Noel Sharkey: Asimov törvényei már nem elegendőek
2010. szeptember 20. 17:14, hétfő
Nem változtatott korábbi álláspontján, továbbra is a robotetika kidolgozása mellett érvelt Noel Sharkey professzor, brit informatikus és pszichológus, aki a mesterséges intelligencia területét kutatja.

Hirdetés

Noel Sharkey, a Sheffieldi Egyetem számítástechnika tudományi tanszékének professzora és már 2008-ban a robotetika kidolgozását sürgette. A szakember az 1990-es években vált ismertté, amikor elkészítette a BBC számára a Robot Wars és a Techno Games nevű sorozatokat.

"Nincs világos válaszom arra a kérdésre, hogy miért nyűgözik le ennyire a robotok az embereket. Nagyon sokat foglalkoztam a robotika történetével. Már az ókori világban léteztek robotfantáziák, csak akkor ezeket az eszközöket még automatáknak nevezték. Természetesen akkor még nem a mai értelemben vett robotokról volt szó, hanem mozgó szobrokról. Az embereket mindig lenyűgözte az az ötlet, hogy megteremtsék a saját képmásaikat vagy bizonyos élőlényeket."

"Éppen azért szorgalmazom a robotetika megalkotását, mert a robotok a jövőben sokkal gyakrabban fognak előfordulni a társadalmunkban. Csupán azt nem tudom megjósolni, hogy ezek az események mikor következnek be. Jelenleg ugyanis a mesterséges intelligencia kutatása csak egy dologban kiváló: a hamis próféciák hirdetésében. Ennek ellenére egy dolog biztos: nem alkalmazhatjuk a robotokat idejekorán, hanem előtte a mostaninál sokkal intenzívebben kell tárgyalnunk a témáról. Olyan etikai irányelvekre és törvényekre van szükségünk, amelyek megvédik az embereket" - hangsúlyozta Noel Sharkey.

Az informatikus-pszichológus úgy vélte: Isaac Asimov törvényei ma már nem elegendőek és ezt anno már maga Asimov is tudta. Törvényeire inkább, mint a gondolkodást ösztönző eszközökre tekintett, hogy bebizonyítsa: a valóságban nem működnek. Sharkey felhívta a figyelmet arra, hogy az író az 1980-as években egy negyedik törvénnyel egészítette ki a korábbi hármat. Eszerint a robot nem okozhat kárt az emberiségnek. Vagyis akár az első törvényt is megszegheti, ha ezzel hasznára lehet az emberiségnek. Bár a törvény a sorban a negyedik, Asomiv nulladik törvénynek nevezte el azért, hogy a kisebb sorszámú törvények továbbra is fontosabbak legyenek a nagyobb sorszámúaknál.

"A robotok legfontosabb alkalmazási területe a harcászat. Betekintésem volt az Egyesült Államok robotkutatási katonai terveibe és amit láttam, az sokkolt. Az volt az érzésem, hogy a katonaságnak fogalma sem volt arról, hogy mit is fejleszt ki. Sci-fi elképzelésekkel közelítették meg a kérdést. Az egyik ötlet például az, hogy a közeli jövőben olyan gépeket kell kifejleszteni, amelyek személyeket kutatnak fel és ölnek meg. 30 évnyi tapasztalatom alapján állíthatom, hogy kutatásban sincsenek olyan rendszerek, amelyek képesek megkülönböztetni egyszerű polgári személyeket a katonáktól, ha csak nem látják el mondjuk RFID-chipekkel az utóbbiakat." "Az objektumfelismerő rendszerek pedig egyszerűen rosszak, de ha megfelelőek is lennének: egy ember különbséget tud tenni katona és civil között, mivel rendelkezik a pszichológiában Theory of Mindnak nevezett képességgel. Ennek köszönhetően képes megjósolni egy ember érzéseit, szándékait, elvárásait. De ilyen mesterséges rendszer nem létezik, legfeljebb csak laborkísérletek szintjén."

"A katonaság részvétele ezekben a projektekben pozitív, mivel nagyon sok pénzt fektetnek ebbe és így természetesen néhány területen nagyon gyors a fejlődés. Az elmúlt években számos cég jött létre, amelyek a megfelelő technológiákat biztosítják a katonai fejlesztőlaboratóriumok számára. Barack Obama nagyon sok vállalatot Chicagóban és Michiganben telepített le, hogy az autóipari munkásokat foglalkoztassák" - nyilatkozta a szakember.

