"Szuperakku" került ki a gyémántprésből
2010. július 8. 21:12, csütörtök
A Föld mélyben uralkodóhoz hasonló hatalmas nyomással alkottak meg egy teljesen új anyagot a Washington Állami Egyetem kutatói.

Hirdetés

A kutatást vezető Choong-Shik Yoo kémiaprofesszor, a fizikai kémia doktora szerint ez a nukleáris energián kívül minden eddiginél sűrűbb energiatárolást tesz lehetővé, nagy előnye ugyanakkor, hogy nem bocsát ki az egészségre káros sugárzást. Az új anyag alapja az egyik legstabilabb xenon vegyület, a xenon-difuorid (XeF2). A szilícium marására is alkalmazott fehér kristályt a kutatók egy apró, 5 × 7,5 centiméteres, kis helyen rendkívüli nyomás kifejtésére képes gyémántüllő-cellába helyezték, ebben alakult egészen újjá az anyag.


Normál légköri nyomáson a vegyület molekulái viszonylag távol helyezkednek el egymástól, azonban ahogy a nyomás fokozódik a cella két gyémántjának présében, az anyag először egy kétdimenziós grafitszerű félvezetővé válik, majd a cella által kifejtett extrém nyomás hatására teljes egészében megváltozik a kristályszerkezete. Yoo a végén már több mint egymillió atmoszféra nyomással terhelte a xenon-difluoridot, ami már megközelíti a félúton a Föld középpontja felé tapasztalható nyomást. A cellában lezajló folyamat szorosan kötődő, háromdimenziós fémes hálószerkezetbe kényszerítette a molekulákat, hatalmas mennyiségű mechanikai energiát tárolva el kémiai energiaként a molekulák kötéseiben.

A Nature Chemistry által publikált kutatás bizonyítja, hogy az erős kémiai kötések rendkívüli mechanikai energiákat képesek eltárolni. Bár a lehetséges jövőbeli alkalmazásokat jelenleg csak találgatni lehet, a kutatók az energiaigény ellátásának, illetve az üzemanyagok egy teljesen új osztályaként tekintenek a rendkívüli sűrűségű anyagra. Szerepet kaphat az energiatárolásban, vagy akár egy rendkívüli oxidáló képességű anyagként a kémiai és biológiai ágensek megsemmisítésében is. Yoo szerint az sem kizárt, hogy egy nap anyaguk nagy segítséget nyújt majd a magas hőmérsékletű szupravezetők létrehozásában.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. júl. 12. 13:12 | válasz | #30
GP ReCyko+ 850mAh AAA Akku
1,2V 850mAh AAA méretű akku
A kép csak illusztráció
az ár 1 db-ra vonatkozik
a bliszterben 2 db van
A csomagolás nem bontható
Ár: 580 Ft + Áfa (Br. 725 Ft)
Honlap: gp.hu

Ehhez mit szólsz?
2010. júl. 12. 13:08 | válasz | #29
Közben találtam olyan ilyent, amelynek db-ja 725 ft.
2010. júl. 12. 00:10 | galéria | válasz | #28
Ráadásul az Ansmann a MaxE családba tartozó AAA méretű, 800 mAh-s, alacsony önkisülésű NiMH akkumulátorait 2-es és 4-es csomagban árulja. A 6-os csomagolás gyanús. ;)
Pláne hogy nálad darabja 961,33 Ft-ba kerül, míg más áruházban ezt 925 Ft-ért megkapom. Hasonló árkategóriában van a Sanyo eneloop-ja, vagy a Varta Ready2Use Accu, illetve a Panasonic Infinium terméke is.
2010. júl. 11. 23:39 | galéria | válasz | #27
Például: alacsony önkisülésű NiMH cellák - fel van sorolva pár gyártó: Fujicell, Rayovac, Varta, Duracell, Sony, Sanyo, Kodak,...
2010. júl. 11. 23:16 | válasz | #26
Például?
2010. júl. 11. 12:55 | válasz | #25
Majdnem mindegyik gyártónak van olyan akksija.Mindegyik Nimh akksi megéri az árát ha olcsón veszed,és frisset.
2010. júl. 11. 11:20 | válasz | #24
Egy tipp:
van már olyan újratölthető aksi, amely egy év múlva is megőrzi töltöttségének 85%-át.
Ugyanis a régiek hajlamosak voltak a mélykisülésre, és utána ki lehetett őket dobni.
Mélykisülés meg elég könnyen előfordult, úgyhogy a régi újratölthető aksik nem érték meg az árukat.
Az Ansmann.de gyártja őket, budapesti üzletekben is kaphatók.
Kérésre, privátban adok elérhetőséget. 6 db. 5771 ft (AAA), tehát nem drágábbak, mint az ócska régiek.
2010. júl. 10. 22:56 | válasz | #23
Hiperanyag reaktor, ha már technobabble
bmw  
2010. júl. 10. 19:30 | válasz | #22
Sok ido mig ezt engedik majd a ........
JTBM  
2010. júl. 10. 12:09 | válasz | #21
Szerintem érdemes végigolvasni a cikket.

