 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Terelésről annyit, hogy én megjelöltem, hol találod a tudósok nevét, te viszont közölted, hogy mind csak hazudozik. Bárhogy is nézem, bizony ez a terelés, ha valami nem felel meg a te elméletednek, az egyből valótlan. Terelés ez a javából...
Nos, csak jelezném, hogy a Greenpeace olyan cikkeket is publikál, amiknek az írói semmiféle kapcsolatban nincsenek a szervezettel, pusztán olyan dolgot publikáltak, ami a Greenpeace-nek kedvező. Ez a szervezet tagadhatatlanul előszeretettel csap le minden ilyen cikkre és egyből publikálja is az oldalán, a nekik ellentmondó nyilatkozatokkal meg nem foglalkoznak (vagy csak indoklás nélkül hazugságnak állítják be), ugyanakkor attól, hogy hírneves tudósok nem értenek egyet a hivatalos állásfoglalással és a cikkeik kikerülnek a Greenpeace oldalára, nem kellene őket egyből hazugnak nevezni és megkérdőjelezni a hozzáértésüket és a szakértelmüket. Mégegyszer mondom, sokuknak semmi köze a szervezethez, teljességgel függetlenek tőle!
Az, hogy szövegértési problémáid vannak, sajnálatos, de ha elolvasnád, mit írtam, ott volt, hogy még cinikusságból se kellene hülyeséget leírni. Arról meg szerintem nem én tehetek, hogy te cinikusan ironizálsz...
Gondolkozni kellene azon, hogy a szarkofágból hova is kerül a szennyezett víz. Ha ezt megtennéd, hamar rájöhetnél, hogy igen jelentős része a talajvízbe szivárog. Innentől kezdve elég, ha előveszel egy vízrajzi térképet és láss csodát, egyből érthető, hogy miért is fontos a zóna szempontjából a szivárgás mennyisége és ezzel összefüggésben a szarkofág állapota. Másik dolog, hogy a szarkofág oldalán keletkezett rések miatt a belsejében található szennyezett por és grafit kijut a k9örnyezetbe és a szél útján elég messze el tud jutni. Tehát tetszik vagy sem, a szarkofág állapota elég fontos a zóna fertőzöttségéének szempontjából.
Semlegesítésnek azt nevezzük, ha ténylegesen eltüntetjük a problémát, azaz ha ténylegesen meg tudnák semmisíteni a sugárzást, az lenne a semlegesítés. Az, hogy a területet megtisztítják, az legfeljebb kármentesítésnek fogható fel, hiszen bár a fertőzött terület megtisztul, a szennyezett föld és törmelék továbbra is kezelhetetlen problémát okoz (az, hogy "biztonságos helyen" eltárolják, nem a probléma kezelése, pusztán megkerülése, kvázi "homokba dugott fej" -> struccpolitika). Tehát ez nem semlegesítés, pusztán a probléma megkerülése.
A protonelvonásos módszeredről megkérdeztem egy kémiában jártas embert (vegyészmérnök az illető), mivel én nem értek a dologhoz. Hogy szó szerint idézzem: te vagy túl sok sci-fit olvastál, vagy alkimistának képzeled magad, vagy Nobel díjat érdemelnél egy új eljárás kifejlesztéséért, ugyanis ilyen módszer jelenleg nem létezik. Elmondása szerint mégha sikerülne is ilyesmit megcsinálni, ahhoz olyan kémiai anyagokat kellene használni, ami nagyobb természeti károkat okozna, mint maga a sugárszennyezés, ezáltal ugyanúgy lakhatatlanná válna a terület.
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
 |
"Ha rendesen utánanéznél a dolognak, több, a témához nálam sokkal jobban értő szakértő is nyilatkozott már a kérdésben és megkérdőjelezte a számokat, amiket a japánok közzé tettek."
Még mindig várom, kik azok a szakértők. Nehéz linkelni, vagy csak kitaláltad? Greenpeace nem jó, ott nem szakértők vannak, hanem sötétzöldek. Folyton hazudoznak, és rengeteg felajánlott pénzt elsikkasztanak ezt tapasztalatból tudom. Meg is érdemled ha innen tájékozódsz. Más?
Nem blődség volt irónia, de nem értetted, és szépen megmagyaráztad ami nyilvánvaló. Ugyanígy megmagyarázhatnád miért tereled a témát a lezárt zónáról a szarkofágra? Már érted?
Sugárzás semlegesítése az is ha elhordod és elzárod a veszélyes dolgokat. Igaz ez közvetett. Közvetlenül is lehet, ha protonokat veszünk el belőle és egy nem sugárzó elemet hozunk létre belőle, pl.: ólmot. Ez drága, és energiaigényes de meg lehet csinálni ha akarjuk. Aki ennyire jártas az atom témában annak ezt illene tudnia.
"A csernobili szarkofág valóban nem egy teljesen zárt szerkezet, ez tény, nem is állítottam az ellenkezőjét. Viszont nem mindegy, hogy merre és mennyire nyitott. A szarkofág nem arra szolgált, hogy teljesen légmentesen lezárják a reaktorroncsot, hanem arra, hogy állandó, kontrollált körülményeket biztosítsanak a romok körül. A problémát az okozza, hogy az új nyílásokon egyre több felesleges víz kerül a lezárt térbe, ami korrodálja a vasbeton szerkezet alját, ezáltal elég durván rombolja azt. Emelett ez a vízfelesleg kontrollálhatatlanul szivárog át a szarkofág falán illetve alatta és nemkevés szennyeződést sodorhat magával."
Megint terelsz, nem a szarkofágról volt szó, hanem a lezárt zónáról. A kérdés ugye az mennyire veszélyes ez. Erről megint nem tudsz semmit mondani.
|
Imádom, ha valaki (mégha csak cinikusságból is) ekkora blődséget leír :D Mert ez a reaktortartályos dolog elég durva volt, gondolom magyaráznom se kell, miért... Hogy a fenébe ne lenne benne halálos a sugárzás benne, mikor pont az a feladata, hogy a reaktort elszigetelje a környezettől és visszatartsa a sugárzást? Ekkora hülyeség már kabaréba illik...
A sugárzást nem lehet semlegesíteni, ez tény, viszont talajcserével illetve a szennyezett épületek lebontásával és elhordásával a sugárszennyezett terület megtisztítható olyan mértékben, hogy az lakható legyen ismét. Ez nem semlegesítés, ez kerülőmegoldás, hiszen a szennyezett talajt és a keletkező hulladékot ugyanúgy el kell tárolni x ideig olyan helyen, amit erre a célra alakítottak ki (lásd atomhulladék temetők).
A csernobili szarkofág valóban nem egy teljesen zárt szerkezet, ez tény, nem is állítottam az ellenkezőjét. Viszont nem mindegy, hogy merre és mennyire nyitott. A szarkofág nem arra szolgált, hogy teljesen légmentesen lezárják a reaktorroncsot, hanem arra, hogy állandó, kontrollált körülményeket biztosítsanak a romok körül. A problémát az okozza, hogy az új nyílásokon egyre több felesleges víz kerül a lezárt térbe, ami korrodálja a vasbeton szerkezet alját, ezáltal elég durván rombolja azt. Emelett ez a vízfelesleg kontrollálhatatlanul szivárog át a szarkofág falán illetve alatta és nemkevés szennyeződést sodorhat magával.
Ha megnézed a YouTube-on fent lévő, Inside the Chernobyl Reactor című videót, ott nagyon jól elmagyarázzák, mi is okozza a problémát. Jól látszik a felgyülemlett víz is az egyik részen, mikor a munkások bokáig járnak benne.
Nem, Fukosima nincs meg, ugyanis a balesetet szenvedett erőmű Fukushima-nál volt, a Fukushima 1 vagy másképpen a Fukushima Daiichi erőmű 3 reaktora robbant szét :D
Na jó, hamár nem tudod használni a google-t, akkor nézd meg a Greenpeace honlapját, ott több, az általam említett tudós neve is szerepel, mint forrás, illetve nyilatkozataik is vannak fent.
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Figyelj, Fukosima megvan? Mert nem látom név szerint, ki azok a szakérők akiket említettél, meg a nyilatkozataikat, forrás?
Senki nem mondta, hogy a szarkofág makulátlan állapotban van. A szarkofágot elve nem zártnak, hanem lyukasnak építették. Biztonsági okok miatt szellőzik! Van rajta még egy lyuk, repedés...Mekkora? Ugye az elején te azt állítottad, hogy a sugárzást "nem lehet semlegesíteni", és a környék sugároz. Akkor légy szíves ne terelj, és mutass mérési adatokat. Tényleg tudtad, hogy paksi atomerőmű rektortartályában a sugárzás halálos? Na és Pakson...? :D
|
1987-ben valóban megnyitották a zónát, de először kizárólag a tudományos köröknek, majd pár hónappal később az újságíróknak is.
Valóban, 2011 márciusától júniusáig között volt szabad turizmus, azonban ezt be is tiltották, nem véletlenül, ugyanis 2011 májusában kijött egy újabb állapot tanulmány, melyben szó volt a szarkofág állapotáról. Eszerint igen komoly sérülések találhatóak a szarkofágon, melyeket az utóbbi évek kemény telei okoztak. Ennek megfelelően, bár erről nincsenek konkrét számok a tanulmányban, valószínűleg a sugárzási adatok is megnőttek. A tanulmányt készítő német professzor az eredményeket arra alapozza, hogy a szarkofág aljába víz jutott be, egy cikkben nyilatkozott is. Szerinte ahol a víz bejut, ott más kijuthat. Gondolom más alatt szennyezett anyagokra, konkrétan a mai napig igen nagy mennyiségben a reaktoron található homokra és grafitra gondolhatott...
Ezeket a számokat, amiket leírtam, több cikk is leközölte, tehát nem értem, miért nem találod őket. Én csak megfogadtam a tanácsodat és kigugliztam őket :D
Hogy a te javaslatoddal éljek: "Száj becsuk, google használ!"
