Közeledik az LHC az új részecskék felfedezéséhez
2010. május 19. 12:12, szerda
Hamarosan megkezdheti az LHC az új részecskék utáni kutatást, állítja egy vezető fizikus. Amennyiben a munkálatok rendben lezajlanak, a nyár végére a Nagy Hadronütköztető elég érzékennyé válhat a részecskefizika egy ezidáig felderítetlen birodalmának kutatásához. Az első jelöltek közé várnak két bozon részecskét, melyek létezését jó ideje gyanítják.

A részecskegyorsítóban eddig félmilliárd protonsugár ütközés zajlott le a 2009. novemberi indulás óta. A CERN által működtetett hatalmas szerkezetet elsősorban a Higgs bozon felkutatására tervezték, az első felfedezések közé az úgynevezett W elsődleges és Z elsődleges bozonokat várják - ezek a gyenge kölcsönhatásokért felelős W és Z bozonok nehezebb változatai. A gyenge kölcsönhatások a természet négy alapvető kölcsönhatásának egyike, ide tartozik a gravitáció, az erős kölcsönhatás és az elektromágneses erő.


Az Atlas detektor

A W és Z bozonokat már az 1980-as években megtalálta a CERN 100 gigaelektronvoltos (GeV) tömegskálán, azonban minél nagyobb energiákat alkalmaznak, annál nagyobb tömegű részecskék kerülhetnek elő, ezért is tervezték minden eddiginél erősebbre az LHC-t. Ha minden terv szerint zajlik, a szerkezet néhány hónapon belül elég érzékeny lesz az 1000 GeV skála szondázására, nyilatkozott a BBC-nek dr. Tony Weidberg, a brit Oxford Egyetem egyik részecskefizikusa, aki az LHC Atlas kísérletén dolgozik.

A részecskegyorsító 3,5 TeV energiaszinten fog üzemelni az idén és jövőre egyaránt, ez fele az elérhetőnek, a mérnökök azonban folyamatosan emelik a sugarak intenzitását. Ennek eredményeként az Atlasnak az ütközések "bomlástermékéből" már sikerült azonosítania egy alacsonyabb tömegű W bozonnak tűnő részecskét, ami bár ismerős a tudomány számára, rendkívül fontos a detektorok, köztük az Atlas kalibrálásában.

Az LHC végcélja az 1970-es években felvázolt Standard Modellen túlmutató új fizika keresése, mivel a szubatomi részecskék kölcsönhatásait leírni igyekvő modellt jelenleg egy hiányos valaminek tartják, amire csupán egy lépcsőként tekintenek a világegyetemet vezérlő törvények mélyebb megismerése felé. A nagyobb tömegű W és Z bozonok felfedezése fontos új ismeretekkel szolgálna ezekkel a kölcsönhatásokkal kapcsolatban, ami pedig az oly nagyon áhított Higgs bozonokat illeti, Dr. Weidberg szerint az LHC legkorábban 2011-ben lesz alkalmas az első kutatások elvégzésére.
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. máj. 21. 18:37 | válasz | #52
Úgy cáfolták meg Einsteint, hogy igazolták.
2010. máj. 21. 18:30 | válasz | #51
Igen, ebben lehet valami.
Az elektromágneses kölcsönhatást is a foton közvetíti, de ezt csak úgy tudja megtenni, hogy saját energiájából veszít. Valamit valamiért.

Persze ez már nem sima részecskefizika, bár, ha átlósan vakarom a fejem, akkor beszélhetek energiakvantumokról. Na, mindegy, a Higgs-bozon amúgy sem része a standard modellnek.
2010. máj. 21. 17:08 | válasz | #50
"De hogy a nehézsúlyú, 112 GeV-os Higgs-bozon hogyan tud tömeget adni a pihesúlyú W- és Z-bozonnak - na ez már meghaladja az én részecskefizikai tudásom."

