb marhaságokat is.
|
Ez gyakorlatilag ugyanaz a marhaság.
|
a Wikiből idéztem az előbb.
|
Negatív Béta b:
"a magban kötött neutronok egyike protonná alakul, miközben egy elektron és egy elektron-antineutrínó távozik"
Pozitív béta b.:
"a magban kötött protonok egyike neutronná alakul, miközben egy pozitron és egy elektronneutrínó távozik"
|
Hétköznapi nyelven sem kell képtelenségeket írni.
|
"ha az ősrobbanás után az Univerzum nem így tágulna, hanem egy középpontbvól, akkor egy gömbhéjban lenne csak anyag, nem minden irányban" - nem feltétlenül. Most az egy dolog, hogy szerintem nem volt ősrobbanás, de miért kellett volna egy adott időpillanatban mindennek szétmenni? Ha meg eleve nem is volt ősrobbanás, akkor miért ne lehetne minden irányban anyag?
Ha viszont szerinted volt ősrobbanás, akkor válaszolj a korábban feltett kérdéseimre: Mi robbant fel? Miért robbant fel? Ami felrobbant, az honnan volt?
"nézz utána, hogy a színképeltolódás milyen összefüggésben van a távolsággal" - hibás elképzelés.
|
Az a gondod, hogy hétköznapi nyelven írtam a negatív és a pozitív béta bomlásról?
Látom te sem a gondolat lényegét fogod meg, hanem azt keresed, mibe tudsz belekötni.
Akkor itt van egy kicsit bővebben, én ennyit nem fogok körmölni:
http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s
|
"Ha a protonból "elveszünk" egy pozitront és egy "elektronneutrinot" akkor a maradék egy neutron.
Ha a neutronból elveszünk egy elektront és egy anti-elektronneutrinot akkor a maradék egy proton."
Tehát: a protonból elveszünk egy pozitront és egy elektronneutrinot, továbbá még elektront és egy anti-elektronneutrinot is, és az eredmény egy proton lesz. Apám, te feltaláltad a bőségszarut a perpetum mobile-lal együtt.
|
...arról nem beszélve, hogy nem lehet tudni, hogy a tömeg halad gyorsan vagy a megfigyelő.
Mivel a relativitás elve eszt megengedi.
Azért mert valami mellett gyorsan elhaladsz nem nő meg annak a valaminek a tömege.
|
Értelmezés kérdése.
Nem azt jelenti, hogy megnőtt a tömeg, hanem annyi energiát kell befektetni mintha ekkorára nőtt volna a tömeg. Vagy másképp, a felgyorsított tömeg összenergiája visszaszámolva tömeggé nagyobb értéket ad mint az eredeti nyugalomban lévő tömeg volt.
Vagy megint másképp: ha a felgyorsított tömeg becsapódik akkor annyi energia szabadul föl mintha megnőtt volna a tömeg.
Remélem nem követtem el hibát.
|
A neutrino tíz nagyságrenddel nagyobb a húroknál. Elég bonyolult hullámformáit tudom elképzelni a fotonnak ami a neutrinot alkotja, mert bőven belefér.
Egy kvark pedig tizenhat nagyságrenddel nagyobb.
Egy Proton kilenc nagyságrenddel nagyobb mint egy neutrino, elég laza szerkezet tehát a számára.
Amikor egy protont szétbombázunk, a proton hullámrendszeréből mindenféle hullámcsomag keletkezik. Köztük az észlelhető időintervallumon belül átmenetileg stabiloknak, illetve a stabiloknak nevet is adtunk.
Persze ezek elképesztő frekvenciák a nekik megfeleltethető energiával.
A szubatomi részecskék frekvenciáik és hullámformáik miatt különböznek egymástól.
Belső energiatartalmuk adja a tömegüket és nem egy újabb részecske.
Én ezt csak így tudom elképzelni.
|
Ha a protonból "elveszünk" egy pozitront és egy "elektronneutrinot" akkor a maradék egy neutron.
Ha a neutronból elveszünk egy elektront és egy anti-elektronneutrinot akkor a maradék egy proton.
De ha a protonhoz adunk egy elektront akkor kapunk egy neutront és még marad egy elektronneutrino.
(Ezek a negatív és pozitív béta bomlás és a K-befogás esetei.)
|
Nincs mérete, illetve a planc hossznál kisebbnek kell lennie ha a foton rezgésállapotai adják a húrokat.
|
Azért mert úgy adtad elő mintha tudnád.
A foton nem hullám.
Az elektromágneses energia terjedése hullám.
