Miközben a Consumer Electronics Show előtt szinte mindenki a tábla PC-k valóságos özönét várja, a két processzorgyártó is bemutatta saját új generációját, amelyek egyben végre valóban a hibrid korszak kezdetét jelzik. A sorhoz új mobil grafikus kártyák, a VIA ikermagos processzora, valamint számos egyéb fejlesztés is csatlakozott, így elmondhatjuk, hogy valóban érdekesre, sőt izgalmasra sikeredett az új év első hete. A hibrid chipek esetében ráadásul a technikai jellemzők mellett a fogyasztható árszintre is figyelnek, így várhatóan sokan kóstolhatnak bele az általuk nyújtott előnyökbe.

Hirdetés

A hét elején mi is előre jeleztük, hogy igazi özönre számíthatunk a CES során, legalábbis ami a táblák szegmensét illeti, hiszen egyszerre több gyártó, eltérő operációs rendszerekre támaszkodva, szeretné bemutatni saját megoldását. Mindez nem véletlen, meglehetősen sokan akarják ugyanis egyszerre meglovagolni a legújabb hisztéria által keltett hullámokat, a vásárlók számára vonzó, életképes készülékekkel elárasztva a piacot. Az még egyelőre kérdés, hogy ezek a tábla PC-k mennyire lesznek valóban népszerűek, ám az biztos, hogy a találkozó alatt bemutatott új fejlesztések nagy érdeklődésre számíthatnak majd.

A sort az Intel nyitotta meg, amely már hétfőn lerántotta a leplet a második generációs Core i7 processzorokról, valamint azok lassabb, olcsóbb változatairól. A Sandy Bridge kódnéven futó család első körben 29 eltérő modellel rajtol el, ezek között pedig egyaránt megtaláljuk az asztali, valamint a mobil konfigurációkba szánt példányokat. A cél megfelelő alternatívát nyújtani az alaplapra integrált, illetve különálló grafikus vezérlőkkel szemben, elsősorban a netbookok, beágyazott megoldások, valamint a belépő szintű noteszgépek területén, lehetőleg olyan megoldásokkal, amelyek kellő erőt szegeznek szembe a leváltani hivatott termékekkel. A jelek szerint ez nagyjából sikerülni is fog, hiszen az Intel nemcsak az x86 magok, hanem saját grafikus chipjeinek teljesítményét is jelentősen növelni tudta.


A 32 nanométeren készülő processzorok a legújabb generációváltást jelentik a vállalat asztali és mobil termékeinél. A név ezúttal nem változik, a cég marad a Core megnevezésnél, mindössze a típusszámok módosulnak picit. Az asztali szegmensben a Core i3 és i5 processzorok 2 maggal érkeznek, a HyperThreading révén négy szálat kezelnek, míg a négy maggal négy szálat futtató példányok még szintén a Core i5 sorozaton belül helyezkednek el. A Core i7 már négy magot, valamint 8 szálat jelent. A mobil kategóriánál azonban kicsit elmosódik a kép, hiszen a magok száma itt eltérő lehet és megjelenik a Core i7 Extreme jelölés is, kifejezetten a leggyorsabb példányokat elkülönítendő.

A típusszámok ezúttal négy karakterből állnak, itt a G6xx és a G8xx a belépő szintű, ikermagos Pentium chipeket takarja, míg a Core i-sorozatok esetében egyszerűen egy 2-es került a 3xx, 4xx, 5xx, illetve 6xx jelölések elé. Felbukkan továbbá a K betű is, amely a feloldott szorzó révén a túlhúzók számára lehet hasznos, míg az S és a T a jobb energiahatékonyságra utal egy-egy osztályon belül. A laptopok szegmensében a B8xx az eddig egyedüli Celeron chipet jelenti, míg a Core i5 esetében 25xx, az i7 chipeknél pedig 26xx, 27xx, 28xx, illetve 29xx modellszámokra számíthatunk. Ezt tovább variálja a négymagos, beágyazott, illetve alacsony feszültségű példányokra utaló néhány karakter.

Az új processzorgeneráció hardveres védelemet biztosít a jogosulatlan másolás ellen. A hardveres video-másolatvédelmi technológia lehetővé teszi HD videók értékesítését és kölcsönzését ilyen chippel rendelkező számítógépekre. Az Intel már meg is kötötte az ehhez szükséges megállapodásokat a CinemaNow internetes videókölcsönző szolgálattal és a Warner Brothers filmgyárral. A technológiának köszönhetően az új filmeket bemutatásukkal egyidőben DVD és Blu-ray formátumban is elérhetővé lehet tenni.

