Curiosity: következő állomás a Mars!
2011. november 26. 17:03, szombat
Magyar idő szerint 16 óra 2 perckor sikeresen elstartolt a NASA egytonnás marsjáróját a vörös bolygóhoz vezető pályára állító Atlas 5 rakéta. A kilövés rekord mennyiségű, közel 13.500 néző izgulta végig a Kennedy Űrközpontban és annak környékén. Az időjárás végtelenül kegyes volt a küldetéshez.

Hirdetés

A Curiosity (Kíváncsiság) névre keresztelt robotegység nyolc és fél hónapot fog utazni, hogy átszelve a hatalmas távolságot elérje célpontját. Ha jövő augusztusban a leszállás is olyan zökkenőmentes lesz mint az indulás, akkor a robot a Mars talaját és kőzeteit fésüli át a jelenlegi és a múltbeli mikrobai élet környezeti jelei után kutatva. Az Atlas repülés közel háromnegyed órán át tartott, a rakéta elsődleges feladata a marsjáró parkolópályára állítása, majd a Mars-utazáshoz szükséges kezdőlökés megadása volt.


A szilárd hajtóanyagú gyorsítók 93 másodpercen át repítették a rakétát és rakományát a világűr felé, a 117. másodpercben mind a négy rakétahajtómű sikeresen levált, az emelkedést pedig a kerozint és folyékony oxigént égető RD-180 főhajtómű folytatta, ami a kilövést követő 4. perc közepén vált le. 4 perc 42 másodpercnél beindult az Atlas 5 Centaur felső fokozatát hajtó folyékony hidrogénnel és oxigénnel üzemelő Pratt & Whitney Rocketdyne RL10 hajtómű, amire két begyújtás várt.

A rakéta orrkúpjában a Curiosity-val 5 perc 25 másodperckor már 163 kilométeres magasságban járt, majd a kilövést követően 10 perccel és 33 másodpercben a Centaur főhajtóműve leállt, a felső fokozat elfoglalta előzetes földkörüli pályáját. A hajtóművet 20 perc elteltével, 16 óra 34 perckor indították újra, további 8 percre, kiemelve a Centaurt a földkörüli pályáról. A Curiosity miután megfelelő irányba állt, 16 óra 46 perckor levált a felső fokozatról, megkezdve hosszú utazását.

A jelenleg a Marson tartózkodó MER marsjáróknál ötször nagyobb tömegű Curiosity, hivatalos nevén Mars Science Laboratory (MSL) 2012. augusztus 6-án éri el a vörös bolygót, majd megkezdi leszállóhelye, az egyenlítői Gale-kráter megközelítését, ami közepén egy hatalmas, 5 kilométeres magasságba ívelő heggyel büszkélkedhet. Azért esett a kráterre a tudósok választása, mert a műholdas felvételek szerint a felszíni körülmények egyes időszakokban alkalmasak lehettek a mikroorganizmusok fenntartására. Ilyennek számít a hegy lábánál elterülő üledékes terület, ami egyértelműen víz jelenlétének köszönhetően rakódott le.


Az MSL-t 10 kifinomult műszerrel szerelték fel a kőzetek, a talaj és a légkör tanulmányozására. A 2,5 milliárd dolláros küldetés működtetése pénzügyileg jelenleg két évig biztosított, az MSL-Curiosity plutónium akkumulátorai azonban több mint egy évtizeden át képesek az egység és rendszerei kiszolgálására. A mérnökök szerint a marsjáró műszerei hamarabb fogják feladni a küzdelmet, mint az energiaforrás.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2012. jan. 27. 01:04 | válasz | #34
Miért költenek ilyen sok pénzt a mars kutatásra?

