Hány politikus kell egy izzó kicseréléséhez?
2011. július 28. 09:30, csütörtök
Minden amerikainak istenadta joga van ahhoz, hogy annyi energiát fogyasszon, amennyi emberileg lehetséges. Ez lehet a mottója annak, amiért az USA a világ egy jelentős részével ellentétben mindent megtesz hagyományos izzói megmentéséért.

Hirdetés

A soha ki nem égő, vagy legalábbis egy olcsó, akár egy emberöltőt is végig világító villanykörte elkészítése nem lehetetlen, csupán annyira halovány, hogy gyakorlatilag használhatatlan. A Guinness Rekordok Könyvében megtalálhatjuk a világ leghosszabb életű villanykörtéjét, ami egy kaliforniai tűzoltóállomáson teljesít szolgálatot. A livermore-i "Százéves fény" 1901 óta világít szinte egyhuzamban. Sajnos ez koránt sem a világítástechnika legfényesebb példája, a 4 wattos izzó fénye körülbelül egy gyertyáéval egyenértékű.

A Százéves fény hosszú életének titka a parányi teljesítmény mellett az, hogy nagyon ritkán kapcsolják le és fel. Az izzók élettartamát leginkább az izzószál tágulása és összehúzódása, a felkapcsoláskori gyors felhevülés, majd a lekapcsolás utáni lehűlés rövidíti le. A volfrámszál az idő múlásával elpárolog, port ülepítve a villanykörte üvegborítására. A törékeny szál elvékonyodása és a por együttesen halványítja el a lámpa fényét.

Egy hagyományos izzó élettartama és fénykibocsátása közötti összefüggés meglehetősen bonyolult. Függ a működési feszültségtől, a gyártási hibáktól, az izzót érő áramcsúcsoktól, valamint attól, milyen gyakran kapcsolgatják. Lehet számolgatni keresztül és kasul, összességében azonban elmondható, hogy 5% feszültségcsökkenés több mint a kétszeresére növeli az izzó élettartamát, ami ennek hatására 20%-kal kevesebb fényt bocsát ki. Ez nem is rossz üzlet, különösen ha olyan lámpákról beszélünk, amikben nehézkes az izzócsere, például egy magasban lógó csillárról.

A hagyományos izzók által elérhető legmagasabb hőmérséklet, ezáltal a legnagyobb fény a volfrámszál olvadási pontja. A volfrám a 20. század elején vonult be a világítástechnikába, az ötvözetlen fémek közül ugyanis ennek van a legmagasabb, 3422 Celsius-fokos olvadáspontja. A mozik vetítőizzói mindössze 50 Celsius-fokkal az olvadáspont alatt üzemelnek, ezeket nagyjából 50 óránként cserélik, wattonként 35 lument állítanak elő. Összehasonlításul egy 100 wattos izzó wattonként 17 lument ad ki magából, élettartama pedig 750-1000 óra között mozog.

A volfrámszálas izzóknak - bár olcsók és szeretjük a fényüket - van egy hatalmas hátrányuk. Az általuk elfogyasztott energia közel 90 százaléka fény helyett hővé alakul, ezért is kezd a világ a kompakt fénycsövek (CFL), illetve a hideg fényű LED-ek irányába elmozdulni. Ezekkel több mint 10 százalékos hatékonyságjavulás és jókora, 60-75 százalékos energiamegtakarítás érhető el, élettartamuk pedig 5 és 25 év között mozog. Tekintve, hogy az Egyesült Államok háztartásai által elfogyasztott elektromos áram 9 százalékát a világítás teszi ki, miközben az ország összes energiatermelésének a fele széntüzelésű erőművekkel történik, a CFL-ekkel és LED-ekkel az Economist számításai szerint az USA évente 150 millió tonnával csökkenthetné a szén-dioxid-kibocsátást, ez 5 millió gépjármű kivonásával egyenértékű.

Az energiatakarékosság növelése és az üvegházgázok csökkentése érdekében a kormányok világszerte intézkedéseket hoznak a hagyományos izzók kiszorítása érdekében. Elsőként Brazília és Venezuela tette meg a szükséges lépéseket 2005-ben, majd 2008-ban követte őket Argentína, 2009-ben Ausztrália és az Európai Unió Svájccal egyetemben, végül az idén Oroszország is a tettek mezejére lépett. Amerikában egy 2007-ben alkotott törvény előírja, hogy az általános célú világítást 30 százalékkal hatékonyabbá kell tenni, ezt a célkitűzést a 100 wattos izzóknál 2012-ig, a 40 wattosokig bezáróan pedig 2014-ig kellene elérni.

A hagyományos volfrámszálas izzókat a tartósabb kvarc-halogén izzók váltják, melyek 24 lument állítanak elő wattonként, ugyanakkor, ellentétben a fent felsorolt nemzetekkel és közösségekkel, az USA esetében a boltok nem kötelesek kizárólag a 45 lumen/wattra is alkalmas CFL és LED világító testeket forgalmazni, erre ráérnek 2020-ig, amikor az összes eladott általános célú izzónak jogszabályilag wattonkénti 45 lument kell előállítania. Erre elvileg már képtelenek a hagyományos izzók, legyen bennük volfrám, vagy kvarc-halogén szál. Bár elérhető velük akár 52 lumen/watt is, ezzel azonban már a volfrám olvadási pontját feszegetjük, ami igen rövid élettartamot jelent ahhoz, hogy a gyakorlatban is alkalmazható legyen egy, a szabályzásnak is megfelelő hagyományos izzó.

Ez azt jelenti, hogy a magát a Kiotói Egyezményből is kihúzó USA nyolc évvel elodázza az energia-hatékony világítás bevezetését. Ezt még megfejeli az amerikai képviselőház azon lépése, amivel július 12-én meggátolták a 2007-ben megszavazott világításhatékonysági szabályok végrehajtását, amit még a nem éppen környezetvédő Bush elnök írt alá mindkét párt elismerő fejbólogatása mellett. Bár magát a törvényt nem sikerült hatályon kívül helyezniük, a republikánusok által vezetett Kongresszus jóváhagyott egy módosítást, amivel meggátolták, hogy az Energiaügyi Minisztérium jövőre akár egyetlen centet is költhessen a törvény végrehajtására.

Mindez valójában tisztán politika, semmi köze ahhoz, mennyire ódzkodnak a fogyasztók a régi izzóik kompaktokra való cseréjétől. Igaz, hogy a korai energiatakarékos izzók drágák voltak, sokáig tartott a felmelegedésük, a fényüket sem lehetett szabályozni, és a túl sok kapcsolgatás drasztikusan csökkentette az élettartamukat, ezek többsége azonban olcsó kínai szemét volt. Nagy részük persze most is Kínában készül, de a fent felsorolt hibák többségét azóta sikerült orvosolni, ennek ellenére az USA távol tartja magát az energiahatékony világítástól, miközben az sem igazán hat meg senkit, hogy az amerikai háztartások évente több mint 6 milliárd dollárt spórolhatnának meg régi izzóik energiatakarékosra cserélésével.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
szivar  
2011. aug. 03. 11:04 | válasz | #166
Már nem egy döglött kompakt fénycső végezte a kezeim alatt, némelyiket sikerült is megfércelni - azaz újra életet lehelni bele. Eddig mindegyik úgy volt összehegesztve, hogy (jó esetben) zavarszűrőtekercs(ek), egyenirányítóhíd, pufferkondi, némi fet v. tranzisztor, fél marék ellenállás, kondenzátor és dióda, egy vagy két trafó - a kialakítástól függően.

A minőségibb darabokban 10 mikrós elektrolit kondival simítják az egyenirányított feszt, az 'utángyártott' kivitelben meg csak 3,3 mikrofaradost forrasztanak be. Vagy még kisebbet. Ettől is ráülhet a 100Hz a kibocsájtott fényre.

Alapvetően az összes CFL ugyanazon elven működik. Egyenirányítás után nagyfrekvenciás árammal megpöcörgetik a csövet. A felfűtésről a normálisabb kivitelezésnél PTC gondoskodik, egy külön trafóval felvértezve, kínában meg előszeretettel használnak kondenzátort.


A fojtótekercs (bármiféle elektronikával is legyen felvértezve) 50 Hertzre méretezve, a fizikai méreteinél fogva nem férne el a kompakt foglalatában. Ellenben több kilohertzen járatva már eléggé csökkenthető a mérete.
2011. aug. 01. 20:58 | válasz | #165
Azt hiszem meg fogsz lepődni. Én szedtem már szét elsőgenerációs kompakt fénycsövet, amiben pont ilyen, hagyományos fojtótekercs, meg minden más volt. A németeknek sikerült az, amit nem tartasz valószínűnek.

