Egyre kevesebb az indium
2010. június 21. 11:01, hétfő
A plazma- és LCD kijelzők, valamint az érintőképernyők rohamos térhódítása miatt egyre komolyabb nyersanyag-problémákkal kell szembenézniük a gyártóknak.

Hirdetés

Az LCD televíziók és monitorok, valamint az érintőképernyők gyártói aligha örülnek felhőtlenül a növekvő eladási számoknak. Ugyan folyamatosan gyarapodik a bevételük, de az ágazat gyakorlatilag a saját sírját ássa. A növekvő kereslettel ugyanis fokozatosan csökken a LCD és plazmakijelzők, valamint az érintőképernyők készítéséhez szükséges fémmennyiség. Különösen az indium fogy rohamosan. A helyzetet súlyosbítja, hogy az indium amúgy is meglehetősen ritka fém, ráadásul eddig a szakembereknek még nem sikerült megfelelő alternatív anyagot találniuk a pótlására.

Az indiumbányászási adatok pontosan rávilágítanak a problémára: 2006-ban még 500-580 tonna indiumot hoztak a felszínre. A Föld mélyén 2008-ban elvileg kereken 16 000 tonna indium volt, ebből 11 000 tonnát lehetne gazdaságosan kibányászni. Thomas Seifert, a Freibergi Műszaki Egyetem Hegyi Akadémiájának docense még tavaly megállapította, hogy 1000 tonna indium található a németországi Érchegységben. Ugyan ez a mennyiség nem tűnik soknak, mégis eddig elegendőnek bizonyult. A gond csak az, hogy a folyamatosan növekvő kereslet miatt újabb indiumlelőhelyeket kellene találni, amire gyakorlatilag semmi esély sincs.


Emmerich Bertagnolli, a Bécsi Műszaki Egyetem Szilárdtest-elektronikai Intézetének munkatársa szerint a bajokat csak tetézi, hogy a vékony rétegű napelemekhez is előszeretettel használnának indiumot, igaz a fém ebben az esetben alumíniummal ötvözött cink-oxiddal kiváltható. Ugyanez a megoldás viszont nem alkalmazható a kijelzőknél és az érintőképernyőknél.

És hogy mi lehet a megoldás? Nos, a válasz meglehetősen kézenfekvő: a korábban felhasznált indium újrahasznosítása. Napjainkban a legtöbb irodában és otthonban már lapos kijelzőket lehet látni. Ezek egyrészt olcsóak, másrészt kiváló képminőségük van. A mobil- és okostelefonoknál hasonló a helyzet, ráadásul egyre népszerűbbek az érintőképernyős modellek. Az iPad például nagyon attraktív és ezt részben a kiváló kijelzőjének köszönheti.

