 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Így is fogalmazhatunk, de a probléma nem ilyen egyszerű. Ezzel a képlettel, és a neutrínók segítségével ki lehet számítani az abszolút tér értékeit, és értelmet nyer a Lorentz-transzformáció is két inerciarendszeren belül. Bár hogy ezt bizonyítsák, még jó pár év hátravan...
|
A probléma megoldódott. Még sem gyorsabb a fénynél, csak a tudósok benézték kicsit a számításokat. Elfelejtettek kalkulálni a GPS műhold és a Föld közötti mozgás eltérésből fakadó különbséggel (már ha jól értettem).
... mert persze minden relaítv. ;)
Amúgy meg nem tök mindegy? 2012-ben úgy is mindmeghalunk! :P :D
|
Te megnyomod a rúd végén elhelyezkedő molekulákat, azok menyomák a mellettük állót, azok a mellettük állót, azok meg a tüttürüttü...
Tehát a 10 cm-es rúgon is lasabban fog az információ végighaladni akártkit bökdösöl vele, mint a fénysebesség, csak ezt a hétköznapi rúdhasználatnál - pl. egy hamis kutya, debil szpmszéd vagy anyós szájonvágása a lapátnyéllel - nem érzékeljük, és a hatása elhanyagolható.
Ha belegondolsz, hogy a Föld-Nap közti rudat meglóbálod, akkor a Nap felőli vége az első miliszekundumban átlépné a fénysebességet, ami akkora centrifugális erőt adna, hogy elszállna a bot, majd átszelvén az űrt szétcsapna egy bolygót, amin értelmes lények élnek, kiirtván őket a rákba azonnalilag...
|
Köszönöm az infót. Egy elméleti kérdés. Tételezzük fel, hogy a rúd átmérője így tömege is nagyon kicsi. Mozdítok rajta egy nagyon nagyon kevest, ehhez mondjuk 1 sec szükséges. Ha a rúd egyik vége itt van a Földön, a másik mondjuk a napnál, akkor fenn áll e a következő helyzet ? A jel átvitel valóban 1 s-ig tart, de a távolság nagysága miatt azt érzékeljük, hogy hamarabb vittük a jelet mintha pl. fénnyel csináltuk volna?
Köszi.
|
"De véleményem szerint t=s/v -nél a t azért nulla mert a rúd 2 végpontja egyszerre mozog. "
A v=s/t képletből következik a t=s/v.
Az elmozdulás ideje akkor és csak akkor lehet nulla, ha a sebesség (v) végtelen - ami képtelenség.
Másrészt: ahhoz hogy sebessége legyen a rúdat fel kell gyorsítani. A gyorsulás ugyancsak függ az időtől, ugyanis:
a=v/t
ebből következik:
t=v/a
a gyorsulás ideje ugyancsak akkor lehet 0, ha a gyorsulás végtelen.
Kis érdekesség:
Néhány érdekes számszerű adat, teljesen rugalmas golyók ütközése esetére. Két, kb. biliárdgolyó méretű acélgolyó 1 m/s sebességgel egymásnak ütközve 15000N erővel nyomódik egymáshoz. Annak a körnek a sugara pedig, amely mentén a golyók érintkeznek az ütközés során az 1,2 mm. Az ütközés időtartama pedig 1/5000 másodperc. Ha viszont bolygó nagyságú gömbök ütköznek (a sugár kb. 10000km) 1 cm/s sebességgel, akkor az ütközés ideje 40 óra! Az érintkezés körének sugara 12,5 km, az őket összenyomó erő pedig elképzelhetetlenül nagy!
Forrás  |
Abszolút igazad van a képletekkel. De véleményem szerint t=s/v -nél a t azért nulla mert a rúd 2 végpontja egyszerre mozog. A rudat nagyon pici sebességgel is elég mozgatni. Nem a rúd sebessége a lényeg(mert éppen csak elmozdítjuk) hanem az, hogy a 2 vége ugyanabban az időben azonos fázisban van. Szerintem.
|
Az impulzusmegmaradás törvénye szerint
m1*v1=m2*v2
ahol
m1: a kéz tömege
v1: a kéz sebessége
m2: a rúd tömege
v2: a rúd sebessége
És mivel v=s/t, ebből következőleg: t=s/v, így t==0, ha v=végtelen. Erre a rudat nyomó kéz képtelen.
|
Biztos vagy te abban, hogy ha megnyomsz egy fémrudat, akkor annak a másik vége 0 idő alatt mozdul el?
|
Ok, akkor egy másik példa. Ülök egy irodában és a feladatom, hogy a tőlem 350m-re lévő gyáregységbe kell adatokat továbbítanom, pl. 1-5ig számot ami bármit jelenthet. Oda ordíthatok(ekkor 1s a jel átviteli sebessége), oda szólhatok telefonon( ekkor nagyon kicsi már) vagy az megnyomhatom az irodát összektötő 5 db. 350m hosszú rúd egyikét amit a másik oldalon észlelnek. Elméletileg ( kihagyva, hogy nyomódik a bőröm, stb) egy külső vizsgáló nem azt látja, hogy az általam adott küldött utasítás gyakorlatilag 0 idő alatt jut el a gyárba? Túlragozva: van egy ilyen Föld-Nap tengely ha a földön nyomogatom , pl. Morse-zom, akkor a napnál azonnal észlelik a változást ellenben pl. a fény 8 percig menne oda. Gyakorlatban: egy vezérműtengelyen lévő bütyök a szelepet idő veszteség nélkül vezérli, azaz a bütyök "utasítása" azonnal megjelenik a szelep vezérlésében. Nem ?
|
Az nem információátvitel a két kapcsoló közt, hanem két dolgot egyszerre csináltál.
