 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Én csak arra írtam hogy a "firefox is ellenőrzi" azt, hogy ne gondoljuk, hogy "word" a tökéletes.
Nem arról volt szó arról mit is használnak a nagy kiadok, de pl egy szerkesztőségben könnyen előfordulhat hogy wordot használnak (más mellett akár)
|
Bond:
Szerinted egy komoly kiadó az FF szótár alapú vagy a Word elég gyenge lábakon álló helyesírás-ellenőrzőjére támaszkodik? Magyar szinten csak a Morphologic-ot ismerem, de angolhoz van rengeteg profi cucc. Persze ezek nem pótolnak egy lektort, de gyakorlatilag nullára csökkentik az elírás vagy értelmetlen mondatok megalkotásának lehetőségét. A lektor pedig koncentrálhat a szakmai részre. Ha pedig valaki akkora nagy művész, hogy kézzel írja csak meg a könyvét, akkor fel kell bérelni egy gépírót, akik 300-1000Ft/oldal áron begépeli az irományt. (Persze csak sima szöveges cuccot, de eddig is ezekről beszéltünk.)
|
Nyilvánvalóan nem pótolja az iskolát...
De azért segít elgépelés esetén.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
|
Egyébként ma úgy gondolják, hogy az a jövő, hogy a nyomtatott média elfog tűnni, lássuk be ez hasonló ahhoz amivel a számítástechnikában is riogatják az embereket, már év(tizedek?)óta, és még azóta is él és virul a pc-s játékipar. (legalábbis én nem fedeztem fel, hogy ne lennének új játékok évről évre), átalakulás, változás van volt és lesz is...
Nagy lehetőségek vannak az e-könyvben is, de részemről mégis a papírt részesítem előnyben..
|
Vazze, szerkesztő általi helyesírás ellenőrzés 2010-ben ? Amikor már a firefox ablak is ellenőrzi, amit bepötyögsz ?
Elég szarul...(nekem legalábbis az FF)
De a Word se higgyétek hogy 100%-ig jó megint egy tévhit...(2010-ben)
|
Egyébként nem tudom hallottad-e hogy a művészek általában elvont emberek annyira, hogy volt egy asszem fizikus, aki egy kocsira irta le gondolatait (porba rajzolta le a képletet)
Ez akár egy íróról is eltudom képzelni, hogy jó az írásban de másban már nem vagy kevésbé.
|
Én is olvastam Müller Péterről aki szintén nem gépen írja, hanem papírra veti fel gondolatait, jegyzet füzetbe. És később ezt viszi gépbe.
|
Én is így látom, ez az ember egy zseni, és itt vesztegeti az SG-n a tehetségét :)
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Papa teljes mindegy mivel foglalkozom...
Hogy te mit hívsz realitásnak teljesen mindegy, mivel iskolába jársz, és azt szajkozód, amit ott hallasz...sebaj...
Kérdezd meg a tanárodat, mennyi egy 20 ezer példányos könyv nyomdai költsége...csak nehogy meglepődj mikor 5 millió fölötti számot fog benyögni, és akkor még nagyon nem voltam reális, majd a forgalamzói jutalékot is kérdezd meg, ami ha jól sejtem 200-500 forint lesz könyvenként...
Aztán írd le ide hogy ki tévedett nagyobbat...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Pixx mond mivel is foglalkozól?
Ennek az utópisztikusok gondolatnak nem sok esélyt adnék...
Az a gond hogy az "átlag" emberben túl sok téves kép él, mert úgy tűnik, hogy ez meg az milyen egyszerű, de ha bepillantást nyert viszont kiderül az igazság.
Ami egyes esetekben tényleg azt jelenti, hogy a profit érdekében hátráltatják a fejlődést...
|
Nyilván hülyék voltak azok az újságok, amik megszűntek papíralapon, de megmaradtak elektronikus formában. Ahelyett, hogy Polemiushoz fordultak volna rögtön.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
|
Értelmetlen magyarázni neki, mert a kiadónak dolgozik, így azt mondja, amit ők mondanak neki...
Az ebook töredéke a papír alapú könyvnek gyártási költségben, csak ha ezt beismernék, akkor nem tudnák az ebook árát, a papír könyvével egy értéken tartani...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Vazze, szerkesztő általi helyesírás ellenőrzés 2010-ben ? Amikor már a firefox ablak is ellenőrzi, amit bepötyögsz ? Tördelés, amikor ma már a gyengébb programok is on-the-fly szerkesztenek helyetted ?
Kedves Polemius, észre kellene venni, hogy a huszonegyedik században vagyunk, nem egy pesti kávéházban a harmincas években.
Különben a dinoszauruszok sorsára fogtok jutni.
Hogy romlik a minőség? Romlik az a kiadókkal együtt is, folyamatosan, nem is kicsit.
A nyomdai és terjesztési költség pedig brutális a papírnál, ezt mindenki tudja, bármit magyarázol. Ha az újságoknál így van, akkor a könyvnél is így kell hogy legyen.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
|
Olvastam egy interjút Robert Jordannal, Idő kereke sorozat, a lényeg az volt az első részét a sorozatnak egy írógépen írta meg, de az utána meghalt. Elvitte a szervízbe, de nem tudták megjavítani, kiadó javaslatára vett egy laptopot írásra, a többi könyvét azon írta, pedig ő nem mai motoros már...illetve volt, mert meghalt, béke poraira...
Ha ő idős fejjel megtudta tanulni, akkor szerintem máshol is alap lenne, vagy lehetne...
Ha meg sajtpapíron hozza be valaki a könyvét 40 öntapados cetlivel kiegészítve, arról szerintem meg ne is beszéljünk...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Én is próbáltam megközelíteni a dolgot erről az oldalról, de állítása szerint nagyon kicsi a nyomási költség. Nyilván egy könyvre kisebb a nyomási költség ha 2 ezer darab, vagy 20 ezer darab könyvet rendelnek a nyomdától, bár én tartom azt az álláspontomat, hogy legalább 40% a nyomdai költség, és ahogy mennek fel a példányszámmal, arányosan nő ez a szám...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
"odafigyel" meg egybe, nesze nekem helyesírás :)
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Nem arról írtam, hogy egy nyelvi ellenőrzés ne legyen, csak azért az vicces, hogy van egy történet, ami nagyon jó, de az írás tele van szóismétléssel, helyesírási hibával, pedig ezt általános iskolában tanítják nyelvtan órán, mikor fogalmazást kell írni, bekezdések, párbeszéd stb.
Ha valaki oda figyel általánosban, meg szakközépben, vagy gimiben, akkor meg tud írni egy szöveget, úgy, hogy ne legyen tele ezekkel a hibákkal...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Szerintem egy normális kiadó eleve nem ad ki olyan művet a kezéből, amit nem nézetett át a saját embereivel. Még ha jó esetben valóban tud is helyesen írni az író. Sőt esetleg alapszinten még a Wordöt is ismeri, bár hidd el sokan még mindig papíron adják le kis cédulákkal kiegészítve alkalomadtán a kéziratot.
Szerintem ellenőrzés mindig, javítás szinte mindig szükséges, ha igazán jó minőségű könyvet akarsz kiadni. Egyébként egy író felé szerintem az az elvárás, hogy történetet tudjon jól mesélni... Ha még a helyesírása, esetleg ritkán a technikai tudása is meg van hozzá, az tiszta nyereség, de nem mentesíti a kiadókat a saját feladataik alól...
|
Polemius:
Szerintem neked kéne végre megérteni amit írok, kilépve a megszokott napi rutinodból. Elhiszem, hogy a lektorok és a szerző költsége ugyan az, de ne mond már, hogy százezer regény előállítása olyan olcsó, hogy nem tétel a könyv árában. Ha csak 1%-nyi költség, akkor tessék 1%-kal olcsóbban adni a könyvet. De mégsem adják olcsóbban...
