Elektromosság a levegőből
2010. szeptember 1. 04:55, szerda
Ha sikerülne hasznosítani azt a természetes elektromos energiát, amit a vízpára gyűjt össze a levegőben található por és egyéb anyagok mikroszkopikus részecskéiből, megkapnánk a napenergia egyik alternatíváját, illetve csökkenthetnénk a villámcsapások gyakoriságát, vetették fel tudósok az American Chemical Society (ACS) 240. ülésén. "Kutatásunk kikövezheti az utat a légkör elektromosságának egy alternatív energiaforrássá alakítása előtt" - mutatta be a tanulmányt vezető Fernando Galembeck, a brazil Campinas Egyetem tudósa.

Hirdetés

1840-ben brit munkások fájdalmas áramütésekre panaszkodtak, amikor egy Newcastle upon Tyne-i gyár kazánjából kiáramló gőz közelébe mentek. A "gőzelektromosságnak" elnevezett jelenség nem volt ismeretlen, Michael Faraday-t, korábban pedig Alessandro Voltát is zavarba hozta, végül azonban feledésbe merült, anélkül, hogy valaha is magyarázatot találtak volna rá. Galembeck kutatása segíthet megfejteni a tudományos rejtélyt, választ adva a légköri elektromosság keletkezésére és kisüléseire, egyúttal elvezetve egy új energiaforráshoz.

Ehhez azonban el kell fogadni, hogy a víz képes elektromos töltés tárolására, ami megsérti a széles körben elfogadott elektroneutralitás elvét. Ez az alapelv azt állítja, hogy a negatív és pozitív töltésű részecskék semlegesítik egymást egy elektrolitban. Galembeck nem vitatja az elvet, azonban meggyőződése, hogy a valódi anyagokon ritkán alkalmazható, mivel azok gyakran tanúsítanak ion kiegyensúlyozatlanságokat, ami egy mérhető töltést hoz létre.

Nikola Tesla egyike volt azoknak, akik a légköri elektromosság begyűjtéséről álmodtak, egészen mostanáig azonban a tudósok nem rendelkeztek az atmoszférában található víz elektromosságának kialakításában és kibocsátásában közreműködő folyamatok megértéséhez a szükséges ismeretekkel.

Galembeck és munkatársai a víz és a porrészecskék légköri találkozásait szimuláló laboratóriumi kísérleteket végeztek, melyekhez a levegőben gyakori szilícium és alumínium-foszfát részecskéket használták. Bebizonyították, hogy a szilícium erősebb negatív töltést szerez a magas páratartalomban, míg ugyanez a közeg az alumínium-foszfát pozitív töltését erősíti. "Ez egyértelmű bizonyíték volt arra, hogy a légkörben található víz képes összegyűjteni elektromos töltéseket és átadni más anyagoknak, amikkel kapcsolatba kerül" - magyarázta Galembeck. "Ezt 'hygro-elektromosságnak’ neveztük, ami pára-elektromosságot jelent."

A brazil tudós szerint lehetséges lenne a napelemekhez hasonló kollektorok kifejlesztése, amivel foglyul ejtenék a pára-elektromosságot és eljuttatnák a fogyasztókhoz. Ahogy a napelemek a világ legnaposabb tájain a leghatékonyabbak, úgy a pára-elektromos panelek a magas páratartalmú helyeken működnének igazán effektíven.

A kutatók szerint ez a megoldás a villámcsapások elhárításában is segítséget nyújthat. Galembeck elképzelése szerint, ha azokon a területeken, ahol gyakoriak a viharok, hygro-elektromos paneleket helyeznek el az épületek tetején, a panelek megcsapolva a levegő elektromosságát meggátolják a villámok kialakulásához szükséges elektromos töltések felgyülemlését. Kutatócsoportjával különböző fémeket tesztel, hogy megtalálják a légköri elektromosság foglyul ejtéséhez legnagyobb potenciállal rendelkezőt. "Még hosszú utat kell bejárnunk, azonban a hygro-elektromosság hasznosításából származó előnyök tekintélyesek lehetnek" - összegzett Galembeck.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
NEXUS6  
2010. szept. 05. 14:06 | galéria | válasz | #68
"Egy gyorsan mozgó közeg az energiáját akkor adja le 100% hatásfokkal, ha a közeg teljesen leáll, a gép pedig átveszi a mozgást."
Gondolj arra, hogy milyen esetekben használják a turbinákat. Pl erőműveknél a reaktorból, égőtérből kijövő gőz hőenergiáját alakítják át mozgási energiává. Csak azt az energiát kell kivenni, ami a gőzbe mint hő bekerült, a víz kondenzációs, vagy az elpárologtatási/forraláshoz szükséges energiát általában nem tudják kinyerni, azzal fűtik a melegházakat, lakóházakat ha van a közelben.
A gőz viszont különböző módokon tudja leadni az energiáját, attól függően, hogy hogyan változik a nyomás a rendszerben. Ezt itt is figyelembe kell venni.
És hasonló a szitu a gázturbináknál is.
A nem összenyomható közegek, folyadékok meg más tészta, de egy vízi erőmű turbináját sem lehet egy hőerőmű turbinájával kicserélni!


"Igen ám, de ez a közeg jelentősen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentős súrlódási veszteség keletkezik."
Igazság szerint a hagyományos lapátos turbinák (vagy repülőgép szárnyak, mert a kis turbinalapátok gyakorlatilag azok) is ilyen hatást használnak, csak ott a lapátok el is fordítják az áramlást és ezáltal a lapát felületére merőleges erő, "felhajtóerő" keletkezik.
Ott a kis repülőszárnyak elrendezése adja a körmozgást, vagy kompresszor módon üzemeltetve aztán a közeg hátrafelé áramlását.
Itt nincs kényszerített irányváltás, mert ahogy veszti el a közeg az energiáját, és adja át a tárcsának gyakorlatilag magától spirális pályán megy be szépen a tengelyek felé ahol aztán majd kilép.
kvp  
2010. szept. 05. 12:45 | válasz | #67
"Itt a gázsugár együtt mozog a forgó kerékkel, és a kilépő közeg még mindig túl nagy sebességű (energiájú) Következésképp több tárcsát (vagy dobot) kell egymás UTÁN kötni. Ekkor viszont meg kell oldani a gyorsan mozgó közeg terelését."