De ez sem teljesen így van, arról van szó, hogy a tér egy kiválasztott pontjának elektromágneses erősségét ha ábrázoljuk az idő függvényében akkor akkor a függvény egy sinus hullám. Természetesen akkor ha elektromágneses energia terjed egy anyagi rendszertől.
Val
|
"a foton az egy szimpla energiahullám" Nem elektromágneses hullámra gondoltál.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Én olyat nem találtam, hogy "A proton bomlásakor is keletkezik elektron"
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Na meg hány éves a kapitány?
Részecskék esetében csak megtalálási valószínűségről beszélhetünk, ami alapján lehet méretet definiálni, de ez önkéntes.
A foton tömege lerágott csont. Nyugalmi tömege nincs, de nincs is értelme, mert a foton egyszerűen kvantált elektromágneses hullám. Az elektromágneses hullám pedig természetéből adódóan nem tud nyugalomban maradni.
De miért kérdezed ezt tőlem, google a barátod.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Ha a Világegyetemünk akár százszor 13,7 milliárd fényév sugarú volna, és abban valahol vagyunk a magunk 13,7 milliárd fényév sugarú térrészünkkel, akkor is mindent ugyanígy tapasztalnánk ekkora hubble-érték mellett.
|
Philcsy szerint nem így van.
|
Neked abban igazad van, hogy a foton az egy szimpla energiahullám, így mivel minden részecske energia, mivel az anyag csak az energia egy megnyílvánulási formája, végülis minden anyag képes fotonná alakulni, ha a körülmények adottak.
Eleve minden részecske az energia egy formája,m az energia legtisztább formája pedig a foton.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Szerintem előbb nézz utána, hogy a színképeltolódás milyen összefüggésben van a távolsággal. Mert az nem ér, hogy szerinted nem úgy van, mert az nem illeszkedik bele a hitedbe. Sőt, bármely két ponztas igaz ez, mert nem csak mi, hanem a többi objektum is az egymáshoz mért távolságuk arányában távolodik egymástól.
De, ha belegondolsz, ha az ősrobbanás után az Univerzum nem így tágulna, hanem egy középpontbvól, akkor egy gömbhéjban lenne csak anyag, nem minden irányban.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Úgy tűnik vágod a modern fizikát.
Légyszíves mondd meg mekkora egy foton és mekkora a tömege?
|
Én fordítva gondolom.
Nyilván nem két tömeg (elektron és pozitron) összegződésével fog létrejönni egy tömeg nélküli részecske (foton).
Te is fuss neki.
A béta bomlás: http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s
|
A CERN blog-on lévő idézet a Higgs-bozon bomlásáról szól.
A részecske-antirészecske annihiláció nem bomlás, és nem jelenti azt, hogy a részecske fotonból áll. Ha egy részecske fotonból állna, akkor fotonná tudnak alakítani antirészecske nélkül is. A részecske-antirészecske annihiláció és párkeltés csak annyit jelent, hogy a részecske-antirészecske pár együtt tesz ki egy foton párt.
"A neutron bomlásakor lesz proton és elektron, pozitron
A proton bomlásakor is keletkezik elektron, pozitron."
Ennek fuss neki még egyszer.
És legvégül. Jó lenne már eldönteni, hogy akkor most elfogadod a modern fizikát, vagy az hibás és csinálsz sajátot "foton" alapon. Ugyanis azt nem teheted meg, hogy kiszemezgeted azt ami neked tetszik, a többit meg egyszerűen eldobod, és helyettesíted a saját elképzeléseiddel. Ez így Egely-féle áltudomány.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Mássz bele egy kicsit a méretskálába: http://htwins.net/scale2/
Itt elég szemléletesen látszik, hogy a proton milyen óriási egy húrhoz képest.
És a foton mérete ott van a hurnál, szerintem annak mozgása az adja a húrokat.
A fénysebesség értékét vákuumban szerintem az állapotátadások időösszege adja.
~ 300 ezer km-en éri el az időöszeg az egy másodpercet.
A proton 10 -15 -en
kvark 10 -18 vagyis egy kvark ezerszer kisebb mint a proton
v neutrino 10 -24
hur 10 -34
|
Egy bizonyos hőmérsékleti értékig tudunk visszamenni, amikor már voltak elektronok is, protonok is és neutronok is.
Azt tudjuk, hogy a az elektron és a pozitron ha lebomlik akkor fotonná változik, tovább bomlani már nem tud, maradék nincs csak a foton és az nem bomlik tovább.
A neutron bomlásakor lesz proton és elektron, pozitron
A proton bomlásakor is keletkezik elektron, pozitron.
|
Megnyugodhatsz benne, hogy jóval nagyobb butaság a macskád.
Hol írtam én, hogy az ősrobbanás elméletében csak fotonok voltak?