A konvertálásos mondatod meg értelmetlen. Azt írtad, hogy "E-könyv esetén ott válik el, hogy ugye nem nyomdai ívekhez kell betördelni, hanem valamilyen e-könyv formátumba kell önteni. (Ez úgy néz ki, leginkább ePub lesz mint kvázi-szabvány.) Ezzel is kell dolgozni, nem is olyan keveset, ha bővebben érdekel, akkor az ekonyvolvaso.blog.hu -n kitárgyaltuk elég alaposan.".
Erre írtam, hogy tessék a szerzővel olyan formátumban megíratni a könyvet, hogy automatikusan konvertálható legyen a kért formátumra, ezt automatikusan is át lehet nézetni egy programmal. Egy képek nélküli regénynél ez nem lehet gond. (Megint csak .tex példa: gyakorlatilag az szerző egy szöveg file-ba beleírja a művét és a fejezetcímeket, meg kis zárójelek közé. Ilyen egyszerű írói oldalról, ráadásul a kiadónak csak egyszer kell jól megcsinálni a stílus file-t.) Tehát, nem "formátumba kell önteni", hanem ha nincs olyan programotok, amiben a szerző be bírja pötyögni és a kért formátumot előállítja, akkor tessék íratni egy ilyet két low cost egyetemistával. Nem misztifikáljuk már túl egy egyszerű converter-t. Ezzel máris ugrott a tördelő költsége, hiszen már csak a gombot kell nyomogatnia, hogy .tex-ből milyen más formátum forrás file-át állítsa elő, amiből a kívánt formátumot előállítja egy másik program (pl. epub-ot, prc-t, speciálisabb pdf-et, stb.).
"Ami a költségek jelentős részét kiteszi, az a terjesztés költsége" Megint szembe mész magaddal, e-könyv esetén a terjesztés költsége jóval alacsonyabb, elég csak gyorsan átfutni egy-két Amazon-os tanulmányt erről. De persze a könyvek ára ugyanúgy nem lett olcsóbb az ingyenes kiszállítás elhagyásával. (Persze itt is igaz, hogy ez csak nagy tételben valósul meg és nem a hazai viszonyok között, de USA-ban sem engedték a kiadók olcsóbban adni az e-könyveket, mint már írtam...)
És most megyek sütök egy perecet.:-) (De tényleg.:-))  |
Ember pont, hogy erről írtam...
Ennyi erővel bárki könyvét ki lehet adni, ha papírra vet egy történetet, mert majd a lektor formába hozza.
Arról írtam, hogy az én ismertségi körömbe található írók, nem ilyenek, van egy igény szintjük...
Az általad említett probléma , valóban létezett 15-20 éve, sőt néha maga a nyomtatás minősége is elég gyenge lett...de azoknak az időknek már vége, hiszen ezeket íz írókat kirostálta a közönség, vagy átmenetek a Polemius féle könyvkiadókhoz, ahol a lektor megcsinálja nekik a könyvet...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Komolyan, mit nem értesz ezen? Vagy csak direkt kötözködsz másokkal?
Nyelvtani - helyesírási hibák, stilisztikai hibák, zavaró szóismétlések - ezer apróság lehet, amik nagymértékben rontják egy könyv olvashatóságát, élvezetét. Ezeket nyilván ki lehet, és (optimális esetben) ki is kell javítani mielőtt a vásárló kezébe kerül. (Ettől még maga a történet lehet nagyszerű!)
Épp az általad is kedvelt fantasy műfajában jelentek meg, (15-20 évvel ezelőtt mikor hirtelen berobbant a műfaj, és sok új kis kiadó is alakult,) szinte olvashatatlan minőségű könyvek, esetenként pocsék fordítással. Nyilván azoknál is a Polemius által említett lépések maradtak el a végén. Ebben az értelemben mindegy, hogy a szerzőtől, vagy a fordítótól érkező szöveg nincs szerkesztve, lektorálva.
|
"Az a baj, hogy akik ilyeneket írtak, azok nem láttak még szerző által leadott első kéziratot. :)
Ugyanis a szerzők kezéből közvetlenül kikerült szöveg gyakorlatilag alkalmatlan "fogyasztásra".
Azon még igen sokat kell dolgoznia a szerkesztő(k)nek, nyelvi lektornak, ha szakkönyv akkor szaklektornak, műszaki szerkesztőnek, rajzolónak, illusztrátornak (ha nem csak a borítón van grafika).
És ekkor még csak az állomány van meg, ehhez jön még a DRM költsége (gyakorlatilag ma még szinte senki nem ad ki DRM nélkül e-könyvet), a marketing, az elektronikus terjesztés költsége."
Akkor gondolom van jó magyarázatod erre, meghallgatom tényleg. Mit jelent azt, hogy "nem fogyasztható", és miért kell sokat dolgozni a nyelvi lektornak?
Áruld már el kérlek...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Kész, feladtam. Nem elég, hogy fogalmi zavaraid vannak, de nem is akarsz ezen változtatni.
|
Amúgy láttam pár kéziratot, nekem is vannak barátaim, és azok nem úgy néztek ki, ahogy te azt leírtad...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Miért lennék igénytelen?
Papa ha a szerzők, akit te szerzőnek hívsz, csak egy katyvaszt ad oda, és utána lektor hozza formába, hogy olvasható legyen akkor a kiadó az igénytelen, hogy foglalkozik olyan szerzőkkel, akik nem tudnak írni.
Az írás nem csak arról szól, hogy van egy történet, és elmesélem, hanem hogyan mesélem, a leírások, és szereplők, párbeszédek stb.
Ha az író nem ismeri a nyelvtant, és te ezt állítod, mert írásod szerint a közönség számára nem érthető, ezért kell lektor, hogy formába hozza a könyvet...
Akkor nem is tudom ki az igénytelen a kiadó, akinek dolgozól, vagy az író aki ilyet kiad a kezéből...
Biztos én ismerek rossz embereket, ahol van egy igényességi szint alatt, ami alatt szerzővel nem állnak szóba...
Mindegy nálatok bárki besétálhat egy igénytelen kézirattal, majd a lektor csinál belőle valamit....ehhez tényleg gratula. Igényesség a javából...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Tényleg reménytelen vagy. Esetleg reménytelenül igénytelen. De biztosan nem láttad még mik kerülnek ki a szerzők kezei közül kéziratként.
|
Tudod, majd a kiadók is rádöbbenek, 1-2 éven belül, hogy nem kell mindenkit teljes munkaidőben foglalkoztatni, elég lesz a rész munkaidő, vagy a szerződéses munka. Vagy nem és tartjátok az árakat, de akkor félhettek a kalózkodástól, mert lesz, és nem is kicsi...
Nemsokára eljön az idő, amikor szerzőtől lehet majd vásárolni, és akkor rátok bizony nem lesz szükség, az árak drasztikusan lemennek, mert nem kell etetni mindenféle piócát...
Nem adok 10 dollárt egy ebookért, ha papír formátumban 12 dollár. Vagy megveszem papír formátumban, vagy letöltöm ingyen...
A kiadók meg vagy igazodnak ehhez, vagy mennek a levesbe...