2008-ban először haladta meg az újrahasznosított indium mennyisége a kibányászottét és elérte a 800 tonnát. Stefan Salhofer geológus elmondta, hogy a megoldás elsősorban Japánban népszerű, a fémet főleg a régebbi gyártású LCD kijelzőkből nyerik ki. Európában ugyanakkor egyelőre még nem alkalmazzák ezt a módszert. A legtöbb gyűjtőhelyen csak az értékesnek ítélt fémeket nyerik ki, a többit elégetik, így az indium is veszendőbe megy. Selhofer hozzátette, hogy az indium újrahasznosítása azonban egyre fontosabb feladat lesz, igaz ehhez jelentős mértékben javítani kell a gyártási és az újrafeldolgozási folyamatokon is. Továbbá az iparnak is mielőbb olyan anyagokat kell találnia, amelyek megfelelően módon pótolják ezt a ritka fémet.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
andersh   "Rest in Peace andersh" 
2010. jún. 23. 11:46 | válasz | #65
ezaz, ki kell élvezni amíg van :D
2010. jún. 23. 08:33 | galéria | válasz | #64
Minek tanuljak kínaiul? Az a kínai aki akar valamit, az tud angolul...
2010. jún. 23. 01:44 | válasz | #63
Egy dolog, hogy az egyes nyersanyagok, energiahordozók készletszintjéről milyen (gyakran egymásnak ellentmondó) tippeket adnak a különböző (néha feltételezhetően nem teljesen elfogulatlan) szervezetek.
Egy másik dolog, hogy ezen "szakértők" "vélelmezik", hogy a jövőben milyen kereslet, vagy mekkora igény lesz abból az anyagból (megint csak lutri, hogy pontosan eltalálják).
A harmadik dolog, amiről sokan nem hajlandók tudomást venni, hogy bármilyen anyag akkor fogy ki, amikor már olyan sok energiát kell befektetni a kitermelésbe, hogy ez nagyobb, mint a kitermeléssel elért nyereség, azaz nem éri meg.
És ez sokkal de sokkal hamarabb lesz mindenből, mint ami az előrejelzésekből (gyakorlatilag jóslatokból) kiolvasható.
A "növekedés" -re alapozott világgazdaság halálra van ítélve, mert nincsen hozzá elég erőforrás hosszabb távon.
Az energia készletek rohamosan fogynak. Az energia fogyasztásunk viszont folyamatosan nő. A megújuló energiákkal nem tudjuk kiváltani a hagyományos energia forrásokat, így a jelenlegi társadalom szerkezete nem tartható fenn. Ha nem teszünk semmit, akkor az összeomlás elkerülhetetlen.
2010. jún. 23. 00:03 | galéria | válasz | #62
Csatlakozva halgatyó fórumozó-pajtáshoz, javasolnám, hogy ellentétben #36-os #49-es, és #59-es nem éppen kulturált hangnemű hozzászólásodban tapasztalható fröcsögéssel szemben, légy oly szíves releváns forrásokból származó adatokkal alátámasztani kételyeidet és/vagy normális hangnemben azokat feltenni.

Az Egyesült Államokban például az olaj nagy része a közlekedés ellátására fordítódik, hőerőművekben inkább szenet égetnek el - legalábbis ha hiheünk a statisztikáknak.

Magyarországon meg aföldgáz a menő (az atomenergia a második helyen) - legalábbis egy régebbi statisztika szerint.

Bár mindenesetre a fosszilis tüzelőanyagok részaránya eléggé magas.

"A "gigantikus szénkészleteidről" nyilatkozzál"
Kérlek:
"At the end of 2006 the recoverable coal reserves amounted to around 800 or 900 gigatons. The United States Energy Information Administration gives world reserves as 930 billion short tons (equal to 843 gigatons) as of 2006. At the current extraction rate, this would last 132 years. However, the rate of coal consumption is annually increasing at 2-3% per year and, setting the growth rate to 2.5% yields an exponential depletion time of 56 years (in 2065)."
Forrás Wikipedia

+Ehhez még hozzájön a biomasszából kinyerhető szénmennyiség.
2010. jún. 22. 23:11 | válasz | #61
Szeretném javasolni, hogy pár adatot is hozz fel a mondanivalódhoz, hidd el az nagymértékben nyomatékosítaná a hozzászólásokat.
Például: ha az olajnak nem a háromnegyede ég el hőerőművekben (én is soknak érzem ezt a százalékarányt, de nem számoltam utána, csak Magyarországon) de akkor konkrétan mennyi?
A magyarországi adat: az évi energiafelhasználásunk kb. 30millió tonna kőolaj egyenérték (olvastam valahol, de ez egy nem túlságosan megmagyarázott adat),
a kb. 6000MW áramtermelésünkből meg úgy kb. 10 millió tonna olaj elégetése jön ki. De: a 30millió tonna kőolajegyenértékben bennevan a fűtésre használt földgáz, meg a kohászat által használt szén is, szóval nem tudom biztosan.
(Külföldön teljesen más a hleyzet, pl a kicsi Finnország kétszer akkora erőművi kapacitással rendelkezi, mint mi, igaz ebből több az atomerőmű)
Valszeg ez az adat földrajzi helkytől nagyon függ.
2010. jún. 22. 23:02 | válasz | #60
Asszem ide kapcsolódik egy nemrég megjelent hír: nyersanyaghiány fenyegetésével kezd szembenézni az EU

