Jelentkezett a Phobos-Grunt
2011. november 24. 19:50, csütörtök
Az Európai Űrügynökségnek (ESA) a napokban sikerült befogni a bajba került orosz Mars-szonda jeleit. Csütörtökön újabb kísérleteket tettek a kapcsolatteremtésre, részleges sikerrel, nem minden utasításra érkezett ugyanis válasz.

Hirdetés

A Phobos-Grunt szonda két héttel ezelőtt hagyta el a Földet, bár a földkörüli pálya elhagyásához szükséges hajtómű begyújtásokat nem sikerült kivitelezni, a mérnökök továbbra is reménykednek a hiba kijavításában és a küldetés folytatásában. Ehhez azonban először kommunikálniuk kell az űreszközzel.

Elsőként az ESA-nak sikerült kapcsolatot teremtenie a Phobos-Grunttal az ausztráliai Perthben elhelyezkedő 15 méteres tányérjával. Szerdára virradóan az űrügynökség módosította a jókora antenna sugarát, illetve csökkentette az átvitel erősségét, hogy megegyezzen a szonda X-sávú jelével. Szerdán a módosításokkal sikerült néhány alapvető telemetrikus adatot kérniük a szondától, majd csütörtökön további öt kísérletet tettek a kapcsolatteremtésre. Ebből az elsővel újabb adatáramlást indítottak be, a következő négy azonban nem járt eredménnyel.

"Az első perthi áthaladás mindkét irányba működött és akkor még a jelerősség is jobb volt, mint az előző éjjel, valószínűleg azért mert jobb volt az irányzékunk" - magyarázta dr. Manfred Warhaut, az ESA darmstadti Európai Űrműveleti Központjának munkatársa a BBC-nek. "Sikerült némi információt nyernünk, amit továbbítottunk az oroszoknak, így van egy kis reménysugár, de mindez rendkívül nagy feladatnak ígérkezik"

A Phobos-Grunt nagyon gyorsan kering, ami alig több mint öt percnyi kommunikációt tesz lehetővé a parancsok feltöltésére és a telemetria fogadására. A helyzetet most a szonda gyártója, az NPO Lavocskin mérnökei elemzik, miközben az ESA is készenlétben áll a további segítség nyújtásra és az orosz mérnökökkel és az űrhivatal munkatársaival való együttműködésre a küldetés problémáinak diagnosztizálásában és a megoldások keresésében.

A szonda ideje egyre fogy a Mars-utazás megkezdéséig, egyesek szerint a bolygók állásának változása már most elérhetetlenné tette a vörös bolygót, a következő kedvező alkalom pedig csak 2013-ban várható. Az orosz fél mindenesetre optimista, ha a Mars ki is esik a szonda hatótávolságából, akkor is találnának egy új célpontot, nagy valószínűséggel egy földközeli aszteroidát, nyilatkozott a küldetés egyik tudósa, Alekszander Zaharov. "Bármi történjen is, fontos, hogy legalább megpróbáljuk megérteni a történteket, elkerülendő a jövőre nézve az ilyen hibák kialakulását" - összegzett dr. Warhaut. "Ezért dolgozunk jelenleg"
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2011. nov. 26. 15:55 | válasz | #21
Bocsánat, ő a Marson van, de nem egy műhold veszett oda itt a Föld légterében sem.
2011. nov. 26. 15:54 | válasz | #20
De azért vicces, nem?
A saját tecnológiánkkal sem tudunk kapcsolatot teremteni ami a Föld körül kering.

Hogy lenne esély, más idegen eszközöket felfedezni, vagy netán kommunikálni velük?
2011. nov. 26. 12:03 | válasz | #19
"A Marsról lecsúszott szonda esetleges céljául valamelyik elérhető kisbolygó mellett még a Holdat emlegették más fórumokon. Jóllehet, a Hold esetében várható tudományos haszon elmarad az impozáns, Phobosz mintavisszahozó küldetéstől, de legalább kipróbálható lesz a többi komponensének működése.