Legutóbb volt egy felmérés, 1-4 eurót hajlandóak adni az emberek egy ebookért, többet nem. A piacot meg az igények alakítják...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
opsz, elírtam, szóval:
a havi munkabéreket számold vissza bruttóra, és oszd el néggyel (hogy egy heti bérköltség meglegyen)
|
De tudod mit, kezdj el számolgatni!
Add össze ezeket:
Mennyi tiszteletdíjat adnál egy szerzőnek a könyvéért?
Mennyi havi munkabért adnál egy szerkesztőnek egy heti munkáért (annyit biztosan dolgozik egy kötettel)?
Mennyi havi munkabért adnál egy nyelvi lektornak egy heti munkáért?
Mennyi havi munkabért adnál egy műszaki szerkesztőnek heti munkáért?
Na most ez utóbbi három összegeket szorozd be néggyel, hogy a havi nettót megkapd, neten nézz utána mennyi a közteher ezeken, és a teljes bruttót oszd vissza néggyel, azzal számolj.
Mennyibe kerül egy iroda bérleti díja egy hétre?
Ezeket add össze, és oszd el azzal a példányszámmal, amennyit szerinted sikerül eladni e-bookként.
És ebben még egy csomó költség nincs is benne.
|
"Ami a költségek jelentős részét kiteszi, az a terjesztés költsége, meg a terjesztő haszna. (Van még a nyomdai költség persze, az e-könyvnél kimarad, de hidd el, nem az a legjelentősebb rész.)"
Azt el hiszem, hogy a kiadóknak sokkal jobb nyomtatási kondiciókat adnak, mint egy magán személynek. Magány személynek 600 ezertől 1 milliói forintig vannak ajánlatok 1000 könyvre, persze függ a formátum, kötés stb.
De ha azt nézem, hogy van egy 3000 példányszámos könyv, ami max kezdő író kategória, azért ott is van 1.5 millió a nyomási költség...vagy neketek 100 ezerért nyomnak ki 3000 könyvet...
Egy ebook olcsóbb, csak a gerinctelen kiadók nem akarják olcsóbban adni...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Egyébként már eleve itt hibás az elképzelésed:
"Az író megírja a kiadó által kért formátumban a kicsiny művét."
Nos, ez a formátum általában olyan, amilyenben a szerző be tudja pötyögni (általában valami .doc). Mert nem ért hozzá. Író, nem tördelő.
Rosszabb esetben azt hiszi, hogy ért hozzá és elkezd varázslásokat a szövegben. Aztán meg azzal megy el az idő, hogy ezeket kivadásszák belőle. :)
|
mauser81:
Akkor olvasd el újra az előző hozzászólásomat (vagy az ekonyvolvaso blogon is többször átrágtuk már ezt, ott és utánaolvashatsz).
A kiadó oldalán nem nagyon lehet költségcsökkenést elérni, mert továbbra is ott van a szerző, fordító, szerkesztő, nyelvi (plusz ha kell szakmai) lektor, a műszaki szerkesztő (az e-könyv formátumot is elő kell állítania valakinek) munkája. Azt nem egészen értem, mit akarsz konvertálni mire? Nem konvertálni kell, hanem elő kell állítani. Te a kifliből csinálnál kalácsot, közben itt a búzából őrölnek lisztet és sütnek belőle kiflit (vagy kalácsot).
Még egyszer: a kiadónál zajló munka 95%-ban ugyanaz, akár e-könyv, akár papír lesz a végeredmény.
Ami a költségek jelentős részét kiteszi, az a terjesztés költsége, meg a terjesztő haszna. (Van még a nyomdai költség persze, az e-könyvnél kimarad, de hidd el, nem az a legjelentősebb rész.)
|
Polemius:
Továbbra sem értem: az egyeztetés és a nyelvi lektorálás rendben van, de ezeknek nem szabadna sokat elvinni egy közepes (pár tíz- vagy százezer eladott példánnyal) regénynél. A tördelést sem egészen értem, ha már nem jó a TeX, mert éppen más formátum kell, amihez pocsék az eszközpark akkor tessék egy egyetemmel szövetkezni és diplomamunkaként konvertert/editort íratni fillérekért a diákokkal, elég gyorsan lehetne így vágni a költségeken. (Btw, más iparban lévő cégek is ezt csinálják régóta, gyakorlatilag a német praktikant rendszer ITs része már régen erről szól.)
Szóval továbbra sem látom azokat a hatalmas költségeket egy sima e-regénynél. A terjesztési indokaidat megértem itthon, de mi a helyzet az USA-ban, ahol az Amazon-nak nem engedik a kiadók olcsóbban adni a könyveket, pedig ő az elsődleges terjesztő. Az egésznek most egy róka fogta-csuka, mivel az Amazon és a többi e-book áruház már saját kiadóként akar működni a megszabott árú e-bookok miatt, azonban ha erre az útra lépnének a nagyobb kiadók azonnal bontanák velük a szerződést. Előbb utóbb kinövi magát egy kiadóként is működő rendszer, mint ahogyan ez már a számítógépes alkalmazásoknál már megtörtént (Steam pl.), de a zene-, könyv- és filmipar területén még nem, mivel a kiadó nyomás itt a legnagyobb.
|
mauser81:
Nagyon nem. :)
Az általad leírt metódus (a szerző által adott file megy papírra/kiadásra egyből) az csak olyan helyeken van, ahol mint te is említed, egy konferencia előadásait, maszek "kiadásban" szakkönyvet akarnak megjelentetni, kis példányszámban, és csak az adat, az információ érdekes. Ezek minősége általában olyan is. (Láttam nem egyet.)
Abban gondolkozz, hogy irodalmat (szórakoztató, szépirodalom) akarsz készíteni, üzleti célra. Vagyis azt akarod, hogy megvegyék.
Egy normális könyv esetén a következő nagy vonalakban a folyamat:
- Valamilyen módon eljut oda a dolog, hogy ki akarják adni egy szerző művét (vagy a szerző házalt vele, vagy a kiadó kérte fel a szerzőt, ez most lényegtelen).
- A szerző szépen megírja a kéziratot, amit elküld a kiadónak (eddigre már túl vannak a koncepció egyeztetésén, szerződéskötésen, ilyesmin).
- A kiadónál a szerkesztő (irodalmi, vagy szakmai ha szakkönyv) átnézi (esetleg többen is) és a szerzőnek elküldi a változtatási javaslatokkal, problémafelvetésekkel. Ezek lehetnek stilisztikai, logikai, tárgyi stb. problémák.
- A szerző átírja amennyire és ahol szerinte szükséges, majd az új verziót elküldi a kiadónak.
Ezt a kört addig játsszák, míg mind a szerző, mind a szerkesztő rá nem bólint.
- Ekkor szépen elküldik a nyelvi lektornak, aki a javításokat visszaküldi a kiadónak, aki vagy még odaadja a szerzőnek, vagy a javítások utána a javítottat adja oda a szerzőnek átnézésre.
- Ha szakkönyv, akkor az egészet még megfejeli, hogy közben a szaklektor(ok)nak is elküldik, aki szintén javításokat kér, amit persze mind a szerző mind a nyelvi lektor ellenőriz.
- Ráadásul ezen körök közben elkezdődik a műszaki szerkesztés, tördelés (addigra elvileg már lefutotta a körök egy részét), amit szintén javít, észrevételez a fenti társaság (szerző, nyelvi, szakmai lektor, szerkesztő).
- Ezt egészen addig játsszák, míg mindenki rá nem bólint és boldog nem lesz.
Papír könyv esetén ilyenkor készítenek egy nyomdai minőségű kimenetet, amit vagy levilágítanak, vagy CTP-re megy. Ebből a fájlból készítenek (ezt jellemzően inkább a nyomda teszi meg) egy kilövést és végül lesz belőle nyomólemez.
