Képes lehet az Egyesült Államok létrehozni egy Hold-kolóniát és kifejleszteni egy új hajtóműrendszert a Mars meghódításához, mindezt 8 év leforgása alatt, ahogy az a republikánus elnökjelölt Newt Gingrich ígéreteiben elhangzott?

Hirdetés

Ha csak technológiai szempontból vizsgáljuk a kérdéseket a válasz igen, gazdasági szempontból azonban már elég sok a bizonytalanság, politikailag pedig rendkívül bonyolult a dolog.

A világűr igen kedvelt téma az amerikai elnökválasztás előtt, nem csoda hát, hogy Gingrich is beszállt a nemzet és a NASA prioritásairól szóló végeláthatatlan vitákba. Gingrich nem sok szót vesztegetett a NASA robot küldetéseire, ami sokak szerint hasznosabb és olcsóbb is mint az emberi küldetések, ha a tudományt szolgálatát vesszük alapul. Gingrich lelkesedését azonban nem a tudomány, hanem egy régről származó elkötelezettség és a gazdasági érdekek vezérlik, vegyük csak a Hold ásványkincsinek bányászatáról szóló elképzeléseit.

"Én azon a romantikus eszmén keresztül jutottam el az űrhöz, hogy az a sorsunk része" - idézi a New York Times Gingrich múlt hét közepén tartott beszédét, aki mosolyogva idézte fel kongresszusi karrierje kezdetének egy törvényjavaslatát, ami államként ismerne el egy kolóniát, amint népessége eléri a 13.000 főt. Republikánus ellenfelei azonnal lecsaptak a témára és őrült pénzkidobásnak nevezték a kolónia ötletét, különös tekintettel a világ jelenlegi gazdasági helyzetére. Mitt Romney szerint egy Hold-bázis több százmilliárd dollárba kerülne, hozzátéve, hogy ő inkább az államok lakhatási problémáin enyhítene egy ilyen összegből. Ron Paul a maga módján támogatja az ötletet, több politikustársát, köztük Gingricht is szívesen fellőné a Holdra.

A legkisebb akadályt a technológia jelenti. Már az előző republikánus elnök, George W. Bush célja is a Holdra való visszatérés volt, aminek megfelelően a NASA jókora összegeket ölt egy új rakéta és űrhajó kifejlesztésébe. Az senki sem kétli, hogy elegendő pénz és idő birtokában a NASA képes lenne megismételni ugyanazt a sikert, amit 40 évvel ezelőtt egyszer már elért. Egy állandó bázishoz tökéletesen megfelelnének a Nemzetközi Űrállomáshoz kifejlesztett technológiák és műszaki megoldások, emellett az amerikai űrügynökség javában dolgozik egy holdjárón is. A gond a pénzzel van.

Amikor a Bush-féle Constellation program nem kapta meg az eredetileg beígért finanszírozást, a fejlesztések megtorpantak, jelentősen megemelve a költségeket. Az Obama kormány által felállított szakértői bizottság vizsgálata megállapította, hogy a célok eléréséhez és a további csúszások kiküszöböléséhez 150 milliárd dollárra lenne szükség, a programot az új kormány leállította. Egy új, a Constellation-hoz hasonló NASA program hasonló terheket róna az Egyesült Államokra, bár egy nemrég elkészült NASA tanulmány szerint az űrügynökség meglévő kisebb rakétáival és néhány Föld körül keringő üzemanyagtöltő állomással egy évtizeden belül elérhetné a Holdat.

A másik téma, a Mars-utazáshoz szükséges új hajtóműrendszer egy régi technológia, a nukleáris meghajtású rakétahajtóművek újraélesztését követelné, amiket eredetileg az 1950-es években fejlesztettek ki. A NASA jelenleg is dolgozik a nukleáris meghajtáson, azonban itt is folyamatos a pénzhiány.

