Új, olcsó megoldás a széndioxid ellen
2012. január 7. 06:42, szombat
A globális felmelegedést gyorsító egyik fő üvegházgáz, a széndioxid kéményekből, kipufogókból és más forrásokból, köztük akár a szabad levegőből történő kivonásának egy új, minden eddiginél hatékonyabb módszerének felfedezéséről számoltak be tudósok.

Hirdetés

Alain Goeppert, G. K. Surya Prakash, a kémiai Nobel-díjas Oláh György, magyar származású amerikai kémikus és munkatársaik a Journal of American Chemical Society szaklapban ismertették az eljárást, kiemelve, hogy a széndioxid kibocsátás kontrollálása a 21. század egyik legnagyobb kihívása az emberiség számára. Rámutatnak, hogy a jelenlegi módszerek jelentős energia befektetést igényelnek, emellett nem is működnek megfelelően és számos hátulütőjük van a természetes környezetekben. Az akadályok leküzdése érdekében a csoport egy könnyen elérhető, olcsó műanyagon, a polietiléniminen alapuló szilárd anyagokhoz fordult.

Kísérleteik és tesztjeik azt bizonyítják, hogy ezek a költséghatékony anyagok a valaha dokumentált legmagasabb széndioxid kivonási szintet érték el a párás levegőben, olyan körülmények között, ami már túl nagy falatnak ígérkezik a jelenleg alkalmazott anyagoknak. Miután foglyul ejtette, az anyagból könnyen eltávolítható a széndioxid, amit egyéb anyagok előállításához használhatnak fel, vagy tartósan elszigetelhetik a környezettől. Ezután a megkötő anyagot újra feldolgozva számtalanszor hasznosíthatják anélkül, hogy hatékonysága csökkenne.

A kutatók szerint az anyagok hasznosnak bizonyulhatnak a tengeralattjárókon, a kéményekben vagy kint a légkörben, ahol összeszedhetik a kis pontforrásokból, mint az autókból és az otthoni fűtési rendszerekből származó széndioxidot, ami az emberi tevékenységhez köthető összes széndioxid kibocsátás közel felét teszi ki.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
noland  
2012. jan. 10. 13:54 | válasz | #53
Igen, a fa és más nagylombozatú növények ültetése a megoldás. Egy erdő nem csak az ültetést követő 30-50 éveben termel oxigént, mivel olyan sose volt, hogy többszáz km2 erdő sarjadjon ki egyszerre. Egy erdő egy komplex ökoszisztéma, ahol mindig pusztulnak és sarjadnak egyszerre a növények. Tehát folyamatosan termel oxigént. Az elpusztult fák co2 tartalma sem kerül a levegőbe, hanem a szén megkötött formában a talajba vándorol, különben ma nem bányászhatnánk és tüzelhetnénk szénnel, szénhidrogénekkel. Ez a legegyszerűbb megoldás, csak az a kérdés hogy hova lehetne több millió km2 erdőt telepíteni? Részben rendelkezésre áll a már kivágott erdők területei, amik erodáltak azóta, de a folyamatot vissza lehetne fordítani speciális növényekkel évtizedek alatt. Csak nyilván ez nem olyan prosperáló mint új technológiákba ölni a pénzt, így aztán a probléma megoldása el van odázva. Úgy tudom, az Amazonason is folynak kísérletek, kisebb projectek a visszaerdősítést illetően,de más egy "faiskolát" létrehozni és más több Magyarországnyi területet beültetni és felelősségteljes gazdálkodást végezni. A legegyszerűbb megoldást kell választani, ebben az esetben a legtermészetesebbet, különben megfulladunk a vegyi anyagoktól és leég a hajunk az UV sugárzástól. Még időben kellene lépni, mielőtt valaki ki nem találja, hogy magát az embert is génmódosítással fotoszintetizáló élőlénnyé változtatja, vagy valami ilyen baromságot. Nem ez a cél. Jobb volna egy Föld méretű rezervátumban élni, mint egy (bio)technológia uralta dzsungelben.
2012. jan. 10. 08:16 | válasz | #52
Éppen ezért kéne még több fát ültetni. Ugyan a nyárfa olyan 25 éves korban már vágható, de például a tölgynek 80-100 év kell. És van néhány értékes keményfa amelyeknél évszázadokig kell várni.

