Jelentősen módosítanák a hatályos osztrák telekommunikációs törvényt. A legfontosabb változás, hogy külön listán gyűjtenék össze a titoktartási kötelezettséggel rendelkező személyek telefonszámait és e-mail címeit.

Hirdetés

Az úgynevezett Robinson-listára az orvosok, az ügyvédek, a papok, a lelki segélyszolgálatok munkatársai, az újságírók, a pszichológusok távközlési adatai kerülnének fel. Minden internetszolgáltató és telefontársaság köteles lenne 30 napon tájékoztatni ezeket a felhasználókat arról, ha a biztonsági rendőrségi törvényre hivatkozva valamelyik hivatal kikérte a telekommunikációs információikat.

Doris Bures osztrák infrastruktúraügyi miniszter elmondta, hogy bár ő személy szerint nem lelkesedik az EU távközlési adattárolási irányelvéért, mivel nem tartja megfelelő eszköznek, mégis szükség van a jelenlegi ausztriai jogszabályok módosítására. A titoktartási kötelezettséggel rendelkező személyek telefonszámait és e-mail címeit felismerhetetlenné tennék, s csak külön kérésére, súlyos bűncselekmények esetén és bírói engedély bemutatásával férhetnének azokhoz az igazságügyi szervek.

A módosítócsomag szabályozza azt is, hogy az internetszolgáltatók és a telefontársaságok kötelesek 30 napon belül tájékoztatni az érintett ügyfeleiket az adatok kikéréséről, valamint arról, hogy melyik hivatal és milyen jogcímen kezdeményezte az eljárást. Bures közölte, hogy ezzel párhuzamosan meg kell változtatni a büntetőeljárási rendet is. Számos kérdést tisztázni kell, például, hogy mi számít súlyos bűncselekménynek, valamint hogy kik állják a távközlési adattárolás költségeit.

Az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetsége (ISPA) felmérése szerint a cégek 21 százaléka arra számít: 50-150 000 euróba kerül majd neki az új rendszer bevezetése, míg tíz százaléka ennél is pesszimistább és akár 500 000 eurós plusz költséget sem tart elképzelhetetlennek. Kérdéses ugyanakkor, hogy érdemes-e Ausztriának módosítania a távközlési törvényét, hiszen az Európai Bizottság szeptemberig megvizsgálja az irányelvet, valamint hogy mennyire egyeztethető össze az Európai Alapvető Jogi Chartával és dönt a jogszabály további sorsáról.