E-könyv esetén ott válik el, hogy ugye nem nyomdai ívekhez kell betördelni, hanem valamilyen e-könyv formátumba kell önteni. (Ez úgy néz ki, leginkább ePub lesz mint kvázi-szabvány.) Ezzel is kell dolgozni, nem is olyan keveset, ha bővebben érdekel, akkor az ekonyvolvaso.blog.hu -n kitárgyaltuk elég alaposan.
Mint láthatod, a kiadói oldalon a munka nagy része ugyanaz, mint papír könyv esetén. Ráadásul ha új könyvekről van szó, akkor a papír _és_ az e-könyv előállításának költsége összeadódik, mindkettőt ki kell gazdálkodni az együttes bevételből.
Az e-könyv esetében amit meg lehet spórolni, az a nyomdai, raktározási, szállítási költség. Szerepelhetne itt még a terjesztési és reklám is, de nem lenne igaz.
Mégpedig azért, mert a vásárlóknak csak kis része keresi a kiadóknál a könyveket, inkább a nagyobb boltokban, webshopokban veszik. Amiatt sajnos nem lehet kikerülni igazán a nagy terjesztőket.
(Plusz még az e-könyv költségét növeli a DRM és a 25% áfa is.)
Szóval lehet csökkenteni az e-könyv költségeit a papírhoz képest, de nagyon sok mindent nem, vagy csak úgy, hogy kimarad és ezzel a minőség romlik.
|
Polemius:
Ezt az e-könyves költségfelsorolást nagyon nem értem. Az író megírja a kiadó által kért formátumban a kicsiny művét. Az egyszerűség kedvéért tegyünk fel egy sima drm védett pdf-et, ami mondjuk a kiadó által támogatott e-book olvasókon lesz olvasható. Tehát az író bepötyögi élete fő művét valami editorba, ami LaTeX-et állít elő. A formázást elrontani itt azért művészet egy sima regény esetén. PDF-et legenerálja és elküldi bírálatra a kiadónak, hogy vállalják-e a megjelentetését. Ha igen, a forrás file megy tovább a lektornak majd utána még egy tördelő megnézi, hogy nem csúszott-e hiba a kiadott stílus file-ba, azaz a kész pdf tördelése az elvártak szerinti-e. Amennyiben nem, akkor alakít a stílus file-on és kész. Írónak vissza átnézésre és mehet is utána rá a drm. Ennyiből kéne állnia egy e-könyvnek technikai oldalon. Most is rengeteg olyan kiadó van - főleg műszaki/tudományos területen, ahol a kis példányszám miatt csak így éri meg - ahol ez a metódus + nyomtatás. A kiadó oldalán maximum a szervezésnek és a reklámozásnak kellene maradnia. (Talán itthon a Typotex csinál valami hasonlót, de ők nyomtatásba viszik a kész anyagot.)
Természetesen ez a példa már nem jó képeskönyvek, igényesebb kiadványok esetén, ott a mai struktúra a megfelelő. De egy egyszeri regényhez/novellához/tudományos bibliográfiához a mai kiadók csak koloncok. Csak egy példa: egy tudományos cikk bekerül egy éves "best of" kiadványba (természetesen ezt az írókon kívül ilyenkor a kutya sem veszi meg:D), ezért az írók ilyenkor kapnak egy levelet a kiadótól, hogy a lektorált pdf ingyenes(!), mivel az konferencia (nem túl magas) díjában ez benne volt, de a 100-200-300 példányban kinyomtatásra kerülő könyv (ami kiadó oldalon csak simán a lektorált tex-ek áttördelést és a nyomtatást jelenti!) darabja 20-30eFt a kis példányszám miatt.
Ha nincs nyomtatás, csak a drm-ért és a lektorálásért kéne fizetni, és persze egy terjesztési százalékot a kiadó felé a reklám miatt. De ezt egyelőre nem akarják a kiadók felvállalni. Ugyan ez a helyzet zenék terén is. Ha még emlékszel, régebben mindig az volt a gond, hogy drága az alapanyag és a minőségi borítók, füzetek, stb. Miután bejött az mp3 hirtelen már nem ezek lettek drágák, hanem a "jogdíjjak"...
Amit az USA-ban sem értenek, az az, hogy egy sima (vagy akár bestseller regény) miért kerül ugyan annyiba elektronikusan és nyomtatva. Egyszerűen nincs rá indok. Ha lektor/stb. ára, akkor az igaz a nyomtatottra is + ugye ott még a könyvnyomás és a disztribúció magasabb költsége. A kiadók ott sem tudták megindokolni, lásd az Amazon 9.99$-s akciójának bukását. Ez itt a fő gond. Adott egy technológia aminek olcsóbbá/könnyebben elérhetővé kéne tennie a könyveket, de csak kiadói extraprofit lesz belőle. |
"Van, aki tanít erről, van aki benne él,"
Egyik tanárom mondta... "Aki nem tudja csinálni, tanítja" (baleset, vagy hasonló miatt)
|
"Valószínűleg azt tanítják, hogy kéne mennie..."
Nyilván van ilyen is, de még sem ez a meghatározó, komplett újságot kellett csinálni, koncepciót, hozzá stb, (erre kaptuk osztályzatot) csak nézz meg egy könyvet, ott is fel van sorolva kik dolgoztak rajta....
Meg van gyakorlat is, ahol látjuk mi folyik a munka közben stb.
|
Ez nem közép iskola... Olyanok tanítanak, akiknek ez csak mellék állás, a fő állás a szakmájuk, ami a médiához kötődik, de nem részletezném....(nyilván van olyan tanár is akinek ez a fő állása pl nyelvtanár) De a többség valamilyen médiánál dolgozik.
|
pixx:
Könyörgöm, hagyd már abba a hülyeségeid hajtogatását, mert még elhiszi valaki!
Egy hónap alatt több könyv fordul meg a kezeim közt (miközben készülnek), mint amennyit te egy év alatt veszel!
"felhozol 4 nagy kiadót példának"
Ráadásul még a szerzőt sem tudod megkülönböztetni a kiadótól.
Fogalmad nincs a könyvkiadásról, csak valahol valami fórumon olvastál egyszer valamit, és azt hiszed már te vagy a könyvkiadás guruja?
Aki meg naponta ezt csinálja, azt meg lefikázod, hazugnak nevezed?
Fogalmad sincs, hogy egy könyvben milyen adatokat kell, illik, vagy szokásos feltüntetni.
Nem tudod, mi az a copyright oldal, mi az a kolofon oldal, melyiken miket szoktak feltüntetni.
"Úgy tudom ezeket kötelező ráírni, illetve beleírni a könyvbe"
Nem, egyáltalán nem jól tudod. Az alapvető bibliográfiai adatokat szokták beleírni (nyilván nem tudod, melyek ezek). Meg az ISBN-t, na azt kötelező, ha hivatalos kiadás. Meg ezeken kívül még speciális esetben más adatokat (például tankönyveknél). De tudok neked olyan könyveket mutatni, hogy még a szerző valódi neve sincs benne, épp az általad kedvelt műfajokba.
Ugyan sok nyomdában van tördelő de azért, hogy a beeső "amatőr" kuncsaftoknak (értsd: nem kiadók, hanem egyéb cégek, magánszemélyek, alapítványok) kiadványait összerakják.
Kiadóknál vagy saját munkatársak (tördelő, műszaki szerkesztő) végzi ezt, vagy külsős cég, vállalkozó.
