Aszteroidára küldenék az Ad Astra plazmahajtóművét
2010. május 5. 15:34, szerda
Új célpontot kaphat az a VASIMR hajtómű, amit a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szánt kísérleti darab tartalékaként építettek.

Hirdetés

Az egyik legnagyobb ígéretnek tartott Változtatható Impulzussűrűségű Mágnesplazma Rakéta akár egy aszteroida meglátogatásával is bizonyíthatja majd képességeit, amennyiben sikerül megfelelő partnert találnia a tervezethez. A speciális plazmahajtóművet a távolabbi égitestekre való eljutás lerövidítéséhez szeretnék használni, például egy Mars-utazást 6-9 hónapról 39-45 napra csökkenthet. A hajtóanyagát - ami lehet argon, xenon vagy hidrogén - rádióhullámokkal ionizáló VASIMR technológia számára kiváló demonstrációs lehetőség lenne egy aszteroida. A hajtóműben keletkező plazma hője húszszorosa a Nap felszínén uralkodó hőmérsékletnek, ezért a kiáramlást irányító fém fúvókák helyett a rendszer mágneses mezőket alkalmaz.


"Egyik pillanatról a másikra itt a jövő" - nyilatkozott a VASIMR feltalálója Franklin Chang-Diaz fizikus, aki a NASA űrhajósaként hétszer járt a világűrben. Houstoni fejlesztő cégével 2005 óta dolgoznak a plazmarakétán, az első igazi mérföldkövet azonban tavaly érték el, amikor egy vákuumkamrában sikeresen beüzemelték a VASIMR demonstrátorát. "Rengeteg akadály és kihívás áll előttünk, sok munkát kell még elvégeznünk. De ha megnézzük, mi történt az elmúlt öt évben, amióta ott hagytam a NASA-t, elképesztő a fejlődés."

Az űrállomásra szánt hajtómű az Ad Astra tervei szerint 2014-ben indulhat útnak, Chang-Diaz azonban két tartalék hajtóművet is készít arra az esetre, ha az eredeti valamilyen balszerencse következtében nem érné el az ISS-t. Amint a hajtóművet biztonságosan üzembe helyezik az állomás külső részén, a tartalék számára új célpontokat kereshetnek, olyanokat, amihez nincs szükség NASA beruházásra.

Míg az űrállomásra szerelt hajtómű az energiát magától az űrkomplexumtól nyeri, a szabadon repülő változatnak egy saját energiaforrásra lesz szüksége. Az aszteroida-küldetéshez az Ad Astra a Védelmi Minisztérium kutatási ügynökségét, a DARPA-t nyerheti meg, ahol jó ütemben halad egy minden korábbinál hatékonyabb 200 kilowattos napelem-tömb kifejlesztése.

A napelemek által termelt energia, amint a rakéta elérte az aszteroidát, kiszolgálhatna különböző tudományos műszereket és egyéb felszereléseket. "Egyedülálló küldetés lenne" - magyarázta Chang-Diaz. "Nincs szükség külön energiarendszerre a rakéta számára; amint odaértünk, kikapcsoljuk a hajtóművet és máris rendelkezésre áll 200 kilowatt, amit arra használunk fel, amire akarunk. Ezzel az energiaszinttel számos olyan dolgot hajthatnánk végre, amire eddig nem volt példa."

A radaros feltérképezés és egyéb felderítő műveletek mellett a küldetés mintát is vehetne az aszteroidáról, amit visszajuttathatna a Földre. A tudósok szeretnének minél többet megtudni az aszteroidák eredetéről, származási helyeiről, kialakulásukról, illetve arról, hogy hordoznak-e magukban az élet kialakulásához szükséges összetevőket. Az aszteroidák szerkezetének ismerete gyakorlati szinten is hasznos lehet, arra az esetre, ha egy ilyen űrkőzet ütközési pályára kerülne a Földdel. A megfelelő ismeretek birtokában elvileg könnyebb lenne eltéríteni.

A küldetés jól illeszkedik Barack Obama elnök új űrkutatási irányvonalába is. Obama a "Vissza-a-Holdra" tervezet helyett az új technológiák fejlesztése és tesztelése fordítaná a NASA-nak kiutalt közpénzeket, melyek főként a mélyűr kutatását szolgálnák. A Kennedy Űrközpontban tartott beszédében külön kitért egy aszteroidára irányuló emberi küldetésre, ami 2025-ben valósulhatna meg. A VASIMR aszteroida-küldetés egyike a NASA szakértőinél kiértékelésre váró számos indítványnak. Ha kiválasztásra kerül, a küldetés körülbelül 2017-ben indulhat el a Földről, nyilatkozott Rob Kelso, a NASA egykori űrsikló repülési igazgatója, aki jelenleg az űrügynökség és a kereskedelmi cégek között innovatív társulások kiépítésén dolgozik.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. máj. 18. 19:20 | galéria | válasz | #63
akkor kihalna az emberiség :P
NEXUS6  
2010. máj. 09. 23:58 | galéria | válasz | #62
És rossznyelvek szerint embertelen az is ami a Földön van!;)
2010. máj. 09. 14:47 | válasz | #61
el kell hogy keseritselek állitolag még ember se járt a holdon XDDD
kvp  
2010. máj. 08. 23:52 | válasz | #60
"Mennyi is az energia-összetartási idő egy polywellben? És mennyi egy tokamakban?"