Egy bizonyos hőmérsékleti értékig tudunk visszamenni, a
De az ugye nyilvánvaló számodra, hogy léteznie kell egy olyan hőmérsékleti értéknek amikor minden rendszer szétesik egy alapanyagra.
...és mi lehet ez az alapanyag?
Ezt egyébként elolvastad?
"Mivel a proton eleve összetett részecske,
számtalanféle reakciót kivált két proton nagyenergiájú ütközése, és az LHC protoncsomagjai
ütközésekor 10-20 proton-proton ütközés is végbemehet, egy könnyű Higgs-bozont igen nehéz
megfigyelni (4. ábra). Már több évtizede felhívták elméleti fizikusok (közöttük Trócsányi Zoltán
akadémikus) a figyelmet arra, hogy ilyen részecske megfigyelésére annak két nagyenergiájú fotonra
való bomlása nyújt kiváló megfigyelési lehetőséget, a folyamat igen kicsi valószínűsége ellenére." (CERN blog)
Itt egy kis ismeretterjesztés a standard paradigmáról:
http://csep10.phys.utk.edu/astr162/lect/cosmology/hotbb.html |
Nem nagyobb butaság mint amit te mondasz és a mi még ennél is fontosabb, legalább annyira megalapozott mint a te elméleted.
Eddig fotonról beszéltél, most már sugárzásról. Ha sugárzás alatt elektromágneses sugárzást értesz, akkor légyszíves linkeld már azt az oldalt ahol azt írják, hogy az ősrobbanás után csak fotonok léteztek.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Itt ugyanaz a helyzet mint a Nagy Bumm "végtelen tömegű és kiterjedés nélküli pontból felfúvódó" Világegyetemnél: egy elmélet matematikai szélsőértékének téves értelmezése.
A tömege valójában nem növekszik attól, hogy gyorsan halad.
|
Amit írtál a macskáról az nyilvánvalóan butaság.
Az anyag viszont teljesen lebontható sugárzássá.
Egyébként a standard paradigma is azt mondja -amiben ugye hiszel, hogy a Nagy Bumm után csak sugárzás létezett.
Szívesen olvasnék tőled értelmes kritikát.
|
Számold ki : http://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let#T.C3.B6meg.E2.80.93energia_ekvivalencia
c-1m/s sebességnél a vonattal együtt fekete lyukká változtál volna akkora lenne a tömeged. :D
|
"Mindent le lehet bontani fotonokra."
Ennek kb annyi alapja van, mint hogy mindent le lehet bontani macskákra. Bármilyen rendszert ha a végsőkig bontasz, ott fog nyávogni egy cica. Légyszíves cáfolj meg, ha tudsz. Még mielőtt hozzákezdenél szeretném kijelenteni, hogy a természetesen a jelenleg elfogadott elképzelés a macskákról és a világmindenség felépítéséről alapvetően téves.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Nem csak bizonytalansággal teli, hanem eleve rossz elképzelés.
|
"Tőlünk minden irányba a távolsággal arányos a távolodás. Ugye nem gondolod, hogy mi vagyunk a középpont?" - ha ez valóban így lenne, akkor bizony középpontnak kéne lennünk. De nem vagyunk középpont, és amit leírtál, az sincs úgy.
|
"Doktor Kotász, a Nap és a Föld közé is tér nő? Vagy ez ilyen szelektív?"
Igen, a Nap és a Föld közé is tér nő.
A tágulás mértéke pedig a két pont közötti távolsággal arányos. Egy kétmilliárd fényévnyire lévő galaxis és közöttünk a vöröseltolódásban kimutatható a tágulás. Tőlünk minden irányba a távolsággal arányos a távolodás. Ugye nem gondolod, hogy mi vagyunk a középpont?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Ezzel a gyorsulva tágulással csínján bánnék.
annyit tudunk, hogy az IA típusú szupernovák fényességadatai alapján számított távolsága nem egyezik a vöröseltolódási értékből számítottal.
De mindkét mérés bizonytalanságokkal terhelt.
|
Mindent le lehet bontani fotonokra.
Bármilyen anyagi rendszert ha végsőkig lebontasz akkor csak elektromágneses hullámfrontok maradnak.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Hibásak a fénynél gyorsabb neutrínó eredmények
31800 éve halott növényt támasztottak fel
DNS szekvenálás USB porton
Miért nem követjük erkölcsi szabályainkat?
Harcba indul R2-DNS2
A Mars lesz Obama új költségvetésének vesztese
Hogyan töltsünk menetközben egy elektromos versenyautót?
Elstartolt a Vega és a Masat-1 
Most a Science Insider egy a kísérletben otthonosan mozgó forrásra hivatkozva azt 