A nyomdában meg a montírozást/kilövést végzik, már ha azt is nem csináltatja meg a kiadó vagy saját cégben, vagy pl. egy levilágító cégnél (amiről gondolom megint nem tudod mi az (sem a montírozás, sem a levilágítás).
A szerkesztő meg a szerkesztőségben ül. Kis kiadónál lehet, hogy a szerkesztő tördeli a könyvet, de az akkor is más-más tevékenység. Ez olyan, mintha kevernéd a molnárt meg a péket.
Ugyan menj már el egy könyvtárba, és vegyél ki valami szakkönyvet és nézz utána, hogyan lesz a szerzői kéziratból kézbe vehető könyv. (Nem, nem annyi, hogy kinyomtatják a kéziratot és ráraknak egy borítót, mint képzeled.) |
Iskola meg az élet nem ugyanaz, iskolába sok mindent tanítottak, aztán mikor elkezdtem dolgozni, rájöttem, hogy nem minden olyan, mint, ahogy a suliban mondták.
Valószínűleg azt tanítják, hogy kéne mennie...
Tudod, mikor vezetni tanulsz elmondják a szabályokat, hogyan kell vezetni biztonságosan, milyen tábla mit jelent stb...
Menj pesten fél órát kocsival, aztán rájössz, hogy a kresz könyvet szép meg jó, de szinte alig tartják be az emberek a szabályokat...miért lenne ez másképp...
Én nem mondtam, hogy jobban tudom, mint a tanárod, csak elmondtam egy példát, plusz az írói fórumokról olvasott írói, és kiadói dolgokat.
Van, aki tanít erről, van aki benne él, a kettő nem ugyanaz, ha pedig erről tanulsz, nézz utána a neten, hogy mik folynak az országban, és milyen feltételek vannak, hogy tudnak érvényesülni az írók és a kiadók.
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Ezt tanulom, és ne hogy már jobban tud mint a tanár(ok).
|
Tudod az a vicces -ha esetleg tényleg kiadónál nyomod, amit kötve hiszem, max valami recepciós féle lehetsz - hogy felhozol 4 nagy kiadót példának, csak a magyar könyvkiadás nem ennyiből áll. Ott esetleg lehet ilyenre pénz, de csak a top íróknál, hogy betűméret, meg formátum választás, puha, meg kemény fedeles. Csak ez nagyon kis szelete a tortának.
Évente közel 14 és 20 ezer közötti könyvet adnak ki, könyvkiadó meg van több száz...
Nagyon kevés könyvnél van szerkesztés, és lektorálás. Évi 20-25 könyvet veszek, sci-fi-től fantasyn át, a háborús taktikai könyveken át a spirituális könyvekig. Magyar, és külföldi szerzőktől.
A tördelés és a szerkesztés együtt soha se szerepel...vagy egyik vagy másik, van, hogy egyik se...sőt jó pár éve lektor sincs elég sok könyvnél feltüntetve, pedig van olyan könyvem, ami 7000 ezer forintos és se szerkesztő, se tördelő, se lektor.
Úgy tudom ezeket kötelező ráírni, illetve beleírni a könyvbe...ha pedig nincs ilyen, akkor azt jelenti, hogy a nyomdában végzik, ma már lehet ilyen csomagokat venni a nyomdában, ahol csak az írást kell bevinned, és mindent megcsinálnak helyetted, mert olcsóbb a kiadónak...
Tudom, ahol te vagy ott nem így megy, csak az nem az egész ország a top írókkal...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Onnan tudom, hogy egy kiadóban dolgozom, a barátaim, ismerőseim közül sokan szintén. De néhány szerzőt is van szerencsém személyesen ismerni.
(A Magvető kiadótól a Szukitsig, Goldman Julcsitól Nemes Istvánékig.)
Szóval ne tetézd azt a sok sületlenséget, amit összehordtál eddig is.
Láthatóan alapvetően nem vagy tisztában sem a könyv (vagy akár újság) kiadás működésével.
(Ráadásul mindenáron összekevered a szerkesztői munkát a tördelőivel.)
|
Mióta a Libri és társai itt vannak bizony a kiadók eléggé meg vannak szorítva, csak bizományban veszik át a könyvet 6 hónap fizetési késéssel egyetemben. De van, hogy elcsúsznak pár hónapot.
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Nem magán kiadásban nyomja, mikor kezdet úgy hat éve Valhalla néven futott a kiadó, aztán Val-art vagy valami ilyesmi, mindegy mágus könyvekkel kezdte. És ott bizony ő fizeti a lektort.
"Lektorálni tisztességes helyen soha nem a szerző szokott."
Ja Magyarországról beszélünk, itt a lektort te fizeted...
A második könyve előtt éppen egy lektorálást végzett, a könyv címére sajnos nem emlékszem, de azt tudom, hogy a srác aki írta 300 ezeret kapott a könyvért, de mivel lektorálni kellett abból lejött az ő pénze, ami 180 ezer forint volt. Így a srác kapott 120 ezret...
Nem tudom te honnan veszed az infoidat, de nézz meg magyar írói fórumot, írói is kiadói részről, csak nehogy meglepődj mik vannak az országban.
Tördelést a nyomdában végzik, ott szerkesztik meg a könyvet a te szavaiddal, de azt tördelésnek hívják, és nyomdában végzik.
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
nickwearby:
A helyzet az, hogy e-book kiadásnál két dolog felől is meg lehet közelíteni a dolgot:
- egyrészt ugye ami pörgeti az eladásokat, az a "divatos" könyvek eladása (bestseller). Ezekből valószínűleg e-bookban is nagyobb példányszámot lehetne elérni. Csakhogy épp azért, mert amúgy is megy, azt is mondhatják: jó a papír, majd azt megveszik. Ez persze a warez terjedését is segíti.
- másrészt mondhatja azt, hogy a régi könyveket fogják kiadni, hiszen azok már egyszer megtermelték a saját bekerülési költségüket, minden darab hasznot hoz. Csakhogy ezekkel is van mit dolgozni, hiszen sokszor nincs is belőle használható elektronikus állomány (mert mondjuk még akkor adták ki, mikor nem számítógéppel készültek a könyvek). Ha van is állomány, jellemzően valamilyen tördelőprogram saját formátuma (általában qxd, indd), amiből még varázsolni kell végfelhasználói verziót. Szóval itt is lesz egy minimum példányszám, amit legalább el kell adni, hogy ne legyen veszteséges. Még ha ez a példányszám kisebb is, mint ha egy új könyvet egyszerre adnának ki papíron és e-bookként. |
pixx:
Hallgattál volna, okosabb maradtál volna.
Lehet, hogy van egy haverod, akinek jelentek meg könyvei.
Gondolom magánkiadásban.
Ha úgy tekinted, hogy egy könyv eladásából keletkezett minden bevétel a szerző pénze, akkor valóban mindent, még a lektort is az ő pénzéből vonják le.
Meg az áfától kezdve a kiadó nyereségéig mindent.
Csak ez így hülyeség.
A lektorálás a kiadó költsége, az ő pénzéből megy. Ahogy a szerző tiszteletdíja is a kiadó költsége, ő fizeti ki. Ugyanis a kiadónak van bevétele a könyv után (bár ugye előre kifizeti a költségek egy részét ide-oda).
Lektorálni tisztességes helyen soha nem a szerző szokott. Sem a szakmai, sem a nyelvi lektorálást nem ő végzi (sem a fordító, ha idegen nyelvű). Nem véletlenül. Akkor sem, ha magyar (vagy szomszédos) szakot, szakokat végzett.