A polywell akarmeddig mukodik amig a magnesek nem veszitenek az energiajukbol, ami szupravezeto magnesek eseten eleg sokaig tart. A tokamak is hasonlo, de ott egy plazma nyalabot kell kompresszalva tartani, mig a polywell tobb nyalabot utkoztet, tehat nem kell kompresszalni semmit.

"A fúzióban más paraméter nem nagyon számít, ezzel ugyanúgy nem tudsz energiát termelni, mint a fusor-al vagy egy mágneses tükör konfigurációval."

Ha a magneses ter stabil akkor lehet vele energiat termelni. A tokamaknal meg a nyalbot is stabilan kell tartani, ami plusz energia befektetes.

"Én nem mondom, hogy a tokamakok az "ultimate machine"-ek, de a legjobb paraméterek még mindig onnan jönnek, és egyenlőre az is kevés."

En szemely szerint az impulzusuzemu elektromagneses gyorsitast hasznalo linearis fuzios reaktort tartom a legjobbnak, de meglatjuk melyik megoldas valik be a gyakorlatban.

"A másik, hogy a 0.1g gyorsulás, az kissé meredek, azzal a Nap-Mars távolságot lehet megtenni egy hét alatt :) Hosszútávú űrutazásnál milli és mikro-g-kben lehet gondolkodni. Ez a táv 0.01g-vel 1 hónap, 0.001g-vel 3 hónap, 0.0001g-vel 1 év, de ez csak a távolság, ebbe nem vettem bele a gravitációs potenciált!"

Pont ez a gond. Olyan hajot kell epiteni, ami birja es kepes is az 1g-s gyorsulasra. Igy mar elerhetobb tavolsagban lenne par kozeli csillag. A termonuklearis hajtomuvek egy resze erre elvileg kepes. A vasimr is kepes ra, hiszen ha kell, egy kulso gazforrast hasznalo rendszer kepes akkora erot kifejteni, hogy a legkoron keresztul felemeljen egy hajot. (gyakrolatilag ugyanugy mint egy nuklearis ramjet, csak a reaktormag helyett a mikrohullamu plazmageneratort hasznalva hoforrasnak)

"A polywell ugyanolyan fúziós reakciótermékeket köp ki, emellett ott a fékezési röntgensugárzás. Fény nincs, és egyiket sem olyan egyszerű jó hatásfokkal árammá alakítani."

Feny van, csak meg kell nezni a kiserleti peldanyokrol keszult videokat. Viszont a hosugarzas is feny es ehhez is van solide state elektromos konverterunk. A fekezesi rontgen pedig nem akkora gond, mint a regebbi rendszereknel ahol az atomok fizikailag neki tudtak menni egy racsnak. Itt nincs racs, ahogy az uj plazma hajtomuvekben sincs elektrosztatikus gyorsitoracs, csak magneses ter. Bussard arra jott ra, hogy a pozitiv energiamerlegu fuzio eloidezesenek legegyszerubb ujta ha ket vagy tobb plazma nyalabot kereszteznek. Ket egymast keresztezo vasimr nyalab pont ugyanazt az eredmenyt hozza mint egy ket gyurus polywell, mert a rendszerek gyakorlatilag egyformak. A Bussard ramjet ezen megoldasok kombinaciojat jelenti.
Kornan  
2010. máj. 08. 22:57 | válasz | #59
"Az ilyen "társadalomjobbító" elképzelésekkel csak egy gond van. Hogy a magas IQ-jú emberkéknek nem feltétlenül magas IQ-jú a gyerekük, mert a magas IQ úgy tűnik nem egyetlen génen kódolódik."