Noel Sharkey elmondta, hogy a katonai célú alkalmazás mellett még egy terület kiemelt figyelmet érdemel. Dél-Koreában és Japánban napjainkban már 14 vállalat foglalkozik bébiszitter-robotok gyártásával. A gyerekek RFID-chipeket kapnak, így a robot pontosan tudja, hol van a család csemetéje. Amennyiben a gyerek túl messzire kerül tőle, akkor azonnal riadóztatja a szülőket. A brit professzor szerint felmerül a kérdés, hogy egy ilyen rendszernek milyen következményei lesznek és hogy a bevezetése kirekesztéshez, illetve elhanyagoltsághoz vezet-e.

"A robotok használatát az idősek gondozásában viszont nem ítélem meg ennyire negatívan. Ha idős koromban egy robotnak köszönhetően önállóbb lehetek és nem kell bevonulnom egy nyugdíjas otthonba, akkor támogatom az ötletet. De a robotápolók alkalmazása akár szociális elszigeteltséghez is vezethet" - szögezte le végül Noel Sharkey.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Merces  
2010. okt. 21. 19:12 | válasz | #23
...most melyik a robot a képen?
2010. szept. 28. 16:38 | válasz | #22
Hááááát, Asimov a 20. század egyik legnagyobb koponyája volt és megfilmesíteni lehetetlen és nem is kellene, a Will Smith féle film a leggyalázatosabb, de A kétszáz éves ember Robin Williams-szel is nagyon harmatos.

Asimov nemhogy nagy író és zseni volt, ő egy tudós és tanár, professzor volt.
Foglalkozott majdnem minden tudományággal, de a robotikával, mint tudománnyal is, tehát ő maga is kitűnően elkülönítette a regénybeli robotokat a valóságos meglévő és az eljövendő robotokkal. Jelenti ez azt, hogy tudván tudta, a törvények implantálása a valódi robotokba más tészta, mint a regényekben.
Szívesen élnék az általa elképzelt világban, de sajna az utópia marad.

Tehát a katonai robot már ma is emberölésre kész és az Asimov-i robottól alapvetően eltérő szerkezet.

Az azok létrehozásához szükséges intelligencia nem áll rendelkezésre és félő, hogy nem is fog. Azok programozásához Teréz anya szintű emberekre lenne szükség, ő egyrészt nem él már, másrészt nem értett a programozáshoz, nyugodtan elfelejthetjük az emberiség javát szolgáló robot ideáját, azok fejlesztését jól beazonosítható érdekcsoportok végzik most és mindörökké...
2010. szept. 27. 17:29 | válasz | #21
Még akkor is nehéz kérdés, hogy elég-e pár alap törvény, ha mind tökéletesen működik, de ugye a sok patch meg service pack. Az is lehet, hogy DIREKT nem frissíti magát a gép, hogy maradjon egy kiskapu. Tényleg: nincs törvény a verzióváltásra sem :) És ugye a legfontosabb, a Robot minden törvényt megsérthet, ha az adóját igyekszik befizetni! Akár ölhet is! :D
joebacsi   2001. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. szept. 21. 15:15 | válasz | #20
"Ezekből bármelyikből igen jó filmet lehetne csinálni, mert amellett..."
Sokkal mélyebbek ezek a művek annál, hogy akármelyik fő szálat bele lehessen tuszkolni másfél órába, úgy, hogy fogyasztható is maradjon.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Olyan extrémebb dolgokat nem is említve, mint pl az Öszvér elleni gondolat-érzelem csata ábrázolása.


Kiragadni lehet egy pár kisebb epizódot, de az Asimov műveknek nem az a lényege.
sysqo  
2010. szept. 21. 13:49 | válasz | #19
Ez így van! Ez a csavar a sztorikban, hogy a robotok maguk ismerik fel, hogy károsak a létük. :)
Ilyen felismerésből született később a nulladik törvény is. Az űrlakók életmódja nem volt életképes, mivel teljes mértékben a robotoktól függtek. A földi életet választották a robotok, hogy őket "érdemes" szolgálni.
Kornan  
2010. szept. 21. 12:32 | válasz | #18
Igen a Kovács "füles" Vilmos féle filmre gondoltam, nem a könyvre.
2010. szept. 21. 09:34 | válasz | #17
Nem azért kapcsolták ki magukat a végén a robotagyak, mert rájöttek, hogy az emberiségnek káros az, ha teljes függésben élnek?
2010. szept. 21. 09:08 | válasz | #16
Valóban volt egy ilyen novella is az "Én, a robot" teljes, kétkötetes kiadásában. De nem egyetlen robot volt ami átvette az uralmat, hanem a Föld gazdaságát négy régióra osztották és mindegyiket egy olyan robotagy irányította, amelyek 3-4 generációs végeredménye volt annak, hogy egyre komplexebb robotok tervezték és építették a következő generációt. Gyakorlatilag a szocialista tervgazdaság globális méretűvé duzzasztása lett az eredmény, látszólag ok nélküli leépítésekkel, stb. Amikor az emberek magyarázatot kértek ezekre, a robotagyak nem adtak konkrét választ, csak mindig az emberiség érdekeire hivatkoztak. És valóban, a Föld teljes gazdasága egyre jobban működött, a helyi, nem teljesen optimális gyárakat mindig átszervezték.
sysqo  
2010. szept. 21. 08:47 | válasz | #15
De ebben az értelemben elég hülyeség ez a felvetés. A 3 törvényen alapján épített robotok Asimov világában nem vehetik át az uralmat az emberek felett, mivel egyből tönkremennének, ha csak erre gondolnának is. A nulladik törvényt meg sokkal később fedezték fel. A filmes "adaptáció" egy borzalom :)
TreDoR  
2010. szept. 21. 06:47 | válasz | #14
"Vagy te a Will Smith-féle akció "sci-fire" gondolsz?"

