Mindenki találkozott már olyan esettel, mikor egy nagyon várt és az előzetes képeken, videókon hangulatosnak és pazarnak ígérkező játék teljes változata egy rakás szxr volt.

A - most már visszagondolva szerencsére - csak konzolokra megjelent Naughty Bear is egyértelműen eme kategóriába tartozik. Az A2M programja az előzetes prezentációkon egy igen érdekes programnak tűnt. Adott egy álomszép sziget, ahol különböző színű plüssmacik élnek a legnagyobb boldogságban. Ám van egy csintalan medve, aki egyben a játék főszereplője is. Egy nap egyiküknek szülinapja van, amire Naughty barátunkat nem hívják meg, aki ezért kést ragad és elindul, hogy tönkretegye a bulit.


A Naughty Bear tulajdonképpen erről szól: főhősünkkel a legváltozatosabb módon kell a többi macit megölni, kivégezni és a teljes környezetet lerombolni. Ez jól hangzik, ám a programban mindössze egyetlen (!) pálya van (azon belül 4 szint) és ezen is összesen negyvenszer kell végigmennünk. A szülinap után ugyanis a polgármesteri választást kell megakadályoznunk vagy egy robotinváziót visszavernünk és ilyenek.

Épp ezért sajnos hamar unalomba fullad az elsőre még roppant mókás öldöklés és ezt hűen tükrözik a hazai és külföldi kritikák, reakciók is. A Naughty Bear a jelentősebb magazinoknál átlagosan 2-3 pontot kapott és az eladások is elég szerénynek tűnnek (összesen 130 ezer darabot adtak el belőle 3 hét alatt). A fejlesztő változatos DLC-ket ígér a játékhoz, ám valószínű ez nem sokakat érdekel. A legtöbben ugyanis úgy vélik, hogy a Naughty Bearnél nehéz lesz rosszabb játékot készíteni idén.