Nos először is az 2,5 milliárd dollár játékpénz az USA költségvetésében, tekintve, hogy több mint 500 milliárd dollár csak az éves hadi kiadása békeidőben (!!!). A másik dolog, hogy az ha leközlik a hírekben, hogy a szegény éhező gyermekek alapítványának adtak 2,5 milliárd dollárt és ettől jól bekajáltak azt az átlag amerikai választó polgár pont lesz**ja viszont ha fain rakétákat lövöldöznek a világ végére meg tuti képeket mutogatnak a 8:30-as híradóban a marslakók hátsókertjéről akkor annak nagyon örülnek és újraválasztják azt a nagyon kedves elnököt aki mindezt lehetővé tette. (mellékes adat, hogy az amcsik nagy részének szilárd meggyőződése, hogy már jártak idegenek nálunk csak a kormány titkolja)
Harmadrészt azért az űrkutatás mindig is a csúcstechnológiát használta, valamint onnan kerülnek ki olyan most még csúcsmodern dolgok amik később beépülnek a mindennapi életünkbe szóval ez jó befektetés is a amerikának. És nem hiszem hogy bárki inkább a lakhatatlanul meleg (illetve hideg) marson szeretne lakni egy üvegkapszulában... akármi is történik itt a földön... egy hatalmas nukleáris háború után is inkább laknék a földön valamely hegy gyomrában mint a marson... De ez szubjektív... lehet hogy a gonosz mágnás aki megölte ítít az inkább a marsot preferálja...
2011. nov. 30. 15:24 | válasz | #33
A Mars kutatása alapkutatásnak számít, kolonizálásról szó sincs a kutatásokban - sci-fi írókat, és a bulvárt szerintem hanyagoljuk. Sajnos egyáltalán nem költenek sokat a Mars-kutatásra. Amit pénzt költenek, az Amerika köleségvetésébe olyan kicsi összeg, hogy ha ezt az összeget bármilyen más szociális intézmény kapná meg, sajnos semmivel nem lenne beljebb. Az USA nagy ország.
2011. nov. 30. 00:33 | válasz | #32
Talán elég jó lenne az eszmefuttatás . Viszont tekintettel arra , hogy az emberi szükségletek kielégítésére fordatott tápanyagok megtermeléséhez személyenként minimum két hektárra lenne szükség , elég valószínűtlennek tűnik számomra amit elénktártál mint fikció . Talán érkezik egy jobb ötlet is ami elfogadhatóbb számomra .
kvp  
2011. nov. 29. 10:34 | válasz | #31
"miért költenek ennyi pénzt a Mars projektre ???"

Tartalek tervnek. Ha itt a Foldon nagyon elromlik a helyzet, akkor a gazdagabb emberek (is) inkabb valasztjak egy marsi kanyonfalban lakast, mint a halalt. Ezert is nyomnak ennyi penzt a kutatasba, tehat a mostani marsjaro sem az elet nyomait keresi, hanem a foldi eletnek keres lakhato helyet, mivel elobb utobb mar menni szeretnenek az urhajosok is. (csak elobb megvarjak, hogy osszejon-e a vasimr hajtomu tesztje az iss-en) Ha sikerul robottal leszallni ugy, hogy nem egy labdaban pattogtatjak, hanem szepen finoman, akkor van esely ra, hogy ez emberrel is menjen. Ha talalnak az elethez megfelelo talajt, banyaszathoz asvanyi anyagokat es vizet (eddig nagyjabol mind megvan), akkor letrehozhato egy onellato telep, ami a nasa celja. Egy ido utan szeretnenek 'csak oda' meno telepes hajokat inditani, mivel rajottek, hogy ha a Holdon bazist epitettek volna, akkor meg most is ott lennenek es mar megvalosult volna a Mars utazas is. (a szukseges lepcsok: foldkoruli urallomas, holdbazis, mars koruli urallomas, marsi bazis) Az orbiter-ek a marsi urallomashoz gyujtenek tapasztalatot, az uj rover meg a leszallast gyakorolja es mellekesen helyet keres egy jovobeni telepnek.
2011. nov. 29. 08:22 | válasz | #30
Máskülönben arra nem igazán vágyom , hogy pénzhiány miatt sorban fognak lepotyogni a fejünkre az elfeledett/kiselejtezett/kapcsolatot elvesztett műholdak . Mely események megérzésem szerint a közeljövőben egyre gyakoribbak lesznek . Van belőlük elég ...
2011. nov. 29. 08:18 | válasz | #29
Nem ez a legnagyobb . A kérdésemre mégsem adtál egyértelmű választ . Köszönöm hogy reagáltál .
2011. nov. 29. 01:53 | válasz | #28
Tényleg ez a legnagyobb fokú értelmetlen cselekedet a szemedben, amit az emberek elkövetnek? :)
2011. nov. 29. 00:53 | válasz | #27
Egyre jobban átgondolom .... és nem jutok tényszerű egyértelműsíthető következtetésre .... miért költenek ennyi pénzt a Mars projektre ???
DrTre  
2011. nov. 28. 13:27 | válasz | #26
Akkor te is az elsők között leszel, akit legyilkolnak az alienek. :D

Amúgy hajrá NASA! (nem mintha tudnák, hogy mondtam nekik és különben is...)
2011. nov. 28. 11:35 | válasz | #25
Wow akkor már úton van a "pendrive" rajta nevemmel :D (meg még 100.000 másikkal)
kvp  
2011. nov. 28. 08:45 | válasz | #24
"Ezt kétlem, Spirit-en és Opportunity-n is volt akadály/veszély érzékelő rendszer (Hazard Avoidance System vagy mi), ha olyasmi akadt az útjába, amit a szoftver kockázatosnak ítélt, akkor leállt, és bevárta, hogy mit mond a földi személyzet."