Tördelésről, nyomtatásról szintén látható, hogy fogalmad sincs.
Szerkeszteni nem csak újságot szoktak, hanem könyveket is. Valószínűleg valami más fogalommal kevered. Vagy egyszerűen sejtelmed nincs, hogy mit is csinál egy szerkesztő (szerkesztőség).
Te valami nagyon más világban élsz.. |
Lentebb neked is leírtam, hogy megy ez, de a google a barátod nézz utána bármilyen írói fórumon...
Szerkeszteni az újságot szokták, nem a könyvet...
A lektorálás nem költség a kiadónak, mert az író gázsijából megy, ha kell.
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Ezeket te hol hallottad?
Most egy sima könyvről beszélünk.
Nem az egyik haverom író, igaz még csak 10 könyvét adták ki Magyarországon, de elmesélte hogyan működik:
Ha lektorálni kell, akkor azt az ő pénzéből vonják le kapásból. Ő szokott lektorálni könyveket, és az író gázsijából fizetik. Egyetemen az egyik tárgya a magyar nyelv volt, története fejlődése, írása. Egyszer azt is elmesélte, hogy mai szavakat kétszáz háromszáz éve nem a-val hanem o-val írtak vagy valami ilyesmi. Szóval ő nagyon vágja ezt a témát.
Na mindegy, a lényeg, hogy ez marhára nem így megy.
Pl. USA-ban 5 lépcsős teszten megy át könyv, az elsőnél az első oldalat olvassák el, hogy nyelvtanilag helyes. Ha nem kuka. Az 5. fordulóban olvassák el a könyvet, hogy jó-e egyáltalán. Addig a nyelvtan és a helyesírást nézik, valamint a ritmus...
Bármilyen írófórumon megnézheted, amit írtam így megy.
Tördelni megint nem kell, csak nyomtatásnál, mivel az a4-es oldalt kell szétbontani az adott formátumra stb. De az más tészta, itt ebookról van szó.
De nézz utána egy pár író fórumon...
Nagyon kevés könyv kap esélyt, amin lektorálni kell, ha pedig igen, akkor azt az író fizeti...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Esetleg azt is megtehetnék, hogy a keresett könyveket újra kiadják....
Nem csak a bestsellereket lehet letölteni,
hanem azokat a könyveket is, amiken éveket, évtizedeket ül a kiadó és baszik a már nem kapható könyveket akár papírformátumban újra kiadni,
és van olyan jóindulatú egyén, aki beszkenneli.
Egyébként meg akik eddig se olvastak ezután se fognak,
úgyhogy nem kell akkora mértékű wareztól tartani,
ami most megy, annak is nagy része szemfényvesztés,
feltöltik, mert arányjavító, presztízs javító,
és letöltögetik emberek,
de már én is mondtam kapcsolódó témában, hogy több DVD-nyi anyagom van pdf, doc, djvu és jpg formátumban,
de ezeknek tizedére sincs időm, hogy elolvassam,
és rengetegszer kapok meg olyan könyvet, amire rácsodálkozom, hogy jé, hát ez már megvan digitálisan...
Nem baj, kell papírban, mert úgy mégiscsak hamarabb elolvasom, és nagyobb "tartósság érzetet" biztosít.
"Now, let's kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! "
|
"Épp ellenkezőleg: egy 500 éves könyv még mindig olvasható, míg egy 80-as évekbeli adattárolón tárolt adatot ma már szinte lehetetlen leolvasni."
Nos igen azért írtam hogy viszonylag (de írhattam volna a talán-t is) A 80 évekbeli, és napjainkban is széleskorben használt digitális adattárolok még "primitívnek nevezhetők", mivel nem képesek az adatok hosszú távú megőrzésére.
Egy könyv normál körülmények között kb 100 év alatt teljesen megsemmisülnek (ha nem nyúlna hozzá senki)
"Először is hiányoznak az állandó formátumok, legalább 10 évente lecserélődik az éppen használt adathordozó és digitális formátum."
Vannak univerzális formátumok, pl. De ez a "probléma" is megoldható. A kódolás, tárolás mikéntjét kell akkor alapjaiban megváltoztatni.
"Nagyszüleimnek például számos magnószalagja volt, amit később átmentettek CD-re, most nemrég pedig MP3-ba."
ÉS tudod mi a "póén"? Hogy az eredetit és az mp3-at meghallgatód, hihetetlen nagy a különbség, mivel az mp3 butított! DE ez a folyamat nem szól másról mint hogy szalagról mágnesess elv, átkerül egy optikai tárólóra, aminél a mágnes nem okoz kárt, mivel lézer irata fel az adatokat, viszont még ez sem tökéletes, műanyag az alapja, ami szintén könnyen tönkre mehet, ergó nem előre lépés csak más lett a tárolás mikéntje kicsit. Az mp3 nem tudom pontosan hogy tárolja az adatokat, de az sem fejlett technológia... viszont ha megharcolod, stb akkor még működni fog...(már mint az mp3 lejátszó külsejét)
Normál körülmények között egy könyv 100 év alatt (vagy még annyi se) teljesen megsemmisül, ennél kevesebb idő alatt már elkezd töredezni, stb. Az hogy egy könyv, írat túl éljen 500 évet, már bizonyos feltételeknek teljesülnie kell.
Nem kevés költségeket költenek, ma sem arra hogy megvédjék ezeket a régi iratokat, de csak késleltetni tudják a megsemmisülésüket.
Viszont deigális adat, egy soer 1-es és 0-a ön magában hallhatatlan, csak az adathordozón bukik a dolog, vagyis olyan optimális eszközt kell kifejleszteni ami képes megfelelni az elvárásoknak. És önmagában nem megy tönkre. |
Szerintem még egy jó ideig maradnak a papír alapú könyvek, de tény hogy ennek van jövője. Mert pl. Graham Edwards-tól kerestem két könyvet, de lehetetlen megtalálni, mert már nem nyomtatják tovább és antikváriumban sincsenek meg ezek a könyvek. Most szerencsémre nem régibben (nagy(!) keresésben) megtaláltam e-book formályában Sárkányvarázs I-II és SárkányVihart. És szerintem minden egyes könyvet digitalizálni kell, mert elvesznek, roncsolódnak és talán utókornak (vagy épp nekem vagy bárki másnak) elszeretnék olvasni, de normális papír alapúformájában már nem fellelhető anyagok. Mondjuk én sem vagyok nagy híve e-bookoknak, mert nagyon gyórsan lefárad a szemem (legalábbis monitoron olvasás közben) míg papír alapú nem fárasztja le annyira a szememet.
Eddig is voltak digitális példányok neten. Csak most e-olvasók miatt "jobban" elfogterjedni, de szerintem már eddig is elvoltak ezek terjedve, csak még nem foglalkoztak vele tisztelt kiadók. Szerencsére -szerintem, továbbra sem lesz gondok eladással, mert itt nincs az a "minden emberből lehet regény/novella író" és remélem, hogy nem is nagyon fognak elterjedni ezek az úgy nevezet "írók".
Love Sign: MASTAAAAA~ SPAAAAAAAAAAAAAAAARK!!!
|
"nem kis feladat megvédeni az írásos emlékeket, míg az elektronikusnál ez viszonylag könnyebb"
Épp ellenkezőleg: egy 500 éves könyv még mindíg olvasható, míg egy 80-as évekbeli adattárolón tárolt adatot ma már szinte lehetetlen leolvasni. Először is hiányoznak az állandó formátumok, legalább 10 évente lecserélődik az éppen használt adathordozó és digitális formátum. Ilyen feltételek mellett nagyon nehéz archiválni, mivel nem csak az új adatokat kell folyamatosan menteni, hanem a régieket is folyton aktualizálni kell. Nagyszüleimnek például számos magnószalagja volt, amit később átmentettek CD-re, most nemrég pedig MP3-ba.
|
Ugyanis a szerzők kezéből közvetlenül kikerült szöveg gyakorlatilag alkalmatlan "fogyasztásra".
