Az alkohollal is csodát tesz a grafén
2012. január 28. 10:31, szombat
A csodaanyagként aposztrofált grafén egy újabb alkalmazási területére bukkant egy nemzetközi csapat, az alkohol lepárlásra, persze ennél hasznosabb megoldásokat is előre vetít a felfedezés.

A Science magazinban megjelent tanulmányukban a kutatók a grafén egy kémiai származékából, a grafén-oxidból készült membrán tulajdonságait részletezik, ami meggátolja különböző gázok és folyadékok átjutását, míg a vízét nem, tovább gyarapítva a grafén és származékai lenyűgöző és szokatlan tulajdonságainak listáját.

A grafén a szén egy formája, egész pontosan a szénatomok egy kétdimenziós méhsejt elrendezésbe összezsúfolt rétege. Vékonysága miatt gyakorlatilag átlátszó, elektromos vezetési képességei ugyanakkor túlszárnyalják a rézét és hővezetésben is felül múlja az összes ismert anyagot. Szokatlan elektromos, mechanikus és kémiai tulajdonságai miatt számos ígéretes alkalmazása lehet, felfedezéséért Andrei Geim és Konstantin Novoselov, a Manchester Egyetem tudósai 2010-ben elnyerték a Nobel-díjat.

Geim és kutatótársai kifejlesztettek egy grafén-oxid lapokból álló laminátumot. Az így kapott membrán több százszor vékonyabb egy hajszálnál, mégis erős és rugalmas, kezelése pedig egyszerű. Ha egy fém tárolót leszigetelünk egy ilyen membránnal, akkor még a legérzékenyebb műszerek sem észlelték a bezárt levegő, vagy bármilyen egyéb gáz - legyen az akár a hélium - szivárgását.

Amikor azonban a kutatók ugyanezt vízzel is kipróbálták, az vették észre, hogy az a grafén szigetelés ellenére elpárolgott. Legnagyobb meglepetésükre a vízmolekulák olyan gyorsan áramlottak át a grafén-oxid membránon, mintha a tárolót le sem szigetelték volna. "A grafén-oxid lapok úgy helyezkednek el, hogy közöttük pontosan egy rétegnyi vízmolekulának van hely. A vízmolekulák egy molekula vastagságú jéglapokká rendezik önmagukat, amik gyakorlatilag súrlódás nélkül csúsznak a grafén felületen” - magyarázta a csapatot vezető dr. Rahul Nair, a Manchester Egyetem tudósa, hozzátéve, hogy más molekula nem lenne képes ugyanerre a trükkre.

"A hélium gázt nagyon nehéz megállítani, ha lassan is, de szinte bárhonnan elszivárog, a mi ultravékony membránjaink azonban teljesen meggátolják a szivárgását. Ugyanakkor a víz akadálytalanul elpárolog. Ennél különösebben aligha viselkedhet egy anyag" - mondta Gaim professzor.


Dr. Nair és a membrán
A kutatók csak a móka kedvéért egy üveg vodkát is leszigeteltek a különleges hártyával és azt vették észre, hogy a finomított oldat egyre erősebbé és erősebbé válik. "Egyikünk sem iszik vodkát, de a kísérlet jó mulatság volt" - mondta Nair, aki szerint mindezek ellenére a megoldás nem fog teret hódítani a lepárló üzemekben. „A tulajdonságok annyira szokatlanok, hogy egészen biztosan hasznát veszik a membránszűrési technológiákban, vagy a víz szelektív eltávolításában” - összegzett Gaim.
Laptopok

Már 52 900 Ft-tól!

