Az egyházak nem örülnek Hawking új univerzumának
2010. szeptember 7. 09:38, kedd
Stephen Hawking professzor szerint nincs helye Istennek az univerzum keletkezésének elméleteiben. A brit fizikus eddig nem tartotta teljesen összeegyeztethetetlennek a tudománnyal egy teremtő létezését, de a héten, szeptember 9-én megjelenő Grand Design című könyvében azonban kimondja, hogy az ősrobbanás a fizika törvényeinek elkerülhetetlen következménye.

A Timesban közölt előzetesek szerint nincs szükség Isten bevonására a világegyetem működéséhez. Ezzel vitába száll Sir Isaac Newton meggyőződésével, mely szerint az univerzumot Istennek kellett megalkotnia, mivel kizárólag a természet törvényei nem emelhették volna ki a káoszból. Hawking munkáját számításokkal és az elmúlt évtizedek asztrofizikai felfedezéseivel igyekszik alátámasztani, kiemelve az első Naprendszeren kívüli bolygó 1992-es felfedezését. "Ezek fényében sokkal kevésbé tűnnek egyedinek, kényszerítő erejűnek azok az egybeesések, amik azt bizonyítanák, hogy a Föld egy gondosan megtervezett bolygó" - összegzett. "A gravitáció törvénye miatt az univerzum képes megteremteni, és meg is teremette önmagát a semmiből. Ez a spontán teremtés az oka, hogy a semmi helyett van itt valami, amiért az univerzum létezik, amiért mi létezünk. Nem szükséges Istent belekeverni a világegyetem működésébe."

1988-as bestsellerében Az idő rövid történetében Hawking professzor látszólag még elfogadta az isteni szerepet az univerzum születésében. A Leonard Mlodinow amerikai fizikussal közösen írt új könyv már kizárja a természetfeletti erőt és pusztán a fizikai törvényekkel, valamint a húrelméletre és a 11. dimenzió létére épülő M-elmélettel magyarázza a világegyetem létét.

"A fizika önmagában nem oldhat meg egy olyan kérdést, hogy a semmi helyett miért van valami. Az Istenbe vetett hitnek nem az a lényege, hogy betömjük az univerzum dolgainak egymáshoz való viszonyában tátongó réseket" - reagált Hawking következtetéseire ugyancsak a Times hasábjain dr. Rowan Williams, Canterbury érsek, az anglikán egyház feje. Véleményéhez csatlakozott Jonathan Sacks főrabbi is. "A tudomány a magyarázatokról szól. A vallás az értelmezésről. A Bibliát nem érinti hogyan jött létre a világegyetem" - olvasható a brit napilapban.

"A tudomány soha nem lesz képes Isten nemlétét bizonyítani, mint ahogy a létét sem" - nyilatkozott a BBC-nek dr. Lee Rayfield swindoni püspök. "Ez hit kérdése, ami kívül esik a tudományon. De ahogy én sok más, a kozmológiában nálam jóval járatosabb emberrel együtt az univerzumot szemlélem, egy olyan világegyetemet látunk, ami még mindig nagyon összecseng azzal, amit mi Istenről és az Ő természetéről hiszünk."

A muszlimok is rosszallásukat fejezték ki Hawking elmélete kapcsán. "Az iszlám tanítása szerint Isten a legfőbb teremtő" - nyilatkozott a brit muszlimok egyik szóvivője, Inayat Bunglawala. "Nevetséges az ateisták azon bizonygatása, hogy a világegyetem önmagát hozta létre. Hawkingot nagy tudósként ismerjük, az utóbbi években azonban zsákutcába jutott, elmélete legfeljebb szórakoztatónak nevezhető."
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. dec. 24. 02:16 | válasz | #742
Csak annyit, hogy sikerült feldobni a topikot az első helyre hozzászólások mennyisége alapján. Szerinted ennyire ötlettelen lapos beszólásokkal kéne ezt megünnepelni? :)
2010. dec. 22. 13:16 | válasz | #741
Kíváncsi vagyok távolról látod-e a monitorodat? Neem...?
2010. dec. 21. 03:37 | válasz | #740
Távol kell nézni ahhoz, hogy valamit megláss közelről :)
2010. dec. 07. 12:40 | válasz | #739
Ajánlom figyelmedbe a kozmológiát, mert mindenről beszélsz csak arról nem.
2010. dec. 06. 22:16 | válasz | #738
Azért ajánlom mindenkinek a gödeli tanokat, mert a matematika megpróbál egzakt módon foglalkozni a logikával, ez a legtöbb amit tehet, és valóban a szavak félrevezetők ehhez képest, de eme "egzakt" logikának is megvannak a határai, és ő ezt bizonyította, tulajdonképpen magának a végtelenségnek az érvényét. Amit te példaként hozol föl valóban halandzsa, egy bizonyos szemszögből, a tiédből nyilvánvalóan értelmes érvelésnek tűnik. De próbáljuk meg akkor konkretizálni miről is akarsz érvelni, vagyis egzaktizáljuk csúnya és nem létező szóval. Van egy gömb amit te a végtelen leegyszerűsítésére használsz, ezen a gömbön relatíve fel lehet venni egy pontot amiből kiindulsz és miután felvettük a gömb összes többi pontjához képest konkrét értéket képvisel. Ezek után van a matematikában egy olyan művelet amit szorzásnak bélyegeznek, no most ezt a műveletet alkalmazhatjuk végtelenszer és mondjuk arra a logikára hogy hányszor jut vissza ugyan arra a pontra a vektorunk amiből kiindult. Valóban végtelen és véges egyszerre a lehetőségek száma és az egyszeri megvalósulások éppen aktuális szummája de ezzel az erővel lufit is hámozhatnál még ha nem is tökéletes gömb. Nem értem mire irányult a te vektorod, de nem ütközik a végtelen verse véges vitával szerintem.
2010. nov. 29. 21:35 | válasz | #737
Gömbi geometria - Persze, de a mondadóm hangsúlya nem gömbön volt, mint írtam: ez csak hasonlat. :)
Sir Ny  
2010. nov. 29. 21:23 | válasz | #736
Szerintem a gömb felülete kitapétázható teljesen mondjuk háromszögekkel, és akkor azok területe megadja a gömb felületének területét.
2010. nov. 29. 16:08 | válasz | #735
"Te azt mondod a minden az véges,"

Nem, ezt nem írtam. Akkor még egyszer? Ok. Az írtam a világegyetem MÉRETE véges és végtelen egyszerre. Nem minden, pl.: az értelmetlen halandzsázás nem ismer határokat! Mondok egy példát: Képzeled el - a könnyebb megértés kedvéért - hogy a világegyetem sík. Ez a sík felület önmagába zárt, tehát most egy gömbfelületet képzelj el, amin ha (síkban) elindulsz bármilyen irányban sosem érsz a végére, mégis a gömb sugara véges. Talán így érthetőbb.



