Az új esztendőbe lépve a megszilárdult politikai támogatás és a megújult tudományos potenciálnak köszönhetően felgyorsulhatnak a James Webb Űrtávcső (JWST) egyes munkálatai, a 8,8 milliárd dolláros obszervatórium azonban csak 2018 végén hagyhatja el a Földet.
Hirdetés
A projekt vezetői így is aggódnak, hogy az elkövetkező évek tesztjei olyan rejtett problémákat tárnak majd fel, ami tovább duzzasztja az amúgy is csillagászati költségeket. A következő három év során kerül összeszerelésre az obszervatórium távcső eleme, a 18 hatszögű elsődleges tükörszegmensből álló 6,5 méter átmérőjű összetett rendszer, ami hétszer nagyobb a Hubble Űrtávcsőnél. Az elsődleges tükröt a másodlagossal és harmadlagossal, valamint a finomító tükrökkel együtt egy tartószerkezetre erősítik, aminek kibontható szárnyaival és "árbocaival" tökéletesen kell működnie az űrben.
A JWST négy tudományos műszere az Egyesült Államokban, Európában és Kanadában készül, ezek az ISIM-ben, vagyis az Integrált Tudományos Műszer Modul névre keresztelt készülékházban kapnak helyet. Az első lakót, a Közép-Infravörös Műszert (MIRI) áprilisban szállítják az Egyesült Királyságból a marylandi Goddard Űrrepülő Központba, tájékoztatott Eric Smith, az obszervatórium helyettes programigazgatója, a NASA főhadiszállásán. A MIRI a csillag-törmelék korongokat, az exobolygókat és a távoli galaxisokat fogja pásztázni.
A kanadai Finom Irányítási Szenzor (FGS), ami a távcső pontos irányzását teszi majd lehetővé, jelenleg kriogén vákuum tesztelésen esik át és valamikor az év második felében érkezhet meg a Goddardra, nyilatkozott Matt Greenhouse, a JWST projekt tudósa. Az infravörös közeli NIRCam, az űrtávcső elsődleges infravörös kamerája a kaliforniai Lockheed Martin Fejlett Műszaki Központban készül, tesztelése márciusban veheti kezdetét, átszállítása pedig ugyancsak 2012 második felére várható, tette hozzá Greenhouse. Végül 2013 februárjában indulhat el Európából az USA-ba az infravörös közeli NIRSpec spektrométer, amit az EADS Astrium épít.
Minden alkotóelem, beleértve a műszereket és tükröket, egyenkénti kriogén teszteken esik át, 2015-ben a Johnson Űrközpont hatalmas hűtőkamrájában azonban elsőként a távcső együttesen kifeszített optikáját teszik ki a működési hőmérséklet viszontagságainak, ami -228 Celsius foknak felel meg. "A tükröknek hidegnek kell lenniük, hogy saját hőjük ne fojtsa el a rendkívül halvány infravörös képeket" - magyarázta Lee Feinberg, a JWST optikai távcső elem vezetője. "Az összes tükör kriogén tesztelésének decemberi befejeztével a program eddigi legkeményebb próbatételét tudhatjuk magunk mögött"
A JWST eddig több mint 3 milliárd dollárt emésztett fel, ennek az összegnek egy jelentős része az alapvető technológiák kifejlesztésére ment el, azonban az elkövetkező években még így is szükség lehet némi kutató-fejlesztő munkára. "Még nem teljes, de jól haladunk" - nyilatkozott Scott Willoughby, a Northrop Grumman alelnöke a Spaceflight Now szakportálnak. "Túl vagyunk az összes nagy technológiai eljáráson. Sikerült megépítenünk a tükröket és olyan kiegészítőket, mint a mikrozárakat"
A mikrozárak hajszálnyi, 100x200 mikronos parányi cellák, melyek kinyílnak és bezárulnak az űrben, lehetővé téve a JWST-nek egyszerre több mint 100 kozmikus célpont színkép észlelését a NIRSpec műszerrel. "A műszaki fejlesztés nem zárult le addig, amíg az utolsó tesztet le nem futtattuk, az összetevők, technológiák, részegységek és anyagok készenléti szintje azonban jóval 90 százalék feletti" - mondta Willoghby.
