A Föld leghidegebb kontinensének leghidegebb pontján orosz kutatók egy évtizednyi fúrás után elérték a 3,5 kilométer vastag felszíni jég alatt meghúzódó édesvizű Vosztok-tavat.
Hirdetés
Az eredményt szerdán erősítette meg a Vosztok Kutató Állomás vezetője, A. M. Jelagin. Az Orosz Antarktisz Expedíció igazgatója, Valerij Lukin tájékoztatása szerint a fúró 3.769 méteres mélységnél érte el a vizet február 5-én, moszkvai idó szerin 20 óra 25 perckor. A terveknek megfelelően a tó vize a nyomás hatására 30-40 méteres magasságig benyomult a fúrólyukba, felnyomva a fúrófolyadékot, távol tartva az érintetlen víztől, ami immár egy jégdugót alkot, megvédve a tavat a szennyeződéstől.
Egy közös fotó az eredményes fúrás emlékére
A tudósok a következő antarktiszi szezonban térnek vissza, hogy megkezdjék a mintavételezést.
A víz elérésére utaló első jeleket már szombaton észlelték, a nyomásérzékelők azonban csak vasárnap jelezték egyértelműen, hogy a fúró behatolt a tóba. A Vosztok a legnagyobb a kontinens több kilométeres jégtakarója alatt meghúzódó több mint 280 tó közül, és az első, aminek a vizét sikerült elérni. A becslések szerint a sarkkör vízi világa 15-34 millió éve lehet teljes elszigeteltségben a fénytől és a levegőtől, ennek ellenére vannak olyan hangok, melyek szerint létezhet élet a mélyben. Amennyiben ezek beigazolódnak, az hatalmas lökést adna azoknak a reményeknek, melyek szerint a hasonló körülményeket biztosító jeges égitestek egyikén végre rábukkanhatunk a régóta keresett földönkívüli életre. "Számomra ennek a tónak a felfedezése műszaki komplexitását, fontosságát, egyediségét nézve hasonló jelentőséggel bír, mint az első űrrepülés" - nyilatkozott Lukin az Interfax hírügynökségnek.
A siker különösen értékes, az antarktiszi nyár ugyanis véget ért, az időjárás egyre rosszabbodik, így gyakorlatilag heteken belül ellehetetlenítette volna munkát. "Feszültséggel teli két hét volt számomra is" - mondta John Priscu, az amerikai Montana Állami Egyetem Antarktiszra szakosodott geológusa, aki folyamatos kapcsolatban volt a terepen dolgozó orosz tudósokkal, a következő nyáron pedig maga is ellátogat a jeges kontinensre, hogy egy másik elzárt tónál kezdjen fúrásokat. "Megtapsoltam őket, úgy vélem remek munkát végeztek"
Az oroszok szándékosan időzítették szerdára, az orosz tudomány napjára a bejelentést, ezzel is tisztelegve I. Péter cár előtt, aki 1724-ben ezen a napon alapította meg a Szent Pétervári Tudományos Akadémiát.
Az 1990-es évek elején egy nemzetközi kutatócsoport kezdte meg a fúrásokat a Vosztok kutatóállomásnál, hogy a múlt éghajlatának tanulmányozásához jégmagokat nyerjen ki a mélyből. Több mint 3 kilométeres mélységben azonban egy egészen más típusú jéghez értek, melyről kiderült, hogy egy tó vizéből képződött. Maga a tó létezése nem érte váratlanul a tudósokat, bár méretét és alakját akkor még nem ismerték. Annál nagyobb megdöbbenést okozott, hogy a kiemelt jégmagban mikrobákat találtak, bár abban soha nem jutottak egyességre a tudósok, hogy ezek a mikrobák a tóból vagy a fúrófolyadékból kerültek-e a magba.
A tó alakját és elhelyezkedését végül 2000 és 2001 között mérte fel Dr. Robin Bell, a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Föld Obszervatóriumának geológusa által megtervezett radar és egyéb technikákat felvonultató projektje. A fúrási tervezet azonban nem nemzetközi, hanem kizárólag orosz keretek között valósult meg, óriási kihívás elé állítva a fúráson dolgozókat, hogy a több mint 3,5 kilométeres távon megakadályozzák a mindössze bő 12 centiméteres fúrólyuk befagyását. Ehhez petróleumot használtak, az igazi nehézséget azonban a zord körülmények és az idővel történő versenyfutás jelentették. Az antarktiszi nyár végével a hőmérséklet azonnal -45 Celsius alá zuhant, -50 fok pedig rendkívül megnehezíti a kutatóállomásról egyetlen kiutat jelentő repülőgép forgalmat. Mindehhez hozzátartozik, hogy a Föld legalacsonyabb hőmérsékletét pontosan a Vostok állomásnál dokumentálták, 1983 júliusában -89,2 Celsius fok volt.
Több környezetvédelmi szervezet is igyekszik meggátolni a jégtakaró alatti tavak fúrásait a lehetséges szennyeződések miatt. Az oroszok tervezetét azért sikerült keresztül vinni, mert egy olyan megoldással álltak el, ami freonnal egy dugót képez a fúrólyukban, illetve a motoros fúró helyett az utolsó szakaszon egy hővel dolgozó fúrófejet alkalmaztak. Mindehhez megfelelő mennyiségű kerozint kellett eltávolítani a lyukból a nyomás csökkentése érdekében, hogy amikor a fúrófej eléri a tavat, a tó vize fel tudjon nyomulni a fúrólyukban, majd megfagyva egy jégdugót képezzen, ami a helyszínen dolgozó csapat jelentése szerint pontról pontra be is következett.