És a hírbe belinkelt pdf-et is érdemes elolvasni. Egy kicsit más van benne, mint a magyar nyelvű cikkben, és ez a "más" bizony cseppet sem jóirányba mutat!
Raw Material Initiative

Elképesztő. Az EU-nak múltja lehet, de jövője nem lesz, ha ezek a szarrágók nem adják át a helyüket értelmesebb és emberpártibb figuráknak.
A nyersanyagok fogytán, és ezek az erdőkről, a biológiai diverzitásról meg a globális felmelegedés hanta dogmáiról irkálnak.

Tanuljatok kínaiul.
T2k  
2010. jún. 22. 23:02 | válasz | #59
"Az olaj kb. 75%-a amúgy is a hőerőművekben landol"

Jól van kisfiam, ismét leülhetsz, ismét elégtelen!

Csak tudnám, hogy a hozzád hasonlók miért élvezik ennyire, hogy folyamatosan totál hülyét csinálnak magukból.
T2k  
2010. jún. 22. 22:59 | válasz | #58
A "gigantikus szénkészleteidről" nyilatkozzál te szerencsétlen diszlexiakirály, ha már így 25 hozzászólással később sem voltál képes felfogni, hogy ez volt a kifogás tárgya.
Caro  
2010. jún. 22. 21:52 | válasz | #57
Ha drága lesz, majd a kereslet visszaszabályozza magát. Először megnő az újrahasznosítás, a javítás, majd kevesebb kacatot veszünk, majd csökken a népesség. Hogy erőszakkal vagy éhhalállal, azt még nem lehet tudni.
2010. jún. 22. 20:00 | galéria | válasz | #56
Ha nem marad olcsó olaj, akkor nincs más út... A villamosenergát meg számtalan más módos is elő lehet állítani. Az olaj kb. 75%-a amúgy is a hőerőművekben landol, szóval nem is igazán a műanyag + közlekedés a bajos. Ha ezzek hozzáveszem midenféle kenőanyagot + speciális hi tech vegyipart, az igény akkor is csak 14-15%-a a teljes kőolaj felhasználásnak. A gáz akkor lesz, mikor villany kell, de nincs olcsó olaj és gáz.
2010. jún. 22. 19:27 | galéria | válasz | #55
"Ja, mennyiben járok tőle messze? :) "
Közel jársz, a kérdés már csak annyi, hogy mennyivel energiaigényesebb/bonyolultabb a műanyagok előállítása szénből mint kőolajból?

"Amennyire én tudom, szénből nem lehet műanyagot előállítani."
Szén + víz -> szintézisgáz (szén-monoxid+hidrogén) -> szénhidrogének -> műanyag

Caro  
2010. jún. 22. 18:54 | válasz | #54
Amennyire én tudom, szénből nem lehet műanyagot előállítani. De nem vagyok vegyész, cáfoljatok meg :)
(attól a módszertől most tekintsünk el, hogy kőszenet hidrogénben átvezetünk egy íven, ott keletkezik valamennyi olaj, és abból gyártunk)
2010. jún. 22. 14:21 | galéria | válasz | #53
Ja, mennyiben járok tőle messze? :)
2010. jún. 22. 13:40 | válasz | #52
A bolondokat nem lehet érvvel meggyőzni, mert fel sem tudják fogni, hogy miről beszélsz.
2010. jún. 22. 12:30 | galéria | válasz | #51
Ritkán bukkansz fel, de akkora őstroll vagy itten, mint volt(?) Saintgerman, Okkultist, backupod és még jópár álreg.

De akkor nesze, még link.

1.

