Minden fekete lyukban egy külön univerzum rejtőzik?
2010. július 26. 10:58, hétfő
Elképzelhető, hogy egy fekete lyuk belsejében élünk, állítja egy kozmológus, aki Einstein általános relativitáselméletének egy módosítása alapján jutott erre a felettébb rendhagyó következtetésre.

Nikodem Poplawski, az Indiana Egyetem kutatója egy márciusi publikációjában a fekete lyukakba belépő részecskék mozgásának elemzésére alapozva vetette fel először, hogy minden egyes fekete lyuk belsejében egy-egy külön univerzum létezhet. "Talán a Tejút és más galaxisok közepén elhelyezkedő hatalmas fekete lyukak más univerzumok átjárói" - fejtegette Poplawski. Amennyiben ez helytálló, akkor semmi sem zárhatná ki, hogy saját univerzumunk is egy fekete lyukban helyezkedik el.

Einstein általános relativitáselméletében a fekete lyukak belseje egy gravitációs szingularitás, olyan terület ahol az anyag sűrűsége végtelenbe hajlik. Az azonban koránt sem egyértelmű, hogy a szingularitás valóban egy végtelen sűrűséget takar, vagy pusztán az általános relativitás egy matematikai hiányossága, mivel az általános relativitás egyenletei lebomlanak a fekete lyukak belsejében. Akárhogy is, Einstein egyenleteinek módosított változata, ami megváltoztatja a fekete lyukak magjában végbemenő folyamatokról alkotott képet, és amit Poplawski is alkalmazott, egészen jól megvan a szingularitás nélkül.

Elemzéséhez Poplawski az úgynevezett Einstein-Cartan-Kibble-Sciama (ECKS) gravitációs elméletet vette alapul. Einstein egyenleteivel szemben az ECKS számításba veszi az elemi részecskék forgását vagy perdületét, amivel lehetővé válik a téridő geometriájának egyik tulajdonságának, a torziónak a kiszámítása. Amikor az anyag sűrűsége a fekete lyukban hatalmas méreteket ölt (több mint 1050 kilogrammot köbcentiméterenként) a torzió egy gravitációt ellentételező erőként nyilvánul meg, ami meggátolja az anyag korlátlan sűrűsödését, így az nem éri el a végtelen sűrűséget. Tehát eltűnik a szingularitás, ehelyett az anyag visszapattan és elkezd tágulni, fejtegette Poplawski.

Sok vitát kiváltó tanulmányában az indianai kutató a fenti elméletek alapján modellezte a tér-idő viselkedését egy fekete lyukban attól a pillanattól, hogy az elkezdi a visszapattanását. A kapott kép arra hasonlít amikor összenyomunk egy rugót. Poplawski kiszámította, hogy a gravitáció eleinte felülkerekedik a torzió taszító erején és összenyomja az anyagot, végül azonban a taszító erő annyira megnő, hogy megállítja az anyag összeomlását és megindítja a tágulását. Poplawski számításai azt bizonyítják, hogy a téridő a fekete lyukban mindössze 10-46 másodperc alatt legkisebb méretének körülbelül 1,4-szeresére tágul. Ez a döbbenetesen gyors visszapattanás vezethetett el a ma észlelhető táguló univerzumhoz, véli Poplawski.

Honnan tudhatjuk, hogy egy fekete lyuk belsejében élünk? Egy forgó fekete lyuk átadhatja perdületének egy részét a benne elhelyezkedő tér-időnek ami egy "preferált irányként" jelenik meg univerzumunkban, taglalta Poplawski. Egy ilyen preferált irány sérülést eredményezhet a teret és az időt összekötő Lorentz szimmetriában. Egy ilyen sérülés felelhet a neutrínóknál észlelhető rezgésért. Sajnos a fekete lyukakban nincs módunk újabb univerzumok felkutatására. Ahogy közeledünk egy ilyen galaktikus szörnyeteghez, a növekvő gravitációs mező egyre jobban lelassítja az időt, így egy külső szemlélő számára bármely fekete lyukban elhelyezkedő új univerzum csak végtelen idő eltelte után alakulhat ki.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Sir Ny  
2010. aug. 25. 17:53 | válasz | #181
" A dimenziók esetében nem beszélünk negatív számokról, sem pedig félegyenesekről. A dimenzió a térben nem egy számegyenes."

"A wikipedia dimenzió szócikke azt írja, hogy a pontok megadásához hány FÜGGETLEN adatra van szükség."