Ráadásul az utóbbi időben elterjedt nálunk is a fatüzelés, illetve a fát egyre több mindenre használjuk. Épületfának, bútornak, stb.
Caro  
2012. jan. 10. 05:38 | válasz | #51
Akkor megoldás, ha növelni tudjuk az erősített területek nagyságát, egyelőre azonban fából (is) jóval többet használunk, mint amennyi nő.
2012. jan. 10. 02:06 | válasz | #50
Tisztában vagyok vele, hogy mi az az üvegház hatás. Miért próbálja mindenki úgy elmagyarázni mintha hülye lennék?
Amit kevésbé értek, hogy ha az erdő telepítés szerintetek nem megoldás akkor mi a fenét is akar az ember megvédeni a melegedéstől? Ha a környezet megóvásával kapcsolják össze a felmelegedés elleni próbálkozásokat, akkor ott nincs helye semmilyen kifogásnak ami olyat állít, hogy az erdők telepítése nem megoldás. De az. Biztos jobb megoldás mint egy vegyi anyagot elkezdeni több ezer tonna számra gyártani, közben azt hitegetve, hogy ez majd vissza állítja az eredeti állapotokat. Milyen állapotokat? Ha így megy tovább hamarosan az ember és a haszonállatai - haszonnövényei lesznek az egyetlen fennmaradó életformák a földön. Nem lesz minek a számra vissza állítani a hőmérsékletet.
Korábban az ózonréteget károsító gázokra fogták a problémákat, aztán most a CO2 kibocsájtás a sztár. De azt valahogy mindig kisebb problémaként kezelik, hogy lassan nincs már élőlény akit érdekelhetne a klímaváltozás.
2012. jan. 09. 22:59 | galéria | válasz | #49
Alapvetően rossz a modell. Mert nem folyamatot írsz le. A kibocsátás aránya nem egy statikus arányt és koncentrációt okoz...
Caro  
2012. jan. 09. 20:12 | válasz | #48
Az üvegházgázokkal az a gond, hogy ellentétben a normál levegő összetevőkkel (nitrogén, oxigén) lényegesen nagyobb arányban képesek visszaverni a Földről sugárzó infravörös fényt.
Mivel az űrben a bolygó semmivel nem érintkezik, az egyetlen módja a hő leadásának a hősugárzás. Ha körévonsz egy takarót olyan gázból, ami ezt a hatást csökkenti, akkor mindegy hogy a levegőnek cask 0.3%-a, ha a levegő többi része nem okoz üvegházhatást, a CO2 lesz a meghatározó.
Amúgy a vízpára okozza a legnagyobb üvegházhatást (felhős vagy tiszta éjszakán fázol-e jobban?), de azt nem mi bocsátjuk ki, meg elég hamar kondenzálódik a hőmérsékleti viszonyok miatt. A CO2 ellenben gázként létezik, némileg képes ugyan a tengerekbe beoldódni, de javarészt a bioszféra tünteti el.
Itt meg kell jegyezni, amit már többen is leírtak, hogy valóban, egy erdő nem von ki CO2-t, csak ameddig nő az élő anyag mennyisége.
De minden életnek vége szakad egyszer, a fák sem élnek örökké, és ekkor annak a megkötött CO2-nek java része visszakerül a légkörbe. A tengeri állatok által megkötött CO2 még gyorsabban forog körbe, mert ott jellemzően az életciklus is rövidebb.
Tényleges kivonódás csak ott van, amikor megkövülnek az előlények.
2012. jan. 09. 19:51 | válasz | #47
Az átlag CO2 tartalom a levegőben valahol 1% és az alatt van. Ha az emberi tevékenység eléri a természetes CO2 kibocsájtás 15-20%át az még az 1% esetében is csak 0.2% lenne a levegő összetételének legrosszabb esetben. Ha kevesebb mint 1%kal számoljuk akkor még annyi sem. Nehéz eldönteni, hogy mennyivel is ez az érték, attól függ hol mit írnak. Van ahol azt írják a levegő átlag CO2 tartalma az egész földre nézve alig 0.3%. Hát ezek olyan kicsi számok, hogy szinte hihetetlen, hogy ilyen tized eltérések tönkre tennék a bolygót. A természet nem hiszem, hogy ilyen apróságokon bukna el mint 0.1% összetétel változás a levegőben, ráadásul egy olyan gázból ami természetes módon keletkezik. Ennél bármi egyéb szennyezés súlyosabbnak tűnik. Pl fogamzásgátlókból vagy egyéb nagyobb tömegek által használt gyógyszerekből visszamaradt részek az emberek vizeletében/izzadtságában ami aztán a szennyvízen keresztül eljut egy folyóba a gyenge tisztítás miatt. Ebből mégse csinálnak szenzációt.
2012. jan. 09. 18:45 | galéria | válasz | #46
Hát nem egészen. Az emberi CO2 emisszió már eléri a természetes 15-20%-át egyes források szerint. Nagyobb probléma, hogy az emberi igények egyéb üvegházhatást fokozó gázkibocsátást is növelik. Pl. az, hogy ma a történelmi időkhöz képest több százor több szarvasmarha él, az elég komoly tényezőnek tűnik. Évi több milliárd tonna CH4 megy a légkörbe, a CH4 meg cirka 20-szoros hatással bír a CO2-höz képes. (Asszem.)
2012. jan. 09. 15:28 | válasz | #45
Marhaság. Az a helyzet, hogy páran igen jól élnek a co2 "problémából", ezért erőltetik, és az ördöggel teszik egyenértékűvé. Az igazság viszont az, hogy az ember által kibocsátott széndioxid mennyisége elenyésző egy nagyobb vulkán-kitöréshez képest. Amit ugye a természet rendszeresen produkál, és soha semmi gondja nem volt vele.
Régen is voltak melegebb, hidegebb időszakok, alacsonyabb és magasabb co2 szintek. Ha nem akarunk Istenek lenni, a természet majd megoldja - mindig is azt tette. Persze, lehet most hülyézni, de az semmit nem változtat azon a tényen, hogy az égvilágon semmi közünk az agyonaggódott "felmelegedésen".
Érdekes módon az ellentábor publikációit mélyen kussolja a média - miért is?
djw  
2012. jan. 09. 14:06 | válasz | #44
napenergia, szélénergia, hullámenergia és barátaik nem igen termelnek CO2-t és ha azt vesszük, hogy az ilyen energiaforrások százalékos aránya növekszik a gazdaságban, akkor e mellé bevetni egy hatékony CO2 megkötő rendszert helyénvaló lehet.
2012. jan. 09. 02:12 | válasz | #43
2012. jan. 09. 02:08 | válasz | #42
Sokkal gyorsabb folyamatok, mint gondolnád...
2012. jan. 09. 01:02 | válasz | #41
Azok a folyamatok nagyon lassúak.
Sippie  
2012. jan. 09. 00:45 | galéria | válasz | #40
Azért nem mind1 hogy az a mennyiségű CO2 egy nagyváros közepén termelődik, vagy egy zöldövezetben ahol hamar "lebontja" a növényzet pl
closed  
2012. jan. 09. 00:00 | válasz | #39
Igazad van abban, hogy egy "öreg" erdő szén-dioxid egyenlege közel zéró. Közel - de nem egészen. A biomasszában megkötött szén túlnyomó többsége tényleg visszakerül a légkörbe, azonban erdőtípustól függően egy része tartósan megkötődik. Tengerparti és lápos szárazföldi erdőknél a tőzegesedés-szénülés hosszú távon kőszén kialakulásához vezet. Közvetve is megkötődik egy része, mégpedig a talajból az eső által a folyókba mosott szerves anyag által - ez jelentős mértékben hozzájárul a folyóvizi és a tengeri ökoszisztémák életéhez, azok pedig hosszú távon a tengeri üledékek (mészkőtől kezdve akár a kőolajig) képződéséhez. Ez persze csak földtörténeti léptékű időtávon jelentős, de egy világ körüli séta is egy lépéssel kezdődik...
IhiXO  
2012. jan. 09. 00:00 | válasz | #38
Megtaláltam az eredeti cikket, itt elérhető.

Egyébként amíg a kibocsátások nem csökkennek, hiába próbálkoznak bármilyen módszerrel. 100%-ot úgysem tud semmi sem elnyelni, az ennél kevesebbel meg maximum elodázzuk a problémát, mert ha a jelenleg használt fosszilis anyagok el is fogynak, kénytelenek leszünk továbbra is valamilyen szén alapú technológiát használni. Véleményem szerint a hidrogén alapú energia-termelés még jóval odébb van, a nukleáris és megújuló források pedig nem alkalmasak arra, hogy a lakosság ezeket fűtésre használja. A bioüzemanyagoktól eltekintve pedig a járműveknél egyelőre alternatíva sincs, az elektromos autók még nagyon gyerekcipőben járnak, a napelemes megoldások iszonyú drágák és szintén messze vannak még attól, hogy autókat hajtsanak.
2012. jan. 08. 23:20 | válasz | #37
Természetesen a növények is fogyasztanak oxigént, de jóval kevesebbet mint az állatok/emberek. Nappal a fotoszintézissel rengeteg oxigént termelnek, jóval többet mint amire szükségük van. Este nincs fotoszintézis, viszont a napközben termeltből csak egy egészen kicsi megy el. A növényeknek nincsenek izmaik és más egyéb szervek amik nagy oxigén szükséglettel rendelkeznének ezért nekik tényleg csak egy kevésre van szükségük. Az erőben élő állatok szintén nem fogyasztanak el olyan sokat. Nézz körül egy erdőben. Mondjuk egy természetfilmben. Milyen arányban vannak egy még ember által szinte érintetlen dzsungelben a növények és az állatok? Hát nem egymás hegyén hátán élnek. Amit az növények termelnek még bőven elég arra is, hogy a beton közt élő emberek is tudjanak lélegezni. Az erőtelepítés igenis megoldhatná a problémát. Arról fogalmam nincs mennyi kéne hozzá. De biztos jobb megoldás mint valami vegyi úton előállított izét ezer tonnaszám gyártani és azzal kötni meg a CO2-t. Amúgy meg a természetben tett kár nem a CO2-ből származik főként. Sokkal nagyobb kárt okoznak a növények és állatok kipusztításával. Az az 1-2 fok szinte meg se érződik egy dzsungelnek, de a dzsungel kivágása már igen... Viszont ez egy jó érv egy új dolog gyártására amiből valaki jó pénzt keres majd.
2012. jan. 08. 22:41 | válasz | #36
Egy erdő csak az elején nyel el CO2-t. Egy élő erdő ugyan annyi CO2-t bocsát ki amennyit elnyel. A fotoszintézissel megkötött CO2 egy részét a növény saját maga égeti el, igen a növény is oxigént lélegzik és cukrot éget, a maradékot meg más élőlények bontják le. Erdő telepítés ezt a problémát nem oldja meg.
2012. jan. 08. 20:57 | válasz | #35
Igen az Amazonasról tudok, de ott pont az a gond, hogy a termőréteg eltűnik az irtások után, ha nem tévedek.
Én igazából azt nem értem, miért nem olcsóbb fizetni DélAmerikának az erdőirtások leállításáért, akkor még újra telepíteni sem kell.
Ez kb olyan mint a Roma kérdés, a politikusok számára nem létezik a probléma, amíg a szomszédba nem költöznek.
Persze a nyersanyagra nekik is szükségük van de talán megoldható más módon.
noland  
2012. jan. 08. 20:38 | válasz | #34
Pont tegnap olvastam utána, ez viszonylag friss info, már ha lehet hinni neki. De Csehország, Szlovákia és Magyarország is kóperációban tervez egy gázhűtéses erőműt építeni, idén dől el, hogy hol; ha még él ez a project a pézügyi helyzet miatt. Majd meglátjuk. A nagy probléma a forró gáz ill sókoncentrátum korrodáló hatása, mivel a nemesacél szerkezei elemek sem bírják nagyon a "kiképzést" egyelőre. De sok remény fűződik ehhez a technológiához, az tény. Kvázi a már kiégett fűtőelemekkel lehetne működtetni ezeket, potom áron.
2012. jan. 08. 19:29 | válasz | #33
Jó tudni, hogy az etilénimin, amiből ez készül, csúnya, mutagén hatású, rákkeltő anyag. Nem tudom mennyit gyártunk ebből a dologból (elég sokmindenre használják ma is, pl. (mármint az elvileg nem rákkeltő PEI-t) az élelmiszeriparban, nahát... :), de a légköri CO2-re való bármilyen kimutatható hatáshoz / metanol termeléshez biztosan nagyságrendekkel többre lenne szükség.

Ha ez a PEI idővel elkezd visszaalakulni etiléniminné (UV, hő, akármi miatt, tudunk eleget erről?), akkor már most bőven szarban vagyunk (és nem ez lenne az első eset, hogy esetleg tudnak róla, csak mélyen hallgatnak, lásd még pl. azbeszt), szóval mielőtt iparilag behintenénk vele az egész bolygót, nem ártana kurvára körbejárni a kérdést. Aha, ja.

Mi lesz ehelyett: Deepwater Horizon, megvan? Öntötték a Corexitet tartályhajószámra a tengerbe, "meglássuk mi lesz" alapon. Az eredményeknek utána lehet nézni, a part ugyan kevésbé látványosan lett összefosva, cserébe a tengerfenék olajsárban úszik, ennek a hatásait ilyen méretekben még soha nem tanulmányozták, és tényleg: évek-évtizedek múlva majd meglássuk, mi lesz...

De ez csak egy erőltetett párhuzam. Lehet hogy ez az anyag valóban a technikai civilizáció megmentője, de erős a gyanúm, hogy a probléma időleges szőnyeg alá söprésére (és újabb, ma még ismeretlen problémák létrehozására) sokkal alkalmasabb.
2012. jan. 08. 18:25 | válasz | #32
"Ha bedől a természet vmilyen szinten, az elől ők sem tudnak elbújni"
Egyre melegebb van, egyre többet megy egyre több klíma. Ezért aztán egyre több szenet égetünk, amitől egyre melegebb van. Nemhogy "Ők", az emberek túlnyomó többsége azt hiszi hogy el tud bújni. Szerintem neked is van otthon ilyen önámítógéped.
Nem is leszünk okosabbak, PEI ide vagy oda, úgyis minmeghalunk :D
2012. jan. 08. 18:25 | galéria | válasz | #31
Egyébként meg az a legjobb CO2, amit ki sem bocsátának. Ennyi.
2012. jan. 08. 18:24 | galéria | válasz | #30
Kína jelenleg tudtommal hagyományos, nyomottvizes reaktorokot rendelet. 3. és 4. generációs rekator nemigazán van még. Sajnos. Pedig ez a jövő és nem az agyontámogatott vicc"megújúlók". Azoknak is megvan a helye, csak nem úgy, ahogy most csinálják.
2012. jan. 08. 18:08 | válasz | #29
Az elmúlt 100 évben kb. a duplájára nőtt nálunk az erdők területe. Szóval hely az van. Nem mellesleg talán nézz utána például az Amazonas menti fairtásnak, el fog szörnyedni a pusztítás mértékén. De van máshol is ilyen rablógazdálkodás.
Oliwaw  
2012. jan. 08. 16:34 | válasz | #28
Írjunk a plafonra siloplast-al, az nem morzsálódik.
2012. jan. 08. 16:33 | válasz | #27
De engem tényleg érdekel, hogy valaki, valahol leült e és elkezdte kidolgozni ezt a tervet vagy csak mindenki úgy dobálózik az erdőtelepítéssel, hogy közben foggalma sincs, hogy életképes e.
Nem kötekedni akarok hanem, tényleg érdekelne,hogy van e elegendő olyan terület amit belehetne ültetni ha lenne rá pénz és elhatározás.
2012. jan. 08. 15:19 | válasz | #26
" a tintát beszívja a papír, ellenben a lemorzsálódott grafitport - ott ahol nincs - nem tartja a gravitáció"
Szerinted a plafonra nem lehet írni ceruzával? Próbáld ki!
2012. jan. 08. 14:19 | galéria | válasz | #25
Igen, de a parasztnak nem mondhatod meg, hogy a kiirtott erdő helyére ugyan ültesse már vissza a fát meg lehetőleg ne vágjon ki többet. Viszont most elvileg van egy lehetőség arra, hogy javítsunk a dolgokon. Valamint ez nem jelenti azt hogy most már nyugodtan lehet a fákat kivágni.
2012. jan. 08. 14:05 | válasz | #24
A toll és ceruza összehasonlítása mint mondtam egy viccből származik. A valósághoz nem feltétlenül van bármi köze. Ne vegye már magára mindenki. Csak arra akartam kilyukadni vele, hogy irtják az erdőket miközben nagy pénzekért próbálják helyettesíteni ami már meg lett volna.
Igen valószínűleg nem pár darabról van szó hanem jó pár hektárról. Mint ahogy ebből a széndioxidot magába szívó anyagból se 2 kiló oldaná meg a problémát. Nem beszélve arról, hogy ez még nem használja el csak össze gyűjti. A növények kapásból oxigénné is alakítják. Nyilván nem a termőföldekre kell erdőt telepíteni. Egy termőföld önmagában növényekből áll ami ugyanezt a feladatot szintén megoldja, még ha nem is olyan szinten mint egy erdő. Olyan helyekre kell ahonnan pl. kiirtották azért, hogy tüzelő legyen belőle, vagy papír vagy más egyéb ok miatt, de aztán a területen azóta sincs semmi. Nem minden erdőirtás egy új termőföldet eredményező folyamat része.
2012. jan. 08. 13:29 | válasz | #23
A faültetés jódolog, de valaki mondja meg légyszives, hova lehetne ültetni annyi fát ami lényegi befolyással lenne a légkörre?
Itt gondolom több millió hektárról beszélünk, nyilván a termőföldek beültetése nem megoldás.
Van erre valami kész terv, ami kivitelezhető is?
Garou  
2012. jan. 08. 09:48 | válasz | #22
A változás megakadályozása a most még nagyjából kielégítő mezőgazdasági potenciál megőrzése miatt is szükséges. Drasztikus éghajlat változás esetén a Föld eltartó képessége nagyon lecsökkenne átmenetileg (alsó hangon pár száz év).
2012. jan. 08. 09:46 | válasz | #21
Amúgy ebbe afás dolgoba tudod mért van lehetőség. A múltkor láttam ,hogy olyan fákat csináltak és szó szerint csináltak ,hogy nappal felszívja napfényt este meg foszforeszkál kéken nem zavaróan és közvilágításnak nagyon olcsó mert ingyen van. viszont ugyan úgy működik mint egy fa. lényegében 100% os fa megspékelve!
xyl  
2012. jan. 07. 23:56 | válasz | #20
Csak, hogy kötözködjek: <u>Műholdon</u> egyikre sincs szükség. Egyébként pedig: A levegőben lebegő grafitpor az elektronikának esetleg árthat, de az ember kibírja... lásd szénbányászok.
2012. jan. 07. 23:19 | válasz | #19
mégsem halunk meg :(
orbano  
2012. jan. 07. 22:56 | válasz | #18
ez az űrben fogó tollas baromság kötelező eleme az sg.hu diskurzusainak :D
2012. jan. 07. 20:57 | válasz | #17
Bélforgató, ahogy ferdít ez a szocreál példálozgatás. Az okoskodó tudós, szobatöltelék amerikai szembeállítása a gyakorlatias, életre való jókommunistával... hagyjuk már. Arról megfeleldkezik az analógiád, hogy a tintát beszívja a papír, ellenben a lemorzsálódott grafitport - ott ahol nincs - nem tartja a gravitáció, egy műholdon pedig az ilyesmi nem figyelmen kívül hagyható.
2012. jan. 07. 20:51 | válasz | #16
"OK, hogy megakarjuk őrizni a természet állapotát, de az pontosan melyik állapot is?"

Csúnyán érvelsz. A válasz csöppet sem önkényen alapuló, amit évekhez kötünk, vagy bármihez, és azt merném feltételezni, hogy tudod te is nagyon jól.