Vagyis nem megy info az egyik kapcsolóból a másikba, hanem a kezeden keresztül mindkettőbe.
|
"Még egy cikk inne n az sg.hu-ról:"
Előre leszögezem, hogy nem vagyok fizikus, csupán sokat olvasok ebben a témában. A lényeg itt annyi, hogy attól, hogy elindították a jelet, az nem "egyszerre" érkezik meg, hanem képzelj el egy hullámot, aminek a teteje nagyon meg van nyúlva előre, és emiatt, a húllám teteje előbb odaér mint maga a hullám, de ez valójában nem fénysebességnél gyorsabb haladás. Mivel semmilyen információ/anyag nem érkezett a hullám csúcsával. (Próbáltam konyhanyelven megfogalmazni.)
|
Azt tanultuk suliban, hogy anyagi test nem mehet gyorsabban a fénynél. MOst azt olvasom, hogy információ sem. Egy rövid kérdés : ha én egyszerre lenyomok két kapcsolót, akkor egy kivülálló gép szerint 0 idő alatt átvittem a jelet, nem ?
Még egy cikk inne n az sg.hu-ról:
http://www.sg.hu/cikkek/24226/egyszeru_felszerelessel_leptek_at_a_fenysebesseget
|
A kérdés: miként lehet egy háromdimenziós teret meghajlítani? A válasz: Három térdimenzióban sehogy. Eddig volt egy nagy hiba az elméletemben, mégpedig, mindent a fényhez viszonyítunk, és mindent a háromdimenziós térben mérünk. Így nem volt mit kiszámolnom, hiszen egy rossz viszonyítási alapra építkezve csak hibás értékeket kaphatok. Véleményem szerint a problémának egy megoldása van: Ha a háromdimenziós teret belehelyezzük egy másik térbe. Nevezzük, mondjuk Hipertérnek. Ez az abszolút tér, abszolút értékekkel, amivel már lehet modellezni a térgörbület létét. (a szokványos modell, a gumiasztalon guruló billiárdgolyó nem megfelelő)
A tér belesimul a Hipertérbe, azzal teljesen azonos irányokat, méreteket, véve fel, ezáltal közvetlenül nincs semmilyen észlelhető különbség egészen addig, amíg az anyagot bele nem helyezzük. Az anyag gravitációja hullámokat indukál a térben, ezek fénysebességgel terjedve meghajlítják azt, miközben a Hipertér érintetlen marad. A fény és az idő a térben marad, ezáltal minimális különbséget hoz létre a tér és a Hipertér között. Mi maradunk a normál térben, méréseink mindig ahhoz viszonyulnak, ezért nem is érzékeljük a kettő közötti eltérést, ami amúgy is oly csekély, hogy szinte mérni sem tudjuk.
Úgy tűnik azonban, hogy a neutrínók nem a térben, hanem a Hipertérben mozognak természetesen az abszolút fénysebességgel, ami nem más, mint a 299 792 458 m/s. mivel ők nem azt az utat követik, amit a fény a gravitáció által torzított térben megtesz, így a távolságot valamivel gyorsabban szelik át, ezért érkeznek meg a fénynél előbb. Tehát mégsem sérült a relativitás.
Összegezve: minél erősebb a G-érték, annál gyorsabban szelik át a neutrínók, hisz valójában annál rövidebb utat kell megtenniük.
Bizonyíték: az 1987b-jelű szupernova robbanásnál mért adatok szerint nem volt mérhető különbség az érkező neutrínók és a fény érkezési ideje közt. Miért? Mert az utat a csillagközi térben megtéve nem voltak kitéve jelentős gravitációs tértorzításnak. Ellenben a föld felszínén végrehajtott kísérlet során végig ki voltak téve ennek a hatásnak. Ezt a különbséget viszont már mérni is tudjuk;
V{
: tdiff=(t/s2)*g2*t
Ahol is t a távolság a két térbeli pont között, g2 a térrészben ható gravitációs érték négyzete, s négyzet pedig a fény által megtett úthoz szükséges idő négyzete. A képletet a kísérletben használt adatokkal behelyettesítve a következőt kapjuk:
T=734000 m
S2=0.000005994
G2=96.2361
Tehát TDiff=423.399 méter. Ez azt jelenti, hogy a távolság növekszik 0,0577%-al.
A kutatók által elvégzett kísérletben a neutrínók „állítólag” 0.06923037%-al mentek gyorsabban, mint a fény… Érdekes… Azt hiszem, ez így már jócskán a mérési hibahatár közé teszi a mért értékeket.
|
Elnézést,de már létezik fénylapú élet is,hiszen vannak akik fénnyel táplálkoznak :)
|
"Nem mellékesen, mér a relativitás elméletét is megdöntötték!! "
Arra azért kíváncsi lennék, hogy mi a búbánat köze van a relativitáselméletnek a kénbaktériumokhoz? Tudtommal einstein egyetlen szóval sem beszélt a kénbaktériumokról, és a relativitás elméletben sem esik szó róluk. Amennyiben meg a relativitás elmélet megdőlése és a kénbaktériumok között nem volt összefüggés (nem is nagyon lehet), akkor írd már le, hogy mikor döntögették azt a szerencsétlen elméletet, mert én még nem hallottam róla, egy kis forrással, hogy had okosodjak.
|
A fizikás részhez nem szóltam hozzá, mert nem a szakterületem, de előkerült a biológia...
hammerjoe, röviden és tömören: baromságot beszélsz.