Erről beszélek, kérem. Ha a számokat nem számegyenesen, hanem számfélegyenesen, számsíkon, neadjisten számtérben helyezzük el, akkor már másmennyi független adat kell.
NKing  
2010. aug. 16. 10:37 | válasz | #180
Esetleg még ajánlom figyelmedbe ezt is:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dimenzi%C3%B3t%C3%A9tel
"A dimenziótétel azt állítja, hogy tetszőleges lineáris leképezés képterében illetve magterében lévő bármely lineáris független generátorrendszer összelemszáma a kiindulási vektortér dimenziójával egyenlő."
Tehát esetedben az általad felírt számok képteret alkotnak, de a kiindulási vektortér (a generátorrendszer) attól még 3 dimenziós marad mindvégig.
NKing  
2010. aug. 16. 10:29 | válasz | #179
Nana. Azért itt keversz valamit. A dimenziók esetében nem beszélünk negatív számokról, sem pedig félegyenesekről. A dimenzió a térben nem egy számegyenes. A dimenzió egy végtelen egyenes, és emellett persze vonatkoznak rá azok a "vektortulajdonságok" amikről már korábban is írtak/írtam (pl. a függetlenség, az adott irányok, stb.). De csak egyszerűen gondolj bele: ha van egy félegyenesed, amit te dimenziónak hívsz, akkor egy másik félegyenes, ami ennek a folytatása a negatív irányba (ahogy te mondod), akkor az még mindig egy és ugyanazon dimenzióban van, nem csináltál semmit. Ha nem annak a folytatása, tehát a te fogalmaid szerint ÚJ dimenzió... nos akkor pedig az érvényes, amit korábban is írtam: nem lehet új dimenzió az, amit az addigi dimenziók segítségével meg lehet határozni. Márpedig ha tanultál vektorokról, akkor ez nem lesz annyira nehéz kérdés számodra. Esetleg ez segíthet:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Line%C3%A1ris_f%C3%BCggetlens%C3%A9g
Szerintem ennél kezdd, síkban. Ha ezt megérted, akkor tudni fogod, hogy miért nem helyes térben és sok dimenzióban sem, amit mondasz.

A wikipedia dimenzió szócikke azt írja, hogy a pontok megadásához hány FÜGGETLEN adatra van szükség. A te elméletedben a független adatok nem azok a számok, amiknek megfelelteted a pontokat a térben, hanem azok az adatok, amikből a számokat előbb képezted (a képleted számai, a hatványszám, a kitevő, stb. - gondolom tudod, hogy ezeket ismerned kell, hogy képezhess számokat). Tehát esetedben a dimenziók száma ugyanúgy 3. Csak te a 3 dimenziót megfelelteted egy számnak egy viszonyítási rendszer (a te saját koordináta rendszered) szerint. Ezért mondom, hogy nem csinálsz semmi mást, csak a korábban is ismert 3 dimenziós térelméletből csináltál egy egyértelmű leképezést, vagyis FÜGGVÉNY-t. Szép meg jó, de valójában semmi újítás nincs benne.

Ha már a több dimenziós dolgokról is szó esik, akkor gondolom tudod, hogy a térnek csak 3 dimenziója van jelenlegi tudásunk/látásunk/stb. szerint. Ennél több térdimenziót !egyelőre! csak elméletben tudunk megjeleníteni. Jó példák erre a sokdimenziós mátrixok. Egyszerű példa: 1 dimenziós mátrix = számsor, 2 dimenziós mátrix = táblázat, 3 dimenziós mátrix = "egymás mellé állított táblázatokból álló kocka". 4 dimenziós mátrix = az előbbi 3 dimenziós mátrixokból képezett újabb sorozat... és így tovább. Jól láthatod itt is, hogy a matematikai dimenziófogalom mit jelent. Egy 2 dimenziós táblázatban a függetlenséget az jelenti, hogy minden adatot csak úgy tudsz megadni, ha megadod a sorát és oszlopát. Enélkül nem lesz egyértelmű, viszont ha bevezetsz egy harmadik adatot, pl a sorok és oszlopok számából képzett új számot - elméleted szerint - akkor csak egyel több adatod van, de a megadáshoz az már nem szükséges, tehát nem független adat. Ez 800 dimenzióban is fennáll = minden adatot/pontot/akármit csak úgy tudsz megadni ha megadod azt a 800 független adatot VAGY alkalmazod a függvényedet, és a 800 független adatból képezel egyetlen számot minden egyes pontra. De attól még a korábbi független dimenzióadatokkal rendelkezned kell, mivel az anélkül felírt számaid nem lesznek egyértelmű megfeleltetések, tehát nem fognak leírni semmit, se viszonyítási pontot, se mást. Remélem érthető voltam:)
Sir Ny  
2010. aug. 15. 13:16 | válasz | #178
"Azért nem független, mert meghatározható a másik 3 dimenzióval. Ezért van az, hogy a matematikában akkor független egy dimenzió, ha minden irányban 90 fokot zár be a többi dimenzióval."

Csak akkor határozható meg egy másik dimenzióval, ha áttérünk a negatív számokra. Ha meg áttérünk a negatív számokra, kibővítjük a számegyenest, akkor miért ne csinálhatnánk belőle akár számsíkot? Egy pontból egy számsík beli számmal meghatározhatjuk a sík minden pontját. Ha meg számteret csinálunk, akkor akár egy pontból ( 0. dimenzió ) egy számmal, meghatározhatjuk a tér bármely pontját.

Tehát azt akarom mondani, hogy miért éppen szám-egyenessel határozzuk meg a dimenziók számát? Úgy tényleg három, azaz 3 a legkisebb felvehető dimenziók száma. De ha a számokat pl félegyenesen rendezzük, akkor pl 4 lesz a legkevesebb független irányok száma. Ha meg a számeyenesből számsíkot csinálunk, azaz minden számot egy egyenes helyett egy síkon rendezünk el, úgy, hogy minden szám négyszer szerepeljen, ne kétszer, csak más előjellel, akkor már nem három, hanem csak kettő független érték elég egy pont megadásához a térben.

Tehát az, hogy a számokat önkényesen egy egyenesre rendeztünk, hogy minden érték kétszer szerepeljen, csak más előjellel, az vezetett el ahhoz, hogy három független dimenziót különböztetünk meg. Ha pl minden számot csak egyszer vennék, nem kétszer, akkor 4 lenne a legkevesebb független dimenziók száma. Ha pedig minden szám 4-szer szerepelne a számsíkunkon, csak más-más előjellel, akkor elég lenne két független dimenziót bevezetni.