2.

3.

4.
2010. jún. 22. 12:22 | galéria | válasz | #50
No várjunk csak....

Mitől is tart "Julius Caesar" nevű fórumozótárs?
"Én az olaj miatt jobban aggódok. nem a benzin, hanem a műanyag miatt."

Erre replikál Molnibalage:
"Minden előállítható szénből - sőt rengetek növényből is - ami olajból. A szénkészletek enyén szólva gigantikusak. Szóval nem kell aggódni... :)"

Illetve állítja az alábbiakat:
"Tudod a németek 70 éve csináltak mindenféle kőolajszármazékot szénből. A jenkik szintetikus üzemanyaggal kísérleteznek több gép számára évek óta. Azok sem kőolajból vannak."
és egy későbbi hozzászólásban:
"Volt egyszer egy Apartheid Dél-Afrika. Nem nagyon jutott olajhoz. Viszont a világ legjobb minőségű kőszénlelőlehelyei vannak ott. Érdekes módon nem volt se benzin, se egyéb kőolajszármazék hiány."

No nézzünk utána Molnibalage állításainak!

Ha beírjuk a keresőbe: gas from coal (benzin/üzemanyag/gáz szénből) az első találat a wikipédia cikke: Coal Gas. A wikipédiás cikben szerepel egy Gas production in Germany rész ahol az alábbi olvasható:
"The German economy relied on coal gas during the Second World War as petroleum shortages forced Nazi Germany to develop the Fischer-Tropsch synthesis to produce synthetic fuel for aircraft and tanks."

Tehát van ez a Fischer-Tropsch szintézis, amivel a 2. világháborúban a németek állítottak elő szintetikus üzemanyagot repülők és tankok számára.
Erről olvashatsz itt, meg itt (említik a dél-afrikai apartheidet is), meg itt is.

Szóval nem jár messze a valóságtól.
T2k  
2010. jún. 22. 11:07 | válasz | #49
Igen, én is erre céloztam de olyan setét a gyerek hogy ezt sem fogja fel. Tipikus példánya azoknak az oktondi tudálékos pockoknak, akik valahol hallottak valamit, de persze fingjuk sincs arról hogy mi az, ettől függetlenül azért nagy pofával mindenhol beköhögik hátha valaki megkajálja a hülyeségeit. Megfigyeltem ez a csávó kizárólag betonhülyeségeket képes összehordani, abban igen tehetséges.
A következő húzása valami olyasmi lesz, hogy ő biza azt hallotta, hogy már a rómaiak is tudtak szénbűúú indiumot előállítani, ezért is vóót minden tribunusnak fasza LCD tv-je azon nézték meg a császár parancsait. Nomeg semmi gond, hiszen szénbűűű kifogyhatatlan készletek vannak tehát lesz minden itt nem kell izgulni (a szükséges plusz energiát meg majd az ő idiotizmusából fogjuk nyerni).
MrImy  
2010. jún. 22. 08:54 | válasz | #48
:-|

Miért szerepel szinte minden cikkben az Apple? (iPad)

Főleg egy ilyenben! Mi ez? Bújtatott reklám?
2010. jún. 22. 07:57 | galéria | válasz | #47
Ki beszélt itt arról, hogy szénnel helyettesítek fémet? Onnan indult a dolog, hogy valaki aggódott, hogy mi lesz a műanyagokkal - igazából ez a kisebbik gond, mert műanyag előtt is voltak járművek, de kenőanyag nélkül nem megy egyetlen jármű és áramtermelő generátor sem... - mire én replikáztam, hogy nem köll aggódni. Szénből minden előállítható, ami olajból. Egyedül az ára a kérdéses és energiaigénye.
2010. jún. 22. 07:55 | galéria | válasz | #46
Attól, hogy Obama baromságoat beszél nem tudom, hogy miért kéne hasraesnem és releváns forrásként kezelni.

