Működik a napvitorla-elv
2010. július 13. 15:55, kedd
A Japán Űrkutatási Ügynökség, a JAXA bejelentése szerint sikerült demonstrálniuk a napvitorla alapelvét. A májusban fellőtt innovatív hajtóművet valóban gyorsítja a napszél, ezzel eloszlatták a kritikusok aggályait.

Az Ikaros napvitorla-rendszer radar nyomkövetési adatainak elemzése, valamint a Doppler-mérések szerint az űreszköz fokozatosan gyorsul vitorlájának június 9-i kibontása óta. Az ultra-vékony napvitorlát a Napból érkező fotonok bombázzák, a JAXA mérései szerint az elért gyorsulás 1,12 milli-Newton.


A vitorla hőálló sárgás poliimid gyantából készült, vastagsága mindössze 7,5 mikrométer, körülbelül tizenháromszor vékonyabb egy hajszálnál. A vitorla egyik oldalát ezüst-alumínium anyaggal vonták be a jobb fényvisszaverés érdekében. Szélessége minden oldalon 14 méter, átmérője pedig 20,1 méter. A hártyára napelemek is kerültek, melyek megkezdték az elektromosság termelését, ami egy újabb jelentős mérföldkő a napvitorla számára. A földi irányítás legközelebb már a manőverezhetőséget fogja tesztelni. Némileg megdöntik a napvitorla szögét, ezáltal megváltoztatva orientációját, hogy kipróbálhassák a navigációs elgondolásokat is.

A 310 kilogrammos Ikaros jelenleg a Vénusz felé tart, a Földtől több mint 17,5 millió kilométerre távolodott el. Május 20-án hagyta el bolygónkat az Akatsuki Vénusz-szondával együtt, ami december 7-én áll pályára a bolygó körül, míg az Ikaros egy pályamódosítás után a belső-Naprendszer irányába folytatja utazását.


A projekt vezetői remélik, a napvitorla beválik és egy napon a hosszútávú küldetésekhez használt hajtóművek alternatívájává növi ki magát. A mélyűr-küldetéseknek általában a vegyi hajtóanyag véges mivolta szokott gátat szabni, míg egy olyan természetes energiaforrás kiaknázása, mint a napfény, sokkal messzebbre juttathatja el a jövő űrexpedícióit, ráadásul rövidebb idő alatt.
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. júl. 22. 13:13 | válasz | #72
Szeretem az ilyen cikkeket, mert felderítik a napom.
2010. júl. 21. 00:00 | válasz | #71
Megáll az ész!
2010. júl. 17. 15:51 | válasz | #70
Egy rakéta néhány perc alatt elégeti az üzemanyagát, de neki is évekbe tellik a szomszédos bolygókra eljutni. Ennek a vitorlásnak lehet 5 (vagy még több) nagyságrendel kissebb a teljesítménye (10^-2N <-> ~kN), de kb ennyivel több ideje is van gyorsulni(pár perc <-> évek), a napszél szépen eltolja.
Ha nem túl drága és sérülékeny ez a napvitorla, és még tudnak növelni a teljesítményén, életképes technológia is lehet belőle.
toto66  
2010. júl. 17. 13:04 | válasz | #69
Én is ráérek, csak épp azok nem érnének rá akik utazni szeretnének egy ilyennel. C:
Egyébként válasz volt arra amit #13-ban írtak. Szondák elküldésére jó lehet, de mire így elér valahová, addigra elavult lesz.
2010. júl. 16. 23:36 | válasz | #68
és mi a gond?
ráérünk, nem?
toto66  
2010. júl. 16. 00:10 | válasz | #67
A Földhöz viszonyítva 12,517 km/s-ra kellene az űrhajót gyorsítani hogy az kiléphessen a naprendszerből. Nahát ehhez nagyon sok évre lenne szükség, még akkor is ha a tömeg és a felület arányát 10-szeresre növeljük
toto66  
2010. júl. 15. 23:43 | válasz | #66