Ugye érted, mit akarok mondani. A három független dimenzió megkülönböztetésének oka az csakis és csupán annyi, hogy minden szám kétszer van, csak más előjellel. Ha minden szám egyszer szerepelne, akkor 4, ha meg többször, pl 4-szer, vagy 8-szor, akkor 2, vagy 1 független adat is elég lenne.
Sir Ny  
2010. aug. 15. 12:54 | válasz | #177
"Öregem! :D Öröm volt olvasni ezt a sok sületlenséget, amit írtál. A feltételezésed, hogy ugyanannyi két végtelen mennyiség, csak mert végtelenek... hááát. Egyszerűen elmondva: ragadj ki egy intervallumot a végtelen összességből. 1-10-ig a számok pl -> Ebben az intervallumban van 10 természetes szám, és mennyi valós? 10+végtelen. Tehát te azt állítod, hogy a teljes összességben ugyanannyi lesz a természetes szám, mint a valós??? Ezt te se gondolhatod komolyan."

Egyrészt komolyan gondolom, másrész bizonyítani is tudom, harmadrészt nem kell, mert már mások bebizonyították előttem, negyedrészt a #162-ben linkelt bizonyítást meg tudom cáfolni.


"A másik dolog amit állítasz: 1 számmal írsz le 1 pontot. Először is definiálni kéne a viszonyítási alapot, az origo-t. A semmiben 1 számmal nem írhatsz le semmit, mert nem tudjuk, hogy mit reprezentál. A másik probléma, hogy te minden pontnak meg akarsz feleltetni egy számot a végtelenből. Onnantól, hogy 1 számot készítesz minden ponthoz, még nem elimináltad a dimenziókat, csak éppenséggel az addigi - a pontot leíró - dimenziókból, a pont helyzetét meghatározó alapvektorokból képeztél egy megfeleltetést. Tehát a te elméleted a 3 alap dimenzió egyértelmű megfeleltetése 1 számnak egy kötött koordináta-rendszerben, amiben így semmi újdonság nem keletkezett, csak bonyolítottad a helyzetet."

Ezt nem én állítom, hanem a wikipedia. Azt írja, hogy azér van 3 térbeli dimenzió, mert három szám kell egy pont megadásához. Én erre írtam, hogy nem, elég egy szám is.
NKing  
2010. aug. 05. 13:31 | válasz | #176
Már előttem is leírták, de talán így érthetőbb: dimenzió csak akkor határozható meg, ha az minden tulajdonságában független a többitől. A dimenzió sose vektor, így irányát és nagyságát sem kell ismerned. Ha te 4 dimenziót veszel úgy, ahogy leírtad, akkor abból legalább 1 nem lehet dimenzió, mert nem független a másik 3-tól. Azért nem független, mert meghatározható a másik 3 dimenzióval. Ezért van az, hogy a matematikában akkor független egy dimenzió, ha minden irányban 90 fokot zár be a többi dimenzióval. Azt pedig erősen kétlem, hogy geometriailag (térdimenzió) le tudsz nekem írni egy 4. dimenziót így. Számokkal már igen, de éppen ezt írták neked, hogy gondban vagy a dimenzió definiálásával. A dimenziók száma függ a viszonyítási rendszertől, amelyben definiálod őket.
NKing  
2010. aug. 05. 13:25 | válasz | #175
Öregem! :D Öröm volt olvasni ezt a sok sületlenséget, amit írtál. A feltételezésed, hogy ugyanannyi két végtelen mennyiség, csak mert végtelenek... hááát. Egyszerűen elmondva: ragadj ki egy intervallumot a végtelen összességből. 1-10-ig a számok pl -> Ebben az intervallumban van 10 természetes szám, és mennyi valós? 10+végtelen. Tehát te azt állítod, hogy a teljes összességben ugyanannyi lesz a természetes szám, mint a valós??? Ezt te se gondolhatod komolyan.

