 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Az interkoninentális járatok egy része sajnos szárazföld felett kell, hogy repüljön, ha legrövidebb utat választja. Nyugat-Európából lényegében az összes főbb távol-keleti célponhoz vezető legrövidebb út szárazföld felett megy. Egy része Szibéria felett, de akkor is szárazföld felett. Kérdés, hogy lakatlan területek felett engednék -e a szuperszonikus repülést. Kanada, Alaszka és n+1 helyen ez kit zavarna...?
Akár hiszed, akár nem, de ez nem biztos hogy igaz. Magasabban, nagyobb sebességgel repülni általában kevesebb üzemanyag fogyasztást jelent! Aztán ha 2-3X-os M mel repülne, lényegesen kevesebb idő alatt tenné meg ugyan azt a távolságot, ami azt jelenti, hogy adott úton kevesebbet használódik a gép.
Az elhasználódás az jellemzően igénybevétel x erőhatások / ellenállóképesség (tervezett élettartam). Szóval lehet, hogy 3-szor rövidebb az út, csak ha sokszorosan terheli a szerkezetet, akkor a hajadra kenheted. Azon felül a M3.0-as repüléshez a mezei szerkezeti anyagok nem megfelelőek.
Az tudod, hogy a mai vadászgépek élettartamuk hány %-át töltik hangsebesség felett? Olyan 3%-át átlagosan. Egy MiG-25 nyilván többet, de egy jellemzően csapásmérő feladatkört repülő F-15E még talán ennyit sem...
Ahogy írták könnyű úgy kezelni a helyzetet, hogy ha MÁR megvan a gép, akkor üzemanyagban nincs nagy difi. Az a baj, hogy ilyen szuperszonikus gépből talán vennének az egész világon 40 darabot, ez igencsak megemelné a gyártási és fejlesztési költségeket. A A380 is pengeélen táncol, pedig az "csak" egy nagy gép, semmi különleges nincs benne igazán, nem annyire szélsőséges, mint az új Boeing kompozit csoda... Mennyi is rendeltek belőle eddig? Olyan 240-et. B747 különféel verzióiból meg eddig gyártottak +1000-et...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
 |
Na igen. Monibalage időnként kimondja hogy ő az aki a repüléshez leginkább ért, és mindenki más a fasorban sincs.
Soha nem mondtam ilyet.
1. Nem szép dolog más nevében nyilatkozni.
2. Akkor meg főképp nem, ha pofátlanul hazudsz is...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
1. Ez nagyjából így van.
És az is vastagon bejátszik, hogy a jelenlegi légiközlekedési szabályok miatt, csak óceánok fölött tudna hangsebesség fölött repülni egy erre alkalmas gép, ezért csak interkontinentális járatoknak lenne célszerű alkalmazni. De ott viszont igen csak ajánlottan.
2. Akár hiszed, akár nem, de ez nem biztos hogy igaz. Magasabban, nagyobb sebességgel repülni általában kevesebb üzemanyag fogyasztást jelent! Aztán ha 2-3X-os M mel repülne, lényegesen kevesebb idő alatt tenné meg ugyan azt a távolságot, ami azt jelenti, hogy adott úton kevesebbet használódik a gép. A nagyobb magasság és a súrlódás miatti hevülés miatt nem csapódik ki a pára gép sárkányszerkezetére, kevésbé korrodálódik, öregszik.
Ha a repülési időből indulunk ki, akkor egy gép ugyan azt az útvonalat adott idő alatt 2X is teljesítheti, szemben a jelenlegi gépekkel. Ha van igény, akkor az fele annyi géppel is kielégíthető!
3. A kőolaj ára nem azért annyi amennyi, mert tudósközgazdászbácsik eldöntik, hogy mennyi legyen, hanem mert akik ebből élnek gennyesre akarják magukat keresni. A 70-es évek után úgy 83-ra az ár visszazuhant és kb 2003-ig ugyan azon a szinten stabilizálódott kisebb fluktuációkkal. Az, hogy most mennyi annak sokkal inkább van köze az USA nem túl sikeres közép-keleti háborúihoz, gazdasági gyengeségéhez, a globális pénzügyi válsághoz és természetesen a növekvő Kínai kereslethez, mint a kőolaj folyamatosan huhogott elfogyásához.
Miért ennyi, röviden? Mert ennyit is kifizetünk érte, mert a félelmeink miatt elhisszük, hogy ennyit is megér.
A légiutasforgalom évente 5%-kal stabilan növekszik! És ezt minimálisan zavarják a háborúk a válságok.
A környezetvédelem sokkal kevésbé zavarja a légiforgalmat, mert ha utas-km-re vetítjük pl az üzemanyag fogyasztást, akkor a légiközlekedés meglepően környezetbarát. Pl a buszozáshoz képest mindenképp.
árvíztűrő tükörfúrógép - ha ezt nem tudod leírni, jobb ha nem is szólsz hozzá!
|
" Technikailag megvalósítható a gazdaságos szuperszonikus utasszállítás."
Én ezzel némiképp vitatkoznék. Azt el tudom képzelni, hogy ha most utánaszámolnánk, akkor gazdaságosra jönne ki, de...
1. Drágább lenne egy ilyen gép kifejlesztése, mint egy szubszonikus társáé, ugyanakkor alacsonyabb darabszámba gyártanák. Így együtt eléggé megdobja az árat.
2. Drágább lenne üzemeltetni is. Magasabb a kilométerre vetített üzemanyagfogyasztása és drágábbak lennének az alkatrészek is.