Ez csak akkor mukodik, ha bekapcsoljak, tehat parancsot kap a hasznalatara. Viszont ha azt mondjak a robotnak, hogy menjen le egy kraterbe, akkor lemegy. Erre volt pelda az elodjeinel is. A rendszer lenyege, hogy csak egy mozgasi makro gyujtemeny van a roboton, meg az energiallatasi, kommunikacios es hibakezelo rutinok, de minden mast a foldi kozpontbol kuldenek at ra. Ez azt jelenti, hogy hiba eseten semmi mast nem tud tenni, mint varni a foldi parancsokra, de magatol pl. nem megy el egy veszelyes helyzetbol. Mint ahogy az elodei sem alltak maguktol idealis helyzetbe a marsi tel atveszelesehez, hanem ehhez foldi mozgasi parancsokra volt szukseg. Gyakorlatilag nagyon bonyolult, jo konstrukcioju, muszerekkel felszerelt taviranyitos autokrol van szo.
2011. nov. 28. 07:26 | válasz | #23
Mi érdekes benne, űrszondákon is használták.
2011. nov. 28. 07:25 | válasz | #22
Ezt kétlem, Spirit-en és Opportunity-n is volt akadály/veszély érzékelő rendszer (Hazard Avoidance System vagy mi), ha olyasmi akadt az útjába, amit a szoftver kockázatosnak ítélt, akkor leállt, és bevárta, hogy mit mond a földi személyzet.
2011. nov. 27. 21:03 | válasz | #21
Szép nagy a robot, én azt hittem ennél jóval kisebb. Az a nuclear battery meg érdekes:D
Vamp17  
2011. nov. 27. 18:09 | galéria | válasz | #20
"A por ellen vedett es ha marson egyszercsak elkezd esni az eso, akkor nem kell a robot, masnap mennek az urhajosok."

Ez nagyon jo! :D
2011. nov. 27. 14:41 | válasz | #19
Érdekes dokumentumfilm az Atlas 5 rakéta orosz hajtóművéről az RD-180-ról:
itt
2011. nov. 27. 14:32 | válasz | #18
kjúriásziti
NEXUS6  
2011. nov. 27. 06:46 | galéria | válasz | #17
Anno 88-ban az oroszok már küldtek volna egy Phobos szondát, helyesebben kettőt a Marshoz. Akkor az egyik azért bukott meg, mert a ROM-ban tárolt szoftvert nem cserélték. Abban viszont volt egy olyan földi tesztre vonatkozó rész, amikor felfüggesztették a szonda helyzet-stabilizálásra vonatkozó funkcióját. Na most ezt véletlenül aktiválták.

Érdekes, hogy a mostani szondájukkal is valami hasonló probléma van, nem áll olyan helyzetben hogy rendesen elérjék.

Jó pár évtizednyi tapasztalat után tényleg az látszik helyesnek, ha nem bonyolítják feleslegesen a dolgokat. Hány drága projekt fulladt már emiatt kudarcba.
kvp  
2011. nov. 27. 00:52 | válasz | #16
"Önmegsemmisítő van rajta?"

Nincs, direkt irta a cikk is, hogy semmi nincs rajta ami fogyoeszkoz vagy amivel ki lehet kapcsolni, mert azzal csak novelik a meghibasodas eselyet. Anno a sojurner-t is ugy kapcsoltak ki, hogy kikuldtek a leszalloegyseg radiojanak a hatotavolsagabol. Aztan amig be nem lepte a homok, addig minden reggel bekapcsolt es keresni kezdte a jelet... A mostani marsjarok is ilyenek es a curiosity is ilyen, pont ezert birnak annyit.

"egyik kőzetben egy megkövesedett giliszta lenne, azt is észre venné, lefotózná ez a szerkezet?Vagy simán kettévágja lézerrel?"

A lezerrel semmit nem vag, csak gravirozni tud, mert gyenge. Van egy furoja, azzal keszit egy metszetet a kozetrol, majd mikroszkoppal megnezi. A tobbit a foldiek eldontik. Ez nem egy autonom robot, hanem egy taviranyitasu jarmu, ami kepes fix programokat is vegrehajtani. (a lag csokkentesere) Ha valaki belekuldi egy szakadekba, akkor bele is megy, mert nem gondolkozik.