Egy év alatt 113,939568m/s-al (410Km/h) nő a sebessége.
toto66  
2010. júl. 15. 23:23 | válasz | #65
Bocs nem 1,12 N
Hanem 0,000112N
toto66  
2010. júl. 15. 23:22 | válasz | #64
Valami nem jó nálad.
Mert 1N= 1m*1m/s2 (a 2-est úgy értsd négyzet)
Ebből a gyorsulást így kapod meg:
1,12N/310Kg=0,000003613m/s2

toto66  
2010. júl. 15. 23:05 | válasz | #63
"Úgy tudnak navigálni hogy a pályán a megfelelő időben a megfelelő szögbe állítják a napszélhez képest. Persze tolja kifele is a napszél de a lényeg a mozgásirányába eső erővektor. A keringési irányú sebességét tudják lassítani vagy gyorsítani, ergo, tudják szabályozni a "nap" feletti magasságát :D
"
Ezt majdnem el is hittem. Csak aztán jobban átgondolva rájöttem, hogy bármilyen szögben áll is, nincs "mozgásirányába eső erővektor". Ugyanis a napszél a Naptól sugárirányban halad, az űrben pedig a ferde állású testnek is ugyan olyan irányú tolóerőt ad, a haladási irányra mindig merőlegeset. Arról nem is beszélve, hogy a szögben álló vitorlát kevesebb napszél ér.
Inkább az lehet az igazság, hogy a vitorlát úgy gyorsítja, hogy tulajdonképpen a Naphoz való közeledését lassítja. Amúgy is csak teszt az egész, arra meg jó.
hopp  
2010. júl. 15. 13:01 | válasz | #62
Nyilván hat rá a környező égitestek gravitációja, de ha egy napvitorlás cucc olyan kicsi sebességgel közelít meg egy bolygót, hogy a gravitációja miatt lezuhanna, akkor nem azért nem fog megmenekülni, mert a bolygó árnyékában nem működik a napvitorla.. A napos oldalon sem tudna elmanőverezni csak a napvitorlával, mert az nem tud akkora gyorsulást produkálni.

Arra viszont tök jó a napvitorla, hogy kvázi ingyen gyorsítsd fel a kis szondádat egészen nagy sebességekre.
2010. júl. 15. 10:22 | válasz | #61
A gyorsulás csökkenni fog, de a megszerzett sebesség (ami igen tekintélyes) megmarad.
2010. júl. 15. 10:17 | válasz | #60
"Szélessége minden oldalon 14 méter, átmérője pedig 20,1 méter"
Na ez azon kívül, hogy egy nagyon idióta fordítás, még a pitagórasz tételnek is ellent mond. Egy négyzet aminek 20,1 méter az átlója (átmérő helyett) annak 14,2-nél sehogyan sem lehet rövidebb az oldala. Namos értem, hogy a 14,2-t 14 re kerekítik, de akkor a 20,1 hogyan nem 20 ??
Maga a cikk nagyon érdekes témát feszeget, kritikán aluli magyar nyelvtudással és műszaki érzékkel fordítva. A nagymamám szebben fogalmazta volna meg, ha élne...
xyl  
2010. júl. 14. 22:39 | válasz | #59
"Attól, hogy ideiglenes egy bolygó árnyékába kerül a cucc, még nem fog megállni, mivel - ahogy te is írtad - az űrben lényegében csak a hatás-ellenhatás törvénye működik, azaz ha valamit felgyorsítasz, és magára hagyod, akkor az az idők végezetéig egyenes vonalú egyenletes mozgást fog végezni."

Ja, persze, csak ott van még az a fránya gravitáció, amitől aztán az egyenesvonalú egyenletes mozgás helyett vannak mindenféle ellipszis, parabola, hiperbola, meg több test esetén egészen furmányos pályák
xyl  
2010. júl. 14. 22:33 | válasz | #58
Átló - átmérő: Akkor is hibás, ha mindenféle termékek adatlapjára írták. Miért, az ilyen adatlapokat tán magyartanárok fordítják? Vagy matematikusok? Viszont előbb-utóbb, ha valamit sokan használnak hibásan, akkor a végén elfogadottá válik.
2010. júl. 14. 19:05 | válasz | #57
De a repülőket húzza le a gravitáció és azért repül széllel szembe hogy nagyobb fejhajtóerő->tovább marad a levegőbe. A műholdat nem fogja visszahúzni a gravitáció és nem is olyan szárnyakkal megy mint egy vitorlásrepülő
2010. júl. 14. 18:03 | galéria | válasz | #56
Az átmérő nem csak körre értendő (lásd a #26-os hozzászólásom). Így használják más geometriai alakzatoknál is az átló helyettesítésére. TV-knél is:
Például a Samsung UE40C8000XW "3D LED" TV adatlapján az alábbi olvasható:
Képernyő átmérő: 40" (101 cm)

Vagy ennél a terméknél is:
Átmérő: 32" - szélesvásznú képernyő
2010. júl. 14. 15:39 | válasz | #55
"A monitorok, TV-k méretét is átmérőben adják meg, pedig azok sem köralakúak!"