1. észrevétel: kénbaktérium != nem szén alapú élet
2. észrevétel: agy != fehérje
3. észrevétel: chaperonok segítségével a fehérjéket meg lehet óvni a 'kicsapódástól' (bár inkább a denaturálódás kifejezést használjuk), ezért nem lesz a 42 fokos lázzal bíró emberből sülthús.
Ráadás:
neutrínó != atom
Azt pedig űruld már el, hogy a 7-es számrendszerben számolás miért is lenne pontosabb a 10-esnél? Persze a pontosságot is definiáld nekem, ha lehet. Köszönöm.
|
Azon azért el lehet gondolkozni, hogy az eddigi tudással azt mondták: a fénysebességnél nincs gyorsabb, mert 0 a tömege,...stb!! Ha mérési hiba is történt, akkor is fantasztikus, hogy egy tömeggel rendelkező atom is képes, közel erre a sebességre. Nem mellékesen, mér a relativitás elméletét is megdöntötték!! Van kén alapú életforma (eddig úgy gondolták, hogy csak szén alapú létezhet, és hoppácska egyszer csak találnak egy baktériumot -itt a földön-, ami ezt cáfolja), halak élnek közel 70C-os vulkáni tóban(pedig a fehérje(lsd. agy) elméletileg 42C-on kicsapódik, és el kellene pusztulniuk, de ők tesznek erre), és még sorolhatnám. Kis óvodások vagyunk mi még ehhez, hiszen még a saját testünket sem ismerjük, hogy mire képes, mit miért csinál(rák, és hasonló betegségek). És azt is tudjuk, hogy a számításaink sem a legpontosabbak(itt a 10-es számrendszerre gondolok, ha átállnánk a 7-re sokkal pontosabb lenne). Rengeteget kell még tanulni, és nem csak azért, hogy mi megértsük, hanem azért is, hogy az utódainknak könnyebb legyen, ne onnan induljanak, ahonnan mi!! |
A Mars jóval előbb lett sivár és ritka légkörű, mint az emberiség megjelent a Földön.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Ezzel is elorehaladhatunk az emberiseg kis toredekenek a megmenteseben. A toredezett tudasunkkal is mar sejthetjuk, hogy egesszen a szomszedsagunkban is vannak utalo jelek, mint pl. a Marson is, hogy ottan is volt a foldhoz hasonlo tevekenyseg. Ne eleg az is ha a sajat foldi egitestunkon az egyiptomi vagy indiai kepirasos rejtejekre gondolunk.
|
És erre hogyan jöttek rá, hogy létezik ilyen? Lemérték fénytraffipaxszal? 
|
Kíváncsian várom hogy mi lesz a vége ennek az egésznek. Biztos hogy rengeteg időbe fog telni mire bebizonyítják hogy most lehetséges-e vagy sem. Én bízom benne hogy jól mértek és igaz, mert akkor tényleg rengeteg minden fog megváltozni majd, persze nem manapság de majd 30-40 év múlva, mert ezt valamilyen téren képesek lesznek hasznosítani!
|
Én ugyanerre a következtetésre jutottam, és pont egy monitor pixeleiként szemléltettem a részecskéket, ahol a részecskék mozgása csak a szomszédos pixelek közötti állapotváltás.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Falnak mentem vagy csak én érzem úgy a valóság érzékelését addig látjuk hogy a fény nem megy át falon?
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
|
Azé milyen az hogy millió fényévekre levő bolyókról jönnek hírek, meg mindenféle fénysebességet meghaladó részecskéről de a sötét anyag még mindig sehol pedig kell a képletekhez. Felejthető hogy ez a tudomány az ami egy műhold viselkedését nem tudja modellezni...
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
|
Ekkora hülyeséget rég olvastam..kösz hogy reggel így megröhögtettél...
Te, tényleg komolyan gondolod amit írtál??? Csak hogy értsd..semmilyen felszíni dolog nem volt..és nem a földben haladt a neutrino sugár....anyám :):)
A föld alatt egy zárt rendszerben, és teljesen egyenesen....te komolyan gondoltad, hogy a felszínen a levegőbe,két épület közt (WTF????) vagy a földbe küldték a neutrino sugarat???? hát ez marha jó.....bocs de megint röhögnöm kell, rendesen.sorry.... :):)
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
|
Azt honnan veszed, hogy mit nem vettek figyelembe?
http://www.sunnyglobe.com/
|
Igy elsore ugy nez ki, hogy a ket pont felszini tavolsagat mertek, mig a jel legvonalban a felszinen at haladt. Mar ilyen kis tavolsagoknal is szamolni kellett volna a Fold sugaraval es a ket labor tengerszint feletti magassagaval is. Tovabba nem vettek figyelembe a Fold nem homogen tomegeloszlasa miatti gravitacios tertorzulasokat sem.
|
"Pedig a fénynél gyorsabb részecske felfedezése beláthatatlan újdonságok felfedezésének első lépcsője lenne."
Azért ami a szubatomi részecskékre igaz, nem feltétlenül fog változást okozni emberi léptékben. Viszont ha dől az elmélet az érdekes lesz, a világegyetemünkről alkotott kép változni fog az biztos.
"Annyi mindent hittünk már szilárd tudásnak, amiről később bebizonyosodott, hogy tévedés."
