A 3D-s filmek kapcsán gyakran merül fel az a probléma, hogy a hosszú ideig való nézésük fejfájást okoz. A Disney Research kutatói azonban most egy olyan algoritmust fejlesztettek ki, amely jobbá teszi a 3D-s felvételeket, sőt akár még a 2D-s képek átalakításában is segíthet.

Hirdetés

Az Avatar megjelenése óta szabályos 3D-s őrület van kibontakozóban. A Walt Disney bejelentette, hogy a jövőben kizárólag 3D-s rajzfilmeket készít és a televíziógyártók is sorban jelentkeznek az új, s egyelőre megfizethetetlen modelljeikkel. A BskyB brit televízióadó az idén indítja el kizárólag 3D-s tartalmakat sugárzó csatornáját, míg Japánban a BS 11 adó már részben ilyen műsorokat ad. Az ESPN pedig 3D-ben közvetítette a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság néhány mérkőzését.

"A teljes gyártási lánc új kihívások elé állít bennünket" - szögezte le Aljosha Smolic, a Disney Research munkatársa. Smolic kutatócsoportja egy olyan módszert mutatott be, amely képes optimalizálni a meglévő 3D-s filmeket és jelentős mértékben javít a 3D-s képkockák mélységén, ezáltal jobb látvány érhető el. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad a 3D-vel túlterhelni az emberi agyat, különben a technológiát könnyen elutasíthatják a felhasználók.


Felül egy eredeti 3D-s képkocka, alatta az átdolgozott, lágyabb változat
Smolic ezzel az első alkotásokra utalt, amely megtekintése során többen fejfájásra és rosszullétre panaszkodtak. Irritáló lehet mondjuk, ha egy színész kiugrik a filmvászonról, éppen ezért létre kell hozni egy 3D-s komfortzónát. A megoldást egy új algoritmus jelenti, melynek lényege, hogy a program képes megváltoztatni az egyes képpontok mélységét, így akár az egyes képkockák is megváltoztathatók.

Az eljárást már számos korábbi 3D-s műnél tesztelték. Néhány filmrészletet újra kiszámoltak, majd elmentettek. A felvételeket megmutatták 21 személynek, akinek a 81 százaléka egyértelműen az új változatokra szavazott, ugyanakkor 56 százalékuk nem tudta megmondani, hogy melyek lehetnek az eredeti videók. A szoftver azonban nem csak a filmeknél, hanem a 3D-s élő televíziós közvetítéseknél is érdekes lehet, mivel ezeknél különösen nehéz a sztereoszkopikus kamerákkal biztosítani a 3D-s hatást. Egy mikrochip azonban lehetővé tenné, hogy a 3D-s hatás valós időben valósuljon meg és így akár a készítési hibák is valós időben kiküszöbölhetők lennének.


Egy másik felhasználási területet jelenthetnek a hagyományos 2D-s filmek átalakítása 3D-s alkotásokká. Jelenleg az utóbbiak elkészítése meglehetősen drága és nagy előkészületeket igénylő mulatság, így viszont akár a legkisebb stúdiók is képesek lennének megfelelő minőségű 3D-s felvételeket készíteni. A cél most az algoritmus előnyeit a gyakorlatban jól kihasználó rendszerek kifejlesztése a Walt Disney közreműködésével.