Nem. A képátlót szokták megadni.
bigjoe  
2010. júl. 14. 14:49 | válasz | #54
Szerintem a négyzetes dolog a gravitációra vonatkozik, de jó felvetés.
Nyilván csökkenni fog a hatékonyság-
JeD  
2010. júl. 14. 14:26 | válasz | #53
Vitorlás hajó nem vált be hosszú távon? Végülis, ha alsó hangon 500 év (amikor már óceánjáró vitorlások voltak) nem hosszú idő, akkor nem tudom mi. Pl. a benzinmotor, ami kb. 100 éve van, és max. olyan 30 éve lehet hátra?
endale  
2010. júl. 14. 13:56 | válasz | #52
A Naptól távolodva nem fog csökkenni a gyorsulás a távolság négyzetével arányosan?
2010. júl. 14. 13:41 | válasz | #51
310kg
2010. júl. 14. 13:40 | válasz | #50
gosubnak ment
2010. júl. 14. 13:39 | válasz | #49
A tolóerőt igen és a gyorsulást?
csee  
2010. júl. 14. 13:35 | válasz | #48
a tolóERŐt adják meg hagyományosan kN-ban, a cikk pedig gyorsulást emleget. Ebből az 1,12ből meg nem lehet kiszámolni a gyorsulást amíg nem ismered a gyorsítandó cucc tömegét.
gosub  
2010. júl. 14. 13:04 | válasz | #47
FIKÁZÓK! Annyi hülyeséget hordtok össze! A tolóerőt repülő eszközöknél hagyományossan kN-ban szokták megadni, pl. a MIG21-es hajtóműjének tolóereje 40 kN.
A monitorok, TV-k méretét is átmérőben adják meg, pedig azok sem köralakúak!
hopp  
2010. júl. 14. 12:04 | válasz | #46
Attól, hogy ideiglenes egy bolygó árnyékába kerül a cucc, még nem fog megállni, mivel - ahogy te is írtad - az űrben lényegében csak a hatás-ellenhatás törvénye működik, azaz ha valamit felgyorsítasz, és magára hagyod, akkor az az idők végezetéig egyenes vonalú egyenletes mozgást fog végezni.

Arra teljesen jó lesz egy nagyon nagy méretű napvitorla, hogy lényegében energiabefektetés nélkül addig lehet gyorsításra használni, amíg a napszél minimálisan is hatni tud rá.
2010. júl. 14. 11:36 | galéria | válasz | #45
csak norisz befoltozza.dont panic
Balu0  
2010. júl. 14. 10:52 | galéria | válasz | #44
A szonda nap körüli pályán kering, nem a nap felé megy.

Úgy tudnak navigálni hogy a pályán a megfelelő időben a megfelelő szögbe állítják a napszélhez képest. Persze tolja kifele is a napszél de a lényeg a mozgásirányába eső erővektor. A keringési irányú sebességét tudják lassítani vagy gyorsítani, ergo, tudják szabályozni a "nap" feletti magasságát :D

Tiszta ? Akinek nem, játsszon az Orbiter-rel, ingyens űrhajó szimulátor, lehet benne garázdálkodni a naprendszerben, jó sokat lehet tanulni az keringési mechanikákról.
2010. júl. 14. 10:25 | válasz | #43
Én csak azt nem tudom ,hogy ilyen kis űr hulladékok kilyukasztják akkor mi a helyzet? Az az egy kis csoport szét szaggatja akkor kiszaladunk és befoltozzuk vagy ennek csak az a lényege ,hogy felfogja a napfényt akár milyen szaggatott is akkor is gyűjti az energiát?
2010. júl. 14. 10:23 | válasz | #42
"Pl. egy vitorlásrepülő talán nem széllel szemben megy?"
hát ez sztem nem jó hasonlat. Igazság szerint szerintem, földi körülmények közt nem nagyon lehet hasnoló szituációt találni, kár is erőlködni.
A Földön sok olyan körülmény van ami a viláűrgben nincs. Pl. a világűrben szinte csak a hatás-ellenhatás törvényei máködnek és nincs szó pl. légellenállásról, felhajtó erőkről meg ilyesmi.
Sztem ez az egész napvitorlásos dolog, egy érdekes kísérlet és pont.
Kb. mint a vitorlás hajó, az sem vált be hosszú távon. Ha nincs szél, akkor nincs mozgás. Elég ha egy bolygó árnyékba kerűl a kütyü, vagy kifogy a napszél, mert már messze van. Mert az ugye biztos, hogy a Plútó környékén nagyságrendekkel gyengébb a napszél ereje, mint itt a Föld környékén.
JeD  
2010. júl. 14. 09:25 | válasz | #41
Feltéve persze, hogy a napszél hasonlóan működik, mint a valódi, és a nyomáskülönbség összemérhető a tolóerővel.
JeD  
2010. júl. 14. 09:17 | válasz | #40
ez a kütyü semmiképp nem tud nappal szembe menni (mint a vitorlás), mert hiányzik a nagy közegellenállású víz, amibe a hajó "belekapaszkodik".