Ebbe a példámba nem érdemes belekötnöd, mert ez csak egy hasonlat - vagyis semmi köze a valósághoz, ennek megértése ugyanis nem a szavakban van.
2010. nov. 26. 21:48 | válasz | #734
Teljesen komolyan gondolom. :) Mint említettem a klasszikus matézis tartózkodik a nullával való osztástól, de itt olyan dolgokról beszélünk amihez köze nincs a klasszikus matematikának. Annak saját eszközeivel csak annyit sikerült megállapítani, hogy nem képes saját hajánál fogva kihúznia magát a mocsárból, amit el is vártunk tőle hiszen mégis csak egzakt tudományként tartjuk számon.
Amit rövid hivatkozással próbáltam elintézni, most írhatom le megint, de legalább átfogalmazom és talán sikerül tömörebben, lényegretörőbben leírnom.
A logikai minimum numerális megfelelője a bináris számrendszer.
Az axiómák numerális megfelelői a különféle állandók.
Akár a számok nyelvén, akár szép magyar nyelven fogalmazzuk érveinket különféle álláspontok mentén képesek vagyunk valamelyest megérteni egymást. Tehát akkor megismétlem: végtelen számú nullával és egyessel leírható a világegyetem. Ebben a vonatkozásban az 1/0 azt jelenti, hogy az az egység ami a világot alkotja szétbontható, mégpedig a végtelenségig és ennek az egységnek a szummája, ahogy Sir Ny(úton) fogalmazott (éppen csak reciprok értékkel) szintén egyenlő végtelennel. De erről is szó esett már az előzőekben, hogy nincs értelme a végtelen relációiról beszélni vagyis dupla végtelenről vagy fél végtelenről.
A komplex számokba most nem mennék bele, egyrészt rég foglalkoztam vele, másrészt meg semmit nem változtat azon a tényen amiről mindannyian beszéltünk már, egymást kiterjesztő, magyarázó elméletekből van bőven, és a matematika tudománya is van annyira önző mint az egyszeri ember, hogy örüljön saját sikerének és van olyan dogmatikus mint az egyház, ha látja szabályainak igazolását.
2010. nov. 26. 18:09 | válasz | #733
Természetesen a komplex számok világában lehet olyan, hogy:
∞×0=z => ∞ = z/0;
ahol z egy nullától különböző tetszőleges komplex szám.
Sir Ny  
2010. nov. 26. 17:15 | válasz | #732
Tehát 1/akármi nem lehet 0, mert akkor 1/akármi+1 is 0 lenne, és akkor szumma (1/akármi) nem lehet végtelen.
Sir Ny  
2010. nov. 26. 17:08 | válasz | #731
Reájöttem! A végtelen és a 0 nem szerepelhet egy egyenleten belül, mert egyszerre nem létezhet végtelen és 0! Külön külön szerepelhetnek, egyszerre nem.

1/végtelen pedig sohse lesz 0, hiszen szumma (1/n) = végtelen
n->végtelen.
2010. nov. 26. 15:13 | válasz | #730
∞×0=1 => ∞ = 1/0

Ezt ugye te sem gondolod komolyan? Vagy igen?
2010. nov. 26. 15:08 | válasz | #729
∞*0=1 -ennek az egyenletnek egyetlen klasszikus matematikával értelmezhetetlen aspektusa, amikor nullával osztunk le, azonban vegyük észre ez pont az a jelentés amiről a világ bináris leképezésénél beszéltem.
2010. nov. 26. 14:54 | válasz | #728
A világegyetem működését, méretét stb. pusztán matematikával, fizikával nem lehet megérteni, erre vannak a szavak :) Nem tudom érthető volt amit Gödel eredményeiről írtam de akkor még egyszer: Nincs tökéletes logikai kör, ha lenne akkor alkalmas lenne egy véges világegyetem leírására. Ajánlom neked is mélyedj el egy kicsit ennek a Kurt gyereknek az írásaiban. Matematikus volt, nem novellista, kevésbé olvasmányos, mégis igaz.
A multiverzum pedig egyáltalán nem zavar be semmit, épp úgy csak egy példa a végtelenben mint a mi kis Hubble űrtetleszkópunk képességei, voltak kisebbek lesznek nagyobbak. Épp olyan dolog egy vagy több univerzumról beszélni, mint egyszer vagy kétszer végtelenről. Nincs értelme, ahogy annak az okfejtésnek se hogy mindent kitölt mégis véges. Mi mindent tölt ki? Mi az a minden? Evvel az érvvel ugyan ott vagyunk az olbers féle süketelésnél. Te azt mondod a minden az véges, én azt hogy végtelen. Akkor helyettesítsük be a mondatba: A világ kitölti a végest mégis véges. A másik: A világ kitölti a végtelent, mégis véges. Ez utóbbi a minden=végtelenre értelmesebben hangzik de mért lenne mégis véges amikor minden végtelen? Jómagam csupán az egységét kívántam meghatározni a számomra nyilvánvalóan végtelen világnak, ami a tiszteletbeli egyes amit aztán sikerült szorzótényezőire bontani, nullára és végtelenre.
2010. nov. 26. 12:36 | válasz | #727
A világegyetem működését, méretét stb. pusztán szavakkal nem lehet megérteni erre van a fizika és matematika. Ez ha megpróbáljuk konvertálni szavakra akkor általában érthetetlen és/vagy felfoghatatlan lesz...