Ez csak egy tipp:
A 112 GeV-os tömeg a szabad Higgs-bozon tömege. Amikor tömeget ad egy másik részecskének, kölcsönhatásba lép vele és így már a közös tömegük akár csökkenhet is.
Egy szabad proton és neutron össztömege is nagyobb mint a deutérium mag tömege.
A nagy tömegű Higgs-bozon kölcsönhatásba lép a tömeg nélküli anyaggal és az eredmény a Higgs-bozon tömegénél kissebb tömegű anyag.
?
2010. máj. 21. 16:56 | válasz | #49
Filctoll és már van is magyar billentyűzet.
n3whous3   "Rest in Peace n3whous3" 
2010. máj. 21. 13:42 | galéria | válasz | #48
igen, de ha nem tud vaktában gépelni, vagy nem volt még magyar billentyűzete, egy ilyen hosszú szöveget nem hiszem, hogy volt kedve végigpötyögni próbálkozásokkal csak a te kedvedért.
2010. máj. 21. 13:36 | válasz | #47
Egy kis OFF

Ékezetes betűk használatához nem magyar billentyűzet kell, hanem ékezetes (kelet európai) betűkészlet, amit pedig a magyar win. op. rendszerek garantáltan tartalmaznak, de megkockáztatom, hogy a nem magyar nyelvűek is. (Ez utóbbiban azért nem vagyok biztos.) Win XP-nél például ez a nyelvi eszköztárból érhető el.
n3whous3   "Rest in Peace n3whous3" 
2010. máj. 21. 13:10 | galéria | válasz | #46
Úgy látszik. A következő kérdés már csak az, hogy mi a megállási feltétel, mert lennie kell, hiszen ha nem lenne, mindennek végtelen tömege lenne XD
2010. máj. 21. 11:34 | galéria | válasz | #45
Rekurzív részecske?:D
2010. máj. 21. 11:00 | válasz | #44
és így lett a Chocapic :D
n3whous3   "Rest in Peace n3whous3" 
2010. máj. 21. 00:21 | galéria | válasz | #43
saját maga :D
2010. máj. 21. 00:13 | válasz | #42
Sin Fein.
(persze 1-es szám 3. személyben)
djw  
2010. máj. 20. 23:45 | válasz | #41
és a higgsbozonnak mi adja a tömegét? :)
2010. máj. 20. 23:39 | galéria | válasz | #40
Hagy irkáljon a nép, mikor elérjük a 7TeV-ot akkor úgyis megnyílik az a fránya portáls és az én térelméletem szerint csokipuding fog belőle kiömleni és mind megfulladunk. (Legalább ez eredeti ötlet a világvégére és legalább annyi valóságalapja van mint a többinek. )
Ki kell élvezni addig az életet.
2010. máj. 20. 16:59 | válasz | #39
Na, írtál te is valamit, hogy teljen az idő.
2010. máj. 20. 14:04 | válasz | #38
Mármint HA létezik és HA megtalálják és HA igazolni is tudják hogy amit találtak az tényleg az.Mert ez a Higgs bozon bújkál előlünk vagy éppen ott van az orrunk előtt csak nem látunk a szemünktől,de az is lehet hogy valami teljesen mást találnak minat amit keresnek,mert ilyen is előfordult már...
2010. máj. 20. 13:38 | válasz | #37
Ha valamit nem tudunk, kedves gyermekeim, akkor olvassunk!

Fürge és szorgos ujjak ezt gépelték be a magyar wikibe:
"A Higgs-bozon maga is rendelkezik tömeggel. A LEP gyorsító eredményei alapján jelenleg 95%-os biztonsággal állítható, hogy a Higgs, ha létezik, akkor nem kisebb 117 GeV-nál. Az őt leíró elmélet ellentmondásossá válik 251 GeV tömeg fölött.

Ha a tömege 117 és 181 GeV között van, akkor a Standard modell egészen majdnem a Planck-skáláig érvényes marad, és nem lesz "új részecskefizika" a Planck-modell skálája fölött. Közvetett, részben asztrofizikai bizonyítékok alapján inkább azt várják, hogy lesz.