GPS-ek

Már 9 990 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 19 900 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2012. jan. 30. 13:39 | válasz | #15
"de ennek a kritikus lépése a hidrogén abszorpciója molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy."
Ezt elbasztam, így helye:
"de ennek a kritikus lépése, a hidrogén addició, molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy."
2012. jan. 28. 22:21 | válasz | #14
Ez nem grafén, hanem grafén-oxid.
A grafén-oxid az etilén-oxidra hasonlít. Két C-atom fölött van egy oxigén atom. (Az igazság az, hogy nem mindenhol, 2-3 C atomra jut egy O). Delokalizált elektronrendszer tehát nincs, csak néhány kettős kötés.
Az etilén-oxidhoz hasonlóan víz addícióra van lehetőség. Az eredmény is hasonló, etilén-glikolhoz hasonlóan OH-csoportok lógnak le róla. Ezt is grafén-oxidnak nevezik és itt erről a változatról van szó. A vízmegkötés reverzibilis, tehát le is tud jönni.
Ami még érdekes, hogy az oxigén be tud ékelődni két C atom közé és át is tud menni a túloldalra. Valószínűleg az OH csoport is képes átjutni hasonló mechanizmussal.
A héliumnál elképzelhetetlen ilyen mechanizmus, tehát csak a lyukon tudna átmenni. A lyuk viszont kicsi, ezenkívül a rétegek átfednek, illetve van közöttük egy tömör réteg víz. Tehát a lyukon alapból semmi nem túl áthaladni.
A hidrogénnél elvileg elképzelhető olyan mechanizmus ami átviszi az egyik oldalról a másikra, de ennek a kritikus lépése a hidrogén abszorpciója molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy. (Ezt abból gondolom, hogy a hidrogénezést nem molekuláris hidrogénnel hanem NaBH4-gyel szokták végezni.) Tehát jó eséllyel a hidrogén se tud átmenni.
2012. jan. 28. 20:24 | válasz | #13
Nem elírtad?
A cikkben azt írja, hogy megfogja a hélium atomokat, amik gondolom kisebbek a víz molekuláknál.
Az lenne igazán érdekes hza a hidrogén atomokat is megfogná, ógytudom a hidrogén rendszerek egyik megoldatlan kérdése az, hogy átdifundál a tartályokon vagy a tömitéseken.
Grodt  
2012. jan. 28. 20:13 | válasz | #12
Mivel jól vezeti az elektromosságot, és egy szénhez max. csak 3 másik szén csatlakozik, ezért elég valószínű, h egy delokalizált elektronrendszere van a grafénnak. Szerintem ez az egyik dolog, ami miatt a víznél kisebb molekulákat is átengedi, a másik meg az, h a víz mint már oly sok cikk is mutatta egy rendkívül érdekes anyag, az elektronszerkezete nagyon különleges. Én erre tudok tippelni.
2012. jan. 28. 19:58 | válasz | #11
Persze, mert ugye ezzel is hasznosítani lehet a nullponti energiát, persze ebből sem lesz semmi, mert az olajcégek... [fake]
Te atya úr isten!
2012. jan. 28. 17:28 | válasz | #10
arról tesznek bizonyos pénzügyi körök hogy ilyen gondod ne legyen ;)
2012. jan. 28. 16:22 | válasz | #9
Ezért is az egyik ital amit megbírok inni és nem jön vissza szinte sosem 8)
2012. jan. 28. 16:02 | válasz | #8
A vodka a "legtisztább" italok egyike
2012. jan. 28. 15:53 | válasz | #7
annyit technikai meg tudományos csodát hallunk már lassan, hogy az olajat kell visszapumpálni a földbe
2012. jan. 28. 15:43 | válasz | #6
Én is erre gondoltam rögtön.
Itt a nagyüzemi előállítás a kulcs, ha azt megoldják akkor kaszálnak.
Valamit nem értek, ha a hélium kisebb mint egy vízmolekula, akkor miért nem szökik el?
És hidrogénnel vajon működik a dolog?
Enton  
2012. jan. 28. 14:40 | válasz | #5
A whiskey-t azt szeretik abból nem volt csak úgy "a móka kedvéért".
Hawaii  
2012. jan. 28. 13:36 | válasz | #4
Ha jól értem, akkor szennyvíztisztításnál és sótalanításnál egyaránt komoly hasznát lehetne venni.
2012. jan. 28. 13:28 | válasz | #3
tudósemberek és azt sem tudták, hogy ha az italban egyre kevesebb és kevesebb víz van akkor az egyre erősebb? :DD nem britek véletlenül? :D
2012. jan. 28. 13:00 | válasz | #2
Azt már benyomták előtte.
NEXUS6  
2012. jan. 28. 12:45 | galéria | válasz | #1
"A kutatók csak a móka kedvéért egy üveg vodkát is leszigeteltek a különleges hártyával és azt vették észre, hogy a finomított oldat egyre erősebbé és erősebbé válik. "Egyikünk sem iszik vodkát, de a kísérlet jó mulatság volt"

Akkor miért nem whiskey-vel próbálták?