A tarcsak kozepenel lep ki a gaz, itt a legkisebb a tarcsak sebessege, tehat a kilepo gaz mozgasi energiaja is. A jobb energiakihasznalas erdekeben _nagyobb_atmeroju_ tarcsakat kell epiteni, hogy a keruleti es a kozponti resz sebessege kozti kulonbseget maximalizaljuk. A tobb parhuzamos tarcsa csak tobb rest jelent, tehat a rendszer aramlasi kapacitasat noveli. Tobb tarcsa egymas utan kotese pedig annyit jelent, hogy tobb turbina van, ez az alapja a legtobb compound gozgepnek es a tobblepcsos turbinaknak is. Tesla turbinak eseten is megoldhato a tobblepcsos uzemmod, ha szukseg van ra, az egyik lepcso kozepso kimeno nyilasat kell egy csovel osszekotni a kovetkezo (eltero meretu es ezert eltero keruleti sebessegu) lepcso bemeno nyilasaval.

"Igen ám, de ez a közeg jelentősen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentős súrlódási veszteség keletkezik."

A tesla turbina alapvetoen molekularis szintu dorzshajtast hasznal, ez normalis. A surlodasi vesztesegbol ho keletkezik, ami meleg hajtokozeg (pl. tulhevitett goz, gazsugar) eseten nem baj, mert ennek jo reszet a hajtokozeg megtartja, tehat kihasznalhato marad. Hideg kozegek (viz, suritett levego) eseten jelenthet csak gondot, itt vesztesegkent lep fel. (hagyomanyos turbinak eseten is, bar ott kevesbe, mivel ott foleg a kavitacio okozhat gondot)
2010. szept. 04. 22:33 | válasz | #66
megnéztem, meg pár kapcsolt anyagot is:
...carbon fibre disks
Tesla Turbine made from old Hard Drive pt2
pár kérdés közben felvetődött.

Egy gyorsan mozgó közeg az energiáját akkor adja le 100% hatásfokkal, ha a közeg teljesen leáll, a gép pedig átveszi a mozgást.
Itt a gázsugár együtt mozog a forgó kerékkel, és a kilépő közeg még mindig túl nagy sebességű (energiájú)
Következésképp több tárcsát (vagy dobot) kell egymás UTÁN kötni. Ekkor viszont meg kell oldani a gyorsan mozgó közeg terelését.
Igen ám, de ez a közeg jelentősen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentős súrlódási veszteség keletkezik. Számszerűen nem tudom, hogy mennyi, pedig ez alapvető fontosságú információ.

Mindamellett remélem, hogy nem lesz igazam, és az emberiség egy újabb eszközzel gazdagodhat, mert mostanában igencsak rászorul. Viszont az esetleges tévutakba nem szabad túl nagy energiát fektetni.
NEXUS6  
2010. szept. 04. 09:55 | galéria | válasz | #65
A 40%-os hatásfokot Warren Rice publikálta. Ha jól tudom azonban a kiindulópont az volt, hogy egy általános, szinte bármilyen közegben kiváló hatásfokkal működő szerkezetként volt akkor is az underground emberkék fejében ez a cuccos, így az általa épített és vizsgált turbina sem volt megfelelően paraméterezve egy bizonyos közegre.

Azonban megfelelő méretezéssel és a tányérok számának növelésével valószínűleg el lehet érni itt is a 90%-körüli értéket. A hagyományos lapátos turbinánál sem mindegy, hogy mivel hajtod vízzel, gőzzel, vagy levegővel.
kvp  
2010. szept. 04. 09:31 | válasz | #64
Egy mukodo tesla turbina (demonstracios peldany, suritett levegolvel megy):
http://www.youtube.com/watch?v=e7nFga2BpGU

Mukodesi elve arra alapul, hogy ha eleg kozel vannak a tarcsak egymashoz, akkor a folyadek viszkozitasa, tehat a molekulainak a tapadasa mar kepes megfogni es elforditani a tarcsakat. Egyebkent tobbek kozott erre a jelensegre alapul a hajszalcsovesseg is. A megoldas hatasfoka kb. 40 szazalek, ami a mai turbinak 90 szazlekos teljesitmenyetol eleg mesze van, viszont cserbe kisebb a tomege. Egy pulse detonation elvu sugarhajtomu is konnyebb es egyszerubb mint egy turbofan, csak kisebb a teljesitmenye es ezert tobb uzemanyagot fogyaszt. Ha nagyon jo teljesitmenyt akarunk egy jarmunel, akkor erdemes pl. egy stirling generatort es elektromos hajtaslancot hasznalni, de egy hagyomanyos fix fordulatu turbina is megfelelo a generator hajtasara es sokkal konnyebben beszerezheto.
Elemir  
2010. szept. 04. 08:08 | válasz | #63
Ez, de jó téma skacok.
Végre nem a fikázást látom, hanem rendes eszmecserét, érveket. Vitafórum lett és nem fikázó bajnokság:) jupiiii
2010. szept. 03. 23:22 | válasz | #62
A gépelési hibákért bocs.
Viszkozitást akartam írni
2010. szept. 03. 23:21 | válasz | #61
Ez a Tesla turbina nekem gyanús. Szép elméletekkel tele vagyunk, de a gyakorlatban egyik működik a másik meg nem.

Ha látom működve, akkor elhiszem, hogy jó.
Az elméletét sem értem, vagy amit értek belőle (áramló közeg tapadása a felülethez + viszkositás) nos az alapján biztosan mondható, hogy nem működik gazdaságosan (nincs most kedvem számolni, de szerintem bárki utánaszámolhat a legtöbb közeg viszkozitásával, hogy mennyit tud ez a gép... szerintem szinte semmit.

Az, hogy sokan és nagy meggyőződéssel állítják, hogy ez működik, nos ez nem jelent semmit. Az összes örökmozgót is hihetetlen meggyőződés mozgatja... csak épp azok a fránya természeti törvények akadékoskodnak folyton

Meg kell építeni.
2010. szept. 03. 23:12 | válasz | #60
NEXUS6  
2010. szept. 03. 22:31 | galéria | válasz | #59
Én azért vitatkoznék ezekkel a kijelentéssel.
A modern hajtóművek egyes fokozatai már BLISK technológiával készülnek. Ahogy nézem a kompresszornál ugyan már viszonylag elterjedten ezt alkalmazzák, de talán a turbinánál még nem. Azonban valszeg ott is ezt fogják. Ez ugyan így egy darabból készült, és nem különálló lapátokból rakják össze.
Ez azonban a lényegen nem változtat, pl a Tesla-turbina viszonylag nagyobb felületen érintkezik az áramlással ha pl a korong tömegére vetítjük le.

A Tesla-turbinát használó hajtóművet is lehetne kétáramúra tervezni, vagy más módon szabályozni, hogy milyen hatásfokkal alakuljon át a forró gáz energiája forgó mozgássá, a "maradék" pedig ugyan úgy a tolóerőt szolgálná.

Igen, jelenleg tényleg nem építenek belőle forró gázokat hasznosító rendszereket, (igazából valójában semmilyent, mert jóformán csak amatőrök foglalkoznak vele) de ez nem azt jelenti, hogy nem is lehetne.

Azonban lehetséges, hogy a Tesla-turbina valójában nem lenne olyan flexibilis, mint a mai hajtóművek, amelyek állóhelyzettől kezdve többszörös hangsebességig, földközeltől, 20 000 m-ig biztosítják a repülők meghajtását.
Lehet, hogy behatároltabb lenne az alkalmazása, pl amit írtál egy állandó fordulatszámon/paraméterekkel működő hajtómű meghajtana egy generátort, amivel villanymotorokon keresztül hajtanának légcsavarokat. Lehet, hogy még így is alacsonyabb lenne a tömege, mintha ezt a jelenlegi hajtóművekkel tennék.
Talán.

A gond az, hogy ezt a technológiát senki nem használja, ergo tapasztalatok sincsenek vele. Lehet, hogy hülyeség az egész, de mivel nincsenek tapasztalatok így ez sem mondható ki.
kvp  
2010. szept. 03. 21:55 | válasz | #58
A tesla turbinak repulogep hajtomubeli hasznalataval ket nagy gond van:
-a tesla turbinak monolitikusak, minden korong egy darabbol all, mig a mai hajtomuvek minden egyes lapatja kulon darab, csak rogzitve van a tengelyre (meg mindig nem tudunk egyben ekkorat kesziteni)
-a tesla turbina a teljes mozgasi energiat felhasznalja, mig a sugarhajtomuveknel csak annyi energiat vesznek ki a sugarbol, amennyi a kompresszornak kell, es a maradek energia hajtja elore a gepet, igy tesla turbinaval csak turbolegcsavaros jarmuvek keszithetoek

Elonye a kis meret es tomeg, hatranya, hogy meg most sem tudunk eleg nagyot epiteni megfizetheto aron, tovabba alapvetoen nem forro gazokhoz keszult, hanem folyadekokhoz vagy hideg gazokhoz, bar ha eleg eros anyagbol van akkor kibir tobbet is.

ps: Repulo autohoz 1-2 turbogenerator es 4 villanymotor kell. Egyebkent Tesla erre is kapott egy szabadalmat 1928-ban.
http://en.wikipedia.org/wiki/Bell_X-22
NEXUS6  
2010. szept. 03. 21:49 | galéria | válasz | #57
Ez igaz!

Feltéve, ha a vezeték az ionoszférában lenne!
2010. szept. 03. 20:56 | válasz | #56
Mindjart kiderul, hogy a villamos menne magatol is ha egy kicsit magasabban lenne a felsovezetek
2010. szept. 03. 11:03 | válasz | #55
bozizé
NEXUS6  
2010. szept. 03. 09:30 | galéria | válasz | #54
"Hm... ez a Tesla asszem nagyon elcsodálkozna, ha most hirtelen életre kelne,
hogy mi mindent talált fel...leesne az álla és csak nézne"
én ezzel egyetértenék, csak még kiegészíteném azzal, hogy: mert a találmányaiból szinte semmit sem használunk.

A Tesla-turbináról meg vitatkozhatsz velem, de ettől még működő dolog, írd be a gúglira, meg a tecsőre.
Magamtól nekem se jutna eszembe, hogy ez működőképes, de talán ezért volt zseniális az aki feltalálta.

Amúgy amikor x sebességgel/nyomással megfújják a korongokat érintő irányból, az áramlás gyakorlatilag hozzá tapad és szépen elkezdi átadni a mozgási energiát azokat felpörgetve. És szépen spirális pályán az áramlás eléri a tengely körüli kiáramlási részt. A méretezésnél alapvető a korongok távolsága, gyakorlatilag az adott nyomáson, hőmérsékleten, stb adott közegre érvényes határrétegen belül kel maradni. ezért is hívják így ezt a turbinát, ahogy.
Előnyei: nincs turbulens áramlás szinte sehol, a lapátok végén jelentkező veszteség itt nincs, nincsen az áramlás irányváltásaikor keletkező veszteség, melegedés rezonancia, jobb tömegre levetített hatásfok, jobb reakció idő.

Hátrány, kevés tapasztalat vele kapcsolatban, nagy méretben még senki nem épített, működő repülőgéphajtóművet meg pláne.

Miért nem terjed el?
Miért terjedne? Szinte sehol nem tanítják, hogy van ilyen és ahogy a dal is mondja: Ha nem tudom, nem fáj!:D

Szóval Tesla találmányaira általában visszatérve. Van jó pár belőlük, gyakorlatilag bármi eszébe jutott, arra ő kérhetett szabadalmat, mert hogy előtte ezekkel a technológiai, technikai kérdésekkel senki nem találkozott!
Jobban értett az elektromossághoz ráadásul, mint pl. Edison, és szinte bármelyik mai mérnököt is meglepné, merthogy ő megcsinálta azokat a kísérleteket, amelyek a tankönyvekben nem szerepelnek, mert "evidens", hogy hülyeség.
Na most ezek az "evidenciák" valójában soha nem olyan egyértelműek, mint ahogy a suliban tanítják. Van egy kísérlet, ami ad valami jelenséget, amit esetleg lehetne valahogy hasznosítani. Az hogy végül is nem hasznosul, nem lesz belőle technológia a következő okokra vezethető vissza:
1. A jelenség tényleg nem aknázható ki semmilyen módon - ez az amire mindenki evidens módon gondol, amikor egy ilyen elvetélt találmány nem terjed el.