Nyilván arra gondolt, hamár abban szerepel az, hogy a robotok megpróbálják átvenni a hatalmat az emberek felett. Szerintem nem hülyeség a felvetés, ezeket a törvényeket minden(ki) úgy értelmezi, ahogyan akarja.
2010. szept. 21. 05:49 | válasz | #13
Pontosan hol is van az Én a robotban az, hogy át akarja venni az emberiség fölötti irányítást? Kicsi voltam, amikor olvastam, és nem emlékszem rá valami jól, de mintha nem egészen erről szólt volna.

Vagy te a Will Smith-féle akció "sci-fire" gondolsz? Az nem az Én a robot, annak csak az ötletét merítették Asimov irományából, ahogy a film végén ki is van írva, és az ötlet kimerült abban, hogy ugyanaz volt a film címe + voltak benne robotok, + szerepelt benne dr. Susan Calvin a robotpszichiáter, akinek a karaktere köszönőviszonyban sem volt egyetlenegy Asimov-novellával sem, amiben szerepelt. Szóval elővettek egy tuti címet, meg egy tuti színészt, és forgattak belőle egy viszonylag nézhető mozit, ami nem rossz, ha el tud az ember vonatkoztatni attól, hogy az égegyadta világon semmi köze nincs a könyvhöz és a történethez.

Szvsz sokkal érdekesebbek az R. Daneel Olivaw és az emberi barátja Elijah Baley történetei, valamint a Giskard nevű roboté, aki tudott olvasni az emberek érzelmeiben (ez defekt volt, senki sem programozta erre...) és tulajdonképpen pont ezért is tudta kitalálni a 0. törvényt. Giskard találta ki valamelyik robotsztoriban.

Ezekből bármelyikből igen jó filmet lehetne csinálni, mert amellett, hogy sci-fi, mindig valamilyen krimiszálon fut a cselekmény. Szvsz ez a Noel Sharkley sem olvasta ezeket a könyveket, mert akkor nem így nyilatkozna a témáról, mert az egész jóval bonyolultabb annál, minthogy egyértelműen jónak vagy rossznak lehetne minősíteni. Asimov évtizedeken keresztül írta, szinte egész életében ezeket a könyveket, a szereplők állandó jellemformálódáson estek át, és egyre jobban kikristályosodtak a felmerülő erkölcsi aggályok és kérdések is. Nem lehet ilyen felületesen elintézni pár szóval, hiszen több tucat regényről, kisregényről és novellasorozatról van szó, egy ember egész élete munkásságáról.

Ez pont olyan, mintha kijelentenénk, hogy Jókai Mór arról híres, hogy nagyon szerette a tejfölös, füstölt csülkös bablevest, olyannyira, hogy a felesége olyan gyakran főzte neki, hogy el is nevezték róla, és semmi egyebet nem tudunk egyébként Jókai Mórról. Ezért ez így nem gömbölyű, igaz?
2010. szept. 21. 05:33 | válasz | #12
Ha jól emlékszem, a Solariaiak antiszociális, a többi embertől elzártan élő hermafroditák voltak. Ráadásul a kedves vendégeket is ki akarták nyírni. Nem volt egy szimpatikus népség.
2010. szept. 21. 05:17 | válasz | #11
Nekem nem nagyon szinpi a fenti képen lévő fickó,robival.
Remélem kap egy RFID csippet a seggébe,amit azután a robotja túlmelegszik és veszélyként értelmez,aztán jól helyben hadja!Visszahül,aztán kivasal,mintha mi sem történt volna.
"Szívélyes farenheit"

2010. szept. 20. 23:47 | válasz | #10
Szerintem az a gond ezekkel a törvényekkel, hogy mire képes lenne felfogni őket, addigra már elég okos lesz ahhoz is, hogy variáljon az értelmezésén. Pl. csak idő kérdése, mire az indirekt gyilkolást (pl. megrendezett baleset) nem vonná be az első törvénybe. Na most egy radikálisabb példát mondtam de a lényeg érthető.
Kornan  
2010. szept. 20. 23:13 | válasz | #9
"0: A robot nem árthat az emberiségnek, vagy nem nézheti tétlenül, hogy az emberiség kárt szenved."