A világegyetem egyszer véges és végtelen, ez a számított és mért(!) geometriájából adódik. Nincs olyan, hogy a világegyetem kívül, csak belül van. Mindent kitölt mégis véges. Nem addig tart a világegyetem ameddig ellátunk (és nem is Hubble lát a legmesszebbre), hanem ameddig az elméletek megjósolják. (Most a multiverzumokat hanyagoljuk mert ezek hipotézisek, és csak bezavarnak. De itt sem "kívülről" beszélünk, hanem egymásba ágyazódásról...)
2010. nov. 26. 02:36 | válasz | #726
Azt mondod kedves karakán a világ véges és a vita végett tegyük fel elhiszem pár mondat erejéig. Tehát akkor abba az irányba ilyen és olyan távol van vége, erre meg olyan távolságra van, amarra meg ott a vége még azon túl egy kicsivel. Rendben, akkor ezexerint tudunk valami formát tulajdonítani a világnak. Elmondanád mi van ezen a formán túl, hogy így meg tudtuk határozni? Aha igen a semmi, sejtettem, hát más nem is lehetne, különben még a világ lenne az is. De azt azért megkérdeném honnan veszed te azt a bizonyosságot, hogy a semmi után nincs semmi? Vagy ez afféle bölcselet minthogy például az a csillag nincs is amit a Hubble távcsővel nem láttunk?
- No jó hogy eljutottunk ide, rátérhetünk az aktuális lényegre:
Mit is cselexünk amikor a végtelent kémlelve keressük a semmit? Választ keresünk? Mire? ∞*0=1. Vagyis szakrális szóval megtestesült. A végtelen semmiből. A végtelen és semmi között létezünk és ennek a létnek mérő egysége, tényezői a végtelen és a semmi. Egyébként itt is érdemes megnézni a leosztást. Ha valami marha nagy számmal osztod egyet, az mindíg csak közelíteni fog nullához, egyenlő csak akkor lesz vele, ha végtelennel osztod.
Lehetne még jó sokat írni, de remélem ez is elég volt egyelőre :)
2010. nov. 26. 01:50 | válasz | #725
Kezdjük a kezdetek kezdetén! -Egy magára valamit is adó csillagász kiröhögi az olbers paradoxont, mint a világ végességére vonatkozó bizonyítást. Az érvelés szerinti végtelen csillag mellett kihagyja a végtelen teret a logikai okfejtésből. Márpedig azt még az ecceri ember is beláthatja, hogy születő és kihúnyó csillagok közti fényenergiavándorlás soha nem fogja felgyújtani a világot oly fényességre amire ez az idétlen paradoxon hivatkozik és ehhez még csak fáradt fény se kell, hogy belássuk.
-Kettő: Kurt Gödel nemteljességi tételével meghúzta a matematikai logika határvonalát (helyesebben mondva a végtelenre terjesztette ki) avval, hogy bizonyította nincs tökéletes logikai kör, nincs principia matematika, vagyis axiómák végtelen láncolatát lehet fölfejteni, de végére érni soha nem lehet a különféle logikai halmazoknak mik egymást foglalják be, egészítik ki stb.
-Három: A matematika evvel megfosztatott a tökéletesség reményétől, csupán a végtelenségig közelíthet hozzá. És ez a tudomány ami a valós világhoz mérten képes soha nem volt rendszereket teremteni és működtetni hirtelen egyesek számára alkalmatlanná válik arra a hasonításra amit a való világ felé végezhetnénk vele. Miért van az hogy akkor tagadják meg tőle ezt a tisztet amikor kiderül róla épp oly esendő mint maga a való világ? Igenis leírja Gödel tétele a való világ egyik legfontosabb aspektusát, végtelenségét. -folytatom a nullvégtelennel....
2010. nov. 25. 19:36 | válasz | #724
„A XX. század elején uralkodó felfogás szerint ugyanis az Univerzum időben végtelen, tehát a leírása nem tartalmazhat időfüggést, ezért Einstein az egyenletet úgy bővítette a kozmológiai állandót tartalmazó tag hozzáadásával, hogy annak megoldása a Világegyetem esetén időfüggetlen legyen. Ám amikor Edwin Hubble 1924-ben felfedezte az Univerzum tágulását, már fölöslegesnek tűnt a kozmológiai állandó.

Napjainkban viszont a tudósok közül sokan vélik, hogy a kozmológiai állandó megmagyarázza a Világegyetemben működő rejtélyes erőt, a sötét energiát, amely közrejátszik az Univerzum gyorsuló tágulásában.”
2010. nov. 24. 15:55 | válasz | #723
Csak nyugodtan, nem sürgetlek. A játék az élvezet, nem végkifejlet.
2010. nov. 24. 13:18 | válasz | #722
- Ezt kérdem én is. Nem akar senki a nulla és végtelen értékekről érvelni?
Lassan kiterítem a következő körben húzott lapjaim :)
2010. nov. 24. 11:23 | válasz | #721
Csak ennyi?
remark  
2010. nov. 24. 10:22 | galéria | válasz | #720
"Azért gyártunk olyan gépeket és alakítjuk a világot körülöttünk olyanná amilyen, mert ilyenformán fogtuk föl azt..."