Az idei év elsődleges feladata a távcső tartószerkezetének befejezése és a költséges kriogén tesztkamra kivitelezése a Johnson Űrközpontban a 2015-ös űrbeli körülmények közötti nagy ellenőrzésre. A JWST program az idén 530 millió dollárt kap, ami jóval több, mint az eredetileg előirányzott, a Fehér Ház által megnyirbált 375 milliós költségvetés. A Kongresszus azután szavazta meg a felduzzasztott keretet, hogy a Fehér Ház kiadási bizottsága egy olyan költségvetést állított össze, ami a program leállását eredményezte volna. "Nem a véletlen műve, hogy a JWST finanszírozása így alakult" - idézte fel a tavalyi eseményeket John Grunsfeld, a NASA tudományos igazgatója. "Igazi dráma volt, számomra mindenképpen"
Willoughby az űrtávcső történetének ezen szakaszát leginkább "halálközeli élményként" tudja jellemezni. A politikai csata egy független vizsgáló bizottsági jelentés után robbant ki, ami komoly kritikát gyakorolt a program vezetésére és a finanszírozási gyakorlatokra. A NASA eltökélte magát egy új, hitelesebb terv elkészítése mellett a program folytatása érdekében. "Úgy vélem elmondhatom, hogy egy évvel ezelőtt, amikor belekezdünk ebbe az áttervezésbe, mind a kormány, mind a kongresszus részéről komoly kétségek voltak, hogy a JWST felett újra vissza tudjuk nyerni az uralmat" - mondta Smith. "A projektnek és az ipari partnereknek a feladata volt egy új, végrehajtható és hiteles terv elkészítése"
Az áttervezés 2018 októberére tűzte ki az indítás dátumát és 8,8 milliárd dollárra becsülte meg a program teljes költségét. Az eseményeket kiváltó jelentés előtt a NASA 2014 júniusát hangoztatta a kilövés időpontjaként, a költségeket pedig "mindössze" 5,1 milliárdra taksálta. "A tükrök elkészültek, így a következő elemnek a szerkezetnek kell lenni" – tette hozzá Willoughby. "Ez volt az, ami az elmúlt pár év költségvetés csökkenése miatt egyre csak tolódott és eredetileg 2012 sem tűnt jobbnak"
A megemelt költségvetésnek köszönhetően az űrtávcső grafit kompozit szerkezetének központi része, ami a 18-ból 12 elsődleges tükörszegmenst fog tartani, már a nyáron elkészülhet, ami több mint hat hónappal gyorsíthatja fel a teljes szerkezet jelenleg két hónapos késésnél tartó konstrukciós munkáit. A további hat tükröt tartó kibontható szárnyak 2013-ban készülnek el.
Igen, de @halgatyó űrhajókról beszélt! Az összes űriparral foglakozó ország olcsóban juttat hordózóeszközt a világűrbe, a Szojuzok olcsóságáról nem beszélve. A pénzügyi tervezés lett volna lényeg, ami megléphető, ezért írtam, hogy "kínálja" és nem az, hogy kész van. És, hogy a kérdésedre is válaszoljak egy működőképes eszköz van, a Falcon 9 Dragon páros. Viszont olyan vállatok vannak a versenyben akik űriparban évtizedek óta otthon vannak (egyedül a SpaceX lóg ki ebből a sorból).
És ha már JWST-nek, ugyan a fentihez semmi köze, de eddig 3X túltépték a költségeket, és még nincs kész! Ezen nem tudom mit nem lehet érteni, ők maguk mondják, hogy ár/érték arányban elbaszták, nem én! De a politika azt mondta távcső kell bármi áron, csak hogy ezt az árat nem adják meg, ezt a NASA éves költségvetéséből kell kigazdálkodnia, ami más projekteket kaszál el.
Ez OK. De valamiből a legelsőt megcsinálni mindig sokkal nehezebb (drágább, időigényesebb) Meghát ezek a cégek nem a legmoderbebb szuperteleszkópokat csinálják.
Meghát sokminden fejlődik is, pl. a szerszámgépek, kohászat, elektronika, ez is abba az irányba mutat, hogy egyre olcsóbban lesznek elérhetőek az űrbe már kijuttatható színvonalú eszközök. Nem feltétlenül a magáncég előnyét bizonyítják az "állami"val szemben
Hű de jó hogy ennyi kiváló konstruktőr van itt! Ugyanis épp készülök egy vállalkozást alapítani. Űrhajókat fogunk gyártani a NASA-nak, tizedáron!
Valamit nem értek. NEM kötekedni akarok, tényleg nem értem. Az ugye ismert, hogy az usákoknál mindenféle komolyabb tudományos projektre bizony pénzt kell összekalapolni. Bemegy hát a John Smith a kormányzó valamelyik illetékeséhez, vagy valamelyik magán-pénzeszsákhoz, és elkezdi sorolni, hogy milyen jó dolog is volna ezt meg ezt kikutatni... mert hát az emberiségnek ez milyen jó...
Namármost: ez a döntéshozó vajon 1.) hülye? 2.) meg van kenve? Miért nem mondja ez a döntéshozó: "nézd John, te vagy a NASA főnöke, és nem vagy képes megszervezni a beszállítók munkáját a fővállalkozók meg az al-fővállalkozók KIHAGYÁSÁVAL? Miért vagy te ott azon a poszton, ennyi fizetésért?" Vagy valami hasonlót.
Én otthon elég sokmindent összebarkácsoltam már, persze közel sem űrcuccokat, csak lépcső-vasvázat, keritést, polcrendszert, meg ennél jóval bonyolultabb dolgot is. Kb. 30 éve csinálom. A saját bőrömön tapasztaltam, hogy MEGCSINÁLNI valamit (és előtte a semmiből megtervezni, az alternatív lehetőségeket összehasonlítani, stb.) mennyire nehéz és időigényes. Beszélni róla sokkal könnyebb. Én egyáltalán nem sokallom azt a 8 milliárd dollárt, ha a feladat nagyságához viszonyítom. (Félreértés ne essék: én nem vagyok az usákok naaagy haverja, de a NASA talán az egyetlen része az usának, amit nem utálok)
Mutass már egy olyan komplex precíziós műszaki szerkezetet, ami emberi kéz érintése nélkül folyamatosan üzemet bír öt évig az idelenti kényelmes körülmények között. Ezt először fel kell tolni oda és a világűr nem túl kellemes technológiai tér...
