Ma is Csernobil borzalmait tükrözi a helyi élővilág
2010. augusztus 2. 06:07, hétfő
Csernobil a maga nemében legnagyobb élővilág felmérése szerint csökken az emlősök száma a lezárt zónában. A közel négyévnyi számlálásokon és tanulmányokon alapuló kutatás célja a terület nukleáris szennyeződése miatt létrejött hatások felmérése az élővilágon. A jelentést az Ecological Indicators szaklapban tették közzé.

Hirdetés

A kutatócsapat szerint a zónában élő fajokon elvégzett cenzus, amit három éven át zajlott, számos újabb bizonyítékkal járul hozzá a biológiai sokféleség és a szennyeződés közötti lesújtó összefüggésekhez. A projektet Timothy Mousseau, az amerikai Dél-Karolina Egyetem professzora, illetve a francia Paris-Sud Egyetem kutatója, dr. Anders Moller vezették, 2006 és 2009 között szemügyre véve a helyi élővilág nagy részét, rovarokat, kétéltűeket, hüllőket, madarakat és emlősöket. Korábbi munkáikban a területen még mindig uralkodó alacsony sugárzási szint madarakra és rovarokra gyakorolt negatív hatást taglalják.

Az emlősökről és hüllőkről gyűjtött új adatokat Mousseau professzor a két nagy csoport biodiverzitását jellemző erőteljes csökkenés bizonyítékaként értékeli. A kutatócsapat tagjai összehasonlították a fajok sokszínűségét a lezárt zónában és a körzet más hasonló szennyezéstől mentes élőhelyein. "Az az igazság, hogy ezek a sugárszennyeződési hatások annyira nagyok, hogy az már rettenetes" - nyilatkozott Mousseau professzor a BBC-nek.

A dr. Mollerrel közös munkájuk során a sugárszennyeződés állatokra gyakorolt hatásait is megvizsgálták, ami szerintük a madarakon a legszembetűnőbb. A helyi füsti fecskéken végzett vizsgálataik során daganatokat figyeltek meg a madarak lábain, nyakán és szemeik körül. "Úgy véljük hosszú vándorlásaik után ők fogékonyabbak lehettek a túlzott környezeti behatásokra" - magyarázta Mousseau.

Az ukrán tudósok kritikával illették a nemzetközi kutatócsoport megállapításait. Dr. Szerzsi Gascsak, a Csernobil Központ kutatója bár a most megjelent publikációt nem kommentálta, korábban a BBC-nek adott interjújában elutasította a Mousseau-Moller páros madarakkal és rovarokkal kapcsolatos észleléseit. Elmondása szerint ő teljesen "ellentétes következtetésekre" jutott. "Az élővilág virágzik a csernobili körzetben az alacsony szintű emberi behatásoknak köszönhetően" - nyilatkozott akkor dr. Gascsak. "Az összes jelenlegi élet a sugárzás hatása alatt jelent meg és fejlődött, ezért ellenálló és gyógyulási mechanizmusuk úgy fejlődött, hogy túléljék ezeket a körülményeket"

Mousseau azonban azt állítja, hogy a terület biodiverzitásának növekedése nem több puszta szóbeszédnél. "Ez az első tanulmány, ami számszerű, rideg adatokat közöl a szennyeződés emlősökre gyakorolt jelentős hatásáról" - nyilatkozott Mousseau. "Ez nem a vadon élő állatok paradicsoma, ez egy természetes laboratórium, ahol tanulmányozhatjuk az ilyen típusú balesetek hosszú távú következményeit"
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. szept. 21. 13:05 | válasz | #118
Hajduch úr mérései
2010. aug. 15. 12:26 | válasz | #117
Nem hőmérséklettartomány, te együgyű, hanem távolság, méterben, ha akarod.
A hőmérsékletet kelvinben mérik. Nem ua.
2010. aug. 14. 12:05 | válasz | #116
Neked a "#111 Lakhatósági öv, meg ilyenek, ugyebár." - hozászolásodban a "lakhatósági öv" az intelligens főemlősök lakhatósági övét jelenti? Mert az asztrobiológiában ellenben azt a hőmérséklet tartományt ahol központi csillagtól számított távolságon belül a kőzetbolygókon a víz folyékony marad. Érdekes az Európa ezen kívül esik mégis folyékony víz van rajta. Én erről beszéltem, te mi frászkarikáról???

Nem ártan ha előbb azt tudnád te miről beszélsz, mielőtt másokkal elkezdesz vitatkozni valamiről, mert láthatólag a szavak, kifejezések értelmével sem vagy tisztában. Úgy is mondhatnám össze vissza hadoválsz. Kissé dedós szint, nem gondolod?

További zagyvaságaidra nem válaszolok, te saját magadat járatod le, ehhez én úgy hiszem nem kellek. Szép napot!
2010. aug. 13. 19:43 | válasz | #115
"Gondolj a Jupiter Európa nevű holdjára"

Már úgy gondolkodom, hogy bele is fájdult a fejem. Az Europa tele van fejlett élőlényekkel, mit ne mondjak...
Nem hogy ott, de még Európában is ritka holló az intelligens főemlős.
Te és a mikróbiólógusod.
2010. aug. 13. 19:37 | válasz | #114
A mikróbiológusod igazolta, amit én mondtam. Bravó!

Én továbbra sem hiszem, hogy fejlett, intelligens élőlények magas sugárzáshoz alkalmazkodtak volna. Azt nem zárom ki, hogy szkafanderrel és génmanipulációval lehet cselezni.

Sejtés.
Meddő vita, persze.
2010. aug. 13. 19:25 | válasz | #113
Megjött a válasz is, a mikrobiológus - tehát nem én - válaszol:

"Elvi akadalyat nem latom. mi tobb, ugy tudom, hogy kulonbozo "fejlettebb" elolenyek eltero merteku sugarzast kepesek elviselni.
De teny, hogy a legextremebb korulmenyekhez (nem csak sugarzas, hanem homerseklet, szarazsag, so, pH stb) a bakteriumok es az archeak tudnak legjobban alkalmazkodni."

Nem tudom ennyi is elég, vagy kifejtős választ kérsz?
2010. aug. 13. 18:13 | válasz | #112
Lehet, hogy a tudomány többet tud az élőlényekről, a te megérzésednél, mit gondolsz? Na de, hogy pontot tegyek az ügy végére, ma megkérdezek egy evolúcióbiológust erről, hogy van-e akadálya...