3. Olyan irányba változik a világ, ami pont nem kedvez az ilyennek. Például nő a kőolaj ára és ez nem fog változni. Környezetvédősebb szemléletű világ van, amibe kevésbé illeszkedik az ilyen. Olyan társadalmi változások vannak, aminek hatására csökken a középosztály mérete, akik a jelenlegi utasok nagy részét adják. Ezt kevésbé kompenzálja az, hogy a kőgazdagok száma meg növekszik.
|
"A pénzügyi befektetők és a járulékos sallang miatt nem csinálják."
így van!
Gyakorlatilag a piac marhára kockázatérzékeny, minden vonatkozásban. A polgári repülés ma már talán csak erről szól.
Ma azon spórolnak a légitársaságok, hogy a hosszútávú járatokon a gyapjútakarókat valami vékony akármilyen fóliára cserélik, mert 1/10-akkora súlyúak.
A légitársaságok vezetésének egy ilyen új repülő technológia, újfajta utas kiszolgálás, stb bevezetése olyan átláthatatlan, hogy ezért nem vágnak bele. Lehet, hogy jó lenne, sőt valószínű, de annyira biztosra kell menniük, olyan nagy a verseny, hogy a valószínű sem elég.
árvíztűrő tükörfúrógép - ha ezt nem tudod leírni, jobb ha nem is szólsz hozzá!
|
"A NASA az egyik Tu-144-gyel 1996-ban csinált egy tesztsorozatot szuperszonikus utasszállító megvalósíthatóságára vonatkozóan."
Erre emlékeztem én is, de az eredményre nem. Viszont annyira képben vagyok a repülésben, hogy alapvető hülyeséget csak ritkán mondjak. Technikailag megvalósítható a gazdaságos szuperszonikus utasszállítás. A pénzügyi befektetők és a járulékos sallang miatt nem csinálják.
"Ezt Molnival mondjuk már 1-2X lejátszottuk, nem tudom nem-e gumicsontként jött-e ez megint elő, mert 1-200 hszt megér önmagában is."
Na igen. Monibalage időnként kimondja hogy ő az aki a repüléshez leginkább ért, és mindenki más a fasorban sincs. Mindegy.
Erről a mondjuk leginkább hőelemnek nevezhető átalakítóról nem olvastam még, ha a hatásfoka ennyi, akkor szvsz gazdaságosabb lenne minden hőerőművet a lehető leggyorsabban átépíteni, kezdve Pakssal. Annak per pillanat 33%-os a hőenergia/villamosenergia átalakítási hatásfoka. Átalakítás után majdnem két és félszer nagyobb teljesítményt tudna, megszabadulnánk végre az áramimporttól.
Ami a fúzióserőművek energia-átalakítását illeti, a magnetohidrodinamikai elven működő plazma-kicsatolást is ígéretesnek tekintik a kutatók. |
Elég rossz hatásfokú lenne, ha csak 1000 (wiki szerint 1300) Celsius fokig lenne kinyerhető az energia. A másik, hogy a fúziós hőnek csak egy kis része sugárzódik rá a tokamak tartályra, még ezer fok sem. De nem rossz ötlet, talán a keletkezett hulladékhőt lehetne ilyen módon hasznosítani.
|
A NASA az egyik Tu-144-gyel 1996-ban csinált egy tesztsorozatot szuperszonikus utasszállító megvalósíthatóságára vonatkozóan.
A vizsgálatok szerint egy új technológiákat alkalmazó, kifejezetten interkontinentális repülésekre tervezett, kb 300 fő befogadó képességű gépek olyan +30% jegyárakkal tudnának üzemelni! Ha azt nézzük, hogy egy Távol-Keleti utazásnál nyerhetek 1 napot, akkor simán megéri a turistáknak.
Ezt Molnival mondjuk már 1-2X lejátszottuk, nem tudom nem-e gumicsontként jött-e ez megint elő, mert 1-200 hszt megér önmagában is.
árvíztűrő tükörfúrógép - ha ezt nem tudod leírni, jobb ha nem is szólsz hozzá!
|
Léteznek a hőspektrumra optimalizált fotocellák, "napelemek". Ezek a legutóbbi eredmények szerint akár 85%-os hatásfokúak is lehetnek, ráadásul viszonylag magas hőmérsékletű tárgyakról kibocsájtott hősugárzást képesek hatékonyan átalakítani, + 1000 C fok. Ez jó is lehet, mert nem kell hűtés, víz/gőz/generátor rendszer ha a reaktor kb ilyen hőmérsékleten üzemel.
Pl link
Jó pár éve csináltak egy ilyen elven működő hibrid kocsit is, csak nincsenek olyan cégek, amelyek ebben érdekeltek lennének.
Viking29
árvíztűrő tükörfúrógép - ha ezt nem tudod leírni, jobb ha nem is szólsz hozzá!
|
Ha mar mindenkeppen meglevo technologival akarnank a Marsra menni, akkor en vasimr hajtomuvekkel es fisszios reaktorokkal szerelt jarmuvet hasznalnek a ket bolygo kozott, ami kb. ugy nezne ki mint az iss. A felszinre lejutast es onnan a feljutast pedig hagyomanyos kemiai raketakkal oldanam meg. A leszallasnal ejtoernyot, a felszallasnal pedig egyszeru szabalyozhato toloereju es iranyithato sugaru szilard hajtoanyagu raketat alkalmaznek. Nem tul kifinomult megoldas, de egyszeru. Minden rendszert redundansra kell epiteni, tehat a fo urhajot erdemes tobb kisebb hajobol osszerakni. Ha el is romlik egy resze, a hasznos tehertol megvalva meg mindig hazajutnak az urhajosok.