Részecskegyorsítókkal megvizsgálták a 117 GeV-ig terjedő energiatartományt, és van néhány olyan esemény, amely úgy is értelmezhető, hogy akár Higgs-bozonból is származhat, de ez nem egyértelmű. Azt várják a fizikusok, hogy a nagy hadronütköztető-gyűrű, az LHC, amely 2008 szeptember 10-én kezdte meg a működését a CERN-ben, képes lesz felfedezni a Higgs-bozont.

Mivel a Higgs-tér skalártér, a Higgs-bozon spinje nulla."

Naszóval!

A Higgs-bozon tömege valszeg 181 és 251 GeV között van. Namármost, hogy az LHC pár TeV-os energiája elegendő lesz-e a kimutatására, az még a jövő zenéje.
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Elementary_particle_interactions.svg
2010. máj. 20. 13:25 | válasz | #36
Igazad van. A cikk butaságokat ír.
"úgynevezett W elsődleges és Z elsődleges bozonokat várják - ezek a gyenge kölcsönhatásokért felelős W és Z bozonok nehezebb változatai."

Kétféle W-bozon van, a W+ (+1 elektromos töltésű) és a W-.
Z bozon csak egyféle van, a Z0.
Ezeknek a bozonoknak kicsi a tömege, 80.4, illetve 91.2 GeV.
Már fel lettek fedezve.

Az LHC a nehezebb bozonok felfedezésére van kihegyezve. Tehát nem nehezebb W és Z-bozonokat, hanem simán nehezebb bozonokat keresnek, mint, amilyen a Higgs-bozon is. Nehezebb bozon felfedezéséhez nagyobb energia kell, ez egyértelmű.

Ami viszont megkavart engem is - de nagyon! - az, hogy a Higgs-bozon tömege nagyobb, mint 112 GeV, és állítólag ez ad minden elemi részecskének tömeget.

De hogy a nehézsúlyú, 112 GeV-os Higgs-bozon hogyan tud tömeget adni a pihesúlyú W- és Z-bozonnak - na ez már meghaladja az én részecskefizikai tudásom. Passz!

zOMG  
2010. máj. 20. 12:17 | válasz | #35
...
n3whous3   "Rest in Peace n3whous3" 
2010. máj. 20. 11:17 | galéria | válasz | #34
Még mindig nem értem, ott írja, hogy a W és a Z bozonokat már felfedezték, aztán azt írja, hogy a W és Z bozonok felfedezése új ismeretekkel szolgálNA (tehát mintha még nem lenne felfedezve). Többféle Z és W bozon van? :-|
2010. máj. 20. 11:15 | válasz | #33
többféle bozon van.
n3whous3   "Rest in Peace n3whous3" 
2010. máj. 20. 10:58 | galéria | válasz | #32
Ezt nem értem:

Azt mondja, hogy már 80'-as években felfedezték a W és Z bozonokat.

ezután itt van ez a mondat:

"A nagyobb tömegű W és Z bozonok felfedezése fontos új ismeretekkel szolgálna ezekkel a kölcsönhatásokkal kapcsolatban,"