2010. nov. 22. 22:11 | válasz | #719
Ja az axiómákról meg még annyit, hogy például az esztétika tudományában születtek olyan könyvek amik több száz oldalon foglalkoznak csak a "szép" mint jelentés fogalmával. Bármely vizsgálódást veszel alapul, a végtelenségig lehet fogalmazni megértését és nehogy azt hidd, -hogy másik felvetésedre is reagáljak- ne lenne szoros összefüggésbe fölfogásunk a világról, valamint maga a valós világ. Nem akarok mátrixos montázsokat bepréselni ide, de a nem a kanál görbül beszólás résznél is erről esik szó.
Azért gyártunk olyan gépeket és alakítjuk a világot körülöttünk olyanná amilyen, mert ilyenformán fogtuk föl azt, és nem keverek semmiféle ok okozati kérdést, a tény az tény mégha az idő másként is szelvényezi számunkra ennek megélését.
2010. nov. 22. 21:55 | válasz | #718
Épp ez is csak falra hányt borsó, hisz ha azt mondod ez és ez a fizikai érték monnyuk kettőt mutat, akkor egy egész számmal hivatkoztál egy olyan mennyiségre, aminek ha a szubatomi részecskéit is figyelembe vennéd kiderülne, hogy az éppenséggel nem egész kettő, hanem 2.00000000000000039748. Vagyis nem hogy csak a nulla és végtelen fogalmakról nem beszélhetünk teljes pontossággal, hanem bármely köztes elemére igaz ez, éppen evvel igazolva a végtelen létezését. Ne feledjük a végtelen nem csak attól végtelen, hogy a vége végtelen, hanem minden elemében az, másként nem lenne értelme.
2010. nov. 22. 21:41 | válasz | #717
Az axiómákat nem egész egyszerűen elfogadjuk, hanem látjuk, hogy igazak (kísérlet), és emiatt nem tartjuk szükségesnek az elméleti bizonyításukat, mert egyrészt a gyakorlat bizonyította őket, másrészt elméletileg nem tudjuk bizonyítani. A matematikát - még egyszer mondom, és örülök, hogy ezt sokan megjegyezték már! - nem szabad összetéveszteni a valósággal.

Egzaktabb, mint a sima képzelőerő - mert ugye én is el tudom magam képzelni velszi hercegnek, például - de mégiscsak a valóságnak elménkbeli leképezése.
A nulla és a végtelen problémája egy elméleti kérdés, a természetben ez szerintem nem tevődik fel. Vagyis: a természetben sem a 0-nak, sem a végtelennek nincs megfelelője. Minden a kettő között van.
2010. nov. 22. 20:54 | válasz | #716
No de komolyra fordítva a szót akkor hallottunk egy nulla és egy bármely szám megoldást a végtelen szorzóra. Szerintem egyik se jár közel az igazsághoz, viszont én bedobtam egy olyan akadémiát miszerint nullfaktoriális az egy. Ami nagyon kényelmes nekünk, de szerintem ugyanúgy felvillantja a matézis önkényes mivoltát, akár a bolyai féle géometria Gauss után szabadon.
Egész egyszerűen elfogadunk axiómákat, aztán továbbállunk, mint aki jól végezte dolgát, majd az egymást követő zseniknek apránként megengedjük, hogy kényeztessenek elméjük hívatlan vendégeivel. Hát felelősség ez kedves polgártársaim!? Felelős tudományos gondolkodás vajon íly szeles szerelmes tévelygések közt alkotni, avagy hivatásunk mekmesteri cégére? :)
2010. nov. 22. 20:36 | válasz | #715
Tea?
Az csak a tegnapi csája volt. :-)
2010. nov. 22. 20:28 | válasz | #714
A tengerbe öntötték, mint a teát és kitör az ipari forradalom, nem bírja el hátán ezt a sok zsenit a föld és jönnek a géprombolók, nemhogy mesterséges intelligenciát öntöznének, ápolnának mint nemes virágú kerti palántát.
2010. nov. 22. 13:58 | válasz | #713
és mi van az én holnapi kávémmal?
2010. nov. 22. 02:41 | válasz | #712
-és mi van a végtelen számú ősrobbanással, mi van ha csak egy buborékból vizsgálódunk a sok közül egy nagyobb világ szódás poharában?
2010. nov. 21. 16:33 | válasz | #711
Igazából a végtelen léte valószínűbb, mint a nulláé, de lehet, hogy mindkettő egyforma zérus valószínűséggel fordul elő a világon.
Nincs sem végtelen, sem nulla.
Az ősrobbanás valamivel több, volt mint nulla (tömegileg biztosan, térfogatilag is talán), és soha nem fog a végtelenségig kitágulni (mint ahogy most a csillagászok állítják!). Két olyan fogalom, amellyel mi emberek vidáman operálunk, de a valóságban nincs megfelelőjük. Na, bummm!
Sir Ny  
2010. nov. 21. 14:55 | válasz | #710
A 0 nem erősebb a végtelennél. Csupán a képzeletben, azért, mert 0 van, végtelen meg nincs.
2010. nov. 20. 13:45 | válasz | #709
Most nincs időm hosszas fejtegetésekbe bonyolódni, előlegbe csak annyit, hogy a matematikai logika a 0!=1 vagyis nulla faktoriális egyenlő egyet, már beépítette érvrendszerébe. Két elég gyenge próbálkozást olvastam, várom a fejleményeket :)
2010. nov. 20. 09:42 | válasz | #708
No, igen, ha az isteni végtelenséget nézed, az nullaszor is egyet ad, mert egy az Isten, de a számok (melyeket a makacs jelzővel szoktunk illetni) világában a nulla erősebb a végtelennél, és még a végtelent is lenullázza.
Sir Ny  
2010. nov. 20. 07:36 | válasz | #707
Nullaszor végtelen az bármely véges nemnulla szám lehet.
2010. nov. 19. 18:48 | válasz | #706
Álljon itt egy idézet Dr. Kiss János könyvéből: "Jeremiás prófétánál ezeket mondja az Úr: «A bölcs ne dicsekedjék bölcsességében és az erős ne dicsekedjék erősségében és a gazdag ne dicsekedjék gazdagságában; hanem aki dicsekszik, abban dicsekedjék, hogy ismer engem és tudja, hogy én vagyok az Úr, ki irgalmasságot gyakorolok s ítéletet és igazságot teszek a földön.» [1] És én azt hiszem, elég e magasztos igéket hallani, hogy alázattal meghódolva így szóljunk: úgy van, nem dicsekszünk bölcsességünkben, hiszen az semmiség Isten bölcsességéhez képest, nem dicsekszünk erőnkben, mert az elenyészik Isten ereje mellett, nem dicsekszünk gazdagságunkban, mely csak csekély részesülés Isten végtelen gazdagságában, nem dicsekszünk semmi tökéletességünkben, mert az csak csekélyke utánzata Isten végtelen tökéletességének, hanem azon vagyunk, hogy Istent, a legtökéletesebbet s minden egyéb tökéletesség forrását minél jobban megismerjük, s ami után lelkünk sóvárog, irgalmat és igazságot tőle reméljünk, ki azt egyedül adhatja.