A másik dolog amit állítasz: 1 számmal írsz le 1 pontot. Először is definiálni kéne a viszonyítási alapot, az origo-t. A semmiben 1 számmal nem írhatsz le semmit, mert nem tudjuk, hogy mit reprezentál. A másik probléma, hogy te minden pontnak meg akarsz feleltetni egy számot a végtelenből. Onnantól, hogy 1 számot készítesz minden ponthoz, még nem elimináltad a dimenziókat, csak éppenséggel az addigi - a pontot leíró - dimenziókból, a pont helyzetét meghatározó alapvektorokból képeztél egy megfeleltetést. Tehát a te elméleted a 3 alap dimenzió egyértelmű megfeleltetése 1 számnak egy kötött koordináta-rendszerben, amiben így semmi újdonság nem keletkezett, csak bonyolítottad a helyzetet.
Nos  
2010. aug. 02. 12:40 | válasz | #174
Bár a vita a végén már csak önmagáért volt gondolom :)
Nos  
2010. aug. 02. 12:38 | válasz | #173
Érdekes volt olvasgatni a matematikai eszmefuttatásokat, de a matematikából önmagában még nem lehet következtetéseket levonni a fizikai világról.
Az a világ leírásához csak egy eszköz. Már meglévő fizikai képzeteket számolhatsz vele tovább, vagy bizonyíthatod az elméleted helyességét (legalábbis olyan értelemben, hogy legalább önmagában ne legyen ellentmondás).
A matematika egy teljesen másfajta univerzumot leíró rendszert is ugyanúgy kiszolgálna, mint ezt.
A sima klasszikus fizikai megközelítés például matematikailag rendben volt, csak kiderült, hogy nem úgy működik a világ.
Fizikai elmélet mindig előfeltételezésből indul sajnos, soha nem lesz tiszta rendszer. Mindig lesz egy állítás, amit sehonnan sem vezettünk le, csak feltételezzük, hogy van és erre építjük a többit.
2010. júl. 31. 10:29 | válasz | #172
Szerintem fekete lyukakkal csak akkor kezdjünk el érdemben foglalkozni ha a fehér lyukak természetét már tökéletesen ismerjük.
Sir Ny  
2010. júl. 31. 09:48 | válasz | #171
szerk: na, jó, mégsem, lehet mégis van a bizonyításban valami.
Sir Ny  
2010. júl. 31. 09:47 | válasz | #170
Jaj, hát ebben a bizonyításban annyi a hiba, mint a monitoromban a pixel.
Sir Ny  
2010. júl. 31. 09:41 | válasz | #169
a cuccos természetesen elem akart lenni, csak hirtelen nem jutott eszembe.
Sir Ny  
2010. júl. 31. 09:40 | válasz | #168
Ez lényegtelen, filozofikus kérdés. Azt elfogadom, hogy nem lehet bebizonyítani, hogy ugyanannyi természetes szám van, mint valós, azt viszont nem, hogy különböző számúak lennének. Én úgy tartom, hogy egy végtelen halmaz azért végtelen halmaz, mert ugyanannyi cuccos van benne, mint egy (szintén végtelen) részhalmazában. Ezért is van, hogy pl racionális számból pontosan ugyanannyi van, mint természetesből, és úgy hiszem irracionálisból is, de bizonyítani nem tudom. De mint az elején írtam, ez lényegtelen, hiszen a 160#-ban már ezekre választ adtam.
2010. júl. 30. 22:25 | válasz | #167
Tényleg?:) A bizonyításokat elolvastad esetleg? Adj már meg nekem akkor egy kölcsönösen egyértelmű függvényt a természetes számok és bármilyen nem üres, valós intervallum közt.
Sir Ny  
2010. júl. 30. 22:15 | válasz | #166
"Hogy micsoda?:D Ezt ne nagyon hangoztasd egy analízis kurzuson.
A kontinuum számosság a valós számok halmazának számossága. Ha szerinted annyi valós szám van, mint természetes, akkor nagyon el vagy "

Darabra annyi természetes van, mint valós.
2010. júl. 30. 20:26 | válasz | #165
ja, bocs, már látom, hogy azt is említetted :-D
2010. júl. 30. 20:25 | válasz | #164
pld. az euler szám...
2010. júl. 30. 20:24 | válasz | #163
tehát használsz szóközt, meg pontosvesszőt is.
meg kitalálsz még valamiket, ok. akkor is kevés leszel, csak kibővítetted az algebrai számokat a pível meg egyébbel, még mindig nem kontinuum.
tulajdonképen nem 10 számjegyet használsz, meg a műveleteket is beveted.
a bizonyítás egyszerű, pld.
http://www.mfk.unideb.hu/userdir/racz/TANANYAGOK/ELOADASOK/MFMAT31X05_2EA_RA.pdf
utolsó oldal. ennyi...
2010. júl. 30. 20:09 | válasz | #162
Itt egy fokkal komolyabban van leírva.
2010. júl. 30. 20:04 | válasz | #161
Hogy micsoda?:D Ezt ne nagyon hangoztasd egy analízis kurzuson.
A kontinuum számosság a valós számok halmazának számossága. Ha szerinted annyi valós szám van, mint természetes, akkor nagyon el vagy tévedve. Ez eléggé alap tétel. Itt példák címszóval láthatod azt a legegyszerűbb bizonyítást, amit szoktak erre alkalmazni. Na persze ha esetleg tudsz valami bijektív leképezést felírni a természetes számok és valami kontinuum számosságú halmaz közt, akkor hajrá.
Sir Ny  
2010. júl. 30. 19:21 | válasz | #160
"Egyrészt szerintem nem minden irracionális számot lehet így felírni."

Nem? Akkor adj meg egy koordinátát, amit én nem tudok egy számmal felírni.
Sir Ny  
2010. júl. 30. 19:16 | válasz | #159
"Másrészt (lehet, hogy rosszul látom) elvileg minden koordinátád természetes szám lesz, így biztosan nem tudsz minden pontot felírni, mert a háromdimenziós tér pontjai kontinuum számosságúak."

Pont annyi természetes szám van, mint ahány kontinuum (bármi légyen is az), ebben biztos lehetsz.
2010. júl. 30. 18:06 | válasz | #158
Egyrészt szerintem nem minden irracionális számot lehet így felírni. Másrészt (lehet, hogy rosszul látom) elvileg minden koordinátád természetes szám lesz, így biztosan nem tudsz minden pontot felírni, mert a háromdimenziós tér pontjai kontinuum számosságúak.
2010. júl. 30. 16:24 | válasz | #157
"De -5 alma nincs, és nem is lehet a kezemben. Az hogy nézne már ki."