Azért egyet ne felejts el, nem kicsi Természetes háttérsugárzás -ban élünk, és nem egy ólomdobozban. Az élet eleve alkalmazkodott ezekhez, te is! Ugye mi csak arról beszélünk, hogy ennek az értéke növekszik...

"Az azért nem véletlen, hogy a fejlett élet a világűrnek csak rejtett zugaiban jön létre."

Ez alatt mit értesz: "rejtett zug"? És honnan tudod hogyan jön létre az élet...?

"Lakhatósági öv, meg ilyenek, ugyebár."

Ami már rég nem igaz. Le vagy maradva egy csöppet.

Gondolj a Jupiter Európa nevű holdjára, hogy csak a legismertebb példát említsem... az Európa bőven a lakhatósági zónán kívül van. De tudok ennél sokkal furább - lakhatósági zónán kívül - is potenciális helyeket mondani neked, pontosabban nem én hanem az asztrobiológia.

Persze még mindig úgy érzem ez egy meddő vita, de most NEKEM válaszoltál, talán most mégsem...
2010. aug. 13. 17:27 | válasz | #111
"nem látom az okát, hogy ha az életkörülményeik megváltoznak miért ne alakulna ki radiorzisztencia akár emlősöknél is? Erre még mindig nem válaszoltál."

Nem válaszoltam, mert nem t'ok. Én sem tudhatok mindent, na.
A fejlett élőlényeknél - megérzésem szerint - annyira bonyolult és sérülékeny a szervezet, hogy elég szűk határok között tud működni. Amúgy itt két probléma tevődik fel, illetve mindjárt 3:
1. radioaktív sugárzás
2. kozmikus sugárzás, vagy minden, ami az elektromágneses sugárzás letális tartományába esik
3. plazmakitörések.

Az azért nem véletlen, hogy a fejlett élet a világűrnek csak rejtett zugaiban jön létre. Lakhatósági öv, meg ilyenek, ugyebár.
2010. aug. 13. 11:58 | válasz | #110
Akkor néz vissza, első hozászolásom: "# 93 És nem, nem azt akartam mondani, hogy a szarvasok is... csak azt, hogy nem igaz amit írsz."

Mint mondta én erre a hozzászólásodra reagáltam: "#92 A sugárzásra nem lehet kialakítani ellenálló képességet" - hogy ez nem igaz, mert lehet. Nem beszéltem emberről, se szarvasról, se ISS-ről. Viszont azt írtam utána, ami talán megtévesztő, hogy nem látom az okát, hogy ha az életkörülményeik megváltoznak miért ne alakulna ki radiorzisztencia akár emlősöknél is? Erre még mindig nem válaszoltál.

És nem, nem azt akarom mondai, hogy ott most kialakul, csak azt hogy az élet képese erre, és az nem igaz hogy nem lehet kialakítani ellenálló képességet, mert lehet.

Azt hiszem ez egy meddő vita, mert te saját magaddal vitatkozol, innentől kezdve akkor talán folytasd egyedül az árnyékboxolást.
2010. aug. 13. 11:39 | válasz | #109
Hogy te mekkora ...i vagy!
Na, jó, visszaolvastam, először tényleg a vadállományról volt ott szó, szarvasokról, macskákról, meg disznókról, amelyek mind emlősök, aztán lassan átcsusszantam a főemlősökre, de Európában főemlősök közül csak az ember él (állatkerteket leszámítva, mint ez az ezsgé is), így végül úgyis nekem van igazam. Beeee!
2010. aug. 13. 10:07 | válasz | #108
Hát persze nyilvánvaló :D, na de ekkorát hazudni egy fórumon, ahol minden visszanézhető, ellenőrizhető?! xD Wow...

"Az árnyékbokszolás (vagy szalmabábot alkalmazó érvelés) olyan érvelési hiba, amelyik a vitapartner álláspontját torzítva mutatja be, hogy könnyebb legyen ellene érvelni. Az így előállított, könnyen legyőzhető „árnyék”, illetve „szalmabáb” sokszor a vitapartner álláspontjának nevetségességig, tarthatatlan szélsőségig eltúlzott változatán alapszik.

Az árnyékbokszolás sikeres retorikai eszköz lehet, azaz használható mások meggyőzésére, de logikailag hibás, mert nem a másik fél valódi érveit cáfolja meg."[i/]
2010. aug. 12. 19:03 | válasz | #107
Szélmalmokkal harcolsz, mert nekem teljesen nyilvánvaló volt, hogy magunkra, emberekre gondoltam, amikor azt a mondatot leírtam.
2010. aug. 12. 16:08 | válasz | #106
De a lényeg a lényeg: hibás az a mondatod - amit mára jótékony köd borít számodra - hogy "#92 A sugárzásra nem lehet kialakítani ellenálló képességet". Én csak erre reagálok egyfolytában, viszont te minden másról beszélsz, csak erről nem. (Kedvencem az ISS.) Persze válaszolgattam, ahogy időmből telt, csak kissé katyvasz volt, remélem most már minden érthető.
2010. aug. 12. 15:59 | válasz | #105
Már írtam, de leírom még egyszer: "# 95 - mert mások az életkörülményeik és nem ionizáló sugárzások szélsőségei között élnek."
2010. aug. 12. 15:47 | válasz | #104
Na, de róka koma, mégis miért van az, hogy csak a baciknál van ...radiodurans törzs, emlősöknél ilyenről nem t'ok?
2010. aug. 12. 11:16 | válasz | #103
"Az én okoskodásom lényege az volt, hogy egyszerűbb szervezetben egyszerűbb lehet a génjavítás,"

Mert? Bizonyíték?

"emellett kevesebb sejt lévén, a javítás is kevesebb."

Egyébként ez még a te logikád szerint is marhaság, egy sejt csak egyszer hibázik és vége. De ha kisujjamban egy sejt elpusztul, és teszi ezt nap mint nap több millió, én nem halok meg - a túlélési lehetőség is kevesebb.

"Továbbá, a primitív lények kiválóan tudják magukat körbevenni mindenféle kemény burokkal, szemben az emberrel, amelynek csak egy sérülékeny bőre van."