Dehát már felfedezték, mit kell ezeken még egyszer felfedezni?
2010. máj. 20. 09:29 | válasz | #31
A cikk valóban olvasmányos, mint egy mese. Csak az a baj vele, hogy tévedésekkel és logikai hibákkal van tele.
andersh   "Rest in Peace andersh" 
2010. máj. 20. 09:26 | válasz | #30
A higgs a tömegért felelős.
2010. máj. 20. 09:02 | válasz | #29
De ha egy teljesen reménytelen eset (magyarán: buta) vagy, esetleg nézz/hallgass bele ebbe:
2010. máj. 20. 08:44 | válasz | #28
Ha nem érted, hogy mire gondolok:
2010. máj. 20. 08:40 | válasz | #27
Még annyi érdekesség, hogy az éternek tulajdonítottak valamicske közegellenállást, amely miatt a benne mozgó égitestek éteri zenét, a szférák zenéjét produkálták.
Ma is éterinek nevezzük a fennkölt, könnyed, légies, harmonikus zenét.
2010. máj. 20. 00:31 | válasz | #26
Még annyi érdekesség, hogy azért éternek nevezték el, mert ez mégiscsak olyan közeg lett volna aminek nagyon kicsi a "légellenállása", hiszen az égitestek a méréseik alapján nem lassultak le.
2010. máj. 19. 23:41 | válasz | #25
Ja, és ha ki lehetne festeni a rajzokat, az még érdekesebb lenne.
2010. máj. 19. 23:36 | válasz | #24
A cikk tényleg jó, de bevallom én mindig a színes rajzokat imádom a legjobban.
Amit viszont őszintén sajnálok, hogy kiszedték a kedvenceim, a lépőköveket. Pedig olyan aranyosak voltak.
2010. máj. 19. 23:31 | válasz | #23
Igen.
Ugyanúgy, ahogy a víz hullámokat vet, és a hang a levegőben terjed, teljesen logikusan feltételezték, hogy amennyiben a fény is hullám (márpedig annak bizonyult, eltekintve Newton régi kukacoskodásától, hisz hullámfüggvényekkel írták le), akkor lennie kell egy közegnek, amelyben a fény, általánosabban az elektromágneses hullámok terjedni tudnak. Ezt a közeget nevezték el éternek. Az éter a teljes teret - amely abszolút - kitöltötte volna.
Ez így elméletben nagyon jól hangzott, de aztán jöttek azok a kellemetlen megfigyelések és kísérletek.
Rotcsa  
2010. máj. 19. 23:05 | válasz | #22
a cikk nagyon teszett!:)) és még egyszerűen érthető is!
2010. máj. 19. 23:00 | válasz | #21
az lesz a nagy szám, ha először a terroristák kezébe kerül!
2010. máj. 19. 20:47 | válasz | #20
Az éter definíció szerint egy olyan feltételezett közeg, amelyben a fény mindig azonos sebességgel halad. Az ilyen éter létét kisérlettel cáfolták.

Régen azért feltételezték az éter létét, hogy az elektrodinamika és a klasszikus mechanika összeegyeztethető legyen. A jelenlegi világképünkben viszont ilyen ellentét nincs.
2010. máj. 19. 19:38 | válasz | #19
Miért nem tud a fény "fénysebességnél" gyorsabban menni?
Szabad feltenni ilyen szentségtörő kérdést egyáltalán?
Egyébként meg minmeghalunk!
2010. máj. 19. 19:09 | válasz | #18
Egyébként imádom, amikor valaki úm. "dióhéjban" bemutat valamit. Csak ne legyen túl nagy az a dió (pl. kókusz). Azt mindenesetre sejtem, hogy a fejemen akarja feltörni. :-D
2010. máj. 19. 19:08 | válasz | #17
Ááááá, szubatomi molekulák!!!! Mi a lófütty az???
2010. máj. 19. 18:57 | válasz | #16
Azt gondolom mondanom sem kell, hogy nekem David Miller bácsi magyarázata tetszett a legjobban. Érthető okokból.
2010. máj. 19. 18:52 | válasz | #15
Jut eszembe, kedves doktoranduszok, a wikiben ezt én mertem befirkantani:
"1993-ban a brit tudományügyi miniszter, William Waldegrave, arra kérte az elméleti fizikusokat, hogy legfeljebb egy oldalon magyarázzák már el, hogy „Mi az a Higgs-bozon, és miért kell megtalálni?” Íme az eredmény (angolul)."
Szóval, ha tudni akarod, hogy mi a túró az a Higgs-bozon, olvasgass engem.
2010. máj. 19. 18:49 | válasz | #14
link
amit tudok a reszecskefizikarol az kb ennyi mint ami itt le van irva a ppt-kben , egy ilyen eloadason voltam es ajanlom mindenkinek