1: Nem gondolnám hogy a holdra mennek mintát gyűjteni mint alternatív küldetés. Ha jól tudom a phobos nagyon kicsi. Még csak normális orbitális pályát sem lehet körülötte kialakítani mert nagyon kicsi a tömege. Ha a szondát ezekhez a viszonyokhoz tervezték tuti hogy a holdról nem fog felszállni.
2: Nem hinném hogy az iss en nem tudnak összerakni egy megfelelő sávon működő adót ha nagyon akarnak. A probléma inkább az hogy az iss 350km magasan kering míg a szonda gondolom valamivel több mint 100km en miközben a szonda a földről várja az utasításokat ergo az antenna a földre néz nem pedig az iss re vagyis a szonda az ISS-t nem látja.
2011. nov. 25. 23:34 | válasz | #18
"Az űreszközöket úgy indítják, hogy a Föld keringésével megegyezzen az irány, így a Föld kilövőhelyi forgási sebességét meg lehet spórolni a gyorsításnál."

Én vagyok a hülye, ez így a logikus tényleg. :)
2011. nov. 25. 21:00 | galéria | válasz | #17
Nem érné meg, a wikipedia szerint az egész projekt kb. 170 millió $-ba került, ami elképesztően alacsony összeg egy ilyen ambiciózus küldetéshez képest (a NASA nem hozta volna ki 2 milliárdnál kevesebből). Másrészt egy emberes küldetést kb. 2 évig terveznek, addigra már rég nem lesz sehol a szonda.
Thrawn  
2011. nov. 25. 19:55 | válasz | #16
Az űreszközöket úgy indítják, hogy a Föld keringésével megegyezzen az irány, így a Föld kilövőhelyi forgási sebességét meg lehet spórolni a gyorsításnál. Ezért praktikus indítóhely Kouru, majdnem az egyenlítőn van, így szinte a maximális forgási sebesség megspórolható, nő a hasznos teher. Persze vannak olyan műholdak, ami kifejezetten igénylik az ettől eltérő pályát - pl. poláris pályán keringenek - de azokat is "előre" indítják, majd onnan módosítanak pályát, nem pedig visszafelé.
2011. nov. 25. 18:48 | válasz | #15
Értem és köszi :)
kamov  
2011. nov. 25. 18:35 | galéria | válasz | #14
Hiába hasonló a pályájuk hajlásszöge (tehát a keringési irány is) az egyenlítőhöz képest, ez nem elég. A pályasíkok el vannak fordulva egymáshoz képest a föld forgástengelye körül.

Ahol a két sík metszővonala metszi a pályát, ott lehet észlelési ablak.
A síkok metszeténél a két eszköz keresztező irányba mozog nagy relatív sebességgel. Mint amikor két szinuszgörbe nem esik egybe.

Erre jön még rá, hogy az eltérő pályamagasságok miatt A PG és az ISS keringési ideje eltérő, így ritkán esik mindkettő pont az észlelési ablakba.

2011. nov. 25. 18:06 | válasz | #13
1. Ezt nem tudtam. :)

2. AZ ISS keringési iránya ellentétes a szondával? Mert ha megyegyező, akkor nyúlnia kéne az ablaknak, ha ellentétes, akkor csökken, ha jól gondolom.
kamov  
2011. nov. 25. 17:46 | galéria | válasz | #12
1. Az ISS-en nincs a szükséges X hullámsávban (8-12GHz) működő adó.

2. Az ISS keringése miatt az észlelési ablak rövidebb.
2011. nov. 25. 17:13 | válasz | #11
Valaki aki képben van, nem tudja véletlenül, hogy az ISS rádióit miért nme lehet felhasználni ilyen célra? Gondolom fizikailag képes lenne rá, és nme csak 5 perces ablakban tudna kommunikálni vele. Nem hinném, hogy ez a tudósoknak nem jutott volna eszébe, de kíváncsi lennék, miért nem lehet?
Thrawn  
2011. nov. 25. 15:48 | válasz | #10
Először a részegységeket tesztelik, azután összeszerelik és következik az egész tesztelése, még itt lent. A súlytalanságon kívül minden rendelkezésre áll. A NASA-nak, ESA-nak, de gondolom az oroszoknak is van hatalmas vákuumkamrája, ahol hőmérséklet, sugárzás tetszőlegesen állítható, valamint a kilövés közbeni rázkódás is tesztelhető.
xyl  
2011. nov. 25. 15:21 | válasz | #9
Egyrészt: Az űrkutatás - és különösképpen az űrszondák - esetén a prototípusnak kell működnie. Részegységeket persze lehet, és kell is tesztelni, de az egészet egyben csak ott fent lehet.

