Megszavazta az EP az USA-nak történő bankiadat-átadási egyezmény (SWIFT) új verzióját.

Hirdetés

A képviselők négy hónappal ezelőtt elutasították a korábbi szöveget, mivel úgy vélték, az nem garantálja megfelelően az európai polgárok adatainak védelmét. Az időközben a szövegbe került biztosítékok mellett a képviselők elérték, hogy a második félévben elkezdjék az európai adatfeldolgozó rendszer kiépítését. Ez feleslegessé tenné, hogy tömegesen adjanak át adatokat az Egyesült Államok hatóságainak. A parlament ma 484 igen, 109 nem, 12 tartózkodó vokssal szavazta meg az Alexander Alvaro (liberális, német) által jegyzett jelentést, amivel az EP elfogadta a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló SWIFT-egyezményt. A banki adatoknak az amerikai hatóságoknak történő átadásáról szóló jogszabály idén augusztus 1-jén léphet hatályba.

"Februárban az EP nagyon világos üzenetet küldött. Tudattuk, hogy a lisszaboni szerződés több lehetőséget adott a számunkra, és több felelősséget is jelent" - mondta a jelentéstevő a szavazást megelőző, kedden tartott vitában. Alexander Alvaro hozzátette, a tárgyalások során az EP-nek sikerült elérnie, hogy javaslatai belekerüljenek az egyezmény szövegébe. Alvaro kiemelte, hogy az egyezmény nem fog vonatkozni az uniós országok közötti adatcserére, csak az unió és harmadik országok közötti pénzügyi tranzakciókra.

A tanács és az EP képviselői közötti megállapodást támogatta a néppárti, a szocialista, a liberális és a konzervatív frakció, a zöldek, az egyesült baloldaliak, továbbá a függetlenség-demokrácia csoport egy része viszont ellenezte. Az egyik fő ok, amely miatt az EP februárban nem támogatta az egyezményt, az európai adatok tömeges átadása volt. A képviselők most az egyezmény megszavazásának fejében elérték, hogy amerikai mintára az EU is elkezdi felállítani saját, a terrorizmus finanszírozását nyomon követő programját. Amennyiben ez megtörténik, az unió területén is ellenőrizni lehet majd az adatokat, és így csak a terrorizmushoz valóban köthető információkat továbbítják majd az amerikai hatóságoknak.

Az új egyezménybe bekerült az is, hogy az uniós Europolnak joga lesz az USA felé történő adatátadások leállítására. Az Europolnak az amerikai hatóságok minden kérését meg kell vizsgálnia, és csak a terrorizmus elleni harc szempontjából indokolható, szükségesen minimális adatmennyiséget szabad majd átengednie. A szöveg szerint független nyomozókból álló testületet is felruháznak azzal a joggal, hogy beavatkozzanak, ha az adott amerikai kérést nem tartják indokoltnak. Az egyezmény tiltja az adatok algoritmikus vagy automatikus szűrését, a kereséseknek a meglévő, a terrorizmussal kapcsolatos információkon kell alapulniuk.

Az európai polgárok mindazon jogorvoslati eljárásokat igénybe vehetik majd, amelyekhez az Európában tárolt adatok esetén is folyamodhatnának. Az adatokat csak a vizsgálat idejére lehet megőrizni. Az amerikai félnek évente listát kell készítenie a fel nem használt információkról, és öt éven belül meg kell semmisítenie azokat. Az egyesült baloldal és a zöld frakció hat képviselője kisebbségi véleményt csatolt az EP egésze által elfogadott szöveghez. Szerintük az egyezmény egyértelműen megsérti az uniós adatvédelmi jogszabályokat. Egy másik, a függetlenség-demokrácia frakció egy képviselőjétől származó kisebbségi vélemény "demokratikusan illegitimnek" nevezi a szöveget.

Az egyezmény 2010. augusztus 1-jén léphet életbe öt éves időtartamra, ezt követően pedig évente lehet meghosszabbítani.