Mindenek fölött Isten megismerésére kell törekednünk, mert az istenség a legnagyobb, amivel ember foglalkozhatik, Isten fogalma a legtökéletesebb, amit az emberi ész alkothat s az Istenről szerzett ismeret fő irányítója az ember erkölcsi cselekvésének.

Mert mi is az Isten? Erre a kérdésre nem lehet szebben felelni, mint az 1870-ben tartott vatikáni egyetemes zsinat atyái feleltek, mikor hitbeli határozatukat így kezdték: [2] «A szent, katholikus, apostoli és római egyház hiszi és vallja, hogy egy igaz és élő Isten van, ki az ég és a föld Teremtője és Ura, mindenható, örök, mérhetetlen, fölfoghatatlan, értelemre, akaratra s minden tökéletességre nézve végtelen; kit, mivel egy, egyetlen, teljesen egyszerű és változhatatlan szellemi valóság, a világtól valóban és lényegileg különbözőnek, önmagában és önmaga által végtelenül boldognak s minden fölött, ami kívüle van és elgondolható, mondhatatlanul kimagaslónak kell tartanunk. Ennek tartjuk Istent mindnyájan mi keresztények, ennek tartja őt minden művelt Isten-hivő: minden tökéletesség összefoglalásának, mintaképének és forrásának. Mindaz, ami igazat, jót, szépet, szentet, igazságost, irgalmat, szeretetet és erőt, szóval tökéletest elgondolhatunk, benne van Istenben és pedig oly nagyságban, hogy azt föl nem foghatjuk, csak egy igen gyarló szóval fejezhetjük ki, mondván végtelen: És minden véges igazság, jóság, szépség, szentség, igazságosság, irgalom, szeretet és erő, szóval minden véges tökéletesség, melyet a külső nagy világban vagy az emberekben föltalálunk, benne birja előképét, az ő tökéletességének halvány utánzata; ő mindennek ős forrása."
-Tőlem pedig egy matematikai megfejtés: Nullaszor végtelen egyenlő egy.
2010. nov. 15. 21:09 | válasz | #705
Az anyag nem törexik semmire, csupán a tökéletes egyensúly felborulása vezetett ahhoz a láncreakcióhoz ami mindent determinál, de ez is csak a mi tudatunkban tükröződik, valójában a folyamat bármely pontját vehetjük tökéletes egyensúlyi helyzetnek, amiből aztán a végtelen ár ered. A végtelen által determinálva lenni maga a végtelen szabadság mit Isten adott nekünk. Biztosat pedig szintén gödeli hagyatékkal lehet mondani, vagyis hogy mindig csak részigazságokról beszélhetünk. Pofátlanság pofonjával pedig nem illetnék egy ilyen karosszékében nyújtózó úriembert.
2010. nov. 15. 16:01 | válasz | #704
Értem én, hogyne érteném.
remark  
2010. nov. 15. 15:57 | galéria | válasz | #703
"AZ sem kizárt, hogy isten még nincs. Ennek az egész anyagmegjelenésnek pedig az a célja, hogy legyen."

Érdekes gondolat.
Line  
2010. nov. 09. 07:18 | válasz | #702
A világegyetemben az anyag a tökéletességre és érdekességre törekszik. Mi az anyagnak egy igen magas szerveződési szintje vagyunk. Lehet, hogy csak egy zsákutca. Isten pedig mindannyiunkban benne van, valószinűleg általunk lesz még erősebb, tökéletesebb, és gyűjti a tapasztalatokat. Viszont ennek ára van.

AZ sem kizárt, hogy isten még nincs. Ennek az egész anyagmegjelenésnek pedig az a célja, hogy legyen. Lehet, hogy az univerzum megjelenése isten születése is egyben.

De persze minden ezzel kapcsolatos vélemény csak spekuláció. Csak igazságszagú elméleteket tudunk gyártani, hogy mi az igazság valószínűleg a föld jelenlegi generációja sosem tudja meg. Talán ha meghaltunk. De az se biztos.... Semmi sem biztos ezzel kapcsolatban.
Ezért is pofátlanság, hogy valaki kijelenti a biztosat és még pénzt és hatalmat is csinál belőle.
remark  
2010. nov. 05. 15:53 | galéria | válasz | #701
"Remélem érthető hogy miről beszélek."

Aki meg nem érti, az ki lesz iktatva és le lesz cserélve egy hatékonyabban üzemelő MI-ra.
remark  
2010. nov. 05. 09:14 | galéria | válasz | #700
Nem az a baj, hogy nincsenek géniuszok, hanem hogy letagadjuk hogy vannak, pontosan amiatt, mert a többség fényévekre van a géniuszoktól, így fogalmunk sincs hogy miről hadoválnak, így bárki meg tudja magyarázni akinek ilyen ambíciói vannak, hogy ezek a géniuszok veszélyt jelentenek. Így van az, hogy a géniuszok korán halnak.