Ez az energia tároló mechanikai energiát tárol el kémiai kötésekben, állítólag olyan sokat, mint a nukleáris energia.

Ha ez igaz, akkor ez a tökéletes rakéta üzemanyag.

A hidrogénnek az energia sűrűsége 143MJ/kg. Ehhez még Oxigént is kell vinnie a rakétának.
Az Uránium 235-nek az energia sűrűsége 86 000 - 144 000MJ/kg

Ha igaz az állítás és valahol itt van az energiasűrűságe az új anyagnak, akkor kb. 1000-szer több energiát lehet belőle kinyerni, mint a mai rakétaüzemanyagokból.

Ami azt jelentené, hogy a rakéták helyett a Startrek-ben látott kompok lennének a jövő űrjárművei.

Ez lehet a 21. század egyik legnagyobb találmánya...

Energiasűrűség
2010. júl. 10. 11:53 | válasz | #20
még nekik sem világos
2010. júl. 09. 15:36 | válasz | #19
Ott a pont a magasan művelt haveromnál:D
Csak generátort csinálunk belőle és már készülhet is az O'neil csilagközi cirkáló...^^
duke  
2010. júl. 09. 12:31 | válasz | #18
"Szuperakku" került ki a gyémántprésből

Hajra, lehet hogy epp ez fogja elhozni az attorest. Amikor gyakran az akkumlatorok fejlodeserol beszelek pont az ilyen kutatasokra gondolok. Szemben azokkal, akik az akkumlator alatt meg mindig csak a 200 eves olom akkumlatort ertik, es mast elsem tudnak kepzelni. Sok ilyen kutatas folyik, es csak ido kerdese, par ev, hogy valamelyik celba erjen.
2010. júl. 09. 10:11 | válasz | #17
És vajon mekkora az az energia amit eltárol, főleg ahhoz képet, amennyit be kell fektetni a gyémántsatuba, hogy ilyenre préselje? :)
2010. júl. 09. 09:16 | válasz | #16
igen.
-jó alacsony fokon.
brueni  
2010. júl. 09. 08:54 | válasz | #15
össze lehet szorítani a levegőt annyira, hogy szilárd legyen?
2010. júl. 09. 08:24 | válasz | #14
A nemesgázok sem olyan "nemesek".
2010. júl. 09. 07:45 | válasz | #13
"Nem akarom széttörni a szép álmokat, de a cikkben szereplő felfedezés még messzebb van a gyakorlati alkalmazástól mint az 5 évvel ezelőtt kifejlesztett halálbiztos AIDS-ellenes vakcina" Robbanószernek jó ez.
kutyak  
2010. júl. 09. 07:39 | válasz | #12
Nekem csak az nem világos, hogy hogyan nyerik vissza az eltárolt energiát?
gemihu  
2010. júl. 09. 07:27 | válasz | #11
Igazából az lenne a jó,ha a hirtelen keletkező nagy energiákat tudnák eltárolni valami módon. Mondjuk , ha ez a prés képes lenne villámmal üzemelni,akkor tök jó lenne,mert akkor új energiaforrásra is szert tehetnénk.
2010. júl. 09. 01:11 | galéria | válasz | #10
Úgy látszik, a xenon-fluoridokat szeretik préselgetni - egy másik kutatás.
2010. júl. 09. 01:08 | galéria | válasz | #9
"Nem sokat lehet olvasni a témáról, pedig biztos hogy már sok anyagot összepréseltek."
A részleteket a Nature Chemistry júliusi számában lehet megtekinteni, de ha felveszed a kapcsolatot a kutatókkal, szívesen tájékoztatnak.

