Sikeresen tesztelték a spintronikán alapuló memóriát
2010. augusztus 11. 15:03, szerda
Az Ohio Állami Egyetem kutatói bemutatták az első műanyag számítógépes memória eszközt, ami az adatok írásához és olvasásához az elektronok spinjét, vagyis az elektronon belüli forgástengely impulzusmomentumát használja fel.

A hagyományos mikroelektronika alternatívájaként tekintett "spintronika" kisebb helyen nagyobb adattárolást valósít meg, gyorsítja az adatfeldolgozást és kevesebb energiát fogyaszt a jelenlegi megoldásoknál. Jelenleg az eszköz csupán egy vékony sötétkék szerves mágnes, amire egy ferromágneses anyagréteget helyeztek, és két elektromos vezetékhez kötöttek. Azonban a kutatóknak ezzel az apparátussal is sikerült adatokat rögzíteniük, majd az elektronok spinjének irányításával visszanyerni azokat.

A kutatást vezető Arthur J. Epstein fizika és kémia professzor, az egyetem Mágneses és Elektromos Polimerek Intézetének igazgatója elmondta, a speciális mágneses polimer félvezetőből és a szerves anyagokból készült félvezetőből nyert hibriddel egy hidat képeztek a mai számítógépek és a jövő teljesen műanyag, spintronikus számítógépei között. A hagyományos elektronikák binárisan, egyesekkel és nullákkal kódolják a számítógépes adatokat az elektronok elhelyezkedésétől függően. A kutatók azonban régóta tudják, hogy az elektronok polarizálhatók, ezáltal egy adott irányba igazíthatják őket, mint egy mágnesrudat. Ezt az irány meghatározást nevezik spinnek, magyarul pörgésnek, ami történhet "felfelé" vagy "lefelé".

Több kutatás is foglalkozik a spin alapú adattárolással, mivel a spintronika kétszeres adattárolást és adatátvitelt tesz lehetővé elektrononként, a magasabb adatsűrűség azonban csak egy része a teljes történetnek. "A spintronikára általában csak a nagyobb információ kinyerés egy módjaként tekintenek, pedig valójában mindez az elektronika következő generációja felé történő elmozdulásról szól" - mondta Epstein. "Számos mai számítástechnikai problémát meg tudnánk oldani a spintronika alkalmazásával."

A mai áramköri lapok rengeteg energiát használnak. Az elektronok mozgásával hő keletkezik, ennek elvezetése ugyancsak energiát igényel. A processzorgyártók kezét megköti a túlmelegedés, így nem zsúfolhatnak egy bizonyos áramkör mennyiségnél többet egy adott lapra. Egy elektron spinjének a megfordítása minimális energiát igényel, és szinte alig keletkezik hő, emelte ki a professzor. Ez azt jelenti, hogy a spintronikus eszközök kisebb akkukkal is működtethetők lennének, ha pedig műanyagból készülnének, akkor rugalmasak és könnyűek lennének. "Nagyon szeretnénk a hordozható elektronikákat elvinni a spin platform irányába" - mondta Epstein.

A tanulmányban szereplő mágneses polimer félvezető vanádium tetraciano-etilén az első szerves alapú mágnes, ami szobahőmérsékleten, illetve afölött üzemel. "Fő vívmányunk, hogy spin polarizálóként alkalmaztuk ezt a polimer alapú mágnes félvezetőt, vagyis egy apró mágneses mező alkalmazásával képesek voltunk adatot menteni, továbbá egy spin detektort is kaptunk, amivel visszaolvastuk az adatokat" - mondta. "Most már közelebb kerültünk egy teljes egészében szerves anyagból álló eszköz megalkotásához."

A prototípusban az elektronok belépnek a polimerbe, ahol egy mágneses mező megadja a szükséges orientációt a lefelé vagy felfelé pörgéshez. Ezután az elektronok tovább haladnak egy hagyományos mágneses rétegbe, de csak akkor léphetnek be, ha az elektronok spinje ugyanabba az irányba orientálódik. Amennyiben ez nem teljesül, túlságosan nagy ellenállás keletkezik az elektronok áthaladásához. A magas és alacsony ellenállások mérésével kiolvashatóvá válnak a spin adatok.

A teszteléshez a kutatók egy váltakozó erősségű mágneses mezőnek tették ki az anyagot. A mágneses séma rögzítésének ellenőrzéséhez, valamint a spin befecskendezés és detektálás ellenőrzéséhez a kutatók megmérték a két mágneses réteg között áthaladó elektromos áramot. Ez a módszer hasonló ahhoz, amivel a számítógépek adatot írnak és olvasnak egy mágneses merevlemezen. Az eredmény Jung-Woo Yoo, a mágneses polimer félvezető egyik kifejlesztője szerint tökéletes volt, teljes egészében, pontosan úgy nyerték vissza az adatokat, ahogy azokat eltárolták.

A szabadalmaztatott technológiát könnyedén át lehet ültetni az iparba. "Bármely gyár, ahol számítógép chipeket gyártanak, képes az előállításukra, valamint esetünkben szobahőmérsékleten készítettük el az eszközt, az eljárás pedig rendkívül környezetbarát" - tette hozzá Yoo.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. aug. 15. 13:13 | válasz | #17
Írjál már egy kicsit bővebben róla pls.
"Minden elektronnak van ugyanis egy protonpárja (az, amelyik az eredeti neutron bomlásakor vele együtt keletkezett, amikor az hidrogénné bomlott), és az egyik spinjének a megváltozásával a párjának a spinje is megváltozik."
Elősször is ezt mivel támasztod alá? Egy hidrogén atomon belül az atommag és az elektron spinje csatolt. De ez nem azért van mert egy neutronból keletkeztek. Ha az elektron eltávolodik az atommagtól a kettő közötti csatolás gyorsan (atomi méreten felül exponenciálisan) csökken, így a kettő elég gyorsan független lesz. Tehát hogy is akarod kivitelezni ennek az eszköznek a lehalgatását?
endrev  
2010. aug. 15. 11:43 | válasz | #16
philcsy, nem kell megkülönböztetni. Szerencsére. ;)
2010. aug. 12. 18:11 | válasz | #15
A műanyag-nem műanyag csoportosítás természetesen nem egzakt ugyanúgy ahogyan a szerves-szervetlen csoportosítás sem az.
Amikor először állítottak elő műanyagokat akkor ezek jól elkülöníthetőek voltak az addig ismert anyagoktól. Hasonlót a természetben nem találtak. Teljesen más volt az előállításuk. Így a műanyag elnevezés teljesen jogos volt akkoriban.
2010. aug. 12. 17:58 | válasz | #14
Hajrá párosítsd a világban fellelhető protonokat és elektronokat. Főleg úgy hogy megkülönböztethetetlenek. :)
Most kicsit komolyabban: Azt ugye tudod hogy az ilyen összefonódás nem tart örökké. De javíts ki ha tévedek.
2010. aug. 12. 16:51 | válasz | #13
műanyag? biztos? mi az a "műanyag"? melyik anyag az, és melyik nem? mert ez műanyag...
endrev  
2010. aug. 12. 16:49 | válasz | #12
Brutál lenne. Igaz hogy a spintronikus számítógép sajnos egy gyártási trükkel teljesen lehallgatható, bár az is igaz, hogy egy kis spintronikus egységet beépítve az elektronikus számítógép is.

Minden elektronnak van ugyanis egy protonpárja (az, amelyik az eredeti neutron bomlásakor vele együtt keletkezett, amikor az hidrogénné bomlott), és az egyik spinjének a megváltozásával a párjának a spinje is megváltozik. A dolognak számos előnye van azért, de azok nem tartoznak a tárgyhoz.
2010. aug. 12. 09:53 | válasz | #11
Ja, és fogyasszon az egész gép 3kWh-t.:)
2010. aug. 12. 08:14 | válasz | #10
Pillanatnyilag mindenhol arra törekednek, hogy minden kisebb legyen, miközben én meg azt se bánnám, ha a számítógépházam tele lenne és nem üresen állna :) Persze hordozható eszközökben ez más, de így asztali géppel engem ugyan nem érdekelne ha a memória modul nem 2 hanem 6 centi széles ha ezzel arányosan nőne a teljesítménye is. Aztán a kis lépések helyett növeljenek a méreten egyet és inkább közbe gondolkodjanak el valami igazán nagy változáson mert mindjárt vége a kicsinyítésnek és nem tudják tovább zsúfolni a részeket a kis felületre. Valami struktúrabeli változás kéne mert mai napig azzal építkezünk mint sok éve, csak azóta millió/milliárdszorosra nőtt a darabszám és lecsökkent a méret. Az meg aztán tényleg nagyon gáz, hogy ilyen kis méreteknél már az atomi méretek miatt a legkisebb zaj is óriásinak hat és hibát okozhat :S
kutyak  
2010. aug. 12. 08:06 | válasz | #9
"Másrészt, olvasom a cikket és várom azt a szót hogy de...
ha enyire álomszép a spintronika akkor mi választ el bennünket a megvalósítástól ?"

Tíz év kutatás.
2010. aug. 11. 22:37 | válasz | #8
Van egy jóslatom: ezeknek a kutatásoknak később nagy jelentőségük lesz, de nem a számítástechnikában:-))
2010. aug. 11. 22:35 | válasz | #7
Ez az eszköz még -- úgy tűnik -- nagyon kisérleti stádiumban van.
A remények -- kisebb fogyasztás, kevesebb hő, megfelelő stabilitás -- megvalósulása majd ezután várható, ha jól értettem.

Egypár tényező azonban közbeszólhat, mert a természet törvényei érvényesek az összes anyagra. Például a környezeti háttérsugárzás hatása az egyre parányibb elektronikus alkatrészekre. 1-2 atomból álló memóriacella földi körülmények között nem üzembiztos (a légkör fölött meg méginkább nem az), amit valami nagyon fifikás redundáns adattárolással és folyamatos ellenőrzéssel elvileg talán ki lehet védeni
kvp  
2010. aug. 11. 20:21 | válasz | #6
Szervetlen anyagokbol regebben mar keszitettek magnetic bubble memory-t, de nem volt tul sikeres. Ez egy hasonlo probalkozas, de egyelore sem a denzitas sem a stabilitas nem megoldott. (ez a szerves folia annyira stabil mint egy floppy a magnes alatt, viszont legalabb magatol lebomlik)

http://en.wikipedia.org/wiki/Bubble_memory
Ravkin  
2010. aug. 11. 19:49 | válasz | #5
A cikk eléggé szakszerűtlenül fogalmaz, nem akarok beleugatni de,

Egy memória létrehozásához ma rengeteg kondenzátorra van szükség ami gyakorlatilag a legegyszerűbb dolog az elektronikában. Ha tranzisztorokat nem csináltak, kvázi nem tesztelték ezzel a technológiával, akkor miért olyan biztos benne a faszi hogy több millió tranyó működtetése nem fog jelentős hőleadással járni. Ráadásul ha ezt a mainál sűrűbb helyre próbáljuk bepaszírozni.

Másrészt, olvasom a cikket és várom azt a szót hogy de...
ha enyire álomszép a spintronika akkor mi választ el bennünket a megvalósítástól ?
NEXUS6  
2010. aug. 11. 18:20 | galéria | válasz | #4
Mindig tanul valamit az ember!
2010. aug. 11. 17:56 | válasz | #3
B12 vitamin leánykori neve cianokobalamin. A ciano csoport jó komplexképző. A vanádium tetraciano- etilént úgy képzeld el, hogy az etilén láncra aggatott ciano csoportok képeznek komplexet a vanádium atomokkal/ionokkal.
NEXUS6  
2010. aug. 11. 17:00 | galéria | válasz | #2
"... az eljárás pedig rendkívül környezetbarát"

"vanádium tetraciano-etilén"

Gondolom tényleg, de már a neve is elég dúrva.
2010. aug. 11. 16:56 | válasz | #1
Nem rossz. Jó lenne látni ebből valami piacra dobott terméket lassan, mert már legalább 5 éve is hallottam erről a technológiáról.