Megtalálták az első csúcsragadozót
2011. december 9. 10:39, péntek
A világ első csúcsragadozója egy hatalmas rákféle volt, amit óriási szemek és pengeéles száj jellemzett, írja egy tanulmány a Nature legutóbbi számában.

Hirdetés

A több mint 1 méteres tengeri ragadozó 515 millió évvel ezelőtt foglalta el a Föld első táplálékláncának a csúcsát, állítják a Dél-Ausztrál Múzeum és az Adelaide Egyetem tudósai, akik a dél-ausztráliai Kenguru-szigeten bukkantak rá a héjasokhoz tartozó Anamalocaris összetett szemének fosszíliáira.


Valahogy így nézhetett ki az Anomalocaris

A szokatlanul jó állapotban fennmaradt kövületből megállapították, hogy a ragadozó rendkívül éles látással rendelkezett, ami könnyedén felveszi a versenyt, sőt jó eséllyel felül is múlja bármelyik ma élő rovarét és rákféléét. A kutatást vezető John Paterson és munkatársai szerint az Anomalocaris nagy testméretének, félelmetes ollóinak és kör alakú, pengeéles fogazattal ellátott szájának köszönhette a kambrium elsőszámú ragadozói pozícióját.


Az Anomalocaris szemének megkövült maradványai

Az egyméteres hossz nem tűnik soknak, az akkori tengeri állatokhoz viszonyítva azonban tekintélyesnek számított. A világ első állatairól beszélünk, mindössze 100 millió évnyi evolúció után. Az óceánok élővilágában a közel félméteres, az Anamalocarisszal rokon Hurdia számított a domináns fajnak. Az Anamalocaris csúcsragadozó mivoltát jól példázzák a vele egykorú trilobiták, háromkaréjú rákok által elszenvedett sérülések és áldozatai a megkövült ürülékében talált maradványai. A most felfedezett szem kövület alátámasztja az eddigi megállapításokat, a kiváló látás nagyban segítette a ragadozó hatékonyságát.


A Hurdia Marianne Collins ábrázolásán

A felfedezett fosszília egy összetett szemet tárt a tudósok elé, hasonlóval rendelkeznek az ízeltlábúak, mint például a légy, vagy a rákok és a velük rokon fajok képviselői. Az Anomalocaris szemei feltehetően a legnagyobb valaha létezett összetett szemek, közel 3 centiméter hosszan több mint 16000 lencse alkotta. Ez a hatalmas szám, illetve a szem kialakításának más aspektusai is arra utalnak, hogy a ragadozó páratlan tisztaságú képet kapott a vízalatti világról, ilyen felbontással csak néhány ízeltlábú, köztük a mai ragadozó szitakötők rendelkeznek.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2012. jan. 02. 21:46 | válasz | #26
A Föld elsőként feltárt csúcsragadozójáról van szó, mely az evolúciós hitetésnek megfelelően vízi lény, de az evolúciót cáfolandó túl bonyolult /HD/ szemmel szemmel rendelkezett. Ölég nagy gond ez...
2011. dec. 11. 15:22 | válasz | #25
Szerintem ezzel a szünbiológia foglalkozik közvetlenül. De amúgy teljesen igazad van... :)

------
Jó "nagy" szeme volt a rákocskának. :)
Amúgy ezt a génuszt 120 éve leírták, és azóta már találtak egy pár "verziót", amit a különbségek alapján fajokba soroltak. Itt most a szem a lényeg.
szabod  
2011. dec. 11. 13:59 | válasz | #24
Valamivel több azért. A mai élőlényeknek kb 10%-a ami megmaradna. Ugye nem kell magyarázni, hogy főleg csak a szilárd kalcit/aragonit vázak maradnak meg, növények a szenesedés illetve kovásodás által örződnek meg. A mai legnagyobb diverzitású ízeltlábúak közül pedig igen kevesen tartzonak az ilyen módon megmaradó csoportokba. Persze szerencse esetén megmaradhatnak ezek is. Jó példa erre a Burgess-pala (vagy az Edicara fauna, illetve a Csengcsiang környéki lelőhelyek), amiben a korabeli teljes fauna fennmaradt. Kora 520 millió éves, azaz éppen a "kambriumi robbanás" után vagyunk, minden recens és kihalt állatcsoport képviselteti magát, de ezeken belül nem volt nagy diverzitás, mint ma pl a gerinceseknél. Az itt talált leletek közül messze legnagyobb volt az Anomalocaris, így nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ez volt a csúcsragadozó (a ragadozó mivolta pedig egyértelmű). Persze meg van az esélye, hogy mégsem helyes a kijelentés, de mivel eddig a 3 lelőhely egyikén sem találtak ettől nagyobb állatot, így megmaradhatunk annál, hogy az Anomalocaris volt ekkoriban a csúcsragadozó. (legalábbis amíg újabb, nagyobb dögöt fel nem fedeznek)
Doktor Kotász     A felhasználó átmenetileg ki van tiltva. 
2011. dec. 11. 11:20 | válasz | #23
Azt már írta valaki, hogy a valaha élt fajok egymilliomod részéről sincs leletünk, így elég fura kijelenteni valamiről, hogy az volt a csúcsragadozó.
Olyan, mintha az óceánból egy kanál vizet kiemelnék, és megállapítanám, hogy csak planktonok élnek benne.
szabod  
2011. dec. 10. 23:17 | válasz | #22
ja igen, mérések és megfigyelések :) Kicsit szétszórt vagyok, jövő héten 7 zh-m lesz, azt se tudom hova figyeljek.