Ami az alap fényerőszintet illeti, a többségnél van ugyan, de egy közönséges izzólámpánál ez nagyságrendekkel magasabb, illetve az izzólámpák fényerő teljesítményingadozása sokkal kisebb.

Ami az egyenirányítást illeti, a többségében nincs dióda, pufferkondi sincs.
Caro  
2011. aug. 01. 16:48 | válasz | #164
Amennyire én tudom a CFL-ekben VAN nagyfrekvenciás inverter. Mágneses ballaszt ilyen teljesítménnyel nem fér be ekkora helyre.
Mindössze annyi az egész, hogy az egyenirányítás és a pufferkondi után is benne van a 100 Hz-es ripple. Ha van még egy feszültségstabilizátor is, akkor nincs benne és csak a 10 kHz-et látod.
Az AC csatolást csak azért mondtam, mert az alapszint jóval nagyobb szokott lenni, mint a változás, és általában DC csatoltan nem tudod olyan szinten eltolni hogy jól ki lehessen venni.
De aztán lehet hogy neked van igazad és ha jól értem gyújtásszögvezérlést alkalmaznak.
Sir Ny  
2011. aug. 01. 16:39 | válasz | #163
,,Te honnan tudod, hogy öregszik?"

Van a fejében valami szivacs állagú anyag, és használni is szokta.
2011. aug. 01. 15:55 | válasz | #162
Nézd. Én is tudom, hogy az amerikai rendszernek sok baja van, mint ahogy minden rendszerben található hiba. Azt akartam csak kihozni, hogy a fizetési szint nem Amerikában irreálisan magas, hanem nálunk alacsony. Én is jobban örülnék, ha annyit kapnék kézhez, mint az amerikai szakkollégáim.
2011. aug. 01. 15:12 | válasz | #161
Valamit nagyon félreértettél. Nem 50 Hz-es zajt mértem ráülve az egyenletes fényteljesítményre, hanem 100 Hz-es villogást. Ugyanis a fénycső működési elvénél fogva ennyiszer gyújt be minden másodpercben. A hálózati áram minden félperiódusában egyszer.

Az AC csatolást sem értem. Semmilyen galvanikus összeköttetés nem volt a mérőfoglalat, és szkóp között. Csak a fényerősség-változást mértem semmi mást. Ehhez egyáltalán nincs szükség az összetestelésre.

Ami pedig a kompakt fénycsövek elektronikáját illeti, az gyakorlatilag a legdrágább kategória kivételével még mindig úgy működik, mint amikor kitalálták az egészet. Nincs benne hanggenerátoros megtáplálás. Az egyetlen változás az, hogy félvezetős gyújtót+fojtót használnak, mert az jóval olcsóbb, mint a hagyományos rézhuzalból tekercselt, vasmagos fojtótekercs + olajos fázisjavító-kondi + fénycsőgyújtó.
2011. aug. 01. 14:22 | válasz | #160
A tételek (2010):
Üzemelési és fenntartási költségek: ~280 milliárd
Katonai személyzet (fizetések, stb.): ~150 milliárd
Beszerzés: 140 milliárd
Kutatás fejlesztés: ~80 milliárd.

http://www.cbo.gov/ftpdocs/120xx/doc12039/HistoricalTables%5B1%5D.pdf

Az USA költségvetésben szereplő Revenues (bevételek) and Outlays (kiadások). Érdemes megnézni, hogy a teljes GDP-hez viszonyítva az outlays (kiadás) tétel a GDP 23,8%-a. Ezen belül szerepel 19-20%-os tételként a Defense Department, amit ha átszámolsz GDP-re, akkor valóban kijön a 4,7%.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/7/7a/U.S._Federal_Spending_-_FY_2007.png
2011. aug. 01. 13:59 | galéria | válasz | #159
A bibi az, hogy a te módszered nem összevethető más államok katonai költségvetésével így, mert ők (mi), nem így számolnak.
2011. aug. 01. 13:55 | válasz | #158
Nem pontatlan: én nem a GDP arányos katonai költségvetésről beszéltem, hanem az USA éves költségvetésében szereplő DoD budget-ről, mint tételről. GDP arányosan valóban 4,7% körül mozgott 2010-ben, a költségvetéshez képest viszont 19-20%-volt.
2011. aug. 01. 13:42 | galéria | válasz | #157
Az évesz szinten az eszközpark és egyéb infrastrukturális fejlesztések összege 2010-es árszínvonalon nincs 150 milliárd dollár sem.

A ~ 700 milliárdból majdnem 100 a veteránokra megy. A különbség az, amit már említettem. Ugya így már érzed, hogy miért pontatlan az, amit írtál?
2011. aug. 01. 13:39 | galéria | válasz | #156
A DoD költségvetése GPD arányosan nincs 5%. A Hidegháborús idők csúcsa is asszem 9-12% volt. A bib az, hogy te más tételeket is besorolsz oda. Cifu errőn már írt egy párszor.

Ezen felül az utóbbi években nem azért ment feljebb az arány, mert olyan fantasztikusan sokat költöttek volna beszerzése és fejlesztés, pont az operatív költségek miatt n+1 beszerzést megvágtak vagy élből töröltek. Lásd FCS program.
2011. aug. 01. 13:15 | válasz | #155
Ez így igaz, ha csak a kutatás-fejlesztési programot nézzük: 2009-2010-ben erre kb. 80 milliárd dollárt költöttek. Viszont a teljes katonai költségvetés az USA éves költségvetésének 20% körül mozog (685 milliárd dollár 2010-ben). A pénz, amit oda betolnak katonai beszállítók zsebébe vándorol jórészt.

Ami teddybear kommentjét illeti az adóról:
Teljesen igaz, alacsonyabbak az adók, csak mindennek van valami hátulütője. Betegbiztosítást neked kell fizetned és rohadt drága, ha valami olyan bajod van, amit nem fedez. Nyugdíjra neked kell takarékoskodnod, ha nem vagy állami alkalmazott. Európában ezt az adód fejében a legfejlettebb állomok átvállalják.
Caro  
2011. aug. 01. 12:50 | válasz | #154
Hát nem is csoda, amíg a hálózat 50 Hz-el táplál mindent, azt vagy a felharmonikusait ki lehet mutatni bármiben. Csak az amplitúdó nem mindegy. Szkóppal gondolom AC csatolással mértél. Az alapszint is érdekes lenne.
Nagy pufferkondi biztosan nem fér bele ilyen pici CF lámpákba, meg a költséghatékonyság miatt szerintem nem is tesznek nagyot.
10e feletti CF lámpával én nem is találkoztam mostanában, de abban már lehet hogy van feszültségstabilizátor is. Egy szó mint száz, továbbra is fénycső+elektronikus ballasztra szavazok. Külön vannak a komponensek, bármi elromlik olcsón cserélhető külön-külön. Egy elektronikus ballaszt azért nagyságrendekkel jobb egy átlagos CF elektronikánál.
2011. aug. 01. 08:40 | galéria | válasz | #153
1. Milyen "leigázott ország" fizet bármit az USA-nak?

2. A hadiipari megrendelések összeértéke fing a szélben kategória a GDP-hez képest. A teljes F-22 program értéke kb. 60 milliárd dollár, de ezt ~20 év alatt csengették ki. A legnagyobb beszerzések értéke tízmilliárdos tétel, de ezek évitezed programok.

Röviden, a kommented olyan, mint a nicked...
2011. aug. 01. 07:11 | válasz | #152
Egyébként meg nem kijavítottad a hibás elméletemet, hanem egy foghegyről odavetett megjegyzésről írtál 4-5 bekezdés véleményt, amit ugyanúgy soronként tudnék cáfolni, ahogy te tetted az én megjegyzésemmel. A téma összetettsége, és az elérhető információk hiányossága miatt ez egy unalmas, soha véget nem érő vita lenne, ezért nem is mentem bele igazán, mivel nem akartam 2 oldalas offtopic hozzászólásokat írni. Nekem nem szívügyem sem usák, sem zsidóföld, sem azok pusztulása - mint lentebb említettem pont lesz.rom usákföldet (és zsidót is, ha már felhoztad őket).
2011. aug. 01. 07:06 | válasz | #151
Csak kíváncsiságból: hol hiányos az idézet? Mert nagy divat ám manapság helyesírást/idézeti pontosságot fikázni egy-egy virtuális gyomros után, akár van alapja, akár nincs a fikázásnak. Ha rákeresel google-val hogy Máté 5,3, akkor láthatod a fordítások közötti különbségeket:
- van ahol a vessző helyett kettőspont van
- van ahol a "lelki" helyett "lélekben" szerepel
nagyjából ennyi.
2011. júl. 31. 22:36 | válasz | #150
A monitorra én is gondoltam, de az más. Ugyanis nem a LED-et bámulom, hanem a LED fényét a tárgyakról visszaverődve. Teljesen más.
Lehet, hogy Te megszoktad és ezért nem tűnik fel.
2011. júl. 31. 22:17 | válasz | #149
Ha te védőbeszédnek tartod azt, amikor kijavítom a hibás elméleteidet, akkor a felfogásoddal nagyobb baj van, mint gondoltam. De hát nem vagyunk egyformák. Eszerint tanulni sem fogsz belőle.