Ha te a MI-ban látod a megoldást, akkor a fentieknek megfelelően a te megoldásod azt a változást fogja elhozni, hogy az értetlen tömeget lecserélik egy MI-kból álló tömegre. Tehát nem egy olyan géniuszt kapsz eredményül ami magasan felülmúlja az átlagot, mert ilyenekből van jópár a Földön. Hanem kiiktatod azt a blokkot, amit az értetlen tömeg jelent. Remélem érthető hogy miről beszélek.
2010. nov. 04. 23:20 | válasz | #699
Szia!
Kb. egy hétig nem nagyon leszek itt. Majd folytatjuk.
2010. nov. 04. 21:06 | válasz | #698
Ok, bár nem tudom mit nem lehet ezen elképzelni, de akkor már powerpointos magyarázó szövegekkel csinálom powerpoint nélkül flashes alapon :)
Sir Ny  
2010. nov. 04. 08:59 | válasz | #697
"Igen készíthetnék sematikus animációt a gravitációról, de a bizonyítás úgy lenne szép ha valós számítások alapján sok száz számítógép segítségével lehetne lerajzolni mi is történik valójában"

Akkor csináld úgy, hogy csúnya legyen. Csak legyen szép nagy, picit színes legyen, és lassan mozogjon.
2010. nov. 03. 23:08 | válasz | #696
Nalátod! Vonjunk párhuzamot! Én elmagyarázom a világ állását n-edik hatvánnyal, te meg nem érted, holott azt hiszem ennél egyszerűbben szájbarágóbban el se lehetne magyarázni, kérem hogy írd le melyik része nem érthető, külön kifejtem azt is, mégis mintha valami bonyolult dolgot magyaráznék. Őszintén szólva vagy viccelődtök, vagy avval kényeztettek, hogy pózolhatok ama szerepben mintha nagy tudósként releváns teóriámat kéne érdeklődő ámbátor valahogy mégis értetlen diákoknak előadni. :)
2010. nov. 03. 15:09 | válasz | #695
Kedves fifikás gybfefe!