Szerintem ez nem igaz. Pl. egy vitorlásrepülő talán nem széllel szemben megy? És az aztán nem "kapaszkodik" sehová. Egy vitorlával és ilyen elrendezéssel valószínűleg tényleg nem sikerülhet, de kettővel, kreuzolva?
dez  
2010. júl. 14. 07:33 | válasz | #39
A vitorla felhajtó ereje!?
Kompenzálja? No és meddig? A rágó kezdősebessége talán nagyobb, de jóval lassabban fog onnan tovább gyorsulni, tehát a napvitorla egyszercsak úgy húz el mellette, mint a sicc (akármi legyen is a sicc). Akkor ki gyorsul le kit?
2010. júl. 14. 05:47 | galéria | válasz | #38
hát a mirből már egy szaros pelenkát se hajítanak ki az is biztos
2010. júl. 14. 03:48 | válasz | #37
A tükörről visszacsapódó és a szemből jövő fotonok kiegyenlítik egymást plusz még a tükörre is erőt fejtenek ki vagyis ennek tolatnia kellene
2010. júl. 14. 02:42 | válasz | #36
Széllel szembe' miért éri meg pisilni? A Vénusz beljebb van mint a Föld, a szonda pedig "gyorsul" útban odafelé, miközben a napszél meg kifelé fúj a Napból.
Ezt csak én nem értem?
2010. júl. 14. 01:02 | válasz | #35
tükörrel visszatükrözi a napvitorlára a fényt és akkor tud a Nap felé menni :)

mint a Münchausen báró amikor kihúzta magát a vízből a saját hajánál fogva :)
Macc  
2010. júl. 14. 00:45 | válasz | #34
Mondjuk kozel repul egy bolygohoz/csillaghoz, es a gravitaciojat felhasznalva megfordul, es meg sebesseget is noveli, napvitorlak ekkor mar zarva...
2010. júl. 14. 00:06 | válasz | #33
Az viszont már nem napvitorla.
2010. júl. 13. 23:16 | válasz | #32
Ne gondoltam át, csípőből tüzeltem. Esetleg, ha áramot termel a cucc, ami valamilyen ellentétes irányú mozgást generáló szerkezetet hajt meg...?
2010. júl. 13. 22:50 | válasz | #31
nem tudom ez mennyire volt komolynak szánva, de ez a kütyü semmiképp nem tud nappal szembe menni (mint a vitorlás), mert hiányzik a nagy közegellenállású víz, amibe a hajó "belekapaszkodik".
2010. júl. 13. 22:23 | válasz | #30
lol ez jó volt. :D
Már azt hittem, hogy megfogtak, de nem! :P
T0nk  
2010. júl. 13. 22:10 | válasz | #29
A rakéta kezdeti sebessége viszi a nap felé. Mivel potyautasként ült egy vénusz küldetésen, ezért arra megy, amerre azt gyorsították. (bocsánat lassították)
A különbség, hogy ha minden sikerül, akkor egyrészt visszajön, másrészt még kijjebb is megy.

A különböző pályákról az Űrvilágon van egy jó cikksorozat, a gyakorlati kipróbáláshoz és megértéshez pedig ajánlom az osmos című játékot.
2010. júl. 13. 21:09 | válasz | #28
-Na jó, most már qrva messze mentünk, forduljunk vissza
Tsol  
2010. júl. 13. 20:55 | galéria | válasz | #27
Mikrométer, nem kilométer. Nem szóltam.
2010. júl. 13. 20:51 | galéria | válasz | #26
"átmérője körnek van"
Nem csak a kőrnek:
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81tm%C3%A9r%C5%91
http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/008/pc000823.html#7
http://www.mimi.hu/matematika/atmero.html

Ha ez a cucc négyzet alakú, 14 m oldalhosszúsággal, akkor az átlója 19,8 m, tehát belefér egy 20 m átmérőjű körbe, szóval felfogható a négyzet "átmérőjeként" (bár mindenesetre érdekes szóhasználat, annyi szent).