Gingrich mindkét területen fordulatot ígér, gyorsabb munkára ösztönözve a NASA-t, bevonva a magán cégeket is munkálatokba. Michael Gold az egyik ilyen cég, a Bigelow Aerospace igazgatója szerint ez a feladat sem műszakilag, sem gazdaságilag nem lenne lehetetlen, mivel gyakorlatilag az összes szükséges rendszer létezik. A Bigelow Aerospace egy NASA-tól megvásárolt technológia alkalmazásával két felfújható űrállomás feljuttatását tervezi, ami 36 ember elhelyezését teszi lehetővé. Gold szerint a technika felnagyításával máris rendelkezésre állnának egy holdbázis lakrészei.

Gingrich javaslata szerint minden évben félre tennék a NASA költségvetésének 10 százalékát különböző díjakra, mint amilyen egykor a magánűrrepülést elindító 10 millió dolláros X-díj is volt. A 8 év alatt több mint 14 milliárd dolláros nyereményalap halmozódna fel, amiből 10 milliárdot ajánlanának fel az első Mars-utazást megvalósító vállalkozásnak. Ha senki sem jár sikerrel, akkor az adófizetők nem fizetnek egy centet sem, ha valaki eljut a megvalósításig, akkor a 10 milliárd még mindig tízszer, vagy akár százszor kisebb kiadást jelentene, mint bármelyik kormányzati program.

A nagy űrrepülési cégek, mint a Boeing és a Lockheed Martin aligha szállnak ringbe a díjakért, nem lenne egyszerű eladni a befektetőknek olyasvalamit, ami semmit nem hoz a konyhára. Gingrich és szövetségesei az olyan technológiai milliárdosokban bíznak, mint az Amazon.com alapító Jeffrey Bezos, vagy Paul Allen, a Microsoft társalapítója, akik hajlandók saját dollármillióikat beleölni a projektekbe a hírnév és a kaland érdekében.

Hogy ezek az elképzelések mekkora politikai támogatást kapnak, az egy másik kérdés. Amikor Obama a Constellation program leállítása mellett tette le a voksát, a NASA-t a kereskedelmi cégekre való támaszkodás felé kezdte terelni, ami a fentiek alapján Gingrich terveinek is a magját képzi, igaz Gingrich korábban nyíltan magasztalta Obama elképzelését. Az egyetlen különbség, hogy Gingrich újra az emberi küldetések felé fordítaná a nemzetet, az űrrepülés régi elkötelezettje lévén politikai tőkéjét kihasználva jó eséllyel keresztül is vinné javaslatait. Charles Miller a NASA egykori tanácsadója szerint Gingrich űrterveinek minden eleme elfogadható, még ha nem is egyértelmű.

Szükség van tehát az űrhajósokat és a különböző rakományokat a Holdra eljuttató rakétákra, ilyen nagy teljesítményű űreszközzel jelenleg nem rendelkezik az USA, a kisebb rakéták bár Gingrich szerint megfelelnének a célra, jelentősen bonyolítanák a küldetéseket, a leszállóegységeket ugyanis az űrben kellene összeszerelni, ahogy korábban az űrállomást is. Jelenleg nincs olyan űreszköz, amivel leszállhatnának a Holdon, ez azonban technológiailag nem jelentene kihívást, bár egy állandó bázis létesítéséhez a 40 évvel ezelőttieknél nagyobb járművekre lenne szükség.

Szükség van az űrhajósoknak otthont adó modulokra. A NASA évekkel ezelőtt megkezdte az előkészítő munkát, de nem sokáig jutottak el a tervekkel a program leállítása miatt. Ezzel szemben a Bigelow Aerospace felfújható moduljai már az űrben is bizonyítottak, ha sikerül felnagyítani a megoldást, akkor a lakóhelyek kialakítása sem jelent különösebb problémát, bár azt sem szabad elfeledni, hogy bármit építsünk a Holdon, annak túl kell élnie a mindenre rátapadó holdport és a hatalmas hőmérséklet ingadozásokat, ami +90 és -130 Celsius fok közötti váltakozást jelent. És nem utolsó sorban arra is szükség lenne, hogy Gingrich megnyerje a választásokat.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »