Ha a légi irányítást összhangba hoznák a digitális korral, és elhagynák a kézi vezérlést azzal nem csak időt és pénzt takarítanának meg a cégek, de a szén-dioxid-kibocsátást is csökkenteni lehetne.

Hirdetés

Milyen jó volna, ha több mint 40 tonnával lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátás éves szintjét! A megtakarítás igen jelentős lehetne, annyi, mint a teljes dán gazdaság szén-dioxid-kibocsátása. Mi lenne, ha a klímaváltozásra gyakorolt hatás kétszerese volna annak, ami ebből a mennyiségből következik, mivel a szén-dioxid - és más szennyező anyagok - kibocsátása nagy magasságban történne? És ha eközben még sok időt és pénzt is meg lehetne takarítani? Ha erre valaki azt mondja, hogy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az illető még nem találkozott David Parkinson feltalálóval és mérnökkel, aki azon dolgozik, hogy a légi irányítást összhangba hozza a digitális korral.

Parkinson meggyőződéssel vallja, hogy gond nélkül akár nyolc százalékkal csökkenteni lehetne a repülőgépek károsanyag-kibocsátását, ha számítógépek terveznék a gépek útvonalát. "A vasútnál már megcsináltuk. Sok ember azt hiszi, hogy a vasúti közlekedés jelzéseit még mindig kézzel állítják be, de valójában a rendszer évek óta automatizáltan működik" - hangsúlyozta a The Guardian című brit lapnak nyilatkozva. Hordozható számítógépét elővéve meg is mutatta azt a radarstílusú térképet, amelyen kis fénypontok jelezték a céljuk felé közeledő repülőgépeket. Elmondása szerint ez a rendszer működő prototípusa, a délkelet-angliai légtér modellje. Úgy néz ki, mint a légi irányításban jelenleg is használatos képernyők, de azzal a lényeges különbséggel, hogy itt a számítógép számolja ki minden gép számára a leghatékonyabb útvonalat, és ezzel időt és üzemanyagot lehet megtakarítani.


A mérnök szerint az a fő probléma, hogy a jelenleg használatos rendszer rendkívül elavult. "A működési koncepció 50 vagy 60 éves. A légi irányítók jó munkát végeznek, képzett emberek, de a rendelkezésükre álló eszközök között még mindig ott a kézi jegyzetelés. A repülőgépek navigációs képességei az idők folyamán óriásit fejlődtek, de a légi irányítók elsősorban történelmi okok miatt még mindig kézi vezérlésű rendszerekkel dolgoznak" - fejtette ki.

Ha Parkinsonnak igaza van, akkor a javaslatai elfogadásával nagy mennyiségű üzemanyagot, időt és pénzt lehet megtakarítani, és számottevően visszafogható lenne a károsanyag-kibocsátás is. Az automatizálás a biztonságot is növelheti, ahogy a vasút esetében is történt, bár erről valószínűleg nehéz lesz meggyőzni a közvéleményt. Bármennyire tekintélyt parancsoló is azonban a szakember pályafutása - egyebek mellett majdnem húsz éve tervez (beépített számítógépes megoldásokkal) légi irányító rendszereket az észak-atlanti légtér számára -, alig tudta elérni, hogy a légi irányítás vezetői közül valaki egyáltalán megvizsgálja a javaslatait.

A nagy-britanniai légi irányításban vezető szereppel bíró Országos Légi Irányító Szolgálatok szóvivője a lap érdeklődésére azt felelte, hogy bolond lehet az, aki számítógépes légi irányítást javasol. Amikor megtudta, ki az, akitől az ötlet származik, kicsit szelídebb lett, de még mindig elutasító. Megígérte, hogy konzultál a kollégáival, és visszahívja az újságot, de azóta sem jelentkezett. Ez a válasz - pontosabban a hiánya - egybecseng azzal a körülménnyel, hogy a légi irányítás vezetői elismerik ugyan az automatizálásban rejlő lehetőségeket, de vonakodnak komolyan foglalkozni vele.

Aki nem szakember, az nem képes megítélni, hogy mennyire életképes vagy kívánatos a Parkinson által javasolt megoldás. De az az érve, hogy a légi irányító rendszerek képtelenek lépést tartani a rendelkezésre álló technológiával, eléggé meggyőző. Részletes terve pedig, amely arra vonatkozik, hogyan lehet eljutni a jelenlegi helyzettől egy hatékonyabb rendszerig, ésszerűen hangzik. A The Guardian véleménye szerint a pénzügyi és környezeti válság időszakában érdemes lenne komolyan megvizsgálni bármilyen technológiát, amely a költségek és a káros anyagok kibocsátásának csökkentését ígéri.