A Kepler 22b-t csak példának akartam írni, hirtelen az jutott eszembe, de asszem ezzel is mellélőttem... inkább megyek vissza tanulni :D
2011. dec. 10. 18:51 | válasz | #21
Értem. Néhány észrevétel: a feltételezést a tudományban hipotézisnek hívják. Az tudományos elmélet ezzel szemben egy olyan fogalmi keret, ami megmagyaráz létező tényeket és előrejelez újakat. Azért kérdeztem, nálad mit jelent, mert a csillagászat mint minden természettudomány, megfigyeléseken alapul és interdiszciplináris tudományként kísérleti alátámasztás is akad. Tehát nem feltételezések (SG.-s szóhasználattal agymenések) összesére a csillagászat.

Kepler 22b sok minden írnak? Ez alatt ugye az SG.-t meg az internet érted? Csak mert publikációkban nem látom, hogy "sok mindent" írnának. A Kepler 22b hipotézisek vannak, az elmélet meg a fénygörbe változása amiben kimutatták, illetve a bolygó sugara.
szabod  
2011. dec. 10. 18:26 | válasz | #20
Ott ahol geológiát is :)
Az elmélet helyett pedig feltételezést akartam írni. Pl a Kepler 22b, írnak róla sokmindent, de java része csak elméletben lehet úgy, megbizonyosodni csak akkor fognak ha ott lesznek, de ne menjünk ennyire bele.
2011. dec. 10. 16:28 | válasz | #19
Hol tanultál csillagászatot? Az elmélet mit jelent nálad?
szabod  
2011. dec. 10. 15:45 | válasz | #18
Ez egy ilyen tudomány, hozzá nem értőknek úgy tűnik, hogy tényleg csak kitalálják az egészet, de azért nem szoktak csak úgy dolgokat kijelenteni. Sok mindennél csak feltételezések vannak, később találnak rá bizonyítékot (Anomalocaris esetében pl) vagy cáfolatot. Ha vmiről határozottan mondanak dolgokat, azt alá is tudják támasztani. Idióták persze itt is vannak, de ne hasonlítsuk össze a csillagászattal, tanultam azt is, ott java rész csak elmélet, itt azért lábunk előtt hevernek a bizonyítékok (vagy inkább alatt)
Ilyenre nem tudok példát, hogy fogból állapítják meg a járását, nyílván csak vmi összeegyezhetetlent akartál mondani, azért ehhez hasonlók nem szoktak elhangzani :)
Tetsuo  
2011. dec. 10. 14:45 | válasz | #17
Nem a cikkrol, hanem altalaban; Azert az tenyleg meredek, hogy neha egy fogbol allapitjak meg, milye volt a jarasa.
Ok, fantaziaja sok embernek van, viszont tenykent kezelni olyan dolgokat, amire szinte semmi bizonyitek nincs... durva.
A Kossuth Radion nemreg egy PALEONTOLOGUS meselt bizonyos dinoszauruszok eletmodjarol nagyon reszletesen, de soha nem mondta, h lehet v valoszinu, tenykent kozolt mindent, ugy mint a kozmologusok nagyresze a vilag keletkezeserol es a meg soha nem latott reszecskekrol! (Ez utobbi ugyben, kedden nagy bejelentes lesz ;)
Majd modosul minden. Nekem ez a szakmai pokhendiseg nagyon nem tetszik.
szabod  
2011. dec. 10. 12:03 | válasz | #16
Te sem konyítasz semmit a paelontológiához, akkor minek büfögsz ide ökörségeket? Nem fogok nekiállni elmagyarázni az egészet, mert már leírtam egyszer. Ha tényleg érdekelne a téma, akkor elolvashatnád más külföldi oldalakon is cikket (nem a discoverysen ahonnan ez is származik, az ír egy pár ökörséget)
2011. dec. 10. 11:58 | válasz | #15
plazmahajtomuvet a dogre!fekete fenyezest, es ugy is lehetne arulni, hogy a jovobol jott.
2011. dec. 10. 11:53 | válasz | #14
nem is hiszem el az egeszet. hogy egy 2 mm-es kovuletbol valaki repulomodellt csinal, az az o dolga. csak ne allitsa mar, hogy igy nezett ki."A most felfedezett szem(egybekellirni!)kövület alátámasztja az eddigi megállapításokat, a kiváló látás nagyban segítette a ragadozó hatékonyságát."A most felfedezett szem kövület alátámasztja az eddigi megállapításokat, a kiváló látás nagyban segítette a ragadozó hatékonyságát"... tessek? a bizonyitek hianyaban tenyekrol teccenek beszelni? ugy erzem, kimaradt a "volna" szo, valamint annak az osszes lehetseges kombinacioja. nem is lofasz. meg az sem. ez rohej.