Arrol nem beszelve, hogy eleve Marsi urallomasra kellene alapozni az egeszet, tehat a leszallas elott mar lenne egy allandoan uzemeltetett Mars koruli, es egy Fold koruli allomas, mivel a fo urhajo(k) nem tudnanak leszallni egyik bolygon sem. A bolygon pedig nem csak latogatni lenne erdemes, hanem egy kutatobazist is letre kellene hozni, mivel az lehetove tenne a felszereles tobbszori felhasznalasat es a folyamatos emberi jelenletet.
Fuzios rendszerek eseten ket jo energiakivonasi megoldas van:
-egyreszt vilagit a plazma mint a nap, megfelelo tipusu napelemekkel nagyon jo hatasfokkal lehet energiat kinyerni
-masreszt magas a plazma termikus sugarzasa is, ez a burkolatot melegiti, amit amugy is huteni kell, akkor viszont erdemes ezt a hoenergiat felhasznalni
Az iter tenyleg tul kis meretu, a legnagyobb polywell is csak 1 kilowattos, viszont mukodik es kepes pozitiv energiamerleget elerni. A nagyobb gond az, hogy nagyon keves penzt feketetnek bele, nem veletlen, hogy ausztralia, kina, de meg iran is kutatja az utolso nyilvanos adatok alapjan lemasolva a technologiat. (valamiert ok sem publikalnak) |
Jelenleg sehogy, mert se a jelenlegi, se a később megépítendő ITER nem lesz ilyen eszközökkel ellátva. Ennek a megoldása majd a DEMO feladata lesz. Egyetértek, mi már nem biztos, hogy megéljük.
Hát erre több elképzelési is van... Az egyik szerint a plazma egy részét valamilyen módon leválasztják (pl.: mágnes), elvezetik és ezzel fűtenek fel egy tartályt. Természetesen ügyelve, hogy reakció ne szakadjon meg. Ez elég egyszerű. Egy másik szerint eleve számolnak valamekkora hőveszteséggel és a reaktor falát hűtő vizet használják fel. Ez a nem egyszerű megoldás. És egy futurisztikus megoldás szerint a plazma közvetlenül is képes áramot szolgáltatni, csak jelenlegi technikai szinten nem megoldható, mert elektródákat kellene a plazmába beledugni, amitől a plazma lehűlne... De azt hiszem van még egy pár.
|
Az USA/ULA (ami Boeing/Lockheed közös leányvállalat) illetve az ATK esetében aligha jelent előnyt, hogy ők tervezték/képzelték el az ARES-t és az SLS-t. Arra törekedtek, hogy a meglévő munkahelyeket biztosítsák (politikai lobby), illetve kellően zsíros szerződéseket kapjanak cserébe (hány milliárd dollárba is került az ARES I. eddigi fejlesztése? Cirka 6x annyiba, mint a kereskedelmi Falcon 9-es költségei. Csakhogy a Falcon 9 a nulláról indult, míg az ARES I. ugyebár messze nem...).
A NASA-nál továbbra is születnek tervek, nem igaz, hogy nem prezentáltak semmit. A Shuttle-C tervek (effektíve egy STS rendszer űrrepülőgép helyett egyszer használatos tehermodullal) konkrétan NASA eredetűek, de alul maradtak az ATK és USA által szállított ARES I. és ARES V. koncepcióval szemben.
A NASA az 1960-as évek óta akar eljutni a Marsra, nézd meg az előre lefektetett ütemterveiket az 1960-as évektől. Még az Augustine-jelentés is a minél előbbi Mars-utazás mellett kardoskodik, konkrét elképzelésekkel.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
A fúziós reaktornak igazából soha nem néztem utána. Nagyon érdekelne, hogy hogyan zajlok a gőzfejlesztés.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Az SC azért halt meg, mert a +0.1 Mach túl sokba került volna. Annyit nem ért meg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Mert az akkori technológia feleslegesen kockáztatná az emberek életét, és már inkompatibilissé vált a mai modernebb kommunikációs és adatátviteli eljárásokkal. Az akkor gépek elektronikája annyira fejletlen és energia pazarló volt, hogy az új technikával egyszerűen tudunk jobbat építeni, amivel kevésbé rizikós megoldani egy ilyen küldetést.
|
AZ Ares és az SLS programot is az alvállalkozók tervezték (Boeing, Lockheed) míg a NASA semmilyen konkrét elképzelést sem vázolt fel. Olyan ez mintha a kivitelező mondaná meg a fővárosnak hogy merre fog menni a 4-es metró... Ha nem lesz egy Kennedy kaliberű politikus aki végignyomja a programot, akkor soha nem épül meg semmi, csak a nagyvállalatok fogják fejni a pénzt Powerpoint prezentációkra. Ha a NASA valóban akarná, már rég a Marson lenne a jelenlegi ULA rakétákkal is.
"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is."
|
Jó, elérték a pozitív energiamérleget. OK. De milyen időtartamra, és mekkora energiaszinten? Pár másodperc nem elég, és egy-két töredékwatt sem, a gazdaságos ipari szinthez. Szóval még nem volt valódi fúziós erőmű, csak kísérleti berendezéseket építettek.