Nem megőrizni akarjuk, ami már esetleg magával vonná a kérdésfeltevésed, hanem nem akarunk - szintén önkényesen, pusztán civilizációnk kizárólagos érdekeinek mefelelően - beavatkozni a természetes környezet működésébe: az önkényes volna. És, hogy hogy lehet szintén ilyen húszárvágással megszabadulni a kérdéstől, hogy akkor a CO2 kivonása miben különbözik: egyszerűen abban, hogy annak jól meghatározható részét a mi tevékenységünknek tudhatjuk be. Tehát a CO2 és egyéb általunk termelt üvegházgázok nem esnek az előzőleg definiált irányelv hatálya alá, sőt: épp azt betartani igyekszik.
2012. jan. 07. 19:22 | válasz | #15
A kutatás árából több ezer fát telepíthettek volna. Az ráadásul nem csak egy megoldással jött volna elő hanem a működő rendszer lenne készen, amit később még faanyaggá is lehet alakítani....
Ezek a fasza megoldások mikor valami olyat akarnak feltalálni aminek a megoldása szinte ingyen ott lenne.
Egy viccben olvastam valami hasonlót. Az amerikaiak az űrbe készültek és hogy ott is legyen mivel írni egy kutatási projekt keretében kifejlesztettek egy tollat ami remekül működik súlytalanság állapotában is. Az oroszok ceruzát használtak...
Bulics  
2012. jan. 07. 18:04 | válasz | #14
Ne aggódj ezek azok a dolgok amikről soha többet nem fogysz hallani. Se nem ledobható vagy kilőhető, se nem építhető telefonba, úgyhogy ez volt az utolsó eset hogy hallottunk róla.
2012. jan. 07. 17:39 | válasz | #13
hjaa szóval ha megint olyan dolgot talál fel az emberiség amit tömegesen kell alkalmazni és majd fogjuk is akkor azt tuti egy magyar találta fel megint csak. OMG
2012. jan. 07. 17:05 | galéria | válasz | #12
Jaja...bezzeg bankok megmentése adópénzből milliárdokért az szerepel.De legalább a bankok lennének kevésbé kapzsik és csinálnának valamit ők is...Ha bedől a természet vmilyen szinten, az elől ők sem tudnak elbújni, hiába a 2millió dolláros autó,yacht 100millió dolláros ház stb.Szóval, most már lehetnének okosabbak is.
noland  
2012. jan. 07. 14:14 | válasz | #11
A következő 20 éveben várható a 4. generációs atomerőművek előretörése (addig amíg egy fúziósat ki nem csiszolnak üzleti alkalmazásra) Úgy érzem ez már önmagában nagy előrelépés és újból elhozhatja az atomenergia reneszánszát. Pl. Kína tervezi ilyenek építését 1000 MW teljesítménnyel. Több ilyennel már van értelme CO2-ot kivonni a levegőből. Persze az igazi mégiscsak az erdőtelepítés lenne. De azért az furcsa hogy egy kormánynál sem szerepel egy ilyen több millió dolláros project sem.
ugh  
2012. jan. 07. 13:59 | válasz | #10
hat ja
ez nem szarunk a kutba csak a szelere aztan egy bottal bebelpiszkaljuk tipikus esete.
ezzel tokolnek ahelyet, hogy a szar robbanomotorokat cserelnek le inkabb valami jobbra. es itt nem a hasznalhatatlan "elemes" autokra gondolok.meg igy nyugodtan lehet kivagni az oserdoket.
j ellemzo, hogy inkabb elvagja a jovo nemzedenek az eletfelteteleit csak az anyagi haszon meglegyen.
nem erdeke az olajlobbinak meg a sok gecinek mert igy el lehet adnia benzint es nyugadtan lehet majd pufogattni amig el nem fogy a faszba aztan majd megy a siras mibol alitsunk elo muanyagot pl..