És most jönnek, amiket mindenki lesöpör, mert rizsának, kifogásnak gondolja, pedig ugyan olyan valós okok:
2. A jelenség tényleg nem hasznosítható, de csak az akkori technikai szinten (aztán elfelejtődik)
3. Már létezik adott területen valami elterjedt technológia, szabvány, ami gyakorlatilag megakadályozza az új technológia, vagy csak szabvány elterjedését. Gazdaságilag nem éri meg áttérni. Jó példa erre az űrsiklók gyorsítórakétáinak átmérője és a római lovaskocsik szabvány szélessége közötti összefüggés.:D
4. A feltaláló ráül a technológiára, szabadalmaztatja, de senkinek nem adja el a jogokat, mert olyan feltételeket támaszt.
4. A feltalálónak nincs pénze, tehetsége végigvinni kutatásokat, meghal. Összeesküvés elméletek kedvenc motívuma.:)
6. Emberi, gazdasági, pénzügyi ellenérdek miatt akadályozzák meg a technológia érvényesülését. Szintén kedvenc motívum, de látható, hogy azért jó pár megelőzi, ami szinten egy adott technológia, találmány tetszhalálához vezethet.
NEXUS6  
2010. szept. 03. 08:51 | galéria | válasz | #53
Én is elkezdtem rajzolgatni egy ilyen elven működő sugárhajtóművet. Amúgy pár éve volt, hogy egy cég talán pont ilyen elven működő repülő hajtóműveket akart építeni, ami jelentősen jobb tömeg/tolóerőviszonyú erőforrásokat eredményezne, mint a maiak. Ezzel már tényleg lehetne repülő autókat, meg ilyeneket építeni.

A cégről azóta se nagyon hallani, de hát ilyenek ezek az összeesküvés elméletek!
2010. szept. 03. 07:34 | válasz | #52
[HUN]FaTaL   2003. 06. 16. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 16. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 16. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 16. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 16. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. szept. 02. 23:56 | galéria | válasz | #51
Nekem is valami hasonló jutott eszembe, mint az első mondatod:D
2010. szept. 02. 22:25 | válasz | #50
Hm... ez a Tesla asszem nagyon elcsodálkozna, ha most hirtelen életre kelne,
hogy mi mindent talált fel...leesne az álla és csak nézne

Ha egy síma vagy akár érdes felületű hengerre ráfujunk eg7y gázsugarat, abból nem lesz turbina. Persze terheletlenül fog is forogni valamilyen fordulatszámmal, de a hatásfoka rosszabb lesz, mint Watt első gőzgépéé.

Gondolj bele: ha ikyen egyszerű lenne turbinát építnei, akkor az a sok F16 meg F22 meg a többi, miért a hatalmas költséggel megépíthető sokszáz lapáttal szerelt gázturbinával megy?
Pedig egy-egy országnak a túlélése múlik azon, hogy mekkora költséggel és szervízigényességgel építi meg ezeket a gépeket, szóval az ilyen fiókba süllyesztett Tesla duma itt asszem nem jöhet szóba... érdemes átgondolni.

Más: a nagy erőművi turbinák felpörgetése NEM azért tart sokáig, mert nem tudnák néhány másodperc alatt felpörgetni, hanem óvatosságból.
A leállítások (majd az úrjaindítások) MINDIG valamilyen szervízzel, karbantartással kapcsolatos ok miatt történnek.
Az újraindításoknak van egy leírt forgatókönyve, amihez az operátoroknak tartaniuk kell magukat. Ha egy újraindítás és a részrendszerek ellenőrzése órákig tart (általában igen), akkor bizony ezt az időt rászánják.
kvp  
2010. szept. 02. 22:05 | válasz | #49
"Statikus áramot esetleg váltóárammá alakitani valaki?"

Akkor en is mondok egy megoldast. A statikus toltes gyakorlatilag egy feltoltott kondenzator. Ez egyenaram forrasnak tekintheto. Egyenarambol valtoaramot vagy felvezeto alapu inverterrel vagy a klasszikus forgo atalakitoval szokas kesziteni. A forgo atalakito egy motor-generator par, ahol az engyenaramu motor forgomozgast hoz letre, ami meghajt egy valtoaramu generatort. Ha a generator gerjesztese valtoztathato, akkor ward leonard fele hajtaslancnak hivjuk. A hatasfok nem annyira jo, de ipari celokra (pl. villanymozdony) mar megfelel. Az inverter pedig egy felvezeto alapu kapcsolo rendszer, ami a polaritasok megfelelo cserelgetesevel allit elo kozelitoleg szinuszhullamot koveto valtoaramot (valtoaram = periodikusan valtakozo iranyu es amplitudoju aram). Ez megfelelo zajszuressel szabalyos valtoaramma teheto.

A tesla fele turbinaknak van meg egy elonye, meghozza az, hogy a kis meret miatt mar hasznalhatoak autokban is. Tehat egy mondjuk foldgazzal vagy szintetikus gazzal (bio vagy varosi) mukodo turbina hajt meg egy generatort, ami a vezerlesen keresztul hajtja a vontatomotorokat. Fekezesi energia visszanyerest es energiatarolast hasznalo hibrid jarmuveknel ez joval olcsobb es hatekonyabb megoldas lenne mint a benzin vagy diesel motor hasznalata elodleges energiaforraskent. Arrol nem beszelve, hogy egy konnyebb auto eleve kevesebb energiat igenyel.