Szerintem még van több probléma is vele, pl az IQ mérése még mindig soxor vicc. Fejben számolás időre, lexikális tudásra alapozás, ugyanazok a típusfeladatok soknál, aki már látott olyan feladatot sokkal könnyebben megoldja. Aztán az embernek változik az IQ-ja egy napon belül is. + jelenleg olyan emberekre is szükség van akik elvégzik a piszkos munkákat. Lehet, hogy egy 70 IQ-s ember jobban elvégzi mint egy 200-as. Szal nem csak magas IQ emberek kellenek a jelenlegi társadalomnak. Meg hiába magas IQ-jú valaki ha harminc évesen meghal valami genetikai betegségben.....
Kornan  
2010. máj. 08. 22:48 | válasz | #58
Túlnépesedés nem a mi problémánk, itthon és a nyugati országokban az lenne a jobb ha többen lennénk vagy szinten maradna. Akkor nem kéne annyi bevándorlót beengedniük azoknak az országoknak, akiknél ez már nagyobb gond mint nekünk Mo-n. Lassan már nem is lesz tisztán őslakos leszármazott az ő országukban, mindenki néger meg arab lesz. Pl Angliába. Nah jó ez talán túlzás, de tényleg ilyen irányba megy a dolog.
Ha Kína tudja kezelni a túlnépesedést akkor India és a többi harmadik világbeli ország is tudná. Talán Indiában már van is vmi ilyen?

100 millió? Minél többen vagyunk annál jobb. Mert annál nagyobb az emberiség potenciálja. Persze figyelembe kell venni a fenntarthatóságot. Ahogy a technológia fejlődik egyre több embert mellett marad fenntartható az egész rendszer.
2010. máj. 08. 19:52 | válasz | #57
"oroszoknál a csajok a munka frontján melóztak" Nem csak ott. Az oroszoknak voltak az első női repülőgéppilótáik. Álítólog jobbak voltak a férfiaknál! (bár ez biztos csak urbanlegend)
Caro  
2010. máj. 08. 18:50 | válasz | #56
Gyerekvállalást engedélyhez kell kötni. Aki meg "illegálisan" szül, az legyen tisztában vele hogy tőle elveszik. Azon már már lehet gondolkozni, hogy ki kapjon engedélyt, aki hasznos a társadalomra vagy aki kevésbé. Ezzel lehetne motiválni a tanulásra, munkára az embereket.
TreDoR  
2010. máj. 08. 16:07 | válasz | #55
Mondjuk ha minden embernek maximum 1 vér szerinti gyereke lehetne
NEXUS6  
2010. máj. 08. 15:27 | galéria | válasz | #54
Én ki is jelölném, mondjuk +133-ban, és ki is nyírnám a baloldalra esőket.
Te még vajon beleesnél a jobbik oldalba, vagy Tajgetosz-pozitív lennél?
Mert ezt én még túlélném, bár nem tudom szeretnék-e olyan világba élni, ahol nem a legokosabb, hanem a leghülyébb pár %-ba tartozom.
Persze csak vicceltem.

Az ilyen "társadalomjobbító" elképzelésekkel csak egy gond van. Hogy a magas IQ-jú emberkéknek nem feltétlenül magas IQ-jú a gyerekük, mert a magas IQ úgy tűnik nem egyetlen génen kódolódik.

Amúgy az is lüke elképzelés, hogy a társadalom szegénységéért a szegényeket tegyük felelőssé, vagy az ő kiirtásukkal oldjuk meg a problémát. Egyrészt mert a szegénység relatív, ma a legszegényebb országokban annyi az egy főre jutó kaja, vagy olyanok az egyéb viszonyok (szociális, társadalmi, sőt politikai) olyanok, mint a fejlett nyugaton az 1920-as években!!!!
Másrészt attól, hogy kiirtjuk azokat akiket nem tartunk méltónak az életre, még nem írtjuk ki azokat az okokat, akik miatt a társadalomnak ez a része kialakult. Jó eséllyel a következő kiirtandók pont mi lennénk!

A náci Németország a második világháborút pont emiatt veszítette el. Hiába rendelkezett a világ legfejlettebb kontinensének szinte teljes emberi és anyagi erőforrásaival, a gazdaságát nem volt képes megszervezni úgy hogy ellen tudjon állni a szövetségeseknek. Amikor a német, osztrák, magyar naccsasszony otthon a cselédei társaságában a körmét reszelgette otthon, addig az amcsiban és az oroszoknál a csajok a munka frontján melóztak.
A németek persze halálra dolgoztatták, szó szerint, az elfogott zsidókat, komcsikat, cigókat stb. de hát ezeknek az emberkéknek mindig is elég kérdéses volt hozzáállásuk a komoly melóhoz, pláne így rabszolgaként, ami azért erősen rányomta a bélyeget a minőségre.
Pl. az a rengeteg V-1/V-2 rakéta valszeg nem véletlenül nem jutott el még csak London közelébe sem.
2010. máj. 08. 14:13 | válasz | #53
Humánus módszerek nem játszanak, mert ilyen távlatokban képtelenség tervezni (1k év...).
Ki kell jelölni egy megfelelően magas, IQ-szintet és a Gauss-görbe ettől balra eső részét sterilizálni :D Pár generáció után nem lenne gond az energiával, lakóhelyekkel, környezetvédelemmel...

Najó, azért nem gondoltam komolyan.
Merces  
2010. máj. 08. 13:09 | válasz | #52
.......vajon humánus módszerekkel mennyi idő alatt tudnánk 100 milliósra csökkenteni a humán populációt 1k év_? vagy több.....?
Caro  
2010. máj. 08. 08:02 | válasz | #51
Ez igazából energiaforrás kérdése. Ha van egy kellően olcsó energiaforrásod meg egy megfelelő lejuttatási rendszered (pl. űrlift), akkor ritka nyersanyagokat még akár meg is érheti visszahozni, ha valahol nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Persze kizárólag robotikus szondákkal. Ráadásul ilyenkor a lejuttatással még akár áramot is lehet termelni :)
Emellett mélységesen egyetértek azokkal, akik a népességcsökkentést javasolják. Minek 10 milliárd ember a Földre? Olyan ütemben használjuk fel az erőforrásokat, ami teljesen értelmetlen, ráadásul ezek nagy részét nem arra használjuk fel, hogy függetlenítsük magunkat tőlük (fejlesztés), hanem hogy fenntartsunk egy "blob" társadalmat.
10-100 millió ember tökéletesen elegendő lenne, és ennyi emberrel még mindig ugyanannyi kutatás lenne elvégezhető, csak optimalizálni kellene a feladatokat. A rendelkezésre álló erőforrások pedig 100-1000x ennyi ideig elegendőek lennének, sőt a környezetvédők álma is megvalósítható lenne, itt a 100% vízenergiára gondolok. Sokkal kisebb lenne a civilizációs teher.
Sajnos minden ország számára a nagyobb népesség előny, mert nagyobb GDP-> nagyobb nemzetközi tekintély, jobb érdekérvényesítés, stb. A nyugat meg ezt nem ismeri fel, Kínát le lehetett volna söpörni 1950-ben, most már nem lehet. De ez már nagyon off, úgyhogy itt abba is hagyom :)
Caro  
2010. máj. 08. 07:54 | válasz | #50
Hát ez sem igaz éppen. A polywell ugyanolyan fúziós reakciótermékeket köp ki, emellett ott a fékezési röntgensugárzás. Fény nincs, és egyiket sem olyan egyszerű jó hatásfokkal árammá alakítani.
A VASIMR-ben arról írnak, ha olyan hőmérsékletre tudnák fűteni a plazmát, hogy ott induljon be a fúzió, na az lenne a jó, ott nagyon jó hatásfokkal hasznosulna az energia (persze csak akkor, ha a reakciótermékek az összetartott régióban leadják az energiát), de ehhez tetemes fűtés kell, és a fúziós hányad valószínűleg így is alacsony maradna.
Az antianyag megint egy olyan dolog, ami elvileg szép, csak még senki nem tudja hatékonyan előállítani, sem felhasználni, elméletben sem.
Caro  
2010. máj. 08. 07:48 | válasz | #49
Mennyi is az energia-összetartási idő egy polywellben? És mennyi egy tokamakban? A fúzióban más paraméter nem nagyon számít, ezzel ugyanúgy nem tudsz energiát termelni, mint a fusor-al vagy egy mágneses tükör konfigurációval.
Én nem mondom, hogy a tokamakok az "ultimate machine"-ek, de a legjobb paraméterek még mindig onnan jönnek, és egyenlőre az is kevés.
A másik, hogy a 0.1g gyorsulás, az kissé meredek, azzal a Nap-Mars távolságot lehet megtenni egy hét alatt :)
Hosszútávú űrutazásnál milli és mikro-g-kben lehet gondolkodni. Ez a táv 0.01g-vel 1 hónap, 0.001g-vel 3 hónap, 0.0001g-vel 1 év, de ez csak a távolság, ebbe nem vettem bele a gravitációs potenciált!
Ha mesterséges gravitáció kell, akkor meg kell forgatni az űrhajót. Kell egy ellensúly, jó távol is lehet vinni, hely van :)
Caro  
2010. máj. 08. 07:36 | válasz | #48
Komolyabb, de ahogy írod a rendekezésre álló technológia is jóval komolyabb. Ezért tartom én szégyenletesnek, hogy közel 40 éve nem járt ember a Holdon. Ha ezt egy éven belül újra meg kellene ismételni, nem valószínű, hogy képesek lennénk rá.
Caro  
2010. máj. 08. 07:34 | válasz | #47
A kozmikus dózis az út idejével arányosan csökken, meg azért lehet ellene védekezni, azon kívül ellátmány is sokkal kevesebb kell, stb. Ez pedig sokat segít rajta. Szoktak jönni ilyen marhaságokkal is, hogy 2x6 hónap bezárva meg ilyenek, de ez szerintem nem igaz, ha én tudom hogy a Marsra megyek, akkor nem az járna az agyamban, hogy 6 hónapig be leszek zárva. :) Földi körülmények között más, de itt nem erről van szó.
Caro  
2010. máj. 08. 07:30 | válasz | #46
Igen, ez nekem is feltűnt, a napelemek W/kg-ja, ami kritikus az ilyen meghajtásoknál nem túl erős. De ők tudják, meg azért már ebből is vannak elég jók.
Kornan  
2010. máj. 06. 22:19 | válasz | #45
Van benne logika amit mondasz, de egyrészt gazdaságunk jelenlegi formája hátráltat mindennemű hosszútávú befektetést, ami nem térül meg csak sokára.
Másrészt pl kötelező újrahasznosítással nagyságrendekkel jobban ki tudnánk tolni a nyersanyagok felhasználható/kitermelhető módon való rendelkezésre állását. Harmadrészt lehet , hogy ami most fontos az később fölöslegessé válik, vagy később töredék erőfeszítés árán meg tudjuk szerezni. Nagyon hosszútávon(~több ezer év) nem érdemes tervezni.
Kornan  
2010. máj. 06. 22:09 | válasz | #44
Az oldal alján van egy jó kis táblázat az űrhajtóművekről. Hátha vkit érdekel.

wiki

2010. máj. 06. 21:06 | válasz | #43
De hogy, eszembe sem jutott :) Csak azt mondom hogy mi ha akarnánk sem tudnánk erdőt írtani.
fsanyi  
2010. máj. 06. 20:49 | válasz | #42
minden szép minden jo,fejlődni kőll.de tényleg van minekünk afrikánk!sőt még it is nálunk nem rozsás a hejzet.mi léne ha a szeginy embéréket is támogatnának.
2010. máj. 06. 20:32 | válasz | #41
Remélem nem akarsz párhuzamot vonni max. 1 millió ember erdőirtása és kb. 1 milliárd ember erdőirtása közé. 1000-szeres a különbség.
2010. máj. 06. 20:30 | válasz | #40
Ők, de csak azért mert mi már kiírtottuk. Amikor idejöttünk az alföld nagy része tölgyes volt tudtommal... De ez igaz egész európára.
2010. máj. 06. 20:16 | válasz | #39
usb-s van már?
2010. máj. 06. 19:05 | válasz | #38
Indiaiak.
Ki irt ki több erdőt, ők vagy mi?
2010. máj. 06. 18:43 | válasz | #37
A Mars tömege lényegesen több az űrhajó tömegénl, így ennyiszer több energia is kell idehozni. Gondoltak volna rá a NASA fickók (és lányok), ha tényleg értelmes ötlet lenne.

A másik gondolatodat pedig addig támogatom, amíg az emberek felvilágosításával érjük el a népesség csökkenését. Egyébként nem az 1 milliárd indiai tüzeli el azt a sok kőolajat... A fogyasztás minőségén keveset talán lehetne spórolni, de nagyban nem működne, az embereknek meg nem mondhatod meg, hogy nem vehetnek számítógépet, hogy jobban élj.
Náza  
2010. máj. 06. 18:19 | válasz | #36
Azert mert iszonyatosan koltseges. Maga az ut sok szazmillio/ sok milliard dollarba kerul jelenleg egy parszaz tonnas urrepulovel, ami tud hozni 2 marek mintat egy egitestrol, de kifejleszteni es az urbe juttatni egy akkor jarmuvet amivel egyaltalan minimalis gazdasagos elhozni barmit (legyen "csak" 1 km3-es rakteru- ami azert eleg vicc kategoria meret egy bolygo ellatasanal) ujabb ezer milliard dollarok ha egyaltalan lehetseges ilyet a levegobe juttatni, kifejleszteni azt a technikat ami a barmit kitermeli egy egitestrol es add hozza a koclazati tenyezot is... Ja es ez csak 1db 1 km3-es valami. Semmit nem szamitana az emberiseg anyagfogyasztasa szempontjabol, hogy 100 naponta jon 1 km3 akarmi. Ebbol kene sokezer darab. Es ezek csak a fobb akadalyok, en tok nem ertek hozza mi lehet meg, de elkepzelhetonek tartom, hogy en is csak a jeghegy csucsat kaparaszom.

Egyaltalan hol van meg olyan anyag amire szuksegunk volna?

Viz? Hol van meg jelen bizonyithatoan nagy mennyisegben? Nade oke legyen valahol! Abbol hala istennek van egy par millard km3 az oceanokban a foldon. Draga edesvizet eloallitani belole, de mar csinaljak azert, es biztos vagyok benne, hogy az urbol hozotthoz kepest igy is fillerekbe kerul eloallitani.