500 éve azt hitték az emberek, hogy a föld lapos, most lehet valami új dolog fog kiderülni.
"Hamarosan új energiaforrást fedezünk fel"
Ebbe ne éld bele magad, nemigen lesz végtelen energia:P Hacsak nem kötsz egy macska hátára egy vajas kenyeret azt meg egy generátorra (egyébként a kenyér nem mindig a vajas oldalával esik le, sőt teljesen véletlenszerű hogy melyik oldalára esik:))
"Ezzel most vagy azt bizonyítottak"
Még nem bizonyították.
"Egyébként a relativitás-elmélet nem zárja ki a fénysebességnél gyorsabb részecskék létét"
Ez más tészta, mivel az elméleti! fénysebességnél gyorsabb részecskék, sehogy sem lassulhatnak le fénysebesség alá (végtelen mennyiségü energia kellene a lelassításukhoz), valamint a fénysebességnél gyorsabb részecskék fénysebesség fölé, viszont itt most arról van szó, hogy egy alapvetően tömeggel rendelkező részecske (ami ugye elvileg nem mozoghatna fénysebességnél gyorsabban) gyorsabban mozgott mint a fénysebesség. (Ha nem mérési hiba!)
"az evolucio elmeletet mikor cafoljak, itt lenne mar az ideje"
Minek? Olyan ez mintha azt mondám, hogy nem volt ükanyád. Mindketten tudjuk, hogy kellett, hogy legyen, de se te sem én nem láttad.
"tévedsz, az az égő, hogy az ún. civilizált világ az űr meghódításábal látja az emberiség nagy reményét"
Ez tény, és nem égő, hogy az emberiség fennmaradásához szükséges a világűr meghodítása, a nap előbb utóbb kimúlik, de valószínűleg 1 milliárd éven belül a föld lakhatatlanná válik, ha pedig most azt mondod, hogy az hol van még, akkor az pont a te szűklátókörűséged, és önzőséged, hogy nem a jövőre gondolsz, hanem a jelenre:P Igaz azonban, hogy előbb nem ártana legalább kihúzni az emberiségnek a következő ezer évet, vagy akár 100 évet. Sajnos az emberek nagyrésze nem távlatokban gondolkodik, csak a saját kis elcseszett életével törődik.
"Lehet hülyeség, de ha a neutrínó csomag észleléséhez szükséges berendezés"
Azért teszik a föld alá, mert az űrben rengeteg neutrinó van és mérhetetlenek lennének. A föld pedig "megszűri" őket.
|
"Mert valójában nincs haladás, hanem a tér egyik pontján megjelenő részecske úgy módosítja a teret, hogy mellette egy másik másik pontban megjelenjen a saját ikerpárja, majd megszűnik."
Wait... What?!?
"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!" Duty Calls
|
Ez nagyon jó elmélet..... nyilván lenne magas tudásu fizikusok, akik csomó ellenérvet hoznának...
Pl: Ha az atom összehúzza a teret (rést)akkor lehet megváltozna az elektronok pályája
vagy: ha az út rövidül meg, akkor a megtételéhez is kevesebb idő kell..nem arányosan csökken mindkettő?
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
|
Borul a bili. Hoppácska. Elméletek és teóriák garmadája mehet a kukába. Ezek tömeggel rendelkező részecskék amik csak gyorsabban mennek mint a fény (persze ha igaz). Miközben ugye ehhez végtelen energia m eg még annál is több kellene Einstein szerint. Svácj meg Olasz között van valami extra energia forrás? :D Ááááá na ha ez így van hamarosan hatalmas változások lesznek a Fizika világában.
honlapom szamitastechnika-eger.hu
|
Ez most jó volt :)
Ha nem csak néha látnánk érdekességeket és még azt is tudnánk miért vannak, akkor az már nem csak statisztika lenne :)
|
a ter egy szamitogep, apro kis magokbol all, amelyek fizikai tulajdonsagot atadjak szomszedaiknak , nincs itt semmifel einsteini tergorbulet
persze szerencsetlen azt se tudta miaz a computer, csoda ha vakvaganyra futott, Heisenberg meg a masik csodapocs
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
Ha ennyire biztos a dolgában, tuti hogy a jövőből jött...
(Ha komoly a kérdésed: kell neki a reklám)
Wiki mint hivatalos forrás? Hisz én is szerkesztem...
|
Mi a véleményetek erről egy magyar rapper szájából?
|
Nem szoktam kommentelni nagyon, de szeretem olvasni őket viszont most ezt ki kell irnom ide:
Facebook Fankadeli a hungarista rapper? ... irta ki:
Einstein persze, hogy tévedett. Sőt Hawking is téved, napjainkban is. Ki vagyok én ahhoz, hogy ilyet mondjak? Ugyan! Csak látni kell egy kicsit a világot! Bár az orvostudománynak nevezett furcsaságnál nagyobbat soha nem tévedett az emberiség, az elmúlt 70.000 évben. Egyre modernebb eszközök mellett, egyre több ember hal meg kínzó fájdalmak közepette, fiatalon, "egészségesen". Klasszikustól idézek: "fogtok ti még csodálkozni"
|
Először is szerintem nem tudjuk, hogy mi is a tér valójában. A tér tele van ugye virtuális részecskékkel, amelyeknek az energiája hosszabb idő átlagát nézve nulla. Vagy is ma így gondoljuk.