"Azon még igen sokat kell dolgoznia a szerkesztő(k)nek, nyelvi lektornak, ha szakkönyv akkor szaklektornak, műszaki szerkesztőnek, rajzolónak, illusztrátornak (ha nem csak a borítón van grafika).
És ekkor még csak az állomány van meg, ehhez jön még a DRM költsége (gyakorlatilag ma még szinte senki nem ad ki DRM nélkül e-könyvet), a marketing, az elektronikus terjesztés költsége."
Pontosan, és lám a végére oda "lyukadunk ki" hogy egy e-könyv előállítása, értékesítése (talán) többe jön ki (legalábbis) ma mint a rendes könyvvé...
|
"Milyen költségről beszélsz ember, max egy borítot kell tervezni."
Lektorálás, fordítás, tördelés, szerkesztők -fizetése, egyéb költségek, stb...
Csak a nyomtatás, köttetés, szállítás és a hozzá közvetlenül kapcsolódó dolgok esnek ki ebben az esetben.
Vagy szerinted ez ilyen egyszerű? Minden készen megy a kiadóhoz? aztán "fiúk egy borított ízibe", aztán mehet is. Ez nem így működik...
|
"mivel csak digitális, effektív a kiadónak semmi költsége nincs vele max a borító..."
"könyvkiadókra sem lesz semmi szükség, ha kellőképp elterjednek az e-bookok"
"Milyen költségről beszélsz ember, max egy borítot kell tervezni. Aztán netre felmész, bepötyögöd a kártyád adatait, aztán már lenn is a könyv, és olvashatod"
Az a baj, hogy akik ilyeneket írtak, azok nem láttak még szerző által leadott első kéziratot. :)
Ugyanis a szerzők kezéből közvetlenül kikerült szöveg gyakorlatilag alkalmatlan "fogyasztásra".
Azon még igen sokat kell dolgoznia a szerkesztő(k)nek, nyelvi lektornak, ha szakkönyv akkor szaklektornak, műszaki szerkesztőnek, rajzolónak, illusztrátornak (ha nem csak a borítón van grafika).
És ekkor még csak az állomány van meg, ehhez jön még a DRM költsége (gyakorlatilag ma még szinte senki nem ad ki DRM nélkül e-könyvet), a marketing, az elektronikus terjesztés költsége.
És ehhez még hozzá jön a szerző, a fordító tiszteletdíja, a kiadó és terjesztő haszna. Ráadásul nálunk az e-könyvet 25% áfa terheli, nem kedvezményes mint a papír kiadásoknál.
A könyvesblogon épp van egy post arról, hogy magán kiadásban jelentette meg valaki a (papír) könyvét. Úgy, hogy már ismert volt és sokan előre megrendelték látatlanban a könyvet. Úgy, hogy sokan ingyen, lelkesedésből dolgoztak a könyvön.
Meg lehet nézni, hogy kiadó, terjesztő nélkül mennyiért sikerült megjelentetni a könyveket.
A könyvek nem fán teremnek. Senki ne várja el, hogy egyik napról a másikra ingyen dolgozzanak azok, akik egy könyv megszületésében közreműködnek. A boltban sem lelkesedésért adják a kenyeret.
"Es hat Magyarorszagon nincs is ebook kiadas"
Épp most indul. Ekkora piacon kell még hozzá idő, hogy beinduljon igazán. |
Ha 2 dollárért adnak egy ebookot azt megveszem, de drágában nem veszek meg egy ebook, mint a papírt, főleg, hogy azzal sokkal kevesebb a költség.
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Milyen költségről beszélsz ember, max egy borítot kell tervezni. Aztán netre felmész, bepötyögöd a kártyád adatait, aztán már lenn is a könyv, és olvashatod...
Üzletben? Persze...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
"könyvkiadókra sem lesz semmi szükség, ha kellőképp elterjednek az e-bookok (bár az odébb van még)"
A zene digitális mégis szükség van rá, a játékok, filmek úgy szintén, ne nagyon reménykedj ebben :P De az biztos hogy lesznek változások... de nem ennyire radikális szerintem :)
"hmm, az mondjuk ahhoz képest tényleg drága picit, nade gondolom azért majd realizálódnak az árak ahogy nő a fogyasztói bázis."
Nem magyar árakhoz kell nézni, hanem az ottanihoz :)
"Raadasul a legtobb kiado DRM-el fertozi a konyveit: uj olvasot veszel mas gyartotol akkor nem tudod hasznalni. Es hat Magyarorszagon nincs is ebook kiadas, magyar ebook csak kalozvaltozat van."
hehe látjátok ilyen gond viszont nincs "eredeti" könyvvel (itt persze nyomtatottra gondolok) Egyébként szerintem ezt is "megoldják", majd ezen a frontos is megindul az "örök háború" a feltörés, és a védelmi "rendszer" állandó fejlesztésével...
|
Max nyomtatási költség nincs(és az ehhez szorosan kapcsolódó értelem szerűen), minden más szerintem meg marad (jó járulékos részek mint pl szállítás az sincs gondolom) Bár nem tudom hogy ezeket az e-könyveket hogy értékesítik, csak neten lehet hozz jutni, vagy üzletben is?
|
Amíg 5-6 ezer forintba kerül egy nevesebb szerző kiadványa addig nincs miről beszélni... Legalábbis nálam marad a hangoskönyv vagy pdf
|
"hozzátette, a könyvipar jobb helyzetben van, mint a zeneipar volt, hiszen utóbbival ellentétben időben felismerte, hogy a fogyasztók igényeinek kell megfelelnie, és nem pedig fordítva. "
Ennek ellenere az ebook sok esetben dragabb mint a puhafedeles valtozat. Nemreg az Amazon akciojat - miszerint minden uj ebook $9.99-ert elerheto - megfurtak a nagy kiadok.
Raadasul a legtobb kiado DRM-el fertozi a konyveit: uj olvasot veszel mas gyartotol akkor nem tudod hasznalni.
Es hat Magyarorszagon nincs is ebook kiadas, magyar ebook csak kalozvaltozat van.
|
Attól tarthatnak is a mocskok mert elvisszük az összes bevételt tőlük, mert még nyomtatásra se kel költeniük a szemeteknek, csak arra, hogy persze feltörhető módon, megvédjenek valamit, amit fillérekért felvásároltak attól, aki megcsinálta.
Mekkora divat itt a configra verni...
|
könyvkiadókra sem lesz semmi szükség, ha kellőképp elterjednek az e-bookok (bár az odébb van még)
|
hmm, az mondjuk ahhoz képest tényleg drága picit, nade gondolom azért majd realizálódnak az árak ahogy nő a fogyasztói bázis.
Those who wish to follow me I welcome with my hands
|
Igen az amatőrök is profitálhatnak majd, és nem kell kínkeservesen szívniuk a kiadók miatt.
Amúgy itt a normális árról még az jutott eszembe, legutóbb nézetem ebookot 6-7 dollár körül volt egy fantasy könyv, egy komolyabb 9 dollárért vesztegettek.