Egy kulso egesu stirling generator meg nagyobb hatekonysaggal rendelkezik, de meg a tesla turbinahoz kepest is nehezebb jol megepiteni.
Gascan  
2010. szept. 02. 19:21 | válasz | #48
az én sulimba sajna nem volt ilyen anno...
2010. szept. 02. 18:50 | válasz | #47
Ha Coulombosítjuk, akkor sme valami sok :)
2010. szept. 02. 18:48 | válasz | #46
1 elektronvolt (eV) = 1,602*10-19 J

azaz egynelő a nullával :DD
NEXUS6  
2010. szept. 02. 16:44 | galéria | válasz | #45
Szintén Tesla találmánya a lapát nélküli, határréteg elven működő turbina. Gyakorlatilag egy sor korong, amit oldalról érintőirányban megfújunk. Itt is fontos a méretezés, de sokkal kisebb a tömege, mint a hagyományos turbináénak, ezért sokkal gyorsabban reagál. Egy hagyományos erőművi turbina jó pár óra alatt éri el az üzemi fordulatszámot és nem nagyon szereti ha macerálják, ez ilyen méretekben néhány perc lenne. Régebben a nagy korongok előállítására nem volt technológia, a hőtágulás miatt görbültek, deformálódtak. De manapság kerámiából, akármiből meg lehetne csinálni.
A jelenlegi hagyományos, lapátos turbinák már hihetetlen hatásfokúak, azonban a Tesla turbinákkal jóval kisebb méretekben is működő, gazdaságilag is rentábilis hagyományos erőműveket lehetne építeni.
NEXUS6  
2010. szept. 02. 16:32 | galéria | válasz | #44
Általános suliban lehet ilyet látni, van két lemez, egy kondi két fegyverzete. Na most közöttük egy bodzabélből készült golyó lóg egy cérnaszálon. Ha meglököd az egyik oldalra ott töltést vesz fel, és emiatt az az oldal tszítani fogja és átmegy a másik oldalra, ahol ugyan ez történik az ellenkező előjellel.
Mondjuk a cérnát acéldrótra cseréljük és egy mágnespatkót rakunk köré, akkor a mozgás hatására már is áramidukálódik benne, csak egy terhelést kell rárakni.

Hatásfoka kb 5%, de működik!
:D
Gascan  
2010. szept. 02. 13:05 | válasz | #43
ezekről beszélek, igen :) de a levegő vezeti őket.. és 5 ezer voltra gondoltam :)
2010. szept. 02. 11:49 | válasz | #42
Az eV (így kell írni) pedig nem feszültség mértékegysége.

@Gascan: az a feszültség nem a levegőben van benne, hanem súrlódáskor jön létre. Súrlódhat a testét borító anyag, csoszoghat a cipőjével, ezek mind töltést halmozhatnak fel.
2010. szept. 02. 10:34 | válasz | #41
sztem elektronvoltra gondolt. az ezernek meg K a rövidítése:)
Gascan  
2010. szept. 02. 10:33 | válasz | #40
Az elektrosztatiskus kisülés ellen ez az egyik oka például, amiért védekeznek kellő eszközökkel a high-tech gyárakban
2010. szept. 02. 10:05 | válasz | #39
Abban sok igazság van amit te mondasz,de én a jelen helyzetről beszélek,amiről meg te, az tán lehetséges alterntíva a jövőre nézve...
_vannak effektek amit tudunk,modellezünk,és jól megmagyarázunk,de valós felhasználása jóval késöbb ,vagy talán soha nem történik meg.
A villám energiát ,nagytárolókapacitású kondikkal talán lehetnetárolni,az összegyüjtésük is nehézségekbe ütközik,(és hát mit kezdünk ezzel)
hogyan használjuk fel ,ez is egy kérdés,gondolok itt alap áramfelhasználora.
,hogyan jut el hozzánk ez az energia... nem egyszerü..
A villámok csökkentése,a cikk szerint.Én szerintem hülyeség lenne,de annyi új dolog született mióta én tanultam "elektrotechnikábol"hogy már elavult a tudásom,pedig csak 16 éve éretségiztem.(számteket C-64-en tanultunk)1990
azóta eltelt néhány év.
2010. szept. 02. 09:54 | válasz | #38
igen köszönöm a javítást(én egy kicsit fogalomzavarba voltam) 20éve tanultakról..így van a dinamó egyenáramot generál,a generátor váltóáramat.
THX
2010. szept. 02. 09:49 | válasz | #37
Ezt a jelenlévő feszültséget fejtsd ki kicsit! Mi az az 5e V? 5 ezer V? Az gyanús, hogy hülyeség.
Gascan  
2010. szept. 02. 09:04 | válasz | #36
bocsi.. köszi a fejtásgitást.. rosszul tettem fel a kérdést...

a levegőben jelenlévő feszültséget - ugye a levegőben egy emberi mozgás is kb. 5e Volt feszültséget termel - olyan árammá alakitani, ami meghajt egy vonatot mondjuk
duke  
2010. szept. 02. 00:16 | válasz | #35
"A magyar "transzformátornak " a vesztesegége 1890-ben 2% volt."

Nem a transzformator veszteseg a gond, hanem nagy tavolsagokon a vezetek induktiv es kapacitiv vesztesege a problema. HVDC-nel ezt megsporoljak.
duke  
2010. szept. 02. 00:12 | válasz | #34
"Áramot tárolni nem lehet,ill máshogyan kell ezt a szitut megfogalmaznod.
"töltéssel rendelkező részecskéket lehet tárolni,akumlátorban ill kondenzátorok"fegyverzetein"."

Ez szorszalhasogatas, szerintem ertheto volt mire gondolok.
De ha mar szorszalhasogatunk :) , akkor igenis van olyan, hogy aramot tarolunk.
A szobahomersekletu szupravezetokben, amik valoszinuleg a jovo akkumlatorai lesznek igenis ARAMOT tarolunk. Szoval fogunk aramot tarolni majd egyszer :)
Elemir  
2010. szept. 01. 22:10 | válasz | #33
Ez téveszme, alias fogalmi zavar. Ajánlom a figyelmedbe Tombor Antal előadását.
http://www.mindentudas.hu/tomborantal/index.html

Nem vagy nagyon költséges. Nem hiába építenek erőművet inkább, mint ilyet...