Hogy jön ide az ember(?) nem tudom, én NEM emberről beszéltem, beszélek az egész beszélgetésünk alatt - csak élőlényekről. A sugárzás által okozott DNS roncsolás, vagy sejt roncsolás ellen egyetlen élőlény sem védekezik "kemény" (???) burokkal. Egyébként nem is tudtam, hogy a sugárzást "keménységgel" lehet "árnyékolni". Mindig tanul valami új - marhaságot - az ember...

Talán a kristályos tokkal rendelkező baktériumokat gondoltál? Ezeket hívjuk endospóráknak. Viszont az endospóráknak nincs anyagcseréje, életfunkcióit beszünteti. Szélsőséges fizikai és kémiai körülményeket képesek átvészelni, például erős UV- vagy gamma-sugárzást, oldószereket, fertőtlenítőszereket, hőséget, nyomást és kiszáradást. Vagyis életfunkciókat nem mutat, viszont vannak olyan élőlények amik nem csak elviselik a magas ionizáló sugárzást, hanem abban élnek, - kemény kültakaró nélkül!

Azt meg mellékesen jegyzem csak meg, hogy ezek az endospórák igen kicsik az emberi (3x) hámréteggel szemben, ami nem is olyan sérülékeny, már ha csak összehasonlítod a baktérium, vagy endospóra vastagságával...

"Na, további fejleményekig a "Orvostudomány & a DNS-javítás módosítása" alcímet ki fogom javítani - ha ráérek - "Az orvostudomány és a DNS-javítás módosítása" alcímre, így a jövőben az avatatlanok előtt azzal is el tudok itt dicsekedni, hogy magam is részt vetem az általad belinkelt szócikk szerkesztésében."

Ügyes vagy. (?)
2010. aug. 12. 10:34 | válasz | #102
Elolvastam a linket, köszike. Jó bonyolult.
Az én okoskodásom lényege az volt, hogy egyszerűbb szervezetben egyszerűbb lehet a génjavítás, emellett kevesebb sejt lévén, a javítás is kevesebb. Továbbá, a primitív lények kiválóan tudják magukat körbevenni mindenféle kemény burokkal, szemben az emberrel, amelynek csak egy sérülékeny bőre van. Az persze tanulságos megállapítás volt nekem, hogy ti. "A ma ismert, erősen konzervált DNS-javító mechanizmusok ezért közösek az emberekben, és olyan, tőlünk nagyon különböző fajokban, mint például a legyek és a férgek."
Na, további fejleményekig a "Orvostudomány & a DNS-javítás módosítása" alcímet ki fogom javítani - ha ráérek - "Az orvostudomány és a DNS-javítás módosítása" alcímre, így a jövőben az avatatlanok előtt azzal is el tudok itt dicsekedni, hogy magam is részt vetem az általad belinkelt szócikk szerkesztésében.
2010. aug. 11. 16:33 | válasz | #101
"Ha az ISS elromlik, az már bonyolult szerkezet, annak a javítása nem olyan egyszerű." /...de megoldhat-Ó.../

A traktor meg nem tud repülni, a tükör meg nagyon fényes cucc, az ég meg kék, és ha ezek után sem érted miért hülyeség amit írsz akkor nagyon sajnállak. A kérdésre válaszolni láthatólag 4. sem tudsz, csak zagyvaságokat írni, és személyeskedni. Ühmm...

DNS-javítás
Köszönöm ezt a módfelett értelmes vitát.
2010. aug. 11. 12:06 | válasz | #100
Figyu!
Ha eltörik a kapád nyele, abba én is tudok tenni nyelet, mert egyszerű cucc. Ha az ISS elromlik, az már bonyolult szerkezet, annak a javítása nem olyan egyszerű.
Ha most sem érted, akkor nagyon sajnállak.
2010. aug. 11. 11:40 | válasz | #99
Egyetértek nincs szó csodálatos alkalmazkodásról. ( - De erről mind nem beszéltem. De ezt írtam is, hogy ne hogy félre értsd. De félre értetted. Köszi.)

Én arra reagáltam csupán, hogy ez az állításod:"#92 A sugárzásra nem lehet kialakítani ellenálló képességet" - NEM IGAZ. Ami azért érdekes mert később elismered: "#94 Lehet kialakítani ellenállást az erős sugárzásra". Szóval most igen vagy nem? :D

Erről sem beszéltem: 1. csodálatos alkalmazkodásról
2. a sugárzás "jótékony hatásáról" (- ez úgy marhaság ahogy van. De ez egy másik történet...)
3. medveélatkáról
4. az ellenállásról
5. sőt Csernobilról magáról sem.

Őrülök hogy ezzel mind meg lehet cáfolni azt a tényt: hogy igen is evolúció ki tud alakítani egy élőlényben "sugárellenálló képességet". Ennyi.

(Azt meg félve jegyzem meg, hogy nem írtál arról semmit, hogy mi akadályozza konkrétan pl.: a szarvast a - erős - sugárellenálló képesség kialakulásában - holott ilyennel most rendelkezik / DNS-javítás /. Pedig nagyon kíváncsi vagyok erre konkrét "akadályozó mechanizmusra", vagy bármire. Ehelyett mellébeszélsz. Köszi hogy megtisztelegsz, de tényleg.)
2010. aug. 11. 10:16 | válasz | #98
Visszasírjátok ti még Csernobilt.
2010. aug. 11. 00:12 | válasz | #97
Mondom a lényeget:
"„Ezekben az erdőkben nem elég magas a radioaktivitás szintje ahhoz, hogy egészségi problémákat okozzon. " (http://eletmod.hu/tart/cikk/j/0/75753/1/eletmod/Visszakoszonhet_Csernobil?place=srss)

Szóval nincs szó csodálatos alkalmazkodásról, meg rezisztenciáról. Úgy általában a környéken nincs nagy sugárzás, így az állatok tudnak ott szaporodni.
2010. aug. 10. 15:27 | válasz | #96
Szorítkozzunk csak az emlősökre.
Kis mértékben nekünk is jót tesz a radioaktivitás (gondolj csak a Gellért-fürdőre), mert elpusztít rákos sejteket - amelyek folyamatosan keletkeznek a szervezetünkben, de egészséges embernél nem lépnek túl bizonyos mértéket -, de ez egy határon túl már átbukik morbid folyamatba.
Csernobil körül is lehetnek olyan helyek, ahol épp a jótékony hatás határain belül van a sugárzás szintje.