Ami persze jóval olcsóbb, mint a papírkönyv, de én drágának tartom, mivel csak digitális, effektív a kiadónak semmi költsége nincs vele max a borító...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
|
Szerintem nagyon jó dolog, és várom, hogy jobban elterjedjen ez a formája az olvasásnak. Persze nyilván nem telefonképernyőn, meg iAkármin, hanem normális e-book olvasón.
Az előnyei nyilvánvalók, csökkenő papírfelhasználás, kényelmesebb keresési lehetőség, sok esetben maga az olvasás is kényelmesebb (1000+ oldalas könyv esetén), kisebb helyigény, stb. Aláírom, hogy a könyvvásárlás, és az hogy a "kezembe fogom a könyvet" feeling nem annyira erős, de az előnyök mellett szerintem bőven vállalható ez a kis minusz.
A kiadók nyilván sírnak emiatt, hiszen ők nem is a szellemi termékkel, hanem az adathordozóval, magával a papírhalmazzal (könyv) kereskednek.
A technika elterjedésével sokkal könnyebb lesz "amatőr" íróknak érvényesülni, a terjesztés sokkal egyszerűbb. Végső soron bővebb lesz a választék, nem a kiadók döntik el, hogy mi érdemes terjesztésre, és mi nem.
A meghatározóbb művek úgyis megjelennek majd papíron is, amit az ember kitehet a polcra.
Those who wish to follow me I welcome with my hands
|
"De a mindennapi élethez főleg újságokhoz, illetve alacsony életciklusú szórakoztató irodalomhoz, vagy technikai dokumentációhoz - tehát olyan tartalomhoz ami 5 év múlva már senkit nem érdekel - sokkal hatékonyabb az elektronikus formátum."
Ezzel nem értek egyet, egy-egy könyv miért lenne értéktelen 5 év múlva? Abban sem értek egyet, hogy a mindennapi újságot, elektronikusan "közöljék" Abban meg pláne nem hogy ez már 5 év múlva senkit sem érdekel! Ha nem tudnál róla, akkor most közlőm hogy minden megjelenő (print média) egy darabja archiválásra kerül. Ebből később meg lehet ismerni pl a kort, hogyan éltek, mit gondoltak, tartottak fontosnak stb akkor az emberek.
Ha pl egy vizsgamunkát, vagy diplomát írsz, ezek mint segítségedre lehetnek.
Ilyen téren egyáltalán nem érzem, hogy az érvelésednek lenne bármi haszna is. Mert nekem ez jön ki belőle "A felesleges dolgokat ami a kutyát se érdekli az elektronikus, a többi nem." Viszont komplett lexikonokat, régi szövegeket digitalizálnak, aminek digitalizálva is ugyan olyan értéke van mint az eredetinek.
Ilyen formában inkább egy "modernebb" könyvtár, adattár létrehozását látom, mint jó pl. Mert akár hogy is nézzük, nem kis feladat megvédeni az írásos emlékeket, míg az elektronikusnál ez viszonylag könnyebb...bár még van mit tökéletesíteni az adathordozókon...
De elképzelhetőnek tartok egy olyan (futurisztikus) könyvtárat,(vagy egyszerűbb változatát) ahol hologramos kivitelezés van (akár kezelőfelület, akár más minden más területen is) és pl ami kell csak azt nyomtatjuk ki. Vagy a távolabbi jövöben akár létezhet olyan könyvtár is mint Atlantiszon...
Vagy az interneten egy hatalmas e-könyvtár, ami szintén figyelemre méltó lehet, viszont a tisztán elektronikus adattárolás, szabályozás még jobban átláthatatlanná teszi a dolgot, könnyebb lenne eltitkolni, stb adatokat, bár ki elől akár. (ne mintha ez ma nem lenne lehetséges...) |
Alapból: "HENT hírlevél" ami ugye erősen MUHAHA kategória. :)
"Attól tartanak, hogy a könyvkalózkodás jelentős anyagi terhet ró majd az iparág képviselőire."
Mégis, miféle terhet? Nekik kell majd előállítani a "kalózkönyveket"?
"könyvipar jobb helyzetben van, mint a zeneipar volt, hiszen utóbbival ellentétben időben felismerte, hogy a fogyasztók igényeinek kell megfelelnie, és nem pedig fordítva"
Sajnos ez jelenleg (főleg nálunk) még közel sincs így.
|
"Az a baj a papír alapú könyvvel, hogy túl redundáns információhordozó. Manapság egy egész könyvtárépület tartalma elfér egy pendrive-on. Ezen kívül nehéz benne szövegre keresni."
Igen erre írtam tanulásra, munkára tökéletes, szórakozásra már nem biztos, hogy ezt választanám. Ráadásul ha pl egy repültön utazol, úgy tudom vmi újabb rendelet szerint nem használhatsz semmilyen elektronikus eszközt.. (szal ez esetben pl egy 15 órás út szívás..) Persze ez lehet csak ideiglenes szigorítás volt, de asszem még itt olvastam...
Mondjuk nekem jelenleg nem is lenne előnyös, mivel viszonylag kicsi a telefonképernyő 220*176 vagy hogy. (max filmet, zenét hallgatok/nézek rajta) DE a film gyorsan szívja az energiát, a könyv meg ilyen kis méretben nagyon zavaró lenne...
|
Jah, egyébként egyet értek a kiadókkal. Olcsón kell adni, és akkor a nagy tömegek meg fogják venni. Csak én fogom letölteni. Azaz nem, és ilyet sose...
|
Az a baj a papír alapú könyvvel, hogy túl redundáns információhordozó. Manapság egy egész könyvtárépület tartalma elfér egy pendrive-on. Ezen kívül nehéz benne szövegre keresni. Természetesen ha az a cél, hogy low tech keretek között is több száz évig megőrizzük human readable formában az információt, a mai napig a legjobb megoldás. De a mindennapi élethez főleg újságokhoz, illetve alacsony életciklusú szórakoztató irodalomhoz, vagy technikai dokumentációhoz - tehát olyan tartalomhoz ami 5 év múlva már senkit nem érdekel - sokkal hatékonyabb az elektronikus formátum.
|
Hát nem tudom ki hogy van vele, de én ennek ellenére is szívesebben olvasok nyomtatott könyvet...
(persze töltöttem már le, elektronikus változtatott, de iskolai dolgokhoz kellett, és utána töröltem (kiírtam ami kellett pl)
ami meg érdekel, abba max beleolvasok, aztán később megveszem, mert így nem a legjobb olvasni...(e-olvasom meg nincs... bár ha lenne sem biztos hogy változna nagyon a helyzet...)
Bár kétség kívül vannak előnyei :)(de ez nem jelenti hogy nem venném meg a könyvet...)
|
|
A Financial Times és a Goldman Sachs által évente átadott, Az Év Üzleti Könyve díj (Business Book of the Year Award) nevezési szakaszának nyitóünnepségén a kalózkodás könyviparra gyakorolt lehetséges hatásaira is felhívták a figyelmet a szakértők. Gail Rebuck, a The Random House Group kiadó elnöke szerint az Amazon majd az Apple e-könyv olvasójának megjelenésének hatására érezhető növekedésnek indult a digitális könyvpiac, igaz, a teljes könyveladásnak még mindig csak a töredékét képezi a digitális formátum. A kiadók becslése szerint az e-könyvek értékesítési aránya a teljes forgalmon belül az Egyesült Államokban 1,3 százalék, Nagy-Britanniában 4,9 százalék.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A kalózkodástól tartanak a könyvkiadók
James Dyson: "A frusztráció nagyszerű ösztönzőerő"
Adatvédelmi változtatásokat ígért Mark Zuckerberg
Létezik-e emberek és gépek közötti kollektív intelligencia?