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Nem látom a forrást, honnan szeded az adataidat, ki azok a szakértők? De volt turisztika, igaz? A kérdés, hogy miért szüntették meg. Mivel már csak az ott lakók, meg a kutatók, illetve a Csernobil2 titkos katonai létesítményben szolgálók mehetnek be ... talán ezért zárták le egy katonai létesítmény van ott?
|
Először is megint egy féligazságot írtál le, ugyanis pont az általad idézett wiki rész utolsó sorában szerepel a következő mondat: "2011 júniusában a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma sajtóközleményt adott ki a zónában tett turisztikai jellegű látogatások határozatlan időre történő felfüggesztéséről."
Másodszor: a franciák az új acélkupola felépítéséhez, a sínrendszer kiépítéséhez (amin a helyére akarják húzni a kupolát), illetve a kupola végső helyére szállításához szükséges eszközökre nyertek pályázatot, nem pedig a kupola lebontásához szánt robotkarokhoz. Már csak azért sem lehetséges ez, mivel a technika jelenlegi állása szerint nem tudják kezelni azt a több, mint 200 tonnányi, 25 éve málló anyagot, amiben természetesen benne van a megolvadt és szétfolyt nukleáris anyag is. Már csak azért is irreális lenne a 10 év, mivel több, mint 200 tonna szennyezett, máló anyagot kellene kezelniük, ami jelenleg nem megoldható. Egyébként a jelentősen kisebb Fukushima-i baleset után is a legújabb becslések szerint 50 évig fog tartani a teljes kármentesítés és az erőmű elbontása.
Fukushimánál egészen addig nincsenek reális környezetszennyezési és sugárzás adatok, míg el nem készül az ideiglenes védőburok a három sérült reaktor főlé (kiemelten az 1-es reaktor, mivel ott már biztosan átolvasztotta a megolvadt fűtőanyag a reaktorkamrát (jelenleg azt próbálják megbecsülni, hogy mennyire sérülhetett a 2,6m vastag beton konténment tartály; optimista becslés szerint 65cm, pesszimista szerint akár 2m is lehet ez a rongálódás). Emellett az új becslések alapján, melyek jóval komolyabb károkat feltételeznek már a 2-es és 3-as reaktoroknál is (a 2-es reaktornál 57%-os, a 3-as reaktornál 67%-os leolvadással számolnak jelenleg), ennél a kettőnél is lehetséges, hogy a reaktorkamra alja átolvadt és a nukleáris anyag a konténment tartályban található.
Ez az 1 mSv/év tökéletesen hülyeség, már megbocsáss, ugyanis a baleset előtt is a természetes háttérsugárzás a környéken 2-3 mSv/év volt.
Szintén hülyeség, hogy csak az erőmű területe szennyeződött, ennek ellentmond az a 12.19.-ei hír, mely szerint a japán kormány az ország nyolc prefektúrájában, összesen több mint 100 olyan helységben végez hatástalanítási munkálatokat, amelyek radiációs fertőzést kaptak a március 11-i földrengés következtében megsérült Fukusima-1 atomerőműből elszivárgott radioaktív anyagok miatt. Szintén ellentmond ennek, hogy az erőmű körüli 20km-es védőzónába továbbra sem költözhetnek vissza a lakók, sőt, létrehoztak 3 kiemelten szennyeződött, tartósan lezárandó zónát, melyek tartósan le lesznek zárva a sugárszennyeződés miatt. Emellett a biztonsági zónában az erőművön és a dekontamináción dolgozó szakértőknél a japán kormány 100-ról 250 millisievertre emelte az engedélyezett sugárzási mennyiséget.
Egyébként a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy végleges szennyeződési adatokat egészen addig nem lehet kapni, míg el nem készül a három blokk fölé az ideiglenes lezáró kupola,. amit építeni terveznek. Az 1-es blokk fölé már elkezdték építeni, de technikai problémák miatt (rengeteg a szétszóródott törmelék és a magas sugárzás miatt csak robotokat használhatnak) messze nem a terveknek megfelelően haladnak. Mivel míg nincsenek a reaktorok légmentesen lefedve, addig a szennyező por és a a szennyezett víz szivároghat belőlük, így nem is lehet végleges és reális számokat kapni jelenleg.
És akkor én is azt mondanám neked, hogy használd a google-t és megfelelő keresőszavakat, akkor megtalálod azoknak a tudósoknak a nevét, akik valótlannak vélik a számokat és az erről szóló cikkeket illetve nyilatkozatokat is.
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Kik azok a szakértők, hol vannak a nyilatkozatok? Egy hete jelentették be, hogy a földrengés és a szökőár során megsérült három blokk elérte a stabil hideg leállított állapotot. A mérések szerint a sugárzási szint a telephely határán nem haladja meg az 1 mSv/év (1 millisievert/év) értéket. Eddig mérési adatokat te nem írtál, semmit. Csak démonizálod a sugárzást.
A ChernobylInterinform nevű ügynökség 1987 óta szervez túrákat ebbe a zónába szakemberek és újságírók számára, később ez a lehetőség a civilek számára is megnyílt. Teljes körű ellátást (szállás és élelem) biztosít az érdeklődők számára, valamint a Kijevből érkezők oda- és visszaszállítását is vállalja. A Zóna ma egy külön, saját szabályai szerint élő "miniállam". 2827 km2 területen helyezkedik el, tehát valamivel nagyobb, mint mondjuk Nógrád megye. A Zónába nem lehet csak úgy bejutni – a belépéshez speciális engedélyekre van szükség. A terület szögesdróttal van elválasztva a külvilágtól, és csak megfelelő átkelő pontokon keresztül lehet bejutni. Kilenc ilyen átkelő hely van jelenleg kialakítva. A Zónát egy erre a célra létrehozott szerv, a „30 km-es zóna Állami Adminisztrációja” felügyeli, amely az ukrán Rendkívüli Ügyek Minisztériumának felel. A „Zónának” is, mint minden államnak van egy „fővárosa”, központja: ez a több száz éves Csernobil városa, kisebb kivételektől eltekintve az egyetlen település a „Zónában”, ahol emberek laknak. Csernobil lakói azonban nem állandóak, ők a város dolgozói, akik 2-3 hetes turnusokban váltják egymást. A Zóna biztonságáért egy többszáz főből álló rendvédelmi alakulat felel. Ők gondoskodnak arról is, hogy senki se juthasson be engedély nélkül a területre. Az illetéktelen behatolást a törvény is bünteti.
Mondom googlizd ki honnan veszem a robotkarokat, hamar meglesz ha tudsz angolul! Ne én rágjak mindent szádba, na. Ha tényleg nem megy, akkor segítek.
|
Ha rendesen utánanéznél a dolognak, több, a témához nálam sokkal jobban értő szakértő is nyilatkozott már a kérdésben és megkérdőjelezte a számokat, amiket a japánok közzé tettek. Emellett a japánok is elismerik, hogy egyes részekre nem jutottak el még a robotok sem, emiatt ezeken a területeken fogalmuk nincs, hogy milyen állapotok uralkodnak (pl. a mai napig nem tudják, hogy a leolvadt reaktormagok pontosan mekkora területen folytak szét, hogyan helyezkedik el a szétfolyt anyag, mivel odáig gyakorlatilag lehetetlen bármivel is eljutni a romok illetve a magas sugárzás miatt). A kármentesítési munkálatokat ugyan elkezdték, de még csak a romeltakarításnál tartanak, illetve igyekeznek elérni azt, hogy a reaktorok stabil hideg leállított állapotba kerüljenek (ez a tervek szerint idén decemberre el kellett volna érniük, ám még mindig nem sikerült). Azok a sugárzási adatok, amiket te leírsz, az erőműtől számított biztonsági zónában található érzékelőkből erednek, amiket a kitelepített 20-30 kilométeres sávon belül a SZÁRAZFÖLDÖN mértek, márpedig a sugárszennyezés legnagyobb része jelenleg a TENGER felé távozik szennyezett hűtővízzel, illetve magának az erőműnek a területén található a leolvadt reaktorok miatt.
Továbbá már többen megkérdőjelezték a japán kormány szavahihetőségét a baleset kapcsán, már csak azért is, mert a mai napig többször nyilatkoztak arról, hogy az erőműből már nem történhet szivárgás, majd gyorsan kénytelenek voltak visszakozni, mikor kiderült, hogy valahol mégis szivárog még nukleárisan szennyezett víz. Emellett a kármentesítés kapcsán szabadulhat fel szennyezett por is, aminek szerencsére eddig legnagyobb részét a szél ugyanúgy a tenger felé vitte (ez persze a hivatalos verzió)...
És akkor hogy pontosítsam Csernobilra vonatkozó értesüléseidet: a 30 kilométeres biztonsági körzet mind a mai napig fennáll, katonákkal őrzik, ez le is van írva az általad említett Wiki-n (részlet a Wiki-ről: "A területre való szervezett utazásokat pár hónappal később, 2011 júniusában ismét betiltották."), de gondolom eddig nem terjedt a figyelmed, így fél igazságot írtál le azzal, hogy megnyitották a zónát.
Nem tudom, honnan vetted ezt a "szarkofág csak az első lépés. Egy francia cég nyerte el azoknak a robotkaroknak a pályázatát amik 10 éves később lebontják" részt, ugyanis az ukránok semmi ilyet nem terveznek, egy acél hangár-szerű építményt akarnak külföldi segítséggel emelni a reaktor fölé, ami jópár évszázadra le fogja fedni a felrobbant 4-es reaktort, márha egyszer végre elkészül (a legutolsó hírek szerint az 1,6 milliárd eurós projekt 700 milliós hiánnyal küzd). Ez a szerkezet legalább 100 évre le fogja fedni a reaktort, de a környezetben keletkezett károkkal semmit nem tudnak kezdeni, így a biztonsági zóna jóval tovább fennmaradhat. Arra sincsenek tervek, hogy a több, mint 200 tonnányi olvadt hasadóanyaggal mit kezdjenek, ami a burok alatt van, nemhogy a környék rehabilitálásáról...
Ennyit a tájékozatlanságról ha már ki akarsz oktatni valakit, javaslom, kicsit jobban járd körbe a témát és ne írj le fél igazságokat...