Tehát, elismétlem, hogy bevésődjön: a mérték a lényeg itt is, akárcsak a bornál vagy a pálinkánál.
2010. aug. 10. 13:37 | válasz | #95
Vagy mert mások az életkörülményeik és nem ionizáló sugárzások szélsőségei között élnek. "Szerkezeti felépítésükhöz" nincs köze*. Persze ha szerinted igen akkor hallgatlak, vagyis olvaslak mi az akadálya konkrétan...

U.i.: nem a medveállatkárol írtam. Olyan élőlényekről amik csak ionizáló sugárzok között képesek élni, és nem elviselni - nagy különbség. Hogy mik ezek a baktérium törzsek? goole...

* bizonyos szintig mi is ki tudjuk javítani azokat sejthibákat, vagy a DNS-ben lévőket. Van olyan radiorezisztens élőlény ami hétszeres DNS javítással rendelkezik, nem látom mi akadálya az én sejtjeimnek ilyen szintű védelme? Maximum az, hogy nem ehhez a sugárdózishoz alkalmazkodtam, így felesleges...
2010. aug. 10. 12:14 | válasz | #94
Lehet kialakítani ellenállást az erős sugárzásra - pl. medveállatka - de ezek is csak bizonyos határok között. Ezek a radiorezisztens élőlényeg jellemzően alacsonyrendűek.
Magasabb rendű élőlények, emlősök között nem nagyon tud kialakulni ilyen ellenállás, szerkezeti felépítésük miatt.
2010. aug. 10. 10:31 | válasz | #93
Nem mi, sajnos az élet erre rácáfol. Radiorezisztensek: intenzív ionizáló sugárzást is kibíró extremofil élőlények. Persze ezek a katalogizált baktétrumtörzsek nem evolúció alkalmazkodtak, értsd alakították ki az ellenálló képességüket ugye? :D

/És nem, nem azt akartam mondani, hogy a szarvasok is... csak azt, hogy nem igaz amit írsz./
2010. aug. 10. 01:11 | válasz | #92
Megállj, te észkombájn!
A sugárzásra nem lehet kialakítani ellenálló képességet, így azok az egyedek, amelyeket te egészségeseknek vélsz, előbb-utóbb kipurcannak. Az átlagéletkor előtt. Mivel ott nincs vadászat és egyéb bolygatás, nyilván nőnek a populációk, de hosszútávon szerintem csökkennie kell, mert meg fognak jelenni a nem nemzőképes egyedek egyre sűrűbben. Szóval, várjuk ki a végét, ha van rá időd.
2010. aug. 10. 01:08 | válasz | #91
1x kellett ezt is bedobnom, azóta ezt visszhangozza a magyar netező.
LUX  
2010. aug. 09. 22:31 | válasz | #90
Már ne haragudj kedves SG... de így ez a cikk semmi.

Maga az ember jelenléte is több kárt okoz, mint a csernobili katasztrófa, bár ez a katasztrófa is emberi... :( sajnos. De mivel kiköltöztették az embereket, ezért a folyamatos pusztítás megszünt, a természet visszaszerzi azt ami az övé. Épp most olvastam szaksajtót, ahol nem ilyen hokkendáré emberek irkálnak mint pl ide.. És megdöbbentő, a vadálomány meg 9x-dött... többek közt, Vaddisznók, Szarvasok, medvék, farkasok, elvadult házimacskák, és !vadlovak!... és miért bírják a sugárzást? Azért mert aki fejlődési rendelleneséggel születik az elpusztúl. Az egészségesek pedig élnek tovább. Így a gének nem torzulnak, mivel nincs aki tovább "vigye". Puszta evolució, aki mást állít az a doktoriát tombolán nyerte....
2010. aug. 06. 16:15 | válasz | #89
Hát ahogy nézem tényleg nincs nagyon nagy probléma. Mármint tényleg nem haldokolnak az állatok egyre másra és csak így évente, kétévente jön valami érdekes dolog, hogy jaj most ennyire jó a helyzet jaj most annyira jó a helyzet. Valahogy sose tudják eldönteni. Az állatok meg élnek tovább és sosem kell kirendelni oda a hadsereget vagy akármilyen segélyszervezetet.
Innentől fogva fel van fújva a dolog.
2010. aug. 05. 21:52 | válasz | #88
Jurassic Park-ban megmondták: A természet mindig utat tör magának!
2010. aug. 05. 16:19 | válasz | #87
Naná de ez tök alapvető, hogy azt tükrözi ki akarna ott élni habár a turizmus egészen biztos hogy fellendült kicsit!
De én tuti nem költöznék, oda szerintem még 1-2 évszázadig egész biztos hogy fellelhető maradék sugárzás plusz az atomerőmű is pukkant elég nagyot ahhoz hogy tökéletesen ne lehessen kitakarítani! Az egészségem meg sokkal többet ér annál!
2010. aug. 05. 12:44 | válasz | #86
A lényeg bizony az. Gondolom neked is a lényeg csak az volna, hogy élj, miközben neadjisten eldaganatosodnál meg az utódaidon is megmutatkoznának a mutáció mindennemű jelei (ismétlem: neadjisten), de azt hiszem, ha már téged illetne, nem lenne annyira mindegy neked, hogy a fű zöld állatok meg vannak, hiszen milyen élet az, ha mutációktól (elsősorban a rák minden fajtájára gondolok) hemzsegne az újabb és újabb generáció.
2010. aug. 04. 13:15 | galéria | válasz | #85
Hol írt ilyet? Sehol. Nem tudtak kimutatni emberen genetikai torzulás. Cseronbilban egyetlen mutáns fajt találtak - egy fenyő asszem máshogy virágzik - de ettől életképes és vannak utódai a növénynek.
2010. aug. 04. 13:11 | galéria | válasz | #84
Az, hogy a DNS-t módosítja az egy átalános UL. Nincs kimutatható hatása a sugárzásnak. A rákos sejtek nem öröklődés útján keletkezne. "Érdekes" módon az rákosok 99,999999999999%-a soha nem került kapcsolatban semmiféle erősen sugárzó anyaggal...
2010. aug. 04. 13:09 | galéria | válasz | #83
A sugárdózis adat erősen pontatlan. A surágveszélyes zónák eloszlása meg rohadtul nem homogén. Pl. találhatsz olyan fotót, ahol a Pripijaty táblánál akkora sugárzást mérnek kb., mint a Deák téren egy koszosabb napon...
2010. aug. 03. 22:49 | válasz | #82
Sikerült rábírnom őket, hogy betiltsák az avarégetést. De sajnos még egy éviet várni kell, addig ezek a szélhámosok el is mennek.
2010. aug. 03. 20:06 | válasz | #81
Fel kellett volna minket kérni szép kis tanácsadói díjért.
Ferrer  
2010. aug. 03. 20:03 | válasz | #80
Akkora borzalom volt, hogy még ma is élnek ott idősek, akik visszaköltöztek utána, és köszönik szépen, jól vannak.
2010. aug. 03. 19:24 | válasz | #79
"nem számszerűen,csak hogy van vagy nincs." Akkor az a mérés nem mond az égvilágon semmit. Sugárzás mindig mindenhol van és pont a számszerű értéke a fontos. Te magad is radioaktív vagy (~5000 bomlás/s), és ez nem Csernobilnak köszönhető"
ez így van ahogy mondod,de a kezdetleges mérőműszer ezt az alap szennyezést nem méri, mostani szennyezést nem mutatná ki,de akkor mért (1986) két héttel a katasztrófa után!"Öveges professzor,kis könyve alapján készült,a műszer,némi alufólia ,drót,befőttesüveg,némi műanyag segítségével"
Meg persze mondhatnám azt is ,hogy a nap az egy rohatd nagy atombomba és folyamatosan sugároz!(részecskékkel bombáz)...tudom mágneses pajzs,ózón meg a többiek...
A magas légköri szennyezes nem ugyan az, mint a fölfelszini,ugy mint csernobil,a rádióaktív levegőt elfujta a szél Japánig,ezért volt kurva veszélyes!
A daganatos megbetegedések növekedése,meg nem az én ötletem volt hanem 2000-tájékán olvastam,egy tudományos ujságban,azóta kétszer költöztem ,ne kérd hogy megkeressem...
2010. aug. 03. 18:51 | galéria | válasz | #78
Az alábbi oldalakon olvasható a Blacksmith Intézet és a Zöld Kereszt által kiadott hivatalos jelentés:
* 2009
* 2008
* 2007
* 2006