A szennyeződés megakadályozása rendkívüli jelentőséggel bír, a mélyben meghúzódó környezet ugyanis nagyon hasonló a Jupiter holdjain találhatóakhoz, melyek az egyik esélyesei a földönkívüli életnek otthont adó égitesteknek. Ha a Vosztok-tóban létezik élet, akkor létezhet a Jupiter Europa holdján is.
Ezen gondolkozz el meg 1x....aztan csekkold a gugliban....lesz nagy meglepi....(egyességre jutni--->bizony igy helyes...de mondom, ne nekem hidd el, elotted a zinternet)
Nyugi nem fog. Felkértem Superman-t ügyvédemnek. Azt mondta fél szemmel figyel. Illetve azért megjegyezte mint jó tanácsot,ha nem hagyom abba ezt, egész biztosan kivágnak innen, amit még ő sem tud megakadályozni Pókember és Batman eggyesített erejével sem.
Minden klappol, jó az időzítés, 12.21.-re az Izé pont felúszik a Dunán hogy onnan kimászva MR007 likvidálásával elkezdje a világvége elhozatalát. Bár kicsit szoros lesz az ütemterv, ha még aznap végezni akar a melóval :)
Na ha a terroristák nincsennek is éppen ott,attól még lehet más rosszabb. Pandóra szelencéje, vagy hasonló. És ezt pont 2012-ben tudták elérni, annyi hosszú idő után. Kicsit ki vagyok idegileg.
Szerintem ennek a kutatásnak nem az a lényege, hogy kialakulhat e élet, hanem az, hogy létezhet e ilyen extrém körülmények között. Pont kitágítja a látókört ez a kutatás, nem pedig szűkíti. Eleinte azt gondolták ahol nincs napfény, ott élet sincs. Ma meg már tudjuk, hogy ez koránt sincs így. Jók másrészt arra is jók ezek a kutatások, hogy megismerjük a föld eldugottabb zugit is, hiszem még a bolygónkról sem tudunk mindent.
Majd nem mosolyognak így, amikor felébresztik az évmilliók óta szunnyadó iszonyatot a hideg sarki éjszakában.
Hova is vonultak vissza a vének? Lovecraft valami "soha be nem fagyó tengert." Majd kiderül hogy ez a tó a földmélyi tenger egy öble, amiben évezredek óta tobzódnak a Shoggotok fajzatai.
"A szennyeződés megakadályozása rendkívüli jelentőséggel bír"
Akkor nem kell lefúrni. Mi emberek született önpusztítók vagyunk. Egyébként az a 3.769 méter nekem laikusnak igen soknak hangzik. Szerintem ha lenne eszünk várnánk pár évet, amíg a jégtakaró vékonyabb lesz. Megy az gyorsan a globális felmelegedés miatt, és gyorsabb, könnyebb is lenne aztán. A Jupiter holdjai meg kap.ák be, illetve messze vannak az még nagyon ráér. Inkább a földi élettel foglalkozzunk.
NEXUS6: Azért én is kiegészítettem egy saját főzésű narancspálinkával. A sok jég, víz beindított.
Nincs azzal a 128.6 fokkal semmi baj. Talan jobb lett volna ha azt irjak hogy -128.6 Fahrenheit, ami persze -89.2 Celsius. Bar nem ertem hogy egy magyar nyelven irt cikk, miert hasznal Fahrenheitet Celsius helyett. Tudtommal mi Celsiust hasznalunk meg.:)
Hamarabb fogják az országok elpusztítani a teljes lakosságot mint hogy addig eljussunk...
Ráadásul ez lehetlen dolog, mivel ha így lenne nem lenne a csóróknak víz -> megpusztulnának -> Nem lenne munkaerő ->Nem érne semmit a pénzed -> Sőt pénz sem lenne :D
Elterelés az egész. Felkészülnek a nehéz napokra, mikor a friss ivóvíz az arany árával lesz azonos. Nekem elsőre ez jutott eszembe, még ha hülyeség is.
Így is érdekes ez, évmilliók óta érintetlen terület. Ami meg az Európát illeti, nekem az jutott eszembe, hogy oda mennyi idő alatt lehet lefúrni (leolvadni)? Legalább 15-20 kilométer, korlátozott - és nem pótolható, kiegészíthető - erőforrásokkal?
Sajnos az sg-n rengeteg pontatlanság, félrefordítás és helyesírási hiba van, ezen már nem akadok fenn. És már megint az élet... az, hogy a Jupiter holdjain is vannak hasonló körülmények, még nem jelenti azt, hogy élet is. A földi élet nem jégtakaró alatt alakult ki, és azok a körülmények feltehetően nem léteztek együtt egy időben a Jupiter holdakon. Az esetlegesen a Vosztok tóban létező élet sem a jég alatt jött létre, és ha még fenn is maradt volna (extrém körülmények, de nem tartom kizártnak), abból nem következik, hogy a holdakon is van élet.
Sose tudtam megérteni, hogy a földönkívüli élet kutatásakor miért kell görcsösen ragaszkodni a földihez hasonló körülményekhez. Az egész nem több egy véletlennél, két molekula jókor volt jó helyen egyszer régen, ez máshol másik két molekulával is megeshet. De tegyük fel, hogy a földi út az egyetlen: a DNS lánc olyan bonyolult, és annyi lehetséges kombinációt hordoz, hogy az esélye matematikailag nulla annak, hogy a földihez hasonló evolúciót járjon be az élet.
El kell fogadni, hogy az űr mérhetetlenül nagy, a lehetőség pedig valószínűleg végtelen számú.
"...a Föld legalacsonyabb hőmérsékletét pontosan a Vostok állomásnál dokumentálták, 1983 júliusában -128,6 fok volt." Itt valami bibi van, különböző források egyhangúan 1983. augusztus 24-én -89,2 fokot említenek.