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Hogy te milyen aranyos vagy! Hirtelen eszedbe jutott, hogy az EU pénz gyűjt egy szarkofágra, miután leírtam? Lol. De azt már nem tudod, hogy a szarkofág csak az első lépés. Egy francia cég nyerte el azoknak a robotkaroknak a pályázatát amik 10 éves később lebontják. Száj becsuk, google használ! ;) Megint csak tájékozatlan vagy.
|
Lol. Az mérési adatokat egyből netre kerülnek, így mindenki (te is), realtime láthatja az sugárzási értékeket. De látom az sem zavar, hogy a javítási munkálatok már rég megkezdődtek. Youtobut ismered? Csak mert fent vannak a videók a javítási munkákról szintén realtime-ban. Az, hogy te nem tudod mi a helyzet jelenleg a reaktorokkal kapcsolatban a te tájékozatlanságodat bizonyítja, még azon szutyok wikipédián is naprakészebb ez ügyben. Csak egyszer meg kellene nyitni...
|
Ezt nem egészen értem, honnan veszed, de te biztos tudod.
Pontosan tudom, mit jelent a küszöbdózis, de megjegyezném, hogy ha utána nézel, erről a fogalomról csak azon személyeknél lehet beszélni, akiket közvetlenül a sugárzás ért, a későbbi, azaz az utódoknál fellépő rendellenességeknél már nem. Tehát bárhogy is nézem, a megállapítás, hogy a sugárzás alattomos gyilkos, megállja a helyét, hiszen attól, hogy a besugárzott szervezetet nem érte tartós károsodás, azaz nem érte el a küszöbdózist, attól még érhette olyan dózis, mely az utódlásnál jön csak elő.
És akkor most én mondanám, hogy mielőtt kioktatni akarsz meg közlöd, hogy valamit nem tudok, nézz utána a sugárzás biológiai hatásainak és annak, hogy mi is a különbség a determinisztikus és a sztochasztikus sugárhatás között...
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Az alattomos gyilkos résznél már tökéletesen látszik, hogy fingod sincs arról, hogy mi a küszöbdózis...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Csernobilra 1996 óta gyűjt az EU, de nem a teljes dekontaminálásra, pusztán a szarkofág cseréjére. Ugyanis akkor került ki egy szakértői bizottság jelentése, melyben a csernobili ideiglenes szarkofág állapotát vizsgálták és azt katasztrofálisnak találták.
1986-ban a szarkofágot csak ideiglenes megoldásnak szánták. Az eredeti tervezet 1991-re egy végleges betonhangárt tervezett a blokk fölé, amely lényegében bármeddig ki tudna tartani. Csakhogy a SZU felbomlásával ez a terv nem valósult meg, a blokkon mind a mai napig az ideiglenes szerkezet van, aminek állapota rettenetesen leromlott (konkrétan néhány helyen már omladozik).
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Számszerű adatokat nem fogok tudni mondani, mivel ilyenek gyakorlatilag pontosak nincsenek a mai napig, hiszen Fukusima a mai napig szivárog. Ráadásul továbbra sincsenek igazán korrekt hírek a reaktorok állapotáról, így jelenleg nem sok ember van, aki egyáltalán csak sejti, mekkora a baj.
Nem csak a hűtővízre gondoltam, hiszen a gőzzel kikerült sugárzó anyag is, továbbá mivel egyes fűtőelemek leolvadtak, azokból nem lehet tudni, mennyi van a reaktorkamra alján és mennyi került ki onnan. Mivel gyakorlatilag még mindig nem tudják, milyen állapotok vannak az erőmű reaktorainál (ezt ugyan igyekeztek robotokkal felmérni, de ez csak saját szemmel lehetséges), így nem lehet tudni, mennyi sugárzó anyag került ki a légkörbe, illetve hogy került-e ki egyáltalán (szakértők szerint biztos, hogy került ki, a mennyiségről azonban nem mernek becsléseket csinálni).
A sugárzásnak valóban közvetlen áldozatai nincsenek, de ugyebár a sugárzás nem azonnal öl, alattomos gyilkos, sok esetben évekkel a baleset után jön elő a hatása (lsd. rák, génsérülés az utódoknál, stb.), tehát olyanról, hogy egy balesetnek hány áldozata van, nem igazán lehet beszélni, legfeljebb arról, hogy hány direkt áldozata van (azaz hányan kaptak halálos dózist vagy haltak meg magában a balesetben).
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Az atombombáról annyit, hogy a robbanás pillanatában - a nukleáris reakció miatt - erős sugárzás keletkezik. A túlélők mind kaptak besugárzást, meg az épületek meg a talaj is.
Az "anyag szivárgás" gondolom hűtővíz akart lenni, csak nem tudsz fogalmazni, vagy direkt nem merted leírni, hogy Fukosimában az "anyag" vagyis a fűtőelemek a helyükön maradtak. Esetleg erről a nagyobb mennyiségről van adatod, mekkora, és Sievert Sievert? Vagy csak sugárzás szót démonizálod? Mellesleg hány halottja van a Fukosimának?
|
Cserobilnál a terület picit nagyobb volt. A kiszóródott anyag kedzedti aktivitását kell vizsgálni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Azért az megjegyezném, hogy egy atombombánál nagy területen szóródik szét viszonylag kevés anyag (Hirosimánál 60kg uránium, Nagasakinál 6,4kg plutónium) a robbanás erejétől, így maga a sugárzó anyag elenyésző sűrűségben mard fenn. Rűadűsul ez egyszeri, gyors szennyezés.
Ezzel szemben egy atomerőmű folyamatosan, tartósan szivárog baleset esetén, így jelentősen nagyobb mennyiségű anyag jut nagyobb koncentrációban a környezetbe. Már csak azért is, mert ha a reaktor megnyílik, akkor míg le nem zárják, folyamatosan kap utánpótlást (vízgőz képződik a hűtésre használt vízből, ez pedig maga is nukleáris, továbbá radioaktív részecskéket vihet magával.
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
A bombában levő anyag, kevesebb, mint 1%-a hasadt el. A többi sugárzó anyag szétszóródott ezen felül maga a környezet is radioaktívvá vált. Mégis élnek ott emberek, pedig csak a törmeléket vitték el. A város maradékának egy része sanszosan csak be lett dózerolva a földbe...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Csernobil semlegetísére, már tíz éve gyűjt az EU. Ugyanis ez pénz kérdés, az Ukránoknak meg nincs, mások meg leszarják. Először is, lebontják a 4 blokkot, kicserélik a talajt és biztonságos atomhulladék tárolókba viszik. Hogy ezt anno a szovjetek miért nem tették meg, ennek kettő triviális oka van: az egyik, hogy a radioaktív anyag bomlása során a sugárzás csökken, évről évre kisebb a hátérsugárzás, bocs. Illetve a másik ok, hogy nem volt olyan robottechnológia amivel ezt megtudták volna oldani biztonságosan. A szarkofágot ideiglenesnek szánták, csak éppen a szu felbomlott...
Fukosimából csak kis mennyiségben, és csak kis felezési idejű radioaktív anyag került ki a rektortartályból (2 %), azt is emberek, kontrollt körülmények között engedték a tengerbe, illetve a levegőbe ahol a hígulás miatt gondot nem okozott. Ezek 8 nap alatt lebomlottak(!), már nem sugároznak.
|
Már megbocsáss, de Hirosimában és Nagaszakiben atombomba robbant, azaz a nukleáris anyagot precíziós robbantással összesűrítették, míg el nem érte a kritikus tömeget, mikoris hatalmas mennyiségű energiává alakul át a nukleáris anyag legnagyobb része. Egy erőmű robbanásánál nem atomrobbanás történik, hiszen nem éri el a kritikus tömeget a nukleáris anyag. Atombomba, hidrogénbomba illetve neutronbomba esetén magának a nukleáris anyagnak csak igen csekély töredéke marad fenn, a többi energiává alakul át. Ezáltal nem a bomba anyaga fogja a sugárfertőzést okozni, hanem a robbanáskor elszabaduló hatalmas mennyiségű sugárzás, aminek jelentős részét felveszik a környezetben (lényegében bármi, amit csak érint), ezáltal ezek az anyagok (föld, por, romok, stb.) lesznek a sugárzás forrásai.
Tehát ha mindenképpen egy fegyverhez akarod hasonlítani egy erőmű balesetét, legfeljebb egy piszkos bombához hasonlíthatnád, hiszen nem a nukleáris anyag robban, az "csupán" szétszóródik. Éppen ezért is okoz jelentősen nagyobb pusztítást hosszú távon.
Továbbra sem válaszoltál arra, hogy hogyan lehet mentesíteni, ezt úgy értékelem, hogy nem is tudsz, hiszen a sugárzást nem lehet semlegesíteni. Ha lehetne, nem lenne Csernobil körül védőövezet és az orosz területek, amiket oly ügyesen beszennyeztek az 50-es években, most nem lennének lakatlan, lezárt területek.
De gondolom ez mind smafu, mind csak porhintés...
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
De, 1979 mai szemmel kőkorszak. Az 1. generációs forralóvizes erőművek alig 10 éve mentek és az akkori folyamtirányítás teljesen más dimenzió volt, mint ma. Azok meg az '50-es évek Pu termelő erőművek leszármazottai...
A mentesítésre számtalan példa van. Pl. Hirosimában is élnek emberek. Az, hogy te a valósággal szembemész, az nem az én problémám. Ja, és nem az én feladatom minden kérdésedre válaszolni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Hol mondtam, hogy a TIM-nél a kezelők voltak a hülyék? Az nem én voltam. A kezelők meg csak azzal tudtak dolgozni, ami volt. Nem ők tervezék az erőművet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Na most én mondom, hogy bullshit és hogy fingod nincs a helyzetről!