De legalább jó látni, hogy a 2009-es jelentésben már megoldásokat is láthatunk a meglevő problémákra.
2010. aug. 03. 18:32 | válasz | #77
Komolyan... ti a világváságot is meg oldottátok volna olyan okosok vagytok TI sg fórumozók
2010. aug. 03. 17:40 | válasz | #76
Jucika, maga nem cuki.
Maga ijesztgetős.
rjudit  
2010. aug. 03. 16:13 | válasz | #73
2010. aug. 03. 15:49 | válasz | #72
"ami alapján szerintem legalább olyan kegyetlennek mondható az U.S. Army, mint
amilyennek a nácikat tartják."

Micsodaa?? A Holokauszt™-hez más népirtást hasonlítani náczyrászistá Holokauszt™ tagadó tenorizmus!!! :D
2010. aug. 03. 14:32 | válasz | #71
Azért tettem be, mert úúúgy szeretlek téged.
NEXUS6  
2010. aug. 03. 14:21 | galéria | válasz | #70
Ráadásul a genom nagy része gyakorlatilag nem hordoz konkrét, fehérjékre vonatkozó információt, csak talán 1,5%! Ergo az, hogy bármilyen mutáció, a kód sérülése, változása a fenotípusban is megjelenő változást, betegséget, vagy éppen javulást eredményez gyakorlatilag minimális!

Mondhatni, az önző gén nézőpont szerint, az állat/élőlény valódi célja, hogy olyan genetikai állomány továbbörökítését, multiplikációját segítse, amelynek nagy része nem tartalmaz funkcionális információt. Az evolúció célja nem az élőlények jobbítása, hanem ennek az adattömegnek a folyamatos továbbadása és terjesztése.

Lehet, hogy amikor a genetikai alapú élet létrejött akkor belénk került egy hatalmas mennyiségű információ, ami amúgy az evolúcióban nem játszik szerepet. Konkrétabban az idegen lények, vagy Isten üzenetét lehet, hogy saját magunkban fogjuk megtalálni, hogy akkor adjunk valamit a tudományos-miszticizmusnak is.
2010. aug. 03. 13:57 | válasz | #69
A sejt fizikailag megfogható része kémiai rendszer, míg a genom egyfajta logikai rendszer, így a két rendszer működése, dinamikája között nincs közvetlen kapcsolat, csak is kizárólag az evolúció során kialakult módon van összefüggés a kettő között. Például a génből fehérje készítése, DNS másolása, de ide tartozik a mutáció is, hisz eleve bele van számolva a genom működésébe a mutáció is. Kémiailag (és fizikailag) nem tudod módosítani értelmesen a genomot, mert a befolyásolás hatása vagy tönkreteszi a genomot, vagy a genom által már ismert módon befolyásolja a rendszert, pl mutációt okoz. Ezért van az, hogy a rádióaktív sugárzás vagy elpusztítja az élőlényt, vagy csak növeli a mutációk számát. Mutációk során nem megy tönkre a genom, mert hosszabb távon úgyis csak az életrevalóak fognak szaporodni, tehát ha fizikailag nem roncsolja szét az élőlényeket a sugárzás, akkor az élőlények megfelelő DNS-sel tovább fognak élni. Csak szaporodni kell ezerrel, hogy a nagy számú selejtes egyed mellett legyen elég számú fitt egyed is.
2010. aug. 03. 13:46 | galéria | válasz | #68
Lettek belőle perek - de érdemes megfigyelni, hogy milyen későn jutottak a dél-koreaiak, vagy a vietnámiak, hogy kártérítési pert nyújtsanak be. És leginkább a vegyszert előállító cégeket perelték.
2010. aug. 03. 12:41 | válasz | #67
1: ez hogy jön ide? kösz hogy nem vagy offtopic
2: most idekamuzol valamit? ne képzeld már fontosnak magad
2010. aug. 03. 12:40 | válasz | #66
Lehet hogy a természet "köszöni, jól van" egyedszámilag, de egészségügyileg már nem nagyon. Ahogy lejjebb is írták, a sugárzás megtöri a DNS-t, így szép kis mutációkat hoz létre. De ne az evolúcióra gondoljatok, inkább négyes stádiumú rákra
st3ve  
2010. aug. 03. 12:04 | válasz | #65
Te hülye megeszel megiszol.................Az a rádioaktiv szar mindenbe bekerült.A föld nagy része kapott belőle.Nem tudni milyen kárt okozott.Ahogy hazudtak akkor.Ugy hazudnak most is!
2010. aug. 03. 10:30 | válasz | #64
Az emberi daganatos megbetegedések számának növekedését azért nem kizárólag Csernobil okozza. Ott vannak azok az anyagok amelyeket megeszel, megiszol, magadra kensz. Nehéz elválasztani a Csernobili hatást az egyéb hatásoktól és véleményt nyilvánítani. Csernobil hatását éppen ezért leginkább az állatokon lehet(ne) tanulmányozni. Ezeket viszont régebben nem tanulmányozták, így nincs viszonyítási alap. + Szerintem ma sincs átfogó tanulmány erről, hiszen az elképzelhetetlen lenne ma amikor az emberek is váró listán vannak a vizsgálatokon.
Amiért szerintem a jelenlegi daganatos megbetegedések nem Csernobil számlájára írhatók az az a tény hogy a föld déli féltekén is növekszik a daganatos megbetegedések száma pedig a magas légköri áramlatok oda nem viszik át a radioaktív szennyezéseket. Valamint Csernobil is eltörpül a hidegháború alatt a magas légkörben, föld felszínén, föld alatt felrobbantott nukleáris töltetek összes szennyezéséhez képest.