Volt egyszer egy Apartheid Dél-Afrika. Nem nagyon jutott olajhoz. Viszont a világ legjobb minőségű kőszénlelőlehelyei vannak ott. Érdekes módon nem volt se benzin, se egyéb kőolajszármazék hiány. A németek is használták ezt a technológiát 70 éve. A tények makacs dolgok ugyebár...

Volt egyetemi profom (Czvikovszky Tibor) mondta, hogy 2005 táján készült el egy kísérleti kínai "szénfinomító". A kísérleti szint kínai léptékben azt jelenti, hogy Magyarország éves benzin (és asszem gázolaj) fogyasztásának kb. 1/3-át termelte... Kb. 100-150 dollár körüli tartós olajárnál - attól függ, hogy melyik országban és milyen infrastrukturális szint mellett - vannak olyan helyek a világon, ahol megéri széből csinálni a dolgokat.
2010. jún. 22. 07:41 | válasz | #45
Szerencsére én most vettem TV-t így felőlem már el is fogyhat, évekig megleszek vele.
2010. jún. 22. 00:55 | galéria | válasz | #44
Csak semmi pánik, a Pandorán rengeteg az indium.
2010. jún. 22. 00:46 | válasz | #43
Azért bizonyos fémtulajdonságokat nem vált ki a szén akármelyik vegyülete/formája sem.
2010. jún. 22. 00:18 | válasz | #42
Barack a buksidra
2010. jún. 21. 21:57 | galéria | válasz | #41
Te magadtól vagy ilyen bukó ÉS hülye, vagy segít valaki? Tudod a németek 70 éve csináltak mindenféle kőolajszármazékot szénből. A jenkik szintetikus üzemanyaggal kísérleteznek több gép számára évek óta. Azok sem kőolajból vannak.

Gratulálok. Kapsz tőlem egy virtuális vállveregetést az idióták klubjában.
2010. jún. 21. 21:30 | válasz | #40
dikkmá há fizsezzsetek érte azt mi kivesszük az irodakukac ecédéjéből is miközben nézi!
2010. jún. 21. 21:20 | válasz | #39
Igen pontosan, sőt ha jól tudom a nevezett OLED-hez is kell ez. Ha elfogy vissza jönnek a jó kis CRT kijelzők: tórium, barium, wolfram, foszfor, ittrium, cink, szilicium, vas még lesz egy darabig.
2010. jún. 21. 21:16 | válasz | #38
Pedig igaza van! Sőt én még tovább mennék, hidrogénből mindent elő lehet állítani,csak pár millióévig sugározni fog, meg vasnál nehezebbek előállítása energia pazarló, tehát mit számít az!
2010. jún. 21. 21:14 | válasz | #37
A különböző kijelzőkben az indiumot indium-ón-oxid (ITO) formájában használják átlátszó vezetéknek. Ez vezeti oda az áramot a pixelekhez.
T2k  
2010. jún. 21. 20:39 | válasz | #36
Figyi, te magadtól vagy ennyire ostoba, vagy segít valaki benne?
2010. jún. 21. 20:38 | galéria | válasz | #35
Jaja, még csapágyat is csinálnak műanyagból olyan szar, meg a NABI buszt is.
2010. jún. 21. 19:13 | válasz | #34
Amúgy egy pixel vezérléséhez két TFT-ben használatos átlátszó tranzisztor is kell meg némi ellenálás.
2010. jún. 21. 19:11 | válasz | #33
De kell! Nézd meg a molekula rajzokat, Aluminium, Iridium kapásból.
2010. jún. 21. 19:08 | válasz | #32
"ami rendkívüli keménysége miatt nem nagyon csiszolható,"
100%-ig igaz, mivel ez a rubin alapanyaga.