A számítások mondják, hogy gazdaságos lesz, de majd csak a valódi erőmű üzemeltetése alapján lehet eldönteni, hogy az-e.
|
A Concorde járataira akkor sem csökkent a helyfoglalások száma, amikor a duplájára emelték a jegyárakat. Szóval kereslet az volt és most is volna.
Ami hiányzik, az igazán gazdaságos, nagy befogadóképességű szuperszonikus repülőgép, amit még hagyni is kéne repülni. Viszont egy ilyen gép kifejlesztése kifejezetten drága, inkább maradnak a kisebb-nagyobb toldozgatások elvénél. Az hamar megtérül, kicsi a kockázat.
A Concorde ellen greenpace rendszeresen hisztizett, meg állandó sebességkorlátozásokkal lassították. Hiába tudott 2 machot, ha nem mehetett a hangnál gyorsabban szinte sehol.
Ráadásul elsőgenerációs gépként nagy volt a fogyasztása, a karbantartási igénye, alacsony a műszaki megbízhatósága és túl kevés utast szállított egyszerre.
|
A fúziós erőművek drágák, a szén/olaj tüzelésű erőművek olcsóbbak. De még egy fissziós erőmű is nagyságrenddel olcsóbb. Az ITER (amiről többször is szó volt) kb. annyiba kerül (vagy többe) mint a Nemzetközi-űrállomás, vagyis több száz millió dollár. A probléma nem a fúzióval van mamár, hanem a költséghatékony fúzióval. Tudják hogyan kell csinálni - csak nincs rá pénz, mert van helyette olcsóbb energia.
Az eddigi kísérletekkel a legnagyobb leküzdendő probléma a tartály mérete volt, ugyanis ma még egyedül a méret növelésével lehet elérni azt a hatékonyságot, hogy a plazma ne hűljön ki. Az ITER belső tere olyan hatalmas lesz, hogy új építészeti eljárásokat is ki kell dolgozni.
|
Sajnos az ürutazás technikai áttörés nélkül halott ügy. A rakétahajtás drága, gazdaságtalan és lassú.
Amig valaki nem talál fel valami jobbat, addig itt csak maszatolás fog menni.
|
Hiteles forrásnál olvastam, hogy sikerült pozitív energiamérleget elérni, annyit mondok még, hogy ITER, DEMO.
A szuperszonikus utasgép kérdését az űrsiklóhoz szoktam hasonlítani, most azért nincs, mert amikor bármi áron megépítették, a technológiai lehetőségekből, a létrehozó politikai-szervezeti környezetből csak kedvezőtlen tapasztalatokat nyújtó rendszerek tudtak kijönni, most pedig emiatt senki sem ad erre pénzt. Emlékszel a Boeing Sonic Cruiser esetére? 911 után szépen kitolattak belőle a légitársaságok, lett helyette Dreamliner.
Fenti körülmény nyilván nem kizárólagos, de jelentős súlyú.
|
Ha stabil kereslet van, akkor miért nem mozdul rá senki? Mert talán még sincs...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Nekem a működik = azzal, hogy van egy erőmű, ami gazdaságilag rentábilisan üzemel. Szó se róla, az agyonsztárolt "zöld energiák" (itt röhögök egy sort) sem érték el ezt a szintet...
Tudtommal még pozitív energiamérleget sem tdutak elérni, nemhogy stabil üzemet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Na igen, a WB-8-as rendszerrel kísérleteznek. De sajnos ez sem alkalmas normális fúziós erőműnek, csak kísérleti berendezés. A többi kísérleti berendezéssel is csak ott tartanak, hogy elméletileg meg lehet oldani a dolgot, de nem ezekkel az eszközökkel, amik most vannak.
Ami az emberes Mars-utazást illeti, magát a repülést elviekben meg tudjuk oldani most is, hisz jópár szondát küldtünk oda már, és kb. a harmaduk meg is érkezett. Az esetleges nagyobb tömeg átvitele meg inkább csak pénz és elhatározás kérdése. Ami pedig ezt az ionhajtóművet illeti, azzal csak hamarabb járják meg az utat, de nem annyival, hogy a fő problémától megszabaduljanak.
A gond az életfenntartó és újrahasznosító berendezésekkel van. Ilyen hosszú ideig, amíg egy oda-vissza út lezajlana nem vagyunk képesek egyenlőre megépíteni.
A Holdat megjárták kb. egy hét alatt a fiúk, vész esetén az űrállomásokról pár óra múltán biztonságban vannak, ha beüt a baj, de egy Mars-körút több évig eltart. És nincs közben utánpótlás, hacsak a Marson nem tudnak valahogy megtankolni.
Ami pedig a gazdaságos szuperszonikus utasszállítást illeti, az minden további nélkül megoldható lenne. Egyrészt van olyan rétege az utasoknak, akik a jelenleginél többet képesek, és fizetnének is a jegyért, másrészt a mostani tudással sokkal gazdaságosabb repülőgépet tudnának tervezni. Csak az elhatározás hiányzik. Pénz lenne... |
"A szabályozatlan fúzió ismert ~60 éve. Hol van fúziós erőmű? Sehol? A jelek szerint nem is lesz még az én életemben sem és talán soha. Ugyanis soha senki nem bizonyította be, hogy földi körülmények között ez lehetséges, vagy egyáltalán gazdaságosan lehetsége."