Nézhetsz hülyének, szíved joga. Nem zavar, nem számít. Még ez a hiányos bibliai idézet sem számít.
2011. júl. 31. 22:05 | válasz | #148
Ahhoz képest hogy közömbösek neked azért komolyabb védőbeszédet tartasz róluk mint amit Molnibalage vagy ki a tököm tartana (az az usa-repcsi-... csávó).

Abban biztos vagyok hogy jól érzed magad, mert Máté evangélista óta tudjuk, hogy "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa".
2011. júl. 31. 22:00 | válasz | #147
Mit nem tudsz felfogni azon, hogy a monitort nem lámpának használjuk? Hogy annak a működési elve más!
2011. júl. 31. 21:58 | válasz | #146
Nekem az USA teljesen közömbös, te hisztizel itt miattuk. Tőlem meg az USA azt csinál másutt amit akar. Nem fontos,nekem csak az itthoni dolgok fontosak.

Kivándorolni meg minek? Én itthon vagyok. Te viszont úgy tűnik nem érzed jól itt magad. Csak az a bajod, hogy másutt sem éreznéd magad jól. Másutt is hisztiznél.
2011. júl. 31. 21:53 | válasz | #145
Vándorolj ki, ha ennyire nyalod az usákok s.ggét, és felejtsd is el még a nyelvünket is.
2011. júl. 31. 20:49 | válasz | #144
biztosan normál eloszlás -> biztosan NEM normál eloszlás
Zoli007   2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 
2011. júl. 31. 20:29 | galéria | válasz | #143
Mutasd meg a 136-os postban a frekvenciára való utalást!
2011. júl. 31. 19:53 | válasz | #142
Szóval elismered, utálod az USA-t, ezért akármit csinálnak, neked nem lesz jó. Olyan ez mint a zsidógyűlölet. Értelme nincs, de mégis csináljátok. Aztán mind az USA, mind pedig a zsidók tesznek rátok. Még az a jó, hogy te nem tudsz hadat üzenni a nemszeretemeknek.

Mondjuk a hozzád hasonlók akkor amikor az "szegény irakiak" lerohanták Kuvaitot, és megpróbálták elvenni a kőolajukat, nem az irakiakat szidtátok, hanem az USA-t Mert beavatkozott, amikor a kuvaiti sejk erre kérte az amerikaiakat.

A gazdasági fejtegetéseid meg röhejesek. Egy átlag amerikai arányaiban sokkal kevesebb adót fizet, mint egy átlag magyar. Annak a pénznek, amit egy cég fizetésként elkülönít mi mindössze 40-50%-át kapjuk kézhez, és még ennek egy része is elmegy különböző adókra. Áfa, jövedéki adó,stb. Az amerikaiaknál kb. a 60%-ot kapják kézhez, vagy még többet. Ami azt illeti, én inkább az amerikai modell szeretném itthon is. De az hogy én mit szeretnék, épp úgy nem számít, mint a te óhajod.

"Azért azon el lehet gondolkozni, hogy 1 USD=1 EUR, meg 1 liter benzin az EU-ban=1 gallon benzin az usában az hol lehetne igaz, piaci alapon."

Sorban tehát:

1 EUR nem egyenlő 1 USD. Az arány változó ugyan, de egy euró olyan 1,15-1,5 dollárt ér többnyire.

Ami pedig a benzin árát illeti, az országonként eltérő. Amerikában olcsóbb mint Európában, de sokkal drágább mint például Szaúd-Arábiában ahol literenként olyan 30 forint körül van literenként, a víz is drágább ott. Európában sokkal több adót tesznek a benzin árához, mint Amerikában. Ennyi.


"A háborúknak meg akkor lesz köze az egészhez, ha megnézed hogy az USA GDPjének hány százalékáért felelnek a hadiipari cégek, mert ugye ez esetben a vevő - a leigázott országok - nem befolyásolhatják azt, hogy egy beléjük lőtt rakéta mennyibe került. Az is elég vicces, hogy 1 halott nigga bakáért - akivel otthon max a börtönt töltenék - cirka 1 millió USD kártérítést fizettetnek a leigázott országokkal, egy véletlenül lelőtt gyerekért meg jó ha 1000 USD kártérítést fizetnek."

A fegyvert az amerikai cégek kevés kivétellel épp úgy árulják mindenkinek, mint az európaiak, az oroszok, vagy a kínaiak, mint akárki más ezen a piacon.

A kártérítési elméleted meg egészen új, még sohasem hallottam ilyesmiről, viszont tényleg jó. Kabaréba illik.
2011. júl. 31. 18:41 | válasz | #141
"-- Ha nem spotlámpában gondolkodunk, hanem általános helyiségvilágításban, akkor más lesz a helyzet."
LED elsősorban spotnak jó, mert az egyik nagy előnye az, hogy nem "veszik" el fény amiatt, hogy rossz felé világít. Ahol igény az, hogy a pókot is kivilágítsa a szoba sarkában, oda marad a CF. Ilyen szoba pl a nappali, de mondjuk egy hálószobába, konyhába, fürdőszobába jó a LED.

"-- A 3W-os LED meglehetősen halványnak tűnik. Egy átlagos helyiségben (legyen mondjuk 5m*4m*2,8m , utóbbi a magasság) legalább 2 db 23W-os kompakt-fénycső lámpa kell. (ami állítólag megfelel 260W-nyi izzónak)
Gyakran megnézem a boltokban (OBI, Pracliker, stb...) a LED-es lámpákat, de bizony a fényerejük és az áruk -- így egymáshoz kötve -- nem tetszik."
2x23W CF az durván 2000-2500 lumen. 3W led az kb 280 lumen. Körsugárzóban tehát CFhez viszonyítva szerintem se alternatíva.

"-- A LED-ek színe is kicsit problémás. Elvileg a folytonos spektrumú fehér fény kikeverhető 3 db nagyon keskeny monokromatikus spektrumvonalból is, de ha a tárgyakat nézegetem, igen furcsa színük tud lenni."
A LED nem RGB-ből kever, hanem UV tartományban sugároz, és a LED "csúcsán" lévő sárga foszfor pöttyöt stimulálja. Ez fog fehéren "izzani". Ez a pötty határozza meg hogy a lámpa meleg fehér, hideg fehér, R, G, B - de az alap LED az általában UV.

"-- A LED-es lámpákban lévő igen nagy fényerejű LED-ek (csak az általános LED-hez képest nagy a fényerő) gyártásához úgy tudom, GaAs (galliumarzenid) kell. Galliumból pedig nincs túl sok készlet a Földön."
Hát ezt pont lesz.rom - majd megoldják:-)
2011. júl. 31. 18:31 | válasz | #140
Usák vitába nagyon nem akarok belemélyedni, mert pont lesz.rom azt a kontinenst, az összes lakójával együtt. Azért azon el lehet gondolkozni, hogy 1 USD=1 EUR, meg 1 liter benzin az EU-ban=1 gallon benzin az usában az hol lehetne igaz, piaci alapon. Bizony ehhez elég komoly központi belenyúlás kell, ami gyakorlatilag ugyanaz, mintha az állam plusz fizetést rakna a lakói zsebébe. A háborúknak meg akkor lesz köze az egészhez, ha megnézed hogy az USA GDPjének hány százalékáért felelnek a hadiipari cégek, mert ugye ez esetben a vevő - a leigázott országok - nem befolyásolhatják azt, hogy egy beléjük lőtt rakéta mennyibe került. Az is elég vicces, hogy 1 halott nigga bakáért - akivel otthon max a börtönt töltenék - cirka 1 millió USD kártérítést fizettetnek a leigázott országokkal, egy véletlenül lelőtt gyerekért meg jó ha 1000 USD kártérítést fizetnek.
2011. júl. 31. 17:22 | válasz | #139
Te mondtad, hogy a monitor vibrálása miatt nem picsog senki. Pedig pont emiatt emelték a képfrissítés frekvenciáját a gyártók. Gondolkozz már, mielőtt hülyeséget hordasz össze!!
Zoli007   2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 
2011. júl. 31. 17:12 | galéria | válasz | #138
Ki beszél a frekvenciáról?
2011. júl. 31. 17:08 | válasz | #137
Dehogynem. Azért gyártanak most már 100+ hz-es tévéket, monitorokat. És azért használnak háttérvilágítást hozzájuk. Viszont a monitort nem világítóeszköz.
Zoli007   2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 
2011. júl. 31. 16:15 | galéria | válasz | #136
Elvileg a folytonos spektrumú fehér fény kikeverhető 3 db nagyon keskeny monokromatikus spektrumvonalból is

Elvileg sem. Logikai ellentmondás van a szövegben. Egyszerűen fehérnek fogod látni, lásd monitor. Érdekes, amiatt senki sem picsog.
2011. júl. 31. 14:58 | válasz | #135
A LED-es lámpákkal nincs tapasztalatom. A számolás szintjén értem, az világos.
Pár kérdés azonban megmarad:

-- Ha nem spotlámpában gondolkodunk, hanem általános helyiségvilágításban, akkor más lesz a helyzet.