A gyorsulás/erő kavarásával kapcsolatos észrevétellel viszont egyetértek.
Tsol  
2010. júl. 13. 20:44 | galéria | válasz | #25
"vastagsága mindössze 7,5 mikrométer"

Nem szélessége? Ilyenért szólt rámnövénytanon a tanár.
djw  
2010. júl. 13. 20:44 | válasz | #24
ha sikerül elég nagy vitorlát csinálni és a földet hozzákötni, akkor talán kíjjebb is vihetnénk a bolygót és nem kéne parázni a globális felmelegedéstől :D

viccet félretéve: miért nem használják a gravitációs gyorsítást a napot körül keringve, hogy kiküldjenek valamit durva sebességgel a mélyűrbe? Úgy gyorsíthatnák fel, ahogy az apollósok, csak nem a Hold, hanem a Nap körül...
2010. júl. 13. 20:26 | válasz | #23
Ezeket a cikkeket ki fordítja? Valami szandálos bölcsész? Elemi hibák vannak a cikkekben!
2010. júl. 13. 20:25 | válasz | #22
"Szélessége minden oldalon 14 méter, átmérője pedig 20,1 méter." - átmérője körnek van. A másik épületes baromságot már DarkAngel69 leírta.
2010. júl. 13. 19:56 | válasz | #21
A napszél. Igaz, hogy nincs akkora felülete/felhajtó ereje, mint a vitorlának, viszont ezt kellőképp kompenzálja a nagyobb indulósebesség (gyk. köpés):D
2010. júl. 13. 19:33 | galéria | válasz | #20
Az emberi hülyeség és butaság. Elég taszító erő nem? :)
2010. júl. 13. 19:26 | válasz | #19
Ezt gondold át még egyszer! Mi is gyorsítja tovább a kiköpöttt rágót?
2010. júl. 13. 19:10 | válasz | #18
Kérdezz meg egy vitorlázót!
endrev  
2010. júl. 13. 18:59 | válasz | #17
Én azt nem értem, hogy hogyan viheti a napvitorla a szondát a Nap felé...
2010. júl. 13. 18:55 | válasz | #16
Ha kiköpnek egy rágót a MIR-ből, még az is legyorsulja ezt a valamit:)
2010. júl. 13. 18:55 | válasz | #15
Az elv működőképességét már korábban bebizonyították. Csak ugye nem mindenki tudott erről.
2010. júl. 13. 18:45 | válasz | #14
a cél az elv működőképességének bebizonyítása volt
2010. júl. 13. 18:43 | válasz | #13
ált. isk. alapján kiszámolhattad volna

t=v/a
t= 13.88(m/s)/0.00112(m/s2) = 12400s = 206 perc = 3.44 óra alatt

de 500 km/h-ra 34 óra alatt
de a legfontosabb, hogy 50000 km/h-ra 3400 óra alatt.

2010. júl. 13. 18:31 | válasz | #12
az csak jó ha átmegy rajta a mikroporszem, valószínűleg semmi baja nem lesz tőle a mikrolyukon kívül

amúgy szerintem úgy lenne értelme az ilyennek igazán, ha az űrben tudnák előállítani a vitorlát, és akkor több kilométer nagyságút is esetleg
bmw  
2010. júl. 13. 18:04 | válasz | #11
Jo lesz ez, csak hat meg kezdetleges eddig....
2010. júl. 13. 17:47 | válasz | #10
Hát, jó nagy pofon ez is az alternatív energiaforrásokat lenézőknek.
2010. júl. 13. 17:21 | válasz | #9
Valszeg akkor már jobban jársz ha kiszállsz és te magad tolod a gépet
2010. júl. 13. 16:42 | galéria | válasz | #8
Na, de ha ilyet szerelek a Skorpiómra, mennyit kell várni a zöldlámpától, hogy 50kmhra gyorsuljak a Rákóczin?!
2010. júl. 13. 16:31 | válasz | #7
Jaj,látszik, hogy fáradt vagyok. Hüjeségeket irkálok. m/s^2 a mértékegység.
2010. júl. 13. 16:26 | válasz | #6
Érdekes a cikk, azonban egy kicsit odafigyelhettek volna a fordításnál/írásnál, ugyanis a Newton az erõ mértékegysége Nemzetközi Mértékrendszerben és nem a gyorsulásé. A gyorsulás mértékegysége N/s^2.
2010. júl. 13. 16:19 | válasz | #5
Hát elég sérülékenynek tűnik. Egy mikroporszem is átviszi.
2010. júl. 13. 16:15 | galéria | válasz | #4
Több nap is van a galaxisban.
2010. júl. 13. 16:07 | galéria | válasz | #3
No retúr... aki/ami odamegy, ott is marad :)
DEx-  
2010. júl. 13. 16:04 | válasz | #2
őőő, és hogy jön vissza?
2010. júl. 13. 16:02 | galéria | válasz | #1
Kicsit lassú, de környezetbarát :D