Es ha a tengervizbol eloallitott draga akkor az urvizert ki fog kifizetni teszem azt 1 millio forintot literenkent?

Ugyanezt levezetheted mas olyan dolgokra amikre szuksegunk lenne. Mindent egyszerubb, olcsobb a jelenleg alkalmazott foldi technologiaknal 100szor kevesbe gazdasagosan eloallitani is, vagy ujrahasznositani, mint az urbol hozottaknal. Az mas kerdes, hogy mar a ketszer ilyen draga aramot, uzemanyagot, futesszamlat, vizszamlat, se tudna az emberiseg 90%-a kifizetni.

Nem bantani akarlak, de gondold mar vegig mit irtal, udvozollek a valosagban...
2010. máj. 06. 17:45 | válasz | #35
Rossz a megközelítésetek.

Nem a Marsra kell menni, hanem a Marsot kell közelebb hozni.
Nem kevés erőforrás van a Földön, hanem túl sok fogyasztó.
Mondjam tovább?
2010. máj. 06. 15:05 | válasz | #34
2010. máj. 06. 14:51 | válasz | #33
Jaja, szerintem is, horkásszunk távoli bolygókról vizet a Földre, mert a Földön nincs víz! Nem is tudom mikor láttam utoljára vizet. Nézte valaki mostanában a világtérképeket? Lát valaki rajta vizet?
2010. máj. 06. 14:37 | válasz | #32
Vannak holdak metántengerrel. Égessük el mindet! :)
kvp  
2010. máj. 06. 14:30 | válasz | #31
"A Bussard ramjet nem közvetlenül használná a fúzió során felszabaduló energiát?"

Csak reszben. Egyreszt azzal az energiaval allitjak elo a plazmat, ami maga a fuzios szemet, tehat helium. Aztan a megtermelt energiaval gyorsitanak a helium plazmat. A vasimr ebbol a plazma gyorsitasat vegzi, de kulso plazmaforrasra van szuksege, ami jelenleg egy mikrohullamu plazmagenerator. Fuzios reaktornal erre nem lenne szukseg, ott eleve plazma keletkezik, amit mar csak gyorsitani kell. Szerintem ezek a technologiak egesz szepen konvergalnak... (egy Bussard ramjet-hez hasznalhato akar egy anyag-antianyag reaktor is) A masik, hogy a polywell reaktorok kimeneti energiaja feny es az ebbol eloallitott elektromos aram, ami gyakorlatilag ujabb konverzio nelkul hasznalhato a vasimr rendszeru gyorsito modulban.
2010. máj. 06. 14:28 | válasz | #30
én csak egyet nem értek (nem szeretnén mocskos kapitalista kizsákmányolóként feltűnni, de!): miért nem nyersanyagokat, energiahordozókat keresünk aszeroidákon, kisbolygókon, egyáltalán, mindenhol ami nem Föld? előbb utóbb kifogyunk mindenből, de főleg az energiából és minél később kezdi el az emberiség az űrben a bányásztatot, annál nagyobb szarban leszünk. hagyjuk már ezt a van-e élet nincs-e élet kérdést. tulajdonképpen ki a f*szt érdekel? ha van értelmes élet, akkor vagy megtaláljuk, vagy nem, vagy ők találnak meg vagy nem. egyelőre azzal kellene foglalkozni, hogy nyersanyagokat, noch dazu esetleg VIZET keressünk, mert abból is kevés van. vagy legalább oxigént és hidrogént.
kamov  
2010. máj. 06. 13:49 | galéria | válasz | #29
Egy pár száz tonnás emberes űrhajó juthat el a Marsra 40-45 nap alatt.
Ennél a tervnél egy fissziós 200MW teljesítményű atomreaktor táplálna plazmahajtóműveket, amik folyamatosan mennének. Így az űrhajó nagyobb sebességet érhet el, így hamarabb odaér. A plazmahajtómű mint a VASIMR azért használható erre, mert még a legkevésbé takarékos üzemmódjában is két nagyságrenddel kevesebb üzemanyag kell neki mintha kémiai rakétát használnánk.

A kémiai rakétával energiaminimumos pályán 9 hónap az odaút, a kémiaival még elérhető gyorsabb pályán pedig 6 hónap.
2010. máj. 06. 10:37 | válasz | #28
"Egyebkent egy vasimr a Bussard fele fuzios raketa hajtumu komponenese"
A Bussard ramjet nem közvetlenül használná a fúzió során felszabaduló energiát? (tehát nem fúzió->elektromosenergia->vasimr)
kvp  
2010. máj. 06. 10:28 | válasz | #27
"(ps: es kozben a darpa dolgozik egy kismeretu Bussard-fele fuzios reaktoron)
Hol olvastál rola kv?Tudnál valami linket adni vagy infotrola!"


http://en.wikipedia.org/wiki/Polywell

"6 hónap? nekem valami 1.5 2 év van még a fejkembe nem hat hónap ,de mindegy...akkor ez most milyen sebeséget tud elérni?
30.000helyett 120.000? 4x gyorsabb,mert nem tér ki erre,akkor meg mit ér ez a cikk?"