-- A 3W-os LED meglehetősen halványnak tűnik. Egy átlagos helyiségben (legyen mondjuk 5m*4m*2,8m , utóbbi a magasság) legalább 2 db 23W-os kompakt-fénycső lámpa kell. (ami állítólag megfelel 260W-nyi izzónak)
Gyakran megnézem a boltokban (OBI, Pracliker, stb...) a LED-es lámpákat, de bizony a fényerejük és az áruk -- így egymáshoz kötve -- nem tetszik.

-- A LED-ek színe is kicsit problémás. Elvileg a folytonos spektrumú fehér fény kikeverhető 3 db nagyon keskeny monokromatikus spektrumvonalból is, de ha a tárgyakat nézegetem, igen furcsa színük tud lenni.
Hogy ezt mennyire lehet megszokni, azt tapasztalat híján nem tudom.

-- A LED-es lámpákban lévő igen nagy fényerejű LED-ek (csak az általános LED-hez képest nagy a fényerő) gyártásához úgy tudom, GaAs (galliumarzenid) kell. Galliumból pedig nincs túl sok készlet a Földön.

összességében:
NEM akarom agyba-főbe védeni az izzólámpát! Ahol indokolt lecseréltem energiatakarékosabb megoldásra. Nem mostanában, hanem már 30 évvel ezelőtt is, amikor még nem volt kompakt fénycső, hanem a régi hagyományos hosszú fénycső volt a villogó fényével (3 külön fázisra kötve jó volt az) és a búgó fojtótrafókkal, meg a rövid életű fénycsőgyujtókkal.

Csak az az erőszakos módszer nem tetszik nekem, ahogyan betiltják az izzólámpa használatát még a WC-ben, a kültéri bejárat környékén, a spájzban, a padláson, stb.. is.
Meg az a stílus sem tetszik nekem, ahogyan követelödznek a kötelező és tiltó törvények érdekében meg ahogyan általában is, az élet valamennyi területén (a világítástechnikánál sokkal húsbavágóbb ügyekben is), a "kellemetlen döntéseket" (amiktől néha ordító dührohamot kapunk) nyelvészkedési-retorikai trükkökkel lenyomkodják a torkunkon.
2011. júl. 31. 13:48 | válasz | #134
Nem ismerem a szemed állapotát, de a rövidlátás még a kisebb baj. Édesanyám egyszerűen nem lát már sem a fénycsövek, sem a ledek fényében. Kénytelenek voltunk egy ukrajnai ismerőst megkérni, hogy hozzon pár 100 wattos izzót, mert náluk még kapható.
2011. júl. 31. 13:45 | válasz | #133
Van egy-két hülyeség abban amit írsz.

"1. Irreálisan magas a fizetésük. Látszik, hogy az országuk azzal együtt is hogy folyamatosan leigáz és sarcol szuverén államokat masszívan veszteséges."

Szerintem meg annyi a fizetésük, amit a munkaadójuk ki tud gazdálkodni, és hajlandó kifizetni. Többet nem fog úgysem fizetni, kevesebbet meg inkább. A mondat másik fele meg szimpla politikai maszlag. Semmi köze az emberek fizetéséhez.

"2. Irreálisan olcsó náluk az energia (meg minden más is)."

Fordítva. Nálunk irreálisan magas a benzin, az áram, és a többi energiahordozó ára. Meg mindenféle más ára is. Náluk jóval kisebb a jövedéki adó, meg a többi adóféle. Még az EU-n belüli árumozgást is megpróbálják megadóztatni nálunk, pedig az tilos. Lásd az autók regisztrációs adóját. Vagy azt, amikor a CD hologramos matricáját keresik rajtam. Pedig jogom van a Szlovákiában vett CD-t használni.

"Ha meg kellene nézniük, hogy mire költenének, akkor nem cserélné egy átlag amcsi 5 évente a teljes lakásberendezését, meg nem tartana egy átlag család 3-4 autót, amelyek átlag életkora 5 év alatt van."

Arra költik a pénzüket, amire akarják. Ki vagy te, hogy ebbe beleszólsz? Ha nekik ennyi autó kell, és ki tudják fizetni, akkor semmi közöd hozzá. Nekem sincs. Ha nem tetszik, akkor kínálj fel alternatívát. Ha jó nekik, akkor úgyis áttérnek rá.
2011. júl. 31. 13:31 | válasz | #132
Az amcsik azért fogyasztanak, mert:
1. Irreálisan magas a fizetésük. Látszik, hogy az országuk azzal együtt is hogy folyamatosan leigáz és sarcol szuverén államokat masszívan veszteséges.
2. Irreálisan olcsó náluk az energia (meg minden más is).
Ha meg kellene nézniük, hogy mire költenének, akkor nem cserélné egy átlag amcsi 5 évente a teljes lakásberendezését, meg nem tartana egy átlag család 3-4 autót, amelyek átlag életkora 5 év alatt van.

"Ráadásul nemcsak a fényforrásokat, hanem a világítótesteket is sok helyen le kell cserélni. Az én asztali lámpám, amióta ilyen energiatakarékos izé van benne, állandóan lehorgasztja a fejét, aztán pofárabukik az asztalra, mert olyan súlyuk van ezeknek, mint 5 wolframszálas izzónak! A mennyezeti lámpát meg át kellett barkácsolnom, mert nagyobbak is jóval."
Vannak csavart, illetve "rendes" izzó formájú CF-ek is, amelyek valószínűleg belemennek a hagyományos izzók számára tervezett lámpatestekbe. Egyébként egy lámpatest minél zártabb, az izzó élettartama annál rövidebb, mert annál rosszabb lesz a hő leadás. Teljesen zárt búrába nem is érdemes CF-et venni. Teljesen zárt búrájú lámpatestet ki kell dobni.

"A költségvonzat is jelentős. Egy normális árú (amit még hajlandó vagyok megvenni) energiatakarékos fényforrás 1000 és 2000 forint között van, legyen középárban 1500. A házban van kb. 20 fényforrás, ez kapásból 30 ezer forint.
Ha egyszer betörnek hozzám, lehet hogy az összes eltűnik"
A megtakarítás is jelentős. Nézzünk egy példát: 100W izzó vs 20W CF (ezek fényereje megegyezik). Számoljunk évi 1000 üzemórával - ez 2.4 óra/nap, és mondjuk 8 évvel (8-10ezer óra az átlagos üzemidejük a CF-eknek). CF 1500Ft, izzó mondjuk ingyen van. Áram baráti 50Ft/KWH.
Hagyományos izzó költség: 8*0Ft + 8év*1000h/év*0.1kW/h*50Ft/kWh=40000Ft
CF költség: 1*1500Ft + 8év*1000h/év*0.02kW/h*50Ft/kWh=9500Ft.
Vagyis 8 év alatt a CF megtakarítás 30500Ft 1 izzón, az izzók bekerülséi költségeit is számolva (anélkül 32000Ft). Ebből következik, hogy egy ilyen csere fél év alatt behozza az árát.

Nézzünk egy másik példát: 30W halogén spot vs 3W LED. A halogén spot 1500 üzemórás, kb 200Ft, a LEDre 30-40ezret írnak, a realitás 15ezer körül van, de számoljunk csak 8 évvel itt is. A LED ára legyen 3000Ft (nem tescos kategória, de nem is 10eFt).
Halogén költség 8 évre: 8000/1500*200Ft + 8év*1000h/év*0.03kW/h*50Ft/kWh=12320
LED költség 8 évre: : 1*3000Ft + 8év*1000h/év*0.003kW/h*50Ft/kWh=4200
Vagyis ez esetben is 8100Ft megtakarítás, gyakorlatilag 2-3 év alatt megtérül a 15x magasabb beszerzési ár is.
2011. júl. 31. 11:09 | válasz | #131
A cikk nem épp a jóindulattal van teli. Az irányultsága is több mint szembeszökő. (gondolom, az eredeti cikk alapján, pontosan.)

