Megmártózott a Titán légkörében a Cassini
2010. június 22. 12:57, kedd
Magyar idő szerint hétfő hajnalban a Cassini űrszonda minden eddiginél mélyebben szelte át a Szaturnusz legnagyobb holdjának légkörét, abban a reményben, hogy mágneses mezőt fedez fel a fiatal Földhöz több tekintetben is nagyon hasonlónak tartott Titán körül.

Hirdetés

A tegnapi átrepülés a projekten dolgozó mérnökök és tudósok háromévnyi munkáját koronázta meg. A Cassini pályájának köszönhetően a Titán ionoszférája alatt haladt el, ami lehetővé tette a szonda műszereinek a hold mágneses jeleinek észlelését anélkül, hogy a méréseket megzavarta volna a Szaturnusz mágneses mezeje. Ehhez azonban minden eddiginél alacsonyabb, a felszíntől számítva mindössze 875 kilométeres magasságban kellett áthaladnia a szondának, ami azt jelentette, hogy szembe kellett néznie az aerodinamikai erőkkel és a légkör átszelésével keletkező hővel egyaránt.

A korábbi legkisebb magasság 944 kilométer volt, így már volt némi tapasztalata a Cassini-csapatnak a légköri viszonyokkal kapcsolatban. Bár a csapat biztonságosnak ítélte a manővert, az irányítóteremben érezni lehetett a feszültség fokozódását az események előrehaladtával. Mivel a Cassini közel másfélmilliárd kilométerre tartózkodik a Földtől, egy-egy utasítás eljuttatása 78 percet vesz igénybe.

"Idegtépő volt számomra - előző éjjel a JPL-nél voltunk, hogy néhány valós idejű parancsot küldjünk az űrszondának, amikor riasztást kaptunk, hogy az adatvételhez szükséges elsődleges műszer, a magnetométer újraindításra szorul. Az ügyeletes irányító azonnal felhívta a magnetométer működését vezető csapatot Angliában és 90 percen belül már úton voltak az utasítások a számítógép alaphelyzetbe állítására, ami megszüntette a riasztást" - írja Julie Webster, az űrszonda műveleti csapatának vezetője hétfői blogjában.

A Cassini magnetométere perdöntő bizonyítékot adhat arra a kérdésre, vajon rendelkezik-e a hold saját mágneses mezővel, amire a Cassini és a Voyager korábbi kísérletei eddig nemleges választ adtak.

Az űrszonda adatai a tervek szerint, a felszíntől számított legkisebb távolság elérése előtt 19 perccel, hétfőn hajnali 4 óra 26 perckor kezdtek beáramlani a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumába (JPL) a Deep Space Networkön keresztül. Az űrszonda megfelelő irányba állította önmagát az átrepüléshez, és begyújtotta fedélzeti hajtóműveit, hogy stabilan tartsa magát a légkör átszelése során. A Cassini 21 100 km/h-s sebességgel suhant át az atmoszféra külső tartományain. A hajtóműveknek keményebben kellett dolgozni, mint a földi irányítás várta, ami a számítottnál valamivel sűrűbb légkört feltételezett, a szonda irányítórendszere azonban probléma nélkül küzdötte le a nehézségeket.

Ahogy a szonda elkezdett távolodni a Titántól, más megfigyelések elvégzésére kapcsolták át. Az átrepülés zökkenőmentesen zajlott le, így a mérnökök fellélegezhettek. A tudományos csapat számára azonban még csak most kezdődik a munka, az adatok elemzése hosszú folyamat lesz. Ha sikerül rábukkanni egy mágneses mezőre, az sokmindent elárulhat a hold belső szerkezetéről és segítségével megállapíthatják, hogy a Titánnak van-e a dinamóhatás működtetéséhez szükséges energiája. "Ma két különböző Deep Space Network állomáson is visszajátsszuk az adatokat, hogy bebiztosítsuk magunkat. A mérnökök ugyancsak segédkeznek a tudósoknak az adatok elemzésében, hogy megtudjuk milyen sűrű volt a légkör a mostani átrepülési magasságon" - zárta nyilatkozatát Webster.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. jún. 24. 16:21 | válasz | #11
Mágneses mező nélkül marha nehéz egy égitesten földi típusú életet fenntartani, mert a kozmikus sugárzás akadálytalanul jut el a felszínig. Különösen igaz ez az óriásbolygók holdjainál, ahol az anyabolygó a fémes magja miatt óriási mágneses térrel rendelkezik, és a holdjai távolságában rendkívül erős részecskeáramokat produkál.

