Bár a gyártók mindenképpen a 3D-s készülékek létjogosultságát igyekeznek bizonyítani, egyelőre több érv szól az új technológia használata ellen, mint mellette.

Szinte nincs olyan szórakoztató elektronikai cég a jelenlegi berlini Nemzetközi Híradástechnikai Kiállításon (IFA), amely ne mutatna be a standján legalább egy 3D-s megjelenítésre képes televíziót vagy monitort. Természetesen a különleges szemüvegek sem hiányozhatnak a polcokról. Az üzenet egyértelmű: a 3D már itt van, elérhető, kiforrott és a felhasználóknak is ez kell. Nos, a valóság kicsit eltér ettől. Ugyan léteznek olyan asztali lejátszók, amelyek támogatják a 3D-s Blu-ray lemezeket és a PlayStation 3-hoz is elérhető lesz egy ingyenes frissítés, amely után a konzol már képes lejátszani a 3D-s korongokat, emellett elkészült a HDMI 1.4a specifikációja is, ennek ellenére a 3D-s megjelenítésnek számos hiányossága akad.


Az első és legfontosabb, hogy a mai napig nincs megnyugtató módon megoldva a szemüvegkérdés. A jelenleg kapható különleges szemüvegek meglehetősen idegesítik viselőiket, ráadásul használatukhoz többnyire szükség van egy elemre. A helyzetet csak nehezíti, hogy a kiegészítők nehezen szerezhetők be, nem minden kijelzővel kompatibilisek és drágák, az áruk többnyire eléri a 100 eurót. Ráadásul nincsenek megfelelő szemüveg nélkül is tökéletesen élvezhető 3D-s technológiák.

Szintén komoly gondot jelent, hogy sok 3D-s megjelenítésre alkalmas televízió nem megfelelő minőségű, gyakori például a készülékeknél a szellemkép-jelenség, amely igencsak lerontja az élményt, emellett még fejfájásokat és rosszulléteket is okozhat. A japán kormány és a Toshiba, a Sharp, valamint a Hitachi idén áprilisban már elkészítettek egy ismertető anyagot, amely a 3D technológia mellékhatásaira hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor más cégek, például a Samsung is igyekeztek rávilágítani arra, hogy a 3D technológián alapuló készülékek használata nem jelent veszélytelen szórakozást. További probléma, hogy a jelenleg megjelenített 3D-s felvételek többsége a szükségesnél sötétebb. Egyrészt a különleges szemüvegek is erősítik ezt a hatást, másrészt maguk a filmek is sötétebbek.


Megkerülhetetlen a túlzottan kevés tartalom kérdése is. Számos 3D-sként hirdetett filmet csak utólag konvertálnak át a hagyományos változatokból. Jelenleg csupán három 3D-s Blu-ray alkotás (Titánok harca, egy animációs mű és a Grand Canyon Adventure) vásárolható meg, másik három (Monsters vs Aliens, Coraline és Ice Age 3) pedig csak 3D-s televíziókkal és kiegészítőkkel együtt kapható. A televízióadók is lassan reagáltak az új technológiára. A Sky várhatóan október 3-án indítja el a 3D-s csatornáját, de ez is csak ritkán fog valóban 3D-s filmeket a műsorára tűzni. A legtöbb gyártó úgy igyekszik menteni a helyzetet, hogy beépítenek a készülékeikbe egy Fake-3D funkciót, amelynek a segítségével 3D-ssé lehet "varázsolni" a 2D-s alkotásokat, de ez nem mindig működik.

E hiányosságok ellenére a 3D-s megjelenítés nagy jövő előtt állhat, ha sikerül ezeket a problémákat megoldani és valóban versenyképes áron lesznek elérhetők a 3D-s televíziók és filmek.