Mindjárt a cím: "hány politikus kell egy izzó lecseréléséhez"
Miért pont politikus? Ha elgondolkodunk ezen a furcsa fogalmazáson, sokminden kiviláglik.

Aztán: "Minden amerikainak istenadta joga van ahhoz, hogy annyi energiát fogyasszon, amennyi emberileg lehetséges"
Ez így egy durva baromság!
Az energiafogyasztás általában NEM öncélú!!!
Ha beülök az autóba, akkor nem viccből közlekedek, hanem mert muszáj. Ha bekapcsolom a mosógépemet, akkor azt sem viccből csinálom, hanem mert koszosak, büdösek a ruháim! Vagy jobb lenne, ha a patakparton csapkodnám egy fával?
(ha lenne olyan mosópor, amely hideg vízben is mos, azzal a mosáshoz szükséges energia nagyobbrésze megtakarítható lenne)
Ha lezuhanyzok, akkor azt sem viccből teszem, hanem mert koszos vagyok, büdös, ragad mindenem, viszket a kosz.
Ha olvasni akarok, akkor bekapcsolom a világítást. Bizony. Ha bemegyek egy helyiségbe, akkor szintén. Ha kimegyek onnan lekapcsolom a lámpát.

Az amerikaiak ugyanezt teszik.

Lehet nemszeretni őket, tény hogy a világban betöltött politikai szerepük enyhénszólva is nem jóirányú, de az ottani kisemberek éppúgy nem szertnek büdös ruhában járni mint mi, éppúgy nem szeretnem viszketni a kosztól.

Igen, lehet hogy az éppen szükségesnél nagyobb fogyasztású autókkal járnak, emiatt lehet is bírálni őket, de ez az izzó dolog erősen túl van lihegve.

A cikk utolsó bekezdése mindent elárul, és a megfogalmazása a tipikus ballibernyál mellébeszélés iskolapéldája lehetne! Hogyan kell becsomagolni valami utálatos politikai szándékot, hogy az emberek ne ordítsanak fel?

Ne feledjük, hogy bármelyik amerikainak joga van ahhoz, hogy a házában/lakásában lévő összes izzót energiatakarékosra cserélje!
Bármikor megteheti! Senki sem tiltja meg, és a boltban is biztosan vannak ilyenek bőséges választékban.


A cikk utolsó bekezdését ennek tudatában átgondolva, az a következőt jelenti: KÉNYSZERÍTSÜK az embereket, hogy cseréljék ki a világítóeszközeiket!
Vajon miért nem tudnak a zöldek által befolyásolt cikkírók és politikusok egyenesen, tisztán, becsületesen fogalmazni? Miért kell a mondanivalójukat furfangosan csomagolni? (sehol a világon, és ez egyébként tipikus ballibernyálas sajátosság) Ezen érdemes elgondolkodni, de most nem teszem, mert messzire kivezet a témából.

Az világításra visszatérve: azt állítják, hogy ezek a mai modern energiatakarékos (és fénytakarékos!) lámpák már azonnal teljes fényerővel világítanak, és nem zavarja őket a ki-be kapcsolgatás....
Tapasztalatom szerint (MA MÉG) ez hazugság! Márpedig a tapasztalat többet ér mint 100ezer oldal kenetteljes sötétzöld furfangosan megfogalmazott hazudozás

Ráadásul nemcsak a fényforrásokat, hanem a világítótesteket is sok helyen le kell cserélni. Az én asztali lámpám, amióta ilyen energiatakarékos izé van benne, állandóan lehorgasztja a fejét, aztán pofárabukik az asztalra, mert olyan súlyuk van ezeknek, mint 5 wolframszálas izzónak! A mennyezeti lámpát meg át kellett barkácsolnom, mert nagyobbak is jóval.

A költségvonzat is jelentős. Egy normális árú (amit még hajlandó vagyok megvenni) energiatakarékos fényforrás 1000 és 2000 forint között van, legyen középárban 1500. A házban van kb. 20 fényforrás, ez kapásból 30 ezer forint.
Ha egyszer betörnek hozzám, lehet hogy az összes eltűnik
2011. júl. 31. 11:04 | válasz | #130
"-fenycsovek: karos az egeszsegre, draga es ronda a fenye is"
Egy ma kapható minőségi kompakt fénycsőre ez már nem igaz. Mondjuk szubjektív dolgot nehéz cáfolni, így azon a részén nem is rugóznék a hozzászólásodnak hogy mi a szép meg a ronda. Az biztos, hogy a hagyományos izzóhoz képest 1/10 energiából elketyegnek. Egy hagyományos izzó CF csere még minőségi, szuper minőségű CF-el is megtérül 1 év alatt, ha átlag napi 2 órát használod a lámpát.

"-led-es vilagitas: csak kis egyenfeszultsegen es kis homersekleten megbizhato, pont ilyeneket nem gyartanak jelenleg (tehat egy 5V-os egyenaramu led nem fog kiegni evtizedeken at sem, egy 230V-al hasznalt, pulzalo egyeniranyitott valtoaramnak kitett viszont nem sokat bir), mindezek melett tuskes a ledek szinkepe, ami nem jo"
Lehet kapni 12V-os LED lámpát is, van hozzá minőségi táp egység (egyébként 12V-os halogén izzó is létezik, pl MR16 foglalat). A 230V-os lámpákra is van általában 1 év gari, ami semmi más izzóra sincs. Egyébként ezekben a lámpákban is egyenirányítva és szűrve van az áram, szóval nemigen "tüskés". A 230V-os lámpák nagyon konzervatívan jósolt üzemideje 15ezer óra (gyártók 45ezer órát is rájuk írnak), a halogének 1500 órás üzemidejükkel szemben. A LED lámpa a halogénhez képest 1/10 fogyasztásból produkálja ugyanazt a fényerőt. Egy halogén lámpa egy normálisabb LED-re cserélve durván 2-3 év alatt visszahozza az árát, ha átlag napi 2 órát megy.

Szerintem a lehetséges megtakarítás olyan mértékű, hogy egy izzó cseréjét biztosan megéri kockáztatni. Legrosszabb esetben buksz 2-4000Ft-ot, ha viszont bejön, és mindent erre cserélsz, akkor éves szinten 1-2 havi villanyszámlát megspórolsz.
2011. júl. 31. 02:09 | válasz | #129
-3.5/-4.25-tel közel vagyok hozzá...
kvp  
2011. júl. 31. 00:13 | válasz | #128
Az izzok kiegesenek kiszamitasara jopar statisztikai modell van, de ezek jo resze elmeleti es inkabb az adott keplet demonstralasara szolgal, mint a valos szamitasokhoz. A legtobb izzo oregszik es tobbfele hibajelenseg szokott megjelenni:
-a izzoszal ategese (az izzoszal folyamatosan parolog mukodes kozben es a gyartasi minosegtol fugg, hogy meddig birja, ha tudnanak egyenletes minoseget gyartani, akkor e miatt a hiba miatt kb. egyszerre egnenek ki az egok)
-a gaztoltes szivargasa (gyakoribb hiba, tobbnyire ez elozi meg az izzoszal kiegeset, oka a szigeteles hianyossaga; a szivargas merteket a hasznalat es a kornyzeti hatasok, pl. a legnyomas is befolyasoljak)
-mechanikai serules (pl. a hotagulas miatt fellepo tores vagy az uveg-fem ragasztas elengedese, altalaban ekkor torik ossze az ego burkolata)

Egy izzo eltettartalmat tobb dolog is befolyasolja:
-a halozati aram egyenletessege
-a ki- es bekapcsolasok gyakoriasa es ismetlesi uteme
-a kapcsolok altal keltett tularam, tulfeszultseg es egyeb zavarok
-a kornyzeti homerseklet, legnyomas es a holeadas merteke
-a mukodest megelozo es mukodes kozbeni mechanikai terheles (pl. vibracio)

Elvileg keszitheto nagyon jo minosegu hagyomanyos izzo is, ami nagyon sokaig birja, de sajnos ilyet nagyon nehez manapsag talalni, tovabba az energiahatekonysaga nem lesz jobb attol, hogy sokaig birja. Elvileg ha egy ego elettartalmat novelni szeretnenk, akkor a normal uzemi feszultsegnel alacsonyabb szurt egyenarammal kell hajtani aminel meg uzemkepes. Ez a ledeknek is jo, mivel noveli az elettartalukat. Hagyomanyos egoknel altalaban arra erdemes odafigyelni, hogy a valtoaram es az egyenaram ugyanakkora teljesitmenyt adjon le, de ez eltero feszultseget jelent. Halogen egoknel a fentiek melett meg arra kell odafigyelni, hogy az ego homerseklete ne csokkenjen a halogen ciklus mukodesi homerseklete ala mert akkor hamar kiegnek, mig led-ek eseten a feszultseg es a nyitoiranyu aram ne essen a bekapcsolasi szint ala, mert akkor nem vilagitanak. Ha ezeket mind betartjuk, akkor nagy mertekben novelheto meg egy ego elettartalma. (jo minosegu led-es egok eseten ez kb. 10-20 ev kellene, hogy legyen a mai technologiaval)
2011. júl. 30. 23:09 | galéria | válasz | #127
Szerintem meg a tied hiányos.
2011. júl. 30. 22:11 | válasz | #126
Tehát találgatsz. Én viszont próbáltam találni statisztikát, nem sok van. Pl. itt vesézik:

http://exploringdata.net/litebulb.htm

Az egyik forrás szerint igenis exponenciális eloszlással lehet modellezni, de úgy tűnik, maximum a GE kutatórészlegén méricskélnek ilyet, ők meg nem kötik az orrunkra.