"és kémiailag is ellenálló"
Ez viszont marahaság, általános iskolás kémia, az aluminimunak védő oxidrétege van (AL2O3), ami amorf anyag amit lúggal (NaOH, KOH) és savval (citromsav, almasav, borkősav, c-vitamin, HCL, H2SO4, HCLO4) remekül oldható, e tualjdonsága miatt, tílos aluminiumból készült edényekben savas dolgot főzni (pl. befőtet).
zord01  
2010. jún. 21. 19:06 | válasz | #31
OLED... Ahhoz nem kell fém. Rá kéne állni a gyártásra, s rögtön nem lenne drága...
2010. jún. 21. 18:56 | galéria | válasz | #30
Na ezzel egyetértek. Rohadtul nem értem, hogy ezek miért olyan fontos funkciók...
2010. jún. 21. 18:55 | galéria | válasz | #29
A fémek újrahaszonsíthatósága 90-95% körüli. A szuperacélok 80%-a is lehet legócskább hulladékvas.
2010. jún. 21. 18:54 | galéria | válasz | #28
Nem értem, hogy bármi amit írtál, az miért releván.

1. Az aszeroidák jönnek mennek. Így nehéz lenne bányászni.

2. A Holdról visszahozott 400 kiló holdkőzet ára volt 24 millárd dollár a '60-as évek eleji dollárral számolva.

Ebből az jön ki, hogy 100%-osan tiszta csiszolt gyémántot sem érné meg a Holdról hazahozni gazdaságilag még akkor sem, ha csak fel kell szedegetni és zsákba raktni őket...
2010. jún. 21. 18:50 | galéria | válasz | #27
Teljesen kopozit függőhíd vár van asszem az angoloknál. Kb. 100 méteres gyalogosknak épüét függőhíd....
2010. jún. 21. 18:50 | galéria | válasz | #26
A műanyagokra minden szar elomndható csak az nem, hogy ridegek. Igazság szerint éppen ez a baj vele most is, még a legszuperebb kompozittal is. Kellően szilárdak, de sokszor nem elég mervek. Kibírák ugyanazt az erőhatást, mint az acél, könnyebbek is, de honyan teszel aszfaltot egy olyan hídra, aminek a deformációja pl. háromszorosa az acélhoz képest?
2010. jún. 21. 18:48 | galéria | válasz | #25
Minden előállítható szénből - sőt rengetek növényből is - ami olajból. A szénkészletek enyén szólva gigantikusak. Szóval nem kell aggódni... :)
2010. jún. 21. 17:59 | válasz | #24
Az újrahasznosítás első ránézésre nagyon jó dolog (tényleg az) de lesznek nehézségek.
Amiről korábban még nem írtunk: az újrahasznosítandó cuccban nem biztos, hogy nagyobb koncentrációban lesz jelen az értékes anyag, mint a földkéregben!
Például, ha mondjuk az indium egy atomnyi vastagságú rétegben van szinte eltávolíthatatlanul belegőzölve mondjuk egy Al2O3 lap valahanyadik, 20 atomnyi vastag rétegébe (ami rendkívüli keménysége miatt nem nagyon csiszolható, és kémiailag is ellenálló) most csak írtam egy példát egy lehetséges buktatóra
2010. jún. 21. 17:52 | válasz | #23
Afganisztánban minden van.
2010. jún. 21. 17:51 | válasz | #22
Hogy mikor mi minősül gazdaságosan kitermelhetőnek, az rengeteg körülménytől függ!
Indium, gallium, meg egy sor elem van a földkéregben, csak nagyon kis koncentrációban. Sőt, nem is egyenletesen, egyes helyeken -- bár gazdaságtalan kitermelni most -- több van, násutt kevesebb.

Hasonló helyzettel előbb-utóbb szembe kell néznie az emberiségnek majdnem az összes többi értékes elem esetében is, ezalól kivétel csak ilyenek, mint vas, alumínium, magnézium, kálium, nátrium... Bár ezek esetében is a szükséglettől nagymértékben függ.

De probléma lesz a krómmal, nikkellel, rézzel, wolframmal, molibdénnel, stb.