A trukk az, hogy ez egy folyamatos uzemu raketa. Tehat feluton padlogazzal gyorsitanak, majd megfordul a jarmu es feluton padlogazzal lassitanak. Ez ad egy kellemes 0.1-1 g kozotti mesterseges gravitaciot a jarmunek. Egyebkent egy vasimr a Bussard fele fuzios raketa hajtumu komponenese, amit barmilyen elektromos energiaforrassal es plazma forrassal lehet mukodtetni, a napelemtol, a fisszios reaktoron at a fuzios rendszerig.
2010. máj. 06. 10:20 | válasz | #26
A marsrautazásnál az idő elsősorban nem a sebességtől függ, hanem hogy milyen pályán tudod oda eljuttatni. Nem egyenesen mennek, hanem egy olyan eliptikus napkörüli pályán amelyik napközelben a föld naptávolban a mars pályáját érinti. Ekkor kell a legkevesebb energia a gyorsításhoz majd lassításhoz. Az összes pája ennél nagyobb energiát igényel, így több üzemanyagot. Ennek viszont nem kell üzemanyagot magával vinnie, mert ott lesz a 200kwatt napelem. Ezért nyugodtan mehet rövidebb pályán is.
Persze a sebességek is eltérnek sőt változnak a pályán, de ezt én nem tudhatom, és nem is ez itt a legfontosabb.
2010. máj. 06. 09:56 | válasz | #25
Namármost,ami engem igazán érdekelne,hohy az ember szálította egység ,jutna el az uj rakétával a marsra 45nap alatt,vagy valmi tákolmány....na akkor most számoljunk egy kicsit..
6 hónap? nekem valami 1.5 2 év van még a fejkembe nem hat hónap ,de mindegy...akkor ez most milyen sebeséget tud elérni?
30.000helyett 120.000? 4x gyorsabb,mert nem tér ki erre,akkor meg mit ér ez a cikk?
2010. máj. 06. 09:51 | válasz | #24
Egy jó kis ürversengés előre vihetné a fejlédésünket,NASA is jobban járna több zsetonnal...lásd a 60-as éveket ,ha nincs verseny még mase mentunk volna a holdig! ezért hajrá Kína!
"ami nem kínai,az hamisítvány"
2010. máj. 06. 09:48 | válasz | #23
Na én pont ezért a poénért kaptam 3 büntetőpontot,mert TENOR---istáztam,pedig jó poén,de most remélem nem figyel ez a majom Moderátor.......
2010. máj. 06. 09:36 | válasz | #22
NEXUS6  
2010. máj. 05. 23:32 | galéria | válasz | #21
Pláne, hogy egy olyan űrhajó megépítése, ami ezzel a hajtóművel 40-45 nap alatt eléri a Marsot nem kis feladat lenne. Egy ilyen űrhajó nagyságrendileg kb az ISS kategóriájába esik és ez csak a tömeg. Az erőforrás nem lehetne napelem, egy atom reaktort kéne felvinni. Technikai/biztonsági szempontból bizony ez komolyabb vállalkozás, mint az Apollo projekt.
Más kérdés, hogy most már úgy tűnik, hogy legalább a szükséges alaptechnológia ma már rendelkezésünkre áll.
NEXUS6  
2010. máj. 05. 23:25 | galéria | válasz | #20
Vagy is a NASA nem tud hatékonyan működni.
2010. máj. 05. 23:20 | válasz | #19
Örvendetes fejlesztés, de a Mars utazás nem kerül sokkal közelebb, mert a problémás részleteire továbbra sincs megoldás egyelőre.
Ezek pedig: a kozmikus sugárzás hatása az emberi szervezetre és a Marson való hosszabb idejű életben maradás földi segítség nélkül. Pontosan ugyenezek miatt nincs holdi kutatóbázis sem, pedig az összehasonlíthatatlanul közelebb van.
2010. máj. 05. 23:08 | válasz | #18
Én nem ezt mondtam? :)
2010. máj. 05. 23:00 | válasz | #17
"nyilatkozott a VASIMR feltalálója Franklin Chang-Diaz"