Hagy fogalmazzam át végül is, egy villám energiáját megnézem hol tárolsz
kvp  
2010. szept. 01. 22:09 | válasz | #32
Par megjegyzes:
-altalaban nem aramot tarolunk, hanem tolteskulonbseget
-a magnetohidrodinamikai generatorokkal az a baj, hogy vizzel nagyon rossz a hatasfokuk, olvadt femeket meg nem nagyon hasznalunk hutokozegnek (kiveve plutoniumos gyorsreaktorokban, de azokat nem szereti senki)
-turbinak helyett lehet hasznalni stirling generatorokat is, sokkal hatekonyabbak es kevesbe kopnak, de kis meretekben van magneses vagy folyadek csapagyazas is
-a motor-generator rendszert elektromos jarmunek hivjak es a surlodasi es termikus veszteseg miatt mindig kevesebb energia jon ki a fekezeskor mint amennyi a gyorsitaskor bemegy (a fekezes a generator modot jelenti), ez nem egy orokmozgo (tehat a 4-6-os villamos es a kisfoldalatti sem az)
-azert hasznalunk nagy tavolsagokra valtoaramot, mert konnyebb atalakitani a feszultseget es megfelelo frekvenciak eseten a vezetok vesztesege is alacsonyabb valtoaram eseten (az energia egy resze ilyenkor magneses energiakent halad a vezeto korul)
2010. szept. 01. 22:05 | válasz | #31
A dinamó egyen áramot hoz létre, a generátor váltót. A dolognak csak az egyik oldala az, hogy a veszteség miatt használunk váltóáramit, elég nehéz és költséges lenne a mai erőművi generátorokhoz hasonló méretű állandó mágneses dinamókat építeni. Arról nem is beszélve, hogy az állandó mágnes idővel elveszti a mágnesessége jelentős részét(mármint a dinamóba).
2010. szept. 01. 21:14 | válasz | #30
A villámok energiájának befogásához a legfontosabb elem a JÓSNŐ!
Aki megmondja, hogy legközelebb hová kell futni azzal az antennával, hogy a villám alá álljunk
2010. szept. 01. 21:12 | válasz | #29
Amikor kamasz voltam, slágertéma volt a magnetohidrodinamikai (MHD) generátor.
Nem a nagyon-nagyon kis hatásfokú vízgőzzel, hanem a jóval több reménnyel kecsegtető magas hőmérsékletű, ezért ionizált, nagy sebességgel áramló gáz működtette volna.
Azóta sem épült ilyen erőmű. Inkább "kínlódnak" a néha berezgő, idővel kopó turbinacsapágyakkal, meg a sok ezernyi turbinalapáttal, a kiegyensúlyozással, stb..
Ennek pedig nyomós oka kell hogy legyen.
2010. szept. 01. 21:08 | válasz | #28
Parasztvakítás az egész. Ekkora marhaságot régen olvastam.
Dehát kell a remény a sok embernek, hogy majd megoldódik az energiaprobléma olaj és atom nélkül, csak elő kell venni a fiókból a vízhajtású autót meg azt a titokzatos, világrengető Tesla generátort, amit azóta sem taláált fel senki...

CUMI.
2010. szept. 01. 21:06 | válasz | #27
Az átfolyó áramnak vannak veszélyes élettani hatásai, a halálos áramerősség valahol kb. 50 mA. Sok a változó persze. Ilyen szempontból annál jobban járunk, minél nagyobb az ellenállásunk, pl. szigetelő kesztyű, csizma van rajtunk. A feszültség úgyis adott, a konnektorban ott van a 230 V a lábunkkal esetleg a földön állunk, akkor az az ellenállásunktól függetlenül 230 V lesz.

Áramot lehet tárolni szupravezető tekercsben, egyszer elindítják, kering az idők végezetéig.
Zoliz  
2010. szept. 01. 19:06 | válasz | #26
Ez nem marhaság, hanem szenzáció. Köll az energia a mobilodba, hát állj ki a rétre viharba' egy rúddal !
2010. szept. 01. 18:24 | válasz | #25
A magyar "transzformátornak " a vesztesegége 1890-ben 2% volt.
Az erőmüvekben ,atomerőmüvekben égetéssel gőzturbinákat mozgatnak,amelyek hatalmas generátorokat hajtanak meg így váltakozó áramot indukálnak......
(nem vitatom ,hogy vannak már korszerübb cuccok is de a régi még mindig olcsobb)
2010. szept. 01. 18:19 | válasz | #24
Milyen uj hálozatokról beszélsz? a világ 99.99% váltoáramú hálozat van! ahol a szállítást még mindig transzformátorokon keresztül végzik.(nagy távolságokba)
Áramot tárolni nem lehet,ill máshogyan kell ezt a szitut megfogalmaznod.
"töltéssel rendelkező részecskéket lehet tárolni,akumlátorban ill kondenzátorok"fegyverzetein".
Az áramrol már akkor beszélünk mikor ezek a részecskék haladnak a vezetőben és munkát végeznek.
nézz utána szerintem valamit rosszul tudsz ill,nem rosszul csak a Fogalmak...
duke  
2010. szept. 01. 18:02 | válasz | #23
"és a forgatómozgás állandó váltakozó feszültséget indukál!(igazábol erre azért volt szükség mert egyenáramot szálítani A bol B pontba nagy veszteséggel járna..."

Egyenaramot szallitani, csak addig volt problema, amig nem alltak rendelkezesre a kelloen nagy feszultsegu es teljesitmenyu felvezetok. Ma mar ez nem problema, es az uj halozatok nagyobbreszt mar egyenaramuak, mert kisebb a veszteseg.
List of HVDC projects
boond  
2010. szept. 01. 17:44 | válasz | #22
Miért gondolod, hogy nem valósulhatott meg?
Nem hinném hogy pl a mostani cikkekben említett Nanotechnológiával készült tv-k hű de elterjedtek lennének 1-2 év múlva.

Egy olyan eszköz sem lenne olcsó mulatság...(másról nem is beszélve..)
duke  
2010. szept. 01. 17:42 | válasz | #21
"Más áramot sem lehet tárolni... Nem hiába kell annyit termelni, mint amennyi elfogy.Viszont mivel elvileg ez folyamatos lenne gondolom, így nem tárolni kell."

