A kormány javaslata szerint az nem életszerű, ha az eladási attitűd alapján sorolja a hatóság üzletszerűnek az ingóságok eladását: sokkal jobb ezt értékhez kötni.

Hirdetés

Az adótörvényhez a kormány által benyújtott egyik módosító javaslat indoklása szerint életszerűvé kívánja tenni azt a jelenleg bizonytalan adózási helyzetet, ami többek között az internetes piactereken tapasztalható. A Vatera.hu oldalhoz hasonló portálokon termékeket értékesítő magánszemélyeknek nem kell adót fizetniük, ha az eladásaikat nem üzletszerűen végzik, hanem eseti jelleggel adnak el megunt dolgaikat. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy minden termékről állítható, hogy ilyen, s egyáltalán nem fizetnek adót - holott valójában üzletszerűen kereskednek. Márpedig ezen ügyletek után jövedelemadót és járulékot is kell fizetni - áfabeli besorolása a bevétel függvénye.

Eddig az ellenőrzések során azt kellett mérlegelnie a hatóságnak, mi számít üzletszerűnek, hány darab vagy mennyi időn keresztül, milyen intenzitással folytatott kereskedés minősül már ilyennek. Ha megörökölt bútorokat, feleslegessé vált babagondozási eszközöket akar valaki eladni, életszerű, ha ezt több darabban teszi, vagy eltart egy ideig. Az új verzió szerint viszont nem ezek a kritériumok lesznek mérvadók 2012-től. A javaslat szerint 600 ezer forint alatt nem üzletszerű, ha egy magánszemély elad ezt-azt, e limit fölött viszont már meg kell fizetni a jövedelemadót. A 600 ezer forint az értékesítések összértéke, vagyis ha ezt az értéket átlépi az eladó, az e fölötti rész válik szja-kötelessé. Természetesen a szabályozás nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra, ők értelemszerűen csak üzleti céllal értékesíthetnek bármit is.

A netes piactéren kereskedők korábban már összetűzésbe kerülhettek az adóhatósággal. A vita lényegében arról folyt, hogy az adóhatóság üzletszerűnek ítélte meg az eladásokat, míg az érintettek álláspontja szerint azok egyedi ügyletek, vagyis úgynevezett ingó vagyontárgy értékesítéséről van szó. A hatóság az áfa, míg mi az szja szerint nézzük az ügyleteket - mondta ez év elején a Napi Gazdaságnak Angyal József adószakértő, aki több hasonló eljárásban is képviselte az ügyfeleket.

Ennek eredményeképpen a hatóság jóval magasabb adóhiányt és bírságtételt állapított meg, mint amennyi az érintettek szerint jogos volna. Ha ugyanis az ügyletek ingó vagyontárgyak értékesítésének felelnek meg, adót csak az eladási érték 25 százaléka után kell fizetni a jelenlegi szabályok szerint. (A szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy a terméket valamikor megvásárolta a tulajdonos, ami ma már számlával nem igazolható költség, s az ügylet során egyéb kiadások is felmerülhettek. Így reális, hogy az eladási árnak csak egy része minősül jövedelemnek.) Azok esetében, ahol a hatóság úgy látta, hogy üzletszerű értékesítésről van szó - ami már önálló tevékenységnek minősül - az eladási ár 90 százalékát kell alapul venni jövedelemként.

Ebben a kérdésben jelent majd segítséget a 600 ezres limit megállapítása, hiszen ez alatt fel sem merül, hogy üzletszerű tevékenységről volna szó.