"nem számszerűen,csak hogy van vagy nincs." Akkor az a mérés nem mond az égvilágon semmit. Sugárzás mindig mindenhol van és pont a számszerű értéke a fontos. Te magad is radioaktív vagy (~5000 bomlás/s), és ez nem Csernobilnak köszönhető.
kutyak  
2010. aug. 03. 07:51 | válasz | #63
Mert azokat a szereket a sógoruk gyártotta, a nagybátyjuk pedig lelkesen bólogatott a háborúra.
2010. aug. 03. 06:27 | válasz | #62
Bakker! Ez nagyon durva!

Azt tudtam, hogy használtak ilyen szereket, de azt nem, hogy ennyi áldozatot szedett. Ez simán népirtás! 400,000 halott, vagy sérült, és később 500,000 torzszülött vagy leukémiás gyerek. Akik ezeket a szereket bevetették miért nem kerültek a háborús bűnösök vádlottak padjára?
2010. aug. 03. 01:24 | galéria | válasz | #61
Amit az amerikaiak használtak Vietnamban erdőirtásra, az volt még egy durva vegyszer, olyan kóros elváltozásokat okozott később, ami alapján szerintem legalább olyan kegyetlennek mondható az U.S. Army, mint amilyennek a nácikat tartják.

Agent Orange
2010. aug. 02. 23:48 | válasz | #60
"Az hogy Hiroshima és Nagaszaki után a jelenlegi populációban nem található lényeges változás az nem azt jelenti hogy az egyes egyedeknél nem történt mutáció és az nem adódott tovább a következő generációra"

Azért Csenobil,messsze messze sokkal nagyobbat szólt, mint Hiroshima,és Nagaszaki együtt véve.
Euópában mindenhol mérhető volt a "jelenség",de még Japán is kapott belölle,
nálunk kimutatható volt, daganatos megbetegedések számának növekedése az elmult 10-15évben.
Csernobil,az nem csak az oroszoknak fájt ,fájt az mindenkinek....
Emléxem 86-ban készítettünk egy egyszerü kis műszert amivel mérhető volt a sugárzás jelenléte(itt a XVIker-ben) nem számszerüen,csak hogy van vagy nincs.
Hát és volt dögivel....
2010. aug. 02. 23:13 | válasz | #59
De van hozzá köze, a kívánságteljesítő, az anomáliák, a zóna, látszik hogy miből merítettek.
A játék története pedig kva jó, és maga a játék is.
2010. aug. 02. 22:04 | válasz | #58
nem tök mind1? 2012 ben úgyis megdöglünk
Ahoy  
2010. aug. 02. 21:19 | válasz | #57
Stalkerek, irány a Zóna!
NEXUS6  
2010. aug. 02. 21:16 | galéria | válasz | #56
"Szerinted eleve olyan módszerekkel dolgoznak "ahol az egyik kéz nem tudja mit csinál a másik".

Nem mondanám ilyen sarkosan, de a lényeget így is ki lehet fejezni. Ha ugyan azt a módszert alkalmazták volna, amit az oroszok, (ha ugyan a russzkik tényleg alkalmaztak akármilyen egzakt és rendszeres módszert) akkor nem csak a 2006-2009 közötti időszakra hivatkoznának, valszeg.

3 év trendjeire vonatkozó információk meg nem biztos, hogy egy 25 éves időszakot érintően is reális következtetésekre vezethetnek.
Ha az idegen lények elkapnak egy csecsmőt, és megfigyelés alatt tartják 1 évig és tudják az emberek élettartamát, akkor azt fogják gondolni, hogy életünk végén 100 m magasak vagyunk és több ezer tonnát nyomunk, az IQ-nk még egymillió?

Amúgy meg nem értem mit akarsz ezzel a belinkelt dologgal, kb azt írtam én is. És ha a rovaros példák jobban fexenek akkor az a lényeg, hogy az egyik időszakbani akármilyen feromon tartalmú rovarcsapdából kijövő eredményeket hasonlítják össze egy másik fajta rovarcsapda, más időszakra vonatkozó eredményeivel, akkor ott nem tud senki értelmes következtetésekre jutni.
2010. aug. 02. 20:14 | válasz | #55
Megkülönböztetnek ionizáló és nem ionizáló sugárzást. A határ valahol a közeli UV környékén van. Az ennél nagyobb energiájú sugárzás már közvetlenül fel tudja bontani a kovalens kötéseket így alkalmas a DNS károsítására. Ami ennél kisebb energiájú az viszont nem. Így a látható, IR, mikrohullámú, rádió stb. sugárzás nem igazán alkalmas erre (legfeljebb extrém nagy dózisban). Éppen ezért veszélytelenek a mobiltelefonok. Bár ezt sokan cáfolják.
2010. aug. 02. 19:54 | válasz | #54
A radioaktív sugárzás okozta mutáció, ugyanúgy mint bármely mutáció, biológiai mutáció. El sem tudom képzelni milyen lehet a nem-biológiai módszer, talán a génsebészet. :)
De világosíts fel hogy is van ez.