Mindenesetre a száz éve világító lámpa nyilvánvalóan bizonyítja azt is, hogy az eloszlás biztosan normál eloszlás. Az is lehet, hogy a kapcsolgatásoknak van valójában exponenciális statisztikája, és az izzó kiégése ennek valami közel determinisztikus függvénye.
2011. júl. 30. 21:21 | válasz | #125
Úgy tűnik hogy a szövegértésed erősen kihívásokkal teletűzdelt, így semmi esetre sem foglak modellekkel terhelni. Különben is belinkeltem egykét dolgot, az SG cikk világosan leírja, hogy

"Csak a pénzügyminisztérium évente körülbelül 55 millió kilowattórát fogyaszt" - közölte Martina Stahl-Hoepner, a szaktárca IT-megbízottja. Ez az árammennyiség a teljes német állam- és közigazgatás fogyasztásának 9 százaléka."

Mivel egy pénzügyminisztérium és társai összefüggnek az internettel is, az INTERNET fenntartása akár ~10% villamos energiát is elfogyaszthat. Ha 3adjára se fogtad fel amit írok akkor itt befejeztem a vitát.
2011. júl. 30. 14:52 | válasz | #124
810 ezer felett=8-10 ezer
2011. júl. 30. 14:51 | válasz | #123
""Aki még mindig ott tart, hogy vibrál, meg nem olyan a fénye mint a másiknak, az garantáltan 10 éve nem próbálkozott velük. Csak fújja a tízéves lemezt."
Vagy 10éves szart adak el neki manapság."

Speciel kimértem. Nem is kellett sok minden hozzá. Egy roncs fényerőmérőből kinyert fotóelem, meg pár, a fiókomban hányódó egyéb alkatrész. Ezt a barkácsolt érzékelőt rákötöttem az oszcilloszkópomra.

Az eredmény, mindegyik kompakt fénycső vibrál. Az olcsóbbak 100, a drágábbak(810 ezer felett) olyan 10kHz felett.

Egyébként nem tudom mit vártattok.

"Most gondolkodom egy kis "olvasó"lámpán a géphez, alacsony fogyasztással (egy kici occo ledes kinaielemlámpa is megfelel szóval 30-70lumen elég lenne, de max 150), de a boltok irtóznak a lumen szótól, és sehova nem írják oda...."

Jobban jársz, ha az olvasólámpádba izzó van(akár normál, akár halogén) vagy egyenáramról járatott led. Ha nem így teszel,és mivel a képernyő is vibrál, meg a mezei led is, öregségedre elvesztheted a látásod.
remark  
2011. júl. 30. 14:48 | galéria | válasz | #122
Azt mondom amit eddig is. Most értesz félre, vagy eddig értettél?
2011. júl. 30. 14:02 | válasz | #121
© SchumiBacsi #85
Dinnyés/taxis merci, cápa BMW, 20-30 évesek, olajcsere kopóalkatrészek cseréje és megy, nem is kicsit.

B0nFire #93
"Aki még mindig ott tart, hogy vibrál, meg nem olyan a fénye mint a másiknak, az garantáltan 10 éve nem próbálkozott velük. Csak fújja a tízéves lemezt."
Vagy 10éves szart adak el neki manapság.

Nálam sokhelyen van energiatakarékos, sűrűn is könnyezik a szemem, nem bírok annyit géppel dolgozni, mint hagyományos izzóval, de bevannak szerelve pár éve és mennek. Az akváriumba is azt raktam, ott egyben világít 10-14 órát, tehát nem a kapcsolgatás miatt fog megmakkanni, és (majdkimérem) remélem a fogyasztás is csökkent.

Most gondolkodom egy kis "olvasó"lámpán a géphez, alacsony fogyasztással (egy kici occo ledes kinaielemlámpa is megfelel szóval 30-70lumen elég lenne, de max 150), de a boltok irtóznak a lumen szótól, és sehova nem írják oda....
2011. júl. 30. 12:00 | galéria | válasz | #120
Szerintem meg kezd el számolgati az átlagos PC és szerverfarm üzemidejét és fogyasztását. Vegyél 2008-as átlagkonfigot. Aztán keress adatot arra, hogy kb. hány számítógép volt akkor. A 2008-as villamosenergia termelés ismert.

Egyébként egyszerűbb visszafele gondolkozni. a 2008-as termelés mellé rendelj x darab gépet, átlag fogyasztás és szorozd fel üzemórával. A fogyasztott energiát oszd el a termeléssel. Aztán nézd meg, hogy mennyi fog kijönni. Megcsináljam helyetted.

Jó lenne, ha számolná és modellet állítanál fel mielőtt nagy arccal kijelentesz valamit...
Zoli007   2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 
2011. júl. 30. 01:10 | galéria | válasz | #119
Te honnan tudod, hogy öregszik?

Talán mert 2000 fokon izzik, aztán kikapcsoláskor lehűl, és ez nem valami egészséges a fémre nézve hosszútávon.
2011. júl. 30. 00:27 | válasz | #118
Az általam ismert állítás meg azt mondja, hogy a kiégés várható időpontja exponenciális eloszlást követ, tehát nem öregszik. Te honnan tudod, hogy öregszik? Mert az, hogy idővel a legtöbb lámpa kiég, nem bizonyíték. A legtöbb atomi részecske is elbomlik idővel, mégse mondjuk, hogy nédda, milyen vénséges neutron, ennek már nem sok van hátra.
2011. júl. 29. 23:56 | válasz | #117
2/3
2011. júl. 29. 22:42 | galéria | válasz | #116
Horvátországban még lehet kapni 100 Wattos izzót, vettem is egy párat. Padlásra, pincébe, meg egyéb ritkán látogatott helyekre tökéletes. Az alatt a pár másodperc alatt amíg fel van kapcsolva, nem tesz tönkre anyagilag, egyből van fénye, mégpedig nem kevés. Télen elég sokáig tartana egy kompakt fénycsőt kivárni amíg megjön a fénye, annyi idő alatt elintézem amit akarok.
2011. júl. 29. 20:40 | válasz | #115
Aki nemhiszi utána járhat még ennél is jobban:

Prezentáció
Régebb SG hír

Szóval az internet ott van olyan 10% környékén...
2011. júl. 29. 20:29 | válasz | #114
Ez nagyjából így kellene legyen, de jobb ez a gyártóknak, úgyis ránk öntik a terméküket, mi meg beadjuk a derekunk. Megsúgok azért valamit. Épp a cikkben van hogy az amcsiknak jogukban áll annyit fogyasztani amennyit csak bírnak. Mert van miből, többek közt olajból még sok van. De ha visszalapozol a történelem könyvekben, olvashatsz olyat is hogy az arab embargó idején Amerikában 9%-os hiánynál és ez csak az olajra vonatkozott, kiraktak 3db zászlóból 1et a kutakra:
-Nincs benya
-Van benya de csak hivatalos szerveknek
-Mindenkinek van benya

Első kettő dominált. Ha valaki felkapcsolt egy fölösleges égőt, szankcionáltak.
Angliában asszem 3napos munkahetet vezettek be, mert nem volt mivel tankolni a járműveket, Németországban vasárnap kiürültek az utak, és még sorolhatnám mi volt. Mit akarok ezzel mondani azt hogy majd kibújik a szög a zsákból, amint csökken a kínálat, miközben a kereslet nő, és ha nem lesz alternatíva helyettesíteni akkor, valójában nem lesznek például 200lovas terepjárók, hanem olyan 70ló környéke is elég lesz.
Zoli007   2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 
2011. júl. 29. 20:23 | galéria | válasz | #113
Nem, mert öregszik.
2011. júl. 29. 20:20 | válasz | #112
Akkor tisztázunk most egykét dolgot.
A ~0.8% a TE-ÉN-bárki számítógépére jön ki. Offline módban csak konnektorba dugva. Ha rádugod a netre, és világosan le is írtam hogy az INTERNET, aminek része a TE-ÉN-bárki számítógépje, szolgáltatók gerinc és alhálózatai szerverei, illetve szerverfarmjai, tartalomszolgáltatók összessége, például SG, simán bezabálnak 10%-ot.