Ezeket az anyagokat -- ahogy telnek az évtizedek, évszázadok -- egyre kisebb koncentrációjú forrásokból kell majd kinyerni, amihez fajlagosan egyre több energia kell majd.
Másik lehetőség az újrahasznosítás, amihez szintén több energia kell, mint szemétkupacok létrehozásához.
Harmadik lehetőség azt átgondolni, hogy tényleg szükség van-e bizonyos divatos ketyerékre (érintőképernyő, csodaokostelefon, stb.) Én például nagyon jól megvagyok összezsírozott-taknyozott-nyálazott érintőképernyő nélkül, és a telefonomat is -- kőkorszaki módon!! -- telefonálásra használom, bizony.
2010. jún. 21. 16:52 | galéria | válasz | #21
Na ja a Föld nyersanyag készlete hamarosan le fog nullázódni, én olyan 500 évre saccolnám, hogy még aluminium se lesz. Ez esetben a világűrtől kell várni a segítséget, aszteroidákból, és a szomszédos bolygókról hozni a nyersanyagot.
andersh   "Rest in Peace andersh" 
2010. jún. 21. 15:58 | válasz | #20
nyilván mind2-nek vannak előnyei meg hátrányai...
NEXUS6  
2010. jún. 21. 15:55 | galéria | válasz | #19
Bocs, hogy megint ezzel hozakodok elő, de egyetlen aszterodában benne lehet a Föld teljes fémszükséglete, indiumostól, platinástól, stb.

Szóval lehet itt most nadrágba tojni, de ha a kormányok végre vennék a fáradtságot, hogy megpróbálják végre ipari szinten alkalmazni azt a technológiát, amit a hidegháború alatt kifejlesztettek, akkor talán túl élnénk a következő gazdasági-környezeti válságot.

Persze, ha éppen enyém lenne a Föld egyik legnagyobb indium lelőhelye, akkor pont az ellenkezőjét mondanám ugye. Márpedig akkor egy nagyon gazdag ember lennék, akinek adnak a szavára.
SNP  
2010. jún. 21. 15:45 | válasz | #18
minden elfogy és mind megdöglünk
kvp  
2010. jún. 21. 15:24 | válasz | #17
Wikipedia:

"Resources
Based on content of indium in zinc ore stocks, there is a worldwide reserve base of approximately 6,000 tonnes of economically viable indium.[11] This figure has led to estimates suggesting that, at current consumption rates, there is only 13 years' supply of indium left.[12] However, the Indium Corporation, the largest processor of indium, claims that, on the basis of increasing recovery yields during extraction, recovery from a wider range of base metals (including tin, copper and other polymetallic deposits) and new mining investments, the long-term supply of indium is sustainable, reliable and sufficient to meet increasing future demands.[13] This conclusion also seems reasonable in light of the fact that silver, three times less abundant than indium in the earths crust,[14] is currently mined at approximately 18,300 tonnes per annum,[15] which is 40 times greater than current indium mining rates."

Azaz ebbol 3-szor annyi van mint ezustbol, csak eddig volt par nagyon olcso banyaszati lehetoseg, mig az olcso ezust lelohelyeket mar a korabbi evszazadokban kimeritettuk. (az emberek odamentek es felszedegettek az ezustot a foldrol) Ha elfogy a jelenlegi olcso keszlet, akkor ugyanugy kell majd banyaszni, mint az ezustot. (hat ez egy hatalmas gondnak tunik...)

Egyebkent jo helyette az aluminium es a gallium is. Ezert is volt jopar regi lcd-ben gallium elektroda (tobbnyire GaAs). Az oled-ekhez meg egyik sem kell, mert azok szerves felvezetokbol vannak, de egy lcd-be is lehet szerves elektrodakat rakni.