2011. dec. 10. 11:33 | válasz | #13
ez mind a szembol jott ossze? ossztett szeme volt, tehat csucsragadozo. azt hiszem, ertem. de azert a piacon nem vennem meg. ezert megint kapott valaki egy kover boritekot. ez lofasz.
szabod  
2011. dec. 09. 21:08 | válasz | #12
Ebben a kommentben nem sok értelem van.
Csak a tisztázás végett: szerinted minden mai puhatestűnek(meg halaknak, ízeltlábúaknak stb.) egy közös csúcsragadozó őse volt. Hát ez nagyon nem így van. A cikkben említett Anomalocaris ízeltlábú, tehát rokona a rákoknak és a rovaroknak, csúcsragadozó is volt, de nem az őse. A közös ősről nincsenek ismereteink, csak egy elképzelés az Edicara-faunában talált ősi ízeltlábúak alapján.
A puhatestűek őse egy úgynevezett Archaeomollusca volt, ami valahogy így nézhetett ki, de ez sem volt csúcsragadozó, sőt ez talán növényevő volt vagy törmelékkel táplálkozott. Később persze kifejlődött pl a Cameroceras, ami saját idejében csúcsragadozónak számított.
A halak, meg úgy minden gerinces ősének a Pikaiat tartják.
2011. dec. 09. 20:30 | válasz | #11
Najó, de ez akkor most Anamalocaris vagy Anomalocaris? Csak mert nem egyszer van a cikkben elírva, hanem sokszor :)
2011. dec. 09. 19:48 | galéria | válasz | #10
Nekem úgy tűnik, ez a csínos "kis" jószág az ük-ük-ük-apja a rákféléknek, rovaroknak.
Most már csak a puhatestűek közötti ük-ük-ük-apa csúcsragadozóra kéne rátalálni, meg a porcoshalak ük-ük-ük-apa csúcsragadozóra.
Mert a szétválás akkor történt, azóta meg csak változgattak ide-meg-oda......
2011. dec. 09. 19:44 | galéria | válasz | #9
Akkor még nem vagy 60 éves.
szabod  
2011. dec. 09. 17:57 | válasz | #8
Nem igazán, addigra már kihaltak, az Eurypterida rend tagjai az Ordovíciumtól a Permig éltek.
2011. dec. 09. 17:15 | galéria | válasz | #7
Csodás állat lehetett,a triász korban pedig már 2-3 m-es tengeri skorpiók is éltek.
szabod  
2011. dec. 09. 16:26 | válasz | #6
Jajj mi ez a cím? A genust már 1892-ben leírták(A. canadensis, Whiteaves 1892). A mostani leletnél a szemeken van hangsúly, hiszen kiderült, hogy kb 16 ezer lencséből álló összetett szeme volt. A mai állatokéval összehasonlítva bizonyítható hogy jó látása volt, de ezt mondjuk eddig is feltételezték, mostmár viszont van bizonyíték is.
2011. dec. 09. 16:23 | válasz | #5
nagyobb a befogható látószög->sérülékenyebb a látószerv.

Valamit, valamiért.
2011. dec. 09. 15:29 | válasz | #4
Aranyos lehetett oldalt kinövő szemekkel. Bár nem tudom hogy előnyös e az ilyen (oldalt fekvő szemek)?.?
2011. dec. 09. 15:06 | válasz | #3
ja, a zöld szemesostoros volt az első (legalábbis állatszerűség. gondolom, akkor megevett pár 1sejtűt is) :D
Laza   2001. 01. 12. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 01. 12. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 01. 12. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 01. 12. óta regisztrált VIP fórumozó
2011. dec. 09. 15:00 | galéria | válasz | #2
Miket nem látnak ezek a foltos kövekben. Én meg mindenhol p..át látok :D
2011. dec. 09. 14:33 | válasz | #1
az evólúciós elmélet szerint mindig volt csúcsragadozó

akár az élet kezdetén is, ha egy egysejtű egy kicsit is nagyobb volt a többinél, mindjárt csúcsragadozó lett :)

legalább a tudományos hírekben kerülni kéne az ilyen szenzációhajhászást