Mindenfele aramot lehet tarolni, ugy nevezik a szerkezetet, hogy akkumlator.
Itt van egy 4 megawattos, es ez nem szamit tul nagynak.
Texas Town Installs a Monster Battery for Backup Power
duke  
2010. szept. 01. 17:29 | válasz | #20
"(a konektorba nyulva az áram azért vág meg ,mert az ember is jól szigetel)
nagy ellenáláson ugye nagy áram folyik....."

Nagy ellenalason nagy feszultseg esik, ezert raz. Ha eleg kicsi lenne az ellenalasunk, akkor nem tudna rajtunk eleg nagy feszultseg esni, hogy megrazon.
2010. szept. 01. 17:26 | válasz | #19
Váltóáram ugy jön létre hogy dinamot forgatunk,és a forgatómozgás állandó váltakozó feszültséget indukál!(igazábol erre azért volt szükség mert egyenáramot szálítani A bol B pontba nagy veszteséggel járna...
PL 220Volt feszültséget elszállítani több száz kilométer távolságába nagy veszteséggel járna,(a vezeték ellenállása igen nagy 100km-es hosszon) így nagy árramerősség szükségeltetik ,mivelhogy a vezeték fogyasztóként müködik így veszteséget eredményezz a túlvégen.
1890-es években erre találták ki"itt magyarországon" a transzformátort.
Déri Otto,Blháthy Oszkár,Zipernovszky Károly jovoltábol.
a lényege ultranagy feszültség/kis áramerösség ergo kevesebb veszteség!
ez a "KÜTYÜ" feszültségátalakítoként müködik!
nem bonyolíítom itt ezt hosszan.....
2010. szept. 01. 17:10 | válasz | #18
Két potenciál különbséget nevezünk feszültségnek a mértékegysége Volt
Az áram a "fogyasztón" mérhetünk! Áramat nem lehet tárolni,csak feszültséget.,
Ill töltéssel rendelkező részecskéket.
töltéssel rendelkező részecskék haladását akadályozó tényező,az ellenállás,vagy a fogyasztó!
U/I=R R=ellenállás U= feszültség I= áramerősség OHM törvénye...
sajnos semmilyen áramot nem lehet tárolni!
Gascan  
2010. szept. 01. 17:03 | válasz | #17
az mi? :)
Elemir  
2010. szept. 01. 16:00 | válasz | #16
Más áramot sem lehet tárolni... Nem hiába kell annyit termelni, mint amennyi elfogy.
Viszont mivel elvileg ez folyamatos lenne gondolom, így nem tárolni kell.

Engem inkább az érdekelne, mind gyenge fizikus tudásút, hogy így nem könnyebben fog villám csapni bele, ha esetleg lenne? Nem oda fog nagyobb eséllyel?
NEXUS6  
2010. szept. 01. 15:12 | galéria | válasz | #15
Bodzabélinga?
Gascan  
2010. szept. 01. 14:55 | válasz | #14
Statikus áramot esetleg váltóárammá alakitani valaki?
NEXUS6  
2010. szept. 01. 14:47 | galéria | válasz | #13
A kérdés az, hogy hol történik meg a töltés-szétválás. Ugye az az alapszitu, hogy meleg párás nap van, megindul a feláramlás. A régi modellek szerint a szétválás, illetve a cseppek feltöltődése inkább a feláramlás eredménye.
Eszerint az újabb szerint meg a párolgás során keletkeznek eleve pozitív és negatív cseppecskék, amiket csak elválaszt egy zivatarfelhőben kialakuló erős áramlás.

Ha ezek a különböző töltésű cseppek eleve itt vannak a felszín közelben, akkor belőlük energia nyerhető ki. És ugye végül is tényleg napenergiát használ a rendszer, merthogy a párolgás forrása az. Illetve eddig talán azért nem volt kimutatható a töltéskülönbség, mert egy nagyobb mennyiségű gőz kifelé, mivel kb ua mennyiségű + meg - cseppecskét tartalmaz végső soron semleges.

Ha a légkörből eltávolítjuk a töltéseket ilyen berendezésekkel, akkor hiába történik meg a feláramlás, meg felhőképződés, nem alakul ki benne töltés elkülönülés, így aztán villám sem.

De csak agyalgok. Ha tévednék szóljatok rám!
2010. szept. 01. 14:40 | válasz | #12
25KVolt/cm2 a levegő átütési szilársága 35% páratartalomnál,90%osnál gondolom jóval nagyobb ez a távolság!
Ha levegő ugye nem szigetelne akkor villám se lenne,ez így van igaza van az elöttem szólónak.
(a konektorba nyulva az áram azért vág meg ,mert az ember is jól szigetel)
nagy ellenáláson ugye nagy áram folyik.....persze , ha sikerül földelni,mert ugye csak egy áram"körbe" képes az a fránya áram folyni.
az áramjárta vezeték ugyan úgy néz ki ,mint amelyikbe nincs....csak érintésre más egy kicsit.
Nos  
2010. szept. 01. 14:17 | válasz | #11
"A kutatók szerint ez a megoldás a villámcsapások elhárításában is segítséget nyújthat. Galembeck elképzelése szerint, ha azokon a területeken, ahol gyakoriak a viharok, hygro-elektromos paneleket helyeznek el az épületek tetején, a panelek megcsapolva a levegő elektromosságát meggátolják a villámok kialakulásához szükséges elektromos töltések felgyülemlését."
Ez valami vicc? Attól, hogy lefed vele pár tetőt még nem gátolja meg a töltészétválást a zivatarfelhőben. Ráadásul egy ilyen panel csak a közvetlen közelében lehet hatékony, mert a levegő alapvetősen "szigetel". Ezért van villám.
Na megyek tankolni.
2010. szept. 01. 14:04 | válasz | #10
És kicsit extrémebb megoldásban gondolkodva.... impulzus alapú motor generátor?

Van egy x tomeg, lendületbe van hozva, és a motor tekercse egyszer motorként működik másik pillanatban generátor üzemben.

Ha kezd lassulni, akkor kap egy ki kraftot az egyik tekercstől.

Egy PIC-el meg figyelni kell, mikor optimális a forgatónyomaték, pozíció...stb...tehát egy számítógép vezérelt motor generátor?

Szimplán a lendületmegmaradás tételére alapozva, némi modern technikával vegyítve.