A részecskék sem valami legyártott kis golyók, hanem gyakorlatilag a tér olyan pontjai, ahol a virtuális részecskék nem adják vissza az esetleg nyert energiájukat, hanem hosszabb időn keresztül is megtartják. Ha a tér alapállapota az, hogy az energia átlagolódik, akkor viszont részecskének nevezzük a tér olyan fázishibáját, ahol valami miatt az átlagolódás milliárd virtuális/valós átalakulás után sem történik meg.
Na most a sebesség valami módon összefügghet azzal, hogy a virtuális részecskék milyen gyorsan tudnak bomlani átalakulni. Mert valójában nincs haladás, hanem a tér egyik pontján megjelenő részecske úgy módosítja a teret, hogy mellette egy másik másik pontban megjelenjen a saját ikerpárja, majd megszűnik. Ennek a folyamatnak van egy maximális sebessége, mint pl az LCD monitoroknál a pixelek kigyújtási ideje, Ha a képernyőn levő mozgás viszonylag lassú, akkor folyamatosnak látjuk a pixel vándorlását a képernyőn. Ha egy sebességet elér, akkor elmosódottnak látjuk, sőt azt, hogy a piyrl elkezd ugrálni, mert a köztes fázisokat nem tudja a rendszer kigyújtani.
Ez az analógia, ha valamennyire igaz, akkor egy csomó dolgot magyaráz. Pl valójában minden mozgás "alagút effektust" jelent. A részecske nem folyamatosan, hanem ugrás szerűen jut át egyik kvantumállapotpól egy másikba, egyik helyről egy másikba. Csak éppen statisztikailag a legtöbb ilyen kvantumugrás a szomszédos kvantumállapotok között zajlik le, de néha nem és ekkor azt hisszük új jelenséget látunk, az un alagút effektust.
Na elég standard voltam?
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Igen, valahogy úgy. Ezt elég nehéz elképzelni, de a lényeg, hogy az atomokkal telített térrész kisebb, mint az ugyanolyan méretű üres tér. Persze ez az eltérés nem mérhető, nemcsak azért, mert olyan kicsi a hatás, de azért is, mert mindent a fényhez viszonyítunk, (mértékegység, sebesség) viszont a téridő a fényt is becsapja. A fényt mindössze a téridő indikátorának tekinthetjük, mert a téridő hullámain utazik. Viszonyítási alapnak nem jó. Úgy látszik, a neutrínók igen...
|
Nem gyorsítottak, csak létrehoztak egy nemtriónyalábot. Idézet a cikkből: "energiájú protonnyalábot lőnek rá egy vastag céltárgyra a Genfben lévő laboratóriumban"
Pont ez az, olyan kicsi az eltérés, hogy lehet mérési hiba is, vagy egy új jelenesség ami miatt úgy tűnik mintha (nem ez lenne az első ilyen), és valóban lehet, hogy gyorsabb volt a fénynél, csak az eltérés minden esetben olyan kicsit, hogy elég valószínűtlen. Mellesleg supernovákánl és más természetes neutrinó forrásoknál ezt nem soha nem sikerült kimutatni, sőt! Így nagyon valószínű, hogy valamit elnézetek a fiuk...
|
sziasztok,
teljesen laikus vagyok, nem is szeretnék okoskodni, csupán egy kérdésem van.
hogy ha feltesszük, hogy tényleg felgyorsították fénynél nagyobb sebességre, akkor nem lehetne még jobban felgyorsítani, hogy ne ilyen nanoszekundumos különbség legyen a várt és a mért adatok között, hanem mondjuk másodperc?
|
Érdekes elképzelés, ha igazad van, Nóbelt érhet!
Tehát szerinted minden részecske ami "szivárog" / nem tökéletes a felépítése (az összes ilyen), az a "lyukacsain át" mintha kifelé sugározna, torzítja a téridőt?
|
"Nem ők az elsők egyébként, akik hasonló jelenséget figyeltek meg: 2007-ben a MINOS kutatás (Main Incjector Neutrino Oscillation Search) Minnesota államban szintén azt tapasztalta, hogy a neutrínók gyorsabban haladnak, mint ezt a fénysebesség megengedné. Akkor azonban túl sok bizonytalansági tényező lépett fel, így nem volt alkalmuk igazolni a megfigyeléseket."
|
Sziasztok! Ezt egy másik portálról idézem.
"Az eredményt még nyilván sokféleképp meg kell erősíteni, a kutatók mindenesetre eléggé biztosak az eredményeikben ahhoz, hogy publikálják azokat. Mint elmondták, a 730 km-es utat 10 nanomásodperces pontossággal tudják mérni, és ezt a fénysebességnél gyorsabban történő megérkezést mintegy 16 000 alkalommal figyelték meg."
Tehát nem arról van szó, hogy egyszer megnézték, aztán jól meglepődtek és nekiálltak publikálni, hanem egyszer meglepődtek...aztán nem értették, és 16 000-szer megismételték, és most sem értik! :D
|
Azt kell, hogy mondjam, ez a kísérlet teljes mértékben alátámasztja az elméletemet, amit itt az sg-n írtam, valamikor kb. egy évvel ezelőtt.
Én egy magyarázatot adtam a gravitáció, a tér, és az anyag összefüggésére.
Igazából nem is reméltem volna, hogy ilyen hamar kísérletileg is alátámasztják, de igazán örülök. Íme, a lényeg:
"Kedves mindenki. Miért vonzza a fényt a gravitáció? Hisz nincs tömege.
A válasz: nem vonzza.
A fényelhajlást nagy tömegű égitestek esetén a téridő- görbület okozza.