Létezik olyan, hogy tudományos jelölés, tudod tíz az n-edik hatványon.
A másik: azért találtuk ki a modellezést, hogy használjuk.
Tudom, tudom, te mindig is irtóztál a modellektől, mert azok nem tükrözik 100%-osan a valóságot. Hát, akkor használj telepátiát. Mert a szavak sem fejezik ki egy az egyben a becses gondolataid.
2010. nov. 03. 12:14 | válasz | #694
Csak hogy bebizonyítsam textuálisan is milyen szépen lehet szemléltetni, mondok egy példát erre a "Próbáljam ki!" mókára. Mondjuk hogy az a feladvány, hogy bebizonyítsam nektek 1+1=2 és amikor nekikezdek szuperszámítógépemmel eljutok az eredményben 1.0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000001-ig majd tíz év múlva ismét jelentkezem, hogy azon a gépen amit csak ennek számolására működtettem folyamatosan az elmúlt tíz évben kijöt egy olyan részeredmény, hogyaszonnya 1.0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000005234124523152521 és ennek a sikeres egyben bíztató részeredménynek birtokában kérlek titeket, ti is vegyetek szuperszámítógépeket és használjátok őket csak arra, hogy még saját életünkben megkapjuk az eredményt
Köszönettel :)
2010. nov. 03. 12:04 | válasz | #693
Próbáljam ki? lol :) - csak hogy tisztában legyünk a számolási arányokkal vegyük az űr sűrűségét 10 köbméterenként egy atomra, és aztán gyártsunk egy átlag bolygót :) Mennyire vegyem a sűrűséget kedves 20 deka, maradhat? :)
Sir Ny  
2010. nov. 03. 11:43 | válasz | #692
Elösször csináld meg a programot, majd próbáld ki, és utána kezd el meghírdetni.
2010. nov. 03. 11:39 | válasz | #691
:) Ok, mely fórumokon hirdessem szerinted?
2010. nov. 03. 09:05 | válasz | #690
Hirdesd meg. Előre borítékolom, hogy ezrek fognak jelentkezni.
2010. nov. 02. 23:54 | válasz | #689
Kéne készítenem egy felhívást, hogy aki látni akarja bizonyítását annak, hogy a gravitáció tulajdonképpen ütközések tömkelege jelentkezzen egy kísérletre, melyben felhasználnánk gépe teljes kapacitását egy kis időre :) - szerinted tolonganának, amikor olyan ésszerű és nagyszerű programokra nem jelentkeznek tömegek mint a rákkutatás és egyéb kórok leküzdése a fehérjekutatásban!? Distributed computing - először ezt kéne népszerűsíteni a tömegeknek, aztán meg is van a tervem hogyan lehetne ezt a mesterséges intelligencia kifejlesztésére használni..... csak okosan....
2010. nov. 02. 23:46 | válasz | #688
Ok, de ha tegyük föl venném a fáradtságot és megcsinálnék egy animációt a gravitációról, akkor már ez a rengeteg mejó jobb vón ha arra fordítódna, hogy matematikailag igazolható legyen a dolog, vagyis a valóságnak körülbelül megfelelő arányokkal számolva jönne ki a bolygómozgás.
2010. nov. 02. 23:04 | válasz | #687
Nézz csak be a szomszédos topikba, és lásd, hogy milyen szemléltető tudok én lenni.
2010. nov. 02. 23:02 | válasz | #686
Hogy a cikkre is reagáljak azért egy picit, és ezáltal jobban kifejthessem mivel értek egyet és mivel nem linkelek ide egy kis eredetit fent emlegetett úrtól. Tehát itt még semmi problémája nem volt avval hogy elvesse egy M teória véges mivoltát, alapozva ezt Gödel teóriájára. Az én fejtegetéseim meg valahogy a kettő közötti állapotban vergődnek, hogy világosan fogalmazzak inkább azt próbálják jelenteni, maga a végtelen a teljesség és ennek a teljességnek az igényével igen is megfogalmazható egy véges elmélet, akár egy képlet, csupán azt kell elfogadnunk, hogy ezt le lehet írni másból kiindulva, másként. Az hogy én az energiát vettem alapul valamint Einstein híres képletét javítottam a végtelennel szerintem elég erős kiindulási pont ami a próbát is kiállná, azonban mivel véges műszerekkel és felfogással rendelkezünk soha nem fogunk egzakt, vagyis véges bizonyításról beszélni. Ennek ellenére nem lehetek szkeptikus avval kapcsolatban, hogy az energiát csak időben tudjuk (mint bármi mást) vizsgálni és ez az az idő ami eljuttat minket a tömeg belsejébe és teret varázsol belőle. Tehát még egyszer ajánlom bármely fizikus figyelmébe egyesített és felbonthatatlan elméletemet :) miszerint Et=s^3/t rájöttem ugyanis ez a szebb megoldás illetve a kevésbé félreérthető. Bár így nem szerepel benne a tömeg, de tudva levő, hogy az ott van az m*s^2 formájában.
2010. nov. 02. 22:24 | válasz | #685
Nos, szépen becsomagoltad virágnyelvedbe, de azért kicsengett belőle, hogy egyetértesz velem.
:-)
2010. nov. 02. 21:58 | válasz | #684
Nos, lehetsz szkeptikus, de a tények makacs dolgok Virág elvtárs még ha az élet nem is habostorta :) Mintmár említettem párszor végtelen világunk nem csak végtelenül bonyolult, de végtelenül egyszerű is. Épp ennyire igaz az is, hogy a mesterséges intelligencia segítségével, határtalan lehetőségeket tudunk teremteni és csak emberi pszichénk és értelmünk szab határt ennek jóra való fordításában, de ugyan így el lehet rontani a helyzetet bizonyos döntő pontokon, akár a géneknél történő elváltozások esetében, a mesterséges intelligencia pszichéjére vonatkozóan is történhet súlyos defekció pozitívnak tartott értékrendünkhöz képest, és ebben a szomorú esetben bizony nem jósolható meg az emberiség túlélése.
Alázatos szollgállya a Gátőr álá Pelikán
2010. nov. 02. 07:27 | válasz | #683
Szia!
Megmondjam neked az őszintét?
Egyre szkeptikusabb vagyok.
Azt látom, hogy ma már nincs olyan ember, akinek átfogó tudása lenne, mondjuk csak a fizikában. Annyi ismeretre, elsősorban persze fizikaira, majd utána matematikaira, kozmológiaira stb. van szükség, hogy ezeket képtelenség megszerezni egy emberi élet alatt, de a felejtés miatt több emberélet alatt sem.
Én az utóbbi időben minden reményemet a mesterséges intelligenciába vetettem.
Persze, az is egy tudományos kérdés, hogy lehetséges-e, és ha igen, milyen minőségű lesz.
Mert ahogy van különbség emberek intelligenciája között, ugyanúgy lesz a mesterséges intelligenciák között is. Sőt, ahogy az emberi intelligencia tévedhet, valószínűleg ugyanúgy fog az MI is. A kockázatok meg elég nagyok. Kérdéseket feltenni sem egyszerű.
2010. okt. 30. 00:28 | válasz | #681
Igen készíthetnék sematikus animációt a gravitációról, de a bizonyítás úgy lenne szép ha valós számítások alapján sok száz számítógép segítségével lehetne lerajzolni mi is történik valójában, ti. hogy a gravitáció is leírható apró részecskék ütközésével és semmiféle mágikus vonzás nincs a fizikában, mindent az örvénylések irányítanak, amiket ha lebontunk elemeire látható hogy ütközések sokasága. Minden számítógép kapna pár pontot amiknek az ütközését számolná egy virtuális 3d-s térben, majd az eredményeket renderelnénk pixelekre 2d-ben. Újabb vitát lehetne nyitni arról hány számítógép hány éves munkája lenne egy naprendszermakett elkészítése, mindenesetre akár egy bolygópáros szemléltetése is bizonyíték lenne. Tehát két nagyobb pontsűrűségű ojektum és az űrt jelentő kisebb sűrűségű pontok mezeje kiadná a bolygópályát a megfelelő kezdő értékek felvétele után, vagyis hogy adsz egy kezdő sebességet és irányt az egyik ojektumnak úgy hogy elhaladjon a másik mellett. Több trillió ütközés kiszámítása azonban kissé időigényes mutatvány lenne, megint felmerül a kérdés millen sematikus ábrát fogadhatunk el bizonyítéknak, de hát a végtelenben már csak sematizálni tudunk, ezt el kell fogadni :) Minden leírható ütközéstörvénnyel kartársak! :)
2010. okt. 29. 21:27 | válasz | #680
Mindenekelőtt neked kellene könnyen emészthető formába öntened a mondanivalódat, és - horribile dictu - beillessz egy-két képletet, esetleg ábrát vagy grafikont. Én imádom az ábrákat, az animációkat még inkább.
2010. okt. 29. 20:48 | válasz | #679
Igazából úgy tűnhet mintha nem sok haszna lenne ide irkálni, de pont ez az az erő amit fel lehetne használni, és nagyon örülök ha van egy-két ember akivel lehet vitatkozni, már csak eme viták színvonalát kéne emelni valamelyest. Ha ez megtörténne akkor esetleg több ember is bekapcsolódna a vitába és ebből már tényleg lehetne építkezni. Persze, egyedül is nekivághatnék a dolognak, de sokkal könnyebb volna ha mások is segítenének ötleteikkel, tudásukkal.
Best Regards
Sir Ny  
2010. okt. 29. 18:52 | válasz | #678
Bezony, rövid az agyam. Rövidebb, mint egy majomé pl, akinek pedig hosszabb, mint pl nekem.
Sir Ny  
2010. okt. 29. 18:51 | válasz | #677
Kezdd el! ( erre vártál? )
2010. okt. 24. 23:39 | válasz | #676
Tervezem egy forradalmi weboldal elkészítését, de valami erőre várok, hogy elkezdjem, pedig már két éve megvettem a domain nevet :)
2010. okt. 24. 22:50 | válasz | #675
Össze kellene foglalnod a mondanivalód vagy egy blogon, vagy - én ezt preferálom - letölthető szöveges dokumentumban. Úgy az ember el tudná rendesen olvasni. Ez a fórum, a rögzített oszlopszélesség miatt nem igazán alkalmas hosszabb szövegek elolvasására.
2010. okt. 24. 21:42 | válasz | #674
Nem hiszek én semmi olyat amit a te rövid agyad el tud képzelni, ezt hidd el nekem
Sir Ny  
2010. okt. 22. 17:19 | válasz | #673
Te jó ég, hova kerültem? Az egyik azt hiszi, hogy a világ 1-ből és 0-ból áll, a másik meg tagadja az ablak létezését.