Én téged kineveznélek főbankárnak, mert az offsoros Simor Bandi úgyis érdemtelen arra a posztra, majd kérnék tőled kölcsön 1 milliárd dollárt.
Sir Ny  
2010. júl. 30. 14:03 | válasz | #156
Jaj, mán, mit kell arra válaszolni. Prímekkel akármennyi különböző számot, jelzést, bötűt, amit akarok el tudok tárolni egy számban. Akár a háború és békét is el lehet tárolni egy számban. Ha te leírod, hogy a pont helye gyökkettő, gyökkettő, pí, akkor én is be tudok vezetni olyan jelölést, hogy mittudom én, a 1-es kitevő az összeadás, 2: kivonás, 3: szorzás, 4: osztás, 5: (, 6: ), 7: gyökjel, 8:hatványozás 9: pí, 10: e, satöbbi. a 0-ás meg mondjuk azt jelenti, hogy az előbbi az nem jel volt, hanem szám. Tehát kb így néz ki, de ez csak egy hasraütés:
7 5 2 0 6; 7 5 2 0 6; 9

De ez igazából lényegtelen, mert akármennyi számot el lehet imígyen tárolni, tehát a dimenzió olyan definíciója, mely asszonygya, hogy ahány koordináta kell, annyi dimenzió, értelmetlenné válik.
Sir Ny  
2010. júl. 30. 13:53 | válasz | #155
Nem. Nekem nincs szükségem három koordinátára. Egy, azaz egyetlen koordinátával adom meg egy pont helyét.
2010. júl. 30. 12:24 | válasz | #154
Ráadásul még az irracionális koordináták problémájára sem válaszoltál.
2010. júl. 30. 12:16 | válasz | #153
Nem tudod leírni. Te csak simán csináltál egy injektív leképezést a háromdimenziós vektortérből egydimenziósba. De ugyanúgy szükséged van a három koordinátára.
Sir Ny  
2010. júl. 30. 09:52 | válasz | #152
"Ha karteziánus kr-ben számolsz, akkor egy pont helyzetét 3 számmal tudod leírni, innen a klasszikus tér háromdimenziós természete."

A gond ott kezdődik, hogy én le tudok írni a klasszikus térben egy, azaz 1 darab számmal egy pont helyzetét.

Így kezdődik az angol wiki dimenzióról szóló cikke:
"In mathematics and physics, the dimension of a space or object is informally defined as the minimum number of coordinates needed to specify each point within it."

Ha hiszek az angol wikinek, akkor el kéne fogadnom, hogy én pont egy pont vagyok, amit nem fogadok el.
Sir Ny  
2010. júl. 30. 09:37 | válasz | #151
0 az van, igen. Jelenleg 0 alma van a kezemben. De -5 alma nincs, és nem is lehet a kezemben. Az hogy nézne már ki.


"Ugyanis azzal hogy száműzted a negatív számokat problémássá tetted a kivonás művelet használatát. Tehát vagy nem használsz kivonást (és ezzel elhagyod a 0-át is) vagy valahol önellentmondásba kerülsz mivel az általad használt halmaz kivonás műveletre nem zárt."


Lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Nem maga a kivonás művelet nem létezik, hanem olyan, ami a semminél kevesebb, az nem létezik.

Mert, miért is lenne valóságosabb a semminél kevesebb, mint mondjuk valamennyit elosztani nullával? Vagy miért is lenne valóságosabb valamennyiből elvenni többet, mint amennyi van, mint akármennyit elosztani nullával? Szerintem a valós számok halmazán az 5-6 ugyanúgy értelmezhetetlen, mint az 5/0. De pl a 6-5 ttel nincs semmi gond, úgy, ahogy a 0/5 ttel sincs.
2010. júl. 29. 18:30 | válasz | #150
Videó (magyar felirattal)
2010. júl. 29. 11:11 | galéria | válasz | #149
Szerintem ha este bekapcsolom a lámpát akkor én leszek a nap és körülöttem fog forogni a világ :D
2010. júl. 28. 23:51 | válasz | #148
Na, ez egy jó írás volt, öröm olvasni az ilyet. :)
Aki elolvasta az láthatja hogyan hatottak/épültek egymásra a különböző elméletek. Kíváncsi vagyok milyen jövője van ennek az M-elméletnek.
2010. júl. 28. 16:50 | válasz | #147
Én egyszer részt vettem egy zártkörű előadáson, ahol nem Dobó Andor volt a fő előadó, így csak épp érintőlegesen beszélt az elméletéről. Nekem akkor ideadott egy példányt a dolgozatából, el is olvastam, de félretettem mint Gauss az ifj. Bolyai csatolmányát. :-D
gyozo  
2010. júl. 28. 11:11 | válasz | #146
Hát pontosan a végtelenségig

Egyébként az a baj, hogy mi, mint biológiai lények környezetünktől fogva nem bírjuk felfogni a végtelen fogalmát. A világunkban mindennek van vége, minden pontsan megmérhető. Ami meg nem, azzal átlag ember nem találkozik, nem tapasztalhatja.

Maximum fejben megtanulhatja, hogy az olyan, amin végtelen kiterjedésű, vagy számú, de fel nem foghatja.
Caine  
2010. júl. 28. 11:03 | válasz | #145
2010. júl. 28. 10:03 | válasz | #144
Szerintem ha tényleg így van akkor nem is tudom hogy miért erőlködünk megismerni a világegyetemet. Hiszen a fekete lyukból kijönni úgysem tudunk. Ráaádsul azt se tudom hogy meddig lehetséges ez. Mármint nálunk is vannak fekete lyukak és akkor azokba is léteznek univerzumok? Mi is egy fekete lyukban vagyunk? Mert akkor meddig lehet ezt fokozni?
lomha  
2010. júl. 28. 08:57 | válasz | #143
A téridő természetével kapcsolatosan született egy alternatív magyar elmélet. Lásd doboandor.freeweb.hu. A Bolyai-féle hiperbolikus geometriára építve újraírták a relativitás elméletet. A fénysebességnél nagyobb sebesség is lézezik, a foton nyugalmi tömege nem zérus, és határesetben visszakapják az eredeti einsteini képleteket. Súlyos matematika, aki érti, szóljon hozzá, én mukkot sem konyítok a témához.
2010. júl. 28. 04:32 | válasz | #142
Haj-jaj fekete lyukak, elnyelted a lábomat..
2010. júl. 28. 00:30 | válasz | #141
Azért némi rálátása van a dolgokra. :)
2010. júl. 28. 00:27 | válasz | #140
Nekem ez van meg, de kerestem egy rövid, magyar nyelvű összefoglalót. A könyv egyébként magyarul is megjelent.
2010. júl. 27. 22:17 | válasz | #139
Te, miért csináltok magatokból bohócot?
Az hogy hány dimenzió van függ a választott koordináta-rendszertől (kr), ez nyilvánvaló.
Ha karteziánus kr-ben számolsz, akkor egy pont helyzetét 3 számmal tudod leírni, innen a klasszikus tér háromdimenziós természete.
DE!
A karteziánus kr-en kívül dolgozhatsz más, pl. poláris kr-rel is. ez utóbbiban egy pont helyzetét a sugárral és a szöggel tudod leírni. Megjegyzem, a kr kezdőpontjának kérdése most ne zavarjon téged, az tetszőleges lehet, általában a szemlélőt tekintjük origónak.
Ja, és a két fenti kr-en kívül van még más kr is, de az nektek már magas lenne. :-D
2010. júl. 27. 20:38 | válasz | #138
Tényleg azt mondtad nincsennek negatív számok mert..., szerinted 0 van? :)
2010. júl. 27. 20:30 | válasz | #137
OK. Tekintsük annak. Egy pontot ettől függetlenül még mindig nem tudsz megadni egyértelműen.
pl.: (1,0,0,0) ugyanazt reprezentálja mint (2,x,x,x), ahol x-et ki lehet számolni amit nem teszek mert szerintem így is érted

Persze ez a nemegyértelműség sem olyan nagy baj. Az viszont már probléma hogy hogyan tudod az egyik pontban felvett "koordináta rendszeredet" elforgatni vagy egy másikba áttranszformálni.
Arra is kíváncsi vagyok hogyan használod ezt a rendszert a valóság leírására. Ugyanis azzal hogy száműzted a negatív számokat problémássá tetted a kivonás művelet használatát. Tehát vagy nem használsz kivonást (és ezzel elhagyod a 0-át is) vagy valahol önellentmondásba kerülsz mivel az általad használt halmaz kivonás műveletre nem zárt.
Sir Ny  
2010. júl. 27. 19:34 | válasz | #136
"Jó volna értelmezni is azt a dimenzió szót mert ahogy látom, keveredik itt minden. "

Ez nekem eléggé más szemében a szálkát esetnek tűnik. Én a te helyedben nem szóltam volna senkinek fogalomkeveredésről, ha az irányt meg a vektort ugyanannak hiszem.
Sir Ny  
2010. júl. 27. 19:31 | válasz | #135
Bármelyik megadható a másik három segítségével, ha, ismétlem, HA, az irányt egyenesnek tekintjük, és nem félegyenesnek. Márpedig az irány az csak egy félegyenes. Olyasmi, mint egy kötött vektor irányú vektor, aminek a nagyságát mi adjuk meg.
2010. júl. 27. 19:26 | válasz | #134
Használhatsz hat irányt sőt a tetraéder közepéből a négy csúcs felé mutató irányt is, de ez felesleges elég három irány is.
A tetraéder négy irányából bármelyik megadható a másik három segítségével. Ebből következik az hogy a negyedik irány egyrészt fölösleges, másrészt egy pontot így többféleképpen lehet megadni.
Sir Ny  
2010. júl. 27. 19:22 | válasz | #133
Na, tessék, wikipédia, dimenzió, harmadik mondat:

"A legtöbb dimenziófogalom szemléletes tartalma az, hogy egy pont vagy esemény megadásához hány független adatra van szükség."

