Fontos műszaki ellenőrzésen jutott túl egy forradalmi brit űrrepülőgép koncepció. A Skylon hordozórakéta nélkül, kifutópályáról felszállva, majd oda visszatérve oldaná meg az űrrepülést.

Hirdetés

Ezúttal az Európai Űrügynökség (ESA) hajtómű szakértői tanulmányozták a koncepció részleteit és nem találtak kivetni valót a tervezetben. A következő fejlesztési lépés a fő újdonságot jelentő Sabre hajtómű földi tesztelése lesz. Ez az erőmű a repülés korai szakaszában akárcsak egy sugárhajtómű, a levegő beszívásával működik, majd a megfelelő magasságban átkapcsol rakéta üzemmódba a légkör elhagyásához. Az egyfokozatos működtetés és újrahasznosíthatóság teszi a Skylont igazán csábító alternatívává, ez a két tulajdonság ugyanis jelentősen csökkentené az űrtevékenységek költségét, állítják a megoldás támogatói.

A brit űrügynökség, a UKSA kérte fel az ESA-t a konstrukció kiértékelésére, az európai szervezet pedig kedden jelentette be, hogy nem észlelt semmilyen egyértelmű hibát. "Az ESA nem azonosított egyetlen kritikus témakört sem, ami meggátolná a hajtómű sikeres beüzemelését" - írja az elemzés. A Skylon fejlesztése közel 30 éve folyik különböző formákban. Az elvet először a British Aeropace és a Rolls Royce vázolta fel az 1980-as években. Ez a koncepció, ami Hotol név alatt futott, műszaki téren több gyenge ponttal is rendelkezett, melyek eredményeként a két repülési cég végül kivonult a tervezetből. A projekten dolgozó mérnökök azonban folytatták elképzeléseik finomítgatását, jelenleg már teljesen függetlenül dolgozva a jármű egy sokkal korszerűbb és életképesebb változatán a cél megvalósítása érdekében létrehozott Reaction Engines Limited (REL) nevű cégnél.


Az új kihívások teljesítéséhez szükség volt egy új hajtóműre is, ez lett a Sabre, ami hidrogént és oxigént elégetve biztosítja a tolóerőt. A légkör alacsonyabb tartományaiban az oxigént közvetlenül a levegőből szívja be, ezért a 84 méter hosszú űrrepülő esetében a kisebb üzemanyag súlynak köszönhetően magasabb tolóerő-súly arány érhető el, ezáltal képessé válik a világűr egyetlen lépésben történő elérésére, ahelyett hogy különböző hajtóműveket ledobálva hajtsa végre az emelkedést, ahogy azt a jelenlegi rakéták teszik. Egy integrált sugár- és rakétahajtómű működtetése azonban nem mentes a kihívásoktól, sőt egészen egyedi megmérettetést jelent.

Nagy sebességeknél a Sabre-nek 1000 fokos beáramló gázokkal kell megbirkóznia. Ezt a forró levegőt le kell hűtenie a sűrítés és a hidrogénnel közös égés megkezdése előtt. A Reaction Engines válasza egy újszerű előhűtő hőcserélő. Ez egy sor rendkívül finom csövekből álló rendszert jelent, ami kinyeri a hőt és a beszívott gázokat egyetlen századmásodperc alatt -130 Celsius fokra hűti. Normál esetben a levegő nedvesség tartalma gyorsan kicsapódna, jégtakaróval vonva be a csőhálózatot, ami ellehetetlenítené a rendszer működését. A REL azonban kifejlesztett egy fagyásgátló megoldást, ami lehetővé teszi a hőcserélő folyamatos működését.

Az ESA műszaki csapata a saját szemével láthatta és ellenőrizte ezt a "titkos technológiát", megerősítve a működését. Az űrügynökség szakértői szerint már a nyáron tesztelhetik az előhűtő technika valós méretű, működő változatát. "Nem néztünk meg mindent, elsősorban a hajtóműre és a Skylon szerkezetére összpontosítottunk" - magyarázta dr. Mark Ford, az ESA hajtómű részlegének igazgatója. "Azonban abból, amit eddig láttunk, nem észleltünk semmilyen akadályt. Egy rendkívül innovatív technikáról van szó, amennyiben működik"


Ha a nyári teszt program valóban eléri a céljait a Reaction Engines magánbefektetői elvileg 220 millió angol fontnyi tőkét pumpálnak a Skylon következő fejlesztési fázisának elérésébe, ami magába foglalja egy földi demonstrátor legyártását. A demonstrátor bemutatná a Sabre hajtómű teljes körforgását, a légbeszívásos és a rakéta üzemmódokat, illetve a kettő közötti átmenetet is. Egy kilogramm rakomány geostacionárius pályára állításának költsége jelenleg több mint 15.000 dollár, a Skylon újra felhasználhatósága révén azonban ezt 1000 dollár alá csökkentheti, állítja a REL.

Ha a járművet gyártásba szeretnék küldeni, az megközelítőleg 9-12 milliárd dolláros befektetést igényelne, a cég azonban nem számít állami segítségre az összeg előteremtésében. "A kormánynak nincs ilyen jellegű alapja, emellett szeretnénk, ha ez egy magánfinanszírozású projekt maradna" - mondta Alan Bond, a REL vezérigazgatója. "Mindazonáltal a kormány segítségére is számítunk az űrrepülőgép szolgálatba állítása kapcsán, a szükséges tanúsítványok megszerzése és a nemzetközi űrtörvényekkel való harmónia elérésében. A kormány már jelezte segítő szándékát"