raadasul amcsi "baratainknak" nem a kozelkedes miatt kell a sok benzin hanem mert az egesz orszag energiaellatasa a gazolajra epul ezert nem irjak ala az egyezmenyeket sem .
Caro  
2012. jan. 07. 12:48 | válasz | #9
Na igen, de a fő problémánkat ez nem oldja meg. A fő probléma pedig nem a kibocsátott szén-dioxid mennyisége, hanem az energia forrása!
Természetesen a CO2 visszaalakítható mindenféle hasznos anyaggá, mint műanyag, üzemanyag, de ehhez energia kell! És mennyi? Minimum annyi mint amennyit az elégetésekor kaptunk... és honnan szedjük ezt az energiát? Még több fosszilis energiahordozó elégetéséből! Ez így fából vaskarika.
Ha lenne nagy tömegű CO2 semleges energiaforrásunk akkor működne a dolog, de akkor meg épp nem lenne rá szükségünk.
Turdus  
2012. jan. 07. 12:39 | válasz | #8
"Kérdés ugye, hogy ennek a politetilénnek az előállítása mennyi CO2-t/energiát követel"
Nem kérdés, mivel az előállítás egyszeri, az alkalmazása pedig (idézem):
"Ezután a megkötő anyagot újra feldolgozva számtalanszor hasznosíthatják anélkül, hogy hatékonysága csökkenne. "
Azaz ha a bekerülési CO2 mennyiség K, a kivont pedig L, az újrahasznosítások száma pedig n, akkor egyértelműen létezik olyan n, hogy K<nL. Senkit nem érdekel, mennyi az n konkrét értéke, a puszta tény, hogy létezik ilyen n, már több, mint bármi amit eddig fel tudtak a tudósok ezügyben mutatni.
noland  
2012. jan. 07. 11:40 | válasz | #7
A döcögő klímaegyezményben kimondták, hogy az iparodosás előtti CO2 szint a mérvadó.
NEXUS6  
2012. jan. 07. 11:21 | galéria | válasz | #6
Na találtam kicsit többet is a linkelt oldal alján, bár a teljes cikk fizus:

"Easy to prepare solid materials based on fumed silica impregnated with polyethylenimine (PEI) were found to be superior adsorbents for the capture of carbon dioxide directly from air. During the initial hours of the experiments, these adsorbents effectively scrubbed all the CO2 from the air despite its very low concentration. The effect of moisture on the adsorption characteristics and capacity was studied at room temperature. Regenerative ability was also determined in a short series of adsorption/desorption cycles."

Ahogy nézem az ábrát, melegítéssel ki lehet a "PEI"-ből szedni a CO2-t és azt iparilag lehet hasznosítani.
Szal hatékonynak tűnik. Kérdés ugye, hogy ennek a politetilénnek az előállítása mennyi CO2-t/energiát követel, meg hogy hány felvétel/leadás ciklust bír ki.
NEXUS6  
2012. jan. 07. 11:17 | galéria | válasz | #5
Jó, de mik ezek az anyagok, és milyen módon áramoltatják a környezetükbe a levegőt, abból hány % CO2-t vonnak ki? Ha a levegőforgatás iszonyú energiát követel, akkor megette a fene az egészet. Csak mert nagyjából semmi nem derül ki a cikkből.

Aztán, ha nagybani összefüggéseiben nézzük a dolgokat, ahogy nézem a földtörténeti korokat, ennél általában magasabb volt a CO2 szint. A dinók idején pl. 4X!
OK, hogy megakarjuk őrizni a természet állapotát, de az pontosan melyik állapot is?
Rigya  
2012. jan. 07. 10:33 | válasz | #4
A széndioxid levegőből való kivonására még mindig a leghatékonyabb módszer a fotoszintézis. Ez már " ki van találva".
T0nk  
2012. jan. 07. 10:18 | válasz | #3
Pl erre:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Metanolgazdas%C3%A1g

Érdemes a könyvet is elolvasni, néhány helyen beszerezhető.
Helyre tesz néhány dolgot az agyakban.
endrev  
2012. jan. 07. 08:11 | válasz | #2
Atomjani, a szén és az oxigén nagyon sokmindennek alkotóeleme. Nagyjából mindennek.
2012. jan. 07. 07:13 | válasz | #1
És mire hasznosítjuk? Szenet csinálunk belőle és fűtésre használjuk?