őslakos?
keletről, vagy délről vándorolt be?
nem is akkora hülyeség, hogy nehogy az amerikaiak kezébe kerüljön
persze úgy is odakerül
aztán vissza a közel-keletre...
2010. máj. 05. 22:54 | válasz | #16
"Felesleges aggódnod." (Pheel)
2010. máj. 05. 22:54 | válasz | #15
"(ps: es kozben a darpa dolgozik egy kismeretu Bussard-fele fuzios reaktoron)"
Hol olvastál rola kv?Tudnál valami linket adni vagy infotrola!
2010. máj. 05. 22:42 | válasz | #14
Csak dehogy a territoristák eszébe merüljön!
2010. máj. 05. 22:26 | válasz | #13
"Nem az a baja a NASA-nak, hogy nem hatékony" Nincsennek motiválva ott az emberek. Ha valakinek valami jó ötlet jut az eszébe akkor miért a NASA-nak valósítsa meg? A hidegháború alatt televolt a gatyájuk és megcsinálták a NASA-nak. Meg akkor senki mást nem érdekeltek ezek a dolgok. De változnak az idők. A privát cégeknél most jobban fizetnek mint a NASA-nál, főleg ha a cég saját.
A NASA-nál csak azok maradnak akik fanatikusak vagy nem tudnak érvényesülni a privát cégeknél (pl asztrobiológia), a többit kilóra megveszik vagy saját céget alapítanak.
Igaza van Obamának.
djw  
2010. máj. 05. 22:03 | válasz | #12
akkó a gyereknek már nem buszbérlete lesz, hanem űrhajó bérlete a hold vagy marsbázisra...
Omega  
2010. máj. 05. 21:59 | válasz | #11
Nem az a baja a NASA-nak, hogy nem hatékony, hanem, hogy politikusok a főgóréjai, akik nem látnak 4 évnél tovább.
NEXUS6  
2010. máj. 05. 21:59 | galéria | válasz | #10
Sőt, úgy hallottam, hogy a Hullacsillag is ilyen erőforrást használ, szal:
MINMEGHALUNK!



(Ja és: afrikábanmegéheznek!)
2010. máj. 05. 21:50 | galéria | válasz | #9
ond nid i syrthio i ddwylo terfysgwyr!
Sir Ny  
2010. máj. 05. 20:53 | válasz | #8
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
2010. máj. 05. 20:22 | válasz | #7
Csak nehogy az amerikaiak kezére kerüljön?
T0nk  
2010. máj. 05. 19:57 | válasz | #6
Atyavilág 200 kilowattos napelem tömb... Azzal már egy bányászlézert is meghajthatnak az aszteroidánál.
Sir Ny  
2010. máj. 05. 19:52 | válasz | #5
Nem segítenétek? Van egy mondás, amit ilyenkor szokás mondani az SG-n, amikor valami nagyon drága és veszélyes cuccról van szó. Már itt van a nyelvem hegyén... Nem tudjátok mi lehet az?
2010. máj. 05. 19:20 | válasz | #4
Irány az csillagok!!!!!!, gyerekek...
:)
kvp  
2010. máj. 05. 17:07 | válasz | #3
Ezt a plazmahajtomuvet ki akarjak probalni az iss-en is. Ha osszejon, akkor lehet, hogy lesz egy hosszutavu kuldetes. Viszont a hajtomu olcso, tehat akar kereskedelmi jarmuvekbe is beepitheto. A boeing most probalja eppen ki az uj ursiklojat, amit a scaled composites-os csapat segitett osszerakni, akik gyartanak magan urhajokat is. A ket rendszerbol mar lehet egy mukodo kereskedelmi rendszert epiteni. Kis skilok a palyaraallashoz, nagyobb es leszallni keptelen jarmuvek az urbeli kozlekedeshez. Ugy nez ki, hogy a technologia a nasa nelkul is adott lesz, csak kell egy tokeeros vallalat aki elkezdi hasznalni...

(ps: es kozben a darpa dolgozik egy kismeretu Bussard-fele fuzios reaktoron)
NEXUS6  
2010. máj. 05. 16:03 | galéria | válasz | #2
Hát ha ebbe fektetik azt a néhány mrd $-t, amit a Constellation programra szórtak el gyakorlatilag fölöslegesen, akkor képzelem hogy hol tarthatnának.

Sajna ez a gondja az amcsi űrtevékenységnek, hogy hiába van megannyi kisebb nagyon ígéretes vállalat, ha a NASA nem képes őket hatékonyan összefogni, vagy a központi költségvetés forrásait feléjük megfelelő hatékonysággal továbbítani, egy adott cél, vagy egy hosszútávú szerteágazó program keretében.
drwho  
2010. máj. 05. 15:57 | válasz | #1
Ez az! Szerkesszünk ionhajtóművet és vezéreljünk a föld felé egy bazinagy aszteroidát!