Ismereteim szerint a polywell rendszer mukodik es jelenleg is fejlesztes alatt all, csak amiota az amerikai allam fizeti a fejlesztest, azota nem publikus a project.
"A szuperszonikus repülés lehetséges cirka 60 éve, de a gazdaságos szuperszonikus utaszállítás lényegében soha nem volt az..."
Ma is el tudnank menni a Marsra kemiai raketakkal, csak nem lenne gazdasagos. Ellenben a vasimr-t fejlesztik es ha minden jol megy, akkor az iss-en tesztelni is fogjak. Ez a hajtomu az egyik alapja a Bussard fele raketanak. Kell meg hozza egy mukodo Bussard fele polywell vagy mas fuzios reaktor, esetleg egy hagyomanyos fisszios es mar kesz is a modern urhajo. Egyebkent gazadasagos szuperszonikus repulest is lehetne hagyomanyos fisszios reaktorokkal mukodtetni (nyilt ciklusu general eletric fele nukelaris ramjet-ekkel), csak kornyezetvedelmi szempontok miatt nem szabad. |
A szabályozatlan fúzió ismert ~60 éve. Hol van fúziós erőmű? Sehol? A jelek szerint nem is lesz még az én életemben sem és talán soha. Ugyanis soha senki nem bizonyította be, hogy földi körülmények között ez lehetséges, vagy egyáltalán gazdaságosan lehetsége. A szuperszonikus repülés lehetséges cirka 60 éve, de a gazdaságos szuperszonikus utaszállítás lényegében soha nem volt az...
Folytassam én is a példákat? És ezek olyan szerkezetek, amiben semmi "sci-fi" szerű nincs.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Amúgy a többmilliárdos projektre jó példa az MSL...
Közel sem nulláról indult a fejlesztése. Nagyrészt már (a Marson is) kipróbált, bevált műszereket fejlesztettek tovább. Mindezeket egy szintén bizonyított konstrukció megnövelt változatára építették rá.
Szinte nincs is igazi, forradalmi újdonság, csak rengeteg elköltött pénz...
(Az üzembiztosság más kérdés: eddig az Atlas-V és a Centaur jól működött, a többit még nem tudjuk...)
|
Duplájából???
Ott és náluk: Ha a cél nem változik, akkor lehet, hogy elég lett volna némi kerekítés is (mondjuk 200-ra), az már elég lehetett volna a részegységek tesztelésére, szimulációkra...
A durva csak az, hogy a P-G esetében a hiba (eddig úgy tűnik) szoftveres eredetű...
|
Érdekes, hogy az oroszok mennyivel olcsóbbak. Itt van pl. a Phobos-Grunt, ami 160 millió dollárból kijött. Nem túl jó példa mint tudjuk, de talán precízebb munkával, odafigyeléssel, kerülve a legendás orosz slendriánságot mondjuk (hasamra ütök) a duplájából kijött volna egy korrekt darab. Ugyanilyen küldi az amcsiknál szerintem 3 miliárd dollár is lenne.
|
A vadkapitalista világban minden állami (közcélú) megrendelés így működik.
Amennyiben egy magáncég lenne a megrendelő, azt ezek a közpénzek bezsebelésére szakosodott cégek nem is vállalnák.
|
Úgy tudom, még egy orosz modul megy fel Protonnal.
Utód? Ha így megy tovább, tán még a század végére se lesz.
|
1.: Az ISS bővítéséről nincs igazából pontos elképzelés. Elviekben szó lehet még egy orosz tudományos modulról, de ez jelenleg erősen kétséges. Szóba jöhet még egy Bigelow-féle felfújható űrállomás-modul. Erről valahol volt egy kép anno...
2.: Nincsenek konkrét tervek. Az űrállomás 2020, de legkésőbb 2025 környékén azonban kiszolgálja az idejét.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ez az egész a négyes metróra emlékeztet. Nyirbálunk itt, nyirbálunk ott. Rövidebb lesz, nem megy el a Bosnyák térig, az majd távlati tervként szerepel Ezek a távlati tervek meg attól távlatiak, hogy szépen meg lehet róluk feledkezni. Aztán kisebb állomások is jók lesznek, majd kevesebb kocsiból áll a szerelvény. Rövidebb, kisebb, viszont háromszor annyiba kerül majd, mint azt eredetileg gondolták.
|
ISS-t fogják még böviteni? Vagy van már valamilyen elképzelés az utodjárol?
Amit a kinaiak csinálnak (tiangong), az sokkal kisebb lesz mint az ISS. (Ha mind a 3 modul fent lesz).
wiki szerint:
ISS: ~417 tonna/ 900m3
Tiangong 1: ~8,5 tonna/ 15m3
Tianong 2: ~ 20 tonna
Tianong 3: ~ 22 tonna
Jöhetne már valami DS9. :D -scifibuzismiley-
"I am the man who surpasses God!"
"Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims.""
"See you space cowboy..." "Roger, roger."
|
Azért ez így nem teljesen igaz, hiszen a tendernél még nagyon nagy szava volt Max Faget-nek (erről volt is szó a sorozatban).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Vagy akár azt is mondhatnánk, hogy a NASA kezéből éppen az került ki, amire eredetileg létrehozták a szervezetet...
|
Részben ezek miatt is lenne jobb ha a Saturn-Apollo által kikövezett utat folytatnák.
A K+F szinte nagyobbrészt a NASA kezében lenne, a magánszektorra leginkább csak a gyártás maradna.