A gravitáció meggyűri a téridőt, a fény az időhullámokon egyenesen utazva számunkra elhajlik.
Mi a gravitáció?
EZ:
Az atomot alkotó kvarkok és bozonok törexenek a kinetikai stabilitásra.
De minthogy nem lehet kirakni egy tökéletes kör alakú tv-t sem maradéktalanul pixelekből, éppúgy az atomot sem lehet felépíteni planck hosszúságú részecskékből.
Miért? A pí hányadosa miatt. Végtelen. Ellenben a tényleges planck hosszúság, ahol már minden szögletes, az csak 10-a mínusz39"-en, ha ezt megnézzük az eltérés valami iszonyatosan kicsi, Néhányszor tíz a mínusz negyvenediken.
Mármint Pí és Planck között. De szorozzuk be ezt az atom alkotórészeinek számával,
egyből egy valamivel nagyobb szám jön ki, ami még mindig szinte nulla, De ez a szám nem más, mint a gravitációs állandó. Ez a képlet matematikai oldala.
A fizikai megoldás az atomok részéről az, hogyha kicsit meghajtva a teret, összehúzzák a planck miatt támadt rést, meggörbítve a teret, ezáltal az időt is.
Ehhez mit szóltok?"
Ez a térhajlítás miatt az anyagon belül haladó neutrínók sebessége nem növexik meg, csak az általuk bejárt út lesz rövidebb. Ez rögtön megmagyarázza azt is, miért nem észlelhetjük időben előbb a szupernova robbanásokat, lásd 1987b. A neutrínók minél sűrűbb anyagon haladnak át, annál gyorsabban érnek célba. Ezt mondjuk tudnánk használni nagyméretű objektumok anyagsűrűség-meghatározásánál. |
Sajnos nem értetted meg, amit írtam.
|
Még akár el is hinném ha nem 300 006 km/s-ot mértek volna. Ha létezik gyorsabb neutrinó annak kicsi a valószínűsége, hogy pont "mérési hibahatáron" belül lenne gyorsabb. 2 ezred százalék nevezhető annak. Mert ha mondjuk 320 000km/s mértek volna azt elhinném.
|
ideje lenne visszamenned a gumiszobába te "földműves"
|
na ne mondjad okostojas
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
Mint már mondták elöttem is, sem Einstein sem a rel. elmélet nem mondja, hogy nem lehet gyorsabban menni a fénynél. Aki ebben a témában bármi mást akar, mint kérdezni, az legalább ennyivel legyen már tisztában.
Az elmélet csak annyit állapít meg tényszerűen, hogy nyugalmi tömeggel rendelkező test fénysebességre való gyorsításához végtelen energia szükségeltetik.
A fénynél gyorsabb haladás lehetetlensége csak egy következtetés, ami arra épül, hogy a sebesség megváltoztatásának a módjának csak a gyorsítást ismerjük.
Ha létezik olyan fizikai jelenség mely a sebesség ugrás szerű (értsd nem folyamatos) változását teszi lehetővé, elméletben képesek leszünk átlépni a fénysebességet (Igen, Einstein elmélete szerint is). De ez jelenleg csak fikció, mivel ilyen fizikai jelenséget nem ismerünk. Természetesen létezését nem zárhatjuk ki teljes bizonyossággal.
Amit a csillagászok a fénynél gyorsabban haladó dolognak hittek egy darabig az alapvetően egy projekció volt. Kb úgy kell elképzelni, mintha a zseblámpával egy távoli falra világítanánk és a lámpát fordítanák el. a lámpa "fényfoltja" haladhat gyorsabban mint maga a fény, de ott valójában nem "halad" semmi, csak egy fénynél gyorsabb szögsebesség észleléséről van szó.
Elösször lőjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
|
Reméljük meg tudják majd pontosabban is mérni !
Remélem a kvantumteleportációt is meg tudjuk majd magyarázni :)
|
Fizikus, aki ért a kapáláshoz jelentkezik!
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Ez annyira nem közismert, de a fénykúp mögé be lehet menni, alagúteffektussal.
Nagy tömegű részecskék hullámfüggvénye elég jól lokalizált térben (azonos sebességek mellett), ezért ott ez a jelenség nem játszik túl nagy szerepet, de egy olyan könnyű részecske esetén, mint a neutrínó, amiről mindeddig csak azt sikerült kimutatni, hogy csak minél kisebb a tömege, ez a kiszélesedés jelentős lehet.
Persze ez úgy jelentkezne, hogy lennének korábbi és későbbi események, de az átlag nem tolódhatna el a valós sebességtől.
Esetleg lehetséges lenne, hogy a neutrínó végül is a keresett tachyon? Azt nem tudom, hogy ez mennyire bolygatná a részecskefizikát.
Rendkívül izgalmas eredmény lenne, ha ez tényleg igaz lenne, de sajnos én is attól tartok, hogy csak valamilyen mérési hiba lesz.
Már abba is borzalmas belegondolni, hogy 60 ns, a cikk is említi, 1 ns = 30 cm fénynek.
A távolságuk >700 km, ezen belül beszélünk 18 MÉTER különbségről. Ha nem tudják 20 méter pontosság alatt megállapítani a két hely távolságát, akkor az egész mérés kuka. És még nem beszéltünk az általános relativitás (Föld gravitációs tere) által okozott eltérésről sem.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Elolvasnád mekkora hülyeséget írtál?
foton maga a fény alkotó eleme..maga a fény :) nem mehet gyorsabban önmagánál :)
Fényt gyorsítani?? a fénynek állandó a vakumban a sebessége, maximum lassítani lehet, azzal, hogy valami olyan közegen vezetik át ami lassítja...
de gyorsítani???? ezt a hülyeséget hol olvastad??
