A Microsoft után a Google is kudarcként értékelheti saját telefonjának életútját, igaz némileg tovább árusították azt (most sem állnak le teljesen), illetve a kudarc maga nem fogható fel arculcsapásnak.

Hirdetés

Arról itt is olvashattunk az elmúlt napokban, hetekben, miszerint a Microsoft alig 2 hónap után feladja a Kin projektet és a jövőben mobil operációs rendszerére koncentrál, illetve hogy a Google Nexus One webes értékesítése nem hozta a várt eredményt. Mindkét fél gyorsan reagált a kedvezőtlen fejleményekre, és míg Redmondban a projekt kukázása mellett döntöttek, addig a keresőcég előbb saját webes üzletének bezárását határozta el, majd lépte meg. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ők már nem foglalkoznak saját készülékük értékesítésével.

Érdekes módon ennek eredményeként azonban a Nexus One nem vonul teljesen vissza a piacról, egyelőre annyi történik, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek a hagyományos kiskereskedelmi értékesítésre, valamint az Egyesült Államokon kívüli területeken folytatódik (kezdődik meg) a térhódítás. Európában ennek megfelelően a Vodafone, Dél-Koreában pedig a KT vállalja fel a partneri szerepet, de szóba jöhet további szolgáltatók csatlakozása is, aminek hiánya az USA-ban egyébként nagy gondot jelentett. A külső fejlesztők számára továbbra is elérhető lesz a készülék, a meglévő tulajdonosoknak pedig nem kell lemondaniuk a hivatalos támogatásról, szervizelésről és a garanciás ügyek kezeléséről.


Elemzők mindezt úgy értékelik, hogy a "szuperfon" kategória kellőképpen megkapaszkodott, ezek a fejlesztések immár olyan kínálatban vannak jelen a piacon és olyan ütemben terjednek, hogy elmúlt az újdonság varázsa (ami manapság ezen a területen legfeljebb 6-8 hónapig, kivételes esetben egy teljes évig tart). A kifejezést egyébként maga a Google vezette be, mégpedig arra hivatkozva, hogy ezek a telefonok immár 1 GHz-es processzorral, a multitouch technológiát támogató, legalább 3,5 hüvelykes érintőképernyővel, valamint több nagy felbontású kamerával érkeznek. A Nexus One a keresőcég szerint az első ilyen megoldás volt, azóta azonban a HTC, a Motorola, illetve a Samsung is piacra dobott ilyen készülékeket, és már a következő generáción törik a fejüket.

Az amerikai vásárlók talán nem is értették, hogy mi volt a koncepciója a Google szolgáltatófüggetlen telefonjának - vélekednek a szakemberek. Az Apple telefonját hűségszerződéssel már 99 dollárért (22 ezer forintért) kínálják, míg a Google készüléke 650 dollárba (145 ezer forintba) kerül. A telefon kudarcát többek között a hagyományos hirdetési módok elmaradásával is magyarázzák. Ezért fordulhatott elő, hogy a megjelenése utáni első hónapban mindössze 80 ezer darab fogyott a Nexus One-ból, míg az első iPhone-ból 600 ezer darab, a százmillió dolláros kampánnyal beharangozott Motorola Droidból pedig 525 ezer darab talált gazdára a bemutatót követő első hónapban.

A Google számára ennél sokkal kedvezőbben alakult az Android operációs rendszer fogadtatása és terjedése. A 2.1-es verzió a Nexus One megjelenésével együtt mutatkozott be, azóta elkészült a 2.2, a keresőcég pedig gyorsan zárkózik fel a nagy riválisokhoz az okostelefonok szegmensében, legalábbis ami a szoftveres oldalt illeti. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy igazuk volt azoknak, akik szerint a cég jobban teszi, ha megmarad a szoftvereknél és nem mártja magát bele a hardveres ügyekbe (annak idején maga Eric Schmidt vezérigazgató is erre hivatkozva utasította vissza a Google-telefonnal kapcsolatos pletykákat).