Jurij Milner több százmillió dollárral támogatta a Twittert és ezzel már a világ hat legnépszerűbb internetes cégében van érdekeltsége. Ez korábban senkinek sem sikerült.

Hirdetés

Milner úgy szórja a pénzét, mintha sosem fogyna ki belőle. Korábban a DST Globalon keresztül egymilliárd dollárral szállt be a Facebookba, 151 millió dollárral a Grouponba, hasonló összeggel támogatta a Zyngát, több tízmillió dollárt fordított az AirBnB és a Spotify felvirágoztatására. Emellett 60 fiatal vállalkozót 150 - 150 000 dollárral ösztönzött a fejlesztésekre, végül több százmillió dollárt fektetett be a Twitterbe. Az üzletember alig két éven belül az internetes befektetési őrület arcává vált. Egyetlen más befektetőnek sem sikerült korábban úgynevezett Grand Slam-kört végrehajtania. A befektetései közül kiemelkedik a Facebookban végrehajtott egymilliárd dolláros beruházása, ezzel egyértelműen letette névjegyét az online világban.


Jurij Milner
Milner nem az a fajta üzletember, aki imádja a rivaldafényt. A kérdésekre általában rendkívül tömören válaszol, igennel vagy nemmel. Ennél többet művészet kihúzni belőle. Egyszer mikor bőbeszédűbb volt, a következőket mondta a befektetéseiről: "Körülbelül 20 különböző szempontot veszünk figyelembe. Megnézzük az adott vállalkozás pénzügyi eredményeit, lemodellezzük a fejlesztési lehetőségeket és megbecsüljük a jövőbeli bevételeket. Bőven vannak olyan cégek, amelyek valódi forgalmat bonyolítanak és nyereségre tesznek szert."

Milner a Moszkvai Állami Egyetemen tanult kvantumfizikát és eközben dolgozott is. Később az apja segítségével a philadelphiai Wharton Schoolba vették fel, amelynek sikeres elvégzése után a fiatalember a Világbankba került. Más örülne egy ilyen lehetőségnek, de az üzletember ezeket az esztendőket csak "elvesztegetett évekként" emlegeti. 1995-ben visszatért Moszkvába és a Menatep befektetési bank-szövetségnél kezdett el dolgozni. Ekkor ismerte meg Grigorij Fingert, aki jelenleg is üzlettársa a DST Globalnál. A két férfi különböző internetes vállalkozásokba fektette be a pénzét, de a dotkomlufi idején majdnem csődbe jutottak. Azonban Milnernek sikerült megmentenie a Mail.ru-t és innen vette kezdetét a sikertörténet. A DST Global jelenleg a világ egyik legsikeresebb cége, tőkéjének 80 százaléka azonban a társaság szóvivője szerint nem orosz üzletemberektől származik.

Milner esete nem egyedülálló, orosz távközlési és IT-befektetésekből már az elmúlt 7 hónapban sem volt hiány. Január végén vált ismertté, hogy Mihail Fridman ukrajnai születésű orosz oligarchia lehet a Telekom Srbija állami távközlési vállalat többségi tulajdonosa. Az orosz befektetők aktivizálódtak az interneten és ezzel új helyzetet teremtettek. Májusban derült ki, hogy Leonard Blavatnyik orosz származású amerikai üzletember tulajdonában lévő Access Industries lett a Warner Music Group zenei kiadó új tulajdonosa, miután 3,3 milliárd dollárt fizetett a konszernért. Blavatnyik azonban nem elégedett meg ennyivel, az EMI kiadóért is bejelentkezett. Eközben a Google-kihívónak számító Yandex sikertörténetet írt, a cég részvényeinek tőzsdei kibocsátása tizenhétszeres túljegyzés mellett zajlott.