Másrészt: Ha elegendő üzemanyaga van, akkor esetleg fel lehetne küldeni magasabb pályára, várni a következő optimális időpontig, addig kielemezni alaposan a dolgokat, és akkor továbbküldeni. Persze, ehhez folyamatosan működnie kéne kb két évig...
2011. nov. 25. 14:13 | válasz | #8
A marslakók akadályozták meg a küldetés sikerét
NEXUS6  
2011. nov. 25. 11:41 | galéria | válasz | #7
Azért dúrva, hogy átlagban az indított szondáknak/küldetéseknek kevesebb mint 50%-a volt sikeres, adott bármilyen eredményt. Miközben a legtöbb szondát a Marshoz indították.
2011. nov. 25. 00:42 | válasz | #6
Ha nagyon gyorsan kering az valószínűleg alacsony földkörüli pályát jelent, mert ez úgy megy hogy a pályamagasság fordítottan arányos a sebességhez (minél alacsonyabb a pálya annál nagyobb a sebesség), ez pedig simán elérhető. De nem éri meg. Úgyhogy nem fognak felküldeni semmit. Vagy sikerül elküldeni a marsra, vagy valami másfelé, vagy szépen belép a légkörbe és elég.
2011. nov. 24. 22:52 | válasz | #5
Olyan gyorsan kering, mint minden más keringene hasonló pályán. Nagy valószínűség szerint egy Szojuzzal is megvalósítható lenne ugyanez, ismereteim szerint a felszállást követően átmenetileg, néhány keringés erejéig szoktak hasonlóan alacsony pályán repülni vele.

A Cef által felvázolt problémákon túl, a szonda és a rakéta alkotta űrszerelvény tervezésekor egészen biztosan nem számoltak az űrbeli szervizeléssel. Másrészt, nézd meg Farkas Berci űrkabinját, valahol ki van állítva, korábban a Közlekedési Múzeumban volt, most talán a Csodák Palotájában van, szóval nézd meg mekkora, és fogalmat alkothatsz róla, mennyi szerszám és pótalkatrész férne be.

A Marsról lecsúszott szonda esetleges céljául valamelyik elérhető kisbolygó mellett még a Holdat emlegették más fórumokon. Jóllehet, a Hold esetében várható tudományos haszon elmarad az impozáns, Phobosz mintavisszahozó küldetéstől, de legalább kipróbálható lesz a többi komponensének működése, ha már tanulópénzt kell fizetni, legalább szélesebb körű tapasztalatokat kapnak, még így is jobban járhatnak, mint a NASA járt az Mars Polar Lander - Mars Climate Orbiter párossal, amiből ugye csak annyit sikerült megtanulni, ha valami nincs kész, nem kéne elindítani, illetve elgondolkodhattak a mennyi?/harminc/mi harminc?/mi mennyi? dialógus tudományos-műszaki vonatkozásain.
Cef  
2011. nov. 24. 22:03 | válasz | #4
Azért ennél bonyolultabb a dolog. Nem vagyok nagy űrhajózás-szakértő, de egy űrhajó fellövése elég költséges mulatság és nem 5 perc. Nem tudom mennyi idő sebtében összehozni egy indítást és kidolgozni a küldetés paramétereit, de valószínűleg több hónap. Ráadásul elég gyorsan kering a Föld körül a szonda, gondolom azért, hogy minél nagyobb relatív sebességet érjen el. Nem vagyok benne biztos, hogy egy soyuz-zal el lehetne érni a szonda sebességét kellő időn belül, vagy úgy egyáltalán. Másrészt egyetlen űrhajós sincs kiképezve a szonda szervizelésére. A kiképzési idő hónapokba is telhetne. No meg ott van a sluszzpoén, hogy mire útnak indítanák a hajót a szonda már rég elégett a légkörben.

Összefoglalva: lehetetlen időben odamenni, de ha lehetne, akkor is olcsóbb lenne, ha hagynák odaveszni
2011. nov. 24. 21:58 | galéria | válasz | #3
kösz az ápdétet. REmélem azért csak sikerül nekik elindulni.
plu604  
2011. nov. 24. 21:54 | válasz | #2
A NASA-nál Quake-eznek?
Phobos
Grunt
2011. nov. 24. 21:40 | válasz | #1
Amúgynem érné meg odamenni egy űrhajóval és megnézni, hogy mi a kínja?
Gondolom olcsóbb lenne mint hogy hagynák odaveszni.