Ami a teljesítményt illeti, az első beszámolók szerint sikerült jelentős mértékben fokozni a chipek erejét, a közös L3 cache révén pedig meglehetősen jól dolgozik együtt a grafikus chip a hagyományos x86 magokkal. A játékoknál túl nagy sebességre nem számíthatunk, ám a 650 - 850 MHz-en futó 2000 HD és 3000 HD gond nélkül megbirkózik a videókkal, és alacsony beállítások mellett a nevesebb játékokkal is. Nagyjából kétszeres teljesítményt nyújt az Intel chipek megszokott sebességéhez képest, bár a shader egységek alacsony száma nyilván komoly korlátot jelent. Az Anandtech véleménye szerint körülbelül a Radeon HD 5450 erejére számíthatunk, kizárólag DirectX 10.1 támogatás mellett, a DirectX 11 ugyanis egyelőre nem szerepel a terítéken.


Hasonló célokat szeretne elérni az AMD is, amely szintén bemutatta saját Fusion családját, pontosabban egyelőre a lassabb és olcsóbb változatokat. Több gyártóval együttműködve szeretnének kellő számú terméket piacra dobni még az első negyedévben, legyen szó asztali és mobil PC-kről, táblákról, valamint beágyazott megoldásokról. Az alacsony fogyasztású változatoknál az E-sorozatba tartozó APU-k étvágya 18 watt, a magok száma 1, illetve 2, a frekvencia pedig 1,5 és 1,6 GHz között mozog. A C-sorozat példányai 1, illetve 1,2 GHz-en futnak, fogyasztásuk mindössze 9 watt. A grafikus vezérlő az ígéretek szerint minden esetben kellő teljesítményt biztosít majd a HD-minőségű videók megfelelő lejátszásához, valamint a hasonló erőkifejtést kívánó feladatokhoz.

A mainstream vonal még az első félévben megérkezik majd, ennek tagjai legfeljebb 4, 32 nanométeres processzormaggal, valamint ugyanilyen, DirectX 11-et támogató, különálló vezérlőhöz fogható teljesítményt nyújtó grafikus chippel érkeznének. Ami a hagyományos CPU-kat illeti, itt 6 és 8 magos példányok futhatnak be, bár a hivatalos részletekről a vállalat még hallgat. Az biztos, hogy a hibrid chipekkel szép lassan kiszoríthatják az alaplapra integrált és a belépő szintű különálló grafikus vezérlőket, és egyedül a mainstream és extrém teljesítményt kívánó szegmensben maradhatnak majd a jól ismert kártyák.

Ez utóbbi szegmenshez tartozik a Radeon HD 6000M család, amely az asztali változatokra támaszkodva szintén most készült el. A nagyobb teljesítmény mellett az Eyefinity és az EyeSpeed technológiák támogatását is érdemes megemlíteni - ezek a chipek nyilván elsősorban a gamer laptopokban bukkannak majd fel az elkövetkező hónapokban.


Ami a VIA újdonságait illeti, itt az első ikermagos Nano chipet emelik ki a beszámolókban, amely Nano X2 néven jelenik meg. A 40 nanométeres gyártástechnológiával készülő processzor SSE4 és virtualizációs támogatással érkezik, kiegészítve a PadLock hardveres biztonsági funkcióval. Az all-in-one PC-kben, asztali, valamint mobil megoldásokban egyaránt felhasználható fejlesztés nem igényel új foglalatot korábbi testvéreihez képest, sorozatgyártása még ebben a negyedévben beindulhat. Meglátjuk, hogy a hagyományosan alacsony fogyasztás mennyiben változott a nagyobb teljesítmény és a 64 bites felépítés hatására.

2011 első fele tehát a hibrid chipek térhódításáról szólhat, legalábbis ami az AMD és az Intel fejlesztéseit illeti, miközben a VIA igyekszik továbbra is életképes alternatívákkal előrukkolni a hordozható és beágyazott termékeknél. Kíváncsian várjuk, hogy a vásárlók milyen hamar barátkoznak meg az újdonságokkal.