Csak ugye az STS fejlesztésekor a K+F (legalábbis űrhajó-rakéta terén) is kikerült a beszállítókhoz, azóta a farok csóválja a kutyát...
|
Ez van. A politikusok közben Houston és Huntsville városokból Obamát kérlelik, hogy sürgesse meg az SLS beszerzését, mivel 5500 állás függ attól, hogy tovább húzódik az SLS...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
"Az RP-1/LOX üzemanyag terén ismét a SpaceX-el lehet pedálozni, nekik ugye nagyon bevált... "
Nem csak nekik, eddig szinte mindenkinek :) Persze a SpaceX csak annyiban különleges példa, hogy ők a 21. században kezdtek erre alapozni, illetve a távolabbi terveikben is kerozin meghajtás szerepel...
"Hogy elbukik-e az SLS? Ez esélyes, de énszerintem nem a hajtóművei miatt. "
Konkrétan én sem a hajtóművekre gondoltam, hanem az STS méregdrága elemeinek továbbfejlesztésére - azok használatára, illetve az ezek mögött álló, feneketlen zsebű cégek és a NASA politika által nagyban befolyásolt kapcsolataira.
Az 9 Mrd USD, amiből csak néhány makettre és egy szinte alap SRB indítására tellett, egy éles versenyben vaszleg egy teljes, működő rendszer kifejlesztésére is elég lehetett volna...
|
Én úgy veszem észre (és ebben a cikksorozathoz szükséges háttérmunka közben csak tovább erősödött), hogy annyira szövevényes az összefonódás a lobby és a személyes kapcsolatok terén a NASA és a politikai felsőház között, hogy az már szabályosan gúzsba köti a döntéshozatalt az űrügynökségen belül és kívül.
Griffin anno látványosan tolta az ATK és az USA/ULA szekerét, Bolden (és helyettese, Lori Garver, akit sok kritikus a NASA igazi vezetőjének tart) homlokegyenesen más nézetet vall, és szélmalomharcot folytat azért, hogy a "monstrumok", mint az USA/ULA helyett a SpaceX-hez és SpaceDev/Sierra Nevada-hoz hasonló cégeknek adják ki inkább a feladatokat, valódi versenyhelyzetet generálva.
Az RP-1/LOX üzemanyag terén ismét a SpaceX-el lehet pedálozni, nekik ugye nagyon bevált...
Hogy elbukik-e az SLS? Ez esélyes, de énszerintem nem a hajtóművei miatt.
Ahogy most kinéz az SLS/Orion egy állami szörny lesz (mint volt az Űrsikló), ami feltehetően akkor fogja saját magát elgáncsolni, ha a kereskedelmi cégek hamarabb és olcsóbban képesek lesznek ugyanarra, amire az SLS/Orion...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Amit viszont elővehetnének a múzeumokból, az az F-1, hasonlóan, ahogyan a J-2-vel tették és elkészíthetnék annak is a modernizált változatát.
Nem tudom (de tudom: politika + magánérdek), hogy a NASA miért zárkózik el ennyire az RP1+LOX hajtástól. Mai napig az a legolcsóbb + brutális teljesítményekre képes.
Egyszerűen dobni kellene (szinte) mindent, ami az STS rendszerrel kapcsolatban állt és visszatérni oda ahol a Saturn-Apollo rendszernél abbahagyták. Az Orion beleillik ebbe a képbe, de még az Ares érában tervezett felső rakétafokozatok is. A fő bukta szerintem az első fokozat volt és ezen fog (szerintem) elbukni az SLS is...
|
Megették. :) A mérnökök bementek a NASA repülési múzeumába - lezárták - és egy valódi kiállított Apollót szétszedek, hogy tudják hogyan csinálták a régiek.
|
Az összes válasz megtalálható a cikksorozatban, lap tetején a linkek, ha csak most kapcsolódtál be, jelzem: kihagyhatatlan a téma iránt érdeklődőknek.
|
Miért nem veszik elő a műzeumokból az Apollókat, porolják le, és lövik újból a Hold felé?
Mert többek között nincs működőképes Saturn V. és Apollo, illetve LM per pillanat. Már abba is elég belegondolni, hogy mennyi munka lenne a darabokra szereléssel, az idő vasfoga által megrágott részek ellenőrzésével és kicserélésével dolgozni.
Másfelől azóta sokat változtak a technológiák, a fedélzeti műszereket,m rádiókat például egy-az-egyben cserélhetik is le bennük.
De tegyük fel, hogy mégis így tesznek. Ha jól rémlik még két "éles" Saturn V. van még, de ezek múzeumokban vannak. Szóval legfeljebb két indítás után úgy is be kell indítani a gyártósorokat, hogy további rakétákat gyártsanak.
Amit viszont a tervrajzok alapján kell végrehajtani, és esélyesen akkor már az időközben létrejött fejlesztéseket is beépítenék. Ez viszont pénz. Akkor pedig ebből a pénzből miért ne egy teljesen új, modern rakétát építsenek. Az ARES V. például eredetileg nagyobb teljesítményű lett volna, mint a Saturn V.!
Számomra úgy tűnik, hogy újból fel kell találni valamit, amit már feltaláltak. Illetve ez az egész Orionos dolog olyan, mintha a mágnesvasút helyett újra dízelmozdonyokat építenénk.