"Amúgy azt tudja valaki, hogy miért olyan kis felbontású a kamerája? /1600x1200/"

Ez ket megapixel, sztereoban. Ennyi adatot is eleg sokaig tart letolteni, arrol nem beszelve, hogy a porallo optikai miatt ugy sem erdemes nagyobb felbontast hasznalni, mert csak a zajt novelik, a minoseg meg romlana.

"Csak egy kérdés ez élőben is így néz ki vagy van valami burka?"

A por ellen vedett es ha marson egyszercsak elkezd esni az eso, akkor nem kell a robot, masnap mennek az urhajosok.
G22  
2011. nov. 27. 00:05 | válasz | #15
Szakértő nem vagyok.
Pl egyik kőzetben egy megkövesedett giliszta lenne, azt is észre venné, lefotózná ez a szerkezet?Vagy simán kettévágja lézerrel?:)
2011. nov. 26. 23:58 | válasz | #14
Kiegészíteném azzal, hogy termoelemek nem úgy merülnek ki mint a rendes elemek. Az energiaellátás vége valahogy úgy nézne ki mint egy egy egyre nagyobb hullámhosszú szinuszgörbe. Ja, a NASA honlapja szerint a MSL előbb elöregszik minthogy kifogy belőle a nafta, elvileg kb. 45 évig bírná a telep az MSL energia-ellátást... (elvileg).
2011. nov. 26. 23:15 | válasz | #13
Először szálljon le, és kezdjen működni.
Aztán kezdjünk arról gondolkodni, hogy meddig megy.

Különben, ez nem napelemmel megy, így kötött az élettartama, addig élhet, amíg elég áramot tud fejleszteni az áramforrásai.
2011. nov. 26. 22:00 | válasz | #12
Csak egy kérdés ez élőben is így néz ki vagy van valami burka? vagy kb. milyen idő lesz Holnap Tom? Napos szél csendes és eső mentes. viharra nem kell számítani és a Dél-Nyugati szél is csekély?
NEXUS6  
2011. nov. 26. 20:05 | galéria | válasz | #11
Önmegsemmisítő van rajta?
Csak a biztonság kedvéért: csak nehogy...

2011. nov. 26. 19:55 | válasz | #10
Szerintem első csapás fegyverek!
Az USA nemzetbiztonságára veszélyt jelentenek azok a terroristák, akiknek körvonalai kivehetőek, az előző expedíciók által készített képeken.
Nem bíznak semmit a véletlenre!
Zoli007   2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 
2011. nov. 26. 19:55 | galéria | válasz | #9
Amúgy azt tudja valaki, hogy miért olyan kis felbontású a kamerája? /1600x1200/
HM  
2011. nov. 26. 19:07 | galéria | válasz | #8
"Milyen fegyverek vannak rajta?"

Lézerágyú,
piszkos bomba
:D
endrev  
2011. nov. 26. 18:53 | válasz | #7
Teddybear, úgy beszélsz mintha a Spirit és az Opportunity nem teljesítette volna túl többszörösen a tervezett élettartamát. :)

Én azt mondom: WOW. 9 hónap múlva talán újra gyönyörködhetünk a még nagyobb felbontású felszíni fotókban. (Amiről előbb még leretusálták a kis zöld emberkéket :D Na jó nem..) :)
2011. nov. 26. 18:47 | válasz | #6
Hát sok sikert neki, remélem én is, hogy a leszállás is olyan jól fog menni, mint most a felszállás.
kvp  
2011. nov. 26. 18:43 | válasz | #5
"Milyen fegyverek vannak rajta?"

Tudtommal osszesen egy furofej es a nasa specialisan osszeallitott tisztaszoba lako bakterium torzsei, meg nemi hasadoanyag.

Az igazi kerdes az, hogy a leszalloegyseg raketadaruja mukodni fog-e?
2011. nov. 26. 18:35 | válasz | #4
Csak remélni tudom, hogy ez a rover legalább a tervezett élettartamát kiszolgálja.
Sok sikert!!

EnxTheOne     A felhasználó átmenetileg ki van tiltva. 
2011. nov. 26. 18:19 | válasz | #3
Milyen fegyverek vannak rajta?

:D
2011. nov. 26. 17:40 | válasz | #2
Csak a leszállás is sikerüljön jól.
Tetsuo  
2011. nov. 26. 17:31 | válasz | #1
Na vegre.