és nem elméleti, hanem gyakorlatilag ennyi a sebessége :) 299.792.458 km/sec
Ennél csak lassabban mehet.. :)
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
|
pocs fizukosok menjetek a foldekre kapalni, igaz ahhoz se ertetek :XDDDDDDDD
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
#34: Pontosan erről van szó, minden fizikai modellnek megvan a maga értelmezési tartománya, ezen belül fog a kísérletekkel a mérési hibán belül egyező jóslatokat adni. Ha egy évszázadig jól működő modellnek sikerül végre lassacskán kitapogatni a határait, az mindenképpen örvendetes, mert megmutatja a továbblépés útját.
De, ez semmit sem von le a modell és megalkotója értékéből és érdemeiből.
|
Vicces ez a "nagyot tévedett" kifejezés.
Ha egy elméletet számtalan kísérlet, tapasztalat alapján évtizedekig használunk, az ha "megdől", akkor sem lehet rá mondani, hogy tévedés. Lehet, hogy a tudomány akkori állása nem teszi lehetővé a tökéletes modell megalkotását, de ennyi.
Ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy Newton nagyot tévedett...
"Az emberi faj legnagyobb hiányossága: képtelenek vagyunk felfogni az exponenciális függvényt."
Albert A. Bartlett
|
Pár éve talán pont itt az sg-n olvastam egy cikket, hogy vízbe lőtt fotonokat sikerült fénysebességnél nagyobb sebességre gyorsítani. Mert ugye az elméleti maximum ez a 300.000km/s, de a vízben a fény is lelassul, viszont valami gyorsítóval sikerült elérni ezt a sebességet.
|
Hát nemtudom én több éve is hallottam ilyen fénysebességnél gyorsabb részecskékről, az egyik pont a neutrínó volt a másik meg a müon talán?
És valami japán mélyen földalatti detektorteremmel tudták észlelni...
"Ne a zemberekkel fizettessék meg!" http://vimeo.com/32873157
http://greenfo.hu/hirek/2012/02/27/angyan-jozsef-terez-anya-tanacsait-koveti
|
Olvassatok a sörök között: "föld alatt" "féregjárat".
Na, gyengébbek kedvéért: eltalálták a Csillagkapu Parancsnokságot, és ettől kezdtek a neutrínók cigánykerekezni.
|
Meséld már el, miben is tévedtek nagyot???
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
|
Az tévedés, hogy Einstein szerint nem lehet a fénynél gyorsabb dolog.
Ő azt mondta, nem lehet a fénysebességet átlépni, gyorsítással.
Olyan lehet hogy valami alapból gyorsabb mint a fény, de az meg nem tud "alálassulni"
Ez nem mond ellent a relativitás elméletnek
Szerintem is mérési hiba lehet a dolog.....bár az tény hogy a fizika törvényeinek valszeg csak felét ha ismerjük :)
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
|
Lehet, hogy neked van igazad, de szerintem egy kicsit túl standard :) a gondolkodásod.
A féreglyukas elképzelés igenis adhat magyarázatot néhány jelenségre, akár az alagúthatásra is.
Talán esetleg lehet, hogy nem kell Planch hossz alá menni, hogy néhány jelenséget észleljünk.
A bizonyíthatatlan húrelméletre gondoltam, ami éppen nem a standard modell és nem is sarlatánok művelik.
|
Einstein nem tévedett, nem feltétlenül. Amit csinált az annyi, hogy csak leírt egy olyan modellt, amiben a fénysebesség olyan határsebesség, amit a rendszer elemi nem lépnek át. Nem magyarázta meg, hogy ez miért van így, sőt nem zárta ki azt sem, hogy ez alól van kivétel. A rel. elm érvényességére bizonyíték volt jó pár olyan dolog, amit ez megmagyarázott, pl Merkúr pályája, meg hasonlók.
Értelemszerűen nem magyarázott viszont olyan jelenségeket, amiket akkor még nem is tudtak érzékelni.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Amit a CERN-nel, LHC-vel kapcsolatban azt utóbbi években művelnek az kő kemény tudománypolitika, de még inkább show-biznic.
Havonta feldobnak egy ilyen gumicsontot, de természetesen a tudományos szakfolyóiratokban meg ott lesz a levezetés a jelenség "helyes" értelmezéséről. Ami valahogy marhára nem fog ellenkezni a standard modell-től.
A tudomány, mint a társadalom annyi más területe igen is válságban van, sajnos azok a mechanizmusok, amelyek a demokrarikus rendszerben biztosíthatnák az új, hatékonyabb és célravezető paradigmák érvényesülését itt is folyamatosan blokkolva vannak.
A társadalomban feldobják azokat az elemeket amelyek az új folyamatok hatását jelzik, eddig úgy tűnik, hogy minden rendben van. Aztán ezeket az elemeket megbélyegzik, mint válságjelenséget, mint olyan dolgokat, amelyek az emberek biztonságát veszélyeztetik, majd a kormányok a nép teljes egyetértésével válságintézkedéseket hoznak. Ami igaz hogy szűkíti a demokráciát, de legalább fenntartja az eddigi rendet, azok uralmát, akik eddig is hatalmon voltak.
A szenzáció ipar termékei, kvázi hírek csak arra jók, hogy az emberek bizonytalanság érzetét mélyítsék és ha nem is lelkesen de legalább kényszerűségből, mert jobb nincs szót fogadjanak az aktuális kurzus képviselőinek.