Hehe. Szerintem az "I robot" ban is mintha valami hasonló törvény miatt akarta volna átvenni az emberiség felett az irányítást, mert az önmagát károsította. :D Ahogy sok helyen most is ez megy. Az a baj ezekkel a törvényekkel, hogy lesznek és vannak olyan esetek ahol nem egyértelmű. Szerintem a jogászoknak is ezért van munkájuk. Biztos nem lesz elég 4 nyamvadt törvény, hogy a robot úgy viselkedjen, ahogy ezek szeretnék. Már ha eléri az emberi szintet, reméljük csak idő kérdése. Ha lenne emberi szintű MI, és később emberfeletti, akkor a világ örökre megváltozna és szerintem jó értelemben.

De néhányan már a kenyérpirítóba,porszívóba és a mosógépbe is beprogramoznák ezeket :)
1. A kenyérpirító,porszívó és a mosógép nem árthat az embernek vagy nem nézheti tétlenül, hogy az ember kárt szenved.
2a. A mosógép nem árthat a ruhának és bármilyen szennyesnek, hacsak nem ütközik az 1. törvénybe... :)

2010. szept. 20. 22:51 | galéria | válasz | #8
Abba is előbb bele kéne kódolni a teljes DNS-t. Máskülönben nem ugyanúgy működne mint 1 emberi lény.
2010. szept. 20. 22:45 | válasz | #7
minek kutatni a MI-t? Dobjanak össze egy nagy halom tranyót kössenek rá pár input output eszközt, aztán kezdjék el felnevelni mint egy emberi lényt, csak éppen ez a valami helyhezkötött lenne egy gyerekkel ellentétben.
2010. szept. 20. 21:35 | válasz | #6
Solariaiak, akiket már a robotjaik megkülönböztettek a normál űrjáró és telepes világoktól :)
2010. szept. 20. 21:28 | válasz | #5
az embereknek lehet tetszik ez a három törvény dolog, viszont a gyakorlat egészen más tészta

gondolj csak bele hogyan adnád meg ezeket program nyelven………

több ezer vagy több millió különböző programrész, adat és információ fogja csak megadni, és az is csak megközelítően, még a legtökéletesebb programozás esetén is. már csak amiatt is, mert eleve több millió olyan helyzet van ahol még egy nagyon okos ember sem tudja eldönteni, hogy mi lenne a helyes döntés
2010. szept. 20. 20:56 | válasz | #4
Az nem a negyedik törvény, hanem a nulladik, nyájas cikkíró! És így szól:

0: A robot nem árthat az emberiségnek, vagy nem nézheti tétlenül, hogy az emberiség kárt szenved.
1: A robot nem árthat az embernek, vagy nem nézheti tétlenül, hogy az ember kárt szenvedjen, kivéve ha az a 0. törvénybe ütközne.

És ugyanígy módosul a 2. és a 3. törvény.

Mindazonáltal az "emberiség" kurvára elvont fogalom, és a robot nem tud mit kezdeni vele. Ezt a problémát hogy lehet elhárítani? Meg kell teremteni a közös tudatú és érzésű emberiséget, az élő és lélegző galaxist, Galaxiát, amiben minden fa, fű, kő, virág, ember, élő és élettelen dolog ugyanúgy érez és hasznos része az egésznek, egyetlen szerves egységet képezve...

Akit behatóbban érdekel a téma, ajánlom figyelmébe Asimov robbottörténeteit, valamint Az Alapítvány pereme I-II, illetve az Alapítvány és Föld c. könyveket. Különösen ajánlom a cikkíró figyelmébe, ha már cikket ír róla.
2010. szept. 20. 20:21 | válasz | #3
Midnegy, mert úgy se lesznek robotok. Az LHC beszippant minket a feketelyuk-generátorával :D
EnxTheOne     A felhasználó átmenetileg ki van tiltva. 
2010. szept. 20. 19:32 | válasz | #2
Jönnek a mechák.

Gundam Freedom, LAUNCH!! JIHÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Solten   2007. 02. 12. óta regisztrált VIP fórumozó 2007. 02. 12. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. szept. 20. 18:54 | galéria | válasz | #1
Jon a Skynet, emberek...