Tehát egy, azaz egyetlen térbeli dimenzió van, mert én meg tudok adni egy adattal egy pontot?
Sir Ny  
2010. júl. 27. 19:18 | válasz | #132
Nem három, hanem hat irányt használtam benne. De csak a példa jobb megérthetőségének a kedvéért. De szerintem nem hat, hanem négy irány van. És ezek nem mások, mint a tetraéder középpontjából a csúcsai felé mutató vektorok (irányai).
De ezt csak azért írtam, mert eddig akit megkérdeztem, hogy miért három dimenziót különböztetünk meg, az azt mondta, hogy azért mert három szám kell egy koordinátarendszerben egy pont megadásához. ( na nem így rögtön, hanem egy kis beszélgetés után )
2010. júl. 27. 19:11 | válasz | #131
antifoton = nagy reccs

foton = kis bumm

2010. júl. 27. 19:02 | válasz | #130
Fekete lyuk = antiproton = antiproton = antianyag = sötét anyag = sötétség = az energia hiánya = visszafele zajló és kiforduló gömb és téridőrész = visszafele haladó univerzum

Fény = foton = energia = proton = a velünk párjuzamosan haladó téridő részegységei = nap = fehér lyuk = neutrínó

a sűrűségek persze eltérőek, van kérdés?
2010. júl. 27. 18:58 | válasz | #129
De tekintsünk el az irracionális számoktól. (Ha megelégszel a véges pontossággal akkor ezt megteheted.) Azzal hogy a három számot "tömöríted" egy számba, még mindig megmaradt a három irány használata.
2010. júl. 27. 18:47 | válasz | #128
És hogy ábrázolod a nem racionális számokat (nem írhatóak fel x/y alakban; x,y egész szám) ?
Sir Ny  
2010. júl. 27. 18:35 | válasz | #127
Hát jó, kifejtem, ha gondolod. Veszünk prímszámokat, pl 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, majd felemeljük őket annyiadikonra, amennyiedikenre akarjuk, és ezeket összeszorozzuk.

Tehát pl az x=5, az y=7, a z=-3 így néz ki, hogy:
2^5*3^7*5^3*7^0*11^0*17^1 ahol 2 hatványa az x, a 3 hatványa az y, az 5 hatványa a z, a 7 hatványa, hogy az x negatív-e, a 11 hatványa, hogy az y negatív-e, a 17 hatványa, hogy a z negatív-e. Így a számunk 148 716 000. Persze ha nem pont a rácspontra esik a szám, akkor kell még három prím, és akkor nem a 2 hatványa, hanem a 2 hatványa / 19 kitevője lesz az x tengelyen a távolság. Egy számmal az egész univerzumban minden egyes pont leírható így.
Sir Ny  
2010. júl. 27. 18:22 | válasz | #126
"Mint ahogy pozitív megfelelőjük sincs. Ezek csak viszonyszámokkal együtt értelmezhetők (a sebesség relatív, vagy az idő sem pozitív, stb.). Na ennek fuss neki még egyszer."

Igazad van, ezen még gondolkozom. A mértékegységek nem lehetnek negatívak, ebben biztos vagyok. Se mínusz kilométer, se mínusz óra, se mínusz m/s nincs. De hogy viszonyítva vannak-e? Hmmm... Adj egy kis időt, pls.


"Ok. te egy számmal megadsz irányt, akkor legyen mondjuk a 15 (persze nem negatív, az fontos!), ez pontot?"

Én nem adok meg egy számmal irányt, ( természetesen azt is meg tudok adni ), hanem egy pontot adok meg egy nagy 3D-s koordinátarendszerben egy számmal. De természetesen nem minden szám jelent egy pontot.
2010. júl. 27. 18:19 | válasz | #125
"Természetesen, csak ha a valós számoknál maradunk, azaz ha kivesszük a negatív számokat, amik nem léteznek ugye." A valós számok között vannak negatívok is. A negatív számok létezése/nemlétezése filozófiai kérdés ugyanúgy bármi létezése/nemlétezése.

De inkább ezt fejtsd ki:
"Nehezen, nehezen. Hát nem is könnyen, de ÉN megtudok határozni egyetlen számmal egy pontot. ( természetesen csak egy másik ponthoz viszonyítva )"
2010. júl. 27. 18:16 | válasz | #124
haladunk, akkor google?
2010. júl. 27. 18:15 | válasz | #123
Hát hogyne! :-)

Jó volna értelmezni is azt a dimenzió szót mert ahogy látom, keveredik itt minden. Előszöri a matematikában létezik a térdimenzió és igen ebből csak három van nekünk - a fizikai valóságban, (persze ha valaki lát negyediket kérem feltétlenül szóljon!). A fizikában - tehát a valóság leírásában - és annak egy speciális esetében a kozmológiában teljesen más jelent a dimenzió szó mint pusztán, a tér irányába megjelölése.

Kár hogy a vélemény az kevés, a bizonyítás hol marad? (101 százalék...)

A többi házi feladat mindenkinek.
2010. júl. 27. 18:13 | válasz | #122
"pl.:"

Google a te barátod is. Házi feladat, ha megvan akkor gyere vissza és vitassuk meg. Ugyanis - a legmélyebb alázattal mondom - ez egy vitafórum, nem iskola.
2010. júl. 27. 18:12 | válasz | #121
jelenleg 4 dimenziót ismerünk ebből ugye egyik az idő, de valójában 101% hogy sokkal több dimenzió létezik csak ezt majd olyan 500 év múlva fogjuk felfedezni.
2010. júl. 27. 18:11 | válasz | #120
"nincs negatív távolság, negatív idő, negatív tömeg, negatív sebesség, nincs negatív alma, nincs negatív számú utas, nincs negatív helikopter, stb."

Mint ahogy pozitív megfelelőjük sincs. Ezek csak viszonyszámokkal együtt értelmezhetők (a sebesség relatív, vagy az idő sem pozitív, stb.). Na ennek fuss neki még egyszer.