Ha utánanéznél a témának, akkor megtalálnád, hogy ahol elszabadul a nukleáris anyag, ott nem csak a külső, azaz háttér sugárzás lesz veszélyes, hanem az, hogy a sugárzó, por állagú anyag a szervezetbe kerülhet és így belső sugárfertőzés lép fel (és még mielőtt felhoznád, hogy a rákot is radioaktív anyagokkal gyógyítsák, közlöm, hogy az alacsony lebomlási idejű és célzottan bejuttatott anyag!). Szóval nem csak a háttérsugárzás az, ami veszélyes, hanem a nukleáris részek, amiket sehogy nem lehet semlegesíteni és a szervezetbe bejutva belső sugárfertőzést okoznak.
És akkor most én mondom, hogy nézz utána a dolgoknak, ugyanis a víz és a hidrogén az életben nem fog elvegyülni, ha egyszer szétvált! Ugyanis ha a hidrogén kiválik a vízből, az felszáll a víz fölé, ezáltal hiába zárt a rendszer, mivel a vízből oxigén is keletkezik, így a zárt rendszeren belül a víz alulra kerül, a durranógáz meg fölülre (kémiából és fizikából is tanulhattad, hogy a sűrűbb anyag mindig lentebb van, mint a kevésbé sűrű).
Megjegyzem, saját magadnak mondasz ellent egyfolytában. A TMI-nél először azt mondod, hogy a kezelők voltak a hülyék, majd közlöd, hogy konstrukció hibás volt a rendszer. Oké, elfogadom, hibás volt a rendszer, valóban egy hibás számítógépes értelmezés és egy elzárt szelep okozta a balesetet. Csakhogy a számítógép cseszett érzékelni, hogy gubanc van, míg kritikus nem lett a helyzet! Azután meg valóban nem a legjobban kezelték le a helyzetet, mivel először a számítógépnek hittek, nem pedig az érzékelőknek, emiatt lett majdnem katasztrófa. De megjegyezném, hogy nem volt az olyan régen, nem tudom, milyen őskorról beszélsz, az erőművet nem sokkal a baleset előtt adták át(konkrétan a balesetet szenvedett egységet 1978-ban), márpedig 1979 nem igazán nevezhető a nukleáris kőkorszaknak, hogy téged idézzelek.
Csendesen megjegyezném, hogy egy reaktor csak abban az esetben nem tudja elforralni a hűtésére szolgáló vizet, ha folyamatos és megfelelő mennyiségű utánpótlást kap. Üzemzavar esetén elvileg van ugyan tartalék rendszer, de ugye azt is számítógép vezérli, elektromos rendszer, tehát egy komolyabb üzemzavarnál, valljuk be, cseszhetik. Nem véletlen, hogy előszeretettel hangsúlyozzák, hogy egy atomerőmű legnagyobb ellensége az áramszünet, hiszen bármilyen blődségnek is hangzik, ha valamilyen műszaki hiba folytán nem indul be a backup rendszer, akkor ott elszabadulhat a reaktor, mivel ugyan a fizika törvényei szerint valóban automatikusan SCRAM eljárást hajt végre és lelövi magát, csakhogy irtózatos mennyiségű maradványhő marad vissza, aminek kezelésére szolgál a stabil vízhűtés.
Fukusimánál azt mondod, hogy a hulladéktartály okozott gondot? Nézz utána, a hulladék tartály csak az egyik gond volt, a másik pontosan a maradványhő volt, ugyanis a reaktor ugyan leállt, de a vízcsövek törtek, így a reaktorban csökkent a vízszint. És előjött jó öreg durranógáz effektus: a csökkent vízszint miatt a hidrogén a felszínre került, ahol keveredett a szintén kivált oxigénnel, az egészet meg akár a súrlódás begyújthatta (azt soha nem fogjuk megtudni, mitől robbant a dolog).
De ha nekem nem hiszel, nézz utána, mi a feltétele a Kína szindroma fellépésének (és mielőtt közölnéd, hogy ez egy film csupán, jelezném, hogy ez a kifejezés takarja a nukleáris folyamatok kezelhetetlenné válását), illetve hogy mi is történhet, ha fellép ez a jelenség.
Arra pedig továbbra is várnám válaszodat, hogy miképpen lehet semlegesíteni a nukleáris szennyeződést (mert azt ugye már letisztáztuk, hogy a talajcsere annyit ér, mint halottnak a szentelt víz, a nagyját elhordják de marad ott még bőven) illetve a nukleáris hulladékot, ami visszamarad.
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Számomra elképesztő, hogy az alapműveket sem ismered nukleáris témában.
http://www.youtube.com/watch?v=-ieWUecV9Jc
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Biztos ami biztos alapon. A lezárt zónában ennek ellenére is él pár ember, aki nem akar elköltözni.
A lezárt zóne egyes részei tényleg alkalmatlanok emberi tartózkodásra, egyes részein viszont alacsonyabb a sugárterhelés, mint a Deák-tér közepén vagy egy szénerőmű mellett vagy 12 ezer méter magasan egy utasszálító repülőgépen ülve.
Láthatólag fingod nincs a helyzetről...
A TMI estén sem vagy képben. A balset azért volt, mert a kezelő pult a szelepnek kiadott parancs szerinti állapotot mutatta és nem a valósat. Tehát a szelepnek adtak egy parancsot, ami műszaki hiba miatt nem hajtódott végre. Ellenben a tábla meg azt mutatta, hogy igen. Ez tényleg elég blőd konstrukciós hiba, de ne feledjük, hogy mai szemmel ez a kőkorszakban volt...
Az eddigi atombalesetek szimpla elkönyvelése tényleg vicces, mert nem rélmik, hogy Alaszkában lezárt zóna lenne, vagy hogy lezárták volna a Mexikói-öblöt.
Az atombaleseteknél a tűréshatárok eleve rémesen alacsonyan vannak. A lakosságot már 25 mSV/év dózisegyenértéknél kitelepítették, holott ennél biztosan többet bír az ember. De azért mégis csak jobb kitelepíteni.
Szó se róla, Indiában akkora a természetes háttérsugárzás egyes helyeken, hogy ezt összesedik minden évben. Itthon ennek kb. a tizedét kapod.
Azért nem történhet, mert a reaktor reamanens hőteljesítménye akkora, hogy nem képes elforralni a vizet...
Fukushima pont azért szállt el, mert a tárolómedence hűtése nem volt megolva. Nem a reaktor szállt el annak ellenére, hogy mai szemmel kőkorszaki forralóvizes.
Egyébként azt is szeretném tudni, hogy amíg vízzel van körbevéve a hidrogén, akkor miért robbana fel? Amíg a reaktor nyomástartó primerköre bírja, addig ott robbanás nem lesz, mert víz-hidrogén keverék magától nem robban be...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Azt mondod, bullshit.
Szabad tudnom, akkor vajon miért van még mindig egy lezárt, őrzött biztonsági zóna Csernobil körül? Ha szerinted olyan hatásos a talajcsere, vajon hogyhogy nem volt megoldás ott?
Valóban, hivatalosan normális állapotban üzemelő atomerőműben nem volt baleset (bár TMI esetében nem történt belepiszkálás, pusztán egy üzemzavar, ami eluralkodott, mivel a számítógép egyes elemeket nem tudott kezelni, így ennek megfelelően nem is tudott helyes képet adni a baleset mértékéről a kezelőknek).
Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy több régi, szovjet nukleáris reaktor ma is üzemben van, némelyik eléggé elhanyagolt állapotban a szakértők szerint, mivel vagy pénz, vagy hozzáértés vagy mindkettő hiányában nincs megfelelő karbantartás. Ez pedig előre vetíti, hogy ezek közül bármelyik okozhat katasztrofális balesetet.
Azt mondod, hogy az Exxon Valdez szennye ma is a tengerben van. Ez való igaz, az egy első komoly baleset volt, későn reagáltak, így a szennyeződés túlságosan szétterült ahhoz, hogy az akkori technológiával kezelni tudják. Csakhogy azóta elég sokat változott mind az ilyen esetekben alkalmazandó katasztrófaterv, mind pedig a biztonsági előírások (pl. azóta csak duplafenekű hajó szállíthat kőolajat).
Ezzel szemben az eddigi atombaleseteket elkönyvelték szimpla balesetnek, csináltak pár felülvizsgálatot, pár alibi szabályváltoztatást, de tényleges, fizikai változtatás nem sok történt, sőt, több szabályozást a mai napig nem tartanak be.
Azt mondod, hogy az USAF hány robbanófeje szállt szét balesetben. Valóban, a legtöbb kárt elhárították, de még ma is akad olyan terület, ahol a sugárzás miatt lezárt rész van.
Azt mondod, nem esik le, hogy ahhoz hasonló baleset nem történhet meg. Szabadna tusnom, miért ne történhetne meg ugyanolyan komoly baleset? Oké, grafit moderátort már nem használnak, tehát hőrobbanás nem valószínű, hogy előfordul (kivéve persze leolvadás esetén), de a hűtés még mindig vízzel történik, tehát hidrogén robbanás (ami ugyebár hirtelen elpárolgásnál keletkezik) bármikor bekövetkezhet. Márpedig a hidrogén robbanás ugyanúgy szét tudja vetni egy reaktor falát (lásd pont Fukusimát, ahol ugye nem a reaktor robbant, hanem hidrogén robbanásban szétszállt több reaktor is és szabadba került maga a mag).
Nem kell hűdenagy katasztrófának lennie, elég egy áramkimaradás, ha leállnak a számítóügépek, onnantól fujhatják a reaktorok kezelését. Elvileg önmagukat le kellene hogy szabályozzák, de több kísérlet is bizonyította, hogy ez nem minden esetben történik meg. Márpedig áram nélkül nincs vízpumpa, tehát nincs vízhűtés se, a hirtelen forrásból pedig simán keletkezhet hidrogén, ami ugye oxigénnel keveredve durranógázt alkot.
Azt mondod, hogy a modern reaktorokban a fizika nem engedni a balesetet. Nos, közlöm veled, hogy nem is a fizika fogja a balesetet okozni, hanem a kémia :D
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Az Exxon Valdez szennye még 20 év után is megtalálható...
A nukleáris anyagok által okozott károk azonban nem semlegesíthetőek
Bullshit. A radiokatívvá váló anyagok elszállíthatóak. Az USAF-nél több robbanófejet elszórtak a bombázók balesetek során, a földet / jeget / havat kitermelték, és elvitték.
Csernobilnál is a legyszennyettebb területekről összegyűjtötték a sugárzó anyagokat és asszem elásták. Nem a legtökéletesebb, de valamit tenni kellett.
Neked viszont nem esik le, hogy ahhoz hasonló baleset a modern reaktorokban fizikai képtelenség, mert természeti törvények nem engedik. Pont.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Igen, a fosszilis kiütéssel veszít. Generált TWh mellett összehasonlíthatatlanul több kárt okoztak még a legprimitívebb atomerőművel szemben is. Üzemi körülmények között atomerőműből még nem került ki egészségre veszélyes mennyiségű radioaktivitás. Pont.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Azért szerintem ne hasonlítsunk össze a hagyományos üzemanyagok (szén, fa, olaj, stb.) kockázatát meg a nukleáris anyagokét, mert két egészen más kategória lesz.
Egyébként meg valóban, ha egy olajbaleset történik, komoly ökológiai katasztrófa is lehet belőle, csakhogy az elsődleges károkat, azaz a szennyezést 1-2 év alatt el lehet tüntetni (kivételek természetesen vannak, ha nem balesetről, hanem szándékos szennyezésről beszélünk, ami tartósan fennáll). A problémát a "másodlagos" károk jelentik, azaz az adott terület élővilágában esett károk. Ezek sajnos valóban nem pótolhatóak sok esetben, viszont ha a területet megtisztították, általában új faunák veszik azt tulajdonukba, így bár az eredeti fajok nem biztos, hogy jelen lesznek, de más fajokkal benépesülhet a körzet.
A nukleáris anyagok által okozott károk azonban nem semlegesíthetőek (hiszen a sugárzással nem tudnak mit tenni), talajcserével ugyan hivatalosan lehet mentesíteni a területeket, csakhogy a talajcsere csak abban az esetben ér valamit, ha a balesettől számított napokon belül meg tudják csinálni. Erre ezidáig még nem volt példa. Emellett s hátramaradó szennyeződés évtizedekig-századokig használhatatlanná tesz igen komoly területeket.
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Az erőművek egy része kőolajjal megy. A villamosáram előllítása nem az erőműben kezdődik. Ott végződik. Ahogy a delej sem a konnentrból jön, hanem az erőműből...
A korábban linkelt TWh-ra eső halálozást is pont ezt mutatja...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Szabad tudnom, az Exxon Valdez mióta volt erőmű? :D
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Aha. Az Exxon Valdez meg sem sem történt. Egy közepesen súlyos kőolajomlés mekkora kárt is okoz?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Persze, hogy inkább a nukleáris balesetekre emlékeznek az emberek, mivel egy hagyományos erőmű balesetének a következményei pár év alatt helyrehozhatóak általában, ezzel szemben ha egy nukleáris szál el, arra a legtöbb esetben egy emberöltő sem elegendő.
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
TMI-nál is a "mi jobban tudjuk mint az automatika" okozta a bajt. Windscale plutóniumtermelő reaktor volt, nem energetikai.
Tokai Mura jogos, de ott sem tartották be az előírásokat, másrészt csak az ott dolgozók voltak érintve.
Számomra az is durva, hogy volt aki túlélte, pedig talán azt lehet mondani, hogy ez a legdurvább (kritikussági) baleset, amit el lehet képzelni.
Reaktort épített a természet is, nem csak mi: http://en.wikipedia.org/wiki/Natural_reactor
Ez pár száz millió, esetleg milliárd évvel ezelőtt működhetett. Ma is ott vannak a hasadási termékek.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
A nicke lehet, hogy az agyára utal...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Fura, hogy a hagyományor erőművekkel és gázelosztórendszerekkel kapcsolatos baleseteket leszarjátok.
http://nextbigfuture.com/2011/03/deaths-per-twh-by-energy-source.html
http://nextbigfuture.com/2011/03/lifetime-deaths-per-twh-from-energy.html
A tárolók terén meg mosogoly. Néhány száz/ezer m3 anyagról van szó évente. Ez nulla. Lófing. Anny geoglógiailag stabil és vízzáró képződmény van, hogy ennél nagyságrendekkel több anyagot lehet eletenni. Mellesleg ami ma hulladék, az a jövő reaktorai számára már nem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
A reaktor ugyanúgy képes felrobbanni, pusztán nem hőrobbanás történik, mint Csernobil esetében, hanem hidrogén robbanás a vízből kiváló hidrogén miatt. Az eredményen nem változtat a dolog, így is - úgy is szétszállhat a reaktor és a természetbe kerülhet a nukleáris anyag.
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Valóban, 2 esetben jutott ki nagyobb mennyiségű aktív anyag.
De volt azért már súlyos baleset erőműben Csernobil elött is!
1976.03.28. - TThree Mile Island - reaktormag olvadás, csak a csodának köszönhetően nem lett nagyobb katasztrófa
1957.10.10 - Windscale - az erőműben grafittűz tört ki, a sugárszennyezett grafit egy része kikerült a légkörbe, emiatt
És hány olyan baleset volt, ami nem közvetlenül erőműben történt, hanem a radioaktív anyagok feldolgozása során! Csak példaként ott van a Kistim-baleset, vagy Tokai Mura esete, a Tomszki katasztrófa (aminél ugyebár ráadásul nagyobb mennyiségű aktív anyag került a környezetbe is), vagy a Majak és környékén történt "incidensek" (egyik ilyen "incidens" folyamán 76 millió m3 radioaktív vizet engedtek az egyik folyóba), melyeknek köszönhetően elég nagy, egyébként sűrűn lakott terület a folyó mentén lakhatatlanná vált. Vagy ott van 1957 szept.29, mikoris plutónium hulladékot tartalmazó tartályban emberi hibából kifolyólag robbanás történt és szintén jelentős mennyiséágű nukleáris anyag került a természetbe. Esetleg megemlíthweetjük még a Karacsáj tó esetét, ahova olya "körültekintően" vezették a nagyaktívitású folyékony radioaktív hulladdékot 1951 októberétől 1953-ig , emiatt a korábban gazdag élővilággal rendelkező terület ma kihalt, súlyosan sugárszennyezett.
És még lenne jópár példa arra, hogy a nukleáris anyagpok milyen súlyos következményekkel járó baleseteket tudnak okozni.
A másik dolog: azz, hogy jó mélyre elássák a nukleáris hulladékot, nem megoldás a problémára, hiszen a tárolók előbb vagy utóbb megtelnek, továbbá ezzel ugyan eltüntetik az emberek elöl az anyagot, de nem semlegesítik. Tehát tetszik vagy sem, csak elódázzák a probléma megoldását, de nem véglegesítik.
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
Miért lenne lakhatatlan a bolygó? Egyrészt az új erőművek azért kerülnek többe, mert összehasonlíthatatlanul nagyobb biztonságra törekednek a régiekkel szemben, másrészt azért a Fukushimai balesetben hány ember is halt meg?
Igen, sugárbetegségben senki, pedig voltak akik térdig gázoltak az erősen radioaktív vízben.
A szökőár 15000 emberrel végzett emellett... ennyit még Csernobil sem hozott össze. Ilyen természeti katasztrófa mellett a reaktorbaleset eltakarítása pénzbe ugyan kerül, de emberéletet nem követelt. A mérleg másik serpenyőjére viszont akkor tegyük rá, hogy Japánnak eddig mennyi hasznot hozott az atomenergia alkalmazása.
Évente több mint 3 millió ember hal meg légszennyezésben! Ez ellen miért nem tiltakozik senki? 50 év atomenergia használata hány ember életét követelte? Csernobilt kivéve eddig egyet sem!
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
http://www.youtube.com/watch?v=NWJy_D7-y9E
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Ja. Ennyire erővel az energiklubocska és a greenpeace weboldalát is linkelhette volna...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Az urán kiteremlése igen messze van a 2. generációs PWR reaktorok esetén is az előrhető maximumtól. Az urán árára szitne érzéketlen az erőmű. 2000 óra az nyers urán ára kb. 10-12-szeres lett. Az atomáram ára 2%-kal nőtt...
Ha nem csak az U-235 (0,7%) a hasznos rész, akkor az U-238 hasíthatóságánál a kibányászott anygban 99%-kal több hasznos rész lesz, ha feltesszük, hogy az U-238 hasadása is kb. ennyi hőt termel, mint a 235-é. Tehát akkor is megéri bányászni az uránt + növekvő ár, ha a ma ismert gazdaságossági koncentráció 50-100-ad részéről van szó. Ilyen arányban a tengervízből is megéri kiszedni az uránt...
http://azaramara.blog.hu/2011/12/04/kozerthetoen_a_fenntarthato_energiarol
Ez nézd végégi, a 300 oldals inegyenes írás legalább egy részét olvasd el. Rád férne. De kurvára...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Elfogultsággal vádolsz, és erre beidézel egy ilyen zöld oldalt? Harmadába kerül a szél az atomnak? Kit akarsz ezzel megetetni?
|
Ezt pukkot bele lehet fejezni, mert PWR reaktort fizikailag nem tudsz felrobbantani, mert nem RBMK. A japán balestben meg nem a reatkor okozta a problémát, hanem a medence.
Lövésed sincs neked semmiről...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Honnan vannak ezek a fostalicska adatok? Mert ezek szemszedett hazugságok. Én a magyar árakat közöltem, aminek után lehet nézni.
Vagy tessék.
http://www.raeng.org.uk/news/publications/list/reports/Cost_Generation_Commentary.pdf
Itthon is kb. ilyen az arány a szél és atom között. Ja, és itt offsohore szélfarm van, ahol még jobban fúj a szél...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"Még kétszeres ár mellett is az atom 2/3-a a szélnek és stabil. "
Hát, ehhez nagyon elfogult atomlobbi forrást kell találnod ami ezt igazolja.
http://peswiki.com/index.php/Directory:Cents_Per_Kilowatt-Hour
Szél: 4-6 cent / kWh
Atom: 11-14 cent /kWh
|
Rosszul tervezett berendezés, rossz kezelés, terrorista támadás, nem várt esemény (cunami): egy ilyen, vagy kettő kombinációja, és: PUKK.
Kérdés: ha 25 évenként 1 atomerőmű elpukkan, akkor hány év alatt válik lakhatatlanná a bolygó? 200? 300?
Hülyeség az atomerőmű.
Az urán mennyiségét meg semmi nem tolja ki a "végtelenbe", jelenleg több uránt használnak a meglévő reaktorok mint amennyi uránt bányászunk (a maradék jelenleg a szovjet atomtöltetekből megy). Franciaország - ahol a legtöbb erőmű van, már rég túl van az urántermelési csúcson. Egy energiaforrás kitermelésénél figyelembe kell venni a befektetett energiát - ha ez annyi mint a kinyert, akkor értelmetlen a kitermelés.
Szerencsére az atom reneszánsz max. vágyálom, nem lesz belőle semmi.
Hogy Paks mennyin termel az irreleváns, azt kell megnézni, hogy mennyin termel egy új erőmű. És ez pedig TÚL DRÁGA. Legalább olyan drága mint a megújulók és több a probléma is vele.
|
Pont ezért nem építettek. A múlt idő a lényeg. Az első reaktorokat a Pu gyártásra hegyezék ki, aztán rájöttek, hogy a hő sima elvezetése helyett lehetne áramot is termelni vele.
Mivel az alaptechnológiához nem akartak hozzányúlni, ezért ez a rendszer épült ki. Ma viszont a világ legfejlettebb hatalmainak nincs szükséges Pu-ra atomfegyverhez, mert az arzenál akkora, hogy még 20 évvel a Hidegháború után is építgetik lefele őket...
Ma viszont pont erre lenne igény, mert a "végtelenbe" tolja ki a bányászható urán mennyiségét, mert rohadtul alacsony koncentrációban is megéri kitermelni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Azonban pár dologról elfeledkezik az illető: ha egy atomerőműben baleset történik (tudom, ritka, mint a fehér holló, de éppen ezért veszélyesebb is), akkor belead apait-anyait és elég tekintélyes szennyezést tud elérni. Ráadásul ha már szennyez, akkor jó hosszú időre szennyez.
Eddig két estben jutott ki a reaktorból vagy reaktron csarnokból számottevő sugárzó anyag, Csernobil és Fukushima. Az egyik esetben a saját kezelői hajszolták halálba a rendszert egy nem üzemszerű kísérlet alatt. F. estén meg az eddig mért TOP5-ös rengés volt és nem a földrengés nyírta ki, hanem a rosszul tervezett vészhűtő...
A másik dolog: nem csak az energiatermelés és a fűtőanyag költsége adja ki egy atomerőmű működési költségeit, hanem az elhasználódott rudak tárolásának illetve elszállításának, továbbá az új fűtőrudak szállításának költsége emeli elég tekintélyes mértékben a költségeket.
No offense, ez benne van. Paksi áram 25%-ának ára megy az alapba, ami az eltakarítást fedezi és abból épült az első itthoni végleges tároló is. Egyébként szeritnted néhány száz m33 hulladék tárolása megoldhatatlan feladat...? A szélerőművek és más erőmű árában sehol nincsa bontás benne, meg a szennyezés sem...
Mivel mind a mai napig nem sikerült megoldani a nukleáris hulladékok semlegesítését, sőt, igazából a tartós és biztonságos végső elhelyezését sem, ezért ezeket az anyagokat ideiglenesen tárolni kell.
Bullshit. Lásd fent. A világon üzemel több tároló is...
Tehát mikor az olcsó atomenergiáról beszélünk, hozzá kell adni ezeket a járulékos költségeket is. És ha ez megtörténik, egyből kisül, hogy nem is olyan olcsó és környezetkímélő az atomenergia.
De. Ezekkel termel egy 40 éves technológián nyugvó Paks 11 Ft/kWh áron. Egy szélerőmű meg 30 Ft/kWh árom kötelező átvétellel és állammi támogatással.
No comment...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Az origos cikk egy bullshit. Azt is jótékonyan ellhalgatja, hogy azok azerőművek azért dárágbbak, mert nem telejsen hagyományos erőművek, tehát a műszaki és pénzügyi kockázata a kivitelezés alatt magasabb.
Még kétszeres ár mellett is az atom 2/3-a a szélnek és stabil.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Nos, nem igaz, hogy sikerült stabilizálni az erőművet.
http://www.kurzweilai.net/fukushima-china-syndrome-hydrovolcanic-explosion-possible
Az atomerőmű meg nem olcsó.
http://www.origo.hu/idojaras/20111205-olyan-lesz-paks-ii-mint-a-negyes-metro-interju.html
A finn erőmű több mint duplájába fog kerülni és sokkal később épül meg mint a tervezett.
Ha olcsó lenne, akkor nem 6%-át állítaná elő a világ energiaigényének hanem sokkal többet.
|
"Tehát mikor az olcsó atomenergiáról beszélünk, hozzá kell adni ezeket a járulékos költségeket is."
Peeble bed reaktorokat (biztonsagos) vagy toriumos rendszereket (kornyezetbaratabb) is epithetnenk. Esetleg kulso neutronforrasos, dusitatlan urannal mukodo reaktorokat. Ma mar -ha nem a plutonium termeles a cel- akkor 100%-ban el lehet hasitani a futoanyagot, ami egyben azt is jelenti, hogy nem marad nagy aktivitasu szemet. Persze abbol mar nem lehetne atombombat gyartani. Ez az egyetlen ok amiert nem epitenek nagy szamban ilyen modern reaktorokat. Mondjuk mar van par candu reaktor, nem tokeletesek, de nagyjabol barmit 'elegetnek', csak draga hozzajuk a nehezviz. Egyebkent a kanadaiak gyartjak mellektermekkent az iter szamara es az amerikai fuzios kiserletekhez is az uzemanyagot, mert egyelore a Holdrol nehez lenne beszerezni, mashol a kozelben meg nem nagyon van termeszetes formaban.
|
Valaki írta, hogy több atomerőmű kellene, mert sokkal környezetkímélőbbek és olcsóbban lehet velük áramot előállítani.
Nos, ez így csak részben igaz.
Valóban, maga az erőmű nyersanyag felhasználása sokkal gazdaságosabb, ezért olcsóbb maga az áramtermelés. Az is igaz, hogy maga az erőmű nem szennyezi a környezetet ideális esetben (lsd. ha balesetmentesen működik).
Azonban pár dologról elfeledkezik az illető: ha egy atomerőműben baleset történik (tudom, ritka, mint a fehér holló, de éppen ezért veszélyesebb is), akkor belead apait-anyait és elég tekintélyes szennyezést tud elérni. Ráadásul ha már szennyez, akkor jó hosszú időre szennyez.
A másik dolog: nem csak az energiatermelés és a fűtőanyag költsége adja ki egy atomerőmű működési költségeit, hanem az elhasználódott rudak tárolásának illetve elszállításának, továbbá az új fűtőrudak szállításának költsége emeli elég tekintélyes mértékben a költségeket.
Mivel mind a mai napig nem sikerült megoldani a nukleáris hulladékok semlegesítését, sőt, igazából a tartós és biztonságos végső elhelyezését sem, ezért ezeket az anyagokat ideiglenesen tárolni kell. A fűtőrudakat hűtőkádakban tárolják, illetve ha azok megtelnek, speciális járműveken, szigorú biztonsági intézkedések mellett szállítják el. A kevésbé sugárzó anyagokat (szennyeződött ruhák, szerszámok, kisebb mértékben szennyeződött alkatrészek) általában biztonságos hordókban szépen elássák és betonba öntik, majd őrzik jópár évig.
Emellett ha új fűtőanyagra van szükség, ismét előjön, hogy a különböző speciális eljárások miatt, amikkel tisztítják, formálják, stb. a fűtőrudakat, azok mind elég borsos áron történnek. Továbbá minden fűtőanyag-szállítmány speciális járművekkel történik, ami szintén csak költség (nem is kevés).
Tehát mikor az olcsó atomenergiáról beszélünk, hozzá kell adni ezeket a járulékos költségeket is. És ha ez megtörténik, egyből kisül, hogy nem is olyan olcsó és környezetkímélő az atomenergia.
Felhasználó: mindig a gép a hibás
Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
|
"3.99 mSv/h" -> 3.99 uSv/h = 35 mSv/ev
hely: Adachi Ward, Tokyo (jo messze Fukushima-tol, a varos kozepeben)
Wikipedia:
"Scientists preparing this map, as well as earlier maps, targeted a 20 mSv/a dosage target for evacuation. The government's 20 mSv/a target led to the resignation of Toshiso Kosako, a senior nuclear adviser to Japanese Prime Minister Naoto Kan, who stated "I cannot allow this as a scholar," and argued that the target is too high, especially for children"
|
De, az kevés. Nagyon kevés. Indiában a természetes háttérsugárzás magasabb, eléri ennek a 2/3-át...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Erről valami linket tudsz küldeni? Évi 40 nagyon sok lenne, azokon a térképeken amiket láttam, ott 10 mikró/óra alatt volt már márciusban.
Nem tartom teljesen lehetetlennek, de azért kíváncsi lennék hol mérték.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
"Determinisztikus dózist nem kapott volna senki, de azért ha csak 10 mSv-et (ami ezért nem kevés) kap pluszban 1 millió ember, akkor az 1000 többlet rákos esetet jelent. Ha ezt meg lehet előzni, akkor szerintem meg kell."
Akkor az eszaki reszen megis csak meg kellene novelni a kiuritesi ovezetet, olyan 15-20 kilometerrel. Arrafele ugyanis kb. 300 ezer ember kap evi 40 mSv-et, ami szerintem nem jo, foleg a gyerekek eseteben. (kaptak kormanyzati sugarzasmerot, hogy merhessek az iskolaudvarokon a sugarzast, de attol az meg nem fog eltunni) Az a baj a radioaktiv szennyezessel, hogy nem korkorosen terjed, hanem amerre a szel viszi es nem egyenletesen csokken a tavolsag fuggvenyeben, hanem ott lesz koncentralt, ahol a csapadekkal lehull. Ezert is vannak forro pontok Yokohamaban, ami Tokio a reaktorral atellenes oldalan van.
|
A tény azért tény marad: a fűtőermőművek össz. hatásfoka mégiscsak jobb az erőművekénél. Villanyra persze nem jobb. De amúgy az atomenergia nem is az a terület ahol a hatékonyság a legfontosabb. Mivel az üzemanyag olcsó, nem úgy kell gondolkodni felőle, mint egy gázerőmű esetén. Ki kell belőle hozni, amit ésszerű határok között ki lehet.
Ezért vannak hiába gyönyörű tervek héliumhűtéses gyorsreaktorokra 1000 fokos kimenő hőmérséklettel, mert annyi egyéb (főleg biztonsági) bajuk van, hogy egyszerűen nem éri meg. Marad a víz-gőz ciklus még jó ideig valószínűleg.
A kiürítést szerintem is (és egyébként a szakma szerint is) helyesen tették. Már csak elővigyázatosságból is. Determinisztikus dózist nem kapott volna senki, de azért ha csak 10 mSv-et (ami ezért nem kevés) kap pluszban 1 millió ember, akkor az 1000 többlet rákos esetet jelent. Ha ezt meg lehet előzni, akkor szerintem meg kell.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
"kiüríteni sem kellett volna az erőműtől pár méternél nagyobb távolságra mert nem veszélyes,"
Nem lattad a 3 hidrogen robbanast? Vagy utanna a kinyilt reaktortetoket? A hasznalt futoelem tarolo medencek a reaktorok folott voltak, azok kozzul az egyik teljesen eltunt, a kulso epulet nagyreszevel egyutt. A sugarzas pedig jelenleg is merheto, menj oda es nezd meg ha nem hiszed vagy nem felsz tole. Sokat hazudnak, de ezt meg a japanok sem tagadjak le. A helyzet az, hogy azt ami tortent hivjak kina szindromanak es eddig csak filmekben es tudomanyos munkakban volt rola szo, erre a japanok mindjart harmat is osszehoztak, raadasul egyszerre. A gond inkabb az, hogy megint korzovel rajzoltak a kiuritesi korzetet, nem a szennyezettsegi terkep alapjan. A mostani szintek szerint a deli oldalon eleg lenne a korzet fele, mig eszak-eszaknyugatra a haromszorosara lenne szukseg, csak ott van par nagyobb varos is, amit sokba kerulne kiuriteni. Az meg, hogy Tokioban is van par erosen szennyezett terulet a harmadik robbanas utani rovid ideju, Tokioban esot hozo deli szel tehet, mert a sugarzas nagyobb resze vagy eszak fele vagy a tengerre ment ki, hawaii iranyaba, bar addigra amire odaert mar felhigult.
"A városfűtési kombinált ciklusú rendszerek nem a gőturbina végéről érnek, hanem gőzmegapcsolással. Ahhoz viszont elve ilyen turbinát kell tervezni, ami Pakson nyilvánvalóan nem történt meg, mert értelmetlen."
Egy ilyen megoldas csokkenti a megtermelheto elektromos energia mennyiseget, ami egy aramtermelo reaktor eseten nem jo otlet. Mint irtam az energiat jobb elektromos uton tovabbitani, mert kisebb veszteseggel, nagyobb tavolsagra lehet elvinni. Arrol nem beszelve, hogy a turbinak hatasfoka jobb mint egy tercier koros hocsereloje, amit a hazak hokozpontjaban tobbnyire meg megfejelnek egy negyedik hocserelovel. Egyszeruen ahogy a gozmozdonynal jobb a diesel es a diesel-nel jobb a villanymozdony, ugy az elektromos energiaatvitel jobb mint a melegvizes. |
+70% atom. Hát igen...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Nem gondoltam volna, hogy 1 honapon belul ketszer is tokeletesen egyett fogok erteni sanyicks hozzaszolasaval, dehat ilyen furcsa dolgokat produkal az elet :)
BTW: KFKI reaktor teljesitmenye 10MW es meg jo ideig uzemben kivanjak tartani.
|
A hulladékhős rész is értelmetlen amit írsz. Szerinted mitől 37% a hatásfok? A városfűtési kombinált ciklusú rendszerek nem a gőturbina végéről érnek, hanem gőzmegapcsolással. Ahhoz viszont elve ilyen turbinát kell tervezni, ami Pakson nyilvánvalóan nem történt meg, mert értelmetlen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Az atomerőművek elhelyezését nem egy elképzelhetetlenül súlyos baleset estén fellépő forgatókönyv határozza meg. Kell a közelben hatalmas állóvíz vagy hozamú folyó a gőzkörfolyamat hűtéséhez. Paks azért van az ország közepén, hogy a hálózati veszteségek szempontjából optimál legyen, meg mert ott van a Duna...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Szoksásos marhaság. Normális atomerőmű reaktorát szétbombátni iszonyatosan komoly dolog.
1. Az reaktor épületben van. A paksi reaktor épület 6-os földrengést is kell, hogy bírjon. Ez nem gyenge szerkezet.
2. Ha a bombák át is mennek a külső rétegen, akkor is telitalálatot kell bevinni a reaktorban.
3. Ezek után még annak cirka 5 rétgeű védelmét is át kell törni.
Ilyen csapásmérésre a környéken tudod ki képes? A szövetségeseink, de azok közül sem mind...
4. Az áramtermelést sokkal könnyebb leállítani a vizkivételi mű vagy a trafókart szétkapásával.
Kicsit kezd elegem lenni az ilyen illogikusan gondolkodó vészmadarokból...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Az a baj hogy figyelnek az emberekre. Az emberek hülyék fingjuk sincs az atomról, kiüríteni sem kellett volna az erőműtől pár méternél nagyobb távolságra mert nem veszélyes, de meg kell csinálni a felhajtást mert a sok sötét birka ezt várja el. Hagyni kéne hadd ajvékoljanak, meg verjék magukat a földhöz "félelmükben" azt hello. Még több atomerőmű kéne és kevesebb gáz/szén. Franciaországban kb feleannyiba kerül az áram mint it... vajon miért?
"Ne a zemberekkel fizettessék meg!" http://vimeo.com/32873157
http://greenfo.hu/hirek/2012/02/27/angyan-jozsef-terez-anya-tanacsait-koveti
|
"Tudnál mondani reális alternatívát országos szintre az atomenergia helyett?"
Szerintem egy koncentralt reaktor teleppel (Paks) nincs gond, csak az energiat kell atvinni valahogy a varosokba. Erre jelenleg az elektromos energia tunik jonak. Ha lenne eleg olcso aram, akkor futhetnenk arammal is es meg mindig jo hatasfoka lenne az egesznek, tovabba a varosokban 0 lenne a futesbol eredo szennyezoforras. Paks pedig a normal szeliranyok szerint lefele van az orszag nagyobb reszetol. Nem veletlen, hogy a szlovakok is az osztrak hatarra raktak a sajatjukat.
A paksi turbinak eseten az, hogy szinte nem marad hulladekho azt jelenti, hogy nagyon jo a rendszer hatasfoka es az olcso aramtermeleshez ez az idealis. A japanban hasznalt amerikai vizforralos technika pedig pont idealis a futesi hulladekhoz eloallitasahoz, de en olyan reaktort nem szivesen latnek itthon. Az eredeti katonai celjara jo, de az egy tipikus elso generacios katonai reaktor, ami nem csak elavult, de meg hatekonysagban sem kozeliti meg a paksi rendszert, viszont nagyon olcso felepiteni es uzemeltetni.
"normalis ember be nem teszi a labat japanba ha van egy kis esze"
Az utolso komolyabb hotspotot yokohamaban (tokio deli kikotoi negyede) talaltak egy hazteton, igy attol delre mar biztonsagosnak tekintheto. Pl. a fuji es a hakone nemzeti parkok vagy a hires himeji kastely ettol delebbre van, ott nem nagyobb a sugarzas mint a hiroshimai beke parkban. Viszont chibat es mindent ami tole eszakra van egeszen hokkaidoig en elkerulnek a kovetkezo 30-40 evben, de legalabbis addig amig a szarkofagok el nem keszulnek. Mondjuk a kornyeken 4-bol 3 helyet ahova elmentem volna nagyjabol elvitt a szokoar, fel tokiot meg eppen atepitik... |
és még a T-rex is le fogja harapni a fejedet...
Tudnál mondani reális alternatívát országos szintre az atomenergia helyett? Mert az még oké hogy minden lakáson ott figyelne a napkollektor és a távhőszolgáltatás már csak kiegészítés lenne. De energiatermelés szinten tudsz jobbat mondani? Már létező és működő technikát, ne valami sci-fi, vagy prototipus szintjén sem létezőt.
Az iskolákban rendes oktatás kellene az energiatermelésről és azok kockázatairól, akkor talán nem lesz olyan, hogy bepánikol a birka nép amint meghallja hogy atom...
Abit P5K, Q6600, 4X1GB RAM, Gigabyte 6870, WD Caviar 640GB HDD, PS2 :)
|
"normalis ember be nem teszi a labat japanba ha van egy kis esze"
Bassza meg, ezt is megszivtam?! Sejtettem, hogy itt kellett volna erdeklodnom utazas elott... :)
|
Nettó baromságnak tartom, hogy egy 2 milliós városba (vagy 50km-es körzetébe) telepítsél azért nukleárt, hogy mer' a gááázárak.Igen, tényleg nagyon jó dolog lehet instant 2 millió rákos ember csak azért hogy télen ne a gászból fűtsenek..amihez egyébként át kellene dolgozni az egészet, komolyabb város fűtési igényeit nem tudná biztosítani.Természetsen nem a háborúra kell alapozni, de első dolguk lenne azt szétlőni, másik pedig a természeti katasztrófára legyintés.Persze, nem építünk törésvonalra, de nem csak töréspontokon lehet nagyobb földrengés, mindig lehet szar a palacsintában...hiba vannak olyanok, akik esetleg azt mondják, hogy ez biztonságos! még az apokalipszis se tudja a reaktort megborítani..nem ühm.Aztán majd jön a sírás, meg futás....az ember sosem tanul.Ha már veszélyes energiákat használt, használja következetesen.
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
Akkor rosszul emlékszel, van keringetés és 100 kW a teljesítménye. Ha nem lenne nagyon hamar felfőne, azért az a betonköpeny nem annyira jó hővezető.
A KFKI-s reaktor 10 vagy 20 MW-os és 55 fokos vízzel hűtik, de ezt meg én nem tudom pontosan.
Amúgy meg teljesen mindegy hogy kutató vagy energiatermelő reaktor, mert az embereket nem ez az előtét szó zavarja, hanem az "atom" és a "reaktor".
Atomenergiával csak hőt előállítani az már tényleg vízforraló bonyolultságú technológia lenne, nem kéne nyomástartó edény, nem lenne LOCA veszély, sőt a reaktor az áramtermelő reaktorokhoz definíciója szerint folyamatosan hideg leállított állapotban lenne. Összehasonlíthatatlanul kevesebb biztonsági kockázata lenne egy ilyen telepnek egy energiatermelőhöz képest.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Azok egészen más típusúak és teljesítményűek, mint egy energiatermelő. A BME tanreaktroa asszem valami 300 kW-ot (?) tud. Még keringetés sincs, egy pár köbméteres víz természetes cirkulációja megeszi a hőt.
(Ezt csak fejből írom, ert ~10 éve kérdeztem meg először és utoljára, hogy mit tud.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Szerinted miért írtam a politikai korlátokat? Nem mintha nem lenne most is 2 reaktor Budapesten...
A kondenzátorban meg olyan nyomáson csapatod a gőzt amilyenen akarod (bizonyos határok közt persze), nyilván kisebb magasabb nyomással kell lehozni a turbináról, ha fűteni is akarsz vele, de azért az EPR-nél is megoldották valahogy, hogy legyen 1000 MW hő az 1600 elektromos mellett. Nem a paksi VVER-440-eket gondoltam odébbtolni (ahol azért szintén megoldják a paksi távfűtést, bár ha jól tudom a gőzvezetékből veszik le a hőt).
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
A lényeg, hogy a japók vagy hazudnak, vagy nem értenek hozzá. Én az előbbit feltételezem.
Ebben a helyzetben olyan nincs, hogy reménykedtünk, h majd nem melegszik tovább...
Emellett meg aztán lehet vitatkozni, hagy jó e az atomenergia, vagy nem. Meg hogy jogosan rikácsolnak e a zöldek, meg a sötétek.
|
Eleve mindenki szervezete más mértékben képes alkalmazkodni a sugárzáshoz. Vannak akik fogékonyabbak rá, míg mások kevésbé. Ezen kívül is rengeteg tényező befolyásolja a hatásokat. Én is már-már komikusnak tartom, hogy egyes médiumok milyen formában képesek írni a sugár terhelésről. Jó példa amit említettél... szmog. Azt pont leszarják az emberek, mert xy akkor se fog tömegközlekedéssel menni a tescóba 1 kiló kenyérért, ha már nem tudja a szmogot a ködtől megkülönböztetni.
|
Az a baj, hogy fűtésből hol kell sok? Hát nagyvárosban. Paksot leszámítva milyen nagyváros van a környéken. Persze Budapestre is lehetne tenni elméletben atomerőművet, de akkor sejtem hogyan sipákolna sok ember.
Egyébként minden erőmű, amit gőzturbinával termel vízzel (hűtőtorony) vagy légkondenzátorral kondenzáltatja le a kis nyomású telített vízgőzt, ergo nem értem, hogy miért csak Paks esetét jönnak azzal, hogy "fűti" a Dunát. A Mátrai erőmű mellett szerinted miért van az a nagy tó...? Hm...? Annak fűtése nem zavar senkit...?
Egyébként úgy mond már meg, hogy ~40-50 fokos vízzzel te mit akarsz fűteni - mert a gőz expanziós véghőmérsékelete kb. ennyi, vagy még ennyi sem - amikor a távhőhálózatok előremenő hőmérsékelete 70-95 fok...? Hiába von el sok hőt a Duna, ha nem a megfelelő delte T-n teszi.
Ilyenkor érzem azt, hogy aki energatikába akar beleszólni, az legalább egy alap gőzciklust ismerjen...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Confirmed. Egyetértünk.
A megfogalmazással van bajom, hogy "a foglalkoztatási dóziskorlátot is csak páran" implicite azt sugallja, mintha létezne ma Japánban további átléphető dóziskorlát a munkásokra szabott limit és a halálos dózis között, mintha ez a korlát csak amolyan mókadolog lenne. Szerintem jobb a rideg tényeket pontosan, félreértelmezhetetlenül közölni. A munkások némelyikét ért dózis nem piskóta, valós, a legtöbbjük komoly eü. kockázatot vállalt egész hátralévő életére, de a lakosság is kap épp eleget, szóval nem lennék a helyükben. A dolog súlyát elmaszatoló hozáállás a szakmában nem segít megelőzni egy újabb hasonló esetet...
Ráadásul az atomenergiával kapcsolatban fontos a közbizalom, ilyen apró kozmetikázások oda is vezethetnek, hogy az emberek elkezdenek kételkedni a hozzáértők szavahihetőségében, akkor aztán baszhatjuk az új paksi blokkokat, viszont öregkorunkra kaszálhatunk repcét valami lepukkant biomasszaerőmű fűtéséhez :)
Mellesleg hasonló apró kozmetikázások vezetnek oda is, hogy a tartalék (vész-) áramellátó-rendszerek pincébe telepítése egy cunamiveszélyes partszakaszon senkinek nem szúr szemet - az "is csak" szópár elég aggasztó mondjuk abban a mondatban, hogy "az erőmű telephelyét a tervezési limitet meghaladó méretű cunami is csak néhány száz évente éri el", és ezt bizonyára leírták pár kockázatelemzésben. És ezzel el volt intézve. Ami szerintem rohadtul nincs rendben.
Az meg, hogy valaki olyan hülyeséget irkál hogy a japánok világítani fognak a sötétben 100 évig, az elszomorító, és kicsit elgurul a gyógyszer, de ne hagyd magad, ne indulatból válaszolj, nem éri meg. |
"Amúgy persze, jó dolog lenne a paksi bővítés, DE ilyen gázárak mellett szerintem nagyon elgondolkodtató lenne decentralizáltabbá tenni inkább az atomenergia-termelést is. "
Nem értem, mi köze a dráguló földgáz áraknak ilyen formában az atomenergiához? Decentralizálni Magyarországon az atomenergia termelést jelenleg teljesen hülyeség. Az erőművet eleve úgy építették fel, hogy később bővíteni fogják, így a szükséges infrastruktúra részben kész van, vagy "relatív" alacsony költséggel kialakítható. Továbbá nem ok nélkül választották Paksot annak idején az erőmű helyszínének. Jó... tulajdonképpen az erőmű nem Pakson van, de ez most nem lényeges.
"Csak mert ott van egy rakás hő, amit most öntünk a Dunába, de azt azért fűtésre is lehetne használni."
Használják fűtésre, de csak kis részben alkalmas erre. Amúgy a kimenő szekunder köri víz hőenergiájának túl nagy részét veszti el ahhoz, hogy nagyobb mértékben egyéb módon felhasználhassák, mint például a távhő fűtés. A visszavezetett víz átlagosan 6-8 fokkal magasabb a Duna hőmérsékleténél. Továbbá fontos dolog, hogy Pakson a Duna víz legnagyobb része visszahűtésre szolgál, közvetlenül nem vesz részt az áramtermelési ciklusban, így sose forr fel. A szekunder köri ágon végigmenő víz vagy kondenzátum elenyésző és energiájának nagy részét leadja a turbinák meghajtásánál, ezt hűti vissza a Duna víz. Szóval jelentős hőenergiával csak a Primer és szekunder köri víz rendelkezik, de a primer köri zárt rendszerű (érthető okból gondolom) és a szekunder köri teljes egészében a turbinák meghajtását végzi.
@ Lucy in the Sky : Alapvetően Molni se mond hülyeséget, maga a furcsa módján legalábbis. Egyetértek abban, hogy ilyen kérdésben nem lehet helye kételyeknek, ha bármilyen reális esély van rá, hogy a lakosság életkörülményeit képes naegatívan befolyásolni a sugárzási szint, úgy ki kell őket telepíteni. Még Pakson is megvan szabva, hogy mekkora terhelés után mennyi pihenő/fizetett szabadság jár egy dolgozónak. Persze ez inkább csak azokra vonatkozik, akik primer körben végeznek munkát... de őket nem irigylem. Nem a veszély miatt, csak rohadt macerás az egész, plusz drága a büfé. |
|
"Az atomreaktorok elérték a hideg leállítás állapotát, ezért most már megerősíthetjük, hogy eljutottunk a baleseti fázis végéhez" - nyilatkozott Noda a sajtó képviselőinek. "A stabilizálási kísérletek irányából elmozdulhatunk a leszerelés felé. A japán kormány ígéri, hogy innentől egyértelművé teszi az ütemtervet és minden tőle telhetőt megtesz, hogy biztosítsa a nukleáris reaktorok lehető legbiztonságosabb leszerelését"
A helyzet kezelése érdekében Ukio Hatojama, aki 2009 szeptembere és 2010 júniusa között töltötte be a miniszterelnöki tisztet, a fukusimai erőmű államosítását javasolja. Hatojama, aki jelenleg a japán parlament alsóházának tagja, egyik képviselőtársával, Tomojuki Tairával közösen nyújtotta be az indítványt, amit közzé is tettek a brit Nature tudományos folyóirat december 15-i számában.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Stabilizálódott Fukusima
Galaktikus kataklizmákról mesélhet a Hold
Jövőlatolgatás NASA módra II. rész
Az ösztön a pilóták ellensége
Higgs-re utaló jelek az LHC kísérleteiben
A SpaceX már dokkolásra készül az ISS-sel
Reneszánsz problémák köszönnek vissza az euró válságban
Megtalálták az első csúcsragadozót