"Én ilyen gyémánt szorítópofás préselési kisérletekről kb. 30 évvel ezelőtt olvastam először, akkor néhány százezer atmoszféra volt, a térfogat pedig köbcenti körül"
Ők maximum 200-300 GPa körüli értéket tudnak produkálni; ezt a kísérletet 50 GPa (ebben az esetben kaptak félvezetőt), és 70 GPa (ekkor kaptak fémet) nyomásokon végezték.

"Vajon honnan származik a cikkbeli kép a fogaskerekekkel és hasonlókkal sakkozó kutató-szerű emberekről?"
Innen, de annak nincs konkrét köze a cikkhez, csak a professzor is rajta van a képen (középen).
2010. júl. 09. 00:59 | válasz | #8
"Azóta folyamatosan préselnek és préselnek..."
:-D

Nem szívesen lennék a gyémántpofák között.
Cat  
2010. júl. 09. 00:41 | galéria | válasz | #7
"Vajon honnan származik a cikkbeli kép a fogaskerekekkel és hasonlókkal sakkozó kutató-szerû emberekrõl?"

Popular Science, Science Daily, TG Daily, Physorg
2010. júl. 08. 23:49 | válasz | #6
Hát, ja.
Már csak a százszorosára kell növelni, és beindul a magfúzió. Na, az aztán tényleg ad energiát.
2010. júl. 08. 23:21 | válasz | #5
Vajon honnan származik a cikkbeli kép a fogaskerekekkel és hasonlókkal sakkozó kutató-szerű emberekről? Az linkelt WSU cikkben ugyanis nincs ilyen.

Néhány fontos infó sajnos valahol lemaradt a felfedezéssel kapcsolatban.
-- A legfontosabb: a nyomás megszűntével stabil marad-e az új kristályszerkezetű XeF2?
-- Miért pont XeF2-t préseltek? Volt valami elméletileg megjósolt oka, vagy egyszerűen sorraveszik az anyagokat?
-- Nem sokat lehet olvasni a témáról, pedig biztos hogy már sok anyagot összepréseltek. Én ilyen gyémánt szorítópofás préselési kisérletekről kb. 30 évvel ezelőtt olvastam először, akkor néhány százezer atmoszféra volt, a térfogat pedig köbcenti körül (nem tudok visszaemlékezni pontosan)
Azóta folyamatosan préselnek és préselnek... vajon mi mindent találtak már?
2010. júl. 08. 23:07 | válasz | #4
Szerintem itt másról van szó, a nagy nyomás kiváltotta fázisátalakulásról (a sűrített levegő pusztán a nyomásnövekedés miatt tárol energiát, ráadásul az se jön vissza teljesen, mivel a gyakorlatban közel sem izoterm a sűrítés és a tágulás sem)

Nem akarom széttörni a szép álmokat, de a cikkben szereplő felfedezés még messzebb van a gyakorlati alkalmazástól mint az 5 évvel ezelőtt kifejlesztett halálbiztos AIDS-ellenes vakcina
2010. júl. 08. 22:03 | válasz | #3
"a végén már több, mint egymillió atmoszféra nyomással terhelte a xenon-difluoridot"

Aki nem tudja mekkora ez a nyomás az képzlje el, hogy Chuck Norris a tenyerébe vesz valamit és összeszorítja.
2010. júl. 08. 22:03 | válasz | #2
Érdekes, ez nekem nem jutott eszembe, pedig sok minden eszembe jut. :-)
A sűrített levegővel működő autóról hallottam, ez is valami olyasmi.
2010. júl. 08. 21:51 | válasz | #1
Most hoztak létre naquadahot