"Nehezen, nehezen. Hát nem is könnyen, de ÉN megtudok határozni egyetlen számmal egy pontot. ( természetesen csak egy másik ponthoz viszonyítva )"

Ok. te egy számmal megadsz irányt, akkor legyen mondjuk a 15 (persze nem negatív, az fontos!), ez pontot?
Sir Ny  
2010. júl. 27. 18:11 | válasz | #119
Pl?
Sir Ny  
2010. júl. 27. 18:10 | válasz | #118
De persze négy, kötött irányú vektorral is meg lehet adni egy pontot egy nagy, 3D-s () koordinátarendszerben.
Sir Ny  
2010. júl. 27. 18:08 | válasz | #117
Jah, és negatív vektor sincs. Egy gigantikus koordinátarendszerben hat vektor kell egy pont megadásához, nem három.
Sir Ny  
2010. júl. 27. 18:06 | válasz | #116
Az irány és a vektor két külön fogalom. A vektor rendelkezik iránnyal. Mondhatni egy tulajdonsága az irány. De vannak más tulajdonságai is. Van pl nagysága,ami az iránynak nincs.
Sir Ny  
2010. júl. 27. 18:03 | válasz | #115
"De a négy irány egymástól már nem független. Azaz az egyik irány a másik hárommal megadható. (Kivéve spec. esetekben.)"

Mán hogyne lenne független? Természetesen, csak ha a valós számoknál maradunk, azaz ha kivesszük a negatív számokat, amik nem léteznek ugye. ( nincs negatív távolság, negatív idő, negatív tömeg, negatív sebesség, nincs negatív alma, nincs negatív számú utas, nincs negatív helikopter, stb. )
Ha a negatív számokat is belevesszük, vagyis hat irányból hármat csinálunk, úgy tényleg az a legkevesebb számú irány.


"Egy számmal, egy iránnyal nehezen. "

Nehezen, nehezen. Hát nem is könnyen, de ÉN megtudok határozni egyetlen számmal egy pontot. ( természetesen csak egy másik ponthoz viszonyítva )
2010. júl. 27. 17:54 | válasz | #114
A térdimenzióban nem az iránytól függ a dimenzió mennyisége, hanem tulajdonságától.
2010. júl. 27. 17:51 | válasz | #113
Az "irány" (vektor) megadása, és a dimenzió két külön fogalom.
2010. júl. 27. 17:47 | válasz | #112
"Én négy különböző irányt is tudok mondani" De a négy irány egymástól már nem független. Azaz az egyik irány a másik hárommal megadható. (Kivéve spec. esetekben.)

", vagy akár két, vagy akár egy, azaz egyetlen számmal meg tudok határozni egy pontot a világegyetemben." Egy számmal, egy iránnyal nehezen.
2010. júl. 27. 17:46 | válasz | #111
Elnézést kérek, természetesen több térdimenzió van a matematikában, a fizikai valóságban létezik három.

0 - pont, 1 - vonal, 2 - sík, 3 - tér. (Persze ezek száma végtelen ... de csak is a matematikában!)
Bguru  
2010. júl. 27. 17:43 | válasz | #110
Nem irányokról van szó, a négy vagy több különböző irányod önmagába része a szélesség, hosszúságnak és magasságnak ami alkotja a 3d-s teret.

"vagy akár egy, azaz egyetlen számmal meg tudok határozni egy pontot a világegyetemben. ( természetesen csak egy másik ponthoz viszonyítva )"

Matematikában mint pontot úgy lehet, de ha pont alatt akár egy apró részecskét is értesz akkor már nem. A határozatlansági reláció bizonyítja hogy nem tudsz.
Sir Ny  
2010. júl. 27. 17:41 | válasz | #109
Melyik az a három, és miért?
2010. júl. 27. 17:34 | válasz | #108
És ezt te elolvastad? Mert ha igen, láthatod, hogy ez nincs bizonyítva... a szuperhúrok egyenlőre csak hipotézis.
-----------------------------------------------------------------------
Mindenkinek:

Jó volna értelmezni is azt a dimenzió szót mert ahogy látom, keveredik itt minden. Előszöri a matematikában létezik a térdimenzió és igen ebből csak három van nekünk, (persze ha valaki lát negyediket kérem feltétlenül szóljon!). A fizikában - tehát a valóság leírásában - és annak egy speciális esetében a kozmológiában teljesen más jelent a Dimenzió szó mint pusztán, a tér irányába megjelölése.

A többi házi feladat mindenkinek.
Sir Ny  
2010. júl. 27. 17:16 | válasz | #107
És mi alapján három? Én négy különböző irányt is tudok mondani, vagy akár két, vagy akár egy, azaz egyetlen számmal meg tudok határozni egy pontot a világegyetemben. ( természetesen csak egy másik ponthoz viszonyítva )
2010. júl. 27. 17:05 | válasz | #106
Nem elég három, több kell!
Bguru  
2010. júl. 27. 16:53 | válasz | #105
Mert hármat ismerünk, így annyi is létezik.
Sir Ny  
2010. júl. 27. 16:37 | válasz | #104
Úgy látom, itt sok okos ember van. El tudnátok nekem magyarázni, hogy miért 3 térbeli dimenziót különböztetünk meg?
2010. júl. 27. 15:05 | válasz | #103
Deal with it.
2010. júl. 27. 15:01 | válasz | #102
My dear Parrot,

Szeretném, ha magadra csinálnál a nevetéstől, ezért olvasd el ezt a cikket.

Szerintem az újságíró a "gyötrő honvágy" stílusfordulatért Pullitzer-díjat érdemelne.