Az hogy Hiroshima és Nagaszaki után a jelenlegi populációban nem található lényeges változás az nem azt jelenti hogy az egyes egyedeknél nem történt mutáció és az nem adódott tovább a következő generációra. Az ottani sugárterhelés nagyrészt egyszeri nagy dózisú volt, ezzel szemben a Csernobili hosszú expozíciós idejű. A kettő sugárbiológiai szempontból eltérő így nem igazán lehet összehasonlítani a kettőt. Legegyszerűbben: Japánban azok az egyedek amelyek nagy dózist kaptak nagyrészt elpusztultak nem úgy mint Csernobilban. Ezenkívül az egyedi mutációk idővel felhígulnak a populációban ha azok száma elenyésző a teljes populációhoz képest. Így később a teljes populációt vizsgálva jó hogy nem sok eltérést találsz. Ezzel szemben Csernobilban a populáció nagy részét hosszú ideig tartó nem nagy de jelentős sugárzás érte/éri.
2010. aug. 02. 19:50 | válasz | #53
"sajnos a sugrázás a DNS-t is erősen roncsolja"

Pontosan ez a lényege.

"A sugárzással szerzett mutáció sajna örökletes is lehet."

Lehet, de ez nem különbözik lényegében a természetes mutációktól. Ha a mutálódott egyed életképesebb, akkor nem baj a mutáció, ha meg káros, akkor idővel kihal.
2010. aug. 02. 19:47 | válasz | #52
Nem, nem hasznos, mert rontja az élőlények életrevalóságát. Pusztán érdemes megjegyezni, hogy korántsem olyan katasztrófális az eredménye mint ahog azt gondolták korábban.
mcsaba  
2010. aug. 02. 18:27 | válasz | #51
Én valahol azt olvastam hogy a radioaktiv sugárzás is egyfajta energia sugárzás mint a fény vagy a hő, és mint ilyen energiasugárzás kis mértékben akár táplálhatja is a sejteket de nagy mértékben mindenképp káros mert szétégeti a sejteket, de az a szint ami esetleg táplálja a sejteket az sem mindeggy hogy milyen bonyolult szervezetben van az a sejt amit táplál, mert ami például egy paradicsomnál szokatlanul nagy növekedést okozhat az az embernél is lehet hogy sejtszinten tápláló hatású de az egész szervezetre káros, hiszen ha egy sejt túlzott mértékben elkezd szaporodni a testben és elszivja a környező sejtektől a tápanyagot azt rákos daganatnak hívják. Ezért ami a növényekre esetleg jó hatással van az az emberekre nem feltétlen jó. Ezt valahol olvastam de már régebben és nem emlékszem szó szerint rá meg annyira nem is nagyon értek ehez a témához de a lényeg ilyesmi volt.
2010. aug. 02. 16:26 | válasz | #50
Amúgy a játéknak semmi köze nincs a filmhez, a filmnek (Tarkovszkij: Sztalker) meg a könyvhöz (Arkagyij és Borisz Sztrugackij: piknik az árokparton, egyes fordításokban Piknik a senki földjén).

Mellesleg a játék sztorija elég gagyi (főleg ha ismered az előbb említett két művet), nekem a játék se tetszett. De az még jobban kiakaszt, hogy átvették cakumpakli egy művészfilm nevét és kifejezéseit, és azzal adják el. Nesze neked...
2010. aug. 02. 16:16 | válasz | #49
Akkorákat tudok röhögni az ilyen híreken. Megírom én, átveszi egy-két alternatív portál, utána az Index, majd még a nyomtatott sajtó is lehozza. Kb. egy hónap az átfutási idő.
Szerintem hírügynökséget kellene alapítanom. :-d
2010. aug. 02. 16:01 | válasz | #48
Szerinted eleve olyan módszerekkel dolgoznak "ahol az egyik kéz nem tudja mit csinál a másik". Igen naiv gondolat a tudományos módszerről, és szerintem te nem is erre gondoltál. Nos tisztázhatjuk, ha utánanézel - hiteles forrásoknak, hogy hogyan is kell az ilyet csinálni, avagy hogyan csinálták ott és akkor kiderül hogy jól gondoltad-e.

U.i.: a szarvasok egyedszáma miért fontos - ebből a szempontból?

Számlálás és becslés [szerkesztés]

Egy populáció jellemzéséhez darabra pontos egyedszámra ritkán van szükség. Csak kivételesen fontos esetekben kell a népességet ilyen mértékben ismerni.Ilyen lehet egy kihalás szélére jutott nagyemlős természetben élő állományának mérete. Például a szumátrai orrszarvú jelenleg élő populációinak egyedszáma nem éri el a százat. Egy évszázaddal ezelőtt az európai bölények száma - az állatkerti példányokat is beleszámítva - nem érte el az ötvenet a világon. A két világháború közötti időszakban óriási erőfeszítések történtek e faj megmentésére és ebben a programban Magyarország is részt vett. A fáradozásokat siker koronázta, ugyanis napjainkban már többezres európai bölény populáció él Lengyelországban. Fontos lehet egy-egy ritka fészkelő madarunk esetében is a népesség méretének pontos ismerete. Például a vízirigó vagy az uráli bagoly populációi szinte darabra ismertek. A szinte azt jelzi, hogy rendszerint elegendő - egy bizonyos hibahatáron belül - a népesség méretének becslése. Például tíz fészkelő pár uráli bagoly esetén- ismerve az átlagosan felnevelt fiókaszámot és figyelembe véve a felnövő madarak esetleges elvándorlását - a populáció egyedszám nagy pontossággal megbecsülhető. A mindennapos gyakorlatban azonban a legtöbb esetben elegendő az ennél kevésbé pontosan becsült érték is. Ezt egyszerűbb esetekben - pl. madaraknál - a megfigyelt vagy esetenként gyűrűzőhálóba került példányok száma alapján lehet megtenni.