Ez a társadalom működése a XXI. szd elején.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
http://www.zarandok.hu/index.php?m_id=45&m_op=view&id=6946
Einstein nagyot tévedett. Nincs egyedül; Darwin is.
|
A hülyeség pl képes gyorsabban terjedni mint a fény. Nagyon súlyos dolgok amik gyorsan haladnak és mégsem esett még szét miattuk a világ.
|
Ezerháromszáz tonna és nem 1.3.
|
Már mióta szajkózóm én ezt...
A fénynél lehet gyorsabban haladni. Nem azt mondom, hogy Einstein hülye volt, csak azt, hogy van amit ő sem értett meg igazán, pedig igazi nagy koponya volt a maga idejében.
|
Lehet hülyeség, de ha a neutrínó csomag észleléséhez szükséges berendezés 1.3t súlyú, akkor műhold formájában talán pályára lehetne állítani pl. a Hold körül. Az már elég nagy távolság lenne a mérések pontosítása végett. Persze amit nem tudok, hogy a műszer kiszolgálásához kell-e más egység, illetve mennyire fókuszálható a neutrínó nyaláb az űrszondára.
Amúgy meg nem tök mindegy? 2012-ben úgy is mindmeghalunk! :P :D
|
Pedig a hozzászólásaid alapján meg vagyok győződve róla, hogy a majmoktól származol.
|
"Eistein nem kidobta, hanem kiegészítette a modellt..."
Tévedsz, Einstein új tudományos paradigmát alkotott -- tehát egyiket sem tette. ;)
|
tévedsz, az az égő, hogy az ún. civilizált világ az űr meghódításábal látja az emberiség nagy reményét
|
már hogy ne lennének tabuk a tudományban...
mondanék is párat, csakhogy azok tényleg olyan tabuk, hogy ki se lehet mondani
sőt, megkockáztatom, hogy örökké tabuk maradnak, mivel a tudománynak pár évtizede van hátra és már nem lesz idő ezeket kivonni a tabuság hatásköréből
|
Te ezzel azt kompenzálod, hogy nem érted a gyökkettőt?
Tök fölösleges neked magyarázni, hogy a modell bővülése nem azonos a modell összeomlásával. A newtoni fizika simán működik, miközben tudjuk, hogy nem igaz, mert bizonyos tartományokban bizonyos jelenségek felerősödnek. Eistein nem kidobta, hanem kiegészítette a modellt, az alacsony sebességtartományban azonos eredményt ad, mint a newtoni. Most maximum kibővülne a modell. Ez nem bukás lenne, hanem siker.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Pl a fény sebessége is csak egy mértékegység, amit át lehet lépni, és talán az időre sincs hatással.
Ahány ház, annyi baj legyen.
|
"Elkepeszto lenne, es mindent felforgatna, ha igazolni tudnak. Fizikan tul a tudomanyhoz valo hozzaallasunk is alapjaiban valtozna. Onantol nem volnanak tobbe tabuk, amire barmikor hivatkozni, lehet, ha cafolni kell egy-egy uj elmeletet."
Hogy a fizikában (a tudományban) tabuk lennének, azt csak az ezoterikus tenyérjósok, jövőbe látók, kézrátétellel gyógytók propagálják teljes sikerrel.
Már önmagában, ahogyan a CERN közzé tesz ilyen adatokat, azt bizonyítja, hogy nincsenek tabuk.
A tudomány csak a szélhámosok, őrültek áltudományos maszlaga elől zárkózik el.
Például örökmozgók, kanapé mögötti dimenziókapuból huhogó fénylények, stb.
Persze tehetetlensége van minden elméletnek, így elterjeszteni vagy megdönteni egyet, nem könynű feladat. De nem dogmatikus a rendszer.
Jó, mondjuk az üvegházhatás az, de az zöldhippi média propaganda. Nem azért mondom, hogy ezen vitázzak majd, csak ez jutott eszembe példának.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Pl...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
LOLLLLLLLLLLLLL
a sok atomtudos most pofara esik :XDDDDD
az evolucio elmeletet mikor cafoljak, itt lenne mar az ideje
lopocsok
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
Amúgy ez a féreglyukas elmélet elég érdekes .
Nekem speciel tetszik.
|
Nem volt teves, inkabb tevedes :) Van a csillagaszatban egy jelenseg, pontosan en sem ismerem, de olyasmi a lenyege, hogy a fenynek bizonyos korulmenyek kozott a latszolagos sebessege nagyobb, mint a fenysebesseg. De ez csak optikai csalodas.
|
Egyébként a relativitás-elmélet nem zárja ki a fénysebességnél gyorsabb részecskék létét, csak azt mondja ki, hogy nem egyezhet meg a sebességük a fényével, pontosabban a fény vákuumbeli sebességével.
Ha jól emlékszem, volt már olyan csillagászhír, hogy fénynél gyorsabb anyagtömegeket észleltek, de aztán kiderült, hogy téves.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Fénysebességnél gyorsabb részecskéket fedeztek fel?
Kutatók éjszakája lesz péntek este
Hullámvasúton a kegyes halálba
Elaggott az amerikai haderő arzenálja
Ahol a tudomány csődöt mond, ott a játék diadalmaskodhat
Tudósokat ültettek a vádlottak padjára Olaszországban
Életképes sejtek fématomokból?
Emberpróbáló kihívásra készül egy kis robot