tovabbra is kerdesem hogy miert nem a higgs bozonok az eterelmelet kozvetito reszecskei, miert is vetettek el pontosan az eterelmeletet?
2010. máj. 19. 18:46 | válasz | #13
Há'pedig, én erre válaszolgattam már réges-régen.
Csak meg kell nézned a témába vágó hírek kommentjeit, és olyan okos leszel, mint egy kő.
2010. máj. 19. 18:04 | válasz | #12
Íme kis fizikusok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Higgs-bozon
Tessék
2010. máj. 19. 17:35 | válasz | #11
Off
Egyből gondoltam hogy majd jön a flém :D
On

2011-re tervezik megkezdeni a kutatásokat. Lehet ezért lesz 2012-ben világvége? A maják is tudták hogy nem szabad babrálni a Higgs-bozonokkal és ezért csinálták a naptárukat. Csak lekopott a "Hozzánenyúlj!" felirat a naptár-kőről.

Ez a fizika nekem már magas. Mi az a bozon? Én még ott tartok hogy az anyag áll molekulákból, a molekula atomokból. Az atomok proton-elektron-neutron-okból. Azok álnak Kvark-okból, és ennyi. Ez a bozon a következő szint?
2010. máj. 19. 16:51 | válasz | #10
OFF
Egybol gondoltam hogy toled pedig valaszt nem fogok kapni
2010. máj. 19. 16:21 | válasz | #9
Háát, egyből gondoltam is, hogy nem vagytok fizikusok. :-D
2010. máj. 19. 15:42 | válasz | #8
En sem vagyok fizikus, en ugy tudom hogy a Higgs bozon felelos a tomegert mert a teret Higgs bozonok toltik ki es ha az anyag elmozdul a terben akkor az anyag beleutkozik a Higgs bozonokba es ez az egyfajta kozegellenallas miatt van tehetetlensege a targyaknak . Ha valamit rosszul tudok akkor javitsatok ki ha pedig nem akkor valaki mondja meg hogy miert vetettek el az eter elmeltetet , mert ha jol ertem akkor az univerzumban mindenhol kell lennie Higgs bozonnak es akkor ez lehetne az az anyag amirol az eter elmeletben a kolcsonhatasokat tovabbitana .

(nincs magyar billentyuzetem, bocs)
2010. máj. 19. 15:39 | galéria | válasz | #7
Biztos stepping stone volt az eredetiben és kapkodva fordítottak.^^
2010. máj. 19. 15:08 | válasz | #6
A Higgs nem ugyanaz mint a graviton vagyis a gravitációért felelős részecske? Csak kérdem, nem vagyok fizikus :)
2010. máj. 19. 14:44 | válasz | #5
Tetszett ez a "lépőkő".
Jól hangzik.
andersh   "Rest in Peace andersh" 
2010. máj. 19. 14:30 | válasz | #4
ha a higgs megvan akkor utána a gravitont keresik vagy mittom. van még jópár feltételezett részecske.
2010. máj. 19. 13:08 | galéria | válasz | #3
:(
Mégsincs semmi értelme, a szuperfolyadékokkal nem lehet kezetmosni ha nincs viszkozitásuk, nem?
2010. máj. 19. 13:06 | galéria | válasz | #2
Ilyenekre pazarolni a pénzt mikor Afrikában meg éhe... fociVB-t tartanak.

Amúgy nem is lehet rossz a Higgs-bozon, de ha már megvan akkor miket fognak utána keresni?:C
Elvileg "117 és 181 GeV között van" úgyhogy amire valóban képes az LHC annak ez csak bemelegítés. :D
iambg  
2010. máj. 19. 13:05 | válasz | #1
Pedig még csak nemrég fedeztük fel a tüzet...