Egyebkent a muanyagokhoz jo a legkori szendioxid es a banyaszott szen is. Mindkettobol lehet muanyagot csinalni es ugy nez ki, hogy egyik sem akar tul hamar elfogyni.
2010. jún. 21. 15:24 | válasz | #16
a műanyag meg szar, főleg amikor olyan helyekre teszik a rideg műanyagot amire nagy erőhatások hatnak, aztán hopp elpattan.
2010. jún. 21. 15:08 | galéria | válasz | #15
Olcsó na ez ami el fog múlni.
andersh   "Rest in Peace andersh" 
2010. jún. 21. 15:07 | válasz | #14
az acél nehéz
2010. jún. 21. 14:58 | galéria | válasz | #13
Szerintem az acél is elég erős és sokoldalú. Hogy mennyire olcsó az relatív.
2010. jún. 21. 13:51 | válasz | #12
No és? A szükség nagy úr. Majd a gyártók turkálnak érte a szemétben, ha meg nem, akkor a népek kibírják 800cm-es plazma nélkül is.

Én az olaj miatt jobban aggódok. nem a benzin, hanem a műanyag miatt. Márpedig a műanyag nélkülözhetetlen anyag már most is, és a jövőben még fontosabb lesz. Olcsó, erős és sokoldalú, nem úgy mint a fém.
andersh   "Rest in Peace andersh" 
2010. jún. 21. 13:15 | válasz | #11
Inkább afrikaiak haljanak bele a rabszolgaságba és a bányászbalesetekbe, minthogy nekem ne legyen LCD TV-m.
Kornan  
2010. jún. 21. 13:07 | válasz | #10
Itt egy jó kis kép az egyes ásványkincsekről, hogy várhatóan kb mikor fogy ki. Mondjuk kicsit régebbi , szerintem van vagy 3 éves, itt pl az indium újrahasznosításhoz 0% ír.

Kéééppp

2010. jún. 21. 12:53 | galéria | válasz | #9
Mit jelent ez Magyarul? Azt, hogy brutálisan megnövekedik az ilyen kijelzők ára!
2010. jún. 21. 12:44 | galéria | válasz | #8
Nem valószínű, hogy a háttérvilágításhoz kell indium ezekbe a cuccokba, ergó az tök8 hogy ledes, vagy ccfl-es.
2010. jún. 21. 12:26 | válasz | #7
Ledes kijelzőkkel mi a helyzet?
Azokról nem volt szó a cikkben.

Tinman   2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jún. 21. 12:11 | galéria | válasz | #6
A cikket se ártana elolvasni...
2010. jún. 21. 12:05 | válasz | #5
Talán ostoba kérdés, de újrahasznosítani nem lehet? Gondolok itt arra, hogy a leselejtezett TV-kből, monitorokból, érintőképernyőkből visszanyerni a fémet? Tudom, hogy az elektronikai cikkek újrahasznosítása még igencsak gyerekcipőben jár errefelé, de szerintem technikailag nem lenne megoldhatatlan.
bippo  
2010. jún. 21. 12:00 | válasz | #4
"A legtöbb gyűjtőhelyen csak az értékesnek ítélt fémeket nyerik ki, a többit elégetik, így az indium is veszendőbe megy. "
Elfogy, drága lesz, aztán ez is értékesnek számít majd :)

De ha tényleg vészes lesz a helyzet, jön majd olyan megoldás, ami kiváltja ezt a fémet valami mással.
2010. jún. 21. 11:37 | galéria | válasz | #3
Majd jön más helyette. Már olyanokat lehetett eddig is hallani hogy beszarás.Ha nincs más találnak más megoldást úgyis.
2010. jún. 21. 11:25 | válasz | #2
Egyszer várható volt, hogy ez lesz.. de hátha megoldják valahogy.
Bren X  
2010. jún. 21. 11:24 | válasz | #1
Gondolom irídiumot is találnak majd Afrikában, Dél-Amerikában vagy valami más helyen. Ahol az ott élő lakosságot rabszolgának használhatják és/vagy lemészárolhatják, ha valami nem tetszik nekik.