- Bocsánat, nem tudja, a fogászat merre van?
2010. okt. 22. 13:21 | válasz | #672
Magyarázok még egy kicsit nehogy félreértés essék, direkt nem írtam egy adott energiára középérték szerinti meghatározást annak eldöntésére, hogy eme rendszerben 0-nak vagy 1-nek vegyük valamely elemét. Ezt mindig a kapcsolódó és befoglaló energiák határozzák meg, csupán kissé nehéz korrektnek lenni egy olyan vizsgálódás tárgykörében amely a végtelenből próbálja vizsgálni a végtelent. Ha energia helyett logikát írok mindjárt világos, hogy egy adott programműködést épp úgy meghatároz a hozzákapcsolt adat, mint ahogy az adatot meghatározza - megfejti - maga a program.
2010. okt. 22. 12:57 | válasz | #671
Itten kérem a valós világot képeznőnk le álá binárisan. A képlet minden eleme végtelen. Pontosítanék még annyit, hogy az időt vagyis a nullát minden 1-es közé be kell venni, tehát ha például azt akarom leírni hogy 111110001110110101 azt a következőképpen kell elkövetni 10101010100001010100101001001, ebben az esetben elég a nullát végtelennek felvenni és már is megfoghatóbb a dolog :) Valójában minden 0 és 1 végtelen számú 0-ból és 1-ből áll. A vizsgált energiarendszer függvényében dől el melyiket vesszük nullának és melyiket egynek. Egy bizonyos energiaszinttől lefelé nulla fölfelé egy. Ezért is mondhatjuk, hogy végtelen világunk végtelen sebességgel oszcillál 0 és 1 között. Vagyis a fíloszok jól ráéreztek: Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés. Vagy miért van inkább valami, minthogy semmi? Illetve létezem, vagy csak képzelem? Ezekre mind helyes válasz a végtelen eme igazsága, ez a kettős igazság: igen is meg nem is. További kezitcsókolom.
Sir Ny  
2010. okt. 21. 19:18 | válasz | #670
Ezért is van az ablak gázból. És ezért is mondjuk a jégre, hogy folyik.
2010. okt. 21. 00:40 | válasz | #669
...illetve, ha úgy veszem, akkor csak szépen megy egyenesen előre, de nem közelít a fly. középpontjához.
2010. okt. 21. 00:37 | válasz | #668
Szerintem meg kering.
2010. okt. 20. 22:48 | válasz | #667
Úgy érted a fekete lyuk szilárd test? Hát az origója bizonyára, legalább is ha a mi fogalmainkkal el tudjuk képzelni mint szilárd test. Azonban a vákuumot épp azért okozza mert kivonul a tömege az általa még előzőleg (mielőtt összeomlott volna) elfoglalt térrészről. Még mindíg nem tetszik érteni, hogy itt végtelen sűrűségről, nem pediglen valamiféle vonzerőről van szó. Tehát amíg eljut a fény a fekete lyuk feltehetően szilárd részéhez addig csak zuhan, csak zuhan.....
2010. okt. 20. 21:55 | válasz | #666
Szilárd testben a fény nem terjed.
2010. okt. 20. 21:32 | válasz | #665
Na jó ebbe még mindíg bele tudsz kötni, szóval tisztázom végérvényesen:
Azt mondod ezexerint, márha kötekedni akarsz még egyáltalán, hogy a tömeggel rendelkező részecskék, amik alkotnak egy atomot, energiájukat csak az őket összekötő energiában rejtik, vagy mire akarsz kilyukadni, mert ez is tévedés....
A részecskéket szubatomi részecskék alkotják amiket éppenséggel mostanság ütköztetnek ki. És hidd el nekem ez így megy a végtelenségig. Ezért fölcserélhető a tömeg és az energia fogalma. Minél mélyebbre szállsz az anyagban, annál nagyobb terek választják el az egyre kisebb tömegeket, azonban nehogy pánikba ess de elárulom, hogy ezek az üresnek látszó terek akár maga az űr, végtelenül telítettek. Szóval ez van :) Ezt hívják végtelen világegyetemnek, és csak viccelődni lehet ilyen Olbers paradoxonokkal meg hasonlókkal. Ha létezne egyetlen valóban semmi pont a világban, rögtön belezuhanna minden, mivel nullával szoroztunk. Nem az a képletünk hogy E=m+c^2
A feketelyukak pedig megszégyenítik a vákuumról alkotott hivatalos álláspontunkat, de ugyan úgy nem képviselik a nullát a világegyetemben. Egyébként romboljunk még egy kicsit a fény mítoszán, nem fogtok arrol meggyőzni hogy a nagyrabecsült állandó fénysebesség nem gyorsul be a feketelyuk origója felé közelítve. Stb, stb....
2010. okt. 20. 21:11 | válasz | #664
"Lehet, hogy ki tudod szedni az atomból a benne rejlő energiát, de a kiszabaduló energiát valami felveszi. Az a valami pedig nehezebb lesz. Ennyi az egész. Kiszeded belőle az energiát, és berakod másba, az atomod könnyebb lesz, a más viszont nehezebb. És se a tömeged, se az energiád nem tűnt el, egymásba meg abszolultüberpláne nem alakulnak át." - ezt hívják energiának, egyik anyagszerkezet átalakul egy másik anyagszerkezetbe, szerintem még kémia órán is találkoztál a fogalommal :) Endoterm, exoterm? Kapis? Mégis én vallom hogy Hiroshimában, és Nagasakiban is el tünt egy-egy atombomba. :(
n3gy3d  
2010. okt. 20. 19:16 | válasz | #663
Hawkingot az celja tartja es tartotta eddig eletben. Hogy megismeri az univerzum mukodesenek lenyeget.
Nem szamit, hogy mennyi igaz abbol amit hisz. Nem szamit, hogy eleri a celjat vagy nem.

A hit szamit csak.
Mindegy miben hiszel, ha eletben kepes tartani minden korulmeny kozt.