Egyedsűrűség

Egyszerűbb a helyzet, ha egy népesség jellemzésekor az egyedsűrűség kerül vizsgálatra. Az egyedsűrűség adatoknál több minta szükséges, mivel a népességek térbeli eloszlása általában nem egyenletes, ezért több esetenként különböző helyekről származó sorozatminták adatai alapján történik a becslés. A térfogatérték mértéke a vizsgált populációtól függ. A talajlakó fonálférgek becslésére általában tíz-húsz köbcentiméter talaj elegendő, míg a gyűrűsférgek populációinak jellemzésére általában nagyobb térfogategységre van szükség. Hasonlóképpen lehet eljárni kertekben, gyümölcsösökben a kártevő-populációk becslése estén is. Például permetezés szükségességének megítéléséhez. A gyümölcsösben kihelyezett szex-feromonos csapdák a rajzó hímeket befogják így egyedszámukból a populáció méretére , abból pedig a permetezés szükségességére lehet következtetni. Az egyedsűrűség területegységre is megadható. Például egy természetes elegyes erdő valamelyik színezőelemének a populációja területegységre vonatkoztatva is becsülhető. A területegység, a vizsgált növénytársulás típusától függ. A különböző gyepek esetében elég egy 2x2 vagy 4x4 m-es kvadrátokból álló sorozat mintavétel. Erdőkben azonban a legkisebb is legalább 10x10 m-es kell hogy legyen. A területegységre vonatkoztatott sűrűségadatok állatpopulációkra is megadhatók, de helyváltoztatásuk növeli a hiba lehetőségét. Ezen populációk egyedszám becslése más módszereket igényel.
2010. aug. 02. 15:58 | válasz | #47
Ott lehet komoly STALKER-t nyomni :)
és a durva az, hogy vannak marhák aki tényleg ott nyomják...
bent a Zonában..

The real STALKER
NEXUS6  
2010. aug. 02. 15:26 | galéria | válasz | #46
Igen, csak kiegészítésként írtam, hogy gyakorlatilag bármi okozhat fejlődési rendellenességet.

A második részével kapcsolatban csak azt mondom, hogy állatok számlálását sokféleképpen lehet végezni és mindegyik kielégítheti a tudományos kritériumokat. De ettől sajnos még nem feltétlenül kompatibilisek az eredmények. Igazából soha nem a konkrét eredmények a fontosak, pl hány őz él Csernobil környékén pontosan. Kit érdekel?
Az viszont hogy növekszik a számuk vagy csökken, amiről a cikk is szól, az már fontos infó lehet.
Azonban ha az egyik évben az a módszer, hogy magaslesről figyelem az előttem elvonuló őzeket minden nap folyamatosan. Majd a köv évben pedig teszem azt helikopterről infrakamerával megnézem az adott területen ténylegesen találhat őzeket hetente egyszer, akkor a két mérési adat egymással nem hozható összhangba. Viszont ugye a saját mérési rendszert fenntartva mindkét módszer alkalmas arra, hogy a növekedés csökkenés trendjét kimutassuk.
2010. aug. 02. 15:07 | válasz | #45
ez a hsz jobb mint a fenti cikk
2010. aug. 02. 14:45 | galéria | válasz | #44
de brutál, h valaha ott emberek éltek úgymond békében,"nyugalomban"...most pedig a pusztulás jele...majd benőtte a "vadon"..kemény.Éjszaka egyedül nem nagyon sétálgatnék arra XD
Vogel  
2010. aug. 02. 14:29 | válasz | #43
Márc-ápr-ban voltam a Zónában. Ami a megdöbbentő, hogy a kisebb falukat benőtte az erdő olyan mértékben, hogy szinte áthatolhatatlanok. Az idegenvezető asszony elmondta, hogy farkas túlszaporulat mellett más állatok is megerősödtek és folyamatosan kilövik őket. Pripyatban meg vaddisznó szaladgált. A folyóban nagy harcsákról mesélnek amik azért lehetségesek, mert nincs halászat és van mit enniük. A természet köszöni jól van. Hihetetlen, hogy kb 25 év alatt majdnem eltűnt az összes emberi műtárgy. Még 25 év és nem marad semmi a panelekből. Pár éve dőlt össze a suli Pripyatban, azóta tilos járkálni az épületekben. A Népek barátsága út ami a Hotel Polyssajahoz vezet szinte dzsungel! A buszos nem győzte kerülni a fákat. A moha majd' minden betont benőtt, amire szigorúan tilos rálépni, mivel gyűjti az ezüst és más izotópokat. A vöröserdő (amit többször újratelepítettek és a törmelékét az erőműhöz közeli helyen betonba öntöttek) erős, bokros cserjés pár éves fákkal.
Népek barátsága út

2010. aug. 02. 14:19 | válasz | #42
Tegyük, viszont a "csak" szót még mindig nem írtam oda. Ez a felsorolás arra vonatkozott kedves Sg. fórumozók, hogy a sugárzás mit okoz(hat), és nem arra, hogy a fejlődési rendelleneseket mi okoz(hat).

Vizsgálatot folyamatosan végeznek Csernobilban, úgyhogy kijelentést lehet tenni. (nézz utána) A tudomány módszer megfelel mint azonos módszer?
NEXUS6  
2010. aug. 02. 14:16 | galéria | válasz | #41
És még tegyük hozzá, hogy...

...nem Csernobil a legdúrvább hely!!!!!!!
NEXUS6  
2010. aug. 02. 14:08 | galéria | válasz | #40
Itt
NEXUS6  
2010. aug. 02. 14:04 | galéria | válasz | #39
És tegyük hozzá, hogy fejlődési rendellenesség, egyéb betegségek, nem csak sugárzás hatására alakulnak ki és nem feltétlenül szükséges hozzá a genetikai állomány sérülése sem. Egyszerű hősokk, akár csak "sima" stressz is vezethet a magzati fejlődés rendellenességéhez!

Ja és majd ha Ukrajna más területein is hasonlóan alapos és a megbetegítő faktorokat is részletesen számba vevő vizsgálatot végeznek, akkor lehet bármilyen kijelentést tenni.
Aztán ugye 3 év nem egy hosszú időszak, a teljes és reális képhez a katasztrófa óta folyamatosan azonos szempontok szerint, és azonos módszerekkel kéne vizsgálatot végezni.
És tartok tőle az emlősök jó része egyszerűen Ukrajna romló gazdasági helyzetének esik áldozatul, a felbátorodó és rákényszerülő környékbeliek egyszerűen levadásszák őket.