Amennyiben az űrsiklóprogram a mágnesvasút, és az ARES/Orion a dízelmozdony, akkor valóban van egy ilyen íze a dolognak, de erről az előző részben írtam bővebben. Az űrsikló igen drága eszköz volt, alsó hangon is mintegy egymilliárd dollárért jutattot fel 7 embert és cirka 15 tonna hasznos terhet a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ennél pedig sokkal olcsóbb lesz a COTS és a CCDev program által üzemeltetett kereskedelmi megoldás.
Kevésbé lesz felemelő látvány, de a feladatot végrehajtja a Dragon, a Cygnus és a CST-100 is, és hosszú távon sokkal olcsóbb megoldás...
Ha rossz az űrsikló, akkor miért használták több évtizeden keresztül?
Ha elolvastad a teljes sorozatot, szerintem erre választ kaptál: azért, mert egy új, hasonlóan előremutató rendszert megépíteni drága, és sok kockázatot jelentő kihívás, lásd X-30/NASP és X-33/Venture Star programok.
Az űrsikló ott volt, készen, olcsóbbnak tűnt tovább üzemeltetni, kisebb módosításokkal.
Gyakorlatilag a "too big to fall" (túl nagy és fontos ahhoz, hogy veszni hagyják) egy tipikus példájával állunk szemben. Ott van egy program, ami él, működik, és hatalmas pénzek fekszenek benne. Túl sokan és túl mélyen érintettek voltak a programban ahhoz, hogy könnyedén "kidobják".
Miért nem azt fejlesztik tovább, mint például az X-37 katonai ember nélküli "űrsikló"?
Jön majd egy cikk az X-37-ről is, ígérem. :)
Röviden: az X-37 egy tesztjármű. Nem a NASA, hanem a légierő pénzeli, és alapvetően jelenleg nem az emberes űrrepülés céljait kutatja. Anno a NASA-nak nem volt rá pénze (ahogy az X-33 és X-34 programokra sem), pontosabban fentről azt mondták, hogy ezt nem pénzeljük tovább, mert rövid időn belül és a rendelkezésre álló pénzösszegekből nem fogjuk tudni megvalósítani.
Az X-37 jelenleg egy újrafelhasználható technológiai demonstrátor, arra szolgál, de ehhez igazság szerint nem kellene űrrepülőgép-típusúnak lennie, egy kapszula-desing is ugyanilyen jól működne...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Meg még ami eszembe jutott: bizonyítottan van víz a Marson, ivóvíz, oxigén van tehát, ezen túl a felszálló egység üzemanyaga helyben előállítható, nem a Földről kell fellőni, eljuttatni a Marsig, ott leszállítani. Hatalmas előny!
|
Mivel a Merkúrnak nincs légköre, nincs kényelmes lakható rész. Ha éppen a Napon vagy, roston sült leszel, éppen a légkör hiánya miatt mindegy, hogy a zeniten, vagy a horizont közelében van a Nap. Ha árnyékban vagy, akkor pedig mirelit.
Na és még előny a Mars javára, a mégoly csekély atmoszféra kapcsán: Működik a légköri fékezés, ezzel rengeteg üzemanyag takarítható meg. A Merkúrnál viszont csakis rakétás fékezéssel lehet leszállni. A két bolygó gravitációja nagyjából egyforma, tehát még egy pont a Marsnak.
|
Kedves kommentelők!
Nem trollságból, hanem tudatlanságból szeretnék kérdezni dolgokat. Nemrég kezdtem el a téma körül érdeklődni, még kevés tudásom van.
Például nem értem miért kell a Holdra való visszatéréshez egy új program. Miért nem veszik elő a műzeumokból az Apollókat, porolják le, és lövik újból a Hold felé? Számomra úgy tűnik, hogy újból fel kell találni valamit, amit már feltaláltak. Illetve ez az egész Orionos dolog olyan, mintha a mágnesvasút helyett újra dízelmozdonyokat építenénk. Ha rossz az űrsikló, akkor miért használták több évtizeden keresztül? Miért nem azt fejlesztik tovább, mint például az X-37 katonai ember nélküli "űrsikló"?
üdv.: egy laikus.
|
A Mars továbbra is a legkönnyebb elérhető bolygó (legkisebb DeltaV igényű).
A Merkúr nagyon közel van a Naphoz, gyakorlatilag a folyamatosan árnyékos kráterekből kijönni se nagyon lehet.
A Vénusz felet lebegni nagyon szép dolog, de lássuk be, hogy mi ad többet az emberes űrkutatás tudományához? A Vénusz légkörében egy léghajóban lebegni, vagy a Mars felszínén való munka? Második/harmadik célpontnak nyilván vonzó, de elsőnek aligha...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ha a személyes véleményemet kérdezed, akkor azt mondanám rosszindulatúan, hogy azért erőltetik a Marsot, hogy soha ne lakjunk be egy bolygót sem :)
Gyenge a gravitációja.
Gyakorlatilag nincs légköre, sem mágneses tere (kozmikus sugárzás akadálytalanul jöhet).
A felszín egy kicsit hideg...
Napenergia sem nagyon áll rendelkezésre.
Ezzel szemben a Merkúron:
Ugyanekkora gravitáció van.
Akkora légköri nyomás sincs (ez esetben előny mert...)
Így nincs légköri hőmérséklet kiegyenlítődés. Vagyis kb. Holdi körülmények uralkodnak, csak a felszín sokkal melegebb, de a sötét kráterek fagyottak! A kettő között van egy kényelmes lakható rész.
Nagy mennyiségű napenergia áll rendelkezésre.
Van mágneses tér!
