Kutatók olyan kőzeteket azonosítottak a Marson, amik a bolygó egykori élővilágának megkövült maradványait tartalmazhatják. A vörös bolygó Nili Fossae területének ősi kőzetei több tekintetben is hasonlít egy ausztráliai hegység kőzeteihez, melyekben az élet legkorábbi bizonyítékai rejlenek ásványi formában.

Hirdetés

A csapatot vezető dr. Adrian Brown, az idegen életformákat kutató SETI Intézet tudósa szerint ugyanazok a hidrotermális folyamatok, amik bolygónkon megőrizték az élet jeleit, a marsi Nili Fossae-n is végbementek. Az ott található kövek közel 4 milliárd évesek, ami annyit jelent, hogy a Mars történetének háromnegyedét zárták magukba.

Amikor 2008-ban a tudósok először fedeztek fel karbonátot ezekben a kőzetekben, a Mars-kutatók óriási izgalommal reagáltak a hírre, a karbonátra ugyanis a bolygó egykori lakhatóságának bizonyítékaként tekintettek, ahol valaha élet is létezhetett. Az élet, vagy legalábbis egy élő organizmus ásványi része az esetek többségében karbonáttá alakul. Az ásványok a megkövült maradványok héjaiból és csontjaiból származnak. Az új kutatásban a tudósok egy lépéssel tovább vitték a karbonát azonosítását, a Brown vezette csapat a NASA Mars Reconnaissance Orbiter szondáján elhelyezett Crism műszerrel infravörös fényben tanulmányozta a Nili Fossae kőzeteit, majd ugyanezzel a technikával szemügyre vették az észak-nyugat ausztráliai Pilbara terület kőzeteit is.


A Nili Fossae erodált felszíne. A zöld területek a karbonátot jelzik, míga világoskék agyagot jelöl
"A Pilbara csodálatos" - nyilatkozott Brown a BBC-nek. "A területnek sikerült körülbelül 3,5 milliárd éven át a felszínen maradnia, ami nagyjából a Föld történetének háromnegyedét teszi ki. Segítségével egy ablakot nyithatunk a földtörténet korai időszakának történéseire"

A tudósok szerint a Marson megközelítőleg 4 milliárd évvel ezelőtt létezhetett élet, feltehetőleg mikrobai szinten, ami jól kivehető jeleket hagyhatott, ahogy tette azt a Pilbara szikláival is az úgy nevezett "sztromatolitok" formájában, melyek mind a mai napig láthatók és tanulmányozhatók. "Ezeket a jegyeket az élet alakította ki. Ezt azon tény alapján jelenthetjük ki, hogy csak az élet képes létrehozni azokat az alakzatokat, geológiai folyamatok nem"

Brown elemzései megállapították, hogy a Nili Fossae és a Pilbara kőzetei nagyon hasonlók a bennük eltárolódott ásványok tekintetében, ami szerinte azt jelzi, hogy a korai Marson kialakult élet maradványai ezen a területen lehetnek eltemetve. "Ha elegendő élet volt a bolygón, hogy rétegeket alkosson, korallokat vagy valamilyen mikrobai otthonokat alakítottak ki, ami idővel a föld alá került, akkor ugyanaz a fizika, ami a Földön végbement, a Marson is bekövetkezhetett" - magyarázta Brown.

Feltevését viszonylag hamar megvizsgálhatták volna a helyszínen, a Nili Fossae ugyanis rajta volt a 2011-ben induló Mars Science Laboratory leszállóegység lehetséges kutatási területeinek listáján. Sok más geológus is támogatta a MSL eljuttatását a sziklás területre, a NASA végül túl veszélyesnek ítélte leszállás szempontjából az egyenetlen Nili Fossae-t, ezért júniusban törölték a listájukról. John Grant a washingtoni Smithsonian Intézet tudósa, a NASA tanácsadója a BBC-nek elmondta, hogy az MSL-t a "lakhatóság" vizsgálatára fejlesztették ki, nem pedig az élet észlelésére, bár azt ő is elismeri, hogy az egység által a lakhatóságra gyűjtött bizonyítékok között akár az egykori élet jeleire is rábukkanhatnak. Nem csoda tehát, hogy a tudósok csalódottak, amiért nem pillanthatnak bele a Nili Fossae titkaiba, arról nem is szólva, hogy 2018-ig nem küldenek újabb leszállóegységet a Marsra, elsősorban az MSL költségei miatt.