Ha még mindig nem tiszta:
Te a számítógépeddel kiveszed az 1%-ot. A szolgáltatók hogy a hálózatukat működtessék, hogy netezhessünk, de ne csak otthon, hanem már a szabad ég alatt telefonról is, illetve hogy a tartalomszolgáltatások fussanak 24(!) órában, nem kevés kraft, akár 9%-a is lehet a 10%-ból. De lehet hogy tévedek, mert hogy egy szerverfarm átlagosan nem a 10szeresét fogyassza el egy mezei PC-nek az is biztos. Summázva: az internet folyamatos fenntartása, 10%-ba is kerülhet.
2011. júl. 29. 20:02 | válasz | #111
Már miért lenne baj, hogy nulla időnél ég ki legvalószínűbben? Elég kis p-vel nagyon szépen közelíti az az egyenletes eloszlást.

Szemléltetésképp képzeljük el, hogy egy kis törpe ül az izzóban, aki minden másodpercben dob egy ezeroldalú dobókockával. Ha egyest dob, az izzó kiég, egyébként nem. Ez egy szemléletes és hihető kép, és megvan az a tulajdonsága, hogy minden dobás független az előzőektől. Tehát ha találunk valahol egy marha szerencsés törpét, aki már száz éve dobálja a kockát, és leülünk mellé mi is dobálni, akkor egyikünk hosszabb élettartamára sem érdemes fogadni.

Más szavakkal: a használt villanykörte, ha világít, pont olyan jó, mint az új.
Zoli007   2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 01. 20. óta regisztrált VIP fórumozó 
2011. júl. 29. 17:05 | galéria | válasz | #110
Az lehetetlen, mert az exponenciális eloszlás szerint a legnagyobb valószínűsége a kiégésnek nulla időnél lenne. Hamarabb hiszem, hogy normál eloszlása van 1000 óra átlaggal.
2011. júl. 29. 15:35 | válasz | #109
Ezt nevezték anno tervgazdaságnak. Illetve még régebben hadigazdaságnak.

Csakhogy ez nagyon távol van a kapitalizmus szabad vállalkozás-modelljétől. Meghát többnyire a mai emberek sem bírják a sorban állást semmiér sem. Aztán mi lesz a V8-10-12-16-os motorok kedvelőivel? Üljenek egy kéthengeres Trabant-szerű taligába?
kvp  
2011. júl. 29. 15:20 | válasz | #108
"Ennyi erővel kitilthatnák az 50 LE-nél erősebb autókat is, hiszen 130-al már azok is tudnak menni, felette meg minek? Vagy a 24 colosnál nagyobb TV-ket. Vagy a 100 m^2-nél nagyobb házakat. És a sor bőven folytatható lenne."

Ezen jopar politikus es tudos dolgozik. Egyreszt a jovoben az eu-ban kotelezo lesz a sebessegkorlatozo az autokba, masreszt mar most sem nagyon engedik be a nagyon fustolo jarmuveket a belvarosokba, harmadreszt a tv-kre mar jovahagytak egy fogyasztasi korlatot, tehat barmekkora lehet, de nem fogyaszthat bizonyos aramennyiseg folott. A nagy hazakra nyugaton nagy adok vannak.

De anno a szovjetek is hasonlo modon gondolkodtak, bar nem a kornyezetvedelem miatt. Nem voltak nagy maganhazak, mindenki csak neki szukseges meretu lakast kapott egy minel nagyobb kozos hazban, nem lehett sportautot venni, sot egy ideig csak az kapott akinek kellett, masnak nem jart. Tv is csak egy fajta volt, vagy annyi sem. Nem volt legkondicionalas csak ahol tenyleg kellett. Nem azert csinaltak, hogy a kornyezetet vedjek, hanem azert, hogy a meglevo korlatozott eroforrasokkal sporoljanak (ugyanis masra kellett).

Az eu szakertoi ujabban egeszen mas okokbol, de hasonlo kovetkeztetesekre es dontesekre jutnak mint anno a szovjet szakertok. Nem biztos, hogy ez jo, de tulelesi szempontbol akar egy mukodo strategia is lehet.

Az viszont mar most latszik, hogy a kompakt fenycsoveket is be kell tiltani, csak meg nincs helyettuk kesz alternativa. Viszont dolgoznak rajta, mivel ha sikerul az eu-n belul eloallni vele, akkor az osszes nem eu-s termeket ki lehet zarni a piacrol, mivel nem lesz alternativa. Egyelore a led-es megoldasok es az oled panelek tunnek jonak, de ezek sajnos joreszt azsiai fejlesztesek.
Tetsuo  
2011. júl. 29. 13:38 | válasz | #107
Ez igy van. Az egesz egy fabol vaskarika. A kornyezettudatossag teljesen mast jelent.
Tetsuo  
2011. júl. 29. 13:37 | válasz | #106
A sportautokat be lehetne tiltani, mint ahogy atterni 100% tomegkozlekedesre a belvarosokban.
A fuvarozas (a termekek ide-oda szallitasa) a legkornyezetszennyezobb tevekenyseg jelenleg. Szoval lenne mit korlatozni rajt... alapbol arra kene torekedni, hogy mindent a falubol, amit nem lehet onnan, CSAK azt a regiobol, amit nem lehet onnan, CSAK azt az orszagbol, amit nem lehet onnan azt szazszor is meg kell gondolni.
2011. júl. 29. 13:00 | galéria | válasz | #105
Ez nem teljesen igaz. Oszt egy megpakolt autó a 20%-os nedves / havas emelkedőn mikor fog felmenni? A kamionokban szerintem is van annyi lőerő, hogy üresen akár 150-nel robograjanak, de 20-30 tonnát huzigálva is illik azért egy 5-6%-os emelkedőn tartaniuk a 60-70-es tempót.

A nagyobb alapterületű ház terület / felület aránya egyre jobb, tehát jobban tartja a hőt ugye? :)
Caro  
2011. júl. 29. 12:27 | válasz | #104
A teljes energiafelhasználás _nagyon nem_ csak a villany. Ezt érdemes figyelembe venni.
Ennyi erővel kitilthatnák az 50 LE-nél erősebb autókat is, hiszen 130-al már azok is tudnak menni, felette meg minek?
Vagy a 24 colosnál nagyobb TV-ket.
Vagy a 100 m^2-nél nagyobb házakat.
És a sor bőven folytatható lenne.
uwu hun   "Rest in Peace uwu hun" 
2011. júl. 29. 10:00 | galéria | válasz | #103
Hát veled meg mi történ?
Felhagytál a 2012 blog meg scientológus irodalom hatására való önként vállalt agymosással?
Vagy ez csak trükk, és színleled, hogy elkezdtél gondolkodni.
Piel  
2011. júl. 29. 09:59 | válasz | #102
Az izzószálat ha nem hevítjük túlzottan, megfelelő a vastagsága és a körülötte lévő gáztöltés akkor az sokáig izzó szálat eredményezhet. Nem egy hatalmas teljesítménye volt ennek a 100 éves izzónak, ami jelenleg, állítólag már csak 5 watt. A mostani termékek (és nem csak az izzókról beszélek,) kifejezetten úgy vannak legyártva, hogy ne érje meg a vásárlónak. Régóta vásárolok energiatakarékos izzókat, mert hittem ebben a zöldségben, de jó néhányat kidobtam, és nem csak az olcsó akciós vacakot vettem meg. Biztos vagyok benne, hogy öregapám tanyáján még világít néhány azon izzók közül amiket a villamosítás után tekertek be a foglalatokba. Az akkori Tungsram izzók még nem voltak fertőzöttek a hatalmas teljesítmény és rövid élettartam vírusával.
De ha minden használati tárgyunkat kidobáljuk idő előtt, mert programozottan elromlik akkor ez mitől környezetbarát??? A hagyományos izzó csak a forrasztáshoz használt ónt és a izzószálhoz használt wolframot tartalmazza ami veszélyes lehet a környezetre. Ehhez képest az új fényforrások egy egész sor nehezen visszanyerhető nehézfémet tartalmaznak. Akkor most mitől lesz zöld a technológia? A megtakarított energiát felhasználjuk a megsemmisítéshez? He?
kvp  
2011. júl. 29. 09:52 | válasz | #101
"Ez mind szép és jó, de ha mondjuk az embernek teknőse, esetleg kiscsirkéje van mégis mivel fűtsön neki? Jó még most lehet kapni régi típusú izzókat is, de ha azokat is kivonják mi lesz, vegyek nekik hősugárzót ami jóval több energiát fogyaszt?"