A Vénuszra ugyan leszállni nem lehet, de
Földi gravitáció,
Földi hőmérséklet,
Földi nyomás uralkodik 50 km magasságban.
A szelek földi idő alatt kerülik meg a bolygót, a légköri sűrűség nagyobb a földinél, így a földi levegő felhajtóerővel rendelkezik. Egy levegővel megtöltött óriás ballon simán lebegne itt.
A Marsnál közelebb is van.
A Hold pedig a legközelebb van, de mondjuk itt semmi más nincs, ami előnyös lenne.
Tehát miért is a Mars a legjobb választás? :)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
"De nincsenek illúzióim, a mi nemzedékünk garantáltan be van zárva"
Nem feltétlenül, 25-50 év alatt csúnya dolgok tudnak történni a technikában :)
|
Az alapján amit olvasgattam, nekem úgy tűnik, hogy ha a Marsnál nem szűnik meg 4 milliárd évvel ezelőtt a mágneses mezeje, akkor ma normálisabb légköre és az üvegházhatás miatt elfogadhatóbb hőmérséklete lehetne. Komoly esély lett volna az élet kialakulására ott is. Csak sajna az a fene mágneses mező...
|
A Mars összehasonlíthatattlan előnyökkel rendelkezik a Vénusz vagy a Merkur mellé állítva:
-Közel van, így ide a legkisebb a DeltaV igény egy útnál.
-Nagyon durva megközelítéssel hasonlóak a körülmények, mint a Földön. Kisebb egy fokkal a gravitáció, meg nincs saját mágneses burka, és így tovább, de a felszínén nyugodtan lehet járni hagyományos űrruhába (szemben a vénusszal és a merkurral), nincsenek pusztító viharok vagy túlzott geológiai mozgás.
-A legjobban ismert, legjobban feltérképezett bolygó a Föld után a naprendszeren belül.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Hát ha jól tudom a hővezetési egyenlet egzakt megoldásait meg lehetett vele keresni bizonyos esetekben.
Azért amikor nincs számítógép ez sem utolsó dolog.
De amúgy a Fourier sor az matek, nem fizika, és amint tudjuk "a fizikában a fizika nehéz nem a matematika" :) Csak matematikából a világon senki nem fog kiszülni egy Newton-egyenletet sem :)
De ha meg azt nézed hogy a neutron felfedezése után 7 évvel már atomreaktor működött. A tranziszor mögött lévő jelenség felfedezése után 5 évvel már gyártották a tranzisztorokat. A sor még bőven folytatható lenne.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Egy sem lakható, de őszintén szólva nem tudom miért erőltetik ennyire a Marsot :)
Legalábbis azt írják, hogy a Merkúr egyes árnyékos krátereinek betelepítése vagy egy a Vénusz légkörében keringő (léghajó jellegű) állomás létesítése nem feltétlenül nagyobb kihívás a Marsnál. Vagy esetleg a Hold...
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Az áttörések lényege, hogy az ember nem látja előre. Attól, mert az elméleti fizika még megismer egy jelenséget nem jelenti azt, hogy tudjuk is valamire használni.
A Foruier sorfejtést sem tudták semmire használni, mikor +100 éves volt. Bezzeg ma...!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Én azért bizakodom valamilyen szinten, unokáink valószínüleg már képesek lesznek térhajtóművet vagy bármit alkotni. Áttörés elött van az elméleti fizika. De nincsenek illúzióim, a mi nemzedékünk garantáltan be van zárva, hacsak valami csoda folytán nem ér ide előbb egy idegen civilizáció...de erre kevés az esély.
Im beginning to have less and less interested in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
|
Csakhogy ilyen nincs. A Naprendszerben a Földön kívül a Mars a leglakhatóbb bolygó, a többi meg, ha van is, elérhetetlen. Nem csak a mai technikával, hanem a holnapival, meg az azutánival is. Úgy tűnik, be vagyunk zárva a Naprendszerbe.
|
A naprendszeren belül "lakható" bolygó nincs.
A naprendszeren túl viszont az "elérhető távolság" fogalma nehezen emészthető, hiszen még a legközelebbi naprendszer is vagy évszázados utat jelent. A "verseny" tehát ilyen kilátásokkal nem lesz túl pörgős. :)
A Mars a legközelebbi kolonizálható bolygó, de hogy mennyire lesz oda verseny, az szerintem inkább politikai döntés lesz...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Inkább akkor, ha már a kínaiak is megjárták a Holdat, és a Marson történő első leszállás presztízsharccá válik a technikailag erre képesek között.
Lakható bolygót a közeli csillagok körül(10-15 fényév) még tudtommal nem találtak.
|
Véleményem szerint, valami nagyobb felfedezés után pl, elérhető távolságban éakható bolygó megtalálása után fog újra beindulni a verseny
|
Te hátulról kezded olvasni a könyveket? :D
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Kúl!
De ugye a végén majd Izaura kiszabadul?!
árvíztűrő tükörfúrógép - ha ezt nem tudod leírni, jobb ha nem is szólsz hozzá!
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Jövőlatolgatás NASA módra I. rész
Kettős cunami okozta a márciusi pusztítást Japánban
Cukorral a rák ellen
Lakható bolygóra bukkant a Naprendszeren kívül a NASA
Cygnus X-1: parányi méret, gigászi tömeg
18 új bolygó a Napnál masszívabb csillagok körül
-48 Celsiusig maradhat folyékony a víz
Magára hagyta az ESA a Phobos-Grunt szondát