Bedini motor a neve, nem én találtam ki, csak ők passzív vezérlést és kondenzátorokat használnak...aktív vezérléssel lehet ez jobb is..nem?
RCH  
2010. szept. 01. 13:49 | válasz | #9
...és ez biztosítja az időutazáshoz szükséges 1,21 gigawatt teljesítményt.
kvp  
2010. szept. 01. 13:27 | válasz | #8
A tesla fele rendszer energiaatvitelrol szolt, bar felismerte, hogy lehetseges a legkori toltest, sot a Napbol erkezo energiat is befogni. A gond csak az, hogy rendszer mukodesenek mellekhatasa a legkorben keletkezo nagy mennyisegu inonizalo sugarzas, ami sajnos karos az osszes eloleny szamara. Tesla egyebkent rajott, hogy rossz otlet, ezert is hagyta abba a kiserletezgetest, bar a telep lerombolasa joval a halala utan tortent, mivel senkinek fogalma nem volt rola mire jo. Par ember ezt mindig elfelejti es ujra ki akarja probalni, csak nem biztos, hogy a tomeggyartas elott rajonnek, hogy mi a gond.

A termeszetes elektromos tolteseket egyebkent nem szabad kivenni a legkorbol, mert a villamok az ozonpajzs regeneralasat vegzik, a nelkul meg eleg gyorsan kihalna minden. (a tesla fele kozmikus sugarzast hasznalo megoldas eleve azzal indult volna, hogy a tornyok korul nagy foltokban lebontja az ozonreteget)

A japan atomreaktor pedig elkeszult, csak reszint a japan lakossag jo resze atom ellenes, masreszt igy is nehez orizni a reaktorokat, es ha minden haz alatt lenne egy, akkor nagyon konnyuve valna hasadoanyagot lopni, harmadreszt pedig a kis meret meg nem jelenti azt, hogy tobb tucat mernok felugyelete nelkul is biztonsagos. A fentiek miatt jelenleg csak a katonai celu felhasznalasat tesztelik.

Ha viszont olcso energia, akkor stirling generatorok. Barmilyen hokulonbsegen elmennek es a nasa fele linearis generatoros rendszer nagyon olcso es stabil aramforras. Lehetne hasznalni langyos geotermalis hoforrasokkal, tukrokkel koncentralt napenergiaval es barmilyen mas hulladekhovel is. Az eu-ban van egy ilyen otlet, a szahara eszaki reszenek lefedese ilyen rendszeru naperomuvekkel. Ha sikerul kiirtani a helyi tiltakozo muzulman lakossagot akkor meg ossze is johet.
2010. szept. 01. 12:29 | válasz | #7
Ahogy a Tesla generátorból kifelé tud menni "villám", gondolom tudna az menni befelé is.
Mellesleg a kutató állomása ami leégett, pont úgy néz ki mint egy Tesla generátor, csak igen nagyban.

Ma mivel már fejlettebb valamivel (tényleg nincs nagy eltérés a mikroelektronikát leszámítva) az eszköz park, kicsit máshogy is megoldható, csak mocsok drága lenne.

Szuperkondenzátor teleppel be lehetne fogni. Egy ilyen kondi 5000Farad "energiát" képes tárolni. Ebből 1 000 000darab csak elég, bár ki kell számolni.

1-2 éve léteznek csak ekkora kapacitorok. 1 millió töltési ciklust bírnak, hatalmas energiát képesek felvenni gyorsan, és lassan is le tudják adni, mint egy akksi. Kopirájjjt.

Szegény Tesla ha meglátná a mai akksikat, sírva rohanna ki a világból.

Több mint 120 év eltelt és még mindig primitív savas akksik vannak, vagy egyéb egyszerű kémiai reakciókon alapuló savas-ionos akksik.

brueni  
2010. szept. 01. 11:51 | válasz | #6
Tesla pedig nem álmodott róla, hanem megcsinálta. csak megdöbbent a rendszer egyszerűségén, hatékonyságán, a benne rejlő energia roppant mennyiségén és felismerte, hogy ez mekkora pusztító erővé válhat rossz kezekben. ezért inkább lerombolta amit megépített...
brueni  
2010. szept. 01. 11:49 | válasz | #5
pontosabban a felső légköri villámok ózont hoznak létre, amire szükség van. ezenkívül tudni való, hogy bolygónkon másodpercenként (nem elírás!!) kb 150 villámcsapás történik.
2010. szept. 01. 10:45 | galéria | válasz | #4
Zseniálisak ezek a "Ha sikerülne" kezdetű ötletelések....
Kilenc éve volt egy sg.hu cikk, hogy asszonygya:
2001. aug. 24. ... Japánban a napokban bejelentették, hogy olyan mini atomreaktorokat sikerült létrehozni, melyek a jövőben a lakóházak alatt működve
Három éve volt egy sg.hu cikk, hogy asszongya:
"2007. dec. 20. ... Házi atomreaktort dobhat piacra jövőre a Toshiba - ...."

Ez nem egy ötletelés, hanem már mint kész tényt írja, aztán nem is egy kis kuplerájról szól a cikk, hanem Japánról, és a Toshibáról, és mégis mi lett belőle eddig? SEMMI!!!
Akkor ez a ha sikerülne kezdetű, még ennyire sem vehető komolyan.
Szánalmas.
atys2  
2010. szept. 01. 10:41 | válasz | #3
És hogyan tárolnánk a befogott villámokból nyert energiát?
2010. szept. 01. 10:12 | galéria | válasz | #2
Én úgy tudom, hogy a villámok "tisztítanak" a felsőbb atmoszférában...Én inkább a villámok befogását díjaznám, nem a csökkentésüket...
2010. szept. 01. 09:35 | válasz | #1
ha nagymamamnak aramszedoje lenne, o volna a hatos villamos. tenyleg kell ez? valoban szukseg van a villamcsapasok gyakorisaganak csokkentesere? roviden osszefoglalva ekkora marhasagot meg nem is hallottam... ez volt az elso gondolatom, es beirtam a leirottakat. aztan vegigolvasva a cikket, arra jutottam, hogy ilyen zsenialis dologrol nem is hallottam meg. es meg mennyi mindenrol.