Lehet kapni direkt melegitolampakat. Ezeket infra forrasnak hasznaljak, pl. csirke kelteto uzembekben. Van mindenfele teljesitmenyu. (fenyuk nem sok, de rengeteg iranyitott hot termelnek)

Egyebkent ha valaki tenyleg hasznalhato fenycsoves lampat akar, akkor erdemes xenon ivlampat venni. Ezeknel az elektronika kulon van es nem megy annyira gyorsan tonkre, tovabba itt megvan a lehetoseg olyan vastag elektrodak hasznalatara, amik nem mennek tonkre csak nagyon lassan. Van beloluk 10 wattol 15000 watting mindenfele es a fenyuk is szebb, mert uv festek nelkuli lathato fenyt adnak (bar uv szuro ezekhez is kell).
2011. júl. 29. 08:44 | válasz | #100
Aki szereti a kompaktot annak lesz szép szürkehályog a szemén, sajnos ezek fénye igen csak rontja a szemet. A led sem jobb, de én is használok ledet, nagy ritkán. Inkább az izzókat részesítem előnyben. Ám még mindig a természetes fény a legjobb.
Itt egy jó példa: Természetes fényforrás
2011. júl. 29. 08:09 | galéria | válasz | #99
"megvan az egész spektruma" és ezt mivel mérted???? Ja hogy szemre, értem...
2011. júl. 29. 08:01 | galéria | válasz | #98
Wrong. Teljesítménnyel számolsz valós energiafelvétel helyett. A milliós nagyságrendű személyi számítógépek és notik nagy része napi 8 órát sincs bekapcsolva ezért kWh-ra kiszámolva és a napi kWh előállított áramra rohadtul nem jön ki a 10%. A kiépítés és fenntartás költségei n+1 ipari objektumra igazak.

Kicsit vicces, hogy a márpedig pont annyi (10%) után leírod hogy ~0,8%. Érdekes fogalmaid vannak a "pont annyiról"...
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2011. júl. 29. 00:59 | galéria | válasz | #97
Nemrég vettem Osram energiatakarékos izzót, mert a régi tönkrement, ennek már meleg fénye van, de ugyan úgy van bemelegedési ideje, ami a legjobban zavar és ami miatt nem fokom lecserélni a hagyományos izzóimat erre.
2011. júl. 29. 00:50 | válasz | #96
Na most akkor te itt valamit keversz. Először is van az izzó wolfram hőmérséklete, aminek változása a kibocsátott fény mértékét befolyásolja. Azután van a sugárzott, valamint a wolframszál kivezetéseinél érintkezés útján leadott hő, esetleg a gáztöltés által közvetített hő, ami (sugárzásnál csak kis részben) az üvegburán és a foglalaton távozik felmelegítve azokat is egy adott hőmérsékletre. Ha a wolfram hőmérsékletét figyeled és szabályzod elektronikával, akkor az lehet fix, és így a fényerő is fix marad. Ha viszont a foglalat hőmérsékletét tartod fixen, az a hagyományos és az elképzelésedben szereplő izzó esetén teljesen más wolframszál hőmérsékleten lesz ugyanaz, ergo más lesz a fényerő. Remélem most már érted miben látom a problémát.
2011. júl. 29. 00:28 | válasz | #95
Márpedig annyi. Pont itt volt cikkezve egyszer hasonló cikkben.
De ha nem is gondolj bele: 24órában mennek szerverfarmok, hogy netezhes. A net nem csak akkor van amikor én ide írok, hanem éjjel nappal megállás nélkül megy, és az ennyi kraft jelenleg. Ha csak a személyi számítógépeket nézzük Magyarországon, majd 4millió háztartásnak csak ha a felében van az 2millió gép.
Átlagosan 200watt mindenestül, ha megy csúcsban jóindulattal 1millió gép, az 200megawatt. 5500MW a jellemző csúcsteljesítmény, klímaidőszakban 6000.
5500megawattnál 3.63% a PC-k fogyasztása, 6000megawattnál 3.33%. Ha átlagolunk, minden pc-re 6órát veszünk naponta, akkor kijön 0,9% illetve 0,83%. HANGSÚLYOZOM ez csak a személyi számítógépek otthon. Összejön a "maradék" 9% bazi-nagy antennáktól kezdve, mikrós neteken át, az optikai gerinchálózaton-alhálózatokon, a szerverfarmokig. De ha bővítjük a kört jön a kiépítés, és fenntartás költségei, fogyasztása stb. egyszerűen sok.
2011. júl. 29. 00:28 | válasz | #94
Én eddig úgy tudtam, hogy a hagyományos izzólámpák kiégési ideje exponenciális eloszlást követ, és mint ilyen, örökifjú eloszlás:

http://en.wikipedia.org/wiki/Memorylessness

Azaz az, hogy várhatóan mennyi ideig fog égni mostantól, az pontosan annyi idő, mint tegnap vagy száz évvel ezelőtt volt. Azaz a lámpa nem "tudja", hogy mióta ég.
2011. júl. 28. 23:54 | válasz | #93
"WC-n szarni meg jó a 40-es izzó is." – Majd megtudnád, ha te is a budin töltenéd a fél életedet, mint én, és próbálnál a 40-es izzó mellett olvasni!

Én évek óta kizárólag energiatakarékos izzókat használok itthon. Jó a fénye, nem vibrál, nem báncsa a szemet, nincs beizzási idő, megvan az egész spektruma. És az izzók közül némelyik az ötödik évét tapossa, és egyik sem volt 1500 Ft-nál drágább.

Az első generációs et. izzók még tényleg szenvedtek effajta gyerekbetegségekben, de mára ezeket már rég kiküszöbölték, részben pontosan a vásárlók elégedetlenségei miatt. Aki még mindig ott tart, hogy vibrál, meg nem olyan a fénye mint a másiknak, az garantáltan 10 éve nem próbálkozott velük. Csak fújja a tízéves lemezt.

Ami a cikkből kimaradt: a "Százéves fénynek" nem wolfram, hanem szén izzószála van, ráadásul háromszor olyan vastag, mint a mai szabvány wolframszálak. Így bírja jó sokáig.
2011. júl. 28. 22:44 | válasz | #92
egyébként az 1%-ot nem kéne lenézni, az 1% brutál sok. nem lenne rossz csupán égőcserével ennyit (vagy ennek a 85%-át) nyerni...

internet sem mindegy hogyan nézzük. szerintem a kliensekkel, webszerverekkel ésvagy felhőkkel együtt több, mint 1%.

2011. júl. 28. 22:42 | válasz | #91
Görögök meg nem tudom mit várnak talán ők is a csodát. Hogyan várhatják hogy csak úgy pénzt kapnak a semmiért amikor még ha pénzt is kapnak nem lehet eleget adni ahoz hogy az megérje. Mert mindenképpen befognak fuccsolni mindenképpen, és akkor aztán ők beintik a fityiszt és nem fizetnek vissza semmit. Annyi pénze meg nincs senkinek hogy egy másik országot eltartson. Oldják meg maguk az ő országuk.
2011. júl. 28. 22:23 | válasz | #90
Ez mind szép és jó, de ha mondjuk az embernek teknőse, esetleg kiscsirkéje van mégis mivel fűtsön neki? Jó még most lehet kapni régi típusú izzókat is, de ha azokat is kivonják mi lesz, vegyek nekik hősugárzót ami jóval több energiát fogyaszt?
2011. júl. 28. 22:11 | galéria | válasz | #89
10%? Ez tuti? Nagyon nehezen hihető...
2011. júl. 28. 22:04 | válasz | #88
Miről szól ez az egész?????????????? Arról hogy csökkentsék a világ széndioxid kibocsájtását. Szerinted kinek a hasznára válik ez ???????????????????????????????????????????????????????????? Biztos az UFOK-nak. Elöbb gondolkozz aztán beszélj. "Míg nem szól nem tartanak hülyének senkit".
Nos  
2011. júl. 28. 21:57 | válasz | #87
Meglehetősen kevés országot érdekel igazán a világ más részeinek sorsa :)
A németek sem pumpálnák a görögökbe a lóvét, ha nem féltenék az eurót.
De még ilyen messze sem kell menni.