A Jupiter esetében például aligha álmodhatunk a nagyobb, közelebbi holdjai bármiféle emberes felkereséséről, hacsak nem méteres ólommellényben. Még az űrszondák műszerei is problémákkal küzdenek arrafelé.

A Szaturnusz tere gyengébb, de az se igazán embernek való. Ha a Titánnak lenne mágneses mezeje, valamivel barátságosabb hely lenne, mert védené egy kicsit a holdat.
2010. jún. 24. 14:52 | válasz | #10
Leválik az elektron.....
2010. jún. 24. 02:09 | válasz | #9
annyit azért nem, mintha felvennék a Nap melódiáját pl. brit tudósok
2010. jún. 24. 00:03 | válasz | #8
A magánszektor komolyabb mértékű bevonására -- szerintem -- még nem érett meg az idő.

Érdemes visszagondolni a korábbi évszázadokra, amikor a hajózás majd később a repülés fejlődése lehetővé tette a megánszektor bevonódását. Igen, ez a fogalmazás nem véletlen. A magánszektor nem állami döntéssel lett bevonva, hanem amikor megérett rá az idő (megjelent a haszon lehetősége) akkor a magánszktor utat talált.

Ma még az űrhajózás túlságosan nagybefektetés. Csak a legnagyobb országok engedhetik meg maguknak, és katonai jelentősége nyilvánvaló.
Az országok biztonsága érdekében mindig kell lennie a katonai és a civil alkalmazások között egy hézagnak. (Ez addig igaz, amíg az országok nem szűnnek meg, átadva helyüket a magán-államoknak... brrrrrrrr.)
Ha a mai csúcs űrtechnika alá beteszünk egy rést, akkor a magánszférea számára kb. a tüzijáték szint marad, vagy annál alig több.

A magán úrhajózás szerintem akkor várható, hogy önállóan helyet talál magának, amikor az emberiség megindul a bolygók irányába, és kolóniákat hoz létre először csak a Naprendszer égitestjein. Ez egy technikai civilizáción alapuló, valószínűleg az atomenergiára épített társadalom-gazdaság lesz. HA lesz.

Sajnos, az utóbbi pár évtizedben a "fejlődés" (vagy miasz**r) pont ellenkező irányba látszik menni. Remélem, hogy ez csak átmeneti.
2010. jún. 23. 23:54 | galéria | válasz | #7
Nagy levegő és merülés! :)
Daffit  
2010. jún. 23. 17:59 | válasz | #6
Ez jó és hasznos, de nagyobb eredményeket várok, illtve gyorsabb fejlődést a magászektor bekapcsolósában az ember ürbe való feljuttatásában.
MuldR  
2010. jún. 23. 15:27 | válasz | #5
Lehet menni foldgazt furni. Ja, ott eleg vodorrel merigetni :)
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2010. jún. 23. 11:57 | galéria | válasz | #4
Lehet menni síelni.
god25  
2010. jún. 23. 10:48 | válasz | #3
Érdekes! Milyen eredménnyel jár számunkra ha kiderül, hogy van mágneses mezeje?
2010. jún. 23. 08:51 | válasz | #2
http://www.youtube.com/watch?v=cWnmCu3U09w

Ez kell ide 8)
2010. jún. 23. 07:50 | válasz | #1
kemény...