 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Konkrétabban ez ez a törvény:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600112.TV
Abban valóban igazad van, hogy az állam kiköti, hogy a bankokon kívül más nem bocsáthat ki a tőkéjét meghaladó mennyiségben hitelt.
De azt nem látom, hogy a törvényben végig külön kezelt "elektronikus pénz" hol rendelkezik speciális jogosultsággal. A törvény végig következetesen csak készpénz-helyettesítő eszköznek definiálja, 2. melléklet 1/5.1-5.2.
|
5. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.
(2) Kizárólag hitelintézet jogosult
a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,
b)-c)
d) pénzváltási tevékenység végzésére.
(13) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység (elektronikus pénz kibocsátása) végzésére
a) a hitelintézet, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az elektronikus pénz kibocsátására vonatkozó engedély birtokában,
b) a nem a monetáris politikai eszközeinek alkalmazása során eljáró MNB és a kincstár törvény erejénél fogva
jogosult (a továbbiakban együttesen: elektronikus pénz kibocsátója).  |
"a teremtésére pedig kizárólag a jegybanknak és a kereskedelmi bankoknak van joga"
Meg tudnád mutatni ezt a jogszabályt? Én csak azt mondom, nem fogsz ilyet találni.
Márpedig ha nincs ilyen, a bank bármiféle "jogát" a beléje vetett bizalom adja.
És igen, én is tudok pénzt teremteni, pont úgy, mint a bankok. A belém vetett bizalomtól függően akár még az is előfordulhat, hogy az én pénzem jobb pénz, mint a bankoké. Bár bevallom, erre igen kicsi az esély ;)
|
Hát erre csak azt tudom mondani, hogy te is más fogalmakkal operálsz, mint a közgazdaságtan. A számlapénz teljes mértékben valódi pénz, a teremtésére pedig kizárólag a jegybanknak és a kereskedelmi bankoknak van joga. Persze ha te másként definiálod a pénzt és a pénzteremtést, akkor már megváltozhat a helyzet, de én maradok a kaptafánál.
|
És ha dollárnak hívnák, akkor dollár lenne? ;)
A lényeg, hogy a számlapénz akkor lenne tényleg teljes mértékben valódi pénz, ha az állam a készpénzes fizetéshez hasonlóan törvénnyel kötelezne mindenkit arra, hogy elfogadja a banki átutalást fizetésnek. Ha ez így lenne - tehát ha egy pénzügyi tranzakció egyik résztvevője banki átutalással akar fizetni, akkor azt a másiknak el kell fogadnia - akkor a bank valóban pénzt teremt.
Tudtommal ilyen szabály márpedig nincs, így a banknak sincs semmilyen törvény által biztosított speciális joga pénzteremtésre.
Az egy egészen más kérdés, hogy a gyakorlatban általában elfogadjuk a tartozások kiegyenlítésére a banki átutalást. De például amikor a bankrendszer instabil egy országban, előfordul, hogy ez nem teljesül.
|
Abból látszik, hogy nem különbözik semmiben a jegybank által előállított pénztől, pl. forintnak hívják, és nem fabatkának. Ha mindenki elfogadná a fabatkát, akkor pénz lenne, de kétlem, hogy pl. adót lehetne vele fizetni. De ez a gondolatmenet szerintem vakvágány. Nyilván, ha valaki mindent úgy csinálna mint a bankok, és az állam elismerné bankként, akkor bank lenne. Ha meg december 6-án ajándékot osztana piros ruhában, akkor ő lenne a Télapó.
"De, amíg a szereplők által kiállított váltókat elfogadjuk."
Ja, csak az elején még nem volt szó váltókról, csak hogy háromszor ugyanazt a pénzt kölcsönadjuk egymásnak öt perc alatt, akkor megháromszoroztuk a pénzmennyiséget.
A sörös példában is csak akkor lenne pénzteremtés, ha váltókiállítás történt volna, és aztán azzal fizet Pista a kerítésfestéséért (és persze ezt a váltót mindenki más elfogadja az országban, az állam is). Attól, hogy a fizetési eszköz funkciót betölti valami, még nem lesz pénz. Más kritériumokat is teljesítenie kell. |
"a banké maga a pénz"
És ez miből látszik?
Tegyük fel, hogy a bankok holnaptól azt mondják, hogy ők fabatkát árulnak. Száz forint befizetése ellenére jóváírnak neked száz fabatkát. A fabatkákat a bankok között lehet cserélgetni, és mindegyik bank vállalja, hogy kérés esetén minden fabatkát átvált forintra.
Ez a rendszer tökéletesen ugyanaz lenne, mint a mai, csak a számlapénzt nem pénznek hívnánk, és a bankok műveleteit nem pénzteremtésnek, hanem fabatkacsinálásnak. De amúgy az égvilágon semmi de semmi különbség nem lenne.
"az azért tisztázódott, hogy a magánszemélyek egymás közötti 20-as hitelezgetése nem fogja növelni a pénzmennyiséget a gazdaságban"
De, amíg a szereplők által kiállított váltókat elfogadjuk. Tegyük fel, hogy például Pista fizetett nekem öt forintért egy sört, és megegyezhetünk, hogy mondjuk lefestem a kerítését, és a meglévő tartozásainkat átírjuk öt forint értékben: én öttel kevesebbel tartozom neki. A munka ellentételezéseként szolgáló öt forintot, miután a hitelezési egyenlegeink változnak csak meg, mi teremtettük. |
Jogi akadálya van. A nem bank által kiállított váltott nem lesz olyan értékű, mint a banké, mert a banké maga a pénz.
De már elmentünk teljesen más irányba. Remélem az azért tisztázódott, hogy a magánszemélyek egymás közötti 20-as hitelezgetése nem fogja növelni a pénzmennyiséget a gazdaságban.
|
Ott a könyvedben feketén-fehéren: a takarékpénztár nem bírja a bankok (és a jegybank) bizalmát. Nem vezethet olyan számlát, amiről banki számlára utalni lehet. Senki sem tiltja meg neki, hogy váltót állítson ki, de azt a bankok nem fogják feltétlen elfogadni.
Még másképp: a takarékpénztár és a bank lényegében annyiban különbözik, hogy az utóbbiak egymással szerveződnek, és bizonyos egymás közötti műveleteket standardizáltak és egységesen elfogadnak. De elvileg nincs akadálya, hogy néhány takarékpénztár szerveződni kezdjen, és banki funkciókat lásson el, beleértve a pénzteremtést is (más kérdés, hogy az állam valószínűleg nem hagyná).
Megint másképp: a pénzteremtés "jogosítványa" nem valami speciális könyvelési trükkre vonatkozó felhatalmazás, és nem a könyvelésen, hanem a bizalmon keresztül lehet megérteni. "Pénzt teremteni" az tud, aki banki számlára utalni tud, tehát akiben a bankok megbíznak. A takarékpénztár könyvelgethet, ahogy akar, de a lényeg, hogy nem tud direktben más bankhoz utalni. De azt például senki sem tiltja meg, hogy az emberek bankok helyett takarékpénztárba tegyék a pénzüket.
A jegybank csak szabályozó a rendszerben, de az ő bizalmát is bírni kell. Lényeges, hogy a jegybanki tartalékot a számlapénzhez képest állapítják meg. Így elvileg lehetséges bankot üzemeltetni egy darab készpénz nélkül is - egy ilyen intézmény kizárólag ígérvényeket cserélget. |
"Na ez a bizalom az, ami nekem meg Pistának nincs meg, ezért nem vagyok én bank."
Ha végletekig lecsupaszítjuk, akkor ez igaz.
De szükség van a banknak a pénzteremtés jogosítványára. Mivel magyarázod akkor azt, hogy a takarékpénztár nem teremthet pénzt, a bank meg teremthet?
Bemásolom akkor a pénzügy tankönyvemből a vonatkozó részt:
"A hitelnyújtás eredményeként a kereskedelmi bank mérlegében a passzívák között megjelenő pénzösszeg a banknak ügyfelével szembeni adóssága, amivel szemben áll az aktívák között megjelenő hitelösszeg mint a banknak az ügyfelével szembeni követelése. Ekkor a bank "semmiből" pénzt teremt.
A kereskedelmi bankok mellett a nemmonetáris pénzintézetek (takarékpénztárak) is nyújthatnak hitelt, azonban nem saját maguk által teremtett pénzt, hanem jegybankpénzt (készpénzt) adnak ügyfelüknek. A különbség mérlegtechnikailag azt jelenti, hogy az ún. pénzújraelosztó hiteleknél nem változik meg az aktívák és passzívák összege, csupán az aktívák szerkezete rendeződik át. A takarékpénztár pénze a jegybank által teremtett pénz. A takarékpénztár csak a mérlegében levő jegybankpénzből tud hitelt nyújtani, mert nem vezethet a hitelt igénylő ügyfél részére számlát, amelyről az ügyfél a gazdasági partnereinek (pl. szállítóknak) a javára fizetést teljesíthetné. Ezzel szemben a kereskedelmi bank hitelnyújtáskor pénzt teremt, mert a bankban vezetett számlán elkönyveli a nyújtott hitel összegével azonos nagyságú pénzösszeget, amelynek mértékéig az ügyfél rendelkezése szerint akár ugyanazon bank valamely ügyfelének számlájára, akár más kereskedelmi banki ügyfél számlájára fizetést teljesíthet."
Az meg, hogy lehet kp fizetést kérni, nem releváns. Akkor felvesz a kerbank hitelt a jegybanktól. |
Amúgy tudtommal mai napig minden gazdasági szereplőnek joga van ahhoz, hogy meghatározza a fizetés módját, tehát például csak készpénzes fizetést fogadjon el.
|
Ugyanazt mondjuk, csak én hozzáteszem, hogy a számlapénz mai napig váltóként üzemel, tehát csak addig jelenhet meg készpénzként, amíg az van a váltók kibocsátójának elég. A húszforintos példában nem fejtettem ki ezt bővebben, mert a leírt egyszerű esetben feltettem, hogy senki sem akar bankok között pénzt mozgatni. De természetesen igazad van abban, hogy a bankrendszer teljes reprodukciójához ebben a példában szükséges az ígérvények mozgatása a szereplők között. A banki átutalás megfelel annak, hogy a tartozást ide-oda tologathatjuk a játék résztvevői között.
A ragaszkodást a bankok specialitásához továbbra sem értem. Senki sem fog eladni nekem kenyeret egy bankszámlamásolat bemutatásáért, hanem csak akkor, ha átutalom a pénzem az ő számlájára. Ez pedig bizalom kérdése: a lényeg abban van, hogy a banki számlák közötti műveleteket is elfogadjuk fizetésként. Ezt nem kényszeríti ki senki tőlünk, egyszerűen ennyire bízunk a bankokban. Ezen múlik, amit pénzteremtésnek hívhatunk, és nem kell hozzá semmi speciális jogosítvány.
Másképp összefoglalva, két dologra van szükség:
- a *bankok* (még csak nem is a gazdasági résztvevők!) elfogadják egymás váltóját, és
- az emberek a pénzüket bankoknál tartsák.
Ennyi elég a rendszer reprodukciójához. A jegybank meg társai csak arra szolgálnak, hogy megteremtsék a bizalmat, és így a második pontot stabilizálják. A banknak továbbra sincs szüksége különleges jogosítványra a pénzteremtéshez, csak bizalomra, egyrészt a többi bank, másrészt az ügyfelei részéről.
Na ez a bizalom az, ami nekem meg Pistának nincs meg, ezért nem vagyok én bank. |
De kell, az hogy a bankok váltója számlapénz legyen. Az uzsorás nem fog új pénzt nyomni a rendszerbe, max váltót tud kiállítani. Ha tényleg mindenki megbízna az uzsorásban, és elfogadná a váltójukat, és bárhol lehetne vele fizetni, tehát kielégíteni a pénz funkcióit, akkor nyilván pénz lenne az is, de egyrészt ilyen nincs, másrészt ehhez kell a váltókiállítás is, nem elég, hogy összevissza tologatunk 20 forintot.
|
De épp ezt mondom: a rendszerhez nem kell az, hogy a bankok valami speciális erővel legyenek felruházva. Csak. az a bizalmon alapuló tény, hogy a gazdaság szereplői bevételeiket bankokban tartsák. A számlapénz csak számlapénzzé alakulhat, ehhez nem kellenek állami garanciák. Tíz egymás ígérvényeit elfogadó, semmilyen módon nem szabályozott uzsorás pont olyan jól tudna "pénzt teremteni", mint tíz bank, amíg mindenki bízik bennük. A különbség annyi, hogy a jegybank biztonsági féke megakadályozza, hogy valamelyik uzsorás túlvállalja magát, és az bedőlése miatt az egész rendszer elveszítse a bizalmat.
|
Mondjuk ahogy már írtam itt valahol korábban, ugyanezt mi is megcsinálhatnánk, ha váltókat állítanánk ki, és azzal fizetnénk (a bankok is ezt csinálták kezdetben), csak az épp nem pénz, mert nem fogják elfogadni a boltban.
|
Ez csak akkor lenne igaz, ha kp-ban akartok fizetni, mert kp-t természetesen csak a jegybank teremthet. De a számlapénz ugyanolyan értékű pénz, mint a kp. A kerbankok számlapénzt teremtenek.
Az a speciális jogosítvány, hogy számlapénzt teremthet. #172-ben leírtam részletesen a műveletet. Berakok 10 forintot, akkor a bank először is teremt 10 forint számlapénzt nekem, eddig még nincs semmi különös, aztán jön a hitelkérő, és annak teremt 8 forint számlapénzt. Az én számlámon levő pénzzel is fizethetek számlapénz formájában, meg a hitelfelvevő is fizethet számlapénzzel. Akár ugyanabban a másodpercben is kifizethetünk 18 forintot. A bank teljesen új 8 forintot rakott (számlapénz formájában) a gazdaságba, azért, mert elhitte a hitelfelvevőnek, hogy ő létre tud hozni 8 forint hozzáadott értéket x időn belül.
Ezt nem tehetem meg én, meg a takarékszövetkezet sem, nem hozhatunk létre új pénzt. Nem gondolhatja Pista, hogy ő is meg egy másik szereplő is elköltheti egyszerre ugyanazt a pénzt, ha csak nincs valami elmezavara. Amiről te beszélsz, az csak ugyanannak a pénznek az ide-oda tologatása, újraelosztás. Ezzel hogy tudnál mondjuk egy növekvő gazdaságban egyre több tranzakciót finanszírozni? Túlságosan csak kp-ban gondolkodsz, holott a kp aránya a számlapénzhez képest elenyésző. Amúgy a kerbanki pénzteremtés akkor is működik, ha a szereplők kp-ban akarják teljesíteni a fizetéseket, csak az egy fokkal bonyolultabb folyamat, mert hitelt kell felvenniük a jegybanktól, így ebben az esetben a jegybank teremti az új pénzt. |
A lényeg, hogy a bankbetétben elhelyezett pénz valójában nincs ott teljes egészében, hanem már odaadta a bank másnak. Ez ugye nem okoz problémát addig, amíg nincs bank run.
A körbejáró huszas példája ennek csak egy szélsőséges változata. Ha engem Banknak hívnának, akkor Pista, aki megőrzésre odaadta nekem a huszast, pont ugyanúgy gondolhatja, hogy bármikor hozzáférhet a pénzéhez, tehát szóhasználatoddal "bármikor elköltheti" ő is, meg Géza is. A rendszer tökéletesen működik addig, amíg Pista nem akarja azelőtt elkölteni, hogy Géza visszaadta volna.
Még mindig nem látom, milyen speciális jogosítványa lenne a banknak, vagy milyen pénzügyi műveletet csinál, amit nem tehet meg bárki. Azon kívül persze, hogy legálisan és szabályozott módon adja oda azt, ami nem az övé.
|
Ez így nem igaz, hiszen ha én teljesen elköltöm a pénzem, meg az is, aki a hitelt kapta, akkor a bank negatív egyenlegbe kerül, amit nem tehet meg. Ha én el akarom költeni az összes pénzem, a banknak vissza kell hívnia a hitelt. Ha nem tudja, mert a hiteles már elköltötte, akkor nem tudja kiadni a nála elhelyezett pénzem, azaz csődbe megy.
Nem költhető el tehát egyszerre a hitel is, meg az alapjául szolgáló betét is. Pontosan úgy, mint a körbejáró huszas esetében.
|
"Tehát a végén nekem van húsz forintom, Pistának is van húsz forintja, Gézának is, tehát megháromszoroztuk az eredeti pénzünket - na és persze Gézának és Pistának tartozása is van, de az nem jelenik meg pénz formájában."
A kapott hiteled sem jelenik meg pénz formájában, ha nincs a zsebedben vagy a számládon.
|
Nem háromszoroztál meg semmit, nem jött létre új pénz. A gazdaságban továbbra is 20 ft van, amivel most épp Géza tud fizetni. A bankba berakom a pénzem, akkor ő a tartalékráta erejéig kihelyezi azt hitelbe, és a te számládon is felhasználható a pénz, meg azén is, aki megkapta hitelbe az _új_ pénzt, amit a kerbank teremtett. Mindketten fizethettek a saját számlátokon levő pénzzel.
|
Ezzel nincs semmi baj, ezért hitelpénz a pénz. Gondolatkísérlet: képzeljük el, hogy a világon senki sem tartozik senkinek. Szükség lenne-e egy ilyen világban pénzre? Egy petákra sem.
Amúgy tekinthetjük a pénzt absztrakt, átruházható hatalomnak is. Arra szolgál, hogy más embereket rávegyünk, hogy azt csinálják, amit mi akarunk, például odaadják nekünk használatra azokat a tárgyat, amit csináltak. Amikor fizetünk, átadunk egy kis hatalmat valakinek; amikor kölcsönt veszünk fel, a bank megoszt velünk egy nagyobb hatalmat abban a reményben, hogy utána kis részletekben többet adunk vissza.
|
"nyugaton is bekovetkezhet"
Legutóbb a harmincas években volt ilyen, meg is lett az eredménye egy kis bajszos képében. Nem igazán érthető az optimista hozzáállásod arról, hogy Kínában ezt viszont biztosan szépen megoldanák.
"Igy csak belfoldon kell esetleg fegyveres eroket bevetni a lazadasok elnyomasara, viszont nem kell a hitelezo allamot fegyverrel elkergetni. Azert egy belso zavargas olcsobban es jobban kezelheto mint egy esetleges haboru."
Ez butaság. Egy atomhatalommal nem lehet nyíltan háborúzni, Kína már elég régóta az. A szerinted kezelhető belső zavargások pedig épp azok, amik egyedül meg tudnak változtatni egy ilyen erős nagyméretű államot. Mondjuk Szovjetunió sztorija.
"ha a bankrendszer koltseges mukodeset (folosleges tranzakcioit) megszuntetjuk, akkor a betetesek is jobban jarnak."
A bankok egymás közti hitelezgetésének nincs költsége. Amelyik bank egyik nap hitelez ezen a piacon, a másik nap kölcsönkér, a pénz csak ide-oda áramlik a bankok között, kisimítva a napi ingadozásukat. Pontosan ezért tudják áthidalni az ügyfelek közötti időbeli várakozások eltéréseit.
"Es ezzel csokkentheto a fogyasztasi hitel is, tehat az emberek nem vennenek fel nem termelo celu hiteleket. (ezt hivjak ameddig a takaro er elvnek)"
Semmi köze a lakossági hitelezésnek a bankközihez.
"Egyebkent pedig nem latom miert lenne rossz a deflacio."
Ha mindenki azt látja, hogy az árak lefelé mennek, akkor elhalasztja a vásárlását, így kevesebb pénz üldözi ugyanazt az árut, a gazdaság összehúzódik, a munkásokat elbocsátják, mert nem veszi senki a terméket, kialakul a deflációs spirál. Az USA-ban a harmincas években harmadával csökkent a GDP, amíg végül kiszálltak az aranyból.
"a penztoke haszna nem tevodne ra az arukra"
A pénztőke komoly munkát végez minden árun. Megmondta, hogy mi mennyibe kerül, meg megbecsülte, hogy a termék működni fog. Miért ne legyen haszna érte? |
"A banknál viszont aktíva és passzíva oldalon is változás van"
Nem értek a könyveléshez, de nekem úgy tűnik, ez nem a bank különleges jogosítványainak köszönhető, hanem pusztán annak a további információból következik, hogy a kölcsönadott pénz végül egy banknál fog kikötni, példádban Y vállalat a B bankban vezetett számlájára.
De ez igaz az én példámra is minden könyvelési hókuszpókusz nélkül. Amikor Pistának kölcsönadtam húsz forintot, Ha Pista elég hülye, visszaadhatná nekem azt a húszast megőrzésre, amit én kikölcsönözhetek Gézának. Tehát a végén nekem van húsz forintom, Pistának is van húsz forintja, Gézának is, tehát megháromszoroztuk az eredeti pénzünket - na és persze Gézának és Pistának tartozása is van, de az nem jelenik meg pénz formájában.
Hol kell itt a banknak bármi különleges műveletre lehetőség? Az egyetlen specialitása az, hogy pénzmegőrzőként üzemel, és a tartalékrátáért cserébe kölcsönadhat olyan pénzt is, ami nem az övé.
|
Ott növekedett, hogy eredetileg nem létező pénzzel fizetett a Vállalkozó.
Tehát lehet azt mondani, hogy a kereskedelmi bank nem állít elő pénzt, viszont akkor el kell fogadnunk, hogy nem létező pénzel is fizethetünk.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
"A K+F is csökkenne, mert nem lehetne rá akkora forrást biztosítani."
Ha minden olcsobb es sok folosleges munkaero van, akkor nagyon olcson lehet kutatas fejlesztest vegezni, bar az anyagi alapu motivaltsag csokkenne, ami azt jelenti, hogy kf nagy reszet ujra allami intezetek vegeznek, mint pl. az urverseny idejen. Sot akar meg az is elfordulhatna, hogy a globalis gazdasag altal okozott pazarlas helyett a kornyezetterhelesunk visszallna 150-200%-rol 100%-ra (tehat 1 Foldre).
ps: Attol, hogy penzugyileg valami olcsobb kinabol hozva meg nem jelenti azt, hogy eroforras felhasznalas szempontjabol is olcsobb, sot ezek valojaban eroforras pazarlo megoldasok, csak penzugyileg elonyosek. (mint ahogy az erdoegetes is penzugyileg jo csak, de a kornyezetet jobban karositja mint a kevesbe nyereseges vetesforgos foldmuveles)
|
"Egyszeruen csak az vallalkozna akinek va ra tokeje, vagy kepes eleg nagy hasznot hajtani ahhoz, hogy fizetni tudja a kamatokat."
A vállalkozások száma nagymértékben csökkenne, az állások sorra szűnnének meg. A munkaerő egy részét a még megmaradt tőkeerős vállalkozások felszívnák, de nem mindet. Kezdetben óriási lenne a kínálat hiánya, de szép lassan hozzáigazodna a kereslethez
A vállalkozók befolyása egyre nagyobb lenne és a kis mértékű verseny miatt magasabb árakat is megszabhatnak. Sokkal lassabb lenne az innováció, mivel már nem jelentene akkora versenyelőnyt, és nehezebb is lenne kivitelezni. A piaci réseket is nehezebb lenne megtalálni. Emellett a beruházások mértéke is csökkenne. A K+F is csökkenne, mert nem lehetne rá akkora forrást biztosítani.
És még lehetne sorolni, csak hirtelen ezek jutottak eszembe. Éhen nem halnánk, de nem is lenne jobb világ. A piac most is eltávolítja azokat, akik nem tudják a vállalkozásukat megfelelően működtetni.
|
Ezen kívül a bérek lefelé sokkal ragadósabbak, mint felfelé, ezért munkanélküliséget is gerjeszt.
|
"Egyebkent pedig nem latom miert lenne rossz a deflacio."
Első körben azért, mert pénztartásra ösztönöz, tehát csökkenti a beruházást, tehát csökkenti a kibocsátást, tehát csökkenti a fogyasztást.
|
"Például nem lennék a kínai pártfunkci helyében, amikor néhány százmillió éhbérért dolgozó melós arra ébred majd, hogy az évek óta kuporgatott pénzecskéje elpárolgott. Az emberek ilyenkor az utcára szoktak menni, tüntetnek meló helyett, betörnek néhány kirakatot. Esetleg megdöntik a rendszert, ilyesmi."
Ez nyugaton is bekovetkezhet, annyi kulonbseggel, hogy kinaban jobb az allam rendteremto kepessege, mert nem akadalyozza oket a demokracia. A masik az, hogy a kulso adossag hianya azt jelenti, hogy kulso orszag nem fog nyomast gyakorolni rajuk, hogy fizessenek. Igy csak belfoldon kell esetleg fegyveres eroket bevetni a lazadasok elnyomasara, viszont nem kell a hitelezo allamot fegyverrel elkergetni. Azert egy belso zavargas olcsobban es jobban kezelheto mint egy esetleges haboru.
"A bankközi piac betiltásáról már lejjebb leírták, miért marhaság. Röviden vissza lehet pörgetni az idő kerekét kétszáz évvel, semmissé téve a pénzügyi innovációkat, csak akkor tessék hozzászokni a húsz százalékos kamatokhoz meg az összeomló árakhoz, és tyúkot termeszteni falun, mert nagyjából arra lesz lehetőség."
A 20%-os kamat nem is lenne olyan rossz, ha beteti oldalon is realizalodna, mivel ha a bankrendszer koltseges mukodeset (folosleges tranzakcioit) megszuntetjuk, akkor a betetesek is jobban jarnak. Es ezzel csokkentheto a fogyasztasi hitel is, tehat az emberek nem vennenek fel nem termelo celu hiteleket. (ezt hivjak ameddig a takaro er elvnek)
A tyuktermesztest gondolom a tojasok elvetesevel es gondos ontozesevel kell kezdeni :-), de nem ertem miert lenne ra szukseg. Egyszeruen csak az vallalkozna akinek va ra tokeje, vagy kepes eleg nagy hasznot hajtani ahhoz, hogy fizetni tudja a kamatokat. Az elelmezesi probemak kezleset pedig alapvetoen az allamnak kell vegeznie, tehat az allam adhat ilyenkor kamatmentes vagy alacsony kamatu kolcsont a gazadaknak, cserebe elvarva a megfelelo szintu termelest. (lasd: beszolgaltatasi szabalyok)
Egyebkent pedig nem latom miert lenne rossz a deflacio. Mindenert annyit fizetnenk amennyit er, tehat a penztoke haszna nem tevodne ra az arukra. Csak akkor karos, ha a fogyasztas csokkenesevel jar, de amig csak a penztoke haszna csokken, addig nem erinti karosan a tarsadalmat. Elvileg pont ez a folyamat jatszodna le a korlatlan ingyen energia megjelenese eseten, megsem a gazdasag osszeomlasahoz csak a penz alapu gazdasag es a penz alapu vagyonok eltunesehez vezetne, ami csak a nagytokeseknek lenne rossz, mindenki mas jol jarna vele. |
Itt valami nem kerek, hol növekedett a pénzmennyiség? Szerintem felesleges belevenni a bankok közti hitelezést.
Pista bácsi berak 10 egységet az A bankba
Pista mérlege
eszköz: -10 kp, +10 betét
forrás: változatlan
A Bank mérlege
aktíva: +10 jegybankpénz (felosztva 2 kötelező tartalék, 8 szabad tartalék)
passzíva: +10 betét1
X Vállalat fel akar venni 8 egység hitelt, hogy teljesítse fizetési kötelezettségét 8 egységnyi árura Y vállalatnál
A Bank mérlege
aktíva: 10 jegybankpénz, +8 hitel
passzíva: 10 betét1, 8 betét2
X Vállalat mérlege
eszköz: +8 betét, +8 áru
forrás: +8 hitel, +8 szállítók
Y vállalat mérlege:
eszköz: -8 áru, +8 vevők
forrás: változatlan
Pista bácsi mérlege változatlan.
X vállalat a hiteléből kifizeti tranzakciót Y vállalatnak, aki B banknál vezeti a számláját
A Bank mérlege
aktíva: 2 jegybankpénz (a kötelező tartalék), 8 hitel
passzíva: 10 betét1
X Vállalat mérlege
eszköz: 8 áru, 0 betét
forrás: 8 hitel, 0 szállítók
Y vállalat mérlege
eszköz: -8 áru, 0 vevők, 8 betét
forrás: változatlan
B Bank mérlege
aktíva: +8 jegybankpénz (felosztva 1,6 kötelező tartalék, 6,4 szabad tartalék)
passzíva: +8 betét2
És innen a folyamat kezdődik elölről, B Bank ki tud helyezni 6,4 egység hitelt. Tehát Pistabá 10 egységéből egy hitelkihelyezéssel 18 egység pénz (bankpasszíva) lett az első körben.
A jegybankot most nem vettem bele a dologba, mert a kötelező tartalék átutalása úgyis csak a kerbankok eszköz oldalát módosítja. |
"ha kölcsönadok neked egy húszast, akkor én is pénzt csináltam: neked van egy huszasod, amit elkölthetsz, nekem pedig elvileg megvan a húszasom, amivel te tartozol - az nem látszik, hiszen csak megállapodásban rögzítettük, hogy van valahol még minusz húsz forint is. Voilá, nem is olyan titokzatos, amit a bank csinál, sőt, elég könnyű megismételni bárkinek."
Nem, ez nem pénzteremtés. Ez csak a pénz újraelosztása. Ez különbözteti meg a magánszemélyt, a vállalatokat, a takarékpénztárakat a bankoktól (monetáris pénzintézetektől). Számvitelileg más dolog történik. Itt a te mérlegedben csak az eszközoldalon történt változás: a betéted vagy kp-d csökkent 20-szal, egyéb követelésed nőtt 20-szal. A banknál viszont aktíva és passzíva oldalon is változás van: aktívát növeli a nyújtott hitel 20-szal, passzívát növeli a hitelnyújtásból származó betét 20-szal (amit a hitelező majd felhasználhat, de a bank is felhasználhatja további hitelnyújtásra; persze az előző esetben te is írhatsz az egyéb követelésedről egy váltót, és azzal fizethetsz, ha tudsz, de az nem pénz, nem teljesíti a pénz létének feltételeit). Tehát a bank mérlegfőösszege is növekedett.
Még egy fontos dolog. A pénz bankpasszíva. Tehát adott időpontban csak az alkotja a pénzmennyiséget (mondjuk M1-et), ami valamely banknál passzíva oldalon szerepel. |
Gondolom azt is megnézted, hogy mire reagáltam...
"- Hogy menjünk, kis gazdám? Úgy-e, mint a szél, vagy úgy, mint a gondolat?"
|
"Az emberek allami bankban levo penzenek pedig egy resze elveszett. Ettol se a gazdasag, se a rendszer nem dol be, egyszeru veszteseg."
Ezt a tévképzetet honnan szerezted, hogy egy rendszert csak külső okok dönthetnek be? Az államon belüli tartozások is pont olyan ígérvényeket és kötelezettségeket reprezentálnak, mint az államból kifelé tettek. Be nem tartása, átrendezése esetén érdekek sérülnek. Sőt, a helyzet még súlyosabb, mert nem lehet a feszültséget államközi szinten rendezni; az állam belső struktúrája kezd bomlani.
Például nem lennék a kínai pártfunkci helyében, amikor néhány százmillió éhbérért dolgozó melós arra ébred majd, hogy az évek óta kuporgatott pénzecskéje elpárolgott. Az emberek ilyenkor az utcára szoktak menni, tüntetnek meló helyett, betörnek néhány kirakatot. Esetleg megdöntik a rendszert, ilyesmi.
A bankközi piac betiltásáról már lejjebb leírták, miért marhaság. Röviden vissza lehet pörgetni az idő kerekét kétszáz évvel, semmissé téve a pénzügyi innovációkat, csak akkor tessék hozzászokni a húsz százalékos kamatokhoz meg az összeomló árakhoz, és tyúkot termeszteni falun, mert nagyjából arra lesz lehetőség. |
Senki sem beszélt felelősség hiányáról. Ha a cégvezető szándékosan kárt okozott és ez bizonyítható, ma is bíróság elé állítják, függetlenül attól, hogy a cége csődbe ment vagy sem.
"Erkölcsi szinten a tulajdonosok és a vezetők igenis felelősek. Természetesen jog szerint nem, mert kilobbizták maguknak ezt a privilégiumot."
Ezt a jogot muti már meg valahol. Egyedül arról tudok, hogy a korlátolt felelősség elve megilleti a tulajdonost, tehát ha például veszek mondjuk MOL részvényeket és a cég hatalmas kárt okoz, legfeljebb a részvények árát veszíthetem el. Szépen néznénk ki, ha a tulajdonos felelős lenne mindenért.
"Az a tény, hogy még nem lettek elítélve, csak a rendszer hibáját, miszerint a gazdasági (és politikai, de ez nem tartozik ide) jellegű bűncselekmények a legnehezebben felderíthető bűncselekmények."
Azt is muti már meg, hogy a Lehman vezetése hol követett el bűncselekményt. Egyelőre még csak be se perelték őket. És nem azért, mintha nem lehetne: számos pénzügyi szereplő például rács mögött ül. Mondjuk Madoff a leghíresebb. |
Akkor most mi a bajod a Kotász-féle értelmezéssel? Ugyanazt mondjátok, csak máshogy hívjátok.
|
"Az itt sokat emlegetett Kína amúgy jó példa, mi történik akkor, ha a kritizált cégszerűen működő bankot kivonjuk a rendszerből. Kína gazdaságának egyik legnagyobb problémája, hogy a bankrendszere nem szabad, lényegében az itt sokak által istenített centrális bankrendszert követi. Az eredményéről naponta lehet olvasni a sajtóban: a belső hitelezés katasztrofális állapotban van, irtózatos pénzt öltek nem működő projektekbe. Csak reménykedhetünk, hogy nem szakad rájuk és így ránk is az egész."
Nem tud rajuk szakadni, nincs kulso tartozasuk. Tehat a legrosszabb esetben a kinai allam vagy leirja a belso adossagot, vagy behajtja a rossz befektetokon, tehat allami tulajdonba veszi a nem mukodo project-eket. Viszont joreszt onkormanyzati project-ekrol van szo, tehat amugy is allami kezben vannak. Az eredmeny, hogy az allamot megroviditette par rosszul donto helyi vezeto (arrafele minimum lelovik oket erte). Az emberek allami bankban levo penzenek pedig egy resze elveszett. Ettol se a gazdasag, se a rendszer nem dol be, egyszeru veszteseg.
A lenti pelda a ket 40 ezres tetellel tenyleg jo, ez mutatja, hogy egy bank annyit es ugy csalhat amennyit akar. Ha lebuknak, akkor legfeljebb rafogjak egy tulbuzgo alkalmazottra es az allam korrigalja a helyzetuket. A lekotetlen penzek eseten pedig torvenyben kellene rogziteni, hogy annak az osszegnek a bank rendelkezesere kell allnia folyamatosan, mintha a takarek szefjeben lenne. Ez garantalhatja csak, hogy egy bank ne keruljon likviditasi valsagba. A lekotesek feltorese eseten pedig rogziteni kellene, hogy a bank nem koteles hamarabb fizetni, tovabba kotelezove kellene tenni, hogy lekotesi ido alatt lehessen folyamatosan, torlesztoreszletkent is visszakapni a penzt, a normal hiteltorlesztes szabalyai szerint. Ellenkezo esetben akar olyan pl. fogyasztasi hitel is elkepzelheto lenne, ahol az ados csak a futamido vegen fizet, mint allampapirok vagy banki lekotott osszegek eseten az allam es a bank. A bankkozi hitelezes betiltasa pedig megakadalyozna, hogy egy bank magaval rantson tobb masikat, tovabba megakadalyozna, hogy egy bank egy kihelyezett hitelt mint befektetesi jegyet ertekesitsen tovabb. Igy a teljes hitelkockazatot a bank sajat tokeje es a lekotott osszegek viselnek, ami garantalja egy esetleges bankcsod lokalizalhatosagat.
A kinaiak nem hulyek, szandekosan szallnak szembe a nyugati nyomassal es azert tartjak zarva a penzpiacukat, hogy megmaradjon a 100%-os allami ellenorzes, tovabba elkerulheto legyen egy csod. (a rendszer miatt csak a felretett allami es magan tokejuket veszithetik el, de az allam nem kerulhet negativba, mint egy 0-as hitelkeretu debit szamla eseten) |
Nem kell felakasztani, viszont kártérítésre kötelezni lehet. Tudod ezt nevezik felelősségnek. Furcsa módon a hétköznapi emberek felelősek a tetteikért. Függetlenül attól, hogy ők jóhiszeműek voltak.
Csak egy példa:
Egyik barátom szüleinek vállalkozása volt. Az anyja vezette a könyvelést és volt egy APEH tétel amit kifogásolt ezért nem fizetett be. Sajnos rákos volt és hirtelen romlott az állapota ezért nem tudta időre beadni a szükséges papírokat. Nagyon gyorsan meg is halt, az APEH-et ez viszont nem érdekelte. A határidő lejárt és küldte a bírságot. Az apja átvette az üzlet vezetését és mivel az bírság kifizetéséhez nem volt megfelelő likviditásuk hitelt vettek föl. Aztán jött a válság is most nyakig úszik a hitelbe. Itt a cég vezetése teljesen jóhiszemű volt, mégis magasról tesznek rá, az utolsó centet is visszakövetelik kamatosul.
Másik példa:
Ugye tudod, hogy a bedőlő devizahitelesek esetében, ha a fedezet elárverezése nem képes fedezni a tartozást akkor a különbséget később behajtják az adóson, például a bankszámlái zárolásával. Tehát vagy feketén dolgozik vagy gyakorlatilag ingyen (nem teljesen mert van erre is szabályzás), egészen addig amíg vissza nem fizeti a TELJES összeget.
Harmadik példa:
Ha a munkahelyemen akár gondatlanságból kárt okozok köteles vagyok megtéríteni.
Erkölcsi szinten a tulajdonosok és a vezetők igenis felelősek. Természetesen jog szerint nem, mert kilobbizták maguknak ezt a privilégiumot. Az a tény, hogy még nem lettek elítélve, csak a rendszer hibáját, miszerint a gazdasági (és politikai, de ez nem tartozik ide) jellegű bűncselekmények a legnehezebben felderíthető bűncselekmények.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Talán elkerülte a figyelmedet az, hogy készpénz. Igazad van ezt csak az első sorban írtam, de ez értelemszerűen mindegyikre vonatkozott.
"Te például nagyon erősködsz, hogy igen, de akkor vedd figyelembe, hogy ha kölcsönadok neked egy húszast, akkor én is pénzt csináltam: neked van egy huszasod, amit elkölthetsz, nekem pedig elvileg megvan a húszasom, amivel te tartozol - az nem látszik, hiszen csak megállapodásban rögzítettük, hogy van valahol még minusz húsz forint is. "
Ha te bank vagy akkor igen.
Viszont régen tényleg ez volt a helyzet. A modern pénz pont ilyen ígérvényekből keletkezett. A következő lépés az volt, hogy csak az országok ígérvényeit fogadták el. Majd megszületett a független monetáris rendszer ahol az országok kötvényeit és a jegybank pénzét egyértelműen szétválasztották. Ezért nem nyomtat az ország pénzt hanem kötvényeket ad el.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Te nagyon súlyos fogalomzavarban szenvedsz.
A gazdaság jószágokat állít elő. A jószágoknak ugyan van pénzbeli értéke, de a cserekereskedelmen kívül a jószág nem tekinthető pénznek. Tehát a modern gazdaságban a gazdaság nem állít elő pénzt, csak értékkel rendelkező jószágot! A pénz fizető eszköz.
Volt neked bármi közöd a közgazdaságtanhoz?
A kérdés költői mert valószínűleg nem, vagy nem jutottál el túl messzire. Éppen ezért ajánlom, hogy olvass el egy bevezetés a pénzügyekbe jegyzetet, vagy ha egyetemi városban vagy hallgass végig egy szemeszternyi előadást. (Az egyetemi előadásokra bárki bemehet. Az időpontot/helyszínt a neten megtalálhatod.)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Nagyon szépen levezetted, amit Kotász mond, hogy a pénz összege a ker.bankok tevékenységétől függetlenül állandó marad. Ott van minden sorod végén, hogy összesen 16.
Talán Mórickának úgy lehetne elmagyarázni, hogy amikor a ker.bank pénzt csinál, akkor vele együtt mindig csinál "negatív pénzt" is, így az összeg zérus marad. A "pozitív pénz" megjelenik a gazdaságban, a negatív csak a bank mérlegfőkönyvében.
Most hogy pénzteremtésnek tartjuk-e a negatív plusz pozitív összeg létrehozását, az definíció kérdése. Te például nagyon erősködsz, hogy igen, de akkor vedd figyelembe, hogy ha kölcsönadok neked egy húszast, akkor én is pénzt csináltam: neked van egy huszasod, amit elkölthetsz, nekem pedig elvileg megvan a húszasom, amivel te tartozol - az nem látszik, hiszen csak megállapodásban rögzítettük, hogy van valahol még minusz húsz forint is. Voilá, nem is olyan titokzatos, amit a bank csinál, sőt, elég könnyű megismételni bárkinek.
Amúgy pont ez adja a kapitalizmus egyik építőkövét: a bank csak akkor hitelez, ha a kockázat elfogadhatóan alacsony. Rugalmas: konjunktúrában kibővül, válságban összehúzódik. Majd húsz évig felfutás volt a világban, hatalmas kötések jöttek létre, ezeket átrendezni, lebontani idő kell.
Az itt sokat emlegetett Kína amúgy jó példa, mi történik akkor, ha a kritizált cégszerűen működő bankot kivonjuk a rendszerből. Kína gazdaságának egyik legnagyobb problémája, hogy a bankrendszere nem szabad, lényegében az itt sokak által istenített centrális bankrendszert követi. Az eredményéről naponta lehet olvasni a sajtóban: a belső hitelezés katasztrofális állapotban van, irtózatos pénzt öltek nem működő projektekbe. Csak reménykedhetünk, hogy nem szakad rájuk és így ránk is az egész. |
Épp ezt kérdeztem: szerinted talán akasszuk fel egy cég vezetését, ha a cége csődbe ment? Ezzel az erővel akkor tegyük már jogilag felelőssé a tulajdonost is, aki kinevezte a cégvezetőt...
Butaság nyilván. Egy cég a vezetősége teljes jóhiszeműsége és a szabályok betartása mellett is csődbemehet, bűnözni pedig csőd nélkül is lehet. Ne mossuk már össze a csőd fogalmát az etikátlan/korrupt viselkedéssel, az egyik egy mindennapos gazdasági jelenség, a másik meg bűnügyi kérdés.
Lehmanék esetében a vezetőség nyilván nem járt túl jól azzal, hogy a cég csődbement, és mai napig senki sem bizonyította rájuk, hogy valamit elrontottak volna. Nem így tucatnyi másik pénzügyi szereplő esetében, ahol bizony perek sokasága zajlott és zajlik most is.
|
"Nem, a gazdaság teremti. A bankokhoz csak befolyik közvetítésre, kezelésre."
Nem, a bankok teremtik, de azért, mert a gazdaságnak szüksége van rá. Ha csak a hozzájuk befolyt pénzt osztanék szét újból, akkor mindig maximum annyi pénz lehetne a gazdaságban, amennyit a jegybank létrehozott. Ha a kerbank nem teremthetne pénzt, akkor nem különböztetné meg semmi egy egyszerű takarékszövetkezettől. Gyakorlatilag egyszintű bankrendszer lenne.
|
Hát ennek semmi köze nincs a témához...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
És ne menjünk bele abba, hogy a forgási sebessége számít, meg egyebek.
Felesleges...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Nem a bank teremti a pénzt, hanem a gazdaság, azok, akik jószágot, szolgáltatást állítanak elő. A bankhoz csak kerül a pénz, mert az emberek, a vállalkozások, és a szervezetek ott tartják.
Mit nem értesz azon, hogy valakinek arra a kijelentésére fejtettem ki, hogy nem a bank, hangsúlyozom, nem a bank teremti a pénzt, hanem a gazdaság, aki azt állította, hogy nincs jól az úgy, hogy a bankok teremtik a pénzt, és nem a kormányok.
Teljesen tévesen télte meg a számlapénz és a kinyomtatott fizikális készpénz szerepét, és azt pedzegette, hogy bekellene tiltani a számlapénzt, csak a kinyomtatott pénzt lehetne használni. És, hogy ez nem így van, milyen rossz, mert nincs a kormánynak hatalma, mert a bankok teremtik a pénzt...
Nem, a gazdaság teremti. A bankokhoz csak befolyik közvetítésre, kezelésre.
Ha ezt nem érted, akkor sajnálom.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Az se igaz, hogy a bankok önkényesen rakosgathatják a 0-kat. A bankok közötti pénzáramlást folyamatosan ellenőrzik. A bankon belüli egyenlegeket is rendszeresen ellenőrzik. Ha lebuknak akkor gyakorlatilag végük. Ez a kockázat egyszerűen nem éri meg főleg úgy, hogy normál körülmények között gyakorlatilag tetszőleges mennyiségű pénzhez férnek hozzá a bankok a bankközi hitelezés révén.
A 100%-os tatalék azt jelenti, hogy azt SEMMIRE nem használhatja föl a bank. Ennek nem sok értelme van. Ennyi erővel tartsd a párnád alatt a pénzed.
A bankok megrohamozása pedig mindenképpen problémát jelent hiszen ilyenkor készpénzt szeretnének az emberek és nem azt, hogy tudják kinek adták kölcsön az ő pénzét.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Tévedés, hogy korlátlan mértékben hitelt tudnának adni a bankok. A lentebb linkelt multiplikátor is csak egy elvi határ. A valóságban közel sincs szükség annyi hitelre amennyit a bankok összesen ki tudnának helyezni. A tartalékráta egy szabályzó eszköz. Ha a jegybank úgy látja, hogy, hogy a hitelezés alacsony csökkent ezen a rátán, ha úgy látja magas növel.
Ez egy teljesen egészséges működés addig amíg a politika nem szól bele (államilag ösztönzött hitelfelvétel) vagy nem kezdenek el más célt követni a jegybank (teljes foglalkoztatottság mint jegybanki cél, gazdaságélénkítés mint jegybanki cél).
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Igazad van, és nagyon érthetően írtad le!
Bizonyíték: barátom bement a bankba, berakott 40.000 HUF-t. Sms kap róla. minden oké.
Eltelik 15 perc, megint sms, hogy berakott újabb 40.000 HUF-t. Bankba vissza, mi történt?!
Kiderült az ügyintéző véletlenül kétszer vitte be a tételt. Elnézés, helyzet tisztázva - 40.000 HUF.
Barátom haza, este megnézi a számlainformációt a neten. 1 X SZEREPELT A 40.000 HUF!!! SEMMI NYOMA NEM VOLT, A MÁSODIK BEVITELNEK ÉS A JAVÍTÁSNAK!
|
Képzeld el, hogy pénzt teremt.
A történet szereplői: Pista bácsi, a Kereskedelmi bank 1-2, a Jegybank, a Vállalkozó:
Készpénzmérleg:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 2
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 0
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Pista bácsi berakja az összes pénzét a Kereskedelmi bank 1-be:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 12
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 0
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Kereskedelmi bank 1 felkészül a hitelnyújtásra ezért kötelező tartalékrátát (20%) helyez el a Jegybanknál e célból vezetett számláján:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 10
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Vállalkozó a megkeresi hitelkérelmével a Kereskedelmi bank 1-et. A felvett hitelösszeget egyenlőre a Kereskedelmi bank 1-nél vezetett számláján tartja:
Pista bácsi: 0
Kereskedelmi bank 1: 10
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Hogy tisztább legyen a kép Pista bácsi felveszi a pénzét:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 0
Kereskedelmi bank 2: 4
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
A Vállalkozó is jelzi a Kereskedelmi bank 1-nek, hogy szeretné a felvett hitelét elkölteni. A vásárlás során a pénzt át kell utalnia a Kereskedelmi bank 2-höz.
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: -8
Kereskedelmi bank 2: 12
Jegybank: 2
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
Ez a negatív mérleg nem túl szép, viszont jól mutatja, hogy itt olyan pénz került elköltésre ami valójában készpénzként soha nem létezett, tehát NEM a jegybank hozta létre. (Ezt nevezik számlapénznek) És most jön a varázslás. A helyzet természetesen tarthatatlan hiszen jogszabály, hogy a banki mérlegeket minden (általában) nap végére rendbe kell tenni. De semmi baj, erre szolgál a bankok közötti rövid lejáratú likviditási hitelezés. Első lépésként a Kereskedelmi bank 2 elhelyezi az ehhez szükséges tartalékot a Jegybanknál:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: -8
Kereskedelmi bank 2: 10
Jegybank: 4
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
,majd hitelt nyújt a Kereskedelmi bank 1-nek:
Pista bácsi: 10
Kereskedelmi bank 1: 0
Kereskedelmi bank 2: 2
Jegybank: 4
Vállalkozó: 0
Összesen: 16
És a világ újra megmenekült hála a pindúrpandúroknak, vagyis a bankok közötti likviditási hitelezésnek.
Igazad van abban, hogy készpénzt CSAK a jegybankok tudnak előállítani, számlapénzt viszont korlátozott mértékben bármelyik kereskedelmi bank. A gazdaságban pedig nem csak a készpénz hanem a számlapénz is megjelenik.
Nem baj, hogy fogalmad sincs a dolgokról, csak akkor miért adod ki magad pénzügyi zseninek?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Az utóbbi 100 évben volt legalább fél tucat nagyobb gazdasági válság plusz a rengeteg kis helyi. Ha tényleg úgy lenne mint ahogyan mondod az emberek már rég barlangokban élnének.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
És ki mondja meg, hogy mi a háttér információ? Ki mondja meg, hogy ki szavazhat és ki nem?
Nem kellene keverni a dolgokat. Vagy képezzünk állami tisztségviselőket akik vezetik az országot vagy legyen mindenkinek szavazati joga. A legrosszabb eset ha valamilyen úton korlátozzuk a választói jogot. Az egyenes út lenne az elitista kasztrendszer felé.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Talán bővítened kellene a "kiemelkedő gazdasági tudásodat" a kötelező tartalékráta fogalmával.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
"Egy allam is adhat hitelt, cserebe pedig tulajdonreszt kerhet. Ezt teszi kina is, igy egyfajta allami kapitalizmust hozva letre."
A Kínai állam nem ad hitelt, sőt a devizatartalékai ellenére ő vesz föl hitelt.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Én inkább úgy mondanám, hogy a világ szellemi terméke, az amerikai tőkével, a kínai kis kacsóval és ott levő géppel gyártva.
Az amerikai technológia a világból összelopott javakon a világ összes többi részéről összevásárolt tudósokkal lett kifejlesztve. Kb ennyi az amerikai innováció.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Szerintem meg ne kötözködj. Sőt arról sem beszéltem hogy kis válság, közepes válság nagy válság, meg kis fellendülés, nagy fellendülés stb. Szerintem mindenki értette rajtad kivül, azt meg ne várd el hogy 100 oldalas esszét irok erről.
De ha nagyon kukacoskodsz akkor tessék itt egy válság: római birodalom összeomlása. Volt is utánna pár száz év sötét középkor, na az bőven több lépés volt visszafelé.
|
"A példaként felhozott Lehman vezetősége például rossz döntéseket hozott, és el is nyerte méltó büntetését: csődbe ment."
Nem a vezetőség ment csődbe, hanem a cég amit vezettek. A vezetőség semmilyen büntetést nem kapott.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Szerinted kiknek a feladata lenne a pénzügyi rendszer szabályzása? Csak nem a politikusoké?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Országon belül sincs meg az optimális valutaövezet feltétele.
Ez egy kis segítség ahhoz, hogy hogyan lehetne működő "világpénz".
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Bocs, de te nem ezt mondtad. Te ezt mondtad.
válság = 2 lépés hátra
nincs válság = 1 lépé előre
Szó sem volt itt évekről való súlyozásról. Talán nem ártana kicsit precízebbnek lenni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"100%-os tartalékrátánál nem tudna rugalmasan mozogni a pénzmennyiség a gazdaság teljesítményétől függően."
Ez nem feltetlen lenne olyan nagy baj, de nem 100%-os tartalek ratarol beszelek, hanem arrol hogy a lekotetlen penzt tartja a bank, de arra kifizetesi kotlezettseget vallal, mig a lekotott penzt hitelnek tekintene, tehat nem lehetne feltorni es ugyanolyan reszlet alapu lenne a visszafizetese mint a normal hiteleknel, csak forditott iranyba, tehat a lekoto fele.
"Ha 10 évig évi 1 lépést teszel előre, majd 3 évig évi 3 lépést hátra"
Ez osszessegeben 13 ev alatt egy lepes elore, tehat a kiindulasi allapothoz kepest meg mindig jobban elnek az emberek.
""viszont ami nem lekotott penz, azt nem is helyezethetne ki sehova. (amelyik bank megis megtenne, az kb. sikkasztasnak szamitana)"
Most sem teheti."
Megis ezt teszi a legtobb bank, ami likviditasi valsagba kerul, ugyanis mar a lekotetlen beteteket sem tudjak kifizetni. Pedig ebben az esetben tenylegesen 100%-os tartalekrol lenne szo.
"Minden bank vezet egy számlát a jegybanknál (Magyar Nemzeti Bank), amin pont annyi pénz van, mint az ügyfeleinek. Magyarán, ha te befizetsz a bankodnak 100 ezer forintot, az az MNB-nél a nap végén emeli a bankod számlájának összegét. Amikor a bankod hitelt helyez ki, az meg csökkenti."
Semmi nem garantalja, hogy ez a szamla a bank tenyleges penzosszegevel egyenlo merteku. Ha egy bank azt mondja, hogy betesz az mnb-s szamlajara X forintot, mert ennyit fizettek ki neki, akkor senki nem ellenorzi, hogy az a keszpenz tenyleg megvan-e valahol fizikai formaban. Tehat a bankszamlara befizetett osszegnek megfelelo virtualis penzt papir ellenerteke nem mindig letezik es ez egy lyuk a rendszerben.
"Bankközi piac. Egy bank üzeme megkívánja, hogy a betétejei és a hitelei egyensúlyban legyenek. Ha egy bankhoz több pénz kerül, mint amit hitelezni tud, akkor feleslegben áll neki, míg egy másik több hitelt tudna kihelyezni, mint amit lekötöttek nála, akkor elzavarhatná az ügyfeleit. És ez nem csak ilyen havi szinteken értelmezhető, hanem napi szinten. Hol a pénze több, hol a kötelezettsége. Szabad pénzre gondolok, cashflow szerint. Mondjuk holnap kjell kamatot fizetnie, de az adósainak csak holnapután kell törlesztenie. Ekkor két napig pénzre van szüksége, amit ha nem tud fedezni új betétekből, akkor arra ott a bankközi piac."
Ez okozza, hogy egy bank kepes bedolteni a tobbit is. X bank kolcsonad Y-nak a bankkozi piacon, Y nem tud fizetni, ekkor X kolcsonvesz Z-tol. Innentol Z-nek is hianya van, de nincs hova fordulnia, mert Y mar eleve nem tud fizetni es X-nek is o adott kolcson. Sikerult 3 bankot fizeteskeptelen allapotba hozni, mindezt ugy, hogy a beteteseket (hitelezoket) nem kerdeztek meg arrol, hogy az o penzuket odaadhatjak-e a kerdeses banknak. Ezert lenne jo ha betet elhelyezesekor meghatarozhato lenne, hogy az adott bank mibe fekteti a penzt. Ez a hagyomanyos beteti es hitel rendszer megszuneset jelentene, helyette minden tranzaciot befekteteskent kezelnenek. Igazabol a hitel jelenleg is az, csak a lekotesi csomagokkal befektetesi csomagot valaszt az ugyfel, akinek persze errol fogalma sincs. Tulsagosan is megbizunk a bankarokban...
ps: Fontos ellenorzesi lehetoseg: Ha egy allam nemzeti bankjaban a banki szamla egyenlegek es a kint levo papirpenz osszege nem egyezik meg az adott allam altal kiadott valos es virtualis penzek osszegevel, akkor valaki csalt! Szerintem jopar allamban ez az osszes nem egyezik, itthon meg csak nem is publikus, hogy mennyi penz van eppen forgalomban. (valos vagy virtualis formaban) |
youtube-on van egy érdekes sorozat, elgondolkoztató összefüggésekkel. Érdemes kicsit kutakodni aztán elszomorodni.
(Igen, elütöttem pár szót, mert nem olvastam vissza figyelmesen. Bocs.) http://www.divecenter.hu a legnagyobb magyar búvár közösségi portál. Egy hely, ahol minden búvár napja kezdődik.
|
Ne legyél hülye, úgy hogy nincs mindig válság. Ha 10 évig évi 1 lépést teszel előre, majd 3 évig évi 3 lépést hátra, akkor beláthatod hogy az emberek azt fogják érzékelni hogy amikor ment a szekér mindig csak egy kicsit lett jobb, amikor meg nem ment akkor hirtelen nagyon rossz lett.
|
Tehát akkor hogyan is él jobban az ember, ha mindig egye lép vissza? A példádban gondolom a lépéstáv azonos. Érdekes metekod van...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"Azért ez az egész nem ennyire egyszerű. a hitel és az eladósodottság a gazdaság motorja"
Inkább a gazdasági növekedés kényszerét hozza, bármi áron. Hiszen ha csak az EU-t nézzük, réges régen letettek az adósság visszafizetéséről. Amellett, hogy napról-napra hitelekért kuncsorogva próbálják legalább a fizetőképesség látszatát fenntartani, a gazdaság növekedésével próbálják az adósságot úgymond kinőni, tehát a gazdaságot gyorsabb növekedésre késztetni, mint ahogy az adósság növekedik. Ez egy olyan kényszer, ami minden egyéb prioritást maga mögé utasít. Ezért bukta bármiféle egyezmény betartása, mely egy élhetőbb Földet próbálna az utódokra hagyni. No de hát, mint azt egy közgazdász megjegyezte: aki egy véges világban a végtelen növekedésben hisz, az vagy hülye, vagy közgazdász.
|
Ki mondta, hogy spekuláció történt? A pénzteremtés - megsemmisítés a bankrendszer természetes működése. Nem hasraütésszerűen teremtik a bankok a pénzt, hanem a gazdasági tranzakciók pénzigényének megfelelően.
|
100%-os tartalékrátánál nem tudna rugalmasan mozogni a pénzmennyiség a gazdaság teljesítményétől függően.
|
Ezzel nem bukik a modell, mert Pitypang kft. tranzakciókat fog kifizetni a hitelből, tehát átkerül egy másik cég számlájára, és a pénzteremtés folyamata megy tovább. Ha szerinted nincs pénzteremtés, akkor hogy definiálod a pénzmultiplikátor fogalmát?
|
Igen és akkor mindjárt mehetünk is tovább, hogy aki azt azt értéket teremtette az kinában van :)
Tehát nem csak a belső adóságot növeljük a többszöri hitelezéssel, hanem a külsöt is.
De a lényeg, a multiplikátor nem ellenség, de enzimként müködik. Gyorsitja a folyamatokat, negativ irányba is. Képes arra hogy 1 egységnyi befizetésből többen is jól járjanak, de arra is hogy 1 egységnyi hiányból többen megszivják. Most épp ez történik.
Ez egyébként nagyban hasonlít a tőkeáttételes kereskedéshez, 1 egységnyi befizetésből könnyen lehet keresni 10 egységnyi pénzt, de ugyanilyen könnyen lehet 10 egységnyi minuszt is elérni.
|
Egy valamit felejtesz el.
Valaki legyártotta azt a gépet, és az érték, és az került be a rendszerbe.
Tehát nem a bank teremtette a pénzt, hanem a gazdaság termelte meg.
Pont ez a lényeg. A multiplikátor így már nem ellenség.
Ezt csak azért mondom, mert az egységsugarú nem így értelmezi, hanem valami hókuszpókusznak, és odaböki a végére, hogy az lenne az igazi, ha a termelés állítaná elő a pénzt. Hát az teszi msot is.
Most érted, hogy miről beszélek?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
"Ha egy banknal tobb virtualis penz keletkezne mint amennyi fizikai keszpenztartaleka van, akkor azonnal kiderulne, hogy csalt. Ez a virtualis penz fizikai fedezetenek eloirasat jelentene, ami visszadna az allamok kezebe a penztoke iranyitasat."
Totális képzavar arról, hogy mi a számlapénz, és mi a készpénz.
Megteheték, hogy minden banki pénz mögé papírpénzt tennének, csak ki kellene vágni az erdők felét, illetve uránbányász dömperekkel, és nem páncélautókkal kellene a nap végén hurcolászni a pénzt.
Hidd el, valamit nagyon félreértettél!
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
"Ha ezt egybekotnek a hataridos tranzakciok tilalmaval, akkor nagyjabol stabilizalni is lehetne a penzpiacokat."
Ez az első dolog a 115-ös hozzászólásodban, amivel egyettrétek.
Az határidős ügyleteknek az volt a célja, hogy egy vállalkozás tudjon tervezni azzal, hogy mekkora lesz valaminek az árfolyama. Mondjuk a dolláré.
Csakhogy amíg egy búzaszemre 15 000 kötés történik, az azt jelenti, hogy az egész egy össznépi szerencsejáték, és a búza árfolyamát nem a valós piaca fogja meghatározni, hanem a rá kötött üzletek. Tehát nem adnak biztonságot a parasztnak, aki megtermeli, hanem éppen ellenkezőleg, kiszolgfáltatottá teszik mások játékának.
Magyarán, amiért kitalálták, arra nem jó, ellenben rengeteg kárt okoz.
Egyértelmű, be kellene tiltani.
Szerintem a legtöbb közgazdász ezt gondolja.
Csak ugye a brókerek és a politikusok...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Bizony ám, egyik prominens képviselője II. András volt, aki - mai szóhasználattal élve - felelőtlen gazdaságpolitikát folytatott. A királyi birtokok elkótyavetyélését pénzrontással próbálta kompenzálni, majd a szép számú külföldi hitelezőt egyszerűen kirúgta az országból, természetesen törlesztés nélkül.
|
"viszont ami nem lekotott penz, azt nem is helyezethetne ki sehova. (amelyik bank megis megtenne, az kb. sikkasztasnak szamitana)"
Most sem teheti.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
"Ezert kellene a lekotetlen bankszamla osszegekre 100%-os tartalekot eloirni. Tehat ha nem kotom le a penzt, akkor az legyen meg fizikai penz formajaban a banknal."
A látra szóló betéteket most sem lehet kihejzni hitelként.
"Ellenkezo esetben tenyleg annyi virtualis penzt ad kolcson a bank amennyit akar."
A bankokban csak virtuális pénz van. A papírpénzt a biztonsági cégek értéktárába szállítják, és töredéke a pénznek.
A virtuális pénz és a kinyomtatott papírpénz arányát a készpénzforgalom szükségletei szerint az állam és a jegybank szabályozza. Mennyi pénzt akarnak az emberek zsebben, zokniban, fiókban tartani.
"Senki nem tudja ellenorizni, hogy egy bank a sajat szamlajahoz nem ir hozza par nullat."
A követlező tévedés, ami ismerethiányra utal. Ne vedd sértésnek, ez nem olyan dolog, amit mindenkinek ismernie kell. Ezt tanulod vagy ott dolgozol és tapasztalod, de nem vág egybe azzal, amit kívülállóként képzelsz.
Minden bank vezet egy számlát a jegybanknál (Magyar Nemzeti Bank), amin pont annyi pénz van, mint az ügyfeleinek. Magyarán, ha te befizetsz a bankodnak 100 ezer forintot, az az MNB-nél a nap végén emeli a bankod számlájának összegét. Amikor a bankod hitelt helyez ki, az meg csökkenti.
"Csak akkor derul ki, hogy nincs fedezetuk, amikor tul sok ember probalja kivenni a penzet es kiderul, hogy a banknak nincs is annyi penze, de soha nem is volt. Ha le van kotve a penz, akkor az egy befektetes, mondjuk ugy hogy kolcson, ahol ha a bank nem fizet, akkor vegre lehet hajtani rajta. Igy megoldhato lenne, hogy mind az emberek, mind az allamok mindik tudjak, hogy hol van a pezuk."
A bank akkor is fizetésképtelenné válhat, ha hirtelen mindenki felakarja törni a betétet, és előbb kérik az emberek a sajátukat, mint a hitelek visszafizetődnének. Vagy például olyannak adta kölcsön, akik nem tudnak törleszteni. Ez nem arról szól, hogy papírpénz vagy számlapénz.
Nagyon sok a tévképzeted.
" Tovabba meg kellene akadalyozni, hogy a kolcsonadott penzt tovabb kolcsonozhessek, ezzel eloallitva egy banki korbeartozast."
Ez a legnagyobb tévedésed. Bankközi piac. Egy bank üzeme megkívánja, hogy a betétejei és a hitelei egyensúlyban legyenek. Ha egy bankhoz több pénz kerül, mint amit hitelezni tud, akkor feleslegben áll neki, míg egy másik több hitelt tudna kihelyezni, mint amit lekötöttek nála, akkor elzavarhatná az ügyfeleit. És ez nem csak ilyen havi szinteken értelmezhető, hanem napi szinten. Hol a pénze több, hol a kötelezettsége. Szabad pénzre gondolok, cashflow szerint. Mondjuk holnap kjell kamatot fizetnie, de az adósainak csak holnapután kell törlesztenie. Ekkor két napig pénzre van szüksége, amit ha nem tud fedezni új betétekből, akkor arra ott a bankközi piac.
Mondjuk az egyik nap az Aranytojás Banknak 1000 forinttal többet kell kifizetnie, mint ami szabad pénze van, akkor a bankközi piacról fedezi ezt, míg a következő nap pont neki lesz 2000 forint feleslege, amit a bankközin tud kiadni a Gyémántvirág Banknak.
Ha nem lenne ez a rendszer, akkor az jelentené az igazi bajt. Ezek egy-két napos ügyletek, amik kiegyenlítik azt, hogy a bevételek és a kiadások ingadoznak. Nem arról van szó, hogy a bank elbukta a pénzt, hanem arról, hogy nem nála van a pénz, hanem annál, akinek kölcsönadott, mondjuk gyártósorra.
Ha ez nem lenne, akkor jóval nagyobb lekötetlen állománynak kellene lenni, ami drágítaná a kamatokat, illetve az is bedönthetné a bankrendszert, ha hirtelenfelindulásból vennék egy plazmatévét, mert pont az a 100 ezer forint hiányozna.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Biztosan én emlékszem rosszul, de mintha nemesfém arányt is hígítottak (inflálták) a kiskirályaink, amikor szarban volt a haza.
http://motionpicture42.freeblog.hu/
|
Nem. Az egyszerüség kedvéért felejtsük el a tartalékot, tegyük fel hogy a bank minden pénzt kihitelezhet.
1, pista berak a bankba 10 forintot
2, a bank kihitelezi a 10 forintot sanyinak
3, sanyi vesz rajta egy gépet bélától.
4, béla berakja az igy kapott 10 forintot a bankba
5, a bank kihitelezi a 10 forintot sanyinak (innentől ugyanaz mint a 2-es pont)
6 sanyi vesz rajta...
Az első ciklus után látható, hogy összeségében 10 forint valódi befizetés történt (pista befizetése), de ezt a pénzt a bank 2x is ki tudja hitelezni (feltéve hogy ugyanaz a bank) vagy két bank 1x. A ciklus ennél hosszabb is lehet, de mivel vannak veszteségek a rendszerben (tartalékráta, nem minden pénz forog vissza stb a bank is leveszi a hasznot) nyilván limitált hossz lesz.
És ami általában az egész bedölését okozza az az hogyha a végén sanyi nem tud fizetni, és a fedezet sem ér annyit mint amennyi a kihitelezett pénz. Ez történik a világban, innen indult az egész, az amerikai ingatlanpiac bedölésétől, ahol a bankok kihiteleztek 100 millió forint egy 10 milliót érő ingatlanra, majd amikor a felvevő nem tudott fizetni akkor a bank bebukta a pénzét és igy a betétesek is. |
Ez igaz, de nehezebb aranyat előállítani mint papirt nyomtatni vagy néhány nullát odairni a számlád után.
Nagyjából ennyi volt az előnye, azzal már akkor is mindenki tisztában volt hogy amint lehet csalni az emberek csalni fognak, csak a nemesfémtartalmú pénzzel nehezebb volt csalni másrészt ha a csalás kiderült az egyértelmü volt és már vittek is a lámpavas alá.
Ma meg úgy lehet csalni a pénzzel hogy az átlagember fel sem fogja hogy átb@szták.
|
Azért ez az egész nem ennyire egyszerű. a hitel és az eladósodottság a gazdaság motorja, teljesen természetes és semmi baj nincs vele, ameddig befektetési és nem felélési céllal teszik ki a nagy részét.
hogy mást ne mondjak az összes gyerek hitelben kap mindent tanulmányai befejezéséig. mennyibe kerül egy gyermek (normális) felnevelése? mind a szülő, mind az állam részéről rengetegbe. más kérdés, hogy sem a szülő, sem az állam ezt nem direkt módon kéri vissza a gyerektől. az állam abban bízik, hogy az az ember hála az iskolázottságának, valami hasznosat fog csinálni és adót fizet, a szülő meg abban, hogy majd az unokájának fogja visszaadni a gyerek(ahogy ő is a szüleitől kapta).
A gond akkor kezdődik amikor hitelben plazmatévét kérünk a jézuskától, hogy jobban élvezhessük a fradi-újpestet fullhádéban, de értékteremtő hatása az nincs (közvetve amúgy még ennek is van, mert a plazmatévé gyártó cég így majd több munkást tud alkalmazni, akiknek így lesz pénze vásárolni).
Kínában meg közvetve az állam a fő hitelező, de a lényeg ugyanaz (hogy csak egy példát említsek, Huawei).
Elösször lőjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
|
|
Közel 150 évvel később a 15. századi Európa leghatalmasabb pénzintézete a Medici Bank is ugyanerre a sorsra jutott. Az ok a túlzott hitelkihelyezés volt, amit a katasztrofális katonai kiadásokba bonyolódott uralkodók nem tudtak visszafizetni. A hiteleket engedélyező bankvezetők annak érdekében, hogy önmagukat "fontossá" tegyék, nem törődtek ügyleteik tisztességes mivoltával, az üzleti integritással. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Reneszánsz problémák köszönnek vissza az euró válságban
Megtalálták az első csúcsragadozót
Jövőlatolgatás NASA módra I. rész
Kettős cunami okozta a márciusi pusztítást Japánban
Cukorral a rák ellen
Lakható bolygóra bukkant a Naprendszeren kívül a NASA
Cygnus X-1: parányi méret, gigászi tömeg
18 új bolygó a Napnál masszívabb csillagok körül