A Hubble kíbirta komoly meghibásodás nélkül 5 évig...?
A NASA nem tudja olcsóban megcsinálni, a NASA mindent 10X áron csinál, és ehhez jöttek még a pénzügyi csúszások, illetve az pénzügyi előretervezés hiánya. Na ezt add össze. Persze, a pazarlás és a szar minőség előállítás mindig is jót tett a gazdaságnak!
Igen, legalábbis addig vállalnak garanciát rá. Persze megint csúszik az indítás, és a 2018 dátumig még sok víz fog lefolyni a Missisispin... Majd meglátjuk mi lesz.
Persze, hogy meg lehetett volna csinálni töredék pénzből. Például akkor, ha minden műszert a NASA saját maga tervez és gyárt le (ha erre lenne berendezkedve akkor képes lenne rá).
Akár komolyan gondolta akár csak viccelt gombabácsi rátapintott a lényegre. Az amerikai gazdaság és ezzel együtt a magas életszínvonal alappillére, hogy az állam ezeken a csatornákon keresztül önti a pénzt a gazdaságba.
Természetesen úgy értettem, hogy A K+F együtt. NASA-nal mára már evidencia az előzetes költségszámításokat alászámlázni. Valóban ők is csak állami cég, és monopolhelyzetben vannak (még). Már egy jelentés is készült arról, hogy sokkal olcsóban is kijöhettek volna egy átláthatóbb pénzügyi tervezéssel. De nem tették meg, mert politika azt mondta: kell egy új távcső (az ár nem számított)! Addig amíg elkészül (és mióta készül már?) még jópár űrszondát fog elkaszálni, emberes űrprogramból von el pénzt, ja és még mindig kutatás és fejlesztésnél tartanak... hogy 5 évig működjön?
A K+F miatt került ilyen sokba, ott nem mindig lehet az előre meghatározott költségeken belül maradni. Bár tény, hogy a NASA állami cég, a zsebekbe is vándorol pár dollár.
Én örülök, hogy végül még is megépül, szerintem erre igazán nem kéne sajnálni a pénzt, de a 2018 még messze van.
Akármennyire is fájó, de jobb lett volna a halál ennek a távcsőnek. Már sokszorosan túltépte az építésének költségeit, és egy pénznyelő fekete lyukként működik (még meddig is?) a NASA-nal. Egy átérvezett, relativizált költségű, sokkal jobb teleszkópot is össze lehetne dobni ennek a feléből, harmadából. Ez most nem jött jól az űrkutatásnak. :((
A lehető legrosszabb lett volna, ha elkaszálják. Akkor legfeljebb az addigi fejlesztéseknek lehetett volna később némi hozadéka. Az pedig, hogy egy ilyen projekt politikai csatározások ürügye, szánalmas. Tovább erősíti azon meggyőződésemet, hogy sajna az emberiséget úgy általában a legalja söpredék vezeti, hiába bagyon, befolyás, nálam erkölcsi hullák.
Minden alkotóelem, beleértve a műszereket és tükröket, egyenkénti kriogén teszteken esik át, 2015-ben a Johnson Űrközpont hatalmas hűtőkamrájában azonban elsőként a távcső együttesen kifeszített optikáját teszik ki a működési hőmérséklet viszontagságainak, ami -228 Celsius foknak felel meg. "A tükröknek hidegnek kell lenniük, hogy saját hőjük ne fojtsa el a rendkívül halvány infravörös képeket" - magyarázta Lee Feinberg, a JWST optikai távcső elem vezetője. "Az összes tükör kriogén tesztelésének decemberi befejeztével a program eddigi legkeményebb próbatételét tudhatjuk magunk mögött"
Az áttervezés 2018 októberére tűzte ki az indítás dátumát és 8,8 milliárd dollárra becsülte meg a program teljes költségét. Az eseményeket kiváltó jelentés előtt a NASA 2014 júniusát hangoztatta a kilövés időpontjaként, a költségeket pedig "mindössze" 5,1 milliárdra taksálta. "A tükrök elkészültek, így a következő elemnek a szerkezetnek kell lenni" – tette hozzá Willoughby. "Ez volt az, ami az elmúlt pár év költségvetés csökkenése miatt egyre csak tolódott és eredetileg 2012 sem tűnt jobbnak"
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Halálközeli élményből tér vissza a James Webb
96 atomból áll a legkisebb merevlemez
Jól vizsgázik Amerika varázsfegyvere
Star Trek-féle betegségfelismerőért jár az X-díj
Nincs többé alkoholfüggő patkány
Moore törvényét erősíti a nanovezeték
45 éves kortól kezdődhet a szellemi